Magyar Polgár, 1871. január-június (5. évfolyam, 1-145. szám)

1871-02-25 / 46. szám

3.6-ik szám 4373, E. 402, összesen 4775, munkás M. 13,033, E. 996, összesen 14,029, vagyis e rovat alatt mindössze 25,747. Az eddig elősorolt rovatokba nem tartoznak a következők: pénz- és hitelintézeteknél foglalko­zók M. 2033, E. 226, összesen 2259; házjövede­­lemből élők M. 33,953, E. 1770, összesen 35,723; járadéktulajdonos M. 35,225, E. 3425, összesen 38,650; személyes szolgálatokat teljesítő M. 949,575, E. 156,336, összesen 1 mill. 105,910. Bizonyos foglalkozásnélküli egyének és pedig 14 éven felül Magyarországon 201,956 férfi, 1.781,374 nő, Erdélyben 34,774 férfi, 337, ezer 255 nő, vagyis összesen 236, 1­30 férfi, 2.118,625 nő, együtt 2.355,355. Tizennégy éves koron aluli foglalkozásnélküliek Magyarországon 1.834,909 fiú, 1.895,350 leány, Erdélyben 332,659 fiú, 345,433 leány, összesen 2.167,568 fiú, 2.240,803 leány, együtt pedig 4.408,371. A foglalkozás nélküliek összes száma tehát 6.763,726. A többi lakosság könnyebb áttekintés végett még foglalkozási nemek szerinti csoportokra is osztatott s e szerint van. Az őstermelésnél (föld- és erdőművelés, vadászat, halászat, bányászat) birtokos és haszon­bérlő M. 1.297,119, E 2.382,485, összesen 1.679,604, tiszt és munkás M. 2.302,891, E. 409,088, öszsze­sen 2.711,979, mindössze tehát az őstermelésnél 4.391,583. Az ipar és közműnél, valamennyi nemét­­ ................................ 29,653, 34,083, s kér­edést, 5,231 s M.­íves­ide értve, önálló vállalkozó M. 238,57'" összesen 268,230; munkás M. 259,95, összesen 330,039; mindössze tehát az műnél 598,269. A kereskedésnél, ideértve a­­ szállítási pénzintézeteket, önálló vállalkozó E. 6,567, összesen 60,798; tiszt és 57,563. E. 4,277, összesen 61,840, vagy kadetemnél mindössze 122,638. Értelmiségi keresetű (pap,­­ tanár, orvos, ügyvéd, iró stb.) Magyar 137,944, E. 24,907, összesen 162,851. Birtok után élő (ház- és járadék­­o­sok) M. 69,178, E. 5193 összesen 74,378. Személyes szolgálatokat tett (cseléd, szolga stb.) 1. 949,575, E. 15 összesen 1.4105,910. A 6.773,726 főnyi foglalkozás nélküli lakos­sággal szemben tehát a felsorolt különböző foglal­kozásúak száma összesen 6.455,624, az égés­ népességé pedig, mint a bevezető sorokban előre bocsátottuk, 13.219,350. ok. •on • Vie U1*CJ Horn Ede Jókai Mórhoz. (Levél kivonatok..) Horn Ede, mint ígérte nyílt­ levélsorozatot in­dított meg a „Neuer Freier Lloyd“-ban Jókai Mór­hoz, melyben francziaországi élményeit írja le. — Kedvetlenül nyúl a tollhoz, — úgymond — mert vigasztalót mit sem irhat, szomorító dolgokkal pe­dig hónapok óta el van árasztva a világ. A­meddig a poroszok eljutottak, a közigazgatásnak minden ágát hatalmukba kerítették, érvényre juttatták rend­kívüli szervezési képességüket, így pl. a franczia keleti vasúttársaság egész pályahálózatát elfoglal­ták , annak igazgatását és kezelését német lábra helyezték. Az úti jegyek németek, a vitelbér po­rosz pénzben számittatik, a pályaudvarokon és a vonatokon csak német hivatalnokokat látni s a jö­vedelmek természetesen német pénztárba folynak. Épígy tettek a megszállott területeken a postákkal és távirdahivatalokkal s a közlekedési és közigaz­gatási egyéb ágakkal. A határvám el van törülve s az ember észre sem veszi, hogy Francziaországba jutott, mert az elfoglalt területen franczia szót nem is hallani: az ifjúság elment a hadseregbe, a va­gyonosabbak elköltöztek, a szegények visszavonul­tak házaikba s nem közlekednek a külvilággal, s az a két három kis franczia leány a vasút mellett németül tanulta meg a­­„Bier“ „Schnaps“ nevét, a­mit árul. Legkellemetlenebb, ha útközben valami kisebb állomáson meg kell szállni. Lehetet­lenség éjek­ tanára szert tenni, mert a helység fele jellemzések. A párisi követeket a „Gaulois“ egy pár szóval igen szellemdúsan jellemzi. Victor Hugo: hírne­ves költő, érczes hang, hősies taglejtés, rövid szólásmód. Shakespeare-ről ezt mondta: „a költő látnok, vates.” Ez alatt magát értette, mert sen­kiről sincs kedvezőbb véleménye, mint önmagáról. Epithetous „a kis Napoleon“ históriai nevezetes­ségű lön: gyűlölete Sedanon kívül mindent meg­jövendölt. Bordeauxban a franczia gloiret, a géniét képviseli az erőszakkal szemben. Gambetta: bevádolt Gambetta, öné a szó! Garibaldi: Don Quichotte, kinek Dulcineája Francziaország: Sancho az ő bámulója. Két század múlva úgy fógnak róla beszélni, mint ma Artus királyról. Henri Rochfort: sok szellem és józan ész. Emelkedett, hogy buk­jék; fölegyenesedett, hogy újra sülyedjen, s hogy ismét zöld ágra jusson. Thiers: mindenek előtt diplomata; az egyetlen, ki mérkőzhetik Bismarck­kal. Mindenekelőtt történész: az egyetlen, ki helye­sen ítélte meg Németország és Francziaország nemzetközi érdekeit. Mindenekelőtt propheta, mert Párist megerősítette már ezelőtt 30 évvel. Mindenekelőtt franczia polgár, mert kicsibe múlt, hogy a keleti kérdés fölelevenítésével meg nem mentett bennünket. Megválasztása népünk józan eszének fényes bizonyítéka , annyira szereti hazá­ját, hogy ő mindent elfogad, még a köztársaságot is. Jules Favre: Több jót tett, mint hogy roszat lehetne mondani róla, s több roszat, hogy jól lehet­ne nyilatkozni róla. Littré: Volt orvos, ítész, természetbúvár, hírlapíró, történész, bölcsész, nyel­vész, republikánus, katona. Még csak a hiányzott, hogy követ legyen, s most az is meg lett. Megje­gyezzük, hogy a jellemzések egyoldalúak, s csak a Thiersé éppen oly találó mint kimerítő. Favre jellemzése látszólag a párisi capitulatió benyomása alatt íratott, a­melyért e sanyargatott embert vádolni nem lehet. Favre morális mártyrsága egy cseppel sem kisebb Douai Abel önfeláldozásánál. —**»i névmással kezet­t volt Jesen f el van pusztulva, m&sia fele meg van tömve kato­nasággal, lovakkal stb. Horn és társa egy vasúti kocsit béreltek ki éjjeli szállásul, ott sem marad­hattak sokáig, mert a porosz tisztek innen is ki­szorították, végre is egy könyörületes kávés adott nekik éjjeli szállást, egy rész szék alakjában. Azon töltötték az éjszakát. A nagyobb városok iránt kí­méletesebbek voltak a poroszok, mint a kisebbek iránt, ez utóbbiakban a pusztulás, az ínség elkép­zelhetetlen. Metz pl. daczára hosszas ostromának, nem szenvedett annyit, mint környéke. Itt a háború minden iszonyával dühöngött, a falvakat leégették, a földtalajt felhasogatták, az utakat elrombolták s évek hosszú sorára lesz szükség, mig e vidék újra barátságos szint ölt. A város körüli mezőkön egy sajátságos tü­nemény volt látható: varjak­ és hollókból egész falkák bortják a földeket, néha sürtt felhőkben emelkedve az égnek. Ha az ember feléjök köze­ledett, nagy károgással rebbentek fel, s azon a helyen, a­hol ültek, ott kilátszott a földből egy­­egy kar, fej, vagy egy lábszár. A hullák oly meny­­nyisége volt itt, hogy lehetetlen volt őket tisztes­ségesen eltemetni, csak úgy kaparták be őket egy láboyb­a, az eső elmosta a földréteget s most az elesettek az erdők és a jég ragadozóinak szolgál­nak tápul. Metz környékén igen félnek, hogy ta­­vaszszal kitör a pestis, a­mi bizonyára bekövetke­zik, ha óriási desinjectió útján elejét nem veszik a jég megmételyezésének. És e kép Francziaország egész elfoglalt területének képe. Mindenütt pusztu­lás, ínség. A közlekedés, forgalom fennakadt, a boltok zárva, hat óra után többé se korcsma, se kávéház nincsen nyitva. A lakosság inkább lemond keresményéről, csak ne legyen kénytelen érintkez­ni a poroszokkal. S minél közelebb ér az ember Páriához, a kép mindig sötétebb, szomorítóbb lesz s láthatni, hogy sok helyt a pusztulás nem is csu­pán a háború kényszerűségéből eredt, szükségte­len, vandál rombolás nyomaira akadni mindenütt. H­IRHA RANG. A „M. Folg.“ eredeti távirata. Feladatott: Pesten, feb. 24 én 9 óra — p. d. e Érk. Kolozsvárra: feb. 24-én 10 óra — p. d. e! Vilmos császár Varsaillesben tegnap fogadta Thierst és Chanzy tábornokot, utóbbi a koronaherczek­­­nél is tett látogatást. s A békét bevégzett ténynek ál­lítják. A németek bevonulása Párisba vasárnapra van téve, mely egész csendben, s minden ünnepélyes akcr nélkül fog megtörténni.­­ A fegyverszünet állítólag már­­czius elsejéig meghoszabbittatott. Hadikárpótlás fejében — mint hite van — a francziák csak sok millió tallért fizetnének. Napóleon elutazására előkészü­letek történnek, 28-án indul Ang­liába vagy Amerikába. ” Amerikából nagy fegyversorm­mányok érkeztek. A ME­­P “ távirata a bécsi börzéről. n u oq n 5°/ Metaliuues 58.96 írt. 58.95. — 5*/o r,br-®UM- 6810- 1860-diki „ll.o.kitk­.n­., r» ’20. - Hitein^ 261.50. L„ndon 123.90. - W« 121.75. -- C«. k. arany 5.84—. — Napoleondor 20 traue 9.89. Földtehermentesitési kötvények. Magyar 79.25. — Temesi 77.—. — Erdélyi 75.— Horvát 83.25. * Kletzer Feri gordonka művész és Kletzer Valeria asszony melodrámai mű­vésznő tegnap tartották utolsó föllépteket a nem­zeti színházban. A sikerről átalában csak annyit jegyzünk meg, hogy Röver Henrich hangversenye óta a gordonkán senki sem bírta a közönségünk figyelmét s osztatlan tetszését úgy kinyerni mint Kletzer, kinek egyszerű, keresetlen megjelenése, sympathicus alakja az első pillanatban már meg­nyerő Gordonkáját a művészet egész hatalmával és bubájával kezeli. Hallgatóinak odaadó figyelmében tükrözik vissza a bensőség melylyel játszik, bele­éli magát hangszerébe egésszen. Nem bocsátkozunk ez­úttal a műsorozat rész­leteibe, hisz külön külön minden darabra halmoz­hatnánk egy csomó dicséretet, — mégse tudunk igaz képet adni azon benyomásnak melyet Kletzer hangversenye keltett zenekedvelő közönségünk kö­zött. Az est egyik legérdekesebb részét Kletzer Valéria asszony melodrámai előadása képezi. Gyulai Pál egyik gyönyörű költeményét szavalta, jó felfogásal és bensőséggel. Az ilyen előadás nálunk még új, s nem emlékezünk, hogy hangversenyben vagy színpadunkon ily önálló darabokat hallottunk volna. Kletzerné asszony közönségünk iránti figye­lemből magyarul szavalt, részünkről azonban óhajtottuk volna, hogy mutasson be anyanyelvén is valamit, azon nyelven, melyet­­ teljes erejével bír, s melyet nálunk éppen egy művésznőtől mindenki szívesen hallgat meg. Kletzer vasárnap a redoute termében közkívánatra még egy hangversenyt rendez, mely­re közreműködőknl Weiszbach Jeanette k. a., Ge­genbauer, Szenkovics és Ibner urakat nyerte meg. A műsorodat nagyon érdekes, s előre örülünk ez élvezetes hangversenynek. Első szakasz: 1. So­nate a XVII-ik századból, Asiolitól, előadják Ge­genbauer J. és Kletzer F. urak. 2. Ének, Weisz­­bach Jeanette kisaszszony. 3. a) Bölcső dal, zon­gorára, Schumantól. b) Ária, a XVI ik századból Perjolesetöl. c) Serenade (a hires) Haydntól, gor­donkára szerzé­s előadja Kletzer F. ur. 4. Melo­dráma, der „Heide Knabe“ Hebbeltől. Szavalja ze­­nekisérettel Kletzer Valeria aszszony. Zenéje Schu­­mantól. — Második szakasz: 1. Trio, la Serenade, hegedű­, gordonka és zongorára, Rossinitól, elő­adják Szenkovits J., Kletzer F. és Ibner Gy. urak. 2. Ének, Weiszbach Jeanette kisaszszony. 3. Me­lodráma, a „három madár“ Tóth Endrétől. Szaval­ja zongorakisérettel Kletzer Valeria aszszony. Ze­néje Dopplertől. 4. a) Meditation sur une prelude de Bach, Gounod. b) Arna a XV-ik századból, Lotti. c) Arlequin, Popper. Gordonkán előadja Kletzer Feri. 5. Melodráma, „Leben Hedvig“, Heb­­beltől, zenéje Schumantól. Szavalja Kletzer Vale­ria aszszony. (o) A „Hilaria“ tánczestélyének a tiszta jövedelme, mely tudvalevőleg egy zongora meg­szerzésére van szánva — hallomás szerint 172 írt. 80 krajczárra rúg. — A „M. V.“ Talián Náczija, a ki erő­sen belékapott Gróf Forgách uramba, a ennek egy nyilatkozatát provocálta, a melyben Nógrád megyé­nek e mák — hisze azt állítja, hogy ő bizony so­ha sem volt muszkavezető — a következő Giardi­­nettóval szolgál: „Az igazság mindenekelőtt! Gróf Forgách Antal muszka vagy Dem muszkaságára nézve a következő felvilágosításokat nyertem jól értesült egyének részéről. Az igazi muszkavezető az ő érdemes bátyja Forgách Sándor, ki muszka uniformisban s kancsukával a kezében sétálgatott tel 8 alá szegény honvédeink szeme láttára, kik az orosz foglyaiul estek. Antal csakugyan se nem muszka se nem orosz, hanem egyszerűen osztrák vezető volt, különösen a váczi csata alkalmával, midőn Götz elesett. Más országokban ez ugyan mindegy volna, hogy a haza melyik ellensége ol­dalán harczolt, de ez idő szerint minálunk ez nem rovatik fel bünül, csaknem ellenkezőleg — dicsőség, így tehát Forgách Antal gróf igen méltán ül azon az oldalon, a melyen ül. A külömbség közte s elv­társai közt legfelebb az , hogy ők osztrák-magya­rok, ő pedig magyar osztrák képviselő. Voila tont.“ — (A távirdai szolgálat ellenőrzése) érdekében egy hivatalos értesítés fiigyelmezteti a közönséget, hogy miután több oly eset fordult elő, melyeknél a késedelmes kézbesítés okozója nem volt kideríthető, mert a sürgöny kiállításának, sem megtörtént kézbesítésének ideje nem volt az illető rovatban följegyezve, — am. kir. távirdai hiva­talok újból szigorúan utasittattak, hogy a sürgöny­­boritékon a sürgönynek a küldöncz kezéhez adása idejét pontosan följegyezvén, szigorúan követeljék hogy a sürgöny kézbesítésének ideje az e czélra nyitott rovatban a czimzett részéről szintén beje­gyeztessék s a sürgöny csak ezután adassék át. A táviratozó közönség erről azon figyelmeztetéssel értesittetik, hogy a vevények pontos betöltése által saját érdekében lehetőleg működjék közre, a kéz­besítési szolgálat ellenőrzésére. .“Nem jó a kötéllel játszani. Éger­szögről írják, hogy ott közelebb négy kis fii zsi­­ványosdit játszván, a játékbeli főbíró kötélre ítélte a bűnöst, egy hat éves gyermeket. Elő is keresnek gyorsan egy kötöléket, nyakára hurkolják, az is­tálló­ támlára kötik, s aztán elrántják alól a tüsköt, melyen állt. A kis szerencsétlen fuldoklik, s kiál­tani nem bírván iszonyúan kapálózik, mire a sza­­tariála bírák rémülten szétfutnak. Egyik azonban mégis jónak látta, hogy otthon elmondja: „a kis Pistikát fölakasztottuk, már nem is kiabál, csak rugdalózik!“ A szülök eszeveszetten sietnek a hely­színére, de a kis­fiúnak már csak holttetemét ve­hették le. Finn írók most sokat foglalkoznak iro­­dalmunkkal. Blomstedt-tel közelebb egy terjedelmes finn munka jelent meg, mely a „Halotti beszéd“ fölött hosszabb értekezést tartalmaz. Egy regény­­csarnok féle vállalat pedig Jókai több novellájának közlését kezdte meg. _ Pietri franczia consult Alexandriában, ismeretlen tettesek megtámadták s két lövéssel súlyosan megsebesítették. Gyanítják, hogy a me­rényletnek politikai indokai vannak. _ A nők alkalmazása távírdáknál mi nálunk is gyakoribb kezd lenni. A „Szepesi Ér­tesítő“ azt írja, hogy a Szepességen pl. Olasziban Krompachon, Göllnitz­bányán és Szepes-Váralján nőket nveztek ki távirászoknak. Ugyan e lap arról értesít, hogy Késmárkról és Lőcséről szintén több nő készül Budára jönni a távirászati tanfolyam hallgatása végett, hogy anoak idejében ők is alkal­masztathassanak. _ Karl Alfons szellemdas tárczaíró azt indítványozza, hogy mindazon követek, a­kik Bor­­deauxban a bábom folytatása mellett szavaznak, az elővédet képező zászlóaljba összesittessenek, hogy így legelőször is őket lehessen az ellenség elébe vezetni. — Hamis bankók. A „Bihar“ azt írja: Két czelebritás érkezett e napokban városunkba Erdélyből s a kávéházakban s vendéglőkben minden­ütt hamis tízforintosokkal fizettek; jó életmódjuk azonban hamar megzavartatott, mert a rendőrség elcsípte a pénzköltő lovagokat. Vizsgálat alkalmával még mintegy negyven darab hamis tizes bankó találtatott az egyiknél, ki is azt állíta, hogy a pénzcsomagot Erdélyben, Tordán találta- Az elfogot­­tak egyike pinezér lévén a kolozsvári vasúti vendég­lőben, megkeresés folytán tehát az ottani rendőr­ség rögtön motozást tartott, de a mondott helyen mint a távirati tudósítás jelenti, semmi bűnjel sem találtatott. A bankjegyek nem kézirajz, hanem tökéletes sajtó útján készülteknek látszanak, s igen valószínű, hogy e titkos sajtó valahol Erdélyben létezhetik, s az elfogott két egyén mintegy ágens­ként küldettek, hogy a hamis bankjegyeket forga­lomba hozzák. — Kalifornia gyapjutermelése évről évre növekedik, mindig súlyosabbá tevén a versenyt az európai tenyésztőknek. 1870-ben az összes termelés 20 millió fontra rugott; az átlagos ár fontonkior körülbelül 20 cent., az egész termés értéke pedig mintegy négy millió dollár A folyó évre ismét növekedést várnak s pedig legalább 25% kal. — Az „Ellenőr“ Mozaikjából. A köz­vélemény előtt ember nem sülyedt még annyira, mint Napóleon Lajos, s e tekintetben Páris ba ki­nyomata nemcsak a franczia nép, hanem a világ nézetének. Minden, a mi uralkodására emlékeztet­hetne, meg van semmisítve, a párisi nép pedig ki­fogyhatatlan gúnyverseiben, melyek Napóleont, ne­jét s fiát a lehető legnevetségesebbé teszik. Nagy népszerűségnek örvend a „Le sire de Fisch ton­ Kan” czimű, melyet az utczákon most ép oly gyak­ran lehet hallani, mint hónapok előtt a Marseil­laise­­. V’la le sir’ de Fisch-ton Kan Qui s’en va-t-en guerre, Eo denx temps et trois mouvemeuts, Badinguet ficb’ ton camp, L’ pere, la mer* Badingue, A deux sous tout i’ paquet, L’ pere, la mér’ Badingue Et 1' petit Badioguet! — Rómában a „Porta Salerna“ kijavításá­nál értékes műrégiségekre akadtak. Egyikök egy női mellszobor nagy része, közelében pedig egy sértetlenül fentartott sírkövet­­találtak, melyről tisztán olvasható: Licina Italia meghalt 17 évvel, Marcus Licidus Martialis, öcscse 16 évvel s Lici­­nia Hymnus anyjuk állította ezen emlékkövet.“ — Macskavész. Voralbergből írják, hogy ott egy macskabetegség dühöng, mely eddig isme­retlen. Egy falu száz macskája közül 60 elhullott, okát pedig senki sem sejti. Legelőször is egy hen­tes macskáin mutatkozott. Nagyszámú patkányai miatt tizenkilenczet tartott s ezeket egy reggel mind élettelenül találták elterülve. Azóta minden faluban kitört a járvány, s nincs nap, melyen egy pár áldozatot ne követelne, a láb­ü­ló Ok­tat A Fázis alatt. A német főhadiszállás szándékát illetőleg töb­bé semmi kétség nem foroghat fen, írja a „D. News“ versalliesi levelezője 16-áról. Sok ideig azt hittem, hogy e szándék tán módosíttatni fog s hogy egyedül arra szolgál, miszerint a francziákat a legkeményebb békefeltétetelek elfogadására ösz­tönözze. De úgy látszik, hogy egészen más elemek szerepelnek e kérdésben. Vilmos császár, mint jól tudjuk, nagyon ájtatos ember és még nagyobb fa­talista, ésannyira, miszerint erősen hiszi, hogy ő eszköz a mindenható kezében a francziák megalá­zására. Ő az úr pallosát villogtatja kezében, s nem szabad visszarettennie az ég határozatának végre­hajtásától, és pedig az ég azt akarja, hogy a Né­­met haza gyermekei végig sétáljanak Paris ut­­czáin. Múlt este asztal fölött oda nyilatkozott az ősz fejedelem, a midőn állítólag hatalmasat ütött öklével az asztalra, hogy ha utolsó emberébe ke­rül is, a német hadaknak keresztül kell Párison vonulni.­­ A császár folyvást gyengélkedik, s le­het, hogy betegsége ágyba fogja őt szegezni, de az ég és a végzet kényszerűé ez, hogy a tuidleri­­ákba menjen, és oda is fog menni, ha mindjárt öl­ben kellene is magát hintájáig vitetni. E szerint a bevonulási előkészületek erélye­sen folynak. Nem az egész ostromló sereg vonul be, de a német birodalom összes nemzetisége kép­viselve lesz e nagyszerű processióban : poroszok, lengyelek, szászok, würtenbergiek, badeniek, hes­sek, mecklenburgiak. A programús tökéletesen kész. A bevonulás nyugatról keletre történik a széles boulevardokon; a házakat mindkét oldalon erős német csapatok szállják meg. Vaskos emberekből álló élő torlaszok, gyuttás puskával kezükben s bú­bos sisakkal fejükön zárják el a kereszt-utczákat, szóval minden előintézkedés meg lesz téve, amit az óvatosság parancsol. A hadsereg hadosztályon­ként kezdi meg az átvonulást, minden nap egy­­egy hadosztállyal, éjjelre azonban egyetlen had­osztály sem fog a fővárosban benmaradni. De mit mondanak erre a párisiak ? A na­gyobb rész hihetőleg meghajolva a kérlelhetetlen tényszerűség előtt, legalább kíváncsiságát igyek­­szik kielégíteni. Azonban okvetlenül vannak Páriá­ján kérlelhetlenebb elemek is, kik nem törődvén­­ következményekkel, a gyilkolást ily körülmé­nyek között a legtisztább hazafiságnak tartják. S ez, tekintve a mogorva németekben rejlő vadságot borzasztó mészárlást vonhat maga után, melynek irtatlan nők, sőt gyermekek is áldozatául eshet­nek. Rablás, gyújtogatás áraszthatja el a fővárost, mely borzadályra a háború minden eddigi rémké­­peit fölülmúlja. 138 Február 25 T. és felelős szerkesztő K. PAPP MIKLÓS­ Myllítér. *) Beküldetett. Egy betegség sem állhat ellene a kellemes Revalesciére du Barry-nak, mely gyógyszer költségek nélkül gyógyít minden gyomor-, ideg-, mell-, tüdő-, máj-, mirigy-, nyákhártya-, lélegzési-, hólyag- és vesebajt, szo­rulást, aranyeret, álmatlanságot, gyengeséget, vízkört, lázat, szédelgést, vértolulást, fü­lzugást , a terhesség alatti roszul­létet és ájulást is, fehérfolyást, babért, elsoványodást, csúzot, küszvényt és sápkort. 72,000 gyógyeset, melyekben a betegsé­geket egy orvos sem gyógyíthatta, mint ezt egy bizonyítvány pápa ő szentségétől, gr. Plaskow udvari marschall-tól, de Bré­­han marquisnétől igazolja. Táplálóbb lévén mint a hús, a Re­valescsére felnőttek, s gyermekeknél 50-szeresen megtakarítja a gyógyszerek árát. Bizonyítvány dr. Vizslay Józseftől. Szelevény, Magyarország, 1867. máj. 27-én. Nem, ki több évig étvágytalanság­ és álmatlanság­, általános gyengeség s más fájdalmakban szenvedett, Du Barry Revalisciére-je által egészen helyreállott s én e kitűnő tápszert minden szenvedőnek jó lélekkel ajánlhatom. Legmélyebb köszönetem mellett maradok alázatos szol­gája Vizslay József, orvos. Pléhszelenczékben 3 fonti ft 60 kr. 1 font 2. 60 kr.. 2 font 4. 60 k. 6 font 10 ft, 12 font 20 ft, 24 font 36 frt. — Revalesciére Chocoladée táblákban 12 csészére 1 ft 60 kr, 24-re 2. 60 kr, 48-ra 4. 60; póralakban 12 csészére 1 frt, 60 kr, 24-re 2. 60 kr, 48-ra 4.60, 120-ra 10 ft, 288-ra 20­ ft, 676-ra 36 ft. — Kapható: Barry du Barry és T.-nál­ Bécsben, Wal­­­f­i­s­ch g a s s e. 8, Kolozsvárit Kron­­staedter J.-nél Bel-Monostorutcza 175. és Főtér 2 sz a.­ a zálogháznál, továbbá Rinder K. gyógyszertárába,T b.-monostorutcza a Redont során. Pesten Töröknél Po­zsonyban Pis­ztoly-nál, Oraczban Obering­­meyer-nál, Lembergben Bottende­r-n­él, s posta­utalvány által megrendelés útján mindenütt , , ,meg jelen« áttért a..«dr.sató felelő»»éget nem vállal.

Next