Magyar Polgár, 1871. január-június (5. évfolyam, 1-145. szám)
1871-02-23 / 44. szám
44-ik szám_____________________ az a havas büszke ormáról leinduló oly hógömb volt, mely folyton, gyarapodván csakhamar a szabadság oly lavinájává nőtte ki magát, mely képes leendett a centralisatió zsarnokságának szabad eszméket elnémitó mesterkélt apparátusát szétrombolni. Ahogy a baloldali követjelölt személyes megjelentével a balpárt mindinkább tömörülni kezdett, s ahogy több helyt elmondott beszédére és programjának olvasására a nép lethargicus álmából ébredezni kezdett, a bürokratia is, nem válogatva az eszközökben, mindent mozgásba hozott, hogy a szabadszellemű mozgalmat elfojtsa. Legelőbb is, hogy a baloldalnak szervezkedési időt ne engedjen, a leginkább hivatalnokokból alkotott központi bizottmányból felsürgönyöztek a minisztériumhoz, hogy a választást az 1869 - ki összeírás alapján hozzák létre, mit nem tudhatni mi jogalapon— a minisztérium megengedett; ekkor aztán 14 napi határidőre kitűzték a választást, és pedig oly finom számítással, hogy Keresztur székben — hol a balpárt gyors kifejlődést nyert —épen szombat napra — midőn Kareszturon hetivásár van — tették, s oly beosztással, hogy a legtávolabb levő járásokból, hol a baloldal túlsúlyra emelkedett, 28 falut is, mig a legutoljára hagyott Hiavasalján 3 községet hagytak egy napra. Midőn igy az alap le volt téve, megindult a működés, s azon urak, kik elvekkel harczolni nem tudtak, megkezdték a személyeskedés rut harczát. A népet a heti vásárok alkalmával Udvarhely korcsmáiba ingyen bor és szivarra egybegyürve, ott magasállású hivatalnokok , tanárok — kik a felnőttek nevelését igy hitték végrehajtani—hatalmas szónoklatokkal igyekeztek a baloldali jelöltet kicsinyíteni ; irodalmi munkáit semmitéröknek, s szülőföldje ismertetése érdekében tett fáradozásait tekergésnek nevezve stb. S midőn erre a baloldal egy méltóságteljes, de csak elvi kérdésekkel foglalkozó nyílt szóval felelt, ők egy piszkos pusztán személyeskedésből álló gunyirattal replikáztak. Számításukban azonban csalódtak, mert aláírókul alig kaptak mást, mint hivatalnokokat, s a nép józan esze olyannyira visszariadt az ily nemtelen eszközöktől, hogy a községekbe özönnel kiszórt gunyiratot csaknem mindenütt megégette, s megvetéssel fordult el azon párttól, amely ily fegyverekkel kezdette meg az előőrsi harczot. VÁROSI KÖZÜGYEK Miután az ipar előmenetele nagyrészt a munkásosztály jelességétől függ, az országos magyar iparegyesület czéljául tűzte ki munkásaink szorgalmának, kitartásának és előértörekvésének fokozását. E czélra az egyesület jutalmazó elismerésben akarja részesíteni azon gyári szakvezetőket, kézműves segédeket és kiválóbb gyármunkásokat, kik hosszabb ideig egy munkaadónál dolgozvan, szorgalmas és buzgó maguk viselete által, vagy elismerésre méltó jelességük által, vagy a közvetlen felügyeletük alatt levő munkásoknak vagy tanulóknak okszerű vezetése vagy oktatása által a hazai ipar körül érdemeket szereztek. A jutalom ezüst díszéremben és azzal járó elismerő okmányon áll. Akik az érmet elnyerni akarják, pályázatukat 1871. évi márcz.l- ig adják be az „Országos magyar iparegyesület igazgatóságához“ (Pest, országut 7. szám). A beadandó pályázat nem áll egyébből, mint egy egyszerű levélből, amelyet a pályázó gyárigazítója, mestere, szóval munkaadója az iparegyesülethez intéz, és melyben elő vannak adva az illető munkásnak jutalmazásra méltó jeles tulajdonságai. Az iparegyesület azt hiszi, hogy a kitűnő munkásoknak ilynemű jutalmazása buzdítólag fog hatni hazai munkásaink összeségére; bennük ébreszteni fogja a kitartást és lelkiismeretességet, az önbecsülést és előbbre törekvést! Ezen tulajdonságok az ipari előmenetel megbecsülhetlen tényezői, s ezért minden hazafi bizonyára támogatni fogja az iparegyesületet abban, hogy eme kitűzött czélját minél teljesebben érje el. Ez okból a város iparos-, munkás- és legényegyleteinek elöljárói, ipartestületeinek mesterei s gyártelepei vezetői az iparegyesület jelen intézményéről ezennel tudomásba tétetnek. Kolozsvárit, február 17-én 1871. A városi közigazg. tanácstól. Francziaország, Lyon-ból irja a l 'Ind. belge levelezője e hó 13-áról. Délről komoly híreket vettünk. Azt beszélik, hogy a nizzaiak fellázadtak, miután egy feliratot intéztek Garibaldihoz, melyben a megszomorodott Nizzáról, a jogok eltiprásáról és a többiről szólnak. Volt honfitársuktól a következőket kivánják: „Csak két dolgot kérünk öntől: jelentse ki a nemzetgyűlésnek, hogy Nizza az emberiség nevében és a köztársaság érdekében békét óhajt. Ezen kívül kérjük önt: emlékeztesse társait a mi szent nemzetiségi jogunkra, azon jogra, melyért ön egész dicsőséges és lemondó életét feláldozta.“ In cauda venenum. Garibaldit megválasztották, hogy Nizzát elkülönítse Francziaországtól. E proclamatiót, mely olasz nyelven íratott, nem lehet terjeszteni. A hatóság kénytelen volt azt lefoglalni és ez által a lőporba szikrát dobni. A választások sikerültek. A megválasztott jelöltek: Garibaldi, Piccon, Bergondi és Boriglione. A franczia jelölt: Marc Dufraisse megbukott. Egy Bordeauxból vett sürgöny szerint a franczia jelölt Boriglione helyett lett megválasztva. Utóbbi alkalmasint több szavazatot kapott Nizza városában, mint Dufraisse, de engednie kellett ellenjelöltének, ki a megyében kapta a többséget. Azonban bármint történtek e dolgok, a nizzaiak nyugtalanok és zajos fellépések jöttek elő az olasz consulatusnál, hol azt kiálták: „Nizza szabad! Le a francziákkal!“ Ezután megtámadták a prefecturát és éltették Olaszországot. Louvetnak, a „szabadelvű“ Ollivier minisztérium egyik tagjának, a császári hg. születése előtt négy hónappal Napoleon császárhoz intézett követeikeze érdekes levelet tették f közzé a lapok nem rég a titkos iratok között: „Saumur 1853 nov. 17. Felség! A puyi székesegyház, Saumurhoz közel egy felette becses ereklye birtokában van, értem Szűz Mária évét, melyet VI. Vilmos, aquiniai herczeg hozott a szent földről, s melyet a hagyomány szerint maga Mária készített. A puyi sz.egyház levéltára, valamint számos más történeti okmány bizonyítja az ereklye azonosságát. Francziaország királya minden időben erős hittel voltak ez öv iránt. Ausztriai Anna 1628 ban St. Germainben ezt viselte, midőn XVI Lajossal teherben járt. Ha tetszőnek felségednek a császárnét ez ereklye védelme alá helyezni azon nagyszerű esemény alatt, mely házi boldogságát megkoronázni készül, a Francziaország nyugalmát megszilárdítani, bizonyos vagyok benne, hogy az illető lelkész és püspök s legnagyobb szerencsének tartanák felséged kívánságát teljesíteni. Van szerencsém stb. Louvet saumuri és orsz. képviselő.“ Garibaldi 13-án este Marseillesbe indult, honnan Caprerába szándékozik. Midőn Bordeauxba érkezett volt, a következő levelet intézte barátjaihoz: „Az én programmom következő: 1) A köztársaságra, becsületes emberekből álló kormányra fogok szavazni, mint amely egyedül képes meggátolni, hogy az országban félesztendő múlva lázadás ne törjön ki; 2) békeföltételekül követelem a bábom kitörése előtti status quot, a hadiköltséget azonban okvetlenül meg kell téríteniök azon uszályhordozóknak, kik a bábom mellett voltak, különösen pedig az imperialistáknak és a papoknak, kik a népet a háború mellett szavazni bujtogatták ; a hadi kárpótlás összegét pedig a semleges hatalmak határozzák meg. A departementekhoz a köv. sorokat intézte 13 áról az ősz vezér a bordeauxi Siècleben: „Elfogadtam megbizástokat, hogy szavazatomat a köztársaságra adjam. Ez utolsó kötelességet is megtéve küldetésem be van fejezve, s kezetekbe teszem le a hatalmat, a melyet reám ruháztatok. Garibaldi 14 én Bordoneval együtt Marseillebe ért, hol másnap hajóra szállott Capreréba, Garibaldi. A vosgesi hadsereg főhadiszállásáról Chalous sur Saôneból vettük a következő két kiáltványt: • „A vosgesi hadsereg vitéz harczosaihoz! A legnagyobb fájdalommal s a kérlelhetlen körülmények által kényszeritve hagytak el titeket vitéz harczosaim. Visszatérvén tűzhelyeitekhez, beszéljétek el családotoknak a küzködéseket, a fáradalmakat s a csatákét, melyeket együtt viseltünk a köztársaság szent ügyéért. „Mondjátok el nekik, hogy oly parancsnoktok volt, aki szeretett benneteket, mint saját gyermekeit és a ki büszke volt vitézségiekre. A viszontlátásra boldogabb körülmények között. Bordeaux 1871 febr. 13. — Garibaldi.“ * „Katonái a vosgesi hadseregnek! Kötelességem pillanatra megfoszt attól, a mi minden időben legnagyobb boldogságát képezte életemnek: dicső főnökünk mellett élni és harczolni. Már 1860-ban is maradnom kellett, hogy őrködjem azon bátrak sorsa fölött, kik bennünket 1871 ben követtek, noha akkor egy hálátlan kormány félreismerte szolgálataitokat és érdemeiteket, én itt leszek most, hogy azokat a világ előtt fanhangon hirdessem. Bordone törzskari főnök.“ A „Daily Teegraph“-nak e hó 14-től Bordeauxból távírják. Garibaldi tegnap este Marseillesbe utazott, hogy Caprerába visszatérjen. Tiszteletére ma nagy tüntetés volt. Garibaldi ideérkeztekor barátaihoz a következő tartalmú levelet intéző: „Programmom a következő: Először a köztársaságra vagy oly kormányzóra fogok szavazni, ki becsületes ember; oly kormányra, mely a corrupció által megbuktatva, erényei által tartja fenn magát s mely egyedül képes Francziaországot visszatartani, hogy félév előtt a forradalom terére ne lépjen. Másodszor békefeltételéül a háború előtti állapot visszaállítását kívánom: a hadiköltségeket pedig a hét millió igent mondónak kell megfizetni, kik a háború előidézői voltak, különösen pedig a papoknak s a császáriaknak, kik a népet annak megszavazására izgatták ; e hadiköltség a semleges hatalmak egyenlő száma által az egyik s a másik hadviselő fél számára osztandó el.“ Garibaldi a „Siécle“ szerkesztőségéhez 13 ról kelt közlés végett választóihoz intézett a következő sorokat küldé: „A köztársaság érdekében tett megválasztatásomat tudató jegyzőkönyvet megkaptam. Ez utolsó kötelességnek is eleget téve, küldetésem véget ért, s az önök kezébe adom vissza azon hatalmat, melyet rám ruháztak. Fogadják köszönetemet, az önök Garibaldija.“ Marseillesből pedig 14 ről azt távírják az említett angol lapnak, hogy Garibaldi Bordone táek kíséretében oda megérkezett. Holnap Caprerába indul. ..2 Orleans herczegek elhagyták Bordeauxt. . . . A francziák vesztesége jan hóban - halottakban, sebesültekben és foglyokban 157000 ember. Napoleon herczeg nem lép a constituanteba. ........... A Ifi. P.“ távirata a bécsi börzéről, p . d. 50/ Metaliques 58.96 frt. 59.10. • 5 /0uLtUGS.22 *11—° 94.70. Baaltréazvegy 724. Hitelrészvény 252.00. _ London 123.65. — Ezüst 121.20. — Cs. k. arany 5.81—. — Napoleonhor 20 franc 9.85 /10. Föld teher mentesitési kötvények. Magyar 79.25. — Temesi 77.—. — Erdélyi 75.— Horvát 83.25. (o) A „Carneval“ lejárta magát. Az idei farsang a legélénkebbek közzé tartozik úgy a vigalmak sokaságára mint sikerült voltára nézve is , csak egy kifogás van ellene, az t. i. hogy a hosszú teleppekbe sok láb — de szerfelett kevés szív bonyolódott belé — tehát a sleppekkel együtt sok remény is kárba ment s szétfoszlott a mamák és az eskető pap nagy boszuságára. Hamvazó szeredán csak ennyi a predikatió. — (d) A redouteban tartatott „Carneval“ melynek első része a gyermekeké vólt, szépen sikerűlt, a mulatság reggelig folyt. A bűnbánás a „Fiscue “ herregjeinél — a hamu e legújabb surrogatuma mellett ment végbe. A megelégedés általános, csak az újdondászok vakargatják fejőket, a böjttel beálló napihihűséggel szemben. Kimutatás a kolozsvári m. kir. jogakadémia ifjusága által f. év február 14-én rendezem táncvigalom szülte bevételek — kiadások, valamint az ezen alkalommal történt felülfizetésekről. A beép tj jegyekből bejött összeg 884 frt. Felülfizetések: Dr. Horváth Boldizsár minister 10 frt. Hajnald Lajos érsek 15 frt. Fogarasy Mihály püspök 10 frt. K. Fap Miklós 5 frt. Lukács Dávid 13 frt. Dr. Csiky Vidor 7 frt- Hirschberg Alfredné 5 frt- Keresztes Kálmán 5 frt. Gr. Eszterházy Kálmánné c. m. 100 frt. Gr. Pécsiy Manó 21 frt. Burgya Terka 1 frt. Dr. Haller Károly 3 frt. Dr. Groisz Gusztáv 5 frt. Gr. Toldy Horváth Lajos 3 frt. Dr. Brencsán Sándor 3 frt. Boér Gyula 6 frt Bányay Györgyné 1 frt. Szabó Ádám 2 frt Duba Imre 3 frt. Gamán Zsigmond 1 frt. Korbuly Bogdán 5 frt. Br. Bandy Kálmán 3 frt. Bodor László 2 frt. Kohn Sándorné 1 frt. Szilasi Nagy János 2 frt. Felül fizetés 232 frt. Jegyeiket egy egy cs. aranynyal váltották meg: Szily Alajos, Karvazy Gyula, Demjén László 3 drb. arany. Összes bevétel 1116 frt. és 3 drbarany. Kiadás 770 frt. 34 kr. Tiszta jövedelem 345 frt. 66 kr. és 3 drb. arany. Midőn a bált rendező bizottmány a felül fizetők névsorát köztudottjágra hozza, egyszersmind kedves kötelességének tartja a jótékony cél iránt tanúsított pártfogásért köszönetét szavazni. A rendező bizottmány. — Kossuth azon Íróasztaláról — írja a „Hon“ — tettünk említést tegnap esti lapunkban, — mely Csendes Benő József ügyvéd birtokában van. Hogy Kossuthnak mely időszakbeli íróasztala ez, nem tudjuk, mert hihető, hogy Kossuth hoszszas közpályáján nem dolgozott egyetlen íróasztalon. Az az íróasztal és az az írományszekrény, melyet mint Magyarországnak első független felelős pénzügyminisztere használt, jelenleg az állami számvevőszék birtokában van. Mindakettő szép munka, s a maga idejében valódi remekmű lehetett, és több rejtett szekrénynyel bir. Jellemző, hogy egyik sem politizozott s mégis egy miniszter bátyrát képezték. Az 50-es években az osztrák pénzügyi közegek vették át, és a bureaukratikus szabályok értelmében mint nem politizozott munkák, k. Buchhaltaung valamelyik alsóbbrendű hivatalnokához jutott a két bútor, mely azelőtt jó volt egy ministernek is. Ettől a közegtől átvétettek, a m. k. pénzügyministerium kebelében fenállott főkönyvelési osztály által, melynek feloszlatása után a m. k. állami számvevőszékhez jutottak. Most egy szerény számvizsgáló betüzgeti rajta az országos pénzkezelést. Horn Ede Parisból szerencsésen haza érkezett kísérő barátjával, Virava ügyvéddel együtt. Odamenetelük 10 napba került. Érdekes közleményeit a „Neuer Freier Lloyd“-ban fogja közrebocsátani. Egyelőre azon értesítését tartjuk mindenek felett kiemelendőnek, miszerint a franczia politikai körökben általános a meggyőződés a köztársasági formának egyhangú elfogadtatása iránt. — E napokban egy turkónak a neje, hogy a porosz fogságba esett férjét meglátogathassa, gyermekével együtt Afrikából Ingolstadtba jött. A nő keleti öltönye visel, s vasúton rendesen az első osztályú vaggont használja. Az anya és a gyermek fényes fekete arezszinű. A keletázsiai expedíczió befejezte feladatát s múlt év végén megkötötte az utolsó kereskedelmi szerződést, és pedig Uruguay köztársasággal Délamerkában. A délamerikai országokban uralkodó folytonos zavarok közt a szerződés megkötése nagy nehézségekkel járt, de ha iparos köreink használni tudják, nagy előnyükre lehet. A délamerikai köztársaságokban majdnem teljesen hiányzik az ipar s igy ott mindennemű iparczikkek jó piaczra tatálnak. Onnan viszont nyers árukat lehet kapni, minek gyapjú, bőrök, fagygyu stb. A szerződés tartalma egyenlő az Olaszországgal kötöttel, mely 1867. augustus 2- től számítandó 12 évig érvényes. Levi Leon híres angol statistikus kimutatja, hogy ha a Franczia és Poroszország közt a béke még a mult évi október végével megköttetik, és Németország eddigi kiadásainak megtérítését követeli, az Elsass és Lotaringiára eső kamatozó értéknek levonásával, még 5250 millió frankból álló követelése maradt volna fen. — Ugron Gábor munkatársunk ki nem rég utazott ki Francziaországba, a franczia keleti (másként vogesi) hadseregbe hadnagyi ranggal vették föl. Ha valaki irni akarna neki, a „Gy. p.u följegyzése után czimét ide ig tarjuk: Gabriel d’ Agron, lieutenant „armée Vosges“, 4-me brigade, Chalons (sur Laôn). A Bécsi árvíz mindinkább elveszti fenyegető jellegét. A beállott enyhe időt Pécsen alul Magyarországban lassanként megküzd a jégtorlódásokkal, s Bécsben kezdenek könnyebbülten lélegzett az emberek. A Lipótváros és Országút külvárosainak utczái már vízmentesek, s nemsokára felveszik ismét régi alakjukat, ha az időjárás váratlan fordulta nem dönti Smét halomra a szép reményeket. (6) A ..Budapesti Közlöny“ hivatalos része a következő értés tért hozzá: „Párisba immár lepecsételt közönséges és ajánlott levelek is szállíttatnak postán, az azelőtt megállapított dijak mellett.” — A porosz király megszökött, Lőcséről. Háborút játszottak a lőcsei tanonczok; a francziáknak meg volt az ő császárjok, a poroszoknak is az ő királyuk. — Mind a két fél vitézül harczolt, s oly elkeseredéssel viaskodott, hogy a harczosok jelentékeny része olykor sebekkel, kék foltokkal, s megesett, hogy betört fejjel hagyták oda a csatatért. — A porosz király jó tanuló volt s ezért stipendiumban is részesült, amint azonban a tanár értesült a porosz király hadműveleteiről, ennek további folytatását stipendiuma elvesztésének terhe alatt eltiltá neki. A fiú megijedt, minek következtében testvérjétől négy krajczárt kért, melylyel titkon elhagyta az atyai házat, a megszomorodott, ki fiát minden oldalon nyomozta, csak több nap múlva értesült, hogy a fiú minden élelmiszer nélkül, csakis a négy krajczár zsebpénzzel Kassára menekült. A lakodalmaknál vidéken szokásban levő durrogatásnak Nagyváradon ismét van egy áldozata. Múlt hétfőn virradóra egy lakodahonzó népség vonult szekereken a városon keresztül egyre puffogatva lőszereit. Egy váradi polgár épen házából ki akarván lépni, egy kósza lövés egyenesen szemébe ment és sulyosan megsértő. A vidéki népség pedig elrobogott, anélkül, hogy feleletre lett volna vonható. Nagy gázégés volt két nap előtt este Prágában. Az úgynevezett Ferencz József-híd közelében már napközben bűzt éreztek, minő a jégszesz kiömlésekor szokott származni, öt óra tájban aztán egyszerre az egyik hídláb mellett nagy füstöt vettek észre, mire gyorsan segély után láttak. Kitűnt, hogy a légszeszvezetés egyik hathüvelkéyi átmérője csöve meg volt repedve s midőn a fölötte levő gerendázatot szétbontották, embernyi vastagságú láng csapott ki belőle. A cső elzárásával nem sikerült a tüzet elfojtani, hanem a hoszszas hasztalan erőködés után az egész légszeszvezetéket el kellett zárni. Az egész város elsötétedésével megszűnt az égés, mire csakhamar eloltották a bid gerendázatán elharapózott tüzet is. A színházakban az estén nem tartottak előadást. *** A franczia nemzetgyűlés hivatalnokait a „N. Fr. Pr.“ így jellemzi: Grévy, a republicáns rideg, meggondolt politikus, kit politikai magatartásának szilárdsága és következetessége következtében a republikánus pártnak legvörösebb árnyalatában is nagyra becsülnek, 538 szó közt 519-el, tehát majdnem egyhangúan választatott meg a nemzeti gyülekezet elnökévé. — Grévy 1848-ban a constituanteban egy indítványt tett, melynek czélja volt minden praetendenst és dictatort törvényesen kizárni a végrehajtó hatalom köréből, s e hatalmat egy választott bizottság kezeibe tenni, mely bizottság mindig visszahívható, s megújítható lett volna. Indítványát nem fogadták el, s azt jelenleg csak jellemzése egy adatául említjük. Alelnökökké választattak: Martel, aki a császárság alatt a balcentrum egyik vezére volt, mindig inkább hajolt a baloldal, mint a közép felé, továbbá Benoit d’Azy, aki elnöke volt a decemberi napokban azon gyűlésnek, mely a hitszegő elnököt törvényen kivül helyezte; elfogatásit elhatározta, s végül szuronynyal kergettetett azét. Harmadik alelnökké Vitel választatott meg, az Akadémia halhatatlanainak egyike, politikailag nem igen kitűnő személy. A quaestorok közül leginkább Base említendő, aki 1851. novemberben kevéssel az államcsíny előtt azt indítványozta, hogy a nemzeti gyűlés az államcsínyre készülő elnök ellenében egy általa kinevezett tábornok (Changarnier) által vegye saját hatalmába a párisi sereget. HIRHARANG. A „M. Folg.“ eredeti távirata. Feladatott: Pesten, feb. 22-én 10 óra 20 p. d. e. Frk. Kolozsvárra, feb. 22-én 11 óra 8 p. d. e. Favre és Picard tegnapelőtt Ponsban voltak, innen Versaillesba mentek. Békefeltételek elfogadása esetén a fegyverszünet meghoszabbittatik. Porosz követelések: Elsass és Lotharingia, s 2800 millió frc, miből még leszámítandó is van. A porta és a Sweiz elismerte a franczia köztársaságot. Broglie herczeg londoni nagykövet lett 132 — február 23 . és felelős szerkesztő K. PAPP MIKLÓS Monsztér. *) Beküldetett. Egy betegség sem állhat ellene a kellemes Revalesciére du Barry-nak, mely gyógyszer költségek nélkül gyógyít minden gyomor-, ideg-, mell-, tüdő-, máj-, mirigy-, nyákhártya-, lélegzési-, hólyag- és vesebajt, szorulást, aranyeret, álmatlanságot, gyengeséget, vízkórt, lázat, szédelgést, vértolulást, fülzugást s a terhesség alatti roszullétet és ájulást is, fehérfolyást, bokórt, elsoványodást, csúzot, köszvényt és sápkort. 72.000 gyógyeset, melyekben a betegségeket egy orvos sem gyógyíthatta, mint ezt egy bizonyítvány pápai szentségétől, gr. Pluskow udvari marschall-tól, de Bréhan marquisnétől igazolja. Táplálóbb lévén mint a hús, a Revalesciére felnőttek, s gyermekeknél 50-szeresen megtakarítja a gyógyszerek árát. Bizonyítvány dr. Vizslay Józseftől. Szelevény, Magyarország, 1867. máj. 27-én. Nem, ki több évig étvágytalanság és álmatlanság, általános gyengeség s más fájdalmakban szenvedett, Du Barry Revalisciére-je által egészen helyreállott s én e kitűnő tápszert minden szenvedőnek jó lélekkel ajánlhatom. Legmélyebb köszönetem mellett maradok alázatos szolgája Vizslay József, orvos. Pléhszelenczékben, fonti ft 60 kr, 1 font 2. 60 kr, 2 font 4. 60 k. 6 font 10 ft, 12 font 20 ft, 24 font 36 frt. — Revalesciére Chocoladée táblákban 12 csészére 1 ft 60 kr. 24-re 2. 60 kr, 48-ra 4. 60; póralakban 12 csészére 1 frt, 60 kr, 24-re 2. 60 kr, 48-ra 4.60, 120-ra 10 ft, 288-ra 20 ft, 676-ra 36 ft. — Kapható: Barry du Barry és T.-nál Bécsben, Wallfischgasse. 8. Kolozsvárit Kronstaedter J.-nél Bel-Monostorntcza 175. és Főtér 2. sz. a. a zálogháznál, továbbá Binder K. gyógyszertárában, b.-monostorutcza a Bedönt során. Pesten töröknél, Pozsonyban Pisztory-nál, Graczban Oberanzmeyer-nál, Leinbergben Rottender-nél, s postautalvány által megrendelésutján mindenütt. *jE rovat alatt megjelenő ősibbért a szerkesztőség »smin felelősséget nem vállal. Bserk.