Magyar Nyelvőr – 142. évfolyam – 2018.

Szabó Gergely: A migráció és a többnyelvűség narratívái amerikai magyarok körében

2 Szabó Gergely sorban arra keresték a választ, hogy milyen az „amerikai magyar” nyelv, és hogy hogyan valósul meg a nyelvcsere terminusával jellemezhető folyamat. Ezzel ösz­­szefü­ggésben az ilyen jellegű szociolingvisztikai munkáknak a viszonyítási pontja az egynyelvű közegben való használat hegemóniájával jellemzett magyarországi standard magyar nyelvváltozat,­ a figyelem középpontjába pedig az attól való el­térésként leírható kontarktusjelenségek azonosítása került. Jelen dolgozat viszont olyan kérdéseket és problémákat kíván előtérbe helyezni, amelyekre a korábbi vizsgálatok nem keresték, jellegüknél fogva nem is kereshették a választ, így a szociolingvisztikai komplexitás új jellemzői, az egyéni életutakhoz kapcsolódó narratívák metanyelvi elemei és a kommunikációs eszközök transznacionális és transzlokális érintkezésekre való hatása vált elsődlegesen a kutatói érdeklődés tárgyává. A következő fejezetben a kutatási előzmények bemutatását, valamint az elméleti kiindulópontok és alapfogalmak (mint többnyelvűség, transznacionaliz­mus, szuperdiverzitás) tisztázását kívánom megtenni (2.). Ezután az ezekhez a te­oretikus megfontolásokhoz alkalmazható módszertanról, valamint a mintavétel sajátosságairól szólok (3.). Ezt követi a dolgozat gerincét adó, interjúelemzéseket tartalmazó fejezete (4.). Az utolsó részben kite­kintést teszek (5.) a kutatás jelen­tőségére és annak folytatási lehetőségeire. 2. Az elméleti keret jelen dolgozat olyan kérdéseket és problémákat kíván előtérbe helyezni, amelyekre a korábbi vizsgálatok nem keresték, jellegüknél fogva nem is kereshették a választ. A 20. század második felében bekövetkezett addig példátlan népességrobbanás új globális kihívások elé állította az emberiséget, amelynek egyik következménye a nemzetközi migrációs folyamatok felgyorsulása és jellegének a megváltozása lett. A 21. századra ennek egyik eleme a multikulturalizmust felváltó magasabb fokú nyelvi és etnikai diverzitás, avagy a diverzitás diverzifikációjának a térhó­dítása (Vertovec 2007). Az úgynevezett „transznacionális fordulat” a migrációban részt vevő személyek egyfajta kettős lojalitását hozta magával. Fontos kiemelni, hogy ennek a fordulatnak egyik alapfeltétele volt az információ- és kommuni­kációtechnológiai fejlődés, amely lehetővé tesz transznacionális gyakorlatokat, vagyis a migránsok számára a származási közösségekkel való rendszeres kapcso­lattartást; ezen kívül a „transznacionális megélhetési stratégiáknak” részét képezik az időszakos hazalátogatásokon túl a kiinduló országban eszközölt anyagi befekte­tések, üzleti tevékenységek, politikai szerepvállalások (Tarrósy 2016). Röviden érdemes szólni egyfajta kurzusváltásról is: korábban az emigráció fogalma volt meghatározó, mert az a vándorlási folyamatot egy kiinduló földrajzi helyből egy célországba vagy célrégióba történő tartós, végleges helyváltoz­tatásként modellálta. Mindez valóban relevánsan értelmeződik főként politikai­ ­ A magyar szociolingvisztikában megjelenő kutatási kérdések megfogalmazását motiváló, standardista diskurzusokba ágyazódó nyelvi ideológiák értelmezéséhez 1. Bodó 2016: 21-46.

Next