Magyar Polgár, 1868. július-december (2. évfolyam, 77-154. szám)
1868-10-09 / 120. szám
lf£Mk szám. ha a kölcsön czélszerű felhasználásával százszorosan is kamatoznék. A többség a nagyszebeni kérvénynyel mind a mellett röviden bánt el, azt visszautalta, s elhatárzá e visszautasításról az illetőket nem tudósítni az okból, mivel sajtó útján kérvényük sorsáról anélkül is értesülhetnek. A nagyszebeni kérvény elutasítva sem tűnt le nyomtalanul. Ennek ötletéből Manger Károly a következő, hosszabb beszéddel indokolt hármas indítványt téve: A szász iparosok többoldalú kiművelésére s az ország közlekedési eszközeinek javítására s szaporítására határozza el a nemzeti egyetem: 1) felkeresni az országos consistoriumot, vegye az megfontolás alá, nem lenne czélszerű a fennálló gymnasiumok közül kettőt-hármat reálgymnasiummá alakítni át, melyben az iparos és kereskedő,valamint a mezei gazda műveltségi igényeinek megfelelőig, kiválólag a reál tárgyak adatnának elő; 2) intéztessék a szász nemzetnek a magyar országgyűlésen résztvevő képviselőihez azon kérelem, illetőleg felhívás, hogy a Warring és Ekerleyczégnek a nagyvárad kolozsvári vasút munkálataira adott engedmény országgyűlési tárgyalásán jelenjenek meg, s indítványozzák ott, hogy egyidejűleg s ugyanazon feltételek mellett a fenntevedett vállalkozóknak az egész vasútvonalnak Bodzáig kiépítésére adassék concessio, beleértve a két szárnyvonalat is, a m. kir. közlekedési miniszer által az országgyűlésnek bemutatott vasutvonali emlékirat és térkép értelmében; 3) keressék fel az elnöklő koreshelyettes, intézzen elnöki minőségben a m. kir. kormányhoz kérelmet, hogy a brassó-irodalom segesvári országainak a bogáti erdőben , a nagyhidnak a főkormányszék által felfüggesztett kiépítése vétessék újból munkába, s mind ez indítványok egy ötös bizottmánynak adassanak át tanulmányozásul és véleményadásra. Elnök ez indítványok tárgyalását a másod következő egyetemülés napirendjére tűzi ki, egyszersmind bejelenti Schreiber Ferencz, kőhalmi képviselő következő indítványát: Azon eset ötletéből, hogy a nemzeti egyetemen különböző vélemények érvényesültek arra nézve, miként tartassák a képviselőtestben a határozatnak a kerületek többsége véleményezésének ellenében kimondása, az alólírt a következő indítványt teszi: határozza el a nemzeti egyetem, hogy specifice megállapítandó, mily irányadó befolyással legyenek a kerületek bekért többségi nyilatkozatai ily kérdések tárgyalásánál az egyetem planumában, s mennyiben köti meg a planumot, a kerüle Adassék ki az indítvány megvitatásul a felállított hetesbizottmánynak s az utanittaenek a kérdés sürgős voltánál fogva gyors jelentéstételre. Nagy-Szeben, 1868-ik évi September 29 ikén. Wehreiber Ferencz, a kőhalmi kerület képvi-Elnök ezen indítvány tárgyalását is a másod következő ülésre tűzvén ki, az ülést egy óratájt berekeszté, a jövő ülést október 5 ikére tűzvén ki. IX. Nagy-Szeben, October 5. Mulasztással kell tegnapelőtt levelem vádolnom. Csak az egyetem aznapi ülésének leírását szobtam keretébe, s elmulasztást felemlitni ugyanaznapnak a szász nemzeti egyetem életében fontos magyarázatát. Errata corrigo, itt adom, bár elkésve, a „Magyar Polgár“ olvasóinak a hírt, hogy az egyetemhez beadott kérvények tárgyalása, véleményezése körül oly fontos hetes bizottmány megalakult. b. Bedens József nagyszebeni képviselet elnökévé és Schuller Libby Frigy gyesi képviselőt előadójává egyhangúlag megválasztá. Második hírem annál fontosabbnakom, mivel reményt nyújt, hogy az egyetemi tő által körülírt jelen csigalassúsága tárgyalási meneten gyorsulni fog, és az egyetemet elősegíti a teendői nagy halmazán való gyors áthatolásban. Dr. Lindner Gusztáv, a derék ifjú szász képviselő a képviselők magánykörében azon eszmét pendítette meg, hogy az egyetemi üléseket illetőleg a épviselők azok napi tárgysorozatát előleges magántanácskozásokban vitassák meg, s készítsék a tárgyalásra, mint már feldolgozott nyersanyagot, elé. Tagadhatlanul practicussá válik be dr. Lindner ez eszméje, ha a képviselői többség körében visz hangra talál. S ha testté válik, és mi köztünk lakozank apró, mellékes ügyek az egyetemülésnek annyi idejét nem fogják el, mint amennyit ma is igénybe vettek a tárgyalások. Az ülés kezdetén Schuller Libby, dr. Lind- Der és K. Bedeusnak a múlt ülésben felolasott jegyzőkönyvhöz készített kiegészítő pótlékai olvastattak fel és hitelesíttettek, ezután a múlt ülés felolvasott jegyzőkönyve hagyatott minden megjegyzés nélkül jóvá. Ezután Klein Károly, beszterczei képviselő és Schuller Libly Frigyes, medgyesi követ referáltak gazdasági ügyekről, és az utóbbi kettős indítványa fogadtatott el. Kaufmann Károly (nagy sinki), dr. Czikeli nemzeti ügyész kiadási számadását adja elő, annak folyóvá tételét indítványozza, mi határozatban is ment. S ily rövid tárgysorozat 9-től majdnem egy óráig nyujtá a mai ülést. A következőnek határidejéül f. hó 7-ke tűzetett ki. Tárgysorozata a következő: Schreiber Ferencz és Manger Károly képviselők indítványainak tárgyalása; Kaufmann Károly jelentése a medgyesi Schuster-féle ház eladásáról, és Schneider Károly egyetemi jegyző jelentéstétele az egyetemi tisztviselők fizetéseinek rendszeresítéséről. Végül még egyet. A helyi képviselők és a szászföldi olvasók körében egyiránt nagy visszatetszést szül a pesti lapok azon eljárása, melylyel a szász nemzeti egyetemet úgyszólván agyon ignorálják. Néha-néha találkozunk egy czikkel a fővárosi sajtóban, mely az egyetemről említést tesz, de magyarországi lap egy sincs, mely az egyetem üléseit rendszeresen csak felemlíteni is szükségesnek tartaná. Pedig minden egyes megye vagy székgyűlésnek részletes leírását adják. Úgy véljük a szász egyetem, mely 12 királyföldi székhatóság és 450.000 lakó ügyét tárgyalja üléseiben, csak erőműd annyi ügyeimet, mint egy is,uno tásot számláló megyécske bizottmány ülése. Sine ira et studio figyelmezteti erre a pesti sajtót jóakaró ismerője Egy ifjú szász. Idősb czegei Wass György naplója 1. Jan. 1704 — 31. Oct. 1705. Közli K. Papp Miklós (Folytatás.) 21. Gálfi Pál Uramnak 80 szekeret küldvén ki az Karai Határra búzáért, honnat is egy Asztagot felrakatván, elhozatott; de igen megbrezzentünk vala, mivel estve felé 30 zászlóallya Czucz takarodott el Méránál és háltak Fejérden s Borsán, és két zászlóallya éjszaka 10 óra tájban Szamosfalvára jött volt, tudakozódván az kijáró Lovasok és Buzahordó szekerek felöl, de már az mi Ivaink és szekereink az Hostátban beereszkedtek 22. Januárig. Estvére érkezett ide Báró uigrott az Kővári Commendans magával lévő Leitmánnyal és Markötölyászival, chrciter 70 Crnczok tervén egészlen eddigh per accordam az Várat ván^rTv1!8 feladván Élésekből egészlen kifogy nem XXX 8ub8istálhattak; innét is élést Tis Uram bíZtatták holott Báró volna, Telek6 M VÖ - MUltráVal könnyen vihetett el vélek, holott Biuály eDt8ém peniSh nem jÖU kóczi Uram hűszi ^ V°lDa’ hanem n,ert Rá' mind az több vélleu gondolattal viseltetvén ménlem hogy Torosai e!syUU’ rö és (—r.) A Spanyolországból eredő hírek harczias zaja elcsendesült. Csak azt említhetjük meg az újabb tudósítások közül hogy a madridi osztrák követ, Lago, ki alig egy év alatt két uralkodó koronáját látta széttöretni (előbb ugyanis mexikói követ volt), a Spanyolországban bekövetkezett eseményekkel szemben magatartása iránti utasítást kért Bécsből. Megkeresésére rögtön azt válaszolták, hogy egyelőre maradjon Madridban s tekintse magát felhatalmazottnak a mindenkori tényleges kormánynyal összeköttetésbe bocsátkozni, valahányszor ezt austriai alattvalók érdekei megkívánják. Gyanítani lehet ezen utasításból, hogy mihelyt végmegálló * 24 25 26 27 28 Csik, Gyergyó, Kászon székek felültenek az Cruszok mellé, Udvarhelly várát, Fejér Egyházát feladták, az benne való németeket magok mellé eskütötték, az Szász Castélyokat mindenütt felverték egész Brassóig, Lázár Ferencz is melléjek ment a Gyergyaiakkal és az Passuson lévő Hajdúkkal. Bécsbül is írják, hogy még circama Januarii az Oruczok Austria szélben egynehány falukat felégetvén, pusztítottak s rablottak, — Morvában is feles Cruczot imák, hogy ment volna. 24. Januarii, Sukon és Koloson tekeregvén Kaszás, Vájó és Csurullyáék vélte lévő Tolvaival; nem mertünk kijártatni. 25. Elmenvén Kolosrul, az szárazmalomhoz való fáért és Palizatokért kültem szekeret. 26. Érkezett meg. Szebenbül Hatházi Uram Sinistra Informatiojára tött és irt Commissioval, mellyben nem sok fájt rólla. 27. Hatházit felhivattam és szemére vetettem, hogy sinistra hirt vádoskodott reám, de sok becsületes Úri s Fő Rendek előtt meghisgadta. 28. Jaguaris. Érkezett Szebenbül Migos Gubernator Ur ő Nagysága Bonczidai Udvarbirája, bizonyosan hozván, hogy Szebenbül Generalis Uram 6 száz muskatelyvet küldvén, Báró Tis Urammal, hogy conjugállják magát, lövő szerszámok is lévén véltek, hogy Udvarhelly várát az Cruczoktól recuperálják; de Báró Tis Urammal magokat nem conjagálhatván, Segesvárban recipiálták magokat, óvá az Cruczok Székelyekkel edgyütt rájok menve, és őket onnét ki nem verhetvén, azt az Németek Szászokkal edgyütt az Cruczokban jól megy Szerkesztő barátom ! Gr. Eszterházy Kálmán urnak hozzád intézett levelét átolvasva, ezennel sietek közreadni. „Tisztelt szerkesztő úr! A „Magyar Polgár“ 118 ik számában álnév alatt hozzám intézett nyílt levélre Önnek szerkesztő úr, közlés végett a következőt válaszolom: puskázván, abbéli fúriájába az Cruczok circa 23 prasentis az Alsóvárost felgyújtják, melly miatt az Tornyok is elégett, Báró Tis Uram penigh akkor vissza nyomult volt Szelindekhez. 29. Szebenben kültük Levelekkel Mojsest. 30. Januarii, Tordára is írják, de bizonyosabban Szebenbül Generalis Ur írja, hogy 28 privisentis Holdvilág és Dános között, Gutival és vélle lévő Székelyekkel Báró Tis Uram megütközvén, igen dicsiretesen meghvere őket, levágván bennek circiter 3000, elevenen is többet fogván el bennek ezernél, feles zászlójokat, Dobrokat, de többire Udvarhelyszékből Gyalogjok és az Passusokat őrző Hajdúk estek el, az Lovassában csak mi sem esett, szaladván azok az Udvarhellyi várból kihozott Németek is ott lévén; némellyeket közüllök levágtak, némellyeket elevenen fogtak el, Udvarhellyel lövő szerszámokat is hozván ki, azokat is tellek elnyerték. 31. Januarii. Virradolagh szintén hat óra tájban láttam igen szép álmát, mintha Méhesen voltam volna, és az Haller Pál Házai Téli ablakjok alatt renddel szőlefák voltának állítva, kik közzül az edgyik éppen által nőtt volna az én Házam felé az kertemben, kinek is vége tsaknem az én Sütöházam szegeletét érvén és ágasokkal volna fel támaszgatva, az melly szölöják igen sok és szép meghért szölögerezdek volnának, mellyeket más velem lévő betsületes nemes embereknek is én delectative mutogattam és azokat is kínálván, jó izün eszem vala rajta lévő gerezdeket, többi között csak magányosan egy szöllőszemin egy galamb tojása lévén rajta, melyet is leszakasztván és másoknak mutogatván és admirálván utoljára magam megetettem. 1 sö Febr. Hatházi Uram a Commendánst reá vévém, hogy az itt való Német és rész lovas Militiát küldje ki, mivel Makóban vagy hét Zászlóalja Crucz tekeregvén, arra nézve este 7 óra tájban őket Commendáns Uram kiküldvén s Hatházi Uram is kimenvén. 2. Febr. Szintén viradtakor az Falura ütvén egy Cruczot sem tanálnak, hanem a szegénységnek az Templomjukban lévén béhordva egyet mások, azt felverik és ott lévő javokat nagyobbára elhozzák s prundálják s nagy szélvonáson s rakodva ebéd után 3—4 óra között kijöttek. 3. Febr. Hozták meg hírét, hogy Báró Tim Uram Udvarhelly felé nyomulván, Udvarhelly várában maradott Czuczok meg sem verték a Mitttiát, hanem kimentek belölle, mellyet Báró Tis Uram ujabban temperalt és privsidiárt, az ' arossát penigh egy néhány körül lévő falukkal felegettetve, Guthi penigh Tordára szaladott vissza. 4. Febr. Kaszás Pál is Szent Pállal vissza nyomulván az Mezőségre, mindazért hogy Sient Pálnál jól megpuskáztak bennek, mindazért Dy Gutbit megverték, meghallván hogy Gutbi orra ment, ő is Tordára megyen Gutbi eleibe; kijővén Kaszásnak és szintén a piaczon találkoznak szemben vélle Kaszás kezet csap és körülvétetvén legelőbben is maga azután katonái lövik vágják Gmhit, úgy hogy a Lovárul leesik, a földön mindenből kifosztván, még az holt testét is lovai tapodtatták, igazán egyik eb másikat eszi. (folyt, következik.) KÜLFÖLD. Jodás jö létre, külügyministeriumunk is el fogja ismerni az új spanyol kormányt. ■ __ a spanyol királynő megszökése által tényleg beismerte a spanyol tróntól lett megfosztását, mert a spanyol törvények szerint egy uralkodó sem hagyhatja el a cortesek beleegyező engedélye nélkül a spanyol földet. A királynő e megszökése azonban oly tettekkel is áll kapcsolatban, melyekért a köztörvény a tolvajság vádját állítja fel. Izabella királynő a korona kincseit is jogtalan tulajdonává tette. A spanyol kormány elhatározta az illetéktelen vagyon visszakérését és mindent fel fog használni, hogy a spanyol királynő az elsajátított koronaékszereket visszaszolgáltassa. A királynőt e végből vád alá helyzi és összes magán vagyonát zárlattal látja el. A királynő palotájában már megkezdték az összeírást; az összehalmozott drága ruhák, bútorok és egyéb eszközök elárvereltetnek. — Egy Konstantinápolyból, f. há - ról keltezett sürgöny szerint a török fővárosban tömeges befogatások történtek, melyek az egész lakosságnál a legnagyobb izgatottságot idézték elő. Messze terjedő összeesküvésről beszélnek, mely a szultán meggyilkolását s forradalom útján Murád herczegnek trónra emelését czélozta volna. Az összeesküvés fészke Pora városrész volt, hol annak részesei összejöveteleiket szokták tartani. Állítólag a rövid idő előtt felfedezett austriai hamis pénzverők, kik szintén be vannak az összeesküvésbe bonyolódva, vezették volna annak fölfedezésére a török hatóságokat. A „Pall Mall Gazette“ legújabb száma „külföldi sympathiáink“ czímen egy vezérczczikket hoz az egykori és a mostani Ausztriáról. Kiemeli, hogy mióta Ausztria sötét és kellemetlen visszaemlékezéseket felkeltő múltjával szakított, s mind bel-, mind külkormányzatában átalakulásnak indult, Angliának rokonszenve irányában szintén megváltozott. „Legelőbb úgymond , Ausztria becsületesen és minden „arriere penséo“ (utógondolat) nélkül lemondott összes olaszországi tartományairól, nem fogja tehát rokonszenvünket lehetetlenné tenni az által, hogy elnyomója legyen a népeknek s szövetségese a zsarnokoknak Olaszországban, mely több oknál fogva természetes szövetségese azon pereztől kezdve a mint megszűnt területén idegen uralkodó lenni. — Másodszor Austria és Magyarország viszálkodásaikat „majdnem“ egészen azon értelemben, amint utóbbi kívánta, kiegyenlítők. A magyarok birtokába jutottak autonómiájuk s gyakorlati (?) függetlenségüknek, s a két ország közötti unió a jövőben főleg, ha nem kizárólag, dynaoticna lesz. (Ha t. i. a nypotapi kiegyezkedési alap oly módon fog átalakíttatni, a mint ez a magyar ellenzék törekvéseinek czélja). „Egészben véve — igy végződik a vezérczikk — a szabadság , a gyakorlati felfogás szelleme jutott uralomra Ausztriában, mely nem leend többé zsarnok a külföldön, s forradalmi szellemű és visszatorló saját népeivel szemben. Nagy és még fejletlen erőforrásai vannak, melyek habár egészen megváltozott rendszer alatt, de ismét oly hatalmassá tehetik, a minő egykor volt.“ Az általam irt, Jónás ur által lacouicusu nevezett válaszban megtalálhatta volna Jónás Ur * feleletet azon kérdésekre, melyeket hozzám f * tett; ugyanis a Jónás ur által ritkított betűké közlött sor, „hogy a mi nem tőlem fü * azért felelős nem lehetek“, magában f’lalja a választ, még pedig elég világosan. A mi akaratom, befolyásom és tudtomon kívül * és történhetett, mivel a kisebbség nem határ^^01 pedig az egész ügyhez csak ily kisebbség; V-°Z’ én ban állok, az csakugyan nem tőlem függü(( y igy felelős sem lehettem érette. ’ Ami a zárt iroda felett létező és felett^ firmát illeti, arra azon felvilágosítással szolg^ hogy az Üzlettelep nevét a tulajdonos másra rubázhatja, ha megszűnik is tulajdonos lenni, mint ahogy ez esetben is már két éve, hogy megtörtént. Jónás úr továbbá szándékának mentségére előttem mindig becses emlékekre hivatkozott, éppen azért, hogy ez emlékeket becseseknek tartom és megőrzésüket óhajtom: utasítom vissza a Jónás úr által is malitiosusnak nevezett insinuatiokat, melyekkel megfosztani igyekeznek polgártársaim bizalmától. A nyílt levél utolsó soraira nem akarom alkalmazni a példaszót, hogy „a ki menti magát elc.......“, hanem elfogadom úgy, a hogy írattak, és ezért maradok Gyalu, oct. 5. 1868. elkötelezettje gr. Eszterházy Kálmán.“ Eddig tart a levél, melyben a nemes Gróf Ur éppen annyi szerencsével oldja meg a berki fakérdést, mint Lónyai , excja a temesvári erdőét. Részemről nagyon luxusos dolognak tartanám tovább folytatni a vitát, melyben mind a kettőnknek igaza úgy sem lehet. Reám nézve nem ambitio kérdés, hogy az enyém legyen utolsó szó, szívesen átengedem, annyival inkább, mert e levél engemet teljesen kielégít, megnyugtat és meggyőz. Lehet hogy más ember az én helyzetemben azt mondaná a nemes Gróf Urnak, — hogy ez a levél minden egyéb, csak nem válasz az én nyilt levelemre, — de én nem vagyok az az ember,—s a milyen jókedvembe kapott most ez a fa kérdés, — a Gróf Ur iránti tiszteletből még azt a feltevést is hajlandó vagyok elfogadni, hogy nem is ismeri azt a nevet, mely ott áll az iroda felett, az lehet valami élelmes fakereskedő, ki öt hat forintjával összeszedi a fát, s úgy üzérkedik aztán vele odább, amihez, miután teljesen tisztességes keresetmód, bizony senki fiának nem lehet beleszólása. Készséggel elismerem, hogy rosz időben is alkalmatlankodtam a nemes Grófnak, — most már méltóztat nyugodtan lenni, — nincs több falra hányni való borsóm, — a mit eddig oda szórtam, szűkölködő szegényeink érdekébe tettem, — kik kétségbeeséssel néznek a jövő napok elé, s kezdik már szoktatni magokat ahoz a gondolathoz: váljon nem lehetne , majd a jéghátán fa nélkül is kitelelni? Ezekért szólottam, akiket mindennap látok, mindennap hallom keserves panaszaikat, mely még keserűbbé válik azáltal, hogy nem segíthettem rajtuk. Nem önzésből fordultam tehát a Gróf úrhoz, kiről ekkor nem tudtam még, hogy kissebbségi viszonyban áll az ügyhez, — tehát semmit sem tehet, semmit sem tud az egész dologról, — hanem miként én jól sejtem : hite és tudta nélkül gazdálkodnak. Vannak ugyan sokan, kik ezt ma sem hiszik, de én hála Istennek meg vagyok nyugtatva, s ígérem, hogy teljes megadással veszem a fa árának további hágtatási hireit is, — anélkül, hogy eszembe is jutna csodálkozni. ZL 502 — Még egyszer és utoljára a berki fa-kérdés. October 9