Hajdú Mihály (szerk.).: Dolgozatok az írói névadásról - Magyar Névtani Dolgozatok 93. (Budapest, 1991)

diákjai azt rebesgették, hogy zsebében tartotta a pálinkásbuty­­kost, s előadás alatt is ki-ki szaladt a folyosóra, hogy húzzon belőle egyet" (42). Kárász István és fia, Dani nevei is lehetőséget adnak egy apró képzettársításra: a név jelentése egy halfajta. Az ezerhol­das gazda és családja minden bizonnyal nem küzd a mindennapos megélhetés gondjaival — élnek, mint ha a vízben. Bastáról, a városi hajdúról tudjuk, hogy erdélyi székely származású. A név lehet egyrészt a 'bástya' szó származéka, másrészt a XVI. századi történelmi figura, Basta császári had­vezér nevének „átirata". (Basta a tizenötéves háború idején ke­gyetlen rémuralm­­at vezetett be az erdélyi fejedelemségben.) Már a nevek alapján feli­smerhetjük az egyszerű, közsorból szár­mazó szereplőket a regényben. A Veres, a Szabó teljesen hétköz­napi , szokványos nevek. Néhány figura neve és foglalkozása függ össze szorosan: az egyik kereskedő: Weisz, a katona (városi hajdú), Básta stb. Ugyanígy a nevek alapján nemzetiségi hovatartozásra is következ­tethetünk: Weisz, Werner (osztrák vadászfőhadnagy) és Freund Fe­renc német, Sárcsevits, Kostyál és Hartyányi Olivér pedig szerb horvát családból származhatnak. A regény családneveinek túlnyomó része magyar eredetű és jellegű. Gyakori az 'i'-vel és 'y'-nal helynévből képzett veze­téknév (pl. Szilkuthy Biri, Vereczkey, Ladányi László). Néhány esetben találkozunk közlőnévi (pl. Szunyogh, Labancz Lenke, Vi­rág Márta, Lator Margit), valamint melléknévi eredetű családne­vekkel is (pl. Csinos Jancsi, Fehér tata, Cifra Géza, Joó Anny) Adattár I. Személynevek 1. Férfi családnevek Arácsy Básta Bozsó Béla Cifra Géza Csinos Jancsi Dóla Fehér tata Freund Ferenc Füzes Feri Gallé Gaszner Máté Gál Gyalokay Hartyányi Olivér Ijas János Ijas Jenő Ijas Miklós Kárász Dani Kárász István Kostyál Körösy Gedeon Környey Bálint Kladek Ladányi László 71

Next