Magyar Polgár, 1873. július-december (7. évfolyam, 148-298. szám)
1873-10-25 / 245. szám
Vii. évfolyam. 245. szám. Klossvártt, szombat october 25. 1873. OMm~v * ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK. Égés* évre .............................16 ft. — kr Félévre . • ..............................8» — „ Egy negyedre........................4 . — , Egy hónapra ........................I „ 50 „ Zn 5^ SZERKESZTŐSÉGI IRODA: A lyceumi nyomdába Kiadó hivatal: A lyceumi nyomda „köz Teleki zponti irodája“-i Domokos-házban, főtér, gr. n. , HIRDETÉSI DIJAK ^ Ots*ör (lankbinott sor ára 6 kr. Minden hirdet*« után 80 kr, bélyegilleték. Nagy hirdetéseknél kedvezmények. “2. NYILTTÉR «őrönként, vagy annak helye H kr. Reklamok: hirfüxérbe »őrönként 1 (1. TÁRCZA. HÚSZEZER HERTFIELD A TENGER ALATT-után francijából. HETEDIK FEJEZET. „Mobilis in mobile/1 (Folytatás.) A kíméletlen beszállásolás egy pillanat műve volt. Időnk sem volt, hogy magunkhoz térjünk. Nem tudtam mit éreztek Ned Land és Conseil, midőn oly rögtönözve ez úszó börtön belsejébe vonszoltattak, én részemről úgy éreztem, hogy hideg borzongás futott végig rajtam. Kivel volt dolgom. Kétségtelenül valamely új divatú tengeri rablóval, ki a tenger kizsákmányolásának ez eddig ismeretlen nemét gyakorolta. Alig csukódott be utánnunk a nyílás, midőn egyptomi sötétség uralgott körülöttünk. Szemeim a külső világosság által még elfogulva, mit sem különböztethettek meg. Csak azt éreztem, hogy meztelen lábaim egy vaslépcső fokozataiba ütköztek. Ned Land és Conseil, karonragadva után nam következtek. A lépcső alján egy ajtó nyílt fel előttünk, s alig hogy belül voltunk rajta, azonnal be is záródott. A fentebbiekből azon általános szabály következik, hogy két különböző korú egyén közt valószilas legény volt is, képtelen volt kezével érinteni a boltozatot. Félórát tölthetünk már ott, anélkül, hogy helyzetünkön valami változott volna. Midőn a sötétséghez lassanként szokni kezdő szemeinket egyszerre a legerőssebb világosság kápráztatta meg. Börtönünk egyszerre oly világos lett, hogy szemeim képtelenek voltak elviselni azt. Fehérsége és vakító fényénél fogva rögtön felismertem azon villanyos fényt, mely a fregatté fedélzetén már oly csudásan szép látványt nyújtott, önkénytelenül behunyván szemeimet, csak lassanként nyitottam fel azokat, és észrevettem, hogy a világosság egy félgolyóból ömlik ki, mely a terem boltozatába volt alkalmazva. „Végre, világosan látunk“ — kiálta Ned. „Igaz“ — válaszoltam — .De azért helyzetünk még mindig sajátszerű “ „Ha a nagyságos úr türelmes tudna lenni — mondá Conseil. A világosság megengedte, hogy vizsgálat alá vehessem a bútorzatot. Az egész bútorzat az asztalból és öt zsámolyból állott. A láthatatlan ajtónak légmentesen kellett záródnia, mert semmi zaj sem hatolt füleinkhez kívülről A hajó belsejében föltétlen csendnek kellett uralkodnia. Mozgott-e, a víz felszínén maradt, vagy alámerült-e . Sejtelmem sem volt mindezekről. A világító golyónak azonban czéljának kellett lenni. Nem kétkedtem tehát, hogy a személyzet is mutatni fogja magát. Nem csalatkoztam. Az ajtó körül neszt hallottunk, az felnyílt és két alak lépett be rajta. Az egyik alacsony, de izmos, erős alkatú volt: hatalmas koponyáját sűrü fekete haj borította, bajusza pedig csinosnak mondható volt. Tekintete élénk és átható, segészlényén azon déli elevenség volt észlelhető, mely Francainaországban a provençalok kizárólagos sajátja . Dideros helyesen jegyezte meg, hogy az ember mozdulatai jelképiek. E kis ember élő bizonyíték volt ez állítás mellett. Látni lehetett rajta, hogy közönséges beszéd közben a prosopopiák, metonymiák, hypallagiek s hasonló szónoklati figuráknak csak úgy folyni kellett ajkairól, miről egyébként soha sem volt alkalmam meggyőződni, mert jelenlétemben egy sajátszerű, előttem teljesen ismeretlen nyelven beszélt. A másik alak még körülményesebb leírást érdemel, Gariolet vagy Engel valamelyik tanítványa, mint nyitott könyvből, úgy olvashatott volna, arczából. Az első pillanatra tisztában voltam főtulajdonaival. Önbizalom — mert a szép vállakon egy nemes vonásu fő nyugodott, és gyönyörű szemeiből nyugodt fölény sugárzott ki. — Nyugodt vérmérséklet — mert inkább halvány mint piros arczából, csöndes vérforgásra következtethettem . Erély — ez homlok izmainak gyors összehúzódásában nyilatkozott : — Végre bátorság — mert hatalmas lélekzet vétele, csak bátor szivek tulajdona. — Hozzáteszem még, hogy egész alakja nemesen büszke volt, s szilárd nyugodt tekintete nagy ' ------ - ...........■ - » --v--1’-*" KOLOZSVÁR, OCTOBER 24. Fővárosi levelek. CCCLI. Pest, oct. 23. 1873. Kedves barátom! E napokról fontosabb és érdekesebb eseményekről nem tudósíthattak, — ha csak az ultramontán erőlködésekről nem akarok írni — mint az indítványomra gr. Mikó Imre elnöklete alatt ülésező országos etquete bizottság működéséről, mely hazai gyűjteményeink elhelyezésének és rendszerezésének ügyeit komoly figyelme tárgyává tette. Nagy örömmel írhatom, hogy mindaz, miket én évek óta sürgettem, de amelyek egy és más oldalról soknemű ellenzéssel és ellenszenvvel találkoztak, — mint az orsz. bizottság hangulatából látom — legnagyobb részben elfogadtatok s ajánltatni fog a kormány és törvényhozás figyelmébe. Kár, igen nagy kár, hogy részgazdálkodásunk miatt azok nagy részének kivitele későbbi időre lesz utalva, no de legalább ki lesz jelölve az irány, melyet ha a kormány követni fog, az oktalan pazarlásnak és czélszerűtlen építkezéseknek, rendszeretlen gyűjtéseknek s bizonyos hazai szempontok háttérbe tolásának eleje lesz véve. Az eddigi tanácskozások szerint elvileg el van fogadva már: — egy díszes képcsarnok építése, melyben a két képgyűjtemény művészi iskolák szerint lesz egyesítve. Addig, mig a képcsarnok épülhetne is, — a modern műdaraboknak az o iskolai művektől elkülönzése. — a nemzeti múzeum növénytani gyűjteményeinek az egyetemeivel egyesítése, ez utóbbinak helyiségeiben. Az országos földtani intézet geológiai és őslénytani és geognostikai gyűjteményének, mely arra van szánva, hogy Magyarország földtani képleteit állítsa szem elé, a múzeum hasonló rendszeres gyűjteményei mellé helyezése. — — A muzeum nem oda illő tárgyainak a nemzeti muzeum helyiségéből „ki akoldalitása.“ Nagy mértékben felkelte a bizottság figyelmét még az is, hogy az orsz. gyüjtemények helyiségei minden kártékony behatás vagy veszély ellen biztosítva legyenek s téli használatra is veszélytelen fűtés által alkalmatosakká tétessenek. Ma például már felkérte a bizottság Ibbi építészt, hogy a múzeum fedélzetét, bevakolását és fűtését, valamint az Akedemia-palota termei fűtését illetőleg is tervet és költségvetést nyújtson be. Ezután a bizottság a három nagyobb országos könyvtárat vette tárgyalása alá , ezek jellegében és jövő irányzatában jutott megállapodásra, így kimondá, hogy a nemzeti múzeum könyvtára már rendeltetésénél fogva (Biblioteca) is határozottan nemzeti, illetőleg hazai irányban vezetendő, melynek lehetőleg mindazt magában kell foglalnia, mi magyarul, vagy más nyelven, de magyarok által, Magyarországon vagy külföldön Magyarországról nyomva, vagy irva van. Elfogadta egy encyclopädiai segédkönyvtárnak s a gyűjtemények mellé illető segédkönyvtáraknak fölállítását, illetőleg gyarapítását. A magyar akadémia könyvtárának az összes világ tudomány színvonalán kell állania — folytonosan s ezért mindazon művet, és folyóiratot megszereznie, mely a tudományos téren bármily jelentőséggel bir. Egyedül a theologia és a gyakorlati tudományok alkalmazási részei lennének kizárva, ellenben a hazai , illetőleg összehasonlító nyelvészetre kiváló tekintettel kell lennie. Az egyetemi könyvtárnak az egyetemes universális szempontokon kívül, különösen mindazon encyclopädicus és didactikai műveket, tankönyveket be kell szervezni, melyek a tanuló ifjúságot készületeiben elősegíthetik. A fölös példányok kicserélését, a kötelmi példányok sürgetését javasolja a bizottság. Ellenben egy orsz. főkönytárnok eszméjét, mint kivihetlent a bizottság elejti. E helyett javasolja, hogy a példányok sokszorozásainak kikerülése végett a 3 könyvtárnak havonként érintkezzék. Holnap fölhozom a. m.-vásárhelyi nemzeti könyvtár ügyét is, melyet jónak tartok Egyedül voltunk. Hol? Erre még képzeletemben sem találtam feleletet. A sötétség áthathatlan volt. Ned Land, magán kívül ez udvariatlan bánásmód miatt, szabadon féket eresztett boszúságának. „Ezer ördög!“ — kiálta — „e gazemberek lecskét vehetnének a vendégszeretetetből még a kaledoniaiaktól is. Csak az hiányzik, hogy emberevők is legyenek. Mit sem csodálkoznám rajta, de kijelentem, hogy tiltakozás nélkül nem engedném magamat felebédeltetni.“ „Nyugtassa meg magát, Ned barátom !“ — csitítgató Conseil. „Ne boszantsa magát idő előtt. Még nem vagyunk nyársra húzva.“ „Még nem, de azt hiszem távol sem vagyunk tőle. Borzasztó sötét van. De szerencsére, késem velem van és látok annyit, hogy hasznát venni tudjam. Az első kis banditák közöl érint. . . „Ne tüzelje magát Ned“ — mondom most én „Ki tudja, nem hallják e minden szavunkat. Inkább igyekezzünk kitudni, hol vagyunk. Tapogatózni kezdtem- öt lépést tettem előre, s ekkor egy aczéllemezekből készült falhoz értem. Aztán megfordulva egy asztalba ütöttem, mely körül néhány zsámoly állott. E börtön padozata, egy Phormidum tenaxu, nevű új seelandi növényből készült vastag szőnyeggel volt bevonva. Conseil, ki ellenkező irányban indult meg, nem sokára öszszeütközött velem. Börtönünk hossza husz láb, szélessége felényi volt. Magasságára csak abból következtethettük, hogy Ned Land, bármily száez úton is ajánlani a kormány és törvényhozás figyelmébe. P. Stationary Károly. — A pénzügyminiszter újabb kölcsöne, melyet az osztrák hitelbank-csoporttól fölvett, mint halljuk, nem öt, hanem hat millió frtot tesz. A kölcsön a földtehermentesítési kötvények októberi szelvényeinek beváltására fog fordítatni, mire körülbelül 6 millió 100.000 frt szükséges. Weninger Vincze berlini útjáról újabban kedvezőbb hírek érkeztek. Az ajánlatok, melyeket kapott, „tisztességesek,“ mint mondani szokás. Lehet, hogy némi befolyással erre a bécsi ünnepnek fényes kedve is volt, melyek alatt tudvalevőleg Bismarck herczeg is fogadta Bleichröder urat, kivel aztán Kerkapoly is találkozott Bécsben. Weninger úr a hét végén, vagy a jövő hét elején érkezik vissza Londonból, hova tudvalevőleg ugyancsak az új kölcsön érdekében Berlinből ment. (Ref.) A halál törvénye. (Folytatás.) A fentebb elősorolt táblázatok részben történelmi, részben tudományos és gyakorlati becsesei bírnak. Hazánkra nézve még különös történelmi becsesel bírnak. 18. ) Fényes Elek táblázata, és 19. ) Fáy András táblázata, mindkettő azonban teljesen hibás alapokon készült és így tudományos becsre számot nem tarthatnak. Ezen halandósági táblázatokból különböző korú egyének viszonylagos közép élettartama lett kiszámítva, mely a következő eredményt szolgáltatta: K.'Ár.Xr«Ál nt f . vfíi m 1?1 hn 1 ún 1 kor középélettartam Llhalasikorév.nyleg mindig az öregebb fogja a magasabb korévet elérni. Különböző országokban eszközölt észleletek öszhangzó eredményei folytán a halandóságra illetőleg népességi mozgalmakra vonatkozólag a következő statistikai alaptörvények származtak. 1. ) Az évenkénti halálesetek száma körülbelül egyötöddel kisebb, mint a születések száma, azaz minden 100 újdonszülöttre esik 81, 5 elhalálozott. Pontosabb számítás szerint minden millió emberre esik évenként 33,864 újszülött és 27,617 haláleset: ha a világ mostani népességét 1200 millióra becsüljük, úgy minden esztendőben 40,636,800 ember születik, és 33,140,400 ember elhal. Miután tehát a szaporodás 3.39°/1, a fogyatkozás ellenben 2.76% úgy az emberiség száma évenként 0.63% növekszik. 2. ) Általában több figyermek mint leány születik; 100 leány újszülöttre körülbelül 106 fiússzülött esik. Nevezetes, hogy a házasságon kívül történő születéseknél ezen viszony ép megfordított. 3. ) A figyermek újszülötteknél/a 8zer több a holtan szülött mint a leány gyermekeknél. 4. ) A figyermekek halandósága zsenge korban nagyobb mint a leány gyermekeknél! 5. ) A halandóság az 50-dik körévig a nőknél nagyobb mint a férfiaknál, azontúl a halandósági viszony megfordított. 6. ) A férfiak halandósága az egész életre vonatkozólag nagyobb mint a nőké. 7. ) A házasok halandósága csekélyebb mint a nőtelen és hajadonok halandósága. 8. ) A téli félévben a halandóság csekélyebb mint a nyári félévben. 9. ) A mérsékelt égövben a halandóság csekélyebb mint a forró és hideg égalj alatt. 10. ) A halandóság nagy városokban nagyobb mint faluhelyeken. 11. ) A foglyok halandósága nagyobb mint a szabadságot élvező embereké. 12. ) A jómódú emberek halandósága csekélyebb mint a szegényeké. 13. ) Jól termő esztendőkben általánosságban a halandóság csekélyebb mint mikor szárazság és rész termés van. 14) Tudósok, bányászok, katonák, és tengerészek között a halandóság viszonylag nagyobb mint a más foglalkozásúaknál. 15. ) Az elhaltak átlagos közép élettartama körülbelül 28 év. 16. ) Az élettartam általánosságban apadó félben van. 17. ) A népesség korcsoportok szerint körülbelül következőkép oszlik fel: 0—15 éves van 23-a 0 41 41 5 50 55 10 47* 57* 15 43* 58* 20 40* 60* 25 37 62 30 335 63 5 35 30* 65* 40 27 67 45 24 69 50 20 5 70* 55 17 72 60 14 74 65 11 76 709 79 757 82 805 85 854 89 903 93 952 97