Magyar Orvosi Archivum 7. (1898)
I. Beck Soma dr.: A bőr szöveti elváltozásai myxoedemánál
A BŐR SZÖVETI ELVÁLTOZÁSAI MYXOEDEÍIÁNÁL 3 Mindezek — az utolsót leszámítva — olyan elváltozások, melyek, amint azt már Anna is megjegyezte Histopathologiájában, minden idősebb egyén arczkörében is feltalálhatók, s így a myxoedemára nézve jellegzetesnek egyáltalán nem tekinthetők. Baumgarten a rugalmas rostok nagyobb mérvű kifejlődésén kívül a cutis véredényei közül helyenkint nagy fokú sejtinfiltratiót látott. Schwass munkájában említést találunk téve Campana vizsgálatairól, melyek a cutis fibrillaris szerkezetének eltűnését s egy mucinosus anyag által való helyettesítését derítették ki. A legbehatóbb és legrészletesebb szövettani leírást Annának i0 köszönhetjük, aki electiven festő methodusai segélyével a finomabb chemiai elváltozásokat is képes volt követni. Két esetre kiterjedő vizsgálatainak eredményeit a következőkben foglalhatjuk össze : A cutis kollagénje sorvadt, elastinje szaporodott, de a stratum papillare guirlandszerű rugalmas rosthálózata normális. A cutis mélyebb rétegeiben a kollagénrostok egy része elveszti normális festődő képességét és kifejezett módon basicus festékeket tart vissza (pl. polychrom methylenkék-neutrorcein festésnél kékre, safranin«Wasserblau»-tanninfestésnél pirosra festődnek). Még szembetűnőbb a rugalmas rostok chemiai elváltozása. Sokan ezek közül acidophylból basophyllé változnak, az elastin elacinné lesz. Ezen így elváltozott rostokon kívül még olyan vastagabb kötegek is láthatók, melyek belsejükben a kollagén festődési reactióját adják, kívülről azonban egy a savanyú festékek iránt nagy vonzalmat mutató köpenynyel vannak borítva. Ezek a kollagén és az elastin együttes elváltozásából jönnek létre. A kollagénkötegek körül és rostok közé elastinlemezek és tömegek rakodnak, úgy hogy harántmetszeten egy mozaikszerű rajzolat jön létre, melyben a mozaiklapocskákat az elastin anyaga által mintegy körülfolyt kollagénrostok harántmetszetei képezik. Az így elváltozott szövetet Unna kollastinnak nevezi. Mucin ugyan egyik esetben sem volt kimutatható, de e helyett Unna sajátszerű képleteket talált, melyek szinteactiójuk