Magyar Polgár, 1871. január-június (5. évfolyam, 1-145. szám)

1871-05-23 / 115. szám

Az) -ik szám__________________ r­égia elfoglalásakor, a­hol jelenleg a tanodát hol még a franczia nyelvet is kiküszöbölték, helyébe ültetvén a németet, s félek, nem sokára látni fogjuk német sláv tartományainkban, melyek­re már is nagyon kezd fájni a porosz orvnak a foga. Ha ama tartományokban a német hírlapok szellemét és német lakosság között nyilvánuló lel­kesedést a Porosz mellett hidegvérrel szem e­l , ha saját szemünkkel látjuk, ha saját fülünk e­d­juk a német osztrák nép zömének hangulata­i a­kadásait; meg kell vallanunk, hogy a Porosz eme polgártársainkat- szellemet és si­vet illető­leg — már meghódította, és továbbá előre látjuk, hogy ha a porosz német császárság ezen tartomá­nyokat egy­hamar nem leend képes bezsebelni, a cislaithaniai német fog a legrevoutio­­náriusabb elem lenni az egész birodalomban mindaddig, míg vagy egyesül a német császárság­gal, vagy megtörve összeolvad a sz­avval és ma­gyarral. Fájdalom, hazánkban is kezd nyilvánulni a porosz ágensek működésének eredménye. A Király­­ságon túli német polgártársaink mostanig lelkes magyar honfiak voltak: most Pesten és majdnem minden német-schwáb faluban megtapsolták a né­met porosz rablásokat; erdélyi szász polgártársaink, kik közös magyar anyánk,­ a magyar hazáért, — eziránti pietásból, — egy szövétneket el nem égetnének — szász testvéreink mindenütt ünnepük a német anyaországnak — Poroszoknak győzelmét! A szászok legnagyobb része, mely semmiért, mi magyar, mi hazai, nem lelkesül, kivetkezve közmondásos phlegmájából, rajongva járja a „né­­metest“ a porosznémet aranyborjú körül és isko­láiban, hol magyar vagy román szót hallani sem lehet, egyleteiben, gyülekezeteiben terjeszti a né­met nyelvvel... együtt a magyarhoz idegen, ha annak épen nem ellenséges, német érzelmet. A többi nemmagyarajku honpolgárok a he­lyett, hogy magyar testvéreikkel magyarul közle­kednének, németül társalognak velük, nehogy elfo­gult nézetük szerint a magyar nyelv felsőbbségét elismerni látszódjanak. S a magyarok, a magyarok maguk már oda vetemedtek, hogy a németül csevegni nem tudó magyart neveletlennek, parasztnak tekintik, fiú­gyermekeik mellé német „Hofmeistert“, leányaik mellé magyarul nem is értő „Gouvernanteokat“ ál­lítanak pénzbeli nagy áldozattal! Bár­merre tekintsünk, valamint a legfénye­sebb palotákban, úgy a legegyszerűbb polgári há­zikóban meghonosult a német nyelv, német di­vat, a nem magy­arajkú honpolgároknál a német uralkodik egyedül, a magyaroknál alig osztja meg az uralkodást a magyar anyanyelvvel! Míg ma­gyar tanodáinkban nem magyarajkú tanítványaink­nak haladását a magyar nyelvben a legelnézőbben bíráljuk meg, addig a németbeli eredményre a legszigorúbb bírálatot alkalmazzuk, mert boldogult Eötvösünk szerint „a német nyelv mindennapi ke­nyerünk. A Deák-klubban már német beszédeket tar­tanak, s utóvégre még megérhetjük, hogy az or­szággyűlés termeiben is hangzik a „Meine Herren.“ Kivéve a falusiakat, minden körét nemzetünknek teljesen átsavanyította a német nyelv kovásza, mi a vaspálya-hálózat gyarapodásával hazánkban még inkább fog fokozódni. Míg mi magyarokul szívesen megtanuljuk a német nyelvet, addig német ajkú honfitársa­ink, kik nálunknál nem kevésbbé magyar hon­polgárok, csak kénytetve fognak a hivatalos ma­gyar állami nyelv elsajátításához! És nem magyar hivatalnokaink, a­hol csak lehet, kikerülik a törvényszabta magyar nyelv használatát. Hogy miként lehetne a minket fenyegető ezen veszélyeket némileg elhárítani, az lesz második czikkecském tárgya. *) Simon Péter, m. kir. államfögymn. tanár, kelt, mi különben nem csoda, mert a mult évi sok esőzés s a korán beállott hidegek takarmányt, ga­bonát nagy mértékben elpusztítottak itt úgy, mint más egész vidékeken. Most is a tavaszi szántás­­vetés idejekor 20 napig folyton mosódott, néha jéggel vegyült erővel a gazda földje. Na de mé­gis, ha nagyobb elemi csapások nem érnek, s ha majd az új közigazgatási reformokkal megyei tiszt­viselőink és többek közt közlekedési utaink rend­behozásánál csigalépteknél jobban haladnak az erélyben, akkor itt, mint több helységek egyedüli központi helyén, vásárainkon több eladni, több venni való lesz. Múlt levelemben emitem volt, hogy közsé­günk minden tekintetben a kor kívánalmai szerint előtörni igyekező lakói, a határtagosítást is czélba vették, s ma már az ügy ott állhatna, hogy a fel­mérés eszközöltessék, ha néhány kisebb birtokos a részrehajlás görbe útjára nem tér. Azonban, ha gördítnek is ez ügy elé egy kis akadályt az ille­tők, a többség óhaja mégis keresztülviendi a ta­gosítást. *) 1­­1. Közalapítványi követelések. (ma.) A feloszlatott erdélyi kincstári jogügy­­igazgatóságtól a közalapítványi jogügyigazgatóság által átvett okmányok közt oly kötvények is találtatván, melyek alapján jobbára egyes köz­ségeknek kölcsönkép kiadott alapítványi tőke­­pénzek betáblázásilag biztosítva nincsenek, s az ily követeléseknek — kivált a törlesztési és kamat­­fizetési feltételek pontos nem teljesítése esetében — azonnali felmondása vagy esetleg törvényszerű biz­tosítása szükséges lévén, az illető községek fel­szólíttattak, hogy f. évi jan. 30-ig tartozásaik biztosítására elégséges jelzálogot jelöljenek ki, vagy ugyanaddig tőke- és kamattartozásaikat a kolozsvári fővám és adóhivatalnál fizessék be. E biztosítási intézkedések a már befejezéshez közele­dő telekkönyvi munkálatok tekintetéből is továbbra nem lévén halaszthatók, azoknak kellő pontosság­gal eszközölhetése czéljából a király biztos felhívja a törvényhatóságokat, hogy a közalapít­ványi ügyigazgatóság által e tárgyban hozzájuk intézett vagy ezután menesztendő intézkedéseknek annyival inkább szíveskedjenek a leggyorsabban eleget tenni, mert a nevezett ügyigazgatóság a követelések per út­áni behajtásától Csak a biztosí­tásul szogáló ingatlan vagyon kellő időben ki­jelölése esetében lehetvén hajlandó elállani, ehez képest ama követelések jelzálogos biztosítása iránti felszólítások siető és pontos teljesítését valamint a közalapoknak, úgy maguknak az adós községeknek érdeke is múlhatatlanul követeli. V­ol .­k, Pánczélcseh, máj. 17. 1871 Átalában véve tavaszi hetivásárainkat, élénk­­k mondhatjuk. Szarvasmarhát, juhot, sertést, s többit mindig*, lehete adni, veddi közép áron, nem széna és gabona szerfeletti magas áron *) Egy kérésünk van! Helyzetünket ne csak a létjog a hazafisíig, hanem a geographiai fekvés, számarány, külö­­nön pedig anyagi érdekeink szempontjából tessék megítélni. tvesnek bizonyára nem hazad­atlanság diktálta az idézett irakat. Szerk. P­á­r­i­s. A kormánycsapatok döntő támadása Páris előtt még mindig késik, úgy, hogy végre is gyanús szemmel kell tekinteni az annyiszor híresz­­telt elönyökre. A harcztérről érkező hirek egyéb­iránt fölötte ellenmondón hangzanak. Párisban hire jár, hogy a felkelők szerencsésen harczoltak Clichy s a Msillott kapu körül. Versailles ból sürgönyzik, hogy a kormánycsapatok szurony­rohammal foglal­ták el a Montraouge-erőd mellett Grange Ory­t. Az elfoglalt állomást azonban csakhamar ismét oda­­hagyták, mivel az nagyon ki volt téve az ellenséges tűznek. A felkelők a Dauphine-kapunál egy 30 ágyúból álló üteget állítottak fel. Mac Ma­hon tábornagy a Vendome szobor lerombolása miatt napiparancsot intézett katonáihoz, melyben többek között következőleg szól: „Az idegen ellenség megkímélte e szobrot — a commune lerombolta azt. Emberek, kik magukat francziáknak nevezik, a németek szemei előtt le­merték rombolni a szobrot, mely tanujele volt atyái­tok győzelmének az egyesült Európa ellen Azt hitték, hogy el fogják törölhetni azon katonai eré­nyek emlékét, melyet e szobor képviselt. Katonák! Ha a Vendome szobor által, felköltött emlé­kek nincsenek is többé éretbe vésve, élnek szive­inkben ! Lelkesülve ez emlékektől, a hazaszeretet, bátorság és engedelmességnek zálogával fogjuk meg­­ajándékozni Francziaországot.“ A terrorismus és anarchia teljes Párisban. A jólétbizottság­­ újabban tíz lapot nyo­mott el, köztük vannak az „Avenir National“, „Revue des deux Mondes,“ „Patrie,“ „Commune,“ „Jus­tice“ sat. Egyúttal a bizottság meghagyja, hogy­­a küzdelem vége előtt semmiféle új lap ne jelenjék meg, és hogy minden czikk a szerző által legyen aláírva. A commune keblében teljes a meghasonlás, 21 tag nem vesz többé részt az ülésekben. Za­­moyszki László gróf, ismeretes lengyel emigráns állítólag igen kompromittálva van a párisi tölténygyár fölrobbanása ügyében. A „Cri du Peuple“ czímű t radikális közlöny azzal fenyegetődzik, hogy a commune el van ha­tározva inkább légberöpíteni egész Párist, mint megadni magát. — A templomfosztogatások ismét napirenden vannak Párisban. A „Notre dame­­des Victoires“ egyházban minden ezüst gyertyatar­tót lefoglalt a commune. Ver­s a­­ 11 es ból sürgönyzik, hogy Thiers rábeszélése folytán 140 baloldali képviselő lemon­dott azon indítványról, mikép Th­iers két évre bi­zassék meg a kormányelnökséggel. A „M. Folg.“ eredeti távirata. Feladatott Pesten máj. 22-én 9 óra 50 p. d. e. Érkezett Kolozsv. máj. 22-én 10 óra 42 p. d. e. A commune a párisi clubbok­ból egy központi clubbot alakít, hogy a közvéleménynyel összeköt­tetésbe legyen. Felhívta a földbir­tokosokat, hogy két nap alatt visz­­szatérjenek, különben birtokokmá­nyaikat megsemmisíti A nőkből zászlóalj alakíttatott, melynek főfeladata a futókat le­fegyverezni. Rochefort elfogva Versaillesba vitetett. A romániai választások befejeztettek, a kormány többség­ben van. HIE, HA­RANG. — Horváth Boldizsár a legközelebbi na­pokban Olaszországba utazik; tegnap bucsulátoga­táson volt a ministerelnökségnél. (o) Változás a magyar csillagászat te­rén. Kedves gróf Festetics! A midőn öét, egész­ségi állapotára való tekintettel, miniszteri állásától saját kérelmére, őszinte sajnálatom kijelentése mel­lett, kegyelemben fölmentem, indíttatva érzem egy­úttal magamat, ennek eddigi hü és buzgó szolgá­latai felett teljes elismerésemet kifejezni. Kelt Bécs­­ben, 1871. évi május hó 19 én. Ferencz József k. k. Andrássy Gyula, s. k. — Kedves báró Wenck­­heim! Magyar ministerelnököm előterjesztésére önt személyem körüli ministeremmé ezennel kineve­zem. Kelt Bécsben, 1871. évi május hó 19-ikén Ferencz József, g. k. Gr. Andrássy Gyula, s. k. (o) Ha tréfa akart lenni rosz tréfa volt attól, a ki a szerkesztőségünkhöz czímzett vasár­napi egész postát elvitette, s máig sem adta visz­sza. Egyike az­ok közzül lehetett, a­kik éjjel nap­pal azon törik kemény fejüket, hogy miként lehet­­ne a „Magyar Polgár“ nak gáncsot vetni. No drá­­ga uram! evvel a tréfával (voltaképpen szemtelen­­­séggel) nem akasztott meg semmit. A lap megjele­nik s köszöni az újdonságot, a melyre a „jó vicc“ okot adott. (6) A szerencsétlen Zsutai János n­lle­­nsé­yeit s egyéb műveit a debreczeni­ főiskola ön­­képző köre ki akarja adni, a jövedelem fele az önképző körben alapítványképpen tétetnék le, mely­nek kamatai pályadijakra lennének szánta. Ly értelemben nyila­kozik az önk­épző kör elnöke a felmerült mindenféle versióval szemben. (o) A lóvonatu vasút Ugye Debreczenben határozott alakot öltött. A tervezett vonal a város erdejéig terveztetett s a város beleegyezését birja, úgy hogy az érdekelt társulat munkához láthat. (o) Ziegler Klára a müncheni szinház hires tragicai Hősnője jelenleg Berlinben időzik, h­ogy rendkívüli sikerrel működik, hogy a színházi pénztár állandó ostromállapotban van. (o) Páter Czerlinczakiewicz Krakkóban a milyen tarka nevet viselt oly tarka életet élt. A congregatio de propaganda fide nagy jogokkal ruházta fel a jó pátert, s ez aztán úgy élt velük, hogy a calefactort nyomorékká verte, egy szép varrónőt pedig a tulságig (már papi szempontból) szeretett. A törvényszék, a­mely e szent ügyben ítélt úgy igazított a dolgon, hogy a pátert 157 frt pénzbírságra, esetleg 15 napi fogságra ítélte. (6) Az Urusoff-Osztrovszky párbajügy a moszkvai törvényszék által letárgyaltatott­ Osz­­trovszky Urusoff herczeget élesen megtámadta panszlavisti­us tízelméiért s egy Katakoffhoz hasoo­­litá. Az eredmény egy kihívás lett, pisztolyra tiz lépés távolságra s Urusoff liget sorolta a golyó. A törvényszék Urusoff herczeget három­ Osztrovsz­kyt egy napi fogságra ítélte, a tanukat pedig nem is bántotta. Ez persze csak a barbároknál lehetséges. Jött volna Osztrovszky Uruseff Kolozs­várra! az osztrák polg. törvénykönyv formás parag­­raphusai majd bereszelték volna a tiz évi fogság civilizált formájába. Egy hatalmas alügyész kell ezeknek a durva medvéknek! (6) Báró Mánch irodalmi nevén Halm Frigyes, a bécsi várszínház intendánsa és híres drámaíró veszélyesen beteg s kevés remény van életben maradásához. (6) Darwint a bécsi tudományos Academia nagy szótöbbséggel megválasztotta külső tagjának. Ez már a harmadik eset, hogy Bécsben a tudo­m­ány szabadsága mellett demonstrálnak. Meghívták Vogt Károlyt, bizalmaztak Döllingernek most pedig Darwint választják meg., Ferencz császár furcsákat gondolhat az effélékre. Ő Felsége t. i. nem enged­te meg a geologia tanítását, mint olyan tudományét, a mely a bibliai traditióba ütközve a vallást rontja s „Rebelleket“ nevel. Most meg hát, a legnagyobb rebellisek jutnak dicsőségre a kapucinusok sírbolt­ja táján. Tempora mutantur........ (o) A tervbevett zsidó theologiai facul­­tás Bécsben már a jövő tanévben létre fog jönni. A kolozsvári egyetem a tervek nagy kosará­ban a tétlenség szalmájára van téve, s az erdélyi képviselők tyúkmódra, hallgatagon botolnak rajta. A kotlás bosszúságából ítélve még az is meglehet, hogy záptojás az egész.­­ A pozsonyi vasárnapi botrányról már röviden szólt egy távirat. Adjuk most a részleteket Simonyi Iván a szabadelvű kato­likusokat gyűlésre hívta össze, melynek tárgya lett volna kérvényt szerkeztemi az országgyűléshez a katolikus autonomikus congressus határozatai ellen, továbbá bizalmi iratot küldeni Döllingerhez. A gyűlés megnyitásakor az ó­budai zavargásokból ismeretes Viola Károly vezetése alatt egy részeg csoport tört be, mely folyton rikoltozott, mihelyt a kegyes Viola fölemelte kezét. Ekkor a gyűlést nem lehetett megtartani. Végre az ordító csapat megrohanta az emelvényt s verekedést kezdett. A város kapitányság hiában lépet föl, a rendet nem lehetett helyreálltani. Végre is feloszlatta a gyűlést. A csoport most Violával kirohant az utczára, hol Viola Mákvirág egy beszédben kezdte szidni az eretnekeket és kolostor dulókat. Azt mondják, hogy a hatóság a M­á­k­vi­r­ágo­t „elmenesztette“ Pozsonyból, hova 3 nap előtt küldetett azok által, kiknek közlönye a „Magyar Állam.“ Ez azt írja ez eseményről, hogy a „katholikusok higgadt és szilárd magatartásával elérték czéljukat.“ Reméljük hogy a már 28-ikra egybehívott tanácskozáson a szabadelvűek elérik czélukat. (E­r. — A „szegedi szabadelvű kört tegnap (május 19.) tartott ülésében Horváth Boldizsár i­azságügyminiszert lemondásának visszavételére feliratilag fölkérni egyhangúlag elhatározta. — Töltényműhely. A honvédelmi ministe­rium a Pest városi tanácshoz egy leiratot intézett, melyben 200 -­nyi térség kijelölését kívánja töl­­tényműhely építketése czéljából a gubacsi határon.­­ A honvédelmi ministérium rendelete sze­rint a honvédszázadok parancsnokai márczius és július második felében kötelesek lesznek ezután szemlét tartani az eltartásra kiadott honvédlolak felett, s állapotukról jelentést terjeszteni elő. Czél, hogy e lovak az őszi gyakorlatok idejére teljesen használhatók legyenek.­­ A női ruhákba öltözött londoni ifjak fölött e hó 1- án mondták ki az ítéletet. Tettüket, miután semmit sem lehetett rájuk bizonyítani, nem tekintették bűnténynek, hanem csak egysze­rűen rendőri kihágásnak, s ennek alapján szabják ki büntetésüket. — Női püspökök. Egy párisi női klub, mely Uléseit a batignollesi templomban szokta tar­tani, közelebb nagy tetszéssel fogadta el azt a ja­vaslatot, hogy ezután valamint a nemzetőrség tiszt­jeit, úgy a papokat is választás alá kell bocsáta­ni. A papi állás, mondák, ne legyen többé a fér­fiak kiváltsága, s a „polgárnőket“ ezentúl épen úgy meg lehessen választani papoknak és püspö­köknek, miként a polgárokat. A klub tagjai kér­vényt nyújtottak be a „commune“-hez, melyben e reformoknak szentesítését követelik. — A második dunai monitort eresztet­ték vízre az új­pesti hajógyárból. A hajó neve „Leitha“, az elsőé, mely már régebben elkészült, „Maros.“ — A „Leitha“ 164 láb hosszú és 28 láb széles. Gépe 80 lóerejű. Van rajta két 24 fontos ágyú. (o) Az angol haditudósítók, a­kik az utolsó porosz franczia hadjáratban résztvettek erő­sen rajta vannak,­­hogy a hadjárat történelmét és tanúságát kidolgozzák. Hozier kapitány már sajtó alátT adta a hadjárat~us^vcs^tortend­enca ^ ré­­szét Ezalatt Ausztriában egy nagy commissió azom tanácskozik, hogy a mellényekre hány gombot kell varratni é s e gombok három vagy négy lyukasok legyenek amerikai házasságok statistikája. 1869 ben Massachusetts a 14 évesek közzül két kisasszony adott túl pártáján, a 15 évesek köz­ül 41 ragadta meg a papucs kormányt A férfiak részéről nem mondhatni hasonlót. Az igaz, hogy legfiatalabb vőlegény csak 16 évet számlált, ne­it ér az, mikor egy 78 éves szűznek is sikerült a házas élet menyországába jutni sőt még m­ás négy szűz is beléfutott, a­ki éppen a 70-dik ta­vaszt a „holtomiglan holtodiglani édes hangjával üdvözölhette. No de a férfiak sem adták rosszul, az egyik 30 éves korában már a hatodik házi keresztet vette a nyakára s ez uj kereszt cs­ 62 évet számlált stb. stb. Ugy látszik, hogy boldog Massachusetsben nyoma sincsen a házasélet árny­­oldalainak. (6) A fehérvári pénzverde megszüntetése és illetőleg átköltöztetése Körmützbányára elhatáro­zott dolog. Ez alkalommal megint szép példáját tapasztalhatjuk a rationális gazdálkodásnak. Ezelőtt egy évvel új gőzgépet állítottak a pénzverdébe, most eltörlik az egészet, s kisül hogy a gőzgép Körmöczbányán nem alkalmaztató! No de majd helyreüti a budget! A Vendome-oszlop lerontása. A Ven­dome oszlop ledöntése e hó 16. d. u. 2 órára volt kitűzve. A térre nagy néptömeg gyűlt. Több zene­kar játszott. A község s ennek törzskara, mintegy 200 egyén, lóháton volt jelen a ledöntés fényénél. A szoborra háro­mint zászló volt erősítve- való­szinüleg a község ellenségeinek közeli bukását jelzendő. Az első kísér­et 3 óra 15 perczkor léte­tett, mely azonban nem sikerült, minthogy egy ke­rék eltört. A kötelek hirtelen engedtek s két em­bert megsértettek, új köteleket hoztak, s az osz­lop végre 6 óra 10 perczkor lezuhant, a programai­nak megfelelőleg é épen a Paix-utczába, estében három darabra törve. A rázkódás nem volt oly nagy, mint gondolták , egyetlen ablaktábla sem zú­zódott össze és semmi kár sem történt, kivévén, hogy az oszlop befurradott a talajba. Az izgatott­ság rendkívül nagy volt; a tömeg nagy zajjal ro­hant előre, hogy töredékeket szedjen, míg a köz­ség több tagja a ledőlt oszlop romjain állva, be­szédeket tartott. A talpazatra vörös zászlók tűzet­tek, s a Vendome tér ünnepélyesen „Place Interna­­tionale“ nak keresztelteték el. A Vendome térre nyí­ló utczák annyira el valának lepve néppel, hogy csaknem lehetetlen volt a térről távozni. Az osz­lop romjait nem volt szabad fölszedni, a a jelen voltakat — mielőtt távoztak — kimotozták. — A Vendome oszlop, mely az 1805. és 1806 iki had­járat emlékére sellatud végzés folytán a zsákmá­nyolt 1200 ágyúból öntetett, 44 méter magas, s az öntésére alkalmazott érez súlya 251,367 ki­logramm volt.­­ A jótékony bazár összes jövedelme 38,000 frt volt, s a költségek levonása után 37,000 frt marad a vizkárosultaknak. A bazár tartama alatt el nem kelt áruk végel adásának folytatása holnap­után, máj. 22-én délután 3 órakor lesz.­­ Jókai most egyike a német közönség leg­­kedvenczebb iróinak, s napról-napra többen foglal­koznak irói tulajdonainak és műveinek ismertetésé­vel. Közelebb Walner Ferencz egy utazási műben ír Jókairól. „Ha Jókai — úgy mond — Franczia­országban, vagy Angliában születik, neve most Európa legünnepeltebbjei közé tartozik.“ Ajánlja aztán a német közösségnek, hogy a­ki még nem is­meri, legyen rajta, mikép munkáiban megismerje. Titkos komité. Ily alaírású levelekkel s halál igéréssel rémizgetik a horvát választókat, hogy az unió ellenes magyarfaló jelöltekre szavazzanak. A „titkos komité“ gyászszegélyü papirt használ, melyen koponya kereszbe tett csontok s ezek alatt „halál az árulókra“ felirat ékeskedik. Az „A. Ztg.“­­nak be is küldtek egy ily levélpéldányt. T. és felelős szerkesztő K. PAPP KIKLÓS, a­mit 352 H­e littér, *) Nyilt levél. Városi főjegyző és árvái széki elnök Gothárd József úrhoz. Ha az özvegy Pásztori Albertnével kötött, és a városi törvényszék árvabirósági osztályához be­­adott örökvásár szerződésem- 8 napok alatt nem fog nekem kézbesittetni-, avagy az árvák érdekében általam kért árverése a Bábahalmi jószágnak el nem rendeltetik, az egész ügyet s a hivatatos eljárást ilustrálva nem csak a tek. kir. Táblával, hanem a nagy közönséggel is tudatni fogom. Dicső Szentmárton 1877. május 19-én Nesztor József h. ügyvéd­ idegenek névjegyzéke Biasini szállodá­jából Kol­oozsvárh­, május 20-kán és 21-én 1871. Seibinger Károly, kereskedő, Vásárhelyről. Biró Pálné, birtokosné, Ördögkutról. Balázs József, bir­tokos, Tordáról. Gyulai Ferencz, birtokos, N. Ilyé­­röl. Lászlófi Lajos, szeszgyáros, Deésröl. Klaloy­­ber Ludvig, főkerületi biztos, Bécsböl. Veér Dezső, birtokos, Felörböl. Veér Miklósné, birtokosné, Fel­­örböl. Földvári József, birtokos, Deésröl. Gálfalvi Mari, birtokosné, Felörből. Kővári Márton, sóbá­nyafelér, Tordáról. Matil András, kereskedő, Nagy- Váradról. Borai János, schuster, Kolozsvárról. Gutt­­man József, K.-Fehérvárról. Németi Károly, Nagy- Váradról. Vida Józsefné, birtokosné, N.-Váradról. Pálfi Albert, hirlapszerkesztő, Pestről. Hiri János, birtokos, B.­Hunyadról. Schilli Moniteur, kereske­dő, Berlinből. Lengyel Ádám, m. b. honvédszáza­­dos, Tordáról­ Weil Dániel, ruhakereskedő, Pestről. Racsek József, kereskedő, Nürnbergből. Koncz Mi­hály, birtokos, N. Váradról. Reszler Sámuel, birto­kos, Pestről. Dobai Antal, birtokos, Harkáuról. Pe­­leimnay József, birtokos, Harkáuról. Balázs József, ügyvéd, Uégvárról. Szabó Dénes, kereskedelmi ügynök, Debreczenből. Szentpéteri Elek, hivatal­nok, Pestről. Lázár János, hivatalnok, Pestről. *) ifi ro­v­at alatt megjelen­ö «« h kért a aa rlief itíbéji ierna fetel8t»íg'o* «son vénai, —Saerk Május 23

Next