Magyar Polgár, 1870. július-december (4. évfolyam, 76-175. szám)

1870-11-19 / 141. szám

-j I );-] ' ‘ j ly : i V W m ; -r. i»I fti .81114» r. •) Beküldetett. Minden szenvedőnek gyógyu list a kellemes Revalesciere du Barry, mely által orvo­­n­­é­­kül elmúlnak a következő bajok : gyomor-, ideg-, mell'i tü­dő-i mirigy-, nyákhártya-, légzés-, hólyag-, és vesebaj, -gü®' Ti / köhögés, dugulás, aranyér, álmatlanság, gyöng©3, szédelgés, vértolu­lás, fülzugás, terhesség, alatt h­ányási joges fehér folyás, bukór, elsoványodás, csúz, köszvény, sápkor - 7­,000 betegség, melyek minden orvosságnak ellenállónak. Bi­zonyitványok pápa­i szentségétől, gr. Piuskou­ndva is m41 chall-tól, de Bréhan marquis-nétól. Táplálóbb tevén mint a busz, felnőttek s gyermekeknél 50-szer takarítja meg a K6­4 lesd­ere az orvosszerek árát. Újvár, Magyarország. Valahányszor köszönetet mondok a teremtőnek azon ki­számíthatlan jótéteményeiért, melyekkel a természet gyógyít­an működő erői utján eláraszt, megemlékezem önökről. Töt év óta nem örvendhettem teljes egészségnek, emésztésem min­dig zavart volt s gyomor­bajokkal kelle küzdenem. A bajok­tól a Revelesciere 11 napi használata megszabadított, s hiva­tási teendőimet háboritlanul végezhetem. S ter n e r L. I.nap­­­anit ó. Pléhszelenczékben­­/, fonU ft 60 kr, 1 font 2. 60 k 2 font 4. 60 k. 6 font 10 ft, V, font 20 24 font 36 frf Kevalescién Chocoladée táblákban 12 csészére 1 ft bO kr rn'7 it e ’ pnT“ *’ Ma Piaiakban 12 csészére 1 « 50 kr. ^4-re 7. GO kr aq ... a . __ u rfl 9 ftn 1 ' » poraifiKDan 1 & csészére i 11 f.° fiaira 36 V *1’ 4,818 4‘60- 1 1« ft, 288-ra 36 Mécsben G­ól a K,aPllatai: Barry du Barry és T.-né staedter J.-né­l Kiír».“ ' d g “ ' 8 e‘ 8- Kolozsvártt Éroi szertárában . 1111M Monostorutcza 1S41 Binder K. győ§ Te. üknél i-r.1’/., '',M?nostorutcza a Redout során, t'em n­ál, Uincz ben““ JiUrj‘.J' ,léi’ 1J°*“VUy b­au Bis­ztoi F.-nél. G. u „ . Hasel­may­er-nél, Brünnben Ei­staedter J-ne 1 vt , g a8 8e‡ «■ Kolozsvártt Riói szertárában. V?“hMon ostorutczai Hinder K. gyógy­r*esU­­­tor­ F.-nél, 0,7“ H aselmayer-nél, Brünnben Ed. nál, blb!­V"1 Oberanzmey­er­ s Grabbloviz -V-nde“su.;ibZde^e“da-^ 8 postautalvány ábs ala‘t meO‘l6n« paikkért . s.czk.s.tő.ég .«m­rt Szerk. eld­ösgéget nen vállal, 141-ik szám?­ örsi szolgálataiból visszatért, m­ondták hogy nyolcz nap alatt egyetlen egy halottat és sebesültet nem vesztettek, pedig az ezredtől megszállott területre körülbelül 300 gránát hallott. Ellenben tegnapelőtt mégis egy tisztet és egy közkatonát ölt meg egy lecsapó gránát.­­ A porosz főhadiszálláson oly határozottan számítottak Páris átadására, hogy Nanteuilben nagyszerű készületeket tettek egy 11­0,000 fogoly számára szükséges tábor készítésére.Minden állomás­parancsnok már utasítást kapott a seregszállítások iránt. Egy ily tábor készítésére tett összes mon­­katok abba­hagyattak, mi­vel arra nézve, hogy nem sok reményük van könnyen bevehetni. A párisi szerződés. (Vége.) 24. sz. A szultán ő felsége megígéri, hogy e két tartomány mindenikében haladéktalanul egy „ad hoc“ divánt fog összehívni, mely úgy lesz összeállítva, hogy a társadalom minden osztályá­nak érdeke a legpontosabban képviseltessék E divánok feladata lesz a nép kívánatait fejezni ki a fejedelemségek végleges szervezését illetőleg. A congressus egy utasítása fogja szabá­lyozni a bizottság viszonyait e divánokkal szemben. 25. sz. A bizottság, miután a két diván ál­tal kifejezett nézetet beható tanácskozás alá vonta, munkálatának eredményét haladéktalanul a con­ferencia székhelyére fogja átszolgáltatni. A souverain hatalommal végleg megállapí­tandó egyesség a két szerződő fél által Parisban kötött conventio által fog megerősíttetni, és a conventio határozataival öszhangban álló balti­scher.ff fogja e tartományok szervezetét, mely az összes szerződő felek közös garantiája alatt ál­­landó végleg megállapítani. 26. ez. Megegyezés történt abban, hogy a fejedelemségekben fegyveres hatalom fog tartatni avégből, hogy a közbiztonság benn fenntanassék és a határok megvédessenek. Azon rendkívüli vé­delmi intézkedéseknek, melyek a magas portával idegen támadások visszautasítása végett fognak létetni, semminemű akadályokat nem szabad eléje gördíteni. 27. ez. Ha a fejedelemségek belső nyugalma fenyegetve vagy veszélyeztetve volna, a magas porta a többi szerződő felekkel az alkalmatos in­tézkedések tárgyában értekezésekbe fog bocsát­kozni, hogy a törvényes rend fenntartassék vagy helyreállíttassék. Fegyveres intervenciónak a ha­talmasságok közt előre megállapított egyesség nél­kül nincs helye. 28. sz. Szerbia fejedelemség megmarad a magas portától való függeteg helyzetében azon császári „batsu értelmében, melyek mostantól fogva a szerződő felek közös garantiája alá he­lyezett jogokat és szabadságokat megállapítják és meghatározzák. Nevezett fejedelemség tehát független nem­zeti közigazgatást, teljes oktatási és törvényho­zási, kereskedelmi és hajózási szabadságot fog nyerni. 29. sz. A magas porta helyőrségi joga fenn­­tartatik úgy, amint az az előbbeni határozatok ál­tal megállapíttatott. Szerbiában, a magas szerződő felek előleges megegyezése nélkül fegyveres be­avatkozás nem történhetik. 30. sz. Ő felsége, a minden oroszok czárja és ő felsége a szultén az ázsiai terület állapotát épségben tartják, a mint az, az ellenségeskedés kitörése előtt létezett. Hogy minden nyílt ellenségeskedés elkerül­­tessék, a határvonal kijelöltetik, s ha szükséges kiigazittatik, de úgy, hogy az által se az egyik se a másik fél területe csorbát ne szenvedjen. E végből vegyes bizottság küldetik ki, mely álland két orosz, két török, egy franczia és egy angol biztosból, s e bizottság közvetlenül a cs. orosz udvar és a magas porta közti diplomatiai érintkezésnek helyreállítása után a helyszínére küldetik. A bizottság a jelen szerződés ratificátió­­jának kicserélése óta számítandó 8 hó alatt tarto­zik munkálatát bevégezni. 31. ez. Azon területek, melyeket most e fel­­ségek az osztrák császár, a francziák császára, vogy Brittania és Izland egyesült királyságok ki­rálynéja s a szardiniai király csapatai által a Francziaország, H. Brittania és a magas porta közt 1845. márt. 12-én, továbbá Ausztria és a magas porta közt ugyanazon év jun. 14-én és végre a Szardínia és a magas porta közt 1855. mart. fé­kén kötött szerződések szerint megszállva tartat­nak, a jelen szerződés ratificatiójának kicserélése után, a mely gyorsan csak lehetséges, ki fognak ürittetni. A kivitel ideje és módja iránt a magas porta és a megszálló hatalmak között megállapí­tandó külön egyezmény fog határozni. 32. czikk.-Míg a hadviselő felek között a bábom előtt fennállott szerződések és megállapo­dások megnjittatnának, vagy új egyezmények által helyettesíttetnének, a kiviteli és beviteli kereske­dés a bábom előtt érvényben volt határozatok ér­telmében folytattatik, és a hadviselő felek alatt­valói minden más tekintetben oly bánásmódban részesülnek, mint a legnagyobb kedvezményekkel bíró hatalmak alattvalói. 33. sz. Az Aland szigetek iránt egy részről ő felségeik a francziák császára és Brittannia és Izland egyesült királyságok királynője, más rész­ről a minden oroszok czárja között mai napon megállapított conventió a jelen szerződéshez mel­lékelve van és lesz, 8 oly érvénynyel és erővel bír, mintha annak alkatrészét képezné. 34. ez. A jelen szerződés hitelesitettetik és a hitelesítésnek Párisban négy hét alatt, vagy ha lehet még elébb, kicseréltetnek. ?r®jéül az illető meghatalmazottak azt aláírtak s czimpecséteikkel megerősiték. .­i történvén Párisban az ezernyolczszázöt­­venhatodik év márczius havának harminczadik napján. Aláírva; Buol Scbauenstein. Hübner. A. Wa­­lewsk!. Bourqueney Clarendon. Cowley, Mantenf­­fel. Hatzfeldt Orloff. Brunnow. C. Cavour. de Vil­­lamarnia Aali. Mehemed Djemil. Ä „Times“ a loir­i sereg győzelméről. A „Times“ a loiri sereg győzelméről a töb­bek közt így elmélkedik: „A loiri sereg győzelme a franczia nemzetre nézve a remények egy kis föltünése. Egy kétség­telen győzelem erkölcsi hatása nagy értékű lett volna a franczia ügyre nézve, — bárminő körülmé­nyek közt vivatott volna is az ki, de egy oly győ­zelem, minő a Loire mellett jön megnyerve, két­szeresen fontos. Ez azt tanúsítja, hogy a német seregeknek tetszésük szerinti erőlködési tehetsége utoljára is korlátozva van. A németei bizton szá­míthatnak arra, hogy mindazt megnyerik, a­mit kí­vánnak, ha Páris körüli hadállásukat megtöretlenül fenntarthatják, s ugyanekkor egy vagy két hadtes­tet elküldhetnek, bármely ellenük összegyülekez­­hető sereg megsemmisítése végett. Mindezen dol­gok végbevitelére képeseknek kell lenniök, ha a siker felől biztosak akarnak lenni. Ha ők Párist bezárva, s Németországot maguk előtt nyitva tart­hatják, Páriának el kell esnie. Még eddig semmi jele sincs annak, hogy ama 30,000 főnyi lovasság­nak bármely része is megjelent volna a barerté­­ren, melyről egy nemrég Francziaországból vissza­tért tábornok azt monda, hogy ha neki ily haderő állott volna rendelkezésére, ő a porosz királyt gyors visszavonulásra kényszeritette volna. — A kelettel való közlekedés csupán a franctizeur-ök működése által van félbeszakasztva, mely elégtelen a néme­tek terveinek meggátlására. De a loire melletti győzelem azt mutatja, hogy a győzelmes seregre nézve nem lehetséges, tetszése szerint terjeszkedni ki Párison alól. — Frigyes Károly herczeg, Werner és Tann rettentő hadvezérek , de ha erejüket meg­osztják, legyőzhetők. A mult pénteki siker ez után Francziaországra nézve kedvezőbb szerencse elője­le. Az épen akkor következett be, a­mikor szük­ség volt rá, s annak a nemzet szellemére való ha­tása nem lesz csekélyebb azért, mivel váratlanul látszik bekövetkezettnek. Pénteken a Loire mellett rosz idő volt, s az eső, mely 2—3 nap óta meg­szűnt, ismét beállott, s este felé szakadni kezdett. Ezen kívül Toursban az ellentállások meghiúsulása alatt is levertség uralkodott, s­okan már azt talál­­gatták, hogy melyik pontra fog a kormányi dele­­gatio visszavonulni, midőn a kikerülhetlen perez bekövetkezendett a győzelmes Taon előtti vissza­vonulásra. Eközben Aurelles de Paladine tábornok Beaugency mellett a Loire síkján át Orleans felé nyomult. Coulmiersnél, körülbelül egyenlő távolság­ra Beaugency és Orleanstól, történt az ütközet. Az Aurelles tábornok alatti sereg — mint bevallják — sokkal számosabb volt Tannénál, s ez Orleans 9 órai védelmezése által, mi Tannak oly sokba ke­rült, megmutatá, hogy nincs vitézség híjával, azon­ban kétséges volt, hogy miként lehetett azzal nyílt síkon manővíírozni, begyakorlott s fegyelmezett el­lenfelek ellen. Nem lett volna meglepő, ha a né­met haderő, noha számra nézve csekélyebb volt, sikert nyert volna a harc­ban. A franczia sürgö­nyök a franczia csapatok buzgalmát bámulatos gyanánt írják le, s Aurelles tábornok napi paran­­csában kijelenti, hogy az ellenség összes hadállá­sát erélyesen elfoglaltatták, miből természetesen következik, hogy az ellenség odahagya az általa elfoglalt vonalat. Az St. Péravy-la Coulombe felé vonult vissza, az Orleans és Gbateaudun közti or­szágúton, s talán ott pihent meg pénteken éjjel; azonban ha még amaz este nem is, de másnap reggel Tann tábornok még tovább vonult vissza Toury felé, az Orleansból Párisba vezető útón; e mozdulat alul Orleanst fedetlenül hagyván, Toury­­nál Wittich tábornok és Albert herczeg hozzácsat­lakoztak, s a mecklenburgi nagyherczeg a hom­lokzathoz rendeltetett, s lehetséges, hogy legköze­lebb eldöntő csata fog történni, a Tann alatti egye­sült haderők és a loirei sereg közt. Azok, kik Francziaország iránt szerencsétlenségében szána­lommal viseltetnek, nem nézhetnek túl sejtelem nélkül ily esemény elé. A valódi védelmi politika nyilván abban áll, hogy a német haderők lehetőleg elkülönítve tartassanak, s hogy a nyílt csaták ke­rültessenek. Fabiusi taktikát kell követni, midőn gyakorlatlan ujonczok állanak szemben hadmiveleti alapjuktól távol levő, elh­nillhatlan carthagóiakkal; azonban erőt kézre, s világos fejre van szükség, a franczia jellem hevének fékezése végett. Jó jel, hogy Aurelles tábornokról azt hiszik, miszerint ő el van tökélve, óvatosan királyi a nagyobb számú ellenséggel való megütközést. A loirei sereg sikere, bármennyire részleges lett légyen is, azt kétségtelenül megrensbítendi a francziák eltökélését, a németek kivonatainak ellen­szegülése iránt, s ezért azok, kik a vérontást, s va­gyon­pusztítást minden bajok közt legnagyobbnak tartják, e tekintetből annak megtörténtét sajnál­hatják. Mindazáltal nem igen válnék becsületére nemzeti értelmességünknek, ha ezen érzelem által egészen elsodortatni hagynók magunkat. Lehet, hogy a franczia hangulatban nem csekély része van a hiúságnak s nyugtalanságnak, de jelenlegi elszánt­ságuk észszerű magyarázatot is megenged. Mind­nyájan megengedjük, hogy léteznek bizonyos jogok, miknek védelmében nem csak menthető, hanem még dicséretes dolog is ha valaki: kész a halálra. Ilyenek a vallási hit szabadsága, s a polgári kor­mányzat szabadsága. A legjobb francziák egy­kének magatartása a háborúra vonatkozólag, igen egyszerű. Ő elismeri, hogy kormánya menehetilen támadást intézett Németország ellen; bevallja hogy a nemzetnek szenvednie kell ezen eljárás btünteté­sét; azonban azt mondja, h­ogy Francziaország kész­nek nyilatkozom oly bünhödésnek vetni alá inasát s Németországnak oly biztosítékot nyújtani, köuvé­nyelmü támadások, ismérlődése ellenben, a minőket azért 68 birák kielérő nőknek nyilvánittak. A bábom tíUl fT n'e£bo8t,2 akbitvii. Németország ennél még rá ehnr IV ésD, * n Elsass én Lotharingiában a nol- 6 érnék 8 fabad 8iPának megsemmisítését, ni fi k­ere B 8 ZPg Ülve, kész meghal­b ’ , harczol, nehogy Locsitársai oly , Dyzat alé vehessenk mely rájok Dézop effeécy szerű sőt zsarnoki lenne. Ha a világ többi része nem helyeselheti is az ő elhatározását, legalább ne igyekezzék azt nevetség tárgyává teni. Bizonyosan nem szándékozunk azt esztelenség gyanánt kár­hoztatni noha fájlalunk ama végzetszerű következ­ményeket, melyekre annak szükségkép vezetnie kell. Mi pusztán részvétteljes nézői vagyunk egy H­I R HARANG. A„II. Folg.“ eredeti távirata. Feladatott Budán, nov. .18-án 5 óra reg. Érkezett nov 18-án 10­6. reg. Bourb­iki 40,000 emberrel csat­lakozik Ga­ribaldihoz. Michel 45 000- rel a loirei hadsereghez. Beust válasz­sürgönye megegyező a Granvillével, mely a Gertschakoff körjegyzékére, már elküldetett Pétervárra. Feladatott Pesten, nov. 18. 10 óra 30 p. d. e. Érkezett nov. 18. 11 óra 30 p. d. e. Beust visszalépése megczáfolta­­tik. Bécsi tiltakozás megegyez Gran­­villével. Anglia congressus esetén biztosítékot követel Poroszország­tól, s ezentúli megszegését ő is casus­­bellinek tekinti Busset franczia kor­mány beleegyezését megnyerte a fegyvernyugvásba A .M. P.­ távirata a bécsi börzéről. Hov. 17. 5% Metaliques 5757 írt. 55.—. — 50­. nemzeti kölcsön 64.75. — 1860-diki államkölcsön 89.50. Bankrészvény 710. — Hitelrészvény 246.25. — London 125.50. — Ezüst 123.75. — Cs. k. arany 6.10. Kapoleondor 20 franc 10.18. F­ö­l­d­t­e­h­e­r­m­­e­n­t­e­s­ít­é­s­i kötvények: Magyar 78.—. — Tem­esi 74.60. — Erdélyi 75.50 Horvát 82.—.­­ Az erdélyi múzeumegylet természet­tudományi és történelmi szakosztályainak tagjai f. hó 16 án zárták Szabó Károly elnöklete alatt első együttes ülésüket, melyen a két osztály tagjai kö­zül Császár Károly, Csiky Victor, Fekete Mihály, Fináli Henrik, Herbich Ferencz, Hermann Ottó, Ja­kab Elek, Kriza János, Mátrai Ernő, Hagy Péter, K. Papp Miklós, Sámi László, Szabó Sámuel, Szász Domokos, Szász Gerő, Török Aurél, Váradi Ká­roly, Zámbó János vettek részt. Elnöklő Szabó Ká­roly az ülést megnyitván, a tanácskozás tá­gjául a természettudományi osztály határzatát tűzte ki, „hogy ütéseit barátságos összejövetelek vonzó alak­jában és lehetőleg a történelmi osztálylyal együt­tesen tartja meg ; hogy ezeken a muzeum tagjain kívül minden tudomány barátot szívesen lát, s hogy a közönség számára rendezendő f elolvasások érde­kében csakis a történelmi osztályai tartandó együt­tes értekezleten határoz.“ A természettudományi osztály megállapodása mellett szóltak: Császár Ká­roly, Fináli Henrik, második pontja ellen Sámi László és Szász Domokos, a­mennyiben a szak­osztályok külön ülésezéseit nem kívánják megszün­tetni. A szakosztályok együttes ülésezései mellett emeltek szót: Szabó Sámuel, Jakab Elek, K. Papp Miklós, Hermann Ottó, Török Aurél, Mátrai Ernő. A többség a szavazásnál az együttes ülésezésre vonatkozó indítványt fogadta el. A múzeumegylet tagjai által a nagy­közönség számára rendezendő felolvasások ügyében az együttes gyűlés egy, Csá­szár Károly, Fináli Henrik és Torok Aurél urak­ból álló bizottságot küldött ki, hogy a felolvasá­sok rendezésének módozatait megállítsa, s javasla­tát a folyó hó 23-án délután 4 órakor tartandó ülés elé terjeszsze. Mátra­y Ernő, a term. osztály ideigl. jegyzője. *** Uj polgári perrendtartás. Mint a „Hon“ jó forrásból hallja, az igazságügymin­ste­­rum­ kebelében egy uj polgári perrendtartás dol­goztatott ki, mely a nyilvánosság, közvetlenség és szóbeliség alapelveire van fektetve, s több, mint nyolczszáz szakaszt­oglal magában. E munka a napodban lett kész, s mihelyt a kőnyomda alól ki­kerül, azonnal tanácskozás alá fog vétetni. */ Jó étvágyat a frankfurti virslihez. Pest városát még nem is cermrozza a muszka, s ime már is Metz és Járis sorsára jutott! A teréz­városi alkapitányságun­k bizalmas utón bejelente­­tett, hogy bizonyos Kuncz nevű egyén a külső ara­di utczában levő bekulletlen Andrássy-féle telken egy lónak a csontvázát ásta el. A vizsgálat m­eg­­indittatván, kisült, hogy a csontvázat fedte lóhu­s a Ruaibach-féle vastárua melletti pinczehelyiségben műhelyét tartó Bu­egler nevű kolbászkészitőthez ke­rült, ki azt kolbásztőtd­ékül felhasználta, s e czél­­ra már több ízben egy Újpesten lakó Egger nevű virslistül is vásárolt lóhúst. Miután pedig a lóhus felhasználása csak orvosrendőri szemle után s en­gedély mellett s csak is azon esetben történhetik, ha az állat erőszakos halállal múlik ki, ezek a jó urak pedig a különféle bajokban természetes ha­lállal elpatkolt gebék busát adják el virsli képé­ben a szatócsok­ és korcsmárosoknak, mind a hár­mukat becsípték. Egyébiránt állítják, hogy a lóhús fogyasztása rögtön megboszulja magát, mert az ab­ból készült eledelek iszonyú rugkapálást visznek véghez az ik­e­r gyomrában. Íí •** Ad vocem frankfurti! Deák Ferencz­­czel történt egykor s tudomásunkra ezt még nem jegyezte fel a Sieform-beli Klio. — Az öreg ur köz­tudomás szerint nyáron igen szereti a városligetet. Nemkülönben a magvás urfiak is, kik ott lóhalálá­ban bucsiroznak a rondó körül. Egy£ily szép nyári napon egy ily nagy un bácsi szörnyű sebességgel rohant, more patrio, nem tekintve se jobbra, se balra, sem előre, s neki hajtatott egy ott ácsorgó kis fiúnak. Bizonyosan öss­zetiporja az ijedteben mozdulni se tudó fiút, ha abban a pillanatban meg nem ragadja valaki , el nem rántja a lovak elöl. Az a valaki Deák Ferencz volt. Kevéssel azután bekoczogtat hozzá egy szegényes külsejű ember, s így sz­órza: „Uram! ön megmegmentette gyer­m­ekemet. A szolgálat, mit ön nekem tett, sokkal nagyobb, magam pedig sokkal szegényebb vagyok, semhogy meghálálhatnám. Hanem hála fejében egy jó tanác­­­sal szolgálok önnek.“ — Mi lehet az? kérdé az öreg úr mosolyogva. — „Én, uram, virslis vagyok, s azt tanácsolom önnek, hogy Óváron ne egyék virslit. (Hon.) — .. „Russland unter Alexander II“ czimmel egy felette érdekes munkát irt Golowin Iván ,orosz emigráns. A Lipcsében Krohbergiig­ megjelent s 298 lapra terjedő mű élvezetesen és pikánsan vázolja az uj Oroszország viszonyait, ta­­nulságosan ír politikai és társadalmi helyzetéről műveltségi viszonyairól, melyek az előtérba nyo­­mult keleti kérdéssel szemben kétszeresen érdeke­stek­ Golowin, kinek Üldöz­ését 1843-ban kezdé meg a muszka kormány ezelőtt 24 évvel is irt egy művet az akkori Oroszországról. (Russland unter Kaiser Hikolaus dem Ersten. Grimma, 1846) az európai olvasó közönség igen kedvezően fo­­gadta a munkát, s ép ily szívesen vette az író negyedszáz után irt könyvét is, mely az előbbi folytatásául tekinthető. A napokban szolgálnak­­­. I­vasóinknak Golovin munkájából egy két közle­­ménynyel. 1. Biasini szállodában: Bartsai Manó, kereskedő Lugosról. H. Eber, kereskedő Berlinből.­ behitter György, kohó vagy Brassóból. Zerif Mi­­hály, kereskedő Tordáról. Megyes Bálint, ügyvéd, családjával Enyedről. Meitzer F., alügyész Tordá­ról. Katzburg J., kereskedő Bécsből. Giovani De­­lasega, vállalkozó K. Fejérvárról. Michael Bousse­­ga, vállalkozó Tirolból. Bajoy János kereskedő Bécsből. Kon Salamon, kereskedő Egeresről. M. Márk, vállalkozó M.­Vásárhelyről Gerst Herman, mérnök Pestről. Mihalovitsoé, bányanagyné Radná­ról. Klein Gusztáv, kereskedő Bécsböl. Jóban Ern­­berg, kereskedő Bécsböl. H. Ferdinánd, kereskedő Bécsböl. Bodor Ferencz, tisztviselő Egyedről. Textoris J., jószágigazgató K.-Fejérvárról. Krüm. , mer F., gyáros Olmn­tzböl. Frantz Ebel, vasúti hi­­­­vatalook Aradról. Knofler A., fodrász Bécsből. * Lultbeitz József, vasúti mérnök Pestről. Sersfi Zsuzsa, birtokosáé K.-Fejérvárról., Horváth Anlal, birtokos Közép Szolnokból. Klein Áron, kereskedő H.-Váradról. Cseh Antal, lelkész Mármarosból. 2. Nemzeti szállodában: Várpoky, ker. utazó Gráczból. Slésinger A., kereskedő H. Várad­ról. Kaufmanp, kereskedő N.­Váradról. Orenfeld Salamon, Pestről. 3. Törökfő szállodában: Sormaci Julius, vasúti vállalkozó. Szöllösi Sándor, haszonbérlő Aj­­tonból. Mazsich Mihály, vasúti vállalkozó. Kolozsvárit, nov. 18. 1870. Müller Sándor, alkapitány. — Hibaigazitás. Lapnak tegnapi főczikke nyolczadik kikezdésében e helyett: „végül össze­kaptak az északi tengeren“ „végül összekaptak a keleti tengeren“, s „A párisi szerződés“ czikk­enő jegye helyett Mő olvasandó. A kolozsvár-nagy-váradi vasútvonal me­netrendje I. Kolozsvárról Nagy-Váradra. Idegenek névsora nov. u­n. — 726­­~ civ'i.apyTr.g­.ldX.k, melybe gopost »Sírídnek, hogy két nagy -eTM«TM hozzanak.“ November 13­ ­. és felelős szerkesztő K. PAPP MIKLÓS Állomások. Délelőtt Délután Érkezik lufiul Érkezik Indul Kolozsvár. 6 óra 2 p 12 ó- 61 p Magyar-Nádas 6 ó. 21 p.6 ó- 2­2 p1­­5- 16 p­1 ó- 24 p­ Egeres 6 ó. 47 p.6 ó- 62 p1 ó- 68 p2 ó- 8 p1 B.­Hunyad 7 ó- 36 p-7 ó- 39 p1 ó- 11 p-3 Csúcsa 8 ó- 17 p-8 ó- 22 p 4 ó- 11 p-4 ó- 31p Brátka 8 ó- 68 p-8 ó- 69 p-6 ó- 11 p-6 ó- 13 p-Rév 9 ó- 22 p9 ó- 27 p-5 ó- 40 p5 ó- 50 p Élesd 9 ó- 46 p-9 ó- 47 p-6 ó- 14 p6 ó- 24 p Mező-Telegd 10 ó- 6 p-10 ó- 6 p6 ó- 47 p-6 ó- 67 p Nagy-Várad 10 ó- 40 p-7 ó- 42 p-II. Nagy-Váradról Kolozsvárra Állomások. Délelőtt Délután Érkezik Indul Érkezik Indus Nagy-Várad­ 4 ó- 33 p-1­­4 ó- 36 p-Mezö-Telegd 6 ó- 18 p-5 ó- 26 p-5 ó- 9 p-6 ó- 10 p-Élesd 5 ó- 60 p5 ó- 58 p-5 ó- 28 p-5 ó- 29 p-Rév 6 ó- 26 p-6 ó- 35 p-5 ó- 48 p-5 ó- 53 p-Brátka 7 ó- 4 p-7 ó- 6 p-6 ó- 16 p-6 ó- 17 p-Csúcsa 7 ó- 63 p-8 ó- 18 p-6 ó- 53 p-6 ó- 58 p-B.­Hunyad 9 ó- 8 p-9 ó- 23 p7 ó- 36 p-7 ó- 39 p-Egeres 10 ó- 21 p 10 ó- 29 p-8 ó- 28 p-8 ó- 33 p-Magyar-Nádas 11 ó- 2 p-11 ó- 10 p-8 ó- 68 p-8 ó- 59 p-Kolozsvár 11 ó- 35 p-9 ó- 18 p-

Next