Magyar Polgár, 1873. július-december (7. évfolyam, 148-298. szám)
1873-11-25 / 270. szám
Ennek indokát főleg főkapitány Boér Kálmán tapintatos eljárásában kell keresnünk, mely a törvény és méltányosság kívánalmainak megfelel Ami a gyűlés eredményeit illeti, az első tárgyban hozott határozat megfelelő a törvénynek, ám keresse a megy, mindig sére meznek orvoslást, ha csakugyan sérelmeket lát, a törvény módot nyújtott e tekintetben: éljen mindenki vele. A második határozat, a tiszti kereset megindítása kérdésében,habár kívánatos lett volna tisztába lőni, mennyire részesek a felfüggesztett tisztviselők a Demsusianféle üzelmekben, tekintve, hogy a vidék nyugalma helyre állott s egy kereset megindítása által elégületlenség keletkeznék, szintén megnyugtató , a körülményeknek teljesen megfelel. . A Demsusián érdekében hozott határozat a főkapitány s ottani magyar elem dicséretére szegel, e tett bizalmat kelt, mely vajha megszilárdulna és semmi által meg nem zavartatnék. Fogarasvidék rendes medrében működik, a mi megnyugtatására szolgál úgy a román, mint szintén a magyarnak is. A városi uj képviselet első közgyűlése (Nov 22-én.) (v) A tanácsház új ülésterme ma egészen megtelt képviseleti tagokkal és hallgatósággal. Főispán a gyűlést 10/9 órakor rövid üdvözlő beszéddel megnyitván, jegyzőhelyettesnek Lugo■i urat és tiszti-ügyész helyettesnek Tamásy János urat kéri fel. Olvastatik a verificáló bizottság jelentése, mely szerint csak egy választott: Hirschfeld József nem igazoltathatik. K. Papp Miklós három, Frits Albert két kerületben lévén megválasztva, Szász Gerő és Bányai Vitális pedig a képviselőségről lemondván, összesen 6 pótválasztás rendeltetik el, mégpedig, Simon Elek indítványára, választási elnökökkel, igazoló és bíráló választmánynyal. Főispán kijelölő bizottság választására ■sölitja fel a közgyűlést. Szász Domokos, mielőtt ez megtörténnék, indítványba hozza, hogy az osztrák császári jubileum alkalmából ő felségéhez üdvözlő felirat Intéztessék. Elfogadtatott. Simon Elek helyes indokolásal a következő határozati javaslatot nyújtja be : Tekintve, hogy Kolozsvár város bizottsága az 1872. 42. tezikk alapján mai napon megalakult, • tekintve, hogy e bizottság van hivatva a hatósági jogokat a törvényhatóság nevében gyakorolni, ____ ravazza, mely hivatva van a lelépendő tiszti kartól az önkormányzat és közigazgatás minden ágait átvenni és a folytonosságot fenntartani, ebből kifolyólag a bizottságnak nemcsak jogában áll, sőt kötelessége is, a jelen állapotot megvizsgálni, hogy a beállítandó tiszti karnak az átadást szabályszerűleg megtehesse; ugyanazért indítványozom : Küldjön ki a bizottság a maga kebeléből egy 18 tagból álló bizottmányt, azon utasítással, hogy az négy osztályra szakadva, azl-ső osztály a polgármesteri irodát és levéltárt, a belső tanács ügyvezetését szakaszonként, városi levéltárt, igtató, kiadó hivatalokat, a képviselet jegyzőkönyveit, a II ik osztály a majorsági pénztárt a hozzácsatolt pénztárakat, a kir. adóügyet, számvevőséget, fuvar-, szállás- és városgazdai hivatalt, a III-ik osztály a belső és mezei rendészetet, kiterjesztve figyelmét a büntetési pénzekre, az idegen fölszedett vagy fölszedés végett hozzá áttett pénzekre. a IV-ik osztály az árvaügyet, annak pénztárát átvizsgálván, mindenik osztály a maga kijelölt körében a ráruházott hatalomnál fogva eljárhasson és vizsgálata eredményét a bizottságnak bejelentse. Ez indítvány ellen szóltak: Szász Domokos és Groisz Gusztáv, mellette Jakab Elek Wolf János, Nemes József és Bokros Elek helyes érveléssel. Közgyűlés a határozati javaslatot egész terjedelmében elfogadta, és avizsgáló és előkészítő« czimmel fölruházott bizottság 18 tagjának megválasztását a jövő gyűlésre tűzi ki. kerül ^Bor^ * Candidáló bizottság választására A képviselet részéről beválasztottak: Nagy Lajos (64 szavazattal,) Bokros Elek 163 é. Wolff János (60 ,,) Ö,L(“ * 1 szavazat. A főispán által kineveztettek Szász un nokot, Hinti György é, T,m í .i JmnM D°’ • Arr nyoa határnapra tűzessék ki. .... Fő ' & pán jónak látná, ha minden a candidáló bizottságra bízatnék és szükségtelennek ja a közgyűlés beavatkozását annak teendőibe . Jakab E. Bokros indítványa mellett e-nel szót s kimondatni kívánja, hogy a polgármester- Választás ö —6 nap alatt meg cs’essék#ünz Gy. csak azt óhajtja kimondatni, hogy a választások .minél hamarább* ejtessenek meg. Ferenc« József igen ügyes érvelés««! Bokros indítványa mellett szól. A közgyűlés a választás határnapjául nov. 29-ét tűzi ki. Ezzel a gyűlés 12. órakor bezáratott. A kolozsvári I. egyetem bölcsészeti karának a vallás- és közokt.miniszter úrhoz fölterjesztett véleménye a középtanodai törvényjavaslat tárgyában. Nagyméltóságú magyar királyi vallás és közoktatási ministérium! Az egyetemi tanács nagyméltóságod 17.911 számú rendelete értelmében közölte velünk a gymnasiumi törvényjavaslatot, hogy a felett véleményt mondhassunk. Karunk őszinte örömmel üdvözli a középtanodai ügynek azon szembetűnő nagy haladását, amelyet az feles. (1. 11. 17. 18. 19. stb. §§) De, bár az egészet általában olyannak tekinti, mint amely a magyar tanegy felvirágzásának kiindulási pontjaként fog egykor emlittetni , nem hallgathatja el, hogy lát benne egy pár lényeges hiányt is. Ezen hiányok közül: Egyik a görög nyelvnek facultatív tantárgygyá tétele. Karunk a kérdésben teljesen osztja azon már többfelől és többször nyilvánított aggodalmat, miszerint így sokkal kevésbé fog elévetni az óhajtott czél. Kétszeres a mi karunk aggodalma, ha figyelembe vesszük azon ellenmondást, miszerint a gymnasium az egyetemre előkészítő intézetnek mondatik és még is a görög nyelvben teljesen járatlan növendékek is jöhetnének a bölcsészeti kérhoz, amelynek tantárgyai nagyon megkívánják a görög nyelvben való jártasságot. A görög nyelv gazdagsága az alakokban, a görög irodalom gazdagsága az eszmékben, továbbá ennek a jószlás, erény, hazafiság fejlesztésére való nagy hatása és az a körülmény, hogy a latin irodalom is a görögből származott, — és hogy az európai magasabb miveltség a görög irodalmon alapszik, mind oly okok, amelyek Európa mivelt nemzeteit ellenállhatlanul ösztönözték és ösztönzikarra, hogy gymnasiumaikban ist tegyék a képzés egyik hatalmas eszközévé. Noha elismerjük, hogy gymnasiumaink mostani növendékeinek nagy részénél alig számba vehető a görög nyelvben tett előmenetel és noha magunk is azt valljuk, hogy a mostani eredmény alig érdemli meg a rá fordított időt, de, szerintünk, • \,*- -------- oj-*■““-**““*caas azon növendékeire, akiknek épen tetszeni fog, hanem, — mivel mi a görög nyelvet a gymnasiumi képzés eleégedheetlen eszközének tartjuk — az, hogy e nyelv tanítását akként kell intézni, hogy a mostaninál sokkal nagyobb, olyan foganatja legyen, amely megfeleljen az óhajtott czélnak. Ezt pedig nem csak nem lehetetlennek, hanem bizonyosan elérhetőnek is tartjuk, ha 1) A reál iskolák folytonos szaporodásával lassanként kiválnak a gymnasiumokból azok, a kiknek életczélja nem kívánja meg a classicus képzést. — 2.) Ha a görög nyelv tanítása a kellő methodus szerint fog intézteni, a ha 3) kellő képzettségű tanárok elegendő időt fognak rá fordítani. Másik hiánya a javaslatnak — szerintünk — az, hogy nem foglalkozik elég behatóan azon a kérdéssel: miként lehetne hatni arra, hogy a tanárok folytonos tanulmányozás által a fejlődő tudományosság szinvonalán maradhassanak. E tekintetben a javaslatban felvett tanári vizsgák nagyon jók ugyan kiindulási pontnak, de a tanárok folytonos munkaságára nézve alig, vagy épen nem nyújtanak biztosítékot. Nem tartjuk e tekintetben egészen kielégítőknek a tanári értekezleteket sem, hanem óhajtanánk még valamit, ami mind a tudomány, mind az állam érdekének nagyobb biztosítékot nyújtana. Ilyennek tartanánk mi, ha positív törvénnyé tétetnék, hogy nem csak rendes, hanem ideiglenes tanárrá sem lehet az, aki legalább egy évet nem töltött valamely tanárképezdében s még tanári vizsgát nem tett. Továbbá, hogy a tanári értekezletek akként szereztetnének, hogy nem csak paedagogiai, hanem általában szaktudományi értekezésekkel is foglalkoznának ; továbbá hogy a gymnasiumok által kiadatni szokott programmokban mulhatlanul legyen legalább egy tudomány», értekező«, ehez képest ezen programmok akként rendeztetnének, hogy egy vagy két tudományos értekezést befon.dba,..nak, . az igazgatók láttatnának el azon költséggel, , m,, a proíomnot ilyen kibővítésére k.vántalik. Végre, boor az állam pénzerejéhez mérve, minél több jut.lomkérdést tűzetne ki, oly értekezésekre, . melyek . folytonos tanulmányozás ösztönéül , illetőjén nincskövéűl szolgálnának; . ezen 'AE w beadandó« művik akár a tanári értekezletek SSaX b“,ok galla Gergely (az ál-Weselényi) b ü n p 5 r e. Nagyvárad, nov. 16 (Folytatás.) Olvastatik Balla Jóssef családi értesitőjs, melyben a gyermekek között vádlott neve is előfordul. Elnek Van e megjegyezni valója ? Vádlott. Mondtam, hogy én a Bálla családba becsempésztetve, meg is kereszteltettem, tehát nincs min csodálkozni, ha nevem a családi értesítőben előfordul. Olvastatik Bálla Józsefné erkölcsi bisonyilványa, melyben neveseit ellen nem tétetik semmi kifogás. Olvastatik Balla Józsefné családi értesítője, melyből kitűnik, hogy ez több törvénytelen gyermeknek volt anyja, kik azonban házasság által törvényesittettek. Olvastatik Bálla Mária, Bálla Józsefné leányának jegyzőkönyvi vallomása, melyben előadja, hogy korán férjhez kényszeríttetvén, Gergelyt nem is igen ismerte. Anyja vagyoni állása meglehetős volt, erkölcsi viseletére nem tud semmit mondani. Bíró Károly református lelkész Kolozsvárról, levelében hozzá intézett kérdésre fseli, hogy valószínű, mikép a mostani egyházpecsit használtatott már 1826-ban is, de határozottan nem állítja. Olvastatnak Nagy Józsefné és fia, Nagy Gerson ügyvédnek halotti bizonyítványai. Következik Bőd János nyilatkozata, melyben azt adja elő, hogy ha jól tudja, testvére Bőd Péter már 1824-ben szt-királyi lelkész volt. Olvastatik Nemes Kálmán folyamodványa, melyben Bor Esster levele folytán Dalia Lászlót újabban kihallgattatni kérte. Védőügyvéd: Kérem még a polg. perben alperesk által beadott ellenirat és viszonválasz felolvasását, melyből ki fog tűnni, hogy itt az okmányok állítólagos hamisságának földerítése czéljából, kivéve az új szakértői esémjét, épen ugyanazon bizonyítékok hozattak elő, melyekkel alperesek már a polgári perben éltek. Közvádló ellene van. A törvényszék viszavonulván, azon határozatot mondja ki, hogy miután a büntető bíróságot a polgári bíróság eljárása nem korlátozhatja, a védő ügyvéd által kelt periratok felolvasása szükségtelen. Közvádló Szikssay Lajos magánvádlóból azon kérdést intézi, váljon le. Wesselényinek 1823 ban használt pecsétet, különösen pedig gyűrűs pecsétüjegéR van, hogy e családi ékszertárban föl leszsz található. — Elnök: (magánvádlóhoz.) Kész e ön itt tett vallomásaira az esküt letenni ? Magán v. Kész vagyok. — Védő ügyv. Szerintem, mivel Szikszay itt mint magánvádló, a család megbízottja szerepel, nem eskethető meg. — Ké s vádló: Engedelmet kérek, Szikszay ur tanúnak is be volt idézve. (Megeskettetik — a törvényszék így határozott.) Elnök előadja, hogy Kerekes József tanú ma jelenté, mikép még a Dalia születésére, kilétére vonatkozólag lenne némi előadni valója — minek folytán Kerekes József folytatólag kihallgattad. — Elnök: (tanuhoz) Emlité ön, hogy még lenne némi előadnivalója. Szóljon! — Tanú: Midőn 1868 ban Perczel Debreczenbe jött, Balla fogadta őt s midőn felmentünk a terembe, Perczel többek előtt és előttem ezt mondta Ballának : „Ismerlek mint bátor honvédtisztet bravúrjaidból, édes apádat pedig mint kebelbarátomat ismertem, légy követője apádnak !* — Egyszer meg Debreczenben a vasútnál voltam Ballával s ott söröztem, midőn a megérkező vonatból egy ismeretlen szőke úr lépett ki, mellénk ült s Balláhos eme szavakat intézte: „Nem Wesselényi Lászlóhoz van szerencsém , hanem mondaná is megismertem volna hangjáról, mely az apjáéhoz egészen hasonlít, hitt most is fülembe ,cseng le. Wesselényi Miklósnak a szava, midőn ön után, ki lovat vitt, lóhátról kiáltá: Megállj kölyök, mindjárt lelőlek, visszajősz mindjárt anyádhoz kezet csókolni, és ön azt felelte vissza : Nekem nem anyám, nem megyek ! E I- nek: Ki volt az a szőke úr ? T a nu : A nevét nem tudom. - E 1 nő k: Mit mondott az az ismeretlen, mikor kiáltott utána b. Wesselényi Balának és hol ? - Tanú : Azt mondta, hogy a kolozsvári országutban 1846-ban történt az eset . Magánvádló: (belessói) Akkor már a báró vak volt, nem lovagolhatott. -Elnök: Hogyan van, hogy az esetet tegnapi vallomásán nem emlitémk? - Tanú: Ásoit, jutott eszemb. Vádlott elvezettetvén, elnök által fölszólittatik hogy ha volnának még igazoló adatai a 4 darab hamis okmány tárgyában, adja elő azokat . Engem eléggé igazolnak okmányaim. Különben’van-' nak még okmányaim, melyekkel majd több követelést fogok a család ellen indítani, de melyekkel most nem rendelkezhetett E. Láss! L ? ' u..esnSebo, hogy elTiltott adatnék a dolognak. Mondj, meg, ki ,z . . Vádlott: Csodálkozom e kérdés ismétli Bén, hiszen mit többször k,jelentén,, hogy az nam mondom meg. )Nag, hangon «vagy dek,.m.. tioval.) Erre a kebelre — méltóztassék ide nézni _ esküszöm, hogy anyám nevét soha sem fogom fölfedezni. E. Él-e a B. ? V- Nem mondom meg. E. Fölfedezte-« nevét valaki előtt? V. Solis. Következik a 9-ik bűntény. E. Vádoltatik ön azzal, hogy a Wesselényiek ellen indított perében következő szövegü h&mi, •sküt tett le. Fölolvastatik az eskü szövege. E. I tette le ön »« esküt? V. Sióról szóra. Most is esküszöm (nagy kiabálással, égre tekintve dek. l».nál) atyám szent hamvaira, hogy báró Wesselény Miklósnak természetes fia vagyok. E. Ne kiabáljon úgy beszéljen természetes hangon. V. Ternészetes hang ez tekintetes törvényszék, csak a lelkesültség néha magasabbra emeli. E. ön elismerte, hogy a keresetlevél, melynek alapján önnek az eskü ítéltetett, hamis ? V. Nem egészen. E. De azt is elismeri, hogy a perben nem említette ön meg, hogy azelőtt Bella volt? V. Nem árulhattam el szüleim titkát. Következik a 10-ik bűntény. E. Vádoltatik ön azzal, hogy Debreczenben elfogatási alkalmával gyilkossági kísérletet követett el. Beszélje el, hogy történt elfogatási? V. Tokajból megérkezvén a vasúton, omnibusba ültem; a városháza előtt az omnibus megáll, és két ember nekem rontott, megfogtak — én földhöz vágtam mindkettőt, — azután menekültem,? de a kaszinó előtt megálltam, ott körülvettek az emberek, én kezemben lefelé tartottam a pisztoyt? melyet sí oda jövő biztosnak átadtam — E. ön az elfogd biztosra futás közben rácsattantotta a pisztolyt? ^ V. Nem igaz. E. Ez midőn önt elfogta, mellének szegezte a pisztolyt. V. Nem igaz E.óvakodjék az ily kifejezésektől, milyenekkel művelt ember nem él. V. Olyan emberrel szemben élhet, még egyszer mondom, szemtelen dicsvágyó hazugság. E. S mert ismételte, megvonom öntől a azót s kivezettetik. — Vádlottat kivetetik. Tanú: Juhász Imre debreezeni bitos előadja, mikép fogta el Ballát, hogy ez, midőn menekült előle, egyizben visszafordult s reá iránysá pisztolyát, midőn pedig utolérte, folytonosan mellének szegezve tartotta a pisztolyt, míg kezéből erővel ki nem vette. — Hallotta ön a pisztoly csattanását. — T. Nem. — E. Föl volt húzva a kakas, midőn elvette? — T. Nem. — E. Töltve volt a pisztoly ? T. Töltve. — E. A f elvétel után megvizsgálták a pisztolyt ? — T. Igen a várnagygyalés Halasi Imrével, a gyutacs sara még rajta volt. Több kevéssé lényeges kérdések után tanú szembesittetik vádlottal, ez minden állítására azt feleli: nem igaz, hazudik. E. (Vádlotthoz.) Volt-e ----- .v.|Ua«H^,n 2 mm y ^ E. Nagy Gyula állita, hogy önnek Tokajban gyutacsot adott,meyet reá is tett a pisztolyra. V. Nem igaz, Nagy Gyulától csak golyót kaptam, de gyutacsot nem. T. Halász Imre Debreczenből az elfogatási esetet úgy beszéli el mint Juhász. E. Látta-e ön, hogy vádlott Juhásznak szegezte a pisztolyt? - T. Láttam. — E. Hallotta-e a csattanást? — T. Nem. — E. Ön Debreczenben felvett valloméntban azt adta elő, hogy hallotta a csattapártt. Tévedtem, nem hallottam. — Szembefttetvén vádlott, minden állitást tagad. Elövetettetik :Szeitser Tr Józi«f U nu. Katonatisat s hadnagyi minőségben szolgál a 39-ik gyalogezredben. Bécsből jött le a tárgyalásra. állomásának lényeges része, hogy midőn Bella után szaladt a biztos, ő — másodmagával sétálván —olyan formát hallott, mint midőn a pisztoly kakasa lecsattan. Szembesittetvén vádlott tanúval, E. As ön előtt álló tanú azt mondja, hogy hallotta, midőn ön a pisztoly kakasát elcsattantotta. — V. Hall' hatott oly formát. Méltóztasanak a pisztolyom nyelében levő kapszlitartó felső lapját felhúzni és ismét leengedni, ez épen olyan hangot ad, mintha a kakas ütödnék a piramidishez. Szaladás közben e kapszlitartó felső lapja pattant föl s én leeresztettem. Ez volt az a csattanás. (Egy valaki adott utasítás szerint próbálja a kapszlitartót, mely leeresztés közben csakugyan olyanforma csattanást hallatott, mint midőn a pisztoly csütörtököt mond.) (A hallgatóság ez ügyes mentséget tetszéstől fogadja.) Hamar Károly -tanú debreeeni számtiszt ugyan azt adja elő, mit Szeitzerer. Szembesittetik vádlottal s esküt tesz. Nagy Gyula tanú ismét bevezettetik. Elnök: Mondja ön vádlottnak szemébe, egy öntől kapott gyutacsot, melyet a pisztolyra rá is tett. T. Igen. — V. Csak golyót adott ön puskapor nálam volt. — T. Azt nem tudom határozottan, hogy kapszlit is adtam. — E. Annyi azonban bizonyos, hogy ön előtt gyutacsot tett a pisztolyra? — T. igen. Elnök az ülést egy órára felfüggezzti. Szünet után behivatik vádlott. Elnök:ön vádoltatik azzal, hogy Hajdú zsené, Sipos Zsuzsánnát bántalmazta, összetörte ruháját és 2 forintját eltulajdonította. .. A d 1o 11: Bocsásson meg elnök úr, ha em hogy ezt nem komolyan teszi föl rólam. Elnök: Beszélje el hát ön. Vádlott: Mándi Péter margitai birtos !