Magyar Nyelvőr – 136. évfolyam – 2012.
2012 / 1. szám - Nyomárkay István: A közép-kelet-európai nyelvek szellemi rokonsága
MAGYAR NYELVŐR 136. ÉVF. * 2012. JANUÁR-MÁRCIUS * 1. SZÁM A közép-kelet-európai nyelvek szellemi rokonsága A nyelvek szellemi rokonságát azok a szavak és kifejezések tanúsítják, amelyek hasonló szemléleti háttér (világkép) alapján keletkeztek. A világképet legmegbízhatóbban az egyes szavak eredete alapján rekonstruálhatjuk, ezért a kutatásban meghatározó szerepet játszik az etimológia. Érdemes egyes tárgyak, cselekvések, fogalmak vagy tulajdonságok nyelvi kifejezéseit egy nagyobb térség több nyelvében párhuzamosan kutatni, hiszen ennek az „egybevető etimológiának” az eredményei világítanak rá a szellemi rokonság gyökereire. A jövevény- és tükörszavak, amelyek általában meghatározott űrt töltenek be az átvevő vagy az utánzó nyelvben, bizonyos mértékig az átadó nyelvi világkép átvételét is eredményezik, hiszen így képesek a nyelvhasználatban meghonosodni. A művelt köznyelvben a mindennapi kommunikáció során számtalan idegen (többségében latin vagy visszalatinosított) szót használunk, nem csupán szakkifejezésként, hanem mint a társalgási nyelv már évtizedek óta szervessé vált részeit is. Hányszor mondjuk, és halljuk, hogy valaki valamilyen dologban nem kompetens, híreket hallunk autentikus forrásból, és lehetne még a példákat sorolni. Ha ilyen szavakat és fordulatokat idegen nyelvi beszélőktől, esetleg idegen nyelvi környezetben hallunk, azonnal érezzük, hogy rokon civilizációs körben vagyunk. Újabban természetesen egyre több angol szó honosodik meg a köznyelvünkben. Egészen természetesnek tartjuk, ha manapság valaki nem tervről beszél, hanem projektről, akkor is, ha nem valami nagyobb szabású tervmunkáról, hanem a legmindennapibb dologról van szó, nem is beszélve a szakszókincs szűkebb köréből kilépő kifejezésekről, mint például komputer (amelynek nem teljes értékű megfelelője a magy. számítógép, ném. Rechner, hr. racunar, racunalnik) vagy weekend, amelynek a kissé erőltetett ném. Wochenende vagy magy. hétvége igyekszik megfelelni. A 20. század második felétől több angol kifejezés szolgált az európai nyelvek többségében sikeres tükörszó vagy résztükörszó mintájául is, amelyek a közép-kelet-európai nyelvekbe nagyrészt német közvetítéssel kerültek, mint a légi híd (Luftbrücker Airlift), hr. tracni most, az önkiszolgáló (Selbstbedienungsself-service), hr. samoposluga, a felhőkarcoló (Wolkenkratzer ,skyscraper), hr. neboder stb. Egyre szaporodnak azonban az olyan átvételek, jövevényszavak, amelyeket vagy tartalmi (a bennük kifejeződő világkép sajátosságai következtében is), vagy formai okok miatt nehéz, sőt nem is érdemes az átvevő nyelvre lefordítani, például: talkshow, long drink és hasonlók. Azt a „szellemi” vagy inkább szemléletbeli rokonságot, amelynek a múltban két forrása, illetve közvetítő eleme volt: a latin és a német, a jövőben minden