Magyar Nyelvőr – 81. évfolyam – 1957.

Lőrincze Lajos: Kodály Zoltán 75 éves

amelyben a magyar kiejtés betegségeire és a gyógyítás módjaira mutat rá, egy országossá váló mozgalomnak lett a feladása. Tudta, hogy a négy fal között végzett munka, amely nem válik ható, mozgató erővé, önmagában nem elégséges. ,,Szak­tudósokra vár a kiejtés alaptényeinek feltárása és rendszerezése. A tanügyi ható­ságok dolga lesz, hogy a tudomány megállapításai az iskolák révén a köztudatba jussanak . . . De életté mindez csak tömegmozgalom által válhatik. Ha elérjük, hogy minden magyart érdekel, senkinek sem közömbös, hogy így vagy úgy ejtünk egy szót. A nyelv milliók alkotása, s akkor él igazán, ha mennél többen élnek vele tudatosan."" Kodály kezdeményezésének és agitációjának hatására indultak meg az egyetemi és a középiskolás ifjúság körében a jó magyar kiejtési versenyek, amelyek­nek egy részét személyes közreműködésével és tanácsaival is segítette; neki köszön­hető, hogy a Rádió, a Színművészeti Akadémia s a magyar beszéd más fontos fórumai módszeresebben foglalkoztak azok nyelvi nevelésével, akiket a mikrofonhoz vagy a színpadra, illetőleg katedrára engedtek. Nagy mértékben neki köszönhet­jük azt is, hogy ma állandó helye van a magyar nyelvművelésnek a rádióban. Ő sürgette legjobban, hogy tegyük rendszeressé ezeket az előadásokat, illetőleg hogy a rádió adjon teret a nyelv ápolására. Az elmúlt évek során Kodály Zoltán kapcsolata a magyar nyelv ügyével egyre szorosabbá vált. Mint az Akadémia Nyelvművelő Bizottságának elnöke s a Magyar Nyelvőr szerkesztőségének tagja tekintélyével, gazdag tapasztalataival és értékes gyakorlati­ tanácsaival a legfelsőbb fórumon irányítja, segíti a nyelv­művelés munkáját. Ott van a legfontosabb elvi kérdések megtárgyalásán, de nem sajnálja az időt az apróbb részletkérdésektől sem. Figyelemmel kíséri a nyelv­tudomány nagy vállalkozásait, de elsőrendű fontosságúnak tartja például a könyv­kiadás munkásainak, üzemek dolgozóinak tartott nyelvművelő előadásokat is. Részt vesz a nyelvművelés elvi kérdéseinek a megtárgyalásában, de a gyakorlati munkából is kiveszi a részét. Felszólalásaiban, kiadványaiban eredményes propa­gandát folytat például a magyar nyelv zeneiségét erősítő zárt­­ hang érdekében, sikeres hadjáratot indít a németes kultúr- előtagú összetételek ellen. De nyelvművelés Kodály Zoltán minden egyes zenei alkotása is, mert nála zene és szöveg a legteljesebb összhangban van, az ő műveiben nem szenved a magyar nyelv a nem rászabott köntös alatt. A népdalokat ezért is tette a magyar dalkultúra középpontjába. Ő maga mondja az egyik népdalgyűjtemény­hez írt előszavában: ,,A magyar nyelv csak itt, ezekben a dallamokban éli a maga életét. Együtt támadt, vagy régen összeszokott dallam és szöveg: egymás szépségét és erejét fokozza. A romlásnak indult magyar nyelvérzék új erőre kap a velük való foglalkozástól."­ Kívánjuk neki»— s magunknak —, hogy még sok éven át töretlen erővel, hittel végezhesse munkáját, s dolgozhasson a magyar zene és a magyar nyelv — a magyar nép érdekében. Lőrincze Lajos 3 K. Z. rádió-előadása 1938. szept. 18-án. Vö. „A jó magyar ejtés aktái" 32, ill. ,,A zene mindenkié" 62. 4 Bárdos Lajos : 101 magyar népdal. 7. kiad. 1945. 4.

Next