Magyar Nyelvőr – 21. évfolyam – 1892.
Értekezések - Szarvas Gábor: Szómagyarázatok
lázat és szemérem ne legyen harmadszor házasulni" (TelC. 59), s innentől fogva mind nagyobb és nagyobb tért kezdett foglalni s a XVII. századtól kezdve általánossá lett annyira, hogy szótáraink már Calepinustól kezdve Márton Józsefig a lat. ,scandalumot csakis botránkozás szóval fordítják. Hogy eredeti fölfogás szülötte-e, vagy pedig idegen példakép rámájára szabott alkotás, azt bajos eldönteni. Lehet egyik is másik is. A botránkoziknak ,offendo, caespito, stolpern, megbotlik jelentése mintegy magától is kínálkozik átvitelesen a lélek megütközésének, gáncsolódásának, megingásának kifejezésére. De maga a gör. axavSaXa, lat. offensio, ném. anstossis, egyike vagy másika szolgálhatott példaképül, mert mindegyikében bennrejlik az ütközésből, botlásból eredő tántorodás. Az utóbbit, az idegen példaképet, valószínűbbnek tartom, valószínűbbnek annálfogva, mert, amint nyomban látni fogjuk, egy korábbi, már-már megállapodni készülő kitételt szorított ki a használatból, ami majdnem a legtöbb esetben biztos jele valamely idegen hatás nyomásának. A kifejezés, amely a codexirodalomban nagyobbakkal kecsegtető hódításokat tett s a mely a botránkozik és származékainak utóbb helyet engedni kényszerült, értelmi rokonságban áll a botránkozás szóval, a mennyiben a botlás következményét, a támolygást tünteti föl. A ,scandalumnak" e megelőző kifejezője a tántorodás. Példák: ,Siketek hallanak, holtak felkelnek es bódog, az ki nem tántorodandik én bennem : beatus est, qui non fuerit scandalizatus in me (DobrC. 261). Ha asszonyunk Mária nem komunikált volna, egyebeket meg tantor ejtett volna (CorhC. 25). Ha te job szemöd meg tántorott tégedet, várd ki hűtet: si oculus tuus dexter scandalizat te, erue eum (Jord C. 367). Ki meg tántorojt and egyet ez kisdedek kezzel, illik, hogy egy malom kő köttessék hű nyakára: qui scandalizaverit unum de pusillis istis (409). Ez mondás tántorojt-e meg titeket: hoc vos scandalizat (646). Tudod-e, mert a farizeusok megtántorodának: pharisaei scandalizati sunt (401). Szükség, hogy történjenek tántorodások: necesse est ut veniant scandala (409). Lehetetlen, hogy tántorodások ne jöjjenek: inpossibile est ut non veniant scandala (587). Annye halálra méltó ember, mennye gonosz tántorodást és példát utánnok valókra hagyot (Érdy C. 12). Ki betegesködik és én nem betegesködöm, ki tántorultatik és én nem tántorultatom: quis scandalizatur, et ego non uror (372). Hogy ne tántorjtsuk meg őket, menj ez tenger mellé