Magyar Építőművészet 13. (1915)
1915 / 1-2. szám - A had- és népegészségügyi kiállítás székesfővárosi csoportja
Magyar Építőművészet tömeges sebesültjeinek elhelyezése s a köztük fellépett járványos betegségek elfojtása céljából a lehető leggyorsabban kellett gondoskodni újabb és újabb férőhelyekről. A főváros kórházainak előbb a felét, majd a kétharmadrészét a katonák részére engedte át, az Új - Szt- János-kórház területén épülő elmebeteg pavillonokat pedig a legnagyobb gyorsasággal a vérhasban szenvedő katonák részére rendezte be. De mindez nem bizonyult elegendőnek. Ai főváros közegészségének megóvása érdekében a harcszíntér közelében épülő határmegfigyelők elkészültéig is szükség volt egy nagy szűrőkórház gyors felállítására. Ti folytonos sebesültszállításokra tekintettel sem a hadvezetőség, sem a kormány nem volt abban a helyzetben, hogy a főváros megóvása tekintetében a megfelelő módon és pedig a leggyorsabb hatálylyal intézkedjék, a főváros a hadügyi és belügyi kormány felhatalmazása alapján azonban vállalkozott egy 3500 ágyas nagy szűrőkórháztelepnek néhány hét alatt leendő felállítására s felszerelésére. Elhatározását követte a tett s a ferencvárosi pályaudvar közelében, a járványkórházak tőszomszédságában, a Gyáli út és Hungária körút sarkán fel is állította öt hét alatt a világ legnagyobb kórháztelepét, a „Zita" kórházat. Ti telep 72 favázas barakkból áll, ebből a betegek pavillonja 56 összesen 3420 ágygyal, a többi várakozó-, fürdő-, fertőtlenítő-, kötöző-, sterilizáló-, műtő- és gazdasági pavilion. Ebbéli berendezései oly elsőrendűek és mintaszerűek, hogy azok méltán keltettek feltűnést a hadikiállításon. És valóban a főváros páratlan dolgot alkotott e kórházteleppel, melynek helyén 32 nappal előbb dombos szántóföldön ingott a kalász s ha figyelembe veszszük, hogy félmilliós földmunkát a másfél kilométer hosszú telepnek csatornával, víz-, gáz- és villamvezetékkel ellátását, az összes épületeknek felállítása, berendezése körüli munkálatokat, a telepnek külön vasúttal való ellátását, melyet a főváros úgyszólván lehetetlen idő alatt vállalt, úgy ebbeli tevékenységét valóban varázslatosnak kell mondanunk. Ti telepnek különösen a hadisebesültek ápolása szempontjából való célszerű beosztása és egész új kezelési rendszer szerinti tagozódása indította a hadvezetőséget arra, hogy a fővárosban teljesen azonos beosztással ugyanezen rendszer mellett két 3500—3500 ágyas hadikórházat állítson fel, az F Aaguszta- és Mária Valéria-kórházat, melynek műtő-, kötöző- és röntgenhelyiségeit, laboratóriumát azonban szintén a főváros, annak műszer- és kötszerüzeme szerelte fel és rendezte és pedig egyenesen a honvédelmi miniszter felhívására. Ti harctéről érkező gyanús beteg katonák megfelelő elhelyezése, az esetleges ragályok szertehurcolásának megakadályozása céljából gondoskodni kellett azoknak különleges elhelyezéséről. Az e téren az egész kontinensen páratlan berende ZITA-KÓRHÁZ KÖTŐZŐTEREM