Magyar Nyelvőr – 115. évfolyam – 1991.
1–2. szám - Nyelvművelés - Bencédy József: Frázisok, közhelyek a közéleti nyelvhasználatban
a hírblokk - hírek. A köznyelvben zavarnak az efféle szakmai,áltudományos szavak, kifejezések: a háztartási munkára fordított társadalmi időalap (idő), a vállalatok költségérzékenységére is hatni lehetne (a vállalatok jobban érzékelnék a költségeket), a csatornaellátottságba bevont lakások (csatornázott lakások), feleslegesek a többszintű irányítást megvalósító testületek (nincs szükség közbeiktatott szervekre vagy testületekre). ,,Miért nem lehet a műszakpótlék vonzatát üzemegységi szinten kigazdálkodni ?" (Miért nem lehet a műszakpótlékot az üzemegységben kigazdálkodni?). ,,A jobb jövedelmi feltételekkel és nagyobb társadalmi presztízzsel kecsegtető új munkaterületeket a jobb munkaerőpiaci pozícióban levő mozgékony férfiak foglalják el" (A jobban megfizetett és megbecsült munkaterületeket a férfiak foglalják el, mert mozgékonyabbak). „Tisztában kell lenni azzal is, hogy a nők szakmai — foglalkozási szerkezetét a munkaerőpiac kereseti—kínálati viszonyai lényegesen befolyásolják" (. . . a nők szakmai foglalkozásának szerkezetét vagy összetételét lényegesen befolyásolja az álláskínálat és a fizetés vagy kereset). Az a görcs, hogy minél szakszerűbbnek, tudományosabbnak, hivatalosabbnak látsszunk, egyre-másra szüli a nominális formákat, az erőltetett névszói kapcsolatokat, összetételeket: mérlegvalódiság, hazai közútijármű-gyártás, fejlesztésiforrás-hiány, rendszeresen végzett szolgáltatásnyújtás, a sportlap mérkőzéstudósítása, ,,A felnőtt gyerekek otthonteremtésére az egész család összefogása se elég". Hogy a hivatalnak, a szakmáknak, a termelésnek szüksége van szakszavakra, senki se tagadja; ha ilyeneket alkotnak, jól teszik. De azzal már nem lehet általában egyetérteni, hogy a köznyelvet, a közéleti nyelvet ilyenekkel terheljék, a gondolatok megértését ilyenekkel nehezítsék vagy gátolják. Pl. a közéleti témákról folyó beszélgetésekben gyakran hallható költségérzéketlenség egyszerűen: nem elég takarékos, a lakhatás, lakás, a munkaerő újratermelése, a munkaerő megújítása vagy fenntartása; a szolgáltatás jövedelemrugalmas ágazat — közönséges fogalmazásban: a szolgáltatásban változnak a jövedelmek; a munkaerőhiányos helyek olyan munkahelyek, melyek nincsenek betöltve. Ugyancsak fel kellett volna bontani a bekezdés elején idézett példákat: a helyes vagy valódi mérleg, közúti járművek hazai gyártása; fejlesztési összegek vagy pénzek hiánya, vagy hiányzik a pénz a fejlesztésre; a mérkőzésről szóló tudósítás a sportlapban; Az egész család összefogása szükséges, hogy a felnőtt gyerekek otthont teremthessenek; a rendszeresen végzett szolgáltatásnyújtás pedig: rendszeres szolgáltatás; Áltudományosság, sznobizmus terjeszt rengeteg idegen szót. Sok esetet tudnék elmondani annak bizonyítására, hogy értelmiségiek, egyetemi, főiskolai hallgatók se értik pontosan (vagy egyáltalán nem) az imázs (kép, énkép), empátia (beleérzés, együttérzés), tender (versenytárgyalás), lízing (gépi bérlet, gépkölcsönzés), lobbi (érdekszövetség), gesztor (aminek az intézője, gondozója) szót. Mi a helyzet, ha idegen szavakkal tűzdelt szöveget hallunk? — Törjük a fejünket a (pontos) jelentésükön, de közben az előadó, a hozzászóló már három-négy mondattal előbbre jár, s ezért elvesztettük az összefüggést. Ilyen mondatok: ,,A háztájit finom indikátornak (jelzőnek) tartják ... "; „Mi a nők hatalmas tömegének eddig egyetlen lehetőséget kínáltunk, a szocializált szférában való teljes munkaidős foglalkoztatást" — azaz: Mi a nők hatalmas tömegének eddig csak 8 órás (állami, szövetkezeti) munkahelyet kínáltunk. Bosszantók (vagy inkább humorosak?) az effélék: ,,A választási vereség sarkította, sőt polarizálta a véleményeket" (a sőt polarizálta