Magyar Nyelvőr – 136. évfolyam – 2012.

2012 / 1. szám - Nyomárkay István: A közép-kelet-európai nyelvek szellemi rokonsága

MAGYAR NYELVŐR 136. ÉVF. * 2012. JANUÁR-MÁRCIUS * 1. SZÁM A közép-kelet-európai nyelvek szellemi rokonsága A nyelvek szellemi rokonságát azok a szavak és kifejezések tanúsítják, amelyek hasonló szemléleti háttér (világkép) alapján keletkeztek. A világképet legmeg­­bízhatóbban az egyes szavak eredete alapján rekonstruálhatjuk, ezért a kutatásban meghatározó szerepet játszik az etimológia. Érdemes egyes tárgyak, cselekvések, fogalmak vagy tulajdonságok nyelvi kifejezéseit egy nagyobb térség több nyelvé­ben párhuzamosan kutatni, hiszen ennek az „egybevető etimológiának” az ered­ményei világítanak rá a szellemi rokonság gyökereire. A jövevény- és tükörsza­vak, amelyek általában meghatározott űrt töltenek be az átvevő vagy az utánzó nyelvben, bizonyos mértékig az átadó nyelvi világkép átvételét is eredményezik, hiszen így képesek a nyelvhasználatban meghonosodni. A művelt köznyelvben a mindennapi kommunikáció során számtalan idegen (többségében latin vagy visszalatinosított) szót használunk, nem csupán szakkife­jezésként, hanem mint a társalgási nyelv már évtizedek óta szervessé vált részeit is. Hányszor mondjuk, és halljuk, hogy valaki valamilyen dologban nem kompe­tens, híreket hallunk autentikus forrásból, és lehetne még a példákat sorolni. Ha ilyen szavakat és fordulatokat idegen nyelvi beszélőktől, esetleg idegen nyelvi környezetben hallunk, azonnal érezzük, hogy rokon civilizációs körben vagyunk. Újabban természetesen egyre több angol szó honosodik meg a köznyelvünkben. Egészen természetesnek tartjuk, ha manapság valaki nem tervről beszél, hanem projektről, akkor is, ha nem valami nagyobb szabású tervmunkáról, hanem a leg­mindennapibb dologról van szó, nem is beszélve a szakszókincs szűkebb köréből kilépő kifejezésekről, mint például komputer (amelynek nem teljes értékű megfe­lelője a magy. számítógép, ném. Rechner, hr. racunar, racunalnik) vagy weekend, amelynek a kissé erőltetett ném. Wochenende vagy magy. hétvége igyekszik meg­felelni. A 20. század második felétől több angol kifejezés szolgált az európai nyel­vek többségében sikeres tükörszó vagy résztükörszó mintájául is, amelyek a kö­zép-kelet-európai nyelvekbe nagyrészt német közvetítéssel kerültek, mint a légi híd (Luftbrücke­r Airlift), hr. tracni most, az önkiszolgáló (Selbstbedienung­s­self-service), hr. samoposluga, a felhőkarcoló (Wolkenkratzer ,skyscraper), hr. neboder stb. Egyre szaporodnak azonban az olyan átvételek, jövevényszavak, amelyeket vagy tartalmi (a bennük kifejeződő világkép sajátosságai következté­ben is), vagy formai okok miatt nehéz, sőt nem is érdemes az átvevő nyelvre lefordítani, például: talkshow, long drink és hasonlók. Azt a „szellemi” vagy inkább szemléletbeli rokonságot, amelynek a múlt­ban két forrása, illetve közvetítő eleme volt: a latin és a német, a jövőben minden

Next