Magyar Polgár, 1873. július-december (7. évfolyam, 148-298. szám)

1873-10-25 / 245. szám

Vii. évfolyam. 245. szám. K­lossvártt, szombat october 25. 1873. OMm~­­v * ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK. Égés* évre .............................16 ft. — kr Félévre . • ..............................8» — „ Egy negyedre........................4 . — , Egy hónapra ........................I „ 50 „ Zn 5^ SZERKESZTŐSÉGI IRODA: A lyceumi nyomdába Kiadó hivatal: A lyceumi nyomda „köz Teleki zponti irodája“-i Domokos-ház­­ban, főtér, gr. n. , HIRDETÉSI DIJAK ^ Ots*ör (lankbinott sor ára 6 kr. Minden hirdet*« után 80 kr, bélyegilleték. N­agy hirdetéseknél kedvezm­ények. “2. NYILTTÉR «őrönként, vagy annak helye H kr. Reklamok: hirfüxérbe »őrönként 1 (1. TÁRCZA. HÚSZEZER HERTFIELD A TENGER ALATT-után francijából. HETEDIK FEJEZET. „Mobilis in mobile/1 (Folytatás.) A kíméletlen beszállásolás egy pillanat mű­­ve volt. Időnk sem volt, hogy magunkhoz térjünk. Nem tudtam mit éreztek Ned Land és Conseil, midőn oly rögtönözve ez úszó börtön belsejébe von­­szoltattak, én részemről úgy éreztem, hogy hideg bor­zongás futott végig rajtam. Kivel volt dolgom. Két­ségtelenül valamely új divatú tengeri rablóval, ki a tenger kizsákmányolásának ez eddig ismeretlen ne­mét gyakorolta. Alig csukódott be utánnunk a nyílás, midőn egyptomi sötétség uralgott körülöttünk. Szemeim a külső világosság által még elfogulva, mit sem különböztethettek meg. Csak azt éreztem, hogy meztelen lábaim egy vaslépcső fokozataiba ütköz­tek. Ned Land és Conseil, karonragadva után nam­ következtek. A lépcső alján egy ajtó nyílt fel előttünk, s alig hogy belül voltunk rajta, azonnal be is záródott. A fentebbiekből azon általános szabály követ­kezik, hogy két különböző korú egyén közt valószi­las legény volt is, képtelen volt kezével érinteni a boltozatot. Félórát tölthetünk már ott, anélkül, hogy helyzetünkön valami változott volna. Midőn a sö­tétséghez lassanként szokni kezdő szemeinket egy­szerre a legerőssebb világosság kápráztatta meg. Börtönünk egyszerre oly világos lett, hogy szeme­im képtelenek voltak elviselni azt. Fehérsége és vakító fényénél fogva rögtön fel­ismertem azon vil­lanyos fényt, mely a fregatté fedélzetén már oly csudásan szép látványt nyújtott, önkénytelenü­l behunyván szemeimet, csak lassanként nyitottam fel azokat, és észrevettem, hogy a világosság egy félgolyóból ömlik ki, mely a terem boltozatába volt alkalmazva. „Végre, világosan látunk“­­ — kiálta Ned. „Igaz“ — válaszoltam — .De azért helyze­tünk még mindig sajátszerű “ „Ha a nagyságos úr türelmes tudna lenni — mondá Conseil. A világosság megengedte, hogy vizsgálat alá vehessem a bútorzatot. Az egész bútorzat az asz­talból és öt zsámolyból állott. A láthatatlan ajtó­nak légmentesen kellett záródnia, mert semmi zaj sem hatolt füleinkhez kívülről A hajó belsejében föltétlen csendnek kellett uralkodnia. Mozgott-e, a víz felszínén maradt, vagy alámerült-e . Sejtelmem sem volt mindezekről. A világító golyónak azonban czéljának kellett lenni. Nem kétkedtem tehát, hogy a személyzet is mutatni fogja magát. Nem csalatkoztam. Az ajtó körül neszt hal­lottunk, az felnyílt és két alak lépett be rajta. Az egyik alacsony, de izmos, erős alkatú volt: hatalmas koponyáját sűrü fekete haj borí­totta, bajusza pedig csinosnak mondható volt. Tekintete élénk és átható, s­­egész­­lényén azon déli elevenség volt észlelhető, mely Francaina­országban a provençalok kizárólagos sajátja . Di­­deros helyesen jegyezte meg, hogy az ember moz­dulatai jelképiek. E kis ember élő bizonyíték volt ez állítás mellett. Látni lehetett rajta, hogy kö­zönséges beszéd közben a prosopopiák, metonymi­­ák, hypallagiek s hasonló szónoklati figuráknak csak úgy folyni kellett ajkairól, miről egyébként soha sem volt alkalmam meggyőződni, mert jelen­létemben egy sajátszerű, előttem teljesen ismeret­len nyelven beszélt. A másik alak még körülményesebb leírást érdemel, Gariolet vagy Engel valamelyik tanítvá­nya, mint nyitott könyvből, úgy olvashatott volna, arczából. Az első pillanatra tisztában voltam főtu­lajdonaival. Önbizalom — mert a szép vállakon egy nemes vonásu fő nyugodott, és gyönyörű sze­meiből nyugodt fölény sugárzott ki. — Nyugodt vérmérséklet — mert inkább halvány mint piros arczából, csöndes vérforgásra következtethettem . Erély — ez homlok izmainak gyors összehúzódá­sában nyilatkozott : — Végre bátorság — mert hatalmas lélekzet vétele, csak bátor szivek tulaj­dona. — Hozzá­teszem még, hogy egész alakja neme­­sen büszke volt, s szilárd nyugodt tekintete nagy ' ------ - ...........■ - » --v--1’-*"­ KOLOZSVÁR, OCTOBER 24. Fővárosi levelek. CCCLI. Pest, oct. 23. 1873. Kedves barátom! E napokról fontosabb és érdekesebb eseményekről nem tudósíthattak, — ha csak az ultramontán erőlködésekről nem akarok írni — mint az indítványomra gr. Mikó Imre elnöklete alatt ülésező országos etquete bizottság működéséről, mely hazai gyűjteményeink elhelyezésének és rendszerezé­sének ügyeit komoly figyelme tárgyává tette. Nagy örömmel írhatom, hogy mindaz, mi­ket én évek óta sürgettem, de a­melyek egy és más oldalról soknemű ellenzéssel és ellen­szenvvel találkoztak, — mint az orsz. bizott­ság hangulatából látom — legnagyobb részben el­fogadtatok s ajánltatni fog a kormány és tör­vényhozás figyelmébe. Kár, igen nagy kár, hogy rész­gazdálkodásunk miatt azok nagy részének kivitele későbbi időre lesz utalva, no de legalább ki lesz jelölve az irány, me­lyet ha a kormány követni fog, az oktalan pazarlásnak és czélszerűtlen építkezéseknek, rendszeretlen gyűjtéseknek s bizonyos hazai szempontok háttérbe tolásának eleje lesz véve. Az eddigi tanácskozások szerint elvileg el van fogadva már: — egy díszes képcsarnok építése, mely­ben a két képgyűjtemény művészi iskolák sze­rint lesz egyesítve. Addig, mig a képcsarnok épülhetne is, — a modern műdaraboknak az o iskolai művektől elkülönzése. — a nemzeti múzeum növénytani gyűj­teményeinek az egyetemeivel egyesítése, ez utóbbinak helyiségeiben.­­ Az országos földtani intézet geológiai és őslénytani és geognostikai gyűjteményének, mely arra van szánva, hogy Magyarország földtani képleteit állítsa szem elé, a múzeum hasonló rendszeres gyűjteményei mellé helye­zése. — — A muzeum nem oda illő tárgyainak a nemzeti muzeum helyiségéből „ki akolda­­litása.“ Nagy mértékben felkelte a bizottság fi­gyelmét még az is, hogy az orsz. gyüjtemé­nyek helyiségei minden kártékony behatás vagy veszély ellen biztosítva legyenek s téli hasz­nálatra is veszélytelen fűtés által alkalmato­sakká tétessenek. Ma például már felkérte a bizottság Ibbi építészt, hogy a múzeum fedélzetét, bevakolá­sát és fűtését, valamint az Akedemia-palota termei fűtését illetőleg is tervet és költség­­vetést nyújtson be. Ezután a bizottság a három nagyobb or­szágos könyvtárat vette tárgyalása alá , ezek jellegében és jövő irányzatában jutott meg­állapodásra, így kimondá, hogy a nemzeti múzeum könyvtára már rendeltetésénél fogva (Biblio­teca) is határozottan nemzeti, illetőleg hazai irányban vezetendő, melynek lehetőleg mind­azt magában kell foglalnia, mi magyarul, vagy más nyelven, de magyarok által, Magyaror­szágon vagy külföldön Magyarországról nyom­va, vagy irva van. Elfogadta egy encyclopä­­diai segédkönyvtárnak s a gyűjtemények mellé illető segédkönyvtáraknak fölállítását, illetőleg gyarapítását. A magyar akadémia könyvtárának az összes világ tudomány színvonalán kell álla­nia — folytonosan s ezért mindazon művet, és folyóiratot megszereznie, mely a tudomá­nyos téren bár­mily jelentőséggel bir. Egye­dül a theologia és a gyakorlati tudományok alkalmazási részei lennének kizárva, ellenben a hazai , illetőleg összehasonlító nyelvé­szetre kiváló tekintettel kell lennie. Az egyetemi könyvtárnak az egyetemes universális szempontokon kívül, különösen mindazon encyclopädicus és didactikai műve­ket, tankönyveket be kell szervezni, melyek a tanuló ifjúságot készületeiben elősegíthetik. A fölös példányok kicserélését, a kötelmi példányok sürgetését javasolja a bizottság. El­lenben egy orsz. főkönytárnok eszméjét, mint kivihetlent a bizottság elejti. E helyett java­solja, hogy a példányok sokszorozásainak kikerülése végett a 3 könyvtárnak havonként érintkezzék. Holnap fölhozom a. m.-vásárhelyi nem­zeti könyvtár ügyét is, melyet jónak tartok Egyedül voltunk. Hol? Erre még képzele­temben sem találtam feleletet. A sötétség áthat­­hatlan volt. Ned Land, magán kívül ez udvariatlan bá­násmód miatt, szabadon féket eresztett boszúsá­­gának. „Ezer ördög!“ — kiálta — „e gazemberek lecskét vehetnének a vendégszeretetetből még a kaledoniaiaktól is. Csak az hiányzik, hogy ember­evők is legyenek. Mit sem csodálkoznám rajta, de kijelentem, hogy tiltakozás nélkül nem engedném magamat felebédeltetni.“ „Nyugtassa meg magát, Ned barátom !“ — csitítgató Conseil. „Ne boszant­sa magát idő előtt. Még nem­ vagyunk nyársra húzva.“ „Még nem, de azt hiszem távol sem vagyunk tőle. Borzasztó sötét van. De szerencsére, késem velem van és látok annyit, hogy hasznát venni tudjam. Az első ki­s banditák közöl érint. . . „Ne tüzelje magát Ned“ — mondom most én „Ki tudja, nem hallják e minden szavunkat. In­kább igyekezzünk kitudni, hol vagyunk. T­apogatózni kezdtem- öt lépést tettem előre, s ekkor egy aczéllemezekből készült falhoz ér­tem. Aztán megfordulva egy asztalba ütöttem, mely körül néhány zsámoly állott. E börtön­ padozata, egy Phormidum tenaxu, nevű új seelandi növényből ké­szült vastag szőnyeggel volt bevonva. Conseil, ki ellenkező irányban indult meg, nem sokára ösz­­szeütközött velem. Börtönünk hossza husz láb, szélessége felényi volt. Magasságára csak abból következtethettük, hogy Ned Land, bár­mily szá­ez úton is ajánlani a kormány és törvény­­hozás figyelmébe. P. Stationary Károly. — A pénzügy­miniszter újabb kölcsöne, melyet az osztrák hitelbank-csoporttól fölvett, mint halljuk, nem öt, hanem hat millió frtot tesz. A kölcsön a földtehermentesítési kötvények októberi szelvényeinek beváltására fog fordítatni, mire kö­rülbelül 6 millió 100.000 frt szükséges. Wenin­­ger Vincze berlini útjáról újabban kedvezőbb hí­rek érkeztek. Az ajánlatok, melyeket kapott, „tisz­tességesek,“ mint mondani szokás. Lehet, hogy némi befolyással erre a bécsi ünnepnek fényes kedve is volt, melyek alatt tudvalevőleg Bismarck herczeg is fogadta Bleichröder urat, kivel aztán Kerkapoly is találkozott Bécsben. Weninger úr a hét végén, vagy a jövő hét elején érkezik vissza Londonból, hova tudvalevőleg ugyancsak az új kölcsön érdekében Berlinből ment. (Ref.) A halál törvénye. (Folytatás.) A fentebb elősorolt táblázatok részben tör­ténelmi, részben tudományos és gyakorlati becs­esei bírnak. Hazánkra nézve még különös törté­nelmi becsesel bírnak. 18. ) Fényes Elek táblázata, és 19. ) Fáy András táblázata, mindkettő azon­ban teljesen hibás alapokon készült és így tudo­mányos becsre számot nem tarthatnak. Ezen ha­landósági táblázatokból különböző korú egyének viszonylagos közép élettartama lett kiszámítva, mely a következő eredményt szolgáltatta: K­.'Ár.Xr«Ál nt f . vfíi m 1?1 hn 1 ún 1 kor középélettartam Llhalasikorév.­nyleg mindig az öregebb fogja a magasabb kor­évet elérni. Különböző országokban eszközölt észleletek öszhangzó eredményei folytán a halandóságra ille­tőleg népességi mozgalmakra vonatkozólag a kö­vetkező statistikai alaptörvények származtak. 1. ) Az évenkénti halálesetek száma körülbe­lül egy­ötöddel kisebb, mint a születések száma, az­az minden 100 újdonszülöttre esik 81, 5 elha­lálozott. Pontosabb számítás szerint minden mil­lió emberre esik évenként 33,864 újszülött és 27,617 haláleset: ha a világ mostani népességét 1200 millióra becsüljük, úgy minden esztendőben 40,636,800 ember születik, és 33,140,400 ember elhal. Miután tehát a szaporodás 3.39°/1, a fogyat­kozás ellenben 2.76% úgy az emberiség száma évenként 0.63% növekszik. 2. ) Általában több figyermek mint leány szü­letik; 100 leány újszülöttre körülbelül 106 fiús­­szülött esik. Nevezetes, hogy a házasságon kívül történő születéseknél ezen viszony ép megfordított. 3. ) A figyermek újszülötteknél­­/a 8zer több a holtan szülött mint a leány gyermekeknél. 4. ) A figyermekek halandósága zsenge kor­ban nagyobb mint a leány gyermekeknél! 5. ) A halandóság az 50-dik körévig a nők­nél nagyobb mint a férfiaknál, azontúl a halandó­sági viszony megfordított. 6. ) A férfiak halandósága az egész életre vo­natkozólag nagyobb mint a nőké. 7. ) A házasok halandósága csekélyebb mint a nőtelen és hajadonok halandósága. 8. ) A téli félévben a halandóság csekélyebb mint a nyári félévben. 9. ) A mérsékelt égövben a halandóság cse­kélyebb mint a forró és hideg égalj alatt. 10. ) A halandóság nagy városokban nagyobb mint faluhelyeken. 11. ) A foglyok halandósága nagyobb mint a szabadságot élvező embereké. 12. ) A jó­módú emberek halandósága cseké­lyebb mint a szegényeké. 13. ) Jól termő esztendőkben általánosságban a halandóság csekélyebb mint mikor szárazság és rész termés van. 14) Tudósok, bányászok, katonák, és tenge­részek között a halandóság viszonylag nagyobb mint a más foglalkozásúaknál. 15. ) Az elhaltak átlagos közép élettartama körülbelül 28 év. 16. ) Az élettartam általánosságban apadó félben van. 17. ) A népesség korcsoportok szerint körül­belül következőkép oszlik fel: 0—15 éves van 23-a 0 41 41 5 50 55 10 47* 57* 15 43* 58* 20 40* 60* 25 37 62 30 335 63 5 35 30* 65* 40 27 67 45 24 69 50 20 5 70* 55 17 72 60 14 74 65 11 76 709 79 757 82 805 85 854 89 903 93 952 97

Next