Magyar Nyelv – 106. évfolyam – 2010.
1. szám - Szathmári István: Kazinczy és nyelvtudományunk
MAGYAR NYELV 106. ÉVF. 2010. MÁRCIUS 1. SZÁM Kazinczy és nyelvtudományunk* 1. Kazinczy 1810-ben egyik levelében többek között ezt írta Berzeviczy Gergelynek: „Nemesebb és hasznosabb foglalatosság nem lehet, mint a hazai nyelvet a legfőbb tökéletességre vinni." (Kazinczy művei 2: 296.) Ha meggondoljuk, hogy kik szentelték teljes életüket ennek a foglalatosságnak, akkor a kétszázötven évvel ezelőtt született Kazinczy minden bizonnyal a legelsők között lesz. Nem kevesebbre, mint a stílus és egyáltalán az ízlés megújítására vállalkozott, miközben végigvezényelte és győzelemre vitte az ezek alapját jelentő nyelvnek a kibővítéséért, újjáteremtéséért vívott harcot, és Széphalmot, az általa elkeresztelt, akkor abaúji kis falut az ország kulturális központjává tette... A Kazinczy-év vége felé közeledünk. Az év folyamán több színvonalas tudományos ülésszaknak voltunk a tanúi, amelyeken a Kazinczy-életművel kapcsolatban eddigi elfogadott megállapítások megkérdőjeleztettek, illetve részben vagy teljesen új szempontok is felmerültek, mint például a nyelvújítással szemben a stílusújítás hangsúlyozása, Kazinczy szerepe az irodalmi nyelvi egység megteremtésében, Kazinczynak a nyelvi sokszínűségre való törekvése és így tovább. Ha ehhez még hozzáveszem, hogy SZAUDER JÓZSEF 1960-as nagy tanulmányában (SZAUDER 1960: VII-CXXVII) modern módon mérlegre tette Kazinczy teljes életpályáját; hogy BENKŐ LORÁND külön alapos dolgozatot szentelt Kazinczy nyelvszemléletének (BENKŐ 1982); és hogy CSETRI LAJOS - számomra ugyan részben vitatható következtetésekkel - monográfiában mutatta be Kazinczy nyelv- és irodalomszemléletét (CSETRI 1990), idevéve RUZSICZKY ÉVA, BÍRÓ FERENC, FRIED ISTVÁN, DEBRECZENI ATTILA, TOLCSVAI NAGY GÁBOR, MARGÓCSY ISTVÁN és mások idevágó újabb munkáit, bizony nehéz helyzetbe kerültem, amikor témát kellett választanom erre a közgyűlési előadásra. Arra az elhatározásra jutottam, hogy „Kazinczy és nyelvtudományunk" című előadásomban Kazinczyt mint a magyar nyelvtudomány képviselőjét mutatom be, sorra véve, hogy mit eredményezett a stílusújítás keretében a nyelvújítás, hogy Kazinczy mit tett az irodalmi nyelvi egység megteremtéséért, és nem utolsósorban, hogy hogyan vitte tovább az egyes diszciplínákat, a hangtantól a helyesíráson, a grammatikán, a stilisztikán át a nyelvtörténetig. Mert igaz ugyan, hogy Kazinczy nem volt nyelvtudós a szó eredeti értelmében, de a nagyobb cél érdekében nagyon is volt . Előadásként elhangzott a Magyar Nyelvtudományi Társaság 2009. évi közgyűlésén, december 9-én.