Magyar Nyelvőr – 18. évfolyam – 1889.

Értekezések - Simonyi Zsigmond: Kombináló szóalkotás

MAGYAR NYELVŐR SZKSZKKBETI SZARVAS GÁBORJ. Szerkesztő s kiadó hivatal Budapest VI. Bulyovszky­ucca 6. sz. Megjelenik minden hónap 15-én három ívnyi tartalommal. XVIII. kötet. . JANUÁR 15. I. füzet. KOMBINÁLÓ SZÓALKOTÁS. A legújabb nyelvtudományban rendkívül termékenynek bizonyultak az analógia hatásaira irányuló kutatások. De a nyelvészetnek van egy ága, mely eddigelé aránylag kevés hasznot merített e kutatásokból :a szófejtést értem, melyben a reáfordított óriási erőfeszítések ellenére még folyvást oly nagyszámú, mondhatni számtalan találós mesével állunk szemben. Hiányzik itt az analógiás módszer­nek következetes alkalmazása, mely, ha kielégítő tapasztalati tényekre támaszkodhatik, nem retten vissza olyan magyará­zatoktól sem, melyeket első tekintetre képtelenségeknek tart­hat a járt utakon járó nyelvészkedés. Ilyen következetesen alkalmazott analógiás módszerrel kisértettem meg néhány kifejezés magyarázatát „Az analógia hatásairól" szóló értekezésem (1881. 9. 1.) következő sorai­ban : „Néha a szónak hangzására egyetlen egy más szó is bir annyi befolyást gyakorolni, hogy megváltozzék a ki­ejtése, s ilyenkor talán inkább azt kellene mondanunk, hogy a beszélő a két szót összezavarja s mintegy összeolvasztja. Mit szóljunk pl. ha azt olvassuk, hogy a tatrangi csángóknál számtalan helyett előfordul számonta­lan ? (Nyr. II. 524). Nem lehet más, mint a rokonértelmű számtalan és táméntalan szók egyesítése. Ha Batsányi „segélytö kezeket" ír (K­öltem. 32), nyilván a segéllő és segítő szavakat zavarja össze. A­ szalangál ige is (Kreszn.) talán a szalad és i­ongál igékből, feszenget pedig a feszeget (*feszejtget) és feszeng igékből lett. S vájjon a bizgat igében nem szabad-e a hason­jelentésü biztat és izgat szavak összekeverését látnunk ? — Szótárainkban találjuk a fennyeden szót (vö. „Csak fennyeden I 11. NYELVŐR XVIII.

Next