Magyar Nyelvőr – 115. évfolyam – 1991.

1–2. szám - Nyelvművelés - Bencédy József: Frázisok, közhelyek a közéleti nyelvhasználatban

a hírblokk - hírek. A köznyelvben zavarnak az efféle szakmai,­­áltudomá­nyos szavak, kifejezések: a háztartási munkára fordított társadalmi időalap (idő), a vállalatok költségérzékenységére is hatni lehetne (a vállalatok jobban érzékelnék a költségeket), a csatornaellátottságba bevont lakások (csatornázott lakások), feleslegesek a többszintű irányítást megvalósító testületek (nincs szük­ség közbeiktatott szervekre vagy testületekre). ,,Miért nem lehet a műszak­pótlék vonzatát üzemegységi szinten kigazdálkodni ?" (Miért nem lehet a műszak­pótlékot az üzemegységben kigazdálkodni?). ,,A jobb jövedelmi feltételekkel és nagyobb társadalmi presztízzsel kecsegtető új munkaterületeket a jobb munka­erőpiaci pozícióban levő mozgékony férfiak foglalják el" (A jobban megfizetett és megbecsült munkaterületeket a férfiak foglalják el, mert mozgékonyab­bak). „Tisztában kell lenni azzal is, hogy a nők szakmai — foglalkozási szer­kezetét a munkaerőpiac kereseti—kínálati viszonyai lényegesen befolyásolják" (. . . a nők szakmai foglalkozásának szerkezetét vagy összetételét lényegesen befolyásolja az álláskínálat és a fizetés vagy kereset). Az a görcs, hogy minél szakszerűbbnek, tudományosabbnak, hivatalo­sabbnak látsszunk, egyre-másra szüli a nominális formákat, az eről­tetett névszói kapcsolatokat, összetételeket: mérlegvalódiság, hazai közúti­jármű-gyártás, fejlesztésiforrás-hiány, rendszeresen végzett szolgáltatásnyújtás, a sportlap mérkőzéstudósítása, ,,A felnőtt gyerekek otthonteremtésére az egész család összefogása se elég". Hogy a hivatalnak, a szakmáknak, a termelésnek szüksége van szakszavakra, senki se tagadja; ha ilyeneket alkotnak, jól teszik. De azzal már nem lehet általában egyetérteni, hogy a köznyelvet, a közéleti nyelvet ilyenekkel terheljék, a gondolatok megértését ilyenekkel nehezítsék vagy gátolják. Pl. a közéleti témákról folyó beszélgetésekben gyak­ran hallható költségérzéketlenség egyszerűen: nem elég takarékos, a lakhatás, lakás, a munkaerő újratermelése, a munkaerő megújítása vagy fenntartá­sa; a szolgáltatás jövedelemrugalmas ágazat — közönséges fogalmazásban: a szolgáltatásban változnak a jövedelmek; a munkaerőhiányos helyek olyan munkahelyek, melyek nincsenek betöltve. Ugyancsak fel kellett volna bontani a bekezdés elején idézett példákat: a helyes vagy valódi mérleg, közúti járművek hazai gyártása; fejlesztési összegek vagy pénzek hiánya, vagy hiányzik a pénz a fejlesztésre; a mérkőzésről szóló tudósítás a sportlap­ban; Az egész család összefogása szükséges, hogy a felnőtt gyerekek otthont teremthessenek; a rendszeresen végzett szolgáltatásnyújtás pedig: rendszeres szolgáltatás; Ál­tudom­ányosság, sznobizmus terjeszt rengeteg idegen szót. Sok esetet tudnék elmondani annak bizonyítására, hogy értelmiségiek, egyetemi, főiskolai hallgatók se értik pontosan (vagy egyáltalán nem) az imázs (kép, énkép), empátia (beleérzés, együttérzés), tender (versenytárgyalás), lízing (gépi bérlet, gépkölcsönzés), lobbi (érdekszövetség), gesztor (aminek az intézője, gondozója) szót. Mi a helyzet, ha idegen szavakkal tűzdelt szöveget hal­lunk? — Törjük a fejünket a (pontos) jelentésükön, de közben az előadó, a hozzászóló már három-négy mondattal előbbre jár, s ezért elvesztettük az összefüggést. Ilyen mondatok: ,,A háztájit finom indikátornak (jelzőnek) tart­ják ... "; „Mi a nők hatalmas tömegének eddig egyetlen lehetőséget kínál­tunk, a szocializált szférában való teljes munkaidős foglalkoztatást" — azaz: Mi a nők hatalmas tömegének eddig csak 8 órás (állami, szövetkezeti) munka­helyet kínáltunk.­­ Bosszantók (vagy inkább humorosak?) az effélék: ,,A vá­lasztási vereség sarkította, sőt polarizálta a véleményeket" (a sőt polarizálta

Next