Magyar Nyelvőr – 132. évfolyam – 2008.
1. szám - Nyelvművelés - Gósy Mária. „R” hangok: kiejtés, hangzás, funkció
A bal oldali rezgésképen jól látható a nyíllal jelzett hangrészben a hangszalagrezgés vizuális lenyomata, a jobb oldalin a „pálcikák" nem elkülöníthetők, vizuálisan egybefolynak, kis intenzitású zörejt igazolnak. A bal oldali hangszínkép egyértelműen mutatja a zöngeképzés akusztikai következményét, azaz az FO és a kialakult formánsok lenyomatát. A jobb oldali hangszínkép megfelelő részén alaphang nincs (a kép az alsó frekvenciák területén fehéren maradt), csak a zörej lenyomata látszódik a felsőbb frekvenciasávban. Ismeretes a francia nyelv uvuláris, réssel képzett „R" hangja, valamint a cseh nyelv pergő, illetve a nyelv párkányával képzett, alveoláris, résmozzanatot is tartalmazó két pergő féle hangja. A finn hosszú pergőhangok 6-8 perdületűek is lehetnek. A felsorolás tovább is folytatható. A magyar köznyelvben - a szakirodalmi leírások szerint - két tremuláns található, a rövid és a hosszú pergőhang ([r. r.]). Kempelen Farkas több mint 200 évvel ezelőtt azt írta, hogy e mássalhangzó perdületeinek száma 4 a rövid és 6 a hosszú változat esetében (1791/1989). A mai ejtésben általában csak 1—2 perdület található, és ez azt jelenti, hogy az így képzett mássalhangzónk közelebb áll a legyintőhang artikulációjához. (A legyintőhang fél, illetve egy perdületet tartalmaz.) A magyar pergőhang tipikus képzése úgy történik, hogy a tüdőből kiáramló levegő a más hangképző szervekkel éppen nem érintkező nyelv párkányát mozgásba hozza, „megperdíti" az alveolusnál, miközben a hangszalagok valamilyen mértékben rezegnek. A hosszú [r:] esetében jellemző a három perdület megléte. A beszélő a nyelv párkányának vibrációs mozgását rendszerint nem tudja olyan finoman kontrollálni, mint a hangszalagokét, ez okozza a /r/ fonéma realizációjának nagy egyéni ejtésvariációit. Korábbi akusztikai fonetikai elemzések (Gósy 2006) arra utaltak, hogy a magyar „R" hangok messze nem annyira homogének az artikulációjukat, illetve az akusztikai következményüket tekintve mint azt korábban gondolták. Ez pedig számos további kérdést vetett fel. Hányféle „R" hang van valójában a magyarban? Mennyire állandó az akusztikai szerkezetük? A fonológiai helyzet hatást gyakorol-e 2. ábra. Az edo nyelv (Nigéria) zöngés és zöngétlen, centrális, alveoláris approximánsának rezgésképe (fent) és hangszínképe (lent) intervokális helyzetben