Magyar Polgár, 1872. július-december (6. évfolyam, 148-299. szám)
1872-11-19 / 265. szám
4C2 SD CD CC2 CD 00 00 rsi Ef*á SD fia CD JD ISI Pf SDSD CD' SDCD SD CD SD CD CD cd" SD ii KOLOZSVÁR, NOV. 18.1872. Szatrapasság udvarhelyi, ii. Mindenki ismeri az országos bakklövést, melyet tisztségével azonos központi bizottsága Udvarhelyszéknek az országos képviselő választásoknál elkövetett, mindenki ismeri a kudarczot, melyet ez ügyben követett kicsinyes intrigójával az ország színe előtt vallott, s bámulatos tünemény, hogy ezen hernyói csuszához szokott species konczféltési fölgerjestésében annyira neki bátorodott, hogy nevetséges kérvényében, melynek az országgyűlés mimeliksergében sem találkozott védője, egyetlen támaszukat a beügyminiszert is megtámadni és feczkéztetni merték. Az országos képviselőválasztásnál vallott megszégyenítésen sem okultak ezen emolt urak, hanem újabban ismét egy oly választási államcínt követtek, és mely páratlanul áll a közigazgatás történetében, s melyet mint gyászos állapotainkat jellemző esetet ismertetnem kell. Tudva van, mert a lapok közölték, s országgyűlési interpelláte tárgyát is képezte, azon körülmény, hogy II.Ivas helyszék szervezésekor, 9 választott bizottmányi tagot, mert baloldalik voltak, minden bevehető indok nélkül igazolatlanságták s ezek törvénytelen kizárásával 7 szótööbséggel alakiták meg Udvarhelyszéknek jobboldali, vagy " jobban mondva zsíros fazék oldali tisztségét Ezen 7 szótöbbséggel szavaztattak maguknak oly fizetéseket, hogy például némely hullónak fizetése járulékaival együt 2000 frtra megy, s írnokkal (illetőleg gizdaliszttel), lovaslegénnyel (illetőleg ingyen- kocsissal) elláttatvan alig marad más teendője mint kis monarchaként nevét az illető ügyiratoknak aláírni, már ha írni tud, mert van nekünk oly hullónk is a ki nevét is csak nagy bajjal tudja le- s pingálni; nem képzelek nagyobb élődiket a mi hullóinknál, ezek azt hozták divatba hogy bár 200 utazási átalánnyal vannak ellátva, otthonjukból soha se bújnak ki, hanem a szegény népet ezerenként czitálják magukhoz, mint valami törzsfőnökök, így czitálták magukhoz a választáskor, falusi elöljáróságokat, s egész községeket, kiadva a parancsot, hogy jobboldalra szavazzanak. Valójában kevés vagy semmi munkával többet jövedelmező állást mint egy udvarhelyszéki hullóságot a világon találni nem lehet, mert van oly hulló, aki nagy fizetése mellett minden sorozás alkalmával bezsebel legalább is 200 frtot, a követválasztásra fordított pénzekből is pár ezer forint mindig csak megakad a lélekvásárlással megbízott hulló zsebében. Ily ingyen kapott évi 4—600 forint jövedelemért ezek a jó urak, kik addig a nadrágos proletariusság éhező osztályához tartoztak, mindenre, talán még az apagyilkosságra is — ha kivántatnék — készek lennének, de ezen rövid jellemzés után térjünk vissza a szervezéskor kizárt bizottmányi tagokra. A kizárt 9-ből többszöri szorgalmazásra 7 holnap multával ötöt igazoltak, a tarcsafalvi választókerületre eső négyre nézve pedig új választást rendeltek el. E kerületben a nép leginkább baloldali lévén, tisztségünk egy a törvények szentségéből gúnyt űző comédiát viscenirozott, ugyanis a több hetekkel az előtt elhatározott választást csak négy nappal a választás előtt hirdette ki, azt is egyszerű körözvény által, ez pedig számításszerűleg azért történt, mert tudták, hogy a községi küldönözök lassú postáján az ispin foghat minden községbe eljutni, annyival inkább nem, mert ezen választókerület két dullói járásba esvén, a körözvény csak a sóvidéki dulló által köröztetett, minek igen természetes következménye volt, hogy az etédi járásban fekvő Tordátfalva és Medesérbe nem juthatott el, sőt még az a furcsa kancsuka szellemű eljárás is adta elő magát, hogy Tibáld királybíró úr éppen a választás napján indult el prizma visitálni . Pálfalváról — hol a baloldali jeölteknek 90 szavazata volt — minden gazdát 5ert büntetés terhe alatt illetékes prizmája mellé kiáltani rendelte, s igy azoknak választási joguk gyakorlatát lehetőőné tette. S még is ennyi ármány daczára a választás a baloldali jelöltek részére ütött ki, mert amig ezek ICO, a jobboldali jelöltek csak 40 szavazatot nyertek; ekkor azonban azon indokból, hogy a Tordátfalva és Medesir nem volt meghtva, a választást semmisnek nyilvánitják, pedig ez indok nevetséges, mert igaz ugyan, hogy a dullói körözvény e községekbe min jutott el; de a választás reggelén ama községek elöljárói írásban találták a'l'K a választási elnököt, s kérdést tettek, hog’ meghívás nélkül megjelenhetnek e szavazni? az remek irásbn hívta fel a megjelenésre, a választópolgárok mindkét községből megjelentek; de már ekkor a jobboldal veresége bizonyos levéll, a két község elöljárósága, feltehetőleg utasítás következtében, távol tartotta magát, s igy a tordátfalu- 8iak és und,c sériek szavazatát az elöljáróság ott nem l'te u»i,itt az elők be nem vette. * kW,.a«1.r pH»» "61 n'"az,v,cn rokratieus „ ?-y “rH,ko,llk, lle "Állunk n bu séu a ie» liaid“1 f',Mykorilbau. miuden képtelcu’ c 8 e* is luegtóitéuik. A prizma különben nannak a választásnál hanem az orsz. képviselő választásra is visszahatólag fontos szerepet játszott, mert prizma volt a jutalom és büntetés ; például oly községekre melyek jobboldaliak voltak kevés prizmát s kortygyü helyt róttak ki, mig a baloldalra szavazott községekre oly mennyiségű prizmát róttak be-7 néhol két ökör után 3 prizma is jutott , e mellett azokat 5-6 mfd távolságra is (amint Tarcsafalvát a gyergyói szélre) elvetették. Más baloldali községekkel kétszeresen csináltatták az utat, igy Tarczádot rögtön az orsz. képv. választás után kirendelték s a legszorgosabb mezei munka idején három napig dolgoztatták egy a szombatfalvi határon levő elsülyedés kiigazításnál s most még is a sóvidéki Kalendán alm utat róttak Tarczádra, hogy 1400 írtért volt kénytelen fogadott napszámosokkal megcsináltatni. ,v vexájának más neme a volt, hogy a szegény baloldali nép meghordta prizmáját oly anyagból miből már évtizedek óta hordozta a melyet n’8 az ti tekintetben nagyon szigoru dezirkciek elfogadtak; a hulló ur azonban a visitatiónál kit rosznak találván, kirotáltatását, az aprób porond elvitelét s ujjak kipótlását rendelte el, » igy a szegény úgy is utcsinálással túlterhelt népet ötszeres munkára szoktá, s a mi ez eljárás nyomorultságát, még tetézte, a volt, hogy a hulla urak az ekként kínzott népnek nyillan, hivatalosan mondák, hogy ha tetszett baloldali követre szavazni, most lakóijának érte stb. megtörtént az is, hogy egy baloldalinak elrendelték, hogy bizonyos határnapig más prizmát hordjon, ő meg is jelent vonó mai hívni, ekkor azonban már hivatalból meghordva voltak prizmái, s rajta minden prizsmáért (mi nállunk legfölebb 2 ínba kerül) 7 forintot rántottak fel. Természetes, hogy az ily kozák eljárás miatt a nép zúgolódott, az ilyet aztán elfogatták, s igazságos panaszát bujtogatásnak keresztelve több hetekre börtönre ítéltették a mint ez Fenyidh Dávid János és társaival történt. Egy másik zsarolási mód, melylyel a szegény baloldaliakat a kudarczot vallott hulló urak üldözik a fegyverek elkobzása; ugyanis a székely, mint minden időben fegyvert viselt nép, szenvedélyesen szereti a fegyvert, de különben is arra ezen farkasok által járt vidéken nagy szüksége van: az absolut uralom alatt eldugta mindenki fegyverét, most azonban az alkotmányos időben előszedtek annál inkább, mert nincsen törvény mely a fegyvertartást tiltaná, de a hulló uraknak mi a törvény, ők a baloldaliak fegyvereit elkobozzák s magukat ingyen fegyver gyűjtemény birtokosaivá teszik. így járnak el nállunk a hulló urak, a ha aztán a bizottmányi gyűlésen felelőségre vonatnak a nélkül, hogy a kért vizsgálat vagy a fegyelmi eljárás elrendeltetnék, a nélkül, hogy a panasz tárgya figyelembe vétetnék, a bizottmánygyűlés jobboldali szolgai többségével kimondatják, hogy nem hibás, amint ez Jakab Gyula Homorod járási hullával történt; ugyanis ezen Dimitru Mar- C/'.i ziávjává felcsapott egykori Garibaldianus, kinek a székelyfiúleányság adja a mindennapi kenyeret, az országos képviselő választás alkalmával hallatlan dolgokat követett el. Lövétén a baloldaliakat zsandárok által letartóztatta, agyba főbe verette s minden legcsekélyebb hiba nélkül lánczra tűzve börtönbe vonszoltatta. Itt azonban az elfogatás iránti felelőséget senki magára válalni nem akarván mint ártatlanok de már választás után szabadon bocsáttattak. Ugyan Lövétén a választásra indult baloldaliaknak zsandárokkal állotta el ujját s puskatusával kergette vissza.* A féktelenkedő zsandárokat illető tiszt jók meg is büntette, a hullát a tisztségnek feljelentette, a bántalmazottak panaszt emeltek, s mégis midőn Ugron Gábor ez ügyben interpellálta a bizottmányi gyűlésen a királybírót, s tanukra hivatkozva vizsgálat elrendelését kérte; a királybíró szavazatra bocsátotta a kérdést, s az e napra a szék lovas legényei által beparancsolt jobboldali bizottmányi tagok által Jakab Gyula urat ártatlannak nyilvánította, s a vizsgálatnak helyt nem adott. Még iszonyúbb volt az oklandiak esete, hol hét legtekintélyesebb gazdát ugyan Jakab Gyula hulló ur, önhatalmilag a törvényszék tudta s felkérése nélkül elfogatott s bilincsbe verve kisértetett Udvarhelyié, hol 6 hétig tartották börtönbe, mikor mint ártatlanok elbocsáttattak. Ekkor is panasz emeltetett Jakab Gyula ellen, de ismét eredménytelenül a kinzottakra, de nem eredménytelenül Jakab Gyulára, ki mint ügyes kortes biztosan i megkapta anyagi jutalmát is, mert a jobboldali urak mondják, hogy a vesztegetére kezei közé adott sok ezer forint nem mindáztatott ki. Bírái tehát önmaguknak a mi tisztviselőink , ilyen módon nállunk hibás tisztviselőt soha találni memehet , bármilyen elenséget kövessenek is ez ők mindig ártatlanok. Itt a közigazgatás ily lábon áll Ekkor gondolható hogy az igazságszolgáltatás n.U no mérleget használ, azonban ez annyira nyoma:okos miszerint megérdemli, hogy annak egy küon czikket szenteljünk Budvaralyi miszerint öt nap óta egészségesek, ellenkező esetben málháik az olasz határokon megfüstöltetnek s ők magok vesztegzár alá vétetnek Stalsund, november 16. Az orkán és áradás miatt 80 hajó veszett el Más vidékekből is nagy károkat jelentenek. Schleswig, november 16. Az árvíz két napi éjszakkeleti vihar mellett tegnap elszakította a Friedrichsberg (vasúti állomás) és Altstadt közötti gátat. Gottorf vára (hol a kormány és laktanya van), a víz által elzáratott. Sok ház omlott össze A víz magassága az 1694. óta tudvalevő legmagasb vízállások fölött 89 centiméterrel áll fölebb Ma apadóban van a viz. Koppenhága, nov. 16. Az orkán, mely e hó 12 én és 13-án itten dühöndött, egész Dániában Maradásokat és pusztításokat okozott; egyes szigetek csaknem teljesen víz alá jutottak. A Botlé szigeten pedig az ott lakó 17 egyén hihetőleg mind elveszett. Legujabb táviratok. Görz. nov 16. A helybéli vasúti állomásfőnök azon hivatalos utait ist vette, hogy a Buda Pétról érkező utasoktól okmányt kérjen arról, Háromszék 1882. nov. 11-én. A nyilvánosság terén úgy, mint a kormánynál felfolyamodások s óvásokban gróf Kálnoky Háromszék főispánjának a szék közgyűléseire s a közvéleményre gyakorolt erőszakosságai és nyomásai, s a képviselők egyeseivel elkövetett inparlamentaris bánásmódjai többször mulattattak fel, azonban a kormánynál súlyos sérelmeink nem csak orvosolhatlanul maradtak, sőt keserűbbek és súlyosabbakká lettek az által, hogy jogszerű kérelmeinket mindanyiszor elhangzani engedte. És mi lett mindezen káros mulasztások következménnyé ? Kálnoky főispán még inkább felkapván, nemcsak tovább űzte túlkapásait, hanem a véleményét függetlenül nyilvánítani merő törvényhatósági bizottmányi tagokat perrel is elkezdette üldözni. Ez eset igazolásául nem akarnak a sírig üldözött néhai Szentiványi György dicsőült szellemére hivatkozni, nem akarják az eseteket halomra hordani, egyelőre csak egy okmányt, a Csíkszeredai kir. törvényszéknek egy határozatát mutatjuk fel. „Bünísz, 369—1872 Blvetési határozat. A Csíkszeredai királyi törvényszék ~ a bitai Gyárfás Imre birtokos ellen — Háromszék főkirálybirója gróf Kálnoky Dénes irányában állítólag elkövetett rágalmazás bűntényéért Háromszék törvényszékéhez beadott, de a másodbíróságilag Csikszék törvényszékéhez áttett bűnvádi jelentést, a büntető perrendtartás 1. és 62. § értelmében, a királyi ügyészség indítványa folytán elvetni határozta. Mert Gyárfás Imre által, a nagyméltóságú Miniszterelnök úrhoz beadott folyamodásban, a büntetőtörvénykönyv 209. évében körülírt rágalmazási bűntény tárgyi tényálladéka hiányzik, s annál fogva bűnvizsgálatunk alapjául nem szolgálhat. A királyi törvényszék üléséből, Csíkszeredában 1872. június 22-én Györfi Pető s. k. elnök. Miután a kormánynál, mindannyi jogos felfolyamodásainkra, meghalgatást idáig nem kaptunk, és súlyos sérelmeink hideg közönnyel figyelmen kivül hagyattak ; a felett, hogy a közgyűlésekre ki gyakorol nyomást, s a szék nyugalma és családi békék foldulására ki a főtényező; birói okmánnyal szolgáltunk: —ítéljen az elfogulatlan közvélemény. Kenderesy. Anyagi fejlődés. Tudva van, hogy gróf Lónyai Menyhért korja,Ingelnek ur megvette — 120 vagy 150 ezer forintért — a farkadinai uradalmat Hunyadvármegyében. Előnyös vagy hátrányos volt-e ránézve a szerzemény magában véve, azt nem tudjuk s nincs is senkinek semmi köze hozzá. Gróf Lónyay Menyhért miniszter urnak van joga uradalmat uradalomra vásárolni, maga és grófi családja számára ha mindjárt a gróf Lónyay Menyhért ur ministersége alatt koldusodik is a nemzet s évről évre nagyobb deficitbe sülyedez az ország; ezen kettős tapasztalás csak annyit bizonyítván, hogy gróf Lónyai Menyhért minister ur élelmes ember, mig szegény hazánk élhetetlen ország. Bármit ér is azonban Farkadina perse,most már ígérkezik kifizetni magát szépecskén Felfedeztetett ugyanis, hogy a strkadinai nagy erdőségek tőszomszédságában fekvő állami vasbányákat jó lesz bérbaadni. Eziránt létesült is a szerződés egy bizonyos céggel, melynek igen természetesen, gondoskodni kellett előlegesen arról is, hogy fája legyen a hámorokhoz. Így ment fel Farkadina erdőségeinek az ára olyan magaslatra, melyre a vevő nem számitott legkevésbbé is. E magaslat iránt két versio van. Az egyik sclim 3 fit. 50 krt. kapna ő ex C dletititija (vagy tán fii?) az erdőség minden levágott öle után, ezen ár mellett — Hunyadmegyében — bizonyos bukásnak nézhetvén elébe egy Rotschild is ha sokáig kellene vágatni maga alatt e fát s ha e fának felhasználására történetesen nem volnának közel a bérbeadott állami vusbinyák. A másik versió,, szerint Farkadina szerencsés tulajdonosa valamivel kevesebbet lop erdőségei után, t. 50,000 frtot évenkint és igy egy millió frtot azon húsz esztendő senti, melyre a favágást bérbe adta. Nem rosz grádinit, bármelyik versió szerint álljon is jövedel, s az eladósodással küzküdó Magyarország adómében a folytonos tapasztalával, miszerint kormányelnökünk,kitűnő üzletember s hatalmasan gazdálkodik saját jószágával a maga részére. Ehhez még csak annyit tartunk megemlítendőnek, hogy a hunyadmegyei vasbányák bérbe adására a kormány nem látta szükségét semmi törvényjavaslatnak, s ezt csak a pénzügyi bizottság egyenes követelése folytán ígérte előterjeszteni. Ezzel aztán rendben lesz minden Az állami vasbányák többet fognak jövedelmezni az 50 évre szóló bérlet flytán mint eddig, s gróf Lónyai Menyhért kormányelnök ur farkadinai birtoka sem veszt általa semmit Mi eshetik hát kifogás alá ezen mindenkire nézve nyereséges eljárásban. Semmi. Mi csak bizonyítéka, említettük fel ez egész históriát anyagi fejlődésünk kétségtelenségére és sokoldalúságára s kimutatni akartuk ezen legújabb adattal is a tényt, miszerint nálunk — a lánchíd megváltása óta az állam érdeke és gróf Lónyay Menyhért miniszer úr magán érdeke mily karöltve járnak, mindkettőnek aránylagos javára. Mennyire irigyelhet minket Anglia, sőt Itália is, hol a miniszterek privát vállalatai soha sem járhatnak egy után az állam pénzügyeivel és szerződéseivel, bár mennyi hasznot hajtanának 13 egymásnak véletlen találkozásaik által is. Csernátony Szász lapok szemléje. — A „Krönst Ztg.“ ugyancsak okt. 30-iki számában a «Sieb. Wochbl.“ Sennyei beszéde alkalmából irt czikkét tovább közli: „Annál fidttinőbb és aggasztóbb — igy folytatja a „ Wochbel. “, hogy az uralgó napi közvélemény Magyarországon Erdély történelmi jogáról, s különsen Erdély egyik kiegészítő részének, a szász nemzetnek, történeti jogáról mit sem akar tudni. Ez azért feltűnő, mert Sennyei beszéde és mindaz, mit a történelmi jogot illetőleg mondott a magyaroknál óriási helyeslésre találtak.“ — „ — kérdi erre a „Wochbel “ — a magyarok talán csak akkor ismernék el a történelmi jog érvényét, midőn az ő reájuk nézve előnynyel jár, s akkor nem, midőn az által más nemzetiségek léte biztositatik.“ — A „Wochbl.“ e szavait szó nélkül nem hagyhatja a rov. vez. nem, azért, mert ez tilkaszász és centralista lap, mely még mindig az absolutismusért rajong, még mindig Erdély történelmi jogairól beszél; mintha Erdélynek külön történelmi jogai lennének, mintha bizony azok nem olvadtak volna már régen be a nagy anyaország történelmi jogaiba; a szász nemzetnek u. n. történelmi jogairól már másh ilyt megemlékeztünk, itt csak annyit, hogy azok történelmileg be nem bizonyított hitelességokmányokon, többek közt olyanokon is alapulnak, miket még eddig senki sem látott; mily kétélű álnok insinuatio az, mintha a magyar nemzet a történelmi jog érvényét csak a maga előnyére ismerné el, hisz midőn a történelmi jog érvényéért küzdött, küzdött az összhaza polgárainak érdekéért, mert bizony, ha vissza nem nyerjük alkotmányunkat, akkor nem tudjuk, hogyan mozoghatnának oly szabadon a többi nemzetiségek. Hogy a szász nemzet léte a történelmi jog által van-e egyedül biztosítva, az a nagy kérdés; mi úgy látjuk, hogy a nélkül is jóformán biztosítva van, szabadon közlekedhetnek, tanulhatnak saját nyelvükön stb., egyszóval, nemzeti létükben mi sem korlátolja ; az, hogy a királyföldön lakó többi nemzetiségeket a szászokkal egyenlő jogokban kívánja az állam, illetőleg a magyar kormány részesíteni, azt tőle bizonyára senki rész néven nem veheti. Halljuk, hogy okosodik tovább a par ixcellence észász lap: „Aggasztó a fent említett közvélemény, már az okból is, mert összmagyarország részén teremtő és megtartó elvül ismerik el ugyan a történeti jogot, de az egyes részekkel szemben tagadják annak érvényét.“ „Ily módon a hazugság tana az állam életébe be* csempésztetik, s ezzel együtt a ki nem elégittetés bizonyos érzete, mely soha sem termett jó gyümölcsöket . (Ily perfid és alacsony módon rágalmazni a szenteskedés álczája alatt csak egy szász, a bureaucratismus minden kenőcsével megkent lap tudhat, hol létezik az a közvélemény Magyarországon, mely a nem igazat akarná az államéletbe becsempészni ? Azért, mert a száz atyafiak particularistica u. n. és be nem bizonyított, sőt törvény által is eltörölt rendi kiválts* gait és un. jogait elismerni nem akarjuk, mi magunk is székelyek és magyarok Etáéila kiváltságainkról nagyrészt szó nélkül megúsztattunk, részben önmagunk lemondottunk róla*, azért mégsem zúgolódunk, azért még jogfosztott nem vagyunk. (Rov. vez) „ A krönst. Zig.“ közli tovább.A „WochenM.* fejtegetéseit a fö ott, hogy miben áll tulajdonképpen a szász nemzet „történelmi joga“ Szerint® ez abban állana, hogy ők epyenjogosítottan " hi rendi nemzetekkel folytathassák ki és befele (!) saját nemzeti életüket s változtathatják törvényhatósági intézményeiket s azokat saját j°8l és mivelődési szükségleteik szerint fejleszthessék.* (A „wochbl“ elfeledi, hogy rendi nemzetek többé a magyar földön (s így az Erdélyi lé.s/.ben i-*) flZ 18GS-ki X L HL t. ez. I ^ ér jénél fogva nő Q léteznek ; továbbá nem tudjuk,mit ért a „tVodtbL“ a szász nemzet k i f | (?) f„|)tat()U alatt? hogy pedig egy néptöredék, valamedy orziglan jogi intézményeket stb. kénye kedve szmut , az