Magyar Nyelvőr – 91. évfolyam – 1967.
Nyelvművelés - 1
Mikor város lett, elmaradt afalva utótag. A Makó család évszázadokig birtokos volt a községben. Az újabb idők sokkal gyorsabb névváltozásokat is produkálnak. A velencei szent Pantaleon neve Magyarországon Fentelén ~ Pentelény alakban személynév lett. Egy ilyen nevű birtokostól kapta egy Duna menti község a nevét. A Pentelén alakot a lakosság már ragozott alaknak érezte, és elvonta belőle a Pentele nevet (Horger: MNg. 21: 271). Ez is volt a község neve hosszú ideig. A XIX. század végén, hogy a második ugyancsak Fejér megyei, ma Sárpentele községtől meg lehessen különböztetni, Dunapentele lett a hivatos neve. 1951-ben szocialista város épült a község határában. Akkor a megszülető új város a Sztálinváros nevet kapta. A személyi kultusz felszámolása után Dunaújváros lett a neve. A hivatalos névváltoztatások tömegméreteket is ölthetnek. Délszlovákia községnevei közül mintegy 500-nak változtatták meg 1948 — 50 közt a nevét, úgyhogy az új név gyakran nem is hasonlít a régire, pl. Fis ‚ Trávnica, D armoty ‹ Zitavce, Dekenes ‚ Rohoznica, Sarluky · Luzany, Senca ‹ Svatusa, Horny Várad ~›Tekovsky Hrádek, Somodi › Drienovec, Siplak ‹ Krásna nad Hornadom, Tornaia ‹ Safárikovo, Tardosked ‚ Tvrdosovce, Gúta ‹ Kolárovo, Slovensky Meder ‹ Palárikovo, Farkan › Štúrovo stb. 2. A földrajzi nevek változásai közül érdekességük miatt külön figyelmet érdemelnek a népetimológiával alakult helynevek. Népetimológiának nevezi a magyar nyelvtudomány a német Volksetymologie tükörszavaként azt a nyelvi jelenséget, mikor egy idegen vagy elavult, tehát a nyelvi közösség számára érthetetlenné vált szót vagy annak egy részét egy-egy hang önkényes megváltoztatásával értelmessé alakítanak. Vagy az ÉrtSz. meghatározása szerint: „Ismeretlen, szokatlan, főleg idegen szónak olyan átalakítása, amelynek következtében az illető szó az átvevő nyelv elemeiből álló érthető szóvá, szavak érthető csoportjává vagy ehhez hasonlóvá válik." Ugyanitt a következő példákat találjuk: peronoszpóra , fene rossz pora, röntgenezni , rögtönözni, kandidáló bizottság , kandikáló bizottság. A magyar irodalmi nyelvben ritkán rögződnek meg általában a népetimológiák, rendszerint megmaradtak a nyelv alsóbb szintjén. A legtöbb nem is terjedt el szélesebb körben. Gyakran csak tréfás-gúnyos ferdítésnek köszönhetik létüket. Mivel általában szűkkörűek, alkalmiak, számuk nehezen határozható meg. Néhány további példa: konduktor (kalauz) , konduktor, karfiol , kerti fiola, cinterem (temető) •p lat. cimeterium, vagy egy késő középkori íjfajta neve, a számszeríjű szl. samostrel 'önmagától jövő'' (az utóbbira 1. Pais: MNy. 39: 43). Gyakran csak egyik tagjuk „értelmes", pl. capistráng (takarodó) , ném. Zapfenstreich. „írásos népetimológia" az utca (- szl. ulica), tálca (vol. tazza), szabadkozik rs szabódik (vö. Pais: MNy. 39: 249). Irodalmi nyelvünkbe is bejutott a tubarózsa. Nem rózsafajta, csak annyiban hasonlít hozzá, hogy ez is színes virág. Éppen ilyen kevés köze van a galamb nyelvjárási tuba alakjához. Egy latin virágnév, a Polyanthes tuberosa nevéből vettük. Ennek második tagja a latin tuber 'púp, daganat, kelés' főnévből képzett nőnemű melléknév, tehát 'gümős, bibircsókos, gumós'. A nárcisz családjába tartozó növény a hagymájáról kapta nevét. Más irodalmi nyelvekbe is kerültek népetimológiás alakulatok, így a német Renntier 'rénszarvas' skandináv eredetű szó, és semmi köze