Magyar Polgár, 1873. július-december (7. évfolyam, 148-298. szám)

1873-09-27 / 221. szám

előtt számolni akarok, mi mindenféle gyűjtések­nek haladéktalan hozzám juttatását teszi szüksé­gessé, ha a jól kezdett dolgot jól akarják végezni. Fájna nekem, ha a nemzeti lelkesedés e ragyogó tisztaságát bár­mely oldalról, bár­kitől jövő leg­kisebb árny is meghomályosítaná. Az udvarhely­közi unitárius papok és mesterek által tett adakozásoknak a XVIII-ik közleménybe nyilvánosságra hozott jegyzékéből ki­maradtak volt derzsi pap, Intézeti József, ki az­óta adott 1 frtot, m­usnai pap, Hatházi József adott 80 krt, derzsi mester Gábor András adott 60 krt, beküldötte utólagosan Gyöngyösi István espe­res urszives köszönet érette. Ugyan Udvarhelyszéken Va­rgyas községében 25 forintot adtak követ­kező Székely honfiak és honleányok: Imets Mózes 1 frt, Dávid köz­jegyző 1 frt, Máté József 10 krt, Szolga Ferencz 50 krt, Szolga Gábor 50 krt,Szolga Juli 60 krt, Ambrus Mózes 10 krt, Szolga Imre 20 krt, Szőcs Anna 19 krt, Gáspár János 10 krt, Máté Zsigmond 50 krt, Máté Sándor 50 kr, Székely Pál idősb. 10 kr, Máté­ Judit 10 kr, Il­­kei György 10 kr, Lóth Ferencz 10 kr, Dregus János 10 kr, Máté Mózes 10 kr, Sebe Klára 10 kr, Csorba Mihály 10 kr, Csorba Juliánná 10 kr, Molnár András 10 kr, Pál Juliánná 10 kr, Zoltán Juliánná 4 kr, Csorba Tódor 10 kr, Csorba Mik­lós 10 kr, Csorba Ilona 10 kr, Andorkó Mózes 10 kr, Máté Juliánná 10 kr, Dregus János 10 kr, Dregus György 10 kr, Máté József 10 kr, Varga Lajos 10 kr, Papuk János görög nem egyesült lelkész 25 kr, Máté Pál, Török 10 kr, Szabó Jó­zsef 10 kr, Szász Judit 10 kr, Ilkei Sámuel 10 kr, Máté Ferencz, Solymár 10 kr, Ilkei Bálint 10 kr, Máté Péter Balázs 10 kr, Máté Rebeka 10 kr, Márton András 5 kr, Andorkó István 10 kr, Far­kas Áron 10 kr, Galga István 6 kr, Román Ist­ván 10 kr, Csorba János 10 kr, Ilkei József 10 kr, Szél Salomé 10 kr, Sova Péter 10 kr, Amb­rus András 10 kr, Fülöp János 10 kr, Keresztes Anna 10 kr, Soós Sándor 6 kr, Ilkei Mózes 10 kr, Szőcs Máté Ferencz 10 kr, Máté Péter varga 6 kr, Máté Rebeka 20 kr, Dimén Mózes 50 kr, Német Mózes ifjú 10 kr, Máté Péter 10 kr, Amb­rus Péterné 5 kr, Székely Ferencz 10 kr, Benkő Ferencz 15 kr, Dimén Ferencz 5 kr, Dimén Jó­zsef 10 kr, Fejér János 4 kr, Ilkei Péter 10 kr, Máté Mózes 10 kr, Mezei Ferencz 5 kr, Pál Re­beka 10 kr,­Mezei János 5 kr, Soós Anna 10 kr, Pánczél Péter 10 kr, Borbát Lajos 10 kr, Amb­rus Mózes 10 kr, Molnár Ignácz 10 kr, Sikó Tré­­zsi 5 kr, Jakab Péter 6 kr, Molnár János ifjú 10 kr, Máté Gergely 5 kr, Soós Elek 10 kr, Máté Sámuel 10 kr, Tóth György 10 kr, Máté Elek 10 kr, Borbát Ferencz 10 kr, Borbát Lajos 10 kr, Orbán Ferencz 6 kr, Máté Péter Mátyás 10 kr, Rápóti Sándor 2 kr, Ilkei József 5 kr, Belle Sa­mu 6 kr, Soos András 10 kr, Székely Miklós 10 kr, Máté Lajos 10 kr, Pánczél György 5 kr, Far­kas Mózes 6 kr Pánczél Ferencz 6 kr, Soos Ilo­na 6 kr, Székely Máté 5 kr, Szász József 4 kr, Török Máté Péter 5 kr, Soos Judit 4 kr, Amb­rus Ferencz 10 kr, Pap Judit 3 kr, Máté Pál 5 kr, Imets Albert 10 kr, Imets Lajos 10 kr, Ilkei András 10 kr, Soós Elek alsó 10 kr, Gyertyányi János úr 6 frr, Pál István 10 kr, Borbát Elek 10 kr, Veres Sámuel 20 kr, Máté Mihály 6 kr, Di­mén Péter 10 kr, Pál Jánosné 10 kr, Dimén Mó­zes, alsó 10 kr, Veres József 10 kr, Andorkó Fe­rencz 10 kr, Dimén András 10 kr, László András 10 kr, Sütő András 10 kr, Kóródi András 10 kr, Veres Miklós 10 kr, Dávid Antal 20 kr, Simon József 10 kr, Dimén Mózes, alsó 10 kr, Andorkó András 10 kr, Molnár Ferencz 6 kr, Szolga Jó­zsef 10 kr, Ilkei János 6 kr, Andorkó Ferencz melyek elsején lovagló előfutár az­ olasz szinpad piacai orvosainak módjára volt öltözve : hímzett kabáttal, térdig érő nadrág, fején szösz paróka, és mellénye alól nagy előing fodrai tűntek ki. Két kék dominóba öltözött mask foglalja el a kocsit és a szegény kis lovacskák uj bátorságot látszot­tak ez alkalomra kölcsönözni, oly tüzes ügetésben ha­ladnak tova. Ezután egy csapat és római katona következik, teljesen bíbor öltözetben, rövid kard­dal és sisakkal. Ezen hősök igen jól veszik ki magukat a kétlovas bérkocsiban, mely szándékosan fehér vászonnal van bevonva. A lovakat egy uj római hajtja, kinek rongyos kabátja és nadrága sajátságos ellentétet képez a kocsiban ülőknek classicus fényűzésével. Nemsokára a kocsik és gyalogok tömegén át egy hét nyolcz személyből álló, s rózsa kék sárga és fehérszínü dominókba öltözöttt maskesos­port ugrálva törtet keresztül, s azon kellemetlen torokhangon kiábalnak, melyet a carneval tartama alatt minden álarczos fölvesz, hogy ezáltal termé­szetes hangját eltitkolva, feismerhetlenné legyen Utánok egy harlequin következik, melyet karácso­­nyi ünnepünk alkalmával láthatók, tarka feszes ölzönynyel, fehér szőrme kalappal, fekete álarc­­czal és bőrből készült bottal kezében. Ez i­ t tánczos, ámbár meg kell vallanunk, hogy mindet borjúhoz hasonló kellemmel viszi véghez. Itt van nápolyi pulcinella, a középkori nemes, az ókori szenátor, a festői paraszt az Abruzzokból : med­vék, majmok, fehér dominók lúdfejekkel és szá­mos felrhatlan alak, kik között rendkívüli képze­lődő tehetségem segélyével rájöttem, hogy néhá­nyat acét hegylakókat akarnak képviselni. stb. 5 kr, Ambrus András 10 kr, Mánk Máté 6 kr, Székely Pál ifjak. 5 kr, Vargyas községe pénz­tára 2 frt, 82 kr. (Folyt. köv.) Külföldi politikai szemle. Kolozsvár szept. 26-án Párisi tudósítások szerint a minisztérium kebelében nagy egyenetlenség uralkodik. Miután a monarchikus restauratió oly sok nehézséggel jár, Broglie azon van, hogy az ideiglenes állapot fen­­tartassék s e nézetét Desseilligny, Magne­s Bar­­bie szintén osztják. A többi miniszterek élén Er­noul­s Labouillerie a monarchiát minden áron visszaállítani akarják. Az utóbbi miniszter, ki nem­régiben Frohsdorfba zarándokolt, lapjában, az „As­semble Nationale“-ban a külállamokat gyaláztatja Vasárnapi számában egy ily feliratú czikket kö­zölt: „Búcsú Bismarcktól.“ Ebben hivatkozás tör­ténik arra, hogy az említett lap néhány hónap előtt a német birodalmi kanczellár ostobaságairól egy czikket közölt s e miatt Thiers kormánya ál­tal lefoglaltatott, amaz ostobaság azonban azért mégis bebizonyított tény marad. A franczia lapokban a lusióra vonatkozó hí­rek már rendes rovatot vívtak ki s az eddigi com­­binatiókat most már a leleplezések követik, így a marseille-i „Semaphore” Chambord nézeteit a következőkben foglalja össze: az alkotmány ellen nem fog kifogást tenni, de arra nézve kevés a ki­látás, hogy a zászlókérdésben engedékenységre le­hessen bírni. E tekintetben előbbi nyilatkozatai által kötve hiszi magát s a fehér zászlóhoz fog ragaszkodni. Miután kevés kilátás van arra, hogy azt a nép és hadsereg elfogadja, így alig hihető, hogy Chambord ősei trónját elfoglalja. Az orlea­­nisták politikusai ezért legkevésbé sem aggódnak, sőt a párt, kivéve néhány ábrándozót, az ily ered­­mény miatt még csak nem is elégedetlen. — Ve­zetőik a kamrában a döntő pillanatban ki fogják jelenteni : Látjátok, mi mindent elkövetünk, hogy Francziaországnak törvényes királyát visszaadjuk, de ez lehetetlen volt. Nem a mi vétkünk, ha most más utat kell keresnünk, mely a conservativ ér­deket megvédi anélkül, hogy egy évszázadra visz­­szavezessen bennünket. Az angol lapok értesülése szerint a spa­nyol kormány az ostromállapotot az egész országban kihirdeti. Cartagena ostromát még nem kezd­ték meg. Ezalatt a felkelők a birtokukban levő óriás pánczélhajókkal razziát es­zközöltek élelmi­szerekre, és azt sikerrel véghez vitték. A vár ki­­éheztetése légből kapott terv, mert lehetetlen a vár élelmezését megakadályoztatni Egy Madridból vett sürgöny megerősíti a carlista bandák leveretését a köztársasági Santa Pau és Lome tábornok által. Feltűnő e csatáro­zásoknál, hogy a harczban ugyan kimélik egymást az ellenfelek, s a carlisták csakhamar megoldják a kereket Angol sürgönyök szerint az összeütkö­zés több óráig tartott és a republikánus sereg 12,000, a carlista 3500 emberből állott. Az utób­biak 8 hallottat 16 sebesültet és 7 foglyot szá­mítanak. A republikánusok 2 halottat vesztettek és 8 megsebesült. Úgy látszik nem hátultöltőkkel foly a barct. Berlinben nagyon komolyan foglalkoznak Lamarmora leleplezéseinek c­áfolásával, mit köny­­nyen érthető okokból rövid időre elnapoltak. A „Bresl. Ztg“-nak a következőket írják Berlinből: „A Lamarmora leleplezéseit czáfoló két fél­­hivatalos röpirat kibocsátása irányadó személyek kívánsága folytán bizonyos okokból rövid időre elhalaaztatik. Ez talán következménye a király­nak Lamarmora grófhoz intézett azon kérelmének. Azonban mindezen daemonok, tengerészek, katonák, bohóczok, pulczinellák, ludak, medvék, majmok, piaczi doktorok, hegylakók egy lélekkel arra törekszenek, hogy marokkal, lapát- és zsák­számra szórják a confettit szomszédaikra, mert ép a­miatt gyűlt ide ezen nagy tömeg nép, hogy ezen élvezetben részesüljön. Meg kell vallani, hogy ezen látvány eleinte izgató és lelkesítő, de később nyu­godt egykedvűséggel nézzük, sőt a kemény go­lyócskák ellen, melyek most már szakadatlanul peregnek orrunkra, szemeinkbe, arczainkra, fejünkre és vállainkra, szeretnénk valami védmű megett mene­déket találni. Mindnyájan ismerjük a régi chronikásnak mondását, hogy mi angolok gyönyöreinket „sok szomorúsággal “élvezzük ,de nézz le az alattunk hul­lámzó tömegre, és mond, nem ö­ntik-e el valami szomorúság ezen mulatság fölött. Kétségtelen, hogy ez eléggé lármás, azonban igazi érvet és ben­ső vidámságot és örömet hol fogsz felfedezni? A fényárban úszó ég felé emelkedő hang minden vi­dámságtól megfosztott állati ordításhoz hasonlít. Nézd ezen átvonuló arczokat, látsz-e azokon egyet­len mosolyt ? Én nem ! Hanem e helyett indula­tos, aggályteljes, fáradt, nem ritkán farkashoz ha­sonló kifejezést, de mosolyt, a szív napfényét nem látom sehol. Egy szóval e nép nem látszik boldog­nak, sőt nem kétlem, hogy inkább a futó percze­­et akarja a legvégsőig élvezni, és bosszankodás- ra utasítana vissza minden olynemű feltevést, hogy a ,­arsan8i kedd délutánját a mostaninál kellem­e- Ml,b® “Wetté el. (Eoly köv.) hogy leleplezései második kötetének közrebocsátá­sával a fejedelmi tanácskozás utánig várakozzék. A szóban levő két röpirat megjelenése is csak idő-kérdés. Ebből következtetést vonni a berlini és római kabinet többé vagy kevésbé szi­lárd egyességére, nagyon elhamarkodott dolog vol­na. A­mint megbízható forrásból értesülünk, az egyesség formális megkötésére mindez ideig hatá­rozott lépések még nem tétettek.“ Az „Ag. Stefani“ a suezi csatorna­ügyre nézve azt írja, hogy Anglia, Auszria-Ma­­gyarország és Olaszország már huzamos­ idő előtt eszmecserére léptek azon magatartásra nézve, me­lyet az október 1-én Konstantinápolyban összeü­lendő Suez-csatornabizottságban követendők legye­nek. Az említett hatalmak képviselői erre vonat­kozó utasításaikat a múltkor kölcsönösen kicse­réltél, ellenben „Levant Herold“ értesülése sze­rint Amerika nem akar a nemzetközi Suez-csator­­na bizottságba képviselőt küldeni. Teheránból távírják, hogy a saht­zept. 23- án üdvözölte a lakosság, fogadta a herczegeket s minisztereit, s ezek előtt kijelenté, hogy Európá­ba utazásának czélja az volt, hogy jobb kormány­zási rendszerrel megismerkedvén — azt Perzsiába életbe léptesse. Kritökii vegyes h­írek (v) Guerazzi, az ismeretes politikus és iró, római távirat szerint, f. hó 24-én meghalt. (v) Az olasz király tiszteletére Potsdam­ban tartott katonai szemle fényesen ütött ki. — Viktor Emanuel látogatásában a berlini­­Prov. Corra határozottan békés politikának örömmel üdvözölt uj kezességét látja. A szabatosabb diplo­­matiai megállapodásokra akkor fogna alkalom len­ni, ha a béke bármely oldalról veszélyezettnek látszanék; ezt azonban szerencsére most nem mondhatni, és ha némely oldalról bizonyos politi­kai áramlatok és fejlemények tekintetében vala­mint azoknak az európai békét netán érinthető következményei iránt aggodalmak merültek fel, a bécsi és berlini fejedelmek látogatások jelentős­sége előreláthatólag világosan fel fog ismertetni és eléggé komolyan méltányoltatni arra nézve, hogy minden új nyugtalanságok csíráját azonnal elfojthassa. — Jövedelmi adó Angliában. Egy kö­zelebbről Londonban megjelent hivatalos jelentés érdekes részleteket ad Anglia jövedelmi adójára nézve a legutóbbi öt évre vonatkozólag. Az 1872- dik évben a tudományi, ipar és kereskedelmi osz­tályból, Angliában és Skócziában összesen 437,733 egyén fzetett jövedelmi adót, és pedig együttvéve összesen három miliárd franknyi jövedelem után fizettek az államkincstárának 76 és fél millió fran­kot. Az egész egyesült királyság minden adója jö­vedelmezett összesen 260 millió frankot. A behaj­tási költségek igen alacsonyak. A legnagyobb jö­vedelemmel birnak s a leggazdagabbak a nemesek, kik a földnek kizárólagos tulajdonosai. Mind­­azon át a tudományi, ipar és kereskedelmi osztály­ban is találhatni 68 oly személyt, kik 1.250.000 frank és ezen felül évi jövedelem után vannak megadóztatva: 857 személy 250,000 felüli egész 1.250,000 frankig emelkedő évi jövedelem után vannak megadóztatva. Anglia kormányzó osztá­st ,upper ten thausand“, a tízezer felsőnek szo­kás nevezni; ha ezek alatt a felsorolt milliomo­sok is értetnének, kik különben a földbirtoklástól eltiltvák, úgy azok csupán egy tizedét alkotnák Anglia „upper ten thausand“-jának.­­ Az amerikai tőzsde válság hatásáról Európa nagyobb pénzpiaczaira, már több hírt hoz­nak a külföldi lapok. A berlini tőzsdére rendkívül nyomasztó hatással volt a válság híre. Attól tar­tanak, hogy az világ­válsággá nőheti magát ki. -mert ha a londoni piac­ot a nagy amerikai buká­sok megrendítik, akkor a válság csakugyan álta­lános lehet A Frankfurti Zig szerint Frankfurtban is igen lehangolta a tőzsdét az amerikai bukások híre. Magánál a Cooko háznál Rothschildnak 1 millió frt követelése van, az angol banknak 600,000 t követelése stb. s e ház passivai állítólag 22 mil­­lió dol­árra mennek. Bukásának főokát a nord-pa­­ufit pályánál vállalt nagy kötelezettségek képez­a W,z’?métegyébiránt’ hogy " k°rmáüy -fől/éves ház ismét visszanyeri fizetésképességét, H más tZek az?ról már I»'« táviraTk ZuT ?! : eZek kÖZött van * Fi«k and H® h !! áf.hbrü czé8- mely mint a central pacific pálya vál­alkozója ismeretes. ~ ?,mITT *ajtáshibát ejtett nemrég a „Stécle bécsi levelezője Szerbiáról Írva Egy ada­ta t. i. ily nagy sajtóhibával jelent me* CW un pays qui compte quatre millions d’ a n­e" (oly ország, melynek négy millió szamara van anes“ (szamarak) állván „d’a m­e­s (lelkek) L* különben a jó szándékban is nagy toldás III mert Szerbiát alig lakja egy millió ember. Statistikai adatok Amerikából­­, és az egyesült államok censusának az állatokra szkök,ke26 6 935 232­ . ’ T­­ejado tehén ’ 935,232, igamarha 1.319,271, juh 28.477 951 sertés 25.134,569, egyéb marha 13.565,095, össze­sen : 87,248,852. E kimutatás csupán azon állatok számát adja, melyek a census pillanatában lábon álltak, de nem adja azon állatokét, melyek az év folyamán élelmezésre használtattak s miknek ér­tékük 398,956,376 dollára rúg. Az élőmarhák ér­téke, mely 1850 ben csupán 144,180,516 dollárt, 1860-ban 1,089,329,912 dollárt tett ki; 1870 ben m­ár 1,625,276,458 dollárra rúgott. —■ A művelés alatt levő földek 408.735,041 amerikai holdat (egy amerikai hold tesz 40 árát és 46 centi árát) tesznek ki. E földek értéke, beleértve a rajta le­vő épületeket, tesz 9 miliárd 262,803,861 dollárt A földmivelési gépek és eszközök értéke teaz 336,876,429 dollárt. Jövedelmei évenként és átlag adtak 2,447,818,658 dollárnyi összeget. — A nap krónikásai nem sajnálják a tin­tát s a kiválóbb emberekről írnak minden apró­ságot. Egy most a pápa toilettjével foglalkozik. Pio nono - úgymond — csak bíbor és fehér szint visel, mint a régi roma imperátorai. Öltözete fe­hér szutána kurta gallérral s a könyökig kettős ujjal, köpenye biborszinü, s a kelme az időszak szerint vékonyabb vagy vastagabb. Mivel ő szent­sége nagyon bum­otoz, évenkint öt-hat szutána kell neki. Egynek ára négyszáz frank. Fehér se­lyem vagy finom gyapot harisnyát hord, melyet egy flandriai iparos szolgáltat, párját huszonnégy frankjával. A bíbor köpeny ára nyolczszáz frank A papucs finom vörös posztóból készült, arany­­nyal hímzett szegélylyel a elől kereszttel — egy pár 120—140 frank s évenkint hat pár kell belőle Van készletben mindig vagy huszonnégy pár s a szolgáknak meg van tiltva az elviselteket valakinek odaajándékozni. E papucsok különben topányok olyan formájuak, minőket más halandók hordanak Az újságíró, ki ez adattal szolgál a világnak, két­ségen kívül benső barátságban állhat ő szentsége öltöztető komornikjaival.­­ Bécsi hírek. (v) Az olasz király vasárnap utazik, tel­jes incognitoban Bécsen át vissza Olaszországba (v) A szabonavám­ felfüggesztéséhez az osztrák minisztertanács is hozzájárult, s igy a du­nai fejedelemségekből és Oroszországból a gabona behozatal vámmentes. — A bécsi közkiállitás kitüntetéseinek statisztikája. A bé­csi kiállításon levő tárgyak száma 70,000. Ebből 26,000 részesült egy vagy más kitüntetésben s elismerésben. És pedig 421 kapott diszokmányt 3,024 haladási érmet; 10,465 érdemokmányt; 8,800 érdem­érmet; 8,326 jó íz­lésért érmet; 978 művészeti érmét; és 1,988 közreműködési érmet. Legtöbbet osztottak ki az osztrák kiállítók közt, i. i. 6,991 kitüntetési ok­mányt vagy érmet. Németország részére jutott 5,066; Francziaország részére 3,142; Magyaror­szágnak 1,604; Anglia és gyarmatjai 1,156 ; Olasz­ország 1,908; Olaszország 1,018 ; Spanyolország 1,167; Belgium 612; Hollandia 284; Brazilia 202 ; Khitia 118 ; Dánia 309; Egyiptom 75 ; Gö­rögország 183 ; Japán 217 ; Madagaskár, Tabisi stb. 10; Marokkó, Tunis, Tripolis 20; az Egye­sült­ Államok 411 ; Mexikó 1 ; Monaco 9; Perzsia 29; Portugallia, 441 ; Románia 238; Svéd és Nor­végországok 534 ; Svájcz 723; Liam 1 ; a közép­amerikai és déli köztársaságok 44 Törökország 470 , Turkesztán 1. HL ÍR KAR­AND, Kolozsvárit. September 26. — A „magyar Polgár”­t. előfizető-és olva­sóközönségéhez. Az év utolsó évnegyedéhez köze­ledvén, tisztelettel kérem fel lapunk mindazon elő­fizetőit, kiknek megrendelésük szeptember hó vé­gével lejár, méltóztassanak előfizetéseiket még szeptember hó folytán okvetlenül megújítani, mert a kiadó­hivatal a lapot a késedelmezők részére meg fogja szüntetni. Az or­szággyűlés megnyitása, a bécsi közkiállítás, a a naponként élénkülő pártmozgalmak arra indítottak, hogy a „Magyar Polgárt“ a­mikor csak a körül­mények kívánni fogják, egy és fél éven jelen­tessem meg. Térben nyervén, gondoskodtam, hogy a „Magyar Polgár” tárczarovata oly érde­kes és becses olvasmányokat nyujtson a t. olva­só közönségnek, melyek a legnagyobb lapokkal állhassák ki a versenyt. Már október elsején Jules Vernének­­.Húszezer mért­föld, a tenger alatt“ czimű világ­hírű művének közlését megkezdjük és m­eg- s­z­a­kit­á­s n­é­lk­ü­l f­o­l­y­t­a­t­j­u­k. A­ki az „Utazás a holdba­n,“ „Utazás a föld körü­l“, „Öt hét­i­ó­g h­aj­o­d“ czimü műveit ismeri ez írónak, az tudja, hogy Verne művei nem csak érdekfeszítők, nemcsak tanúságosak, de va­lóban elbájolják az olvasót. A „Húsz­ezer mért­föld a tenger alatt"­ czimü műve a szerzőnek min­den munkája között a legnagyobb feltűnést idé­zett elő, s az egész világirodalom sietett bemu­tatni azt az olvasóközönségnek. Egyik legjelesebb műfordítónk eszközölte lapunk számára a fordítást francziából, s meg vagyunk győződve, hogy összes olvasóinknak nagy és örvendetes meglepetést csi­nálunk e gyönyörű mű közlésével. E művel egy­idejűleg közöljük Jakab Eleknek „Adalék a 15. számú (előbb „Kossuth“, majd „Hunyadi“, később Mátyás“) huszárezred alakulása s a forradalmi történetéhez“ czímű művét, mely kétségen kívül érdekelni fogja az 1848- és 49-iki havcrok min­den élő bajnokát. Előfizetési ára a September decemberi évfolyamnak 4 frt. Ismételve fi­gyelmeztetem­­. előfizetőinket, hogy megrendelé­seiket legkésőbb szeptember 26-ig tegyék

Next