Magyar Nyelvőr – 40. évfolyam – 1911.

Értekezések, önálló cikkek - Simonyi Zsigmond: Az udvariasság nyelvéről

XL. 1911. január 15. füzet. MAGYAR NYELVŐR. Megjelenik minden hónap 15-án A mp­uimtist kivéve. Szerkesztőség és kladd-hivatal Budapet, IV. Fszent Józsaf pírt 171 Szerkeszti SIMONTI ZSIGMOND AZ UDVARIASSÁG NYELVÉRŐL.­ Az udvariasság nagyon jelentéktelen tárgynak látszhatik a társadalmi tudományok nagyfontosságú feladataihoz képest, noha mindenki el fogja ismerni, hogy rendkívül érdekes a művelődéstörténet és a nyelvtudomány szempontjából. De hisz ezek is társadalmi tudományok, a társadalmi fejlődésnek külön­féle oldalait és termékeit akarják megvilágítani, megmagyarázni. S az udvariasság kétségkívül a társadalmi élet fejleménye, a társadalmi erkölcsnek egy része, s mint ilyent egy hírneves jogtudós is, thering, beható, tudományos tárgyalásra méltatta.­ Szerinte jog az, amire az állam, erkölcs, amire a társadalom kötelez. S ha az e körbe tartozó nyelvi jelenségekhez fordulunk, először is igen érdekesnek találjuk magát az erkölcs szót. Más nyelvekben az erkölcs fogalmát rendesen olyan szóval fejezik ki, mely voltaképen csak szokást jelent, így pl. a német Sitte, a görög ethos, a latin mos, mózes eredetileg általában szokást s csak később jelentették a társadalom szentesítette, kötelező szokást. A mi szavunk ugyanezt jelenti, de ehhez a jelentéshez egészen más úton jutott. Különösen hangzik, de úgy van, hogy a mi erkölcsünknek végső forrása valószínűleg egy mongol szó (erkil-ükk­il), melynek elemei egészen világosak s mely szó szerint tisztelet-adást jelent.3 Ebből azt következtetjük, hogy az 1 Fölolvasásnak volt szánva a Társadalomtudományi Társaság Szabad Iskolájában, de közbejött akadály miatt elmaradt. 2 Der Zweck im Recht című munkája II. kötetében (ismertette P. Thewrewk Emil a M. Nyelvőr 26. évfolyamában). A fölosztásban s a fo­galmak meghatározásában én is Jhering munkáját követem. 3 Nem tudok lemondani erről a Nyr. 26:529 fölállítottam szófejtés­ről Munkácsi B. ellenvetései után sem (Keleti Szemle 2 : 186). Szerintem se a hangtani, se a jelentésbeli távolság nem áthidalhatatlan. Az erkölcsös jelentésére nézve vö. a teljesen ezt az észjárást mutató latin morosus-t! MAGYAR NYELVŐR. XL.

Next