Magyar Nyelvőr – 5. évfolyam – 1876.

Idő, év, evez. Simonyi Zsigmond

Sslegjelenik. MAG­Y­A­R SZERKESZTŐ minden hónap la f­V­T­I V H­R KIADÓ HIVATAL 15-én ÍN­I VILIY UJA. Budapest. három ivnyi SZERKESZTI II. k(T. FŐ-ut CZa. tartalommal. SZARVAS GÁBOR. 57'58­ V. kötet. 1876. JANUAR 15. I. filcet. IDŐ. ÉV. EVEZ. „Időt" jelentő szavak rendesen mozgást jelentő gyö­kérből származnak. Ezen az észleleten alapszik az a magya­rázat, melyet Budenz Ny. IV. 57. az ipad, évad szóról ad. Az ott idézett finn kausi-n kívül említhető például a szansz­krit járus „iuő", mely szó szerint menést, járást tesz (Cur­tius, Et. 522. sz.). A latin aevum „kor" sa görög auór „élet­kor, idő" szavakat szintén menést jelentő gyökérből magya­rázzák (u. o.). — Innen kiindulva, kisértsük meg néhány ugor szónak magyarázatát adni. Mindenek előtt a magyar idő ötlik szemünkbe. Ez a szó véleményem szerint azon ugor jsgs' gyökérből fejthető meg, melyet legegyszerűbb alakban a magyar (/o), vogul, osztják őrzött meg, a többi ugor nyelv csak tovább képezve különféle képzőkkel (1. Budenz ossz. szót. 176. sz.). Idő a régibb nyelvben még megőrizte a szókezdő­­­t és jede, jede alakban mutatkozik (Ny. III. ig4). Idő e szerint egysze­rűen igenév ; töve az ugor jsgs- (jő) ige, még pedig tartós­ságot jelölő -d képzővel, mely itt nagyon is helyén van s az ivad szóban is megjelenik. Idő tehát eredeti *jegedő-féle alakból hangtanilag egészen úgy fejlődött, mint híd az ere­deti * kogodó-ból (Budenz szerint, 1. össz. szót. 124. sz.), csak hogy amabban még megvan a névszóképző is, melyet a híd szó elvesztett. Szintén ez a gyökér szolgáltathatta a finn iká­n kor, életidő, határtalan idő11 szót is. Ez tehát épen olyan képző­telen névszó volna, a­milyen ugyancsak a finnben joke­(a­m. jó „fluvius") az ugor­­„ga­ „fluere" igéből. A­lkává „lassú, unalmas" olyan képzés, mint verevá „véres" a vere­­ ti. NYELVŐR. V. 1

Next