Magyar Polgár, 1873. július-december (7. évfolyam, 148-298. szám)
1873-10-09 / 231. szám
sasági törvény a társaságok felügyeletét a kereskedelmi minisztériumnak adta, melynek kebelében Office of Registrar of Joint-Stock Companies nevű ellenőrző hivatalt állított, kötelességévé tévén, hogy a társaságokat jegyezze, s tőlük zárszámlákat kérjen be. Azonban csak hamar bebizonyult, hogy az iránt, hogy a társaságok a zárszámlákat beadják, s azt helyes alakban adják be, executiváról a törvényben gondoskodva nincs. Következett az 1862-iki aug. 7-iki társasági törvény, mely különösen arról nevezetes, hogy a biztosítók és bankok részvényeseit a határtalan felelősség alól ezen törvény oldotta fel. Ez már (56 és 60-ik §.) felhatalmazta a kereskedelmi minisztériumot, hogy inspectorok által a társaságok állását, könyveit megvizsgáltathassa, s a társaságokat a vizsgálat kiállására büntetés terhe alatt utasította, — s kötelezte a társaságokat, hogy a felállított, minta szerint zárszámlát állítson. — De miután a kereskedelmi minisztérium a vizsgálatot csak is a részvényesek '/5-d részének megkeresése folytán foganositja, s azt is a panaszlók költségére, — miután oly zárszámla — minta állíttatott fel, mely a bányásztársaságokra is ép úgy talált, mint a biztosítókra: a fennemlített törvény intézkedését, bár annyiban helyes, hogy a bíróságot a politikai hatóság vizsgálatával megelőzteti, mindazáltal az élet kielégítőnek nem találta. Az amalgamatiób, a társaságok ezen ujdivatu rabszolga-kereskedése, melynél a hivatalnokok magokat pár százezer írttal kielégittetik, s a biztosítókat más tán sokkal gyengébb társaságoknak adják át, még nagyobb mérvet öltött: a biztosítás hitele meg lett támadva, s oly társaságoknak, mint az Albert, mely 22, s Európeán, mely 33 társaságot nyert el, kellett megbukni, hogy keletkezzék a Cave-féle törvény, mely az életbiztosítókat alakulásuk, beszámolásukra nézve csaknem amerikai szigorral felügyelet alá vetette, s e felügyelettel a kereskedelmi minisztériumot és legfőbb törvényszéket bizta meg. De mégis hiányos maradt anynyiban, hogy a vizsgálati initiativa hivatalbeli felügyelettel kisérés, a zárszámlák megbirálása, egyenes kötelességévé senkinek se tétetett.— Mindazáltal, azon magaslatra látjuk a franczia felett emelkedve, hogy miként a biztosításügy fontossága, speciális szakértelmet igénylő szerkezete, s világra szóló üzlete megkívánja, a társaságok felügyeletét a legmagasabb politikai és bírói közegek kezébe adta. — Kőváry László: meg kell vetni, s az sem szenved kétséget, hogy egy a szabadsághoz szokott országban az izgatás meg volna engedve oly pillanatban, midőn anélkül, hogy Francziaországot megkérdeznék, annak sorsa fölött határozni akarnak. Thiers emlékeztet arra, hogy a bordeaux-i szerződés megszegésével vádolják, mert elkerülhetlenül szükséges törvényeket terjesztett elő s azután igy szól: „Ma megbízatás, fölhatalmazás nélkül és a nemzetgyűlés együtt nem lételében Francziaország egész jövő sorsa fölött alkudoznak egy jövő fölött, melyet azonnal minden vita s az országra való hivatkozás nélkül akarnak megpecsételni,melyet az leginkább érdekel s az egyedüli törvényes uralkodó. Amit Amerikában és Angliában izgatásnak neveznek, a jelen körülmények közt megengedhető volna, de a köztársaság érdekében nem szükséges izgatni, mely az egyedül lehetséges kormányforma, mely képes a szétforgácsolt pártokat egyesíteni, mely egyedül szólhat tekintélylyel a demokratához s mely Francziaországban mindent viszszaállitott: rendel és hadsereget, mely a területet visszaváltá s minden sebet behegyesztet, kivéve azt, melyet a háború ütött. Nemcsak a köztársaságot védeni lesz feladatunk, hanem Francziaország összes jogait, az 1789 -ki elveket, a háromszinü zászlót, s nem csak a zászlót hanem azon dolgok valóságát, melyet e zászló takar s mely nélkül az ellenforradalom a legutálatosabb s leggyalázatosabb hazugság lenne. Mindezt védenünk kell, nem oly eszközök által, melyek könnyen félremagyaráztathatnak, hanem a rideg, erős észszel; az ország komoly helyzete eszélyt kíván.“ Thiers levelét azon ígérettel fejezi be, hogy elmegy Nancyba, „ha a válság elmúlt, s ha az ország fölszabadításának biztonságát s nyugalmát fogjuk élvezni.“ Thiers levele, mint távirják, egész Francziaországban nagy hatást keltett s nem sokára észlelhető is lesz, mert az agg politikus hatalmas szavát és az elhatározó pillanatban hallata. A fusionisták a monarchia visszaállítására eddig élő 366 képviselő aláírását nyerték meg. Megerősíttetik, hogy egy syndikátus alakult, melynek feladata a franczia papírok értékét a restauratió-üzelmek elhaladásával mesterségesen fölcsigázni. A köztársasági párttöredékek az egyesülés létrejötte mellett fáradoznak. Mint hiszik kilátás, van reá, hogy a baloldal, balközép s a radikális pártok egyesülni fognak Chambord gróf előre jelzett manifestuma, mint jelentik, csak e hó második felében fog megjelenni. Mint az „Epoca“ írja, Castel arta diplomatikai testület tagjai üdvözölték erélyes magatartásáért s a carlisták fölött kivívott győzelmekért. Hir szerint a carthagenai támadás vezére Oránba, Algírba szándékozik menekülni. A lázzadás vége felé köréig, a két évnél rövidebb időre elítélt fegyenczek is kezdik a szolgálatot megtagadni. Az Alicante sikertelen ostromából visszatért hajók nagy levertséget idéztek elő, miután a várt gazdag zsákmány helyett csak néhány sebesülttel tértek vissza. Egy hivatalos londoni lap szerint a parlament újabban decz. 16-ra lett elnapolva. de. A kis Handikap győztese Festetics Proodroofja volt Gr. Károlyi Pista Primrose-jával szemben, a 300 drb. arany államdíjat gr. Szapári Thi-Jew-je seperte be gróf Festetics Pál Andorkája elől. A vigaszversenyben gr. Forgács László, Viva cityja lett győztes, ugyan annak Franc Maconjával szemben. * Br Wesselényi Béla Princ-Párissa úgy látszik mindenütt győztesnek marad, s csak a legközelebbi időben a kolozsvári és debreczeni gyepről négy szép díjat nyert. A Princ-Páris talán az egyetlen királyhágón inneni 16, mely a királyhágón túli matadorokat kezdi túlszárnyalni bár volna, ha nem maradna végképpen nálunk. KLUlföleli vegyes hírek (v) A Bazaille elleni per okt. 6-án kezdődött a Trianonban. Ez első tárgyalásra nagy embertömeg gyűlt egybe. A haditörvényszék elé idézés és a haditörvényszék összeállításának fölolvasása után az elnök Bazaillet vezeték- és keresztneve után kérdezvén, ez erre válalaszolni vonakodott. Ezután fölszólittatnak a tanuk; mint elsők Canrobert, Leboeuf,Frossard, Bourbaki és Changarnier jelentek meg Azon határozat szövege, melynek folytán Bazaine tábornagy a hadbíróság elé állíttatott, igy hangzik: Bazaine Francois Achille Francziaország marsallja vádolva van, hogy 1870-ks évi október havában Metz előtt 1. az ellenséggel alkudozott és az erősséget, melynek főparancsnoksága reá volt bizva, kiadta volna neki anélkül, hogy megkísértett volna minden rendelkezésére bocsátott védőeszközt, és mindent megtett volna, mit a kötelesség és becsület elébe szabott. 2. Hogy mint a metzi hadsereg főparancsnoka nyilt csatatéren oly kapitulácziót írt alá, melynek következtében csapatainak a fegyvert le kellett rakniok. 3. Hogy, mielőtt alkudozott, nem tette szóval és írásban mindazt, amit a becsület és kötelesség egyaránt megparancsolt volna.“ — A vasutak Spanyolországban. A „Times “nek egy levelezője írja, hogy nem régen Spanyolországba utazott, de Madridban nem kapta meg kiszállásakor málháját, ő tehát reclamálta a vasúti főnöknél, ki a következő feleletet adta: „Legyen egészen nyugodt, ha málhája nem esett a vízbe, vagy nem lopatott el, akkor a legközelebbi vonat megérkezése után pontosan megkapja.“ A new-yorki „Krack“-ról kimerítő jelentést hoznak az amerikai lapok, s mint ezekből látszik a rémület és a fogaknak csikorgatása ott sem csekélyebb, mint pár hó előtt Bécsben. „Általános demoralisatió jellemzi az üzlet tevékenységét — írja a „New-York Tribune.“ A közbizalmat aláaknázták az alattomosan fondorkodó híresztelések. A Credit Mobilier üzelmei, a Tammany és a Brooklyn kör csalásai s több nagy ház bukása rettenetesen megingatta a pénzpiaczot. A tőzsde folyosóit és karzatait zsúfolásig megtölti a remegők tömege s oly nagy a tolongás, hogy rengett, ropogott a dulakodók alatt a karzat. A börze épület fennálása óta ily kétségbeesett dulakozásra nem emlékeznek. A speculatió-perek egyszerre 11—12 százlékkal estek. Az utczákon tolongott a nép — üvöltettek a tönkrejutottak és űzték mesterségüket a zsebmetszők. A nép ostromolta a tőzsérek irodáit s rendőrségét kellett védelmükre kirendelni. Ilyen vot a nagy „Krach“ első napja New Yorkban.“ — Krokodil porkoláb. A hollandi kormány Jávában igen practikus módon őrizteti a foglyokat. Ugyanis az erőd árkaiba krokodilokat telepített meg. Ezeknek a porkoláboknak aztán nehéz kijátszani ügyeimet s teljes lehetetlen megvesztegetni őket. Külföldi politikai szemle. Kolozsvár okt. 7-én Párisban Thiersnek a nancy-i polgármesterhez intézett levele képezi a beszéd tárgyát. E levélben, melyet a távirat csak kivonatban közölt, Thiers kifejti az okokat, miért nem ment el Nancyba a emlékeztet a belforti előre nem sejtett fogadtatásra, mely azon vádra szolgál okul, hogy ő izgató lett. Szerinte nem szabad újabb anyagot nyújtani a vádaskodásra. Kétségkívül — mondja levelében — bizonyos vádakat kadott az utazás unalmas, vagy terhes volta miatt. Soha sem tett ellenvetést, ha arról volt szó, hogy útra készüljön, ha mindjárt az egyik sarkövtől a másikig kellett is sietni. Mindehová követett, anélkül, hogy kérdezősködött volna. E mellett test- szervezete minden betegségnek finyet hant; aczél izmai voltak, de idegekkel nem birt _k ezt természetesen csak erkölcsi értelemben veszem. Conneil harmincz éves volt, a korarány köztünk úgy állott, mint tizenöt a húszhoz. Bocsánat, hogy ez után árulom el, hogy negyven évesvagyok. Csak egyetlen hibája volt. Mindig Csak a harmadik személyben beszélt velem, ha e miatt a gutaütés kerülgetett is bosszúságomban „Conseil !“ — kiáltam ismételve, miközben már magam is hozzá kezdtem az úti készületekhez Kétségtelen volt hogy teljes bizonysággal számíthattam a hős ficzkóra. Szokás szerint tehát nem is kérdeztem soha, akar-e kisérni utazásomban, vagy nem. Ezúttal azonban oly kirándulásról volt szó, mely esetleg még igen is Llura nyúlhatott, s e mellett veszélyessé is válhatott mert az üldözendő szörnyeteg képes volt a rössebb fregattot oly könyedén árasztani mint ha csak dióhéjból volna. Itt a leghidegebb férfi is gondolkodóba eshetett. Mit fog mondani Conseil .Conseil !“ — kiáltám harmadszor. Conseil megjelent. „A nagyságos úr hívott?“— .Igen készült útra, két óra múlva utazunk. .Amint a nagyságos urnak tetszik.“ A debreczeni lóversenyek második napja tegnap délután, mint távirati tudósításunk jelenti, a következő eredménnyel folyt le. A Debreczen városa száz aranyos díjját nyerte Br. Wesselényi Béla Princ-Pár isa, gr. Szapári Iván Verbénájával szemben, mely másodiknak érkezett „Egy perczünk sincs veszíteni való. Tömd meg úti bőröndömet minden szükségesekkel, de siess.“ „Hát a gyűjtemények ?“ — tévé hozzá Conseil. „Azok iránt később rendelkezünk.“ „Hogyan ? Az archioteriák, Hyracoteriak, Oreodontok, a Cheropotamusok, és a többi csontvázas ?“ „Átadjuk a szálloda-tulajdonosnak.“ „És az eleven szarvasdisznó.“ „Távollétünk alatt gondját viselik. Egyébiránt rendelkezni fogok, hogy egész állatseregletünket Francziaországba szállítsák.“ „Tehát nem Párisba utazunk ? „Vagy igen — válaszoltam kissé tétovázva, — „csak hogy egy kis kerülőt teszünk.“ „Amint a nagyságos urnák tetszik.“ „Nem a legegyenesebb irnyt vesszük, ez az egész. Az „Abraham Lincoln“ fedélzetén tesszük meg az utat.“ „Amint a nagyságos urnák tetszik.“ „Tudod, barátom, — ama tengeri szörnyről van szó, — a rettenetes Narvalról, — megszabadítjuk tőle a tengert. „A tenger mélységének titkai, szerzője, nem vonulhat vissza ez expeditiotól. E küldetés ép oly dicsőséges, mint veszélyes ! Nem tudjuk hova megyünk. E bestia igen szeszélyes. Parancsnokunk pedig az ördögtől sem fél. . . , « n Amit a nagyságos úr tesz, én is azt teszem.“ »Gondold meg jól, mert nem titkolom, hogy ez azok közé az utazások közé tartozik, melyeknem mindig szokott visszatérni az ember.“ „Amint a nagyságos urnák tetszik.“ Félóra alatt bőröndeink tömve voltak, Conseil gyorsan elkészült, s én mégis biztos voltam, hogy mit sem feledett el, mert a ficzkó ép oly tökélylyel osztályozta az ingóket és ruhákat, mint a madarakat és emlősöket. Kifizettem számlámat, a hotel nagyszerű bureaujában, hol minden perezben nagyszámú társaságot lehet találni. Rendelkeztem, hogy becsomagolt gyűjteményeimet indítsák útra Francziaországba. A szarvas disznó számára elégséges összeget tettem le, s aztán Conseillel együtt kocsiba ugrottam. A kocsi, melynek egy azért harmincz frankot kellett fizetni, az Union-Square, Fideli A vaneze, és Bovery-Street-en keresztül a Katrin-Streetbe fordult, és a huszonnegyedik „Pier“-en (a kocsik számára épült külön Quai) állapodott meg Innen a gőzkomp, kocsistól és mindenestől Brooklynba, az East River balpartjára szállított, s néhány percz múlva azon quai előtt állottunk meg, mely mellett az Abraham Lincoln“ két kéménye már türelmetlenül eresztette a fekete füstgombolyokat.Podgyászomat rögtön a fedélzetre szállították. Én is oda siettem. Mindenek előtt Farragut parancsnok után tudakozódtam. Egy matróz a parancsnok kajütjébe vezetett, hol egy megnyerő külsejű tiszt fogadott, barátságos kézszorítással. „Arronax Péter úr?“ — kérdező. „Ugy van“ — válaszoltam — „Farragut tengernagy ?“ A közönség teljes érdeklődéssel nézett a Folinus Hermina. asszony fellépte elé. Mindenki kiváncsi volt, hogy ez a hallgatag csendes gyermek mennyit örökölt anyya, Lukácsi Antonia szelleméből! És e kérdés az estre érdekes feleletet nyert a Follinus H. kisasszony értelmes kedves játékában. Az egykori gyermekből szép deli színpadi alak lett, ki azóta megtanult ma„Személyesen. Üdvözlöm, tanár úr. Kabinje rendben van.“ Eltávoztam, s a parancsnokai nem akarván háborgatni a horgonyfelhúzás alkalmával, a 8 kamomra kijelölt kabinba mentem. Az „Abraham Lincoln“ e vállalatra különösen lett felszerelve. A leggyorsabb vitorlázok egyike volt s emellett oly gőzgéppel ellátva, melynek feszerejét hét légkörig lehetett fokozni. E nyomás alkalmazása mellett a fregatté óránként 18 mértföldet volt képes haladni. Jelentékeny gyorsaság, de semmiesetre sem elég arra, hogy az óriási Narval gyorsaságával mérkőzzék. A fregatté berendezése megfelelt hajózási jó tulajdonainak. Nagyon megelégedett voltam kabinemmel, mely a hajó falán volt alkalmazva, 3 egyenesen a tisztek társalgó termébe nyílt. „Itt nem lesz rosz dolgunk !" mondám Conseilnek. „A nagyságos urnák engedésével úgy érezhetjük itt magunkat, mint egy Bornátrendi remet*» a harsonacsiga házában. Conseilre bíztam, hogy podgyászomat elrendezze, aztán a fedélzetre mentem, hogy a horgonyfelvonás műtétét lássam. (Bolyt. köv.) Bécsi híveit. — A német politológusok kongreszee mely összeköttetésben a bécsi közkiállitással Bécsben tartatik meg, dr. Lukas Ede elnöklete alatt nyílt meg. A kongreszus azon főkérdéssel foglalkozott. 1. Mily új módszerek hozattak be le újabban a gyümölcskert kezelésében jó sikerrel, pedig 1. a fák nemesítésére, 2. a fiatal csemetéknövesztésére, és 4. fák ápolására nézve? Hosszat vitás hozzászólás után a kongreszus tíz előadót választott, kik a kérdés második részéről fognk jelentést tenni. — A tanítók hiánya Ausztriában 18 lávos. A napokban Bécsújhelyből Sopronba mennek tanítókat keresni; mivel pedig Lajtántól jobban fizetik a tanítót, alkalmasint kapnak is magyar tanerőt. Irodalom és művészet (v) Hajós Zsigmond, mint a „Ref- b&” olvassuk, 10,000 írt évdijjal öt évre a prágai szinházhoz szerződött. * (v) Fehérváry egy új társulat szervezésén fáradozik. * (v) Liszt-jubileumhoz. A jubileum tárgyiában a Pestvárosi közgyűlés által kiküldött bizottság azon javaslatot tette, hogy a város a Krisztus m oratórium előadására a vigadó nagytermét ingyen engedje át. Az ünnepély emlékére alapitson három 200 frtos alapítványt oly szegénysor magyar zenészek számára, kik e zeneakadémiában a zenetanulmányokban magukat kitüntetik különösen a magyar zeneművelésben tényleges haladást mutatnak Ezen ösztöndíjakat életében kizárólag Liszt ítélné oda, halála után pedig a zeneakadémiai tanári karának ajánlatára a fővárosi tanács adományozná Az ünnepély alkalmából Budapestre érkező előkelő külföldi zeneművészek fogadására és megvendégelésére 1600 frtot javasol a bizottság megszavaztatni és végre számos tagból álló fogadó küldöttség lesz kirendelendő. Nemzeti színház. Okt. 7-én Follinus Hermin kisaszszony első felléptéül „Hamupipőke“ Benedix egyik leggyöngébb színműve, melyet színpadunkon egyedül az Elfrid sikerült alakja tart még fent, mely igen alkalmas arra, hogy egy naiv színésznő bemutassa felfogási képességét. * Évekkel ezelőtt a kolozsvári színpadon egy gyermekpár lépett fel, valami tréfás táncot lejtettek. Mintha most látnám őket rózsaszín atlasz rococo ruhában, rózsaszín czipők és fehér parókával. Amint megjelentek, a közönség átalános tapsban tört ki, — hát még mikor vége volt a táncznak! Az egyik, a kis leányka, komoly fontos képpel fogadta a közönség tetszésnyilatkozatait. Kifejezésteli arcza, okos szemei olyan kedves őszhangban voltak öltözetével, —hanem ajkai nem akartak mosolyra kelni, — s ez a komolyság magas komikummá nőtte ki magát a fehér paróka alatt. Az a kis komoly leányka Fo 11 in u s Hernin k. asszony volt, a ki ma már Elfriddé nőtte ki magát a színpadon. *