Novák László (szerk.): Magyar nyomdászok évkönyve, 1909 (24. évfolyam)

EGY KIS TEREFERE AZ ÉVKÖNYVRŐL

EGY KIS TEREFERE AZ ÉVKÖNYVRŐL.­ uszonnegyedik kötete immár e mű a Magyar Nyom­dászok Évkönyvének. Huszonnégy köteten keresz­tül folytonosan tapasztalhatták szaktársaink azt a törekvésünket, hogy mentői szebbé, mentői tartal­masabbá tegyük Szakkörünk e légfő kiadványát. Ez a törekvés néhány esztendő óta szinte vára­kozáson fölüli jó eredménnyel járt. Bár fokozato­san nőtt és szépült az Évkönyv, négy év előtt egyszerre nagyot emelkedett mind nagyság, mind terjedelem, mind pedig külső-belső kiállítás dol­gában. Az azóta megjelent kötetekben igyekeztünk ezt a színvonalat megtartani, s különösen a mellékletek számá­nak évről-évre való nagyobbításával a magyar nyomdászvilág igényeit a lehető legteljesebb mértékben kielégíteni. Tavaly már nem kevesebb mint nyolcvan szedési meg nyomtatási minta­munkát mellékelhettünk mindenkinek okulására az Évkönyvhöz. A sok melléklet természetesen sok pénzbe is került. A szak­köri összes jövedelmeknek majdnem hetven százalékát emésztette föl a tavalyi Évkönyv. Ez a nagy költségeskedés meg lett ugyan okolva a Szakkör huszonöt­ éves fönnállásának az emlékezetével, de az idén körünk pénzügyi helyzetére való tekintettel már alaposan meg kellett fontolnunk, hogy meddig takaródzhatunk. Egyrészt a takarékosság elvét szemünk előtt tartva, másrészt pedig ama régi fölfogásunkhoz ragaszkodva, hogy az Évkönyv a magyarországi könyvnyomtatás haladásának mintegy mérföld­mutatója legyen: könyvünk külső-belső díszesítését jobbára pályá­zatra bíztuk. Pályázatot hirdettünk például a munka könyvdíszére, beleértve a homlokléceket, iniciálékat és záródíszeket, továbbá a borítékcímet, béléspapiros-tervezetet meg a belső címlapot is. 1 3

Next