Magyar Polgár, 1869. július-december (3. évfolyam, 77-154. szám)
1869-08-01 / 90. szám
Harmadik évi folyam. Előfizetési feltételek: Kvrt ......................«tv. Félévre....................^ » » Negyedévre • • • • 3 * — • Havonként.....................^ ~ » Megjelenik hetenkint háromszor: Vasárnap, Szerdán :5* Pénteke.ii. Szerkesztőség és kirnlti hivatal: Monostor puisus 1. kátyai ház alett. S Sí Stí Kolozsvárit, vasárnap augusztusul. 1866. Hirdetési dijak. Ötször kalálozott sor ára 6 kr. Hélyegdij minden hirdetéstől 30 kr. Nagyobb hirdetéseknél külön kedvezményt is nyújt a kiadó -hivatal. Fiók-kiadó-hivatalok: Déézsn: Krémer Sámuel Enyeden: Vokál János. Szamosujvártt: Csausz testvérek. Kolozsvárit •• Stein J. és Demjén L. M.Vásárhelytt: Wittich Józsefnél. KOLOZSVÁR, JILIIS 31. Legitjabi távirati tudósítások. Bukarestből a ma érkezett postával vett érdekes leveleinkből: Koós Ferencz, ki a bukaresti ref. papságról leköszönvén, az egyházi iratokat az erdélyi ref. püspök megbízottja, az osztrák-magyar konsulnak adta át, azt követelő Czeklerianusokaktiosuskodására ilfori törvényszék által házi zárlatot kapott, csak is a helybeli consul által táviratilag tudósított gr. Benst föllépésére bocsáttatott szabadon, Erdélybe utazik. — Károly fejedelem ang. közepén Krímben orosz czárral találkozik. Pest, jul. 30. A királyt 1. hó 4 dikére Pestre várják. — A krakói apácza-skandalum ügyében Krejci felszentelt prágai püspök Rómába utazott. — 3^“ A krakói apácza történet folytatása „Külföld“ rovatunkban van. Bécsi ágro mnl. 30 . Arany 5,92. Ezüst 121.75 Erdélyi földteherm. kötv. (á 100 ft) pénz — 75.25. áru 79.25. — Érd. vasat részvény (á 20 T) fl.1 pénz 152.80. áru 153.50. Az erdélyi számok ünnepélyéhez. (Julius 29-től augustus 7-ig.) Midőn e sorokat papírra vetjük, a királyföld központja Nagy-Szeben ünnepi mezbe öltözött. Utczáin az egybesereglett vidéki vendégek csoportjai sürögnek, csarnokaiban ének zendül, a szász ipari gazdaság egybehordott szine-java zárul a szemlélő elé, főtanodája huszonöt éves fennállását üli, társas és tudományos egyletei felváltva gyüléseznek, szóval a királyföld társadalma, anyagi és szellemi érdekeinek képviselete pár napra Nagy-Szebenben, mintegy góczpontban öszpontosult. Ki a társulási solidaritás nagy, a térben egymás mellett létező milliókat összefűző eszméjét átérti s felfogni képes, a testi és szellemi erők kicserélésének, körforgásának civilisatiót és haladást előrehajtó horderejét, az nem igényli ez ünnepély fontosságának magyarázatát. A királyföldnek panegyrise ez; Erdély legképzettebb alkatrészének, német elemének Olympiádja. Egy ily ünnepély mindmegannyi alkalom, melyen az Összecsődülő polgárság eszmét ad és cserél, közérdekeit megvitatja, versenyre buzdul, összetartásban, a köz iránti érdekben, szülőföldje szeretetében edződik. Hol a szellemi s anyagi élet úgyszólván máig sem bontakozott ki a középkori pályákból, Erdélyben igényli a cultura érdeke leginkább a haladás minden emeltyűjének megmozdítását. Erdély Magyarországnak társadalmilag és nemcsak geographice legkeletibb része. Egy darab nyugattal: a király földdel. E körülmény jelöli meg a királyföld hivatását. Korunk közéletének fötényezője: a munka, iránya: a haladás, eszménye: a democraţia. E maroknyi nép, melyet történelmi végzete nemzetéből kiszakasztva közénk vetett, a német jellem szerencsés adottságainál: gazdálkodó szorgalma, fáradhatlan munkássága, vizsgálódó szelleménél fogva a democracia egyedül üdvözítő társadalmának legegészségesb elemeit bírja. Irigyszenvvel tekintsünk-e a korszellem által inspirált haladására csak azért, mert nem a mi fajunkból való ? A nemzetiségek korlátait ledönti a cultura , s az ellenséges viszonyt, melyet a népek érdekeit szemközt állító, a közéletbe befolyó tíz tömb előjogain alapuló régi erdélyi alkotmány a végletekbe hajtott, kiegyenlíti a jogegyenlőség érzelemforrasztó ereje. A királyföld haladásának, culturájának áldásait maholnap közvetlenebbül fogja az összes Erdély is érezni. Munkáljunk közösen e válaszfalak lerontásán, vállvetve a haladáson, melynek gyűrmszete, mint a hullámzásba hozott vizé mindig tovadat, a nyugodt tükröt mozgásba hajtva. Fogadják Nagy-Szebenben ünneplő szász polgártársaink őszinte üdvözletünket! Mátray Ernő. T A R C Z A. Br.... ur felvilágosítására a „régi kézirat“ ügyében. A „Magyar Polgár“ 85-ik számában ismertetett „régi kézirat“ érdekében közlött felvilágosítását Br úrnak köszönöm. Két körülmény mondata ki azon feltevésemet, miszerint Bethlen Gáborné, született Károlyi Zsuzsánna felett mondott halotti beszédek nem lettek volna így együttesen kinyomatva. Egyik az, hogy, mint előbbi czikkemben is említem, a „magyar irodalom történetei“ nem emlékeznek róla. Van szó ugyan Sz. S. nál arról, hogy Keserey D. János kiadta Károlyi Zsuzsánna felett mondott „praedikatióját“, de egyet-e, vagy a médennket: nincs kitüntetve. Másik ok vala, mint részletesen előadom, a IV-dik számú praedikatió előtt álló, az olvasóhoz intézett, figyelmeztetés. E körülmények után azt hiszem, hogy a kérdéses kézirat egyetlen. Látom azonban, hogy egy kis utánjárás, az illető könyvtárak körül, az ellenkezőről győztek volna meg. E tévedés árán most hát megtanultam, hogy jelenleg itt ott a halotti praedikatiókból tizenkét nyomtatott példány ismeretes. Mely tévedést, ezen tudattal kárpótolva, ezúttal magamnak elengedem. Más oldalról is óhajtanék én felvilágosítást, azon rejtélyről tudniillik, melyet a múltkor is idézett „Ad lectorem“ okoz. Ugyanis a kérdéses, kezeim között levő, kéziratban egy helyen szóról-szóra ez áll: „IV. Praedicatio. Melliet töt Melotai Ny. Istwan, Ferervari vduari fö pra’dicator az Palotában az test felet; die 20 May. „Ad Lectorem. „Ez Pra’dicatiot az Istenben boldogul ki mult Melotai N. Istwan uramnak holta után Írási közöt czionkan találtuk megb. Elvegezesel (bizonyosan) azt hiszem, valami munkaitul való eresseb időre balaztuan azonban Isten el szólította. Hogi mind az által az ceremóniáknak rendi megh ne czionkalna, és az kegies olvaso illy szép es iduesseges Praedicatiotul megh ne foztatnek, ki telkesitettek az mi hya nőit, az menire lehetet, es rea emlékeztünk majd azon igikkel auagi cziak értelemmel. Az keresztien olvaso tiszti mi töltünk azt is neven nenni is vegre magiarazni es nelle epöletire élni. B. V. „Contio Job. 5. 17. 18. stb. stb. Ezen figyelmeztetésből, némely feltevésekre adván okot, a következőket vonhatjuk ki. A leiró, ki e figyelmeztetést kézirati gyűjteményébe a 4 dik praedikatió elébe tette, mindenesetre bizonyos egyházi ember volt, mert különben nem fogott volna ahhoz, hogy valamely halotti beszédet csaknem azon igékkel, értelemmel kiegészítsen. Nemcsak egyházi, sőt jeles egyénnek kellett lennie, mivel a 4 ik számú halotti beszéd épp oly egyházszónoklati rendezéssel, belbecscsel bír, mint a többi; ugyannyira, hogy a kiegészítésre, utánpótlásra rá sem lehetne ismernünk, ha nem figyelmeztetné előre az olvasót. — Annyival többre becsülendő a kiegészítés, mivel a beszéd előadása Kolozsvárit, 1622. május 20 án történt, a kiegészítés pedig csak a Melotai halála után, ami mindenesetre, ha nem később, legalább is a harminczas évek vége felé történhetett.... Br. ur felvilágosít, hogy a könyv Károly-Fehérváron 1624 ben jelent meg nyomtatásban. Mi lehet hát az oka annak, hogy a kéziratok gyűjtője a nyomtatott könyvből nem tudá kiegészíteni, vagy onnan egyenesen lemásolni a 4-ik beszédet? miért kellett várni neki néhány évig?... Pedig soká kelle várnia, mert Bethlen Gábor 1629 ben halt meg; melótai még azután lett szathmári pap és superintended, s még a Melotai halálát is be kelle várnia, mert, mint mondja a gyűjtő, csak akkor találta meg a praedicatiót M. irományai között, akkor is, mint fentebb idézem, hiányosan. Hiszem, hogy a kinyomatott könyv, mint az ilynemű könyvekkel szokott lenni, nem sok példányban jelent meg, és hogy átalán, a közelebbről érdekletteken kívül, nem sok ember olvashatta. Úgy de bármily kevés számú példány lett légyen is, egy oly kitűnő tehetségű egyén, a ki évek múlva is képes, emlékezet után, oly nevezetes alkalomra készített halotti beszédet kiegészíteni; — egy oly ember, a ki Melotai Ny. István halála után annak irományai között vizsgálódhatik, bizonnyára, legalább hosszabb utánjárás után, megkaphatta volna a nyomtatott könyvet is, egy beszéd lemásolása végett......... Ezek folytán azon eredményre jutunk, hogy vagy a nyomtatott könyv megjelenésének évszáma, az 1624. téves lehet; vagy pedig, hogy a IV. számú praedicatió a nyomtatott könyvben csonkán, hiányosan van beigtatva. Azon esetben pedig, ha a IV. czím alatt is teljesen kidolgozott, befejezett halotti beszéd áll, akkor a kérdéses alkalmi beszédnek authentiája jöhet kifogás alá. Végül megjegyzem, hogy a kézirat is két osztályra válik; a sorrend is éppen úgy áll, mint Br. úr a nyomtatott munkát ismerteti; kettő között abban van különbség, hogy a kézirat egészen magyar nyelven van tartva. Gergely Lajos, radnótbráji ref. pap, Károly fehérvári főpap embertelen kivonatára a vallásviszálykodó századok türelmetlen szüklelkűsége, szívtelen butasága alkotta vallástörvény czikkeit, s azok felolvastatásával kísérti meg egy hit vallóinak a más felekezetre terítését. Időszerűnek találtuk tehát olvasóink számára Erdély törvénytárából a „judaizánsok“ ellen alkotott czikkeket előkeresni, bár a szellemi sötétség e mintapéldányait szívesebben feledtük volna s a mult lomtárában. Erdély törvénytárában hat czikk szól a „judaizánsok“-ról. Az 1618-ki és 1622 ki közlésével mindhatot ismertettük. Báthori Gábor 1610-ki propositioja az első törvény, mely a „judaizánsok“ról névleg is emlékezik, de speciális intézkedés nélkül csakis a vallásuyitási tilalom szokásos rendelkezéseire szorítkozva. Az 1635 ikis 1638 ibi decretumok, valamint az „Approbata Constitutio“ S. R., 4. czim, 1. czikke csakis megújításai az 1618- és 1622-ki törvényeknek. Az 1618 nehány sora a legtanuságosabb mivelődéstörténeti adalék: a népfenség földig alázása s a lelkiismereti szabadság türelmetlen üldözése ölelkeznek benne. Ugyan a törvényczikk, melynek vakmerő butasága a fejedelmet Istennek nevezi, Isten iránti halaszthatlan kötelemnek nyilatkoztatja a „recepta religiók“-on kívül álló felekezetek üldöztetését. I. Az 1618-ki törvény. (Gr. Kemény Józsefnek az erdélyi nemzeti muzeum könyvtárában levő törvénygyűjteménye, melyből a következőket másolták: a Bölöni család pecséttel s Bethlen Gábor aláírásával hitelesített írott példányában tartalmazza e törvényt.) 1618 Contra Judaizantes. Propositio Ilmi Domini contra Judaizantes, sine Sabbatarios et alios, extra receptas Confessiones novam in Transylvania sectam profitentes. Az mindenható az isten lévén minden birodalmaknak fő authora, akiket Bírói eljárások Alsó-tehermegyében. I. Ezen czím alatt felszólalva — kijelentem, hogy csupán dologi tényálladékokról beszélek. A bírói választás vagy kinevezés jogának kérdése már elcsépelt tárgy, erre néz, tehát csak annyi utólagos megjegyzésem van, hogy az a kicsiny többség, mely ezen kényes és mélyen beható kérdés fölötti szavazásnál mutatkozik, eléggé jelzi, miszerint ezen kérdés eldöntése, mindenik országgyűlési oldalnak nagy küzdelmébe kerülhetett, egyfelől a hosszas gyakorlat, másfelől az a nézet harczolván a megyék választási joga mellett; mert 1 er az absolut rendszer 18 évi uralma alatt az országos közvéllemény épp a választandó bíróságot követelte vissza; mert 2 ér még a „jobboldal“ derekabb szónokai , azok fölött a nagyszerű bölcs is — ki nem elégithetőnek álltják, úgy a kinevezés, mint a választás ismeretes módozatait; s végre, mert az lehetetlen is, hogy bár minő jeles minister egymagára nagyobb ismerettel bírhasson a kinevezendő bírákra nézve, mint a megye,— mely szakértő egyéneit — mind tudományos és gyakorlati képesség, mind jellem tekintetében közelebbről vizsgálhatja s ismerheti. Ezekből folyólag — ha szintén korszerű is a régi gyakorlatot átalakítani — kérdés marad. Vájjon nem czélszerűbb lesz vala e a megyék befolyását is legalább a kijelölésre nézve megtartani, mint egy pár — pártokhoz tartozó képviselő, vagy más befolyásos egyének ajánlatára bizni a miniszer előtti tájékozást, mely esetben inkább egyes nézetek vagy legtöbbször bizonyos kegyenczek iránti kedvezmények szokták az érdem — a „Quatificato“ minőségét mérlegelni — indokolt. — Azonban e kérdést a döntő szózat már elhatározván, a jövő mutatja meg: megmaradandhat e e törvény hosszas időre, — vagy nem soká ismét változtatás szükségét igényelendi? — Hihetőnek látszik, hogy ha e kérdés nem a képviselők, hanem a megyék vagy választók szavazatából lenne föltételezve, mennyiben a közvéllemény hangosan nyilatkozott az átalakítva javítandó megyei választás mellett mutatná ki tekintélyesen nagy többségét! — Azt is a jövő mutatandja meg: váljon a kinevezendő bírák eljárásaiban — a legkorszerűbb törvények mellett is, kerülnek-e elé, vagy tán még gyakrabban olyan esetek, minőket csak Alsó-Fehérmegye igazságszolgáltatásának közel múltjából ismertetni szándékoztam, és amelyekből a kinevezést fontos idő előtt — folytatólag szólandó vagyok. Belpolitikai szemle. 12 Az ellenzéki „Pesti Népkör“ múlt számunkban ismertetett választmánya f. hó 28-dikán, esti 8 órakor szervezkedés tárgyában ülésezett. A gyűlés, melyen mintegy negyven választmányi tag vett részt, elhatárzó alapszabályait megerősítés vé- gett minél előbb a ministérium elé terjeszteni. Majd a tisztviselőit választá meg. Ezt már táviratilag is jelzők. Pénztárnok Weis Simon, elnök Virághalmy Ferencz, jegyző dr. Zilahi Pál, Illés György, Vértessy Arnold, Frigyesi Aladár főnök. A választások véghezmente után az egyesületi szállás fogadása tárgyában Schön József elnöklete alatt Fadgyas Gusztáv, Wohlkampf Ede, Baumann Zsigmond, Kunstädter Mór arakból álló választmány alakult. A népkör remélhetőleg egyhamar megkezdi működését s remélhetőleg az összes Magyarország ellenzékének központjává növi ki magát. A delegátiók folytatják a mindent megszavazó gyönyörűséges gazdálkodást. A népügyi előterjesztvények minden változtatás nélkül mennek az albizottmányokon keresztül, propter formam interpellálgatnak, hogy tökéletesen megnyughassanak, a közösügyi rendszer dicsőségére kerülnek a nép érdekében a közös kormánynak nem tetsző szót emelni. Nem zavarnak semmi vizet. Propter decorum egy előadót választanak, az referádájában teljes szeplőtlennek szokta nyilatkoztatni a kormány propositióját, s az albizottságok csalatlannak találják az előadó bölcs kritikáját, s a plénum meg hihetőleg az albizottság munkálatát teljes önmegadással fogadja. Folyó hó 28-án mindkét delegatió pénzügybizottsági ülést tartott. A magyar delegatió külügyi budget osztálya változtatás nélkül jóváhagyta Tisza Lajos, bihari förpán jelentését. Tisza Lajos ugyanis a dualistic 18 czimer és hajólobogó azonnali behozatalát kívánja, a erre 28,000 forint vezetik a budgetbe. A bizottság 45,600 frtot vett fel a jobahamai és sebanghai-i konsulátusok részére. Semmi törlés nem történt, s a kívánt 4.102,496 frt helyett 4.177,146 frt fogadtatott el. Az áthelyezési alap virementja helybenhagyatott, csak hogy az ellenőrzésnél a diplomátia illetékei sem nem emeltethetnek, sem nem kevesbíttethetnek. Augustus 2 dikán nyilvános ülés fog tartatni. Az osztrák delegatió a budget bizottsága a külügy budget eddig nem bolygatott tételeit tárgyalá. A bizottság elhatározá, hogy az osztrák Lloyd segélyezését s a Lloyd jövedelmi adóját nem vonja le. Ezután határoztatok, hogy a subventio egész összege 1.815.000 ftban állapíttassák meg, ezzel a külügyi budget be volna fejezve. Hasonlókép a pénzügyi budget is, az előadó indítványai szerint, melyek lényegben a kormányelőterjesztéseknek megfelelnek, bevégeztetett. Az 1. szakasz fölötti tanácskozásnál Rechbauer és Demel azon kérdést tevek fel: nem volna-e gyakorlati az egész országos pénzügyminstériumot felemelni s azt egy pénztárnok kezelésére bízni? E vitatkozásban Sturm, Kaiserfeld, Figuly és Winterstein is részt vettek, kik általában a fölemelés ellen nyilatkoztak. Benst államkanczellár, a már tett gyakorlati tapasztalatokból kiindulva, kimerítő jelentést tesz az állam pénzügyministérium jelen állásában való megtartása szüksége és hasznossága felől s végül igy nyilatkozott: igen kívánatos volna az államm Ministeriumban egy, a magyar birodalom félhez tartozó személyességet életbeléptetni, miért is jelentés nem létetett az államinister megszorításáról. Az erdélyi törvénykönyv a „judaszányok“-ról. (—. E.—) Az 1869 ki „Uj Magyarország“ felvilágosodott kormánya előkerested a fanaticus