Magyar Orvosi Archivum 1. (1900)

1. Hőgyes Endre: A veszettség elterjedéséről és annak gyógyításáról

A VESZETTSÉG ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON 3 a legerősebb utólagos fertőzést, az intracranialis infectiót is. E diluziók successiv bőr alá fecskendezésével szintén sikerült az is, hogy veszett ebmarta kutyákat a megharaptatás után is meg lehetett menteni a veszettség kitörésétől. Veszett kutya által kísérleti úton megmaratott 8 kutya közül, a marás megtörténte után ilyen módon kezeltetvén, egyen sem tört ki a veszettség, míg a control gyanánt hasonlókép megmaradt, de utólag nem kezelt 8 kutya közül 5 kapta meg a veszettséget. Sikertelen maradt vagy csak egyes esetekben mutatott fel sikert a vaccinatio e módja, ha az előleges infectio intraocularis vagy intracranialis úton fix vírussal vagy utc­ai veszettség vírussal történt. A fix vírust tartalmazó vélő dilutióknak a hígabb dilutióktól a leg­sűrűbbekig történő successiv bőr alá fecskendője egészséges ku­tyákra mindig veszélytelennek mutatkozott, több mint 70 kutya lett ily módon vaccinálva, a­nélkül, hogy közülök valamelyiknek a vaccinatio folytán valami baja támadt volna. Ugyanezen kísérleti vizsgálatok közzététele alkalmával kifejtettem azt, hogy úgy Fritschnek, valamint nekem miért nem sikerült a vaccinatio a szárított velő módszerrel, kimutat­tam továbbá azt is, hogy a veszettség kitörése ellen való véd­­oltás lényegileg nem egyéb, mint fokozatos hozzászoktatása az agygerinczagyi rendszernek a veszettség vírushoz, melynek hogy a vaccinatio sikerüljön, gyorsan kell létre jönni, gyor­sabban mint a­meddig a veszettség vírusa a marásseb helyéről a központig harapózhat. E kísérletek tehát — noha más módon mint az eredeti szárított velő módszer — bebizonyították azt, hogy a veszettség ellenes védoltásoknak biztos állatkisérleti alapja van. Ez előleges állatkisérletezés után 1888-ban meglátogattam a párisi Pasteur-intézetet, Pasteur engedelmével kijegyeztem az intézeti naplóból az ott az intézet működésének kezde­tétől (1886) veszettség ellen védoltott magyarországi ebmazot­­tak névjegyzékét és visszajövet hivatalosan beszereztem azok hogyanlétének adatait. Kiderült, hogy a három év folyamán Párisban védoltatott 60 magyarországi veszett ebmarta egyén közül egy sem kapta meg a veszettséget, így előttem scrupu­­losus utánjárás után statistikailag is bebizonyult, hogy a ve­

Next