Magyar Polgár, 1870. július-december (4. évfolyam, 76-175. szám)
1870-09-11 / 107. szám
■f07-ik szám A XXX dik honvéd zaszlóalj zászlóölszentelési ünnepére a következő alkalmi költeményt vettük: Örömre fel! itt leng a zászló, szabadságunk jelképe itt; Szólítsa fel, e nap örömre Bérezés hazánk hünépeit, Föl hát örömre, zászlónk, hadd lobogjan, Szivünk, reá meg háladalt dobogjanl! A honvéd él, zászlója dicsőn hirdeti ma szentelt színét; S a honfi szív, örömre gyulva E szent igét, terjeszti szét: „Ám újra élünk, újra támadánk ma, Küldj Istenünk, küldj áldást szent hazánkra!“ Lobogj, lobogj te szent szövetnek Ég aldja meg „anyád“ szavát, S a nemzetek szentelt imáját, E „nagy napon“ szálitsa rád, Hogy légy megáldva, az örök időre, Dicső szabadság, szentesített őrei Anonimus. A lóverseny első napjának eredményét közöljük addig is, mig mind a két napról tüzetes leírást adhatunk. A 400 forintos vadászdijt nyerte dr. Wesselényi Bélának a kolozsvári gyepen jól ismert, s nagy szorgalommal trenírozott Drrillindrrindrrin nevű idős szürke paripája. Br. Bánffy Ádám (igazabban Br. Bánffy Albert) Gyöngye ellenében, melyet Czóbel Béla kitünően lovagolt. E futás 4 és 55 másodpercz alatt ,folyt le. A 300 aranyos államdijjal Br. Bánffy Ádám (Albert) Griff nevű barna kanczája B. Wesselényi B. Benoitopja ellenében. Tisza László szeszélyes Kakassa kitört. E futás 4 és 43 m. percz alatt ment végbe. A kísérleti verseny (60 arany) diját nyerte le. Bánffy Ádám (Albert) Duchesse Tisza László Firkája ellenében, 3 p. és 23 m. perez alatt. A negyedik futás az 50 aranyos handicap diját b. Bornemissza Tivadar által kitünően lovagolt Bellája nyerte b. Bánffy Ádám (Albert) Annája ellenében 2 p. és 30 m. perez alatt. B. Szentkereszti György Mérgese és gr. Tholdy Lajos Vezére kitörtek. Az első lovassá Czóbel Béla úr, két czölöpöt döntve le lova, csekély sérülést is szenvedett. Végre az első nap meglehetős vékony mulatságát a 200 aranyos „Elegy-verseny“ zárta be, melyet b. Bánffy Ádám „Babám“ ja vitt el 4 p. és 13 m. p. alatt id. Teleky Domokos gróf Brugása ellenében. Az idő nagyon pompás, a gyep egy része kemény, a másrész nedvesebb. *A Kerner József hangversenye közbe jött akadályok miatt nem tartatik meg ma mint hirdetve volt, hanem valószínűleg kedden. (ma.) Szamosujvárt, folyó hó 19-ikén a városi redoute-teremben tánczvigalommal egybekötött próbabált rendez Kajetán Kálmán, biharmegyei táncztanitó. A rendes tánczok szünetei közt Pincsintár Gizella k. a. Kacsuka spanyol tánczot, 16 leány tanítvány pedig fegyvertánczot lejt. Belepti jegy személyenként 1 fit. (m. a) Kétely merülvén fel arra nézve, vajon bejelentetnek-e mindeket az érdeklőiteknek azon intézkedések, melyek egyes hazafius érzelmű, avagy tehetős, sőt szegényebb sorsú polgárok által is halál esetére közczélokra, vagy jótékony emberbaráti intézetek s alapítványokra tetemes, s nem fordulnak elő oly esetek, hogy az ily intézkedések, mivel az érdekelt intézetek, gondnokok vagy gondozó hatóságok róluk nem értesíttetnek, teljesítetlenül maradnak, s az alapítványra vagy hagyományra szánt vagyon rendeltetése helyére jut . Kétségtelennek találtatott, hogy az alapítványi vagy hazafiui szándék valósítása, eltekintve a végrendeletek lehető elsikkasztásától s a hagyományosok jogaira való köteles felügyelés elmulasztásától — valóban gyakran múlhatik az érdeklettek értesítésének s megnézésének a bíróság általi elmellőzésén is. Ennek folytán a vallás és közoktatásügyi miniszérium felhívja a törvényhatóságokat arra, hogy a területükön található bíróságokat a polg. törvénykezési rendtartás VII fejezete 565 és 567 §§-ainak megtartására figyelmeztessék. Ha a bíróságok az érdekletteket a végrendelet kihirdetésére megidézik, vagy azokat a hagyományokról jogaikra felügyelés végett értesítik, alig fordulhat elő eset, melyben a hagyományos alap vagy intézet, s egészen új alapítvány keletkezése esetében a főfelügyeletre hivatott közeg vagy kormányhatóság az alapítvány vagy intézet jogait ne érvényesíthetné. A siker biztonsága azonban sok esetben attól függ, hogy ezen idézések s értesítések minél előbb az érdeklettek tudomására jussanak, s e részben minden késedelem mellőztessék, s az evvel egyenlő hatású tájékozatlanságnak eleje vétessék. Erre nézve a culiusministerium zsinórmértékül ajánlja: a) hogy oly hagyományok, melyek a kormány közvetlen felügyelete alatt álló alapítvány vagy intézetek javára, avagy létesítésére tétettek, közvetlenül az illető ministerium tudomására hozassanak; b) hogy hitfelekezeti czélokra szánt hagyományok s alapítványok az illető egyházmegyei hatóságnak vagy kerületnek jelentessenek be ; c) törvényhatósági s községi intézetek s alapokat illető, valamint magán czélokra tett alapítványi hagyományokról az illető törvényhatóság értesittéssé kít ; d) kétely eseteiben az értesítés Erdélyben a Kolozsvárit székelő kir. kincstári jogügyek igazgatóságához intéztessék. (m. a.) Tapasztaltatván, hogy a fegyvergyakorlatokra behívott tartalékos és szabadságolt galicziai katonák tetemes része kenyérkeresés czéljából, a jelenlegi aratási időre hazájából minden igazolási s engedelmi jegy nélkül eltávozván, magyarországon s Erdélyben tartózkodik, a honvédelmi minisztérium utasítja a törvényhatóságokat, hogy a területükön tartózkodó s igazolási jegygyel el nem látott galiéziai katonáknak hazájukba viszszaküldését eszközöljék. (ma.) Az igazságügy minisztérium azon czélból, hogy jövőre akészeknek a hatósági börtönökben rabok körül teljesített egyházi szolgálatokért megjutalmazását a valóban teljesített szolgálatokhoz arányosítani lehetet, elrendeli, hogy valamennyi törvényhatóság területén a törvényszéki elnökök a lelkészeket, böntöni szolgálatairól pontos jegyzéket vezessetek. — A Mobilgarde nem csak vitéz, de szemes is, — mondja a „Figaro“. — Bebizonyította ezt legközelebb mindán gyanús embert vevén esz a tábor körül, felriadt, és nem nyugodott mig azt kézre nem kerítette. És mily szerencse ! az elfogott emberben Trochot Simon híres zsiványra ismertek. — Történt pedig ez St. Maurban, s a szemes „csapat,“ mely „egy embert“ oly vitézül elfogott, a mozgó őrség azon része volt, melyet fegyelmetlenség miatt büntetésből oda küldtek. — Pár nappal a sedaui esemény előtt a pápaszentsége így szólt Bonaparte bíbornokhoz: „Szünet nélkül imádkozom a császári dynastia jóllétéért.“ — Úgy látszik onnan már az ima is csak annyit ér, mint az anathema. — Napoleon ur midőn elfogtak, nyílt kocsiban, szivarozva ment a porosz táboron keresztül. — 1848-ban történt. Csomanál egy honvéd tiszt rátöri az ajtót egy ellenséges osztrák tisztre. A mint belép, pisztolylövés fogadja. A lőporfüst eloszolván rája, hogy az osztrák tiszt betegen fekszik egy lczán, s éppen most céloz pisztolyával másodszor. A honvédtiszt kicsavarja a pisztolyt a kézből, engesztelő szókat intéz a beteghez, és enyhítő italt nyújt remegő ajakinak. Pár percz múlva betörnek az osztrák katonák, elfogják a honvédet, s a beteg tiszt szeme láttára és tiltakozása nélkül alávaló módon bántalmazzák. A beteg tiszt felgyógyult, századát újra átvette, s ine 4- ben éppen e századhoz sorozák be a honvédtisztet. A mit aztán osztrák katona székírozást kigondolhat, mind át kellett ott szenvednie a kapitány alatt, kinek élete egykor kezében volt. — Ez pedig azért nevetséges dolog, mert néhány nappal Arkolay röpirata után jelent meg egy német lapban. — Metz előtt egy kis porosz csapat tábort ütött. Amint egy ideig ott heverésznek, észreveszik, hogy valami rettenetes büdös van közelökben. Egy patrol szétnéz a vidéken s nyomára jön, hogy a Bzag egy domboldalból ered, hol egy elesett ló, s mellette egy gránátos fekszik. Ásót vesznek, sirt ásnak és nagy ihletetten előveszik a „halottakat.“ A ló nem is Dánia, hanem a gránátos egyszer csak kiszabadítja magát kezeik közzül, és elkezd káronkodni. Mit bántják őt, mikor úgy el van fáradva s oly jóizan aladt. — Katonai demonstratio. Siegburgban rajta kaptak egy ulánust, hogy ólban dohányzott. A kapitány elitélte, hogy vasárnap délelőtt a piaczon ki kell kötni egy fa derekához. Az ulánus kijelentette, hogy inkább meghal, mint hogy ily gyalázatot szenvedjen. Nem használt. Kötélért küldtek. Az ulánus félrelökte őreit és elszaladt. Elcsípték s visszavitték. Ekkor a nép nem tűrhette tovább, és ököllel neki esett az őröknek. Erre a kapitány riadót fuvatott, és egész c.apátjától keresztül vágtatott a tömegen. Néhány embert eltapostak, az ellenkedő ulánust pedig sánczfogságra vitték. — A vallás és közokt. miniszter a zilahi állami tanitóképezde melletti igazgató tanács póttagjaivá: Török Istvánt, dr. Bereczkey Károlyt, Czeli Benőt, dr. Nichita Jánost és Dombi Lajost, a Kolozsvárott felállítandó állami tanító és tanítónő képezdék melletti igazgatótanács tagjaivá: Lészai Ferenczet, Simon Eleket, Kovácsi Antalt, Pap Józsefet és id. Hincz Györgyöt, póttagokul pedig: Nemes Pétert, dr. Adler Antalt és Olasz Károlyt, Machovich Antalt, Minich Dánielt, Hollerung Károlyt és Meiszl Ferenczet, póttagokul pedig: dr. Stein Lipótot, Lucich Gézát, s Tomka Kálmánt nevezte ki. — Hirlapok bűne. Szept. 3 án a „Gaulois“ azt a hin terjesztette, hogy a porosz király Varennesben megörült. Egyszersmind emlékezetbe hozta, hogy XVI. Lajost Varcononben fogták el. — Ugyan e nap a „Pairie“ a sedani eseményekről szóló poroszláv sürgönyöket hazugságoknak mondja, mert hisz „a porosz király és hadvezérei mindig is hazudtak.“ — A párisi „Presse“ szept. 2 án „becstelen és lelketlen vén embernek“ nevezi a porosz királyt. — Ugyanekkor táján a „Figaro“ hatásosan leírja, hogy kergette neki Bazaioe a saumonti kőbányának a poroszokat, kik belehullottak, s most ott feküsznek 30,000 év, a léget fertőztetve szagukkal. Le kell őket — mondja — petróleummal önteni, és ezt meggyújtani.— A „Liberté“ szept. 1-én azt írja, hogy Frigyes Károly és Steinmetz kegyvesztésbe estek, mert Moltke terve ellenére 3 egész hétig tétlenségben állt miattuk egy porosz hadsereg, s most a „két- jégbeesett“ poroszoknak mindent újra kell kezdeni, és kikerülhetlen ütközetbe menni, melyben muldatlanul végük lesz. — — Ily nyilatkozatokból ki ne ismerne azon journalistára, mely Napoleon imperialismusát 18 éven át támogatta! — A boulognei liget képe Pár hónapja még Pária és a mi Párisban jódolog volt, a demimonde teljes pompája volt a bois de Boulogneban látható, — ma 42,000 ökör és 150,000 min legelész a virágágyakon s iszik a szökőkutakból. A tavak és patakok szegélyét szarvak és viszhangját bőgés és bégetés képezi. A nagy tavat úsztatónak használják. Sceaux, Poissy, Lavillette egy-egy akol. Ürük valamennyi világrészből érik itt egymást, és ökrök mindenféle dialectuson bög-nek. Egy egy megriadt csapat a Pré Catalant ostromolja, egy-egy nyáj fejösszedugva tapossa az ültetvényeket. Nem igen tudnakk a finom környezethez szokni, nem úgy mint két lábú társaik vetiktk, ugyancsak az igazság érdekében a tisztázott körülményeket constatálniuk. A tárgyalásnál ügyvéd Dr. Fischer Lajos úr hangsúlyozta, hogy védeneze ellen bevezetett bűnügyi vizsgálat folytán a vizsgáló bíró, amidőn a Polgári iratok áttételét szorgalmazta, a vételár kiadatásának függőben tartását nem határozottan, hanem csak opta live kérte azon kifejezésével, hogy kiadatás függőben lenne tartandó. Ezen állítását nevezett ügyvéd úrnak a főügyész úr nem cáfolván meg, de még tagadást alá sem vévén, azt valónak kelett tartani, miből kifolyólag a szakértők egyhangúlag oda nyilatkoztak, hogy mivel a vételár kiadatása a fennforgott körülmények és viszonyok között, tekintettel a törvény világos és félremagyarázhatlan intézkedésére, semmi szín alatt megtagadható nem lett volna, a megtagadás anval szembeötlőbb jogsérelmet foglalt magában, mert a törvényszék még egy határozott kérést involváló megkeresvényre sem hivatkozhatott a törvény szempontjából nem igazolható végzése okadatolására Ennélfogva a felszólalás azon passusa, mely vizsgáló bírót megkeresvényt feltétlen és határozott értelemben tünteti fel, nem felel meg a „tisztázott körülményeknek“ és nem volt alkalmas oly kötelezettséget róni a polgábíróra, hogy annak teljesítése alól ne menthette volna fel magát a törvény rendeletének foganatba vétele érdekében. Továbbá mi úgy értettük a tárgyalás folyamából, hogy a nagym. Semmitőszék azért nem adott helyt a semiségi panasznak, mert a törvényszék megfolyamodott végzése illetőleg intézkedése által a p. t. r. 297 § a alapján semmiséget nem követett el, miből a szakértőnek korántsem lehet bizton azt következtetni, hogy a szóban forgó intézkedés helyeslését akarta volna a nagyméltóságú semmitőszék mondani, mivel azon föltevés is nem alap nélküli, hogy a semmiségi panasz tárgyát képező eset a p. t. r. idézett szakassza keretébe illeszthető és annak esetei alá subsamálható nem lévén, ennélfogva ez után nem orvosoltathatott. Ami a néhány szakértő egyénnek ügyvéd Dr. Fischer Lajos úr idézett kifejezéseire vonatkozó nyilatkozatát illeti, igaz, hogy néhányan rosszaltuk az érintett kitételeket, de a tisztázandó körülmények érdekében azt is meg kell hogy említsük, hogy még egyhangúbban rosszalták a szakértők a törvényszék kérdéseit végzését és azon eljárását, melynél fogva az ügyvédet azért, mivel a szabad szó használásának korlátain túelépett, a büntető bíró elé idéztette, ahelyett, hogy ezen esetett, ha már minden azon elégtétel helyett, saját határkörén belől és az Ugyv. rendtartás alapján intézte volna el, vagy ami a legildomosb lesz van, annál is inkább abban hagya, mivel nem táplálhatott kétséget a fölött, hogy panaszával azért sem fog sikert aratni, mivel az elévült. Végül azt is meg kell, hogy említsük, miszerint az idézett lap tudósítója a közérzületnek adott valadű kifejezést, a midőn azt írá, hogy a közönség az egyesbíróság végzése fölött megnyugodva távozott, mert mindenki elégtételére szolgált hogy a czélba vett után színre hozott panasz eredményre nem vezett. — Ezzel tartoznak az gazságnak. Többen a tárgyaláson jelen voltak közül. T. és felelős szerkesztő K. PAPP MIKLÓS c^ 537 -- A közönség köréből. *) Kolozsvárit, 1870 September 6 án. Tisztelt Szerkesztő ur! Kolozsvári Közlöny 105. számában ds. Kolozs megye törvényszéke által ügyvéd Dr. Fischer Lajos ur ellen folyamatba tett és sz. kir. Kolozsvár város egyesbirósága előtt tárgyalt becsületsértési „ügyben.“ „Többen a tárgyaláson jelen voltak közül“ az igazság érdekében bizonyos a végtárgyalás rendén tisztázott körülményeket constatálni vesznek czélba. Legyen szabad nekünk is, kik a tárgyaláson eleitől végig jelen voltunk, annak minden eseményeit és mozzanatait éber figyelemmel kísértük és a tárgyalás után fölmerült Eszmecserében résztelősséget. * “Krk --------------- .. .... „ *) Midőn e rovatunkat a közönségnek közérdekű ügyeiben felajánljuk, kijelentjük egyszersmind, hogy minden e rovatban közölt czikkekért csak a sajtóhatóság irányában vállal fe liktér. *) . Vázlatok Magyar-Sárd határa tagosításáról. A közvélemény itélőszéke elé terjeszti Biró Domokos. IV. Mondják, az az oka káraimnak, mert a tárgyaláson nem jelentem meg. Egyszer történt s akkor is önhibámon kívül. Avagy egy hivatalos bizottmány előtt, becsületes emberek közt valakinek a távolléte, alkalmul használható fel arra, hogy a távollevő meglopassék ? s a tettesek igazolhatnák e ezzel magukat? Azt vethetik ellen, hogy a hitelesítéskor a későbbi tárgyaláson miért nem jelentem meg? Ekkor már minden megtörtént volt, de mert ismételve kijelentettem a törvényszéknek, az ismételve kiküldött ugyanazon hivatalos végrehajtó és hitelesítőket, előbbi functiójukból mentett tapasztalataim alapján, hogy minek tartom, mivel ezek nem mint tagosítók, hanem mint nemtelen birtokosztogatók cselekedtek, s a pro iminarékból őket megismerve, megjelenve magamat még veszélyesebb karoknak teszem ki, árral való szembeuszás, sysiphuei munka lett volna, ilyenekkel szemben érdekeimet megvédhetni. Azt modják, hogy a tagosító mérnöknek írásban nyilatkoztam a dislocatio iránt, s önszerint cselekedett. Nyomorék nantrige a delquinsnek is, midőn ön bűneiért a sérelmes vagy károst okozza. Különben hogy írásbeli nyilatkozatom iránt minő emberséggel viseltetett az, kitetszik abból, hogy azt közkézre adja az erdők becsűjekor. Ez akkor szolgálhatna önigazolására némileg, ha azt el ne is árulja. Különben annak minden egyes szarvához ragaszkodát Tömjös Síriig- -ÍS, tC‘Sek CluluUUlm. Hol van itt engedélyről szó az iránt, hogy birtokom megsemmisittethessék ? Tehát a megírtak alapján, ragaszkodva a törvényszékhez is többször beadott, mint szintén az igazságügyi minisztériumhoz is feljelentett, s a hölgyűlés elejébe is terjesztett több rendbeli sikenden panaszaimban elmondott indokaimhoz, mint színén a tagosító mérnökhöz tett írásbeli nyilatkozatomhoz, k'jdentera bárminő ellenvetésekkel szemben, hogy az ez ügyben eljárók és kezdeményeseik keze a fennebb lent roppant karaimtól nem tiszta, s ha ők magok egymás háta mögé bújhatnak is, avagy hivatalos hatalmuknál fogva rajtam megkezdett boszorokat tovább folytatnák, avvagy végrehajthatnák is, de tetteik nyoma az elmozdithatatlan helyszínén mindég meglátható, s akár vettek, akár vétettek, a veszteség rám károsra nézt egyaránt tetemes, s az elkövetett méltatlanság mindenképen büntetésre méltó, s egyforma a*os, hagy jogtalanul elfoglalt tulajdonomat tőlük vissza követeljem. . ♦Kv.krz?°Gy f tanositás uán miként forgattak ki abbé e ingóságaimból, hamisan rám hazudott birtokháborítás ürügye alatt, hogy zselléreimet miként készették fel, hogy a vélek kötött békeegyezményt felbontsák s velük perbe bonyolitsanak; hogy zsaroltak tőlem pénzt is az e czélra évekig lefoglalva tartott korcsma haszonvételi jogom és legelőm haszonbéri jövedelme mellett, (mely ürügy alatt birtokom hétnyolczad része bitoroltatok több éveken át) a tagositók, illetőleg birtokosztogatók dijjazására, hogy az erdők hamis becsűje u tál a kedvezményeseknek, amellett, hogy ennyire a megkárosittattam, még be is adósittathatom, hogy erővel eltagositott egyik házastelkem lakója által mint hitették el, hogy én adtam ez úton épült házamat a tagosítás alá, s ezáltal ellenem ingerelvén azt, rám késztették, hogy kisérletet telt engenet házamban megölni; hogy etették le erőszakkal 80 holdnyi vágottamat, ezáltal 1000 frtot meghaladó kár okoztatván énnekem, s mindamellett segítve van azon is, hogy több elsikkasztott más becsüleveleimmel együtt, az igazság és indififereotismus szolgáinak porlepte irományai közé temettessék, s oda rothadjon a sajátomból fizetett több más karbecsü pénzemmel együtt; s e haszontalan feldúlt helyeimnek ez és más erőszakoskodásoknál még jövendőbeli hasznát is semmivé tették; hogy nyomorult városi iparlovag, egy hamis hazugságon kelt birtokháboritási ügy végrehajtásakor, hivatalos fedezet alatt, a falu között nyiltan, szabadon, s máig büntetetlen, mint kiáltotta tele torokkal a tagosítás ily alávaló végrehajtása által vérszemre kaptatott conventionatus zselléreimnek, hogy engemet verjenek agyon; a mindeddig ezen sérelmeiért számtalan panaszaim daczára legkisebb elégtételt sem nyerhettem, hogy az összes kedvezményesek mint mindenhatók működtek közösen a hivatalnokokkal az én káromra, midőn én a legigazabb ellenvetéseimre is egyetlen szóba bár nemhogy meghallgattattam volna valaha, sőt ez ügyben való mindannyiszori részvételem gúnytárgyává aljasittatott, hogy az által lehetőleg távol tartva, a végbevitt dúlás annál könynyebben rajtam sikeresittethessék, sat, sat, elhallgatom, s nem számítom e keresztül vitt tagosítás következményeihez, mert enélkül is a hiénák ragadozó foga eléggé jól látszik, s ha az Isten vagy jó emberek ez ügyen nem javítanak, így is elég arra, hogy azt még jobban is rám vicsoríthassák, ha valamely felsőbb hatalom nem sugalmaz e ragadozó szörnyek fogai gyökerestől való kihúzására, legalább philotropiából oly intézkedést, hogy azok a társadalomra nézt ártalmatlanokká tétessenek. Az is igaz, hogy miután extra dominium tététettem, az ügy késedelmeztetése, a nékem okozott károkhoz hasonló indokokon alapszik, mint szintén a sürgetőség, melynélfogva az adó jellem az elöbbeni alapot szériát követeltetik e csonka birtok után. — Felül állok azon még pedig a magam igaz keresménye árán, hogy jogtalan a más tulajdonába csipeszkedjem, s azokkal szembe, kik erővel s minden nemtelen után módon az én tulajdonomat magukévá tenni akarják, mindig activ fogok állani, s e törekvésemben ha igazság létezik, Isten s a jó emberek segélye mindig mellettem maradand, s anyi bizonyos, hogy bár minő embertelen törekvések daczára, előbb utóbb kiderül, hogy nem én vagyok nékiek adóssak — hanem ők tartoznak énnekem, s a minek eldöntését előbb utóbb más bírák fogják elintézni, mint azon nemtelen ragadozói, kik a sérelmet rajtam megejtették ; — s ily tényekkel szemben minden igazolási kísérlet, csak azt fogja ezéroztatni, hogy a töllerő elrablótokat maguknak megtarthassák, — s a czélzatosan okozott tetemes károkat önön hibáim és mulasztásomnak tulajdonítsák, s a játékban levő kezek hogy elrejtőzhessenek a szem elöl, hátaljában, hogy a figyelmes nyilvánosságnak a szerűibe port hányjanak, s hogy ezen elkövetett tetteknek gazdáját meglelni teljességgel ne lehessen. Erre legvégső feleletem csak annyi: kérem megnézni illetékes helyen, én megmutatom. — Ezek felett ítéljen a közvélemény, kijelentvén, hogy bár minő ellenvetésekre is a tiszta, tény áll világosan szembe, s az a hiány mely azon tulajdonomból, az orosz hiszemü birtokukba a leirt műtét után át vándorolt, midőn lelkem önméretére merem állítani, hogy az én kezem senki tulajdonától nem szenyes, mig az övéket az enyimtöl csak a gyehenna tisztíthatja meg. — Magyar-Sárd, 1870 julius 10 én. *) E rovat alatt megjelenő csikkért a szerkesztőség semmi felelősséget nem vállal. 8zerk. Szeptember 11 Beküldetett. Gyógyítása minden betegségnek gyógyszer és költség nélkül a kellemes Revalesciére du Barry londoni tápszer által, mely felnőttek s gyermekeknél az orvosi költségeket 50 szeresen megtakarítja. 72. 000 gyógykezelés gyomor ideg,- attest,* moll,- tüdő légzés,- mirigy vese és hólyag bajban melyekről bizonyitványi másolatok kívánatra ingyen küldetnek. Gyógysz. 64210 Nápoly, 1862. apr. 17. Uram! Egy májbetegség folytán hét év óta rémitően elsovánnyodtam s szenvedtem. Kénytelen voltam olvasni vagy írni; resiskoltem minden idegeimben; rész emésztés, folytonos álmatlanság " ,deg izgatottság egy pillanatig sem engedett nyugodnod- s egészen bíborossá tett. Sok belföldi és franczia orvos kimerítette tudmánynyát bajaim enyhiése nélkül. Teljes kétségbeesésben megkisértem ön Revalesc ére- jét, s most három hat használat után, hálát adok a jó Istennek. A Revalesetére megérdemli a legtöbb dicséretet; egységemet helyreállítás képez8i ,ett társas állásomat ismét elfogadni. Fogadja uram! belső hálám és tiszteletem biztosítását. Marquise de Bréhan: Plépszelenczékben, font ft 60 kr. 1 font 2. 60 k. 2 font 4. 60 k. 6 font 10 ft, 12 font 20 ft, 24 font 86 frt. — Kevabécsére Chocoladée táblákban 12 csészére 1 ft b0 kr. 24 re 2. 6*' kr- 4a rH 4- 1 0; pór alakban 12 csészére 1 frt- 60 kr, 24-re a- 60 kr, 48-ra 4.60, 100-ra 10 ft, 288-ra 20 ft, 676-ra 36 ft. — Kapható: Barry du Barry és T.-nál. Bécs be 0 ol d s eh m idg a s s e. 8, Kolozsvárit Kronstaedter ^--nél (KUl-Monostorutcza 134) Pesten Töröknél, Prá^banFürst J--nél, Pozsonyban Pisztolynál, Klagen furtban Birnbach er-nél, Linczben Hasem ny ^r*nél, Bozenben Lazzern-nél, Brünnben Ede F.-n®li Oraczban Obe ra n* m ey ers Grabblovicz-nál,Lembergben Rottender-nél s postautalvány általi megrendelésutján mindenütt. "