Magyar Nemzet, 2020. január (83. évfolyam, 1-26. szám)
2020-01-13 / 10. szám
Magyar Nemzet 2020. január 13., hétfő BELFÖLD 3 Milliárdokat éget el a börtönbiznisz Soros támogatásával rabok ezrei pertik az államot Megközelítőleg ötven CT-berendezés árát, tízmilliárd forintot emésztett fel eddig a Soros-hálózathoz köthető radikális jogvédők által elindított börtönbiznisz, vagyis az, hogy az államnak olyan bűnözőket kell kártalanítania, amiért kényelmetlenül érzik magukat a börtönben, mint a Szögi Lajos olaszliszkai meglincselésében részt vevő ifj. H. Dezső. A Fidesz-KDNP a hét végén bejelentette: egyetért Orbán Viktorral, ezt a gyakorlatot meg kell állítani. Munkatársunktól körülbelül tízmilliárd forintjába kerülhetett eddig a magyar adófizetőknek a Soros-hálózat által is ösztönzött és támogatott börtönbiznisz, tehát az, hogy egyes ügyvédek milliós kártérítéseket járnak ki a rossz börtönkörülményekre hivatkozva olyan bűnözőknek, mint ifj. H. Dezső, aki 12 évvel ezelőtt többedmagával meglincselte Szögi Lajost Olaszliszkán - derült ki a lapunk birtokába került feljegyzésekből. Összehasonlításként: ennyi pénzből minden fővárosi kerületbe két CT-gépet is vásárolhatna a kormány vagy Karácsony Gergely. A különböző forrásokból származó dokumentumok adatait összevetve megállapítható, hogy 2015 tavasza és a következő év februárja között több mint másfél millió eurót ítélt meg az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a hozzá forduló fogvatartottaknak, ami akkori árfolyamon számolva nagyjából félmilliárd forintot jelent. 2017 márciusától a tavalyi év végéig pedig további 8,5 milliárdot fizetett ki az állam volt és jelenlegi elítélteknek. A köztes időszak, a 2016 februárja és 2017 márciusa közti bő egy év adatai nem ismertek. Az EJEB ebben az időszakban felfüggesztette a kártalanítási ügyek tárgyalását, mivel a kormány - a rá nehezedő nyomás hatására - vállalta, hogy megalkot egy új, a liberális emberi jogi aktivizmusáról elhíresült strasbourgi törvényszék kívánalmaihoz igazodó jogszabályt. Itt érdemes felidézni, hogy az elítélt bűnözők és az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottak „emberi méltósága” korábban is törvényi védelmet élvezett. A magyar bíróságok azonban kevésbé vették figyelembe a „kényelmi szempontjaikat”, és általában úgy álltak a kártérítési ügyekhez, hogy - ellentétben a bűnözőkkel, akiknek volt választásuk és önhibájukból kerültek rács mögé - a büntetés-végrehajtási intézeteknek befogadási kötelezettsége van, azaz minden elítéltet el kell helyezniük valahogy, azért pedig nem büntethetők, mert betartják az előírásokat. Néhány strasbourgi ügyekben járatos ügyvéd és az olyan szélsőséges jogvédő szervezetek, mint például a Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózatának bőkezű támogatását élvező magyarországi Helsinki Bizottság viszont az efféle ítéletek után az EJEB-hez fordult sikerrel. A 2015 márciusa és 2016 februárja között Strasbourgot megjárt 99 ügyben jellemzően öt és 26 ezer euró, vagyis nagyjából másfél és 8,5 millió forint közötti összeget állapított meg a törvényszék egy-egy fogvatartottnak. Ennek hamar híre ment a börtönökben, köszönhetően valószínűleg annak is, hogy például a Helsinki ezekben az években több mint százmillió forintos támogatást kapott Brüsszelből, az Európai Bizottságtól, a Soros-hálózattól, valamint az Oak Alapítványtól különböző, részben a fogvatartottak jogvédelmét, jogtudatosságát, illetve jogérvényesítését elősegítő kampányokra. Az EJEB-hez fordulást pedig utóbb még egy formanyomtatvány elkészítésével is megkönnyítették, ami az előzőekkel együtt oda vezetett, hogy Strasbourgot valósággal elárasztották a magyar ügyek, a tárgyalások fentebb említett, 2016. februári felfüggesztésének pillanatában már csaknem kilencezer beadvány várt elbírálásra. Magyar Gábor, az MSZP színeiben tavaly országgyűlési képviselő-jelöltséget vállaló Magyar György fia és ügyvédtársa ekkoriban - 2015-ben - a Népszava kérdésére meg is jegyezte: „Sajnos egyre több komoly ügy kerül Strasbourgba, lassan egy külön magyar osztályt lehetne létrehozni.” Arról persze már szemérmesen hallgatott, hogy a dömping egyik haszonélvezője épp a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda lehetett - legalábbis a nevük feltűnően sokszor kerül elő az EJEB döntéseiben. De gyakorta megfordult az emberi jogi bíróságon Karsai Dániel, a Helsinki és a Társaság a Szabadságjogokért - egy másik Soros György által is szponzorált szervezet - partnere. Csakúgy, mint Fahidi Gergely, az Ügyvédek a Demokratikus Jogállamért Egyesület tagja, aki életrajza szerint a Közép-európai Egyetemen folytatott posztgraduális tanulmányokat, vállaltan liberális, és társaihoz hasonlóan ő is együttműködött a Helsinki Bizottsággal. Ilyen előzmények után kellett tehát 2017-re módosítania a kormánynak a büntetés-végrehajtási (bv.) törvényt. Az új jogszabály szerint a fogvatartottak a börtönkörülmények miatt panasszal élhetnek az adott bv.-intézet parancsnokánál, ha pedig érdemben nem javul a helyzetük, bv.-bíróhoz fordulhatnak. Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt kiszabható kártalanítás egy napra vetített összegét legalább 1200 és legfeljebb 1700 forintban határozták meg, ami lényegesen alacsonyabb, így a magyar adófizetőkre nézve is kedvezőbb ahhoz a szorzóhoz képest, amit hasonló ügyekben az EJEB alkalmazott. Ám a börtönbiznisznek ez sem vetett véget. / » ■yjp: A liberális jogvédők szerint a bűnözők kényelme minden pénzt megér Fotó: Havran Zoltán JJOVO* dO Im SZIGORÚBB SZABÁLYOZÁS JÖHET A kormánypárti frakciók szerint is meg kell állítani a börtönbizniszt, azt a jelenséget, hogy a fogvatartottak milliókat perelnek ki az államtól az általuk rossznak tartott börtönviszonyok miatt. Nacsa Lőrinc, a KDNP frakciószóvivője vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: a kormánypártok egyetértenek az Orbán Viktor kormányfő múlt csütörtöki évkezdő sajtótájékoztatóján elmondottakkal, miszerint gyilkosok, gyermekgyilkosok, rablók, csalók, erőszaktevők az ügyvédjeik segítségével milliókat perelnek ki az államtól a börtönkörülményekre hivatkozva. Ez a börtönbiznisz mára iparággá vált - mondta a frakciószóvivő, hozzátéve: bűnözők és ügyvédek gazdagodnak ezen, a rabok fejenként 6-10 millió forintra perlik az államot, „és több ezer ilyen pert indítottak dörzsölt ügyvédek a Soros-hálózat segítségével". A bűnözőknek nem pénzjutalom, hanem büntetés jár - hangsúlyozta. Hozzátette: várják a kormány ez irányú javaslatait, előterjesztését, amelyet a Fidesz- és a KDNP-frakció támogatni fog. A HELYZET Ellenzéki pótcselekvés Meg kell hagyni, van önbizalma Fekete-Győr Andrásnak, a Momentum elnökének, amikor dirigálni próbál az ellenzéki oldalon, és kinyilatkoztatja, hogy két listára van szüksége az egyesített barna-vörös hadaknak. Nem kisebb potentáttal megy imigyen szembe, mint magával Gyurcsány Ferenc baloldali főhadúrral, aki meg azon az állásponton van, hogy egyetlen közös lista alá-mögé kell beállnia minden ellenzéki erőnek már most, hogy 2022-ben elűzzék az Orbán-kormányt. Valóságos gigászi párbaj kezd kibontakozni a szemünk előtt a politikai héroszok közt az ellenzéki fővezéri posztért. Nem megzavarandó a küzdő felek civódását, azért óhatatlanul felmerül az avatatlan szemlélődőben, hogy a fent említett önbizalomtúlcsordulásos Momentum-elnök ugyan milyen eredmények alapján írná elő minden ellenzéki pártnak az MSZP-től, LMP-től, Jobbiktól a Párbeszédig, a DK-ig, hogyan cihelődjenek neki a távoli messzeségbe vesző országgyűlési választásoknak? Nevezett még azt a vélekedést is megreszkírozta, hogy szerinte a 2022-es voksolás több pártnak a végét fogja jelenteni. Jelen pillanatban még az a helyzet, hogy az úgynevezett ellenzéki összefogásból az egyedüli párt, amelyik nincs benn a parlamentben, éppen a Momentum. Talán előbb tessék bekerülni a T. Házba, és aztán felvenni a több számmal nagyobb mellényt, a két európai parlamenti mandátum ugyanis a hazai vizeken semmire nem jogosít fel. Még akkor sem, ha a bejutott két hölgy gyűlölködési és magyarságfúrási teljesítménye Gyurcsánynééval vetekszik az EP-ben. A Momentum olyan, mint az a ketrecharcos, aki még el sem indult a versenyen, már győztesnek hirdeti magát. Egyre világosabbá válik az úrhatnám főnökösködéseit látva, miért Fegyőr a beceneve a pártelnöknek. Persze nehogy úgy tűnjön, hogy a DK-t meg a többi ellenzéki pártot védjük a csúnya internacionalista nihilpártiaktól. Ők sem jobbak a Deákné vásznánál, és különben is: mindenki a saját szerencsétlenségének a kovácsa. Szanyi Tibor látlelete azonban az összes ellenzéki formációra érvényes lehet. Az MSZP-t elhagyó politikus szerint ugyanis volt pártjának főként az tette be a kaput, hogy összeállt a szélsőjobbal. Ez minden balliberális pártra igaz lehet. És érvényes a Jobbikra is, amely a szélsőballal adta össze magát. Az identitásvesztést, a pálfordulás helyett a szulfordulást a választók csak egy-egy protestszavazás erejéig díjazzák. Válaszra vár persze a kérdés, vajon mi az oka, hogy már így év elején a viszály magvát kellett elhintenie előbb a 2006-os nemzetvezetőnek, Gyurcsánynak, majd a gyerekesen rálicitálni akaró Fegyőrnek. A megoldáshoz nem kell annyi politológiai éleslátás sem, mint amennyijük az ellenzéki führereknek együttesen van. Félnek, hogy a választásokig hátralévő jóval több mint két esztendőben szétesik az átadotában öszszetákolt ellenzéki lufikoalíció. Emiatt tematizálni akarják a politikai életet, hogy ne a kormánypártok hazai és nemzetközi sikereiről, az országban zajló építkezésről, az emberek gyarapodásáról legyen szó, hanem róluk. Hogy kitarthat-e ez a nyivásztó, pótcselekvéses témafelvetés annyi ideig? Nem tűnik reálisnak. Mint ahogy már most látni, nem ússzák meg komoly konfliktusok, lékek nélkül az önkormányzati egy hajóban evezést. Pusztán az érdekek közössége még sehol sem eredményezett jó kormányzást, ha nem párosul tehetséggel, tudással a feneketlen becsvágy. Ha ehhez hozzávesszük, hogy nem klasszikus pártokról, hanem politikai aktivisták által uralt ügynökalakulatokról van szó, amelyeket külföldről irányítanak, nem várható más az ellenzéktől, mint a kormány és a jobboldal elleni (osztály)harc fokozása, ami közben a forradalom gyermekei egymást is igyekeznek felfalni. MEGYERI DÁVID TOLLHEGYEN Pilhál György Minden húron játszik Megoszlanak a vélemények, hogy Karácsony Gergely népes - öttagú - főpolgármester-helyettesi csapatából ki a legkétségbeejtőbb figura, de az biztos, hogy Kerpel-Fronius Gábor nem esélytelen a versenyben. Ebben erősít meg bennünket minapi Facebook-bejegyzése is, amelyben azt írja: rossz érzéssel olvasta Orbán Viktor kormányfő Gyöngyöspatával kapcsolatos nyilatkozatát. Bár nem különösebben érdekel a kevély momentumos ember közérzete, darabkát azért idemásolok belőle: „Azt gondolom, [...] egy magára valamit adó miniszterelnöknek nem az a feladata, hogy az etnikai feszültségeket szítsa, [...] ez ugyanis nagyon felelőtlen magatartás.” Nagy szerencse, hogy Orbán Viktor feladatkörét nem Kerpel-Fronius magatartás-kutató állítja össze, s arról sem neki kell döntenie, hogyan vélekedjen a kormányfő a gyöngyöspatai iskola szegregációjával kapcsolatos bírósági ítéletről. Nem mennék a részletekbe, csak szólok: hősünk ismeretlen okból az Orbán-kormányhoz kapcsolja szegregációs aggodalmait, jóllehet az eseményről - a szegregációról - még 2004-ben, a túlmozgásos Láriferi országlása idején született határozat. Emberünket azonban valamiért csupán a 2010-től kezdődő időszak aggasztja - talán erre az intervallumra szakosodott. (Pedig Gáborunk régi motoros, már a megelőző kurzusban is képben volt - akkor spéci és szabad demokrataként tudta, merte, tette...) De ez csupán a dolgok egyik fele. A másik: vajon mitől olyan végtelenül naprakész egy Heves megyei iskola szegregációjával kapcsolatban egy ős-belpesti SZDSZ-es momentumos, aki alighanem csak GPS segítségével találna el Gyöngyöspatára?