Magyar Nőorvosok Lapja, 1972 (35. évfolyam, 1-6. szám)
1972-01-01 / 1. szám
renz, Hagen) azt tapasztalták, hogy nemileg érett nőstény állatok (patkány, nyúl) sokkal érzékenyebben reagálnak az ionizáló sugárzásra, mint a hímek. Eldred és Trowbridge majmoknál nem talált hasonló törvényszerűséget, míg Abdulajev és Abasov hím állatoknál állapított meg nagyobb sugárérzékenységet. E kérdés tehát még tisztázatlan. Lehetséges, hogy e kísérletekben faji és egyéni érzékenységi eltérések is szerepet játszottak, de az is, hogy ezek az ellentmondások a kísérleti állatok különböző működési állapotának következményei. Sapiro és munkatársai szerint a szűz nőstény állatok sokkal érzékenyebbek a sugárzással szemben, mint azok, amelyek szülésen már átestek. Megállapították azt is, hogy sugárzás hatására megszűnik az oestrus és ezt a sugárzásnak petefészket károsító hatásával magyarázzák. Kakuskin szerint oestrusban besugárzott állatoknál a sugárbetegség lefolyása sokkal súlyosabb, mint amikor a besugárzás az oestrusban történik. Ezzel szemben Sokolova és Gorsenina azt találta, hogy az oestrusban besugárzott állatok az érzékenyebbek. Összehasonlítva terhes és nem terhes állatokban az ionizáló sugárzás hatását, Kalinina és Baskakov azt állapította meg, hogy a terhes állatok halálozási aránya magasabb. A terhesség alatti besugárzás kihat a terhesség tartamára és a szülés lefolyására is. Már Fellner és Neumann megfigyelte, hogy röntgensugárzás hatására a terhesség tartama megváltozik, a szülés később következik be. Erről tesz említést Pobedinszki és Kalinina is. Ugyanakkor több szerző beszámol arról, hogy a terhesség nem egyszer vetéléssel fejeződik be (Petroszean, Knopp és Trautmann, Iszacsenko stb.). Ilyen meggondolás alapján egyesek embernél is igyekeztek vetélést kiváltani röntgensugarak segítségével (Fraenkel, Hammer,Jacobsen, Mayer stb.). Kalinina szerint röntgensugárzás után nemcsak a terhesség tartama lesz hosszabb, hanem elhúzódik a szülés is. A terhesség alatti besugárzás szülés után a gyermekágyban is érezteti hatását. Annak ellenére, hogy az emlőmirigyek eléggé ellenállóak sugárzással szemben, a kutatók úgy találták, hogy az ionizáló sugárzás kedvezőtlenül befolyásolja az emlőmirigyek működését. Borsuk és Lebedeva kecskéknél a tejelválasztás csökkenését és a tej összetételének a megváltozását állapította meg röntgenbesugárzás után, hasonló megállapítást tett Baskakov, Kalinina pedig úgy találta, hogy a terhesség alatti besugárzás után a lactatiós zavarok szerepet játszanak az újszülött állatok fejlődésben való visszamaradásában. A sugárbetegség sajátosságairól egyelőre még aránylag kevés megfigyelés áll rendelkezésünkre. Az ezekből levont következtetések sem egyöntetűek, több esetben egymással ellentmondóak. Egyes szerzők vizsgálatai arra utalnak, hogy a kóros folyamatok súlyosabbak terhesség alatt, mint terhességen kívül, mások eredményei viszont azt a benyomást keltik, hogy terhesség alatt az anyai szervezet ellenállóbb sugárzással szemben. Az ellentmondó eredmények késztettek arra, hogy magam is végezzek vizsgálatokat egyes részletkérdések további tisztázása érdekében. Eredmények Kísérleteimnek egyik célja az volt, hogy tisztázza terhes és nem terhes állatok reactiói közötti különbséget röntgenbesugárzás után. Ennek érdekében terhes és nem terhes patkányokat 200, illetve 400 R-el sugaraztam be. Vizsgálataim arra utalnak, hogy a sugárbetegség lefolyása súlyosabb terhesség alatt, mint terhességen kívül. Ezt támasztja alá úgy a peripheriás vér quantitatív változása, mint a halálozás aránya. Minél nagyobb az adott sugármennyiség, annál nagyobb a két csoport között a különbség az anaemia terén és különbség mutatkozott a halálozási arányszámban is.