Magyar Polgár, 1873. július-december (7. évfolyam, 148-298. szám)

1873-11-25 / 270. szám

Ennek indokát főleg főkapitány Boér Kál­mán tapintatos eljárásában kell keresnünk, mely a törvény és méltányosság kívánalmainak megfelel A­mi a gyűlés eredményeit illeti, az első tárgyban hozott határozat megfelelő a törvénynek, ám keresse a megy, mindig sére meznek orvoslá­st, ha csakugyan sérelmeket lát, a törvény mó­dot nyújtott e tekintetben: éljen mindenki vele. A második határozat, a tiszti kereset megin­dítása kérdésében,habár kívánatos lett volna tisz­tába lőni, mennyire részesek a felfüggesztett tiszt­viselők a Demsusianféle üzelmekben,­­ tekintve, hogy a vidék nyugalma helyre állott s egy kereset megindítása által elégületlenség keletkeznék, szin­tén megnyugtató , a körülményeknek teljesen megfelel. . A Demsusián érdekében hozott határozat a főkapitány s ottani magyar elem dicséretére sze­­­gel, e tett bizalmat kelt, mely vajha megszilár­dulna és semmi által meg nem zavartatnék. Fogarasvidék rendes medrében működik, a mi megnyugtatására szolgál úgy a román, mint szintén a magyarnak is. A városi uj képviselet első közgyűlése (Nov 22-én.) (v) A tanácsház új ülésterme ma egészen megtelt képviseleti tagokkal és hallgatósággal. Főispán a gyűlést 10­/9 órakor rövid üdvöz­lő beszéddel megnyitván, jegyzőhelyettesnek Lugo­­■i urat és tiszti-ügyész helyettesnek Tamásy Já­nos urat kéri fel. Olvastatik a verificáló bizottság jelentése, mely szerint csak egy választott: Hirschfeld Jó­zsef nem igazoltathatik. K. Papp Miklós három, Frits Albert két kerületben lévén megválasztva, Szász Gerő és Bányai Vitális pedig a képviselő­ségről lemondván, összesen 6 pótválasztás rendel­tetik el, még­pedig, Simon Elek indítványára, választási elnökökkel, igazoló és bíráló választ­­mánynyal. Fői­spán kijelölő bizottság választására ■sölitja fel a közgyűlést. Szász Domokos, mielőtt ez megtörténnék, indítványba hozza, hogy az osztrák császári jubi­leum alkalmából ő felségéhez üdvözlő felirat In­­téztessék. Elfogadtatott. Simon Elek helyes indokolásal a követ­­kező határozati javaslatot nyújtja be : Tekintve, hogy Kolozsvár város bizottsága az 1872. 42. tezikk alapján mai napon megalakult, • tekintve, hogy e bizottság van hivatva a ha­tósági jogokat a törvényhatóság nevében gyako­rolni, ____ ravazza, mely hivatva van a lelépendő tiszti kar­tól az önkormányzat és közigazgatás minden ágait átvenni és a folytonosságot fenntartani, ebből ki­folyólag a bizottságnak nemcsak jogában áll, sőt kötelessége is, a jelen állapotot megvizsgálni, hogy a beállítandó tiszti karnak az átadást szabálysze­­rűleg megtehesse; ugyanazért indítványozom : Küldjön ki a bizottság a maga kebeléből egy 18 tagból álló bizottmányt, azon utasítással, hogy az négy osztályra szakadva, az­l-ső osztály a polgármesteri irodát és le­véltárt, a belső tanács ügyvezetését szakaszon­ként, városi levéltárt, igtató, kiadó hivatalokat, a képviselet jegyzőkönyveit, a II ik osztály a majorsági pénztárt a hoz­zácsatolt pénztárakat, a kir. adóügyet, számvevő­séget, fuvar-, szállás- és városgazdai hivatalt, a III-ik osztály a belső és mezei rendésze­tet, kiterjesztve figyelmét a büntetési pénzekre, az idegen fölszedett vagy fölszedés végett hozzá áttett pénzekre. a IV-ik osztály az árvaügyet, annak pénz­tárát átvizsgálván, mindenik osztály a maga kije­lölt körében a ráruházott hatalomnál fogva eljár­hasson és vizsgálata eredményét a bizottságnak bejelentse. Ez indítvány ellen szóltak: S­z­á­s­z Domo­kos és Groisz Gusztáv, mellette Jakab Elek W­o­l­­­f János, Nemes József és Bokros Elek helyes érveléssel. Közgyűlés a határozati javaslatot egész ter­jedelmében elfogadta, és a­­vizsgáló és előkészítő« czimmel fölruházott bizottság 18 tagjának meg­választását a jövő gyűlésre tűzi ki. kerül ^Bor^ * Candidáló bizottság választására A képviselet részéről beválasztottak: N­a­g­y Lajos (64 szavazattal,) Bokros Elek 163­­ é. Wolff János (60 ,,) Ö,L(“ * 1 szavazat. A főispán által kineveztettek­­ Szász un nokot, Hinti György é, T,m í .i JmnM D°’ • Arr nyoa határnapra tűzessék ki. .... F­ő ' & p­á­n jónak látná, ha minden a candi­­dáló bizottságra bízatnék és szükségtelennek ja a közgyűlés beavatkozását annak teendőibe . Jakab E. Bokros indítványa mellett e-nel szót s kimondatni kívánja, hogy a polgármester- Választás ö —6 nap alatt meg cs’essék#­ü­­­n­­­z Gy. csak azt óhajtja kimondatni, hogy a választások .minél hamarább* ej­­tessenek meg. Ferenc« József igen ügyes érvelés««! Bok­ros indítványa mellett szól. A közgyűlés a választás határnapjául nov. 29-ét tűzi ki. Ezzel a gyűlés 12­­. órakor bezáratott. A kolozsvári I. egyetem bölcsészeti ka­rának a vallás- és közokt.­miniszter úr­hoz fölterjesztett véleménye a középtano­dai törvényjavaslat tárgyában. Nagyméltóságú magyar kirá­lyi vallás és közoktatási minis­­térium! Az egyetemi tanács nagyméltóságod 17.911 számú rendelete értelmében közölte velünk a gym­­nasiumi törvényjavaslatot, hogy a felett véleményt mondhassunk. Karunk őszinte örömmel üdvözli a középta­­nodai ügynek azon szembetűnő nagy haladását, a­melyet az feles. (1. 11. 17. 18. 19. stb. §§) De, bár az egészet általában olyannak tekinti, mint a­mely a magyar tanegy felvirágzásának kiindulási pontjaként fog egykor emlittetni , nem hallgat­­hatja el, hogy lát benne egy pár lényeges hiányt is. Ezen hiányok közül: Egyik a görög­ nyelvnek facultatív tantárgy­­gyá tétele. Karunk a kérdésben teljesen osztja azon már többfelől és többször nyilvánított aggo­dalmat, miszerint így sokkal kevésbé fog elévetni az óhajtott czél. Kétszeres a mi karunk aggodalma, ha figye­lembe vesszük azon ellenmondást, miszerint a gym­nasium az egyetemre előkészítő intézetnek mon­datik és még is a görög­ nyelvben teljesen járat­lan növendékek is jöhetnének a bölcsészeti kér­­hoz, a­melynek tantárgyai nagyon megkívánják a görög­ nyelvben való jártasságot. A görög­ nyelv gaz­­dagsága az alakokban, a görög irodalom gazdag­sága az eszmékben, továbbá ennek a jószlás, erény, hazafiság fejlesztésére való nagy hatása és az a körülmény, hogy a latin irodalom is a görögből származott, — és hogy az európai magasabb mi­­veltség a görög irodalmon alapszik, mind oly okok, a­melyek Európa mivelt nemzeteit el­­lenállhatlanul ösztönözték és ösztönzik­­arra, hogy gymnasiumaikban ist tegyék a képzés egyik ha­talmas eszközévé. Noha elismerjük, hogy gym­nasiumaink mos­­tani növendékeinek nagy részénél alig számba ve­hető a görög­ nyelvben tett előmenetel és noha ma­gunk is azt valljuk, hogy a mostani eredmény alig érdemli meg a rá fordított időt, de, szerintünk, • \,*- -------- oj-*■““-**““*caas azon növen­dékeire, a­kiknek épen tetszeni fog, hanem, — mivel mi a görög­ nyelvet a gymnasiumi képzés eleégedheetlen eszközének tartjuk — az, hogy e nyelv tanítását akként kell intézni, hogy a mos­taninál sokkal nagyobb, olyan foganatja legyen, a­mely megfeleljen az óhajtott czélnak. Ezt pedig nem csak nem lehetetlennek, hanem bizonyosan el­érhetőnek is tartjuk, ha 1) A reál iskolák folytonos szaporodásával lassanként kiválnak a gymnasiumokból azok, a kik­nek életczélja nem kívánja meg a classicus kép­zést. — 2.) Ha a görög­ nyelv tanítása a kellő me­­thodus szerint fog intézteni­, a ha 3) kellő képzettségű tanárok elegendő időt fognak rá fordítani. Másik hiánya a javaslatnak — szerintünk — az, hogy nem foglalkozik elég behatóan azon a kér­­déssel: miként lehetne hatni arra, hogy a tanárok folytonos tanulmányozás által a fejlődő tudomá­nyosság szinvonalán maradhassanak. E tekintetben a javaslatban felvett tanári vizsgák nagyon jók ugyan kiindulási pontnak, de a tanárok folytonos munkaságára nézve alig, vagy épen nem nyújtanak biztosítékot. Nem tartjuk e tekintetben egészen kielégítőknek a tanári értekezleteket sem, hanem óhajtanánk még valamit, a­mi mind a tudomány, mind az állam érdekének nagyobb biztosítékot nyújtana. Ilyennek tartanánk mi, ha positív tör­vénnyé tétetnék, hogy nem csak rendes, hanem ideiglenes tanárrá sem lehet az, a­ki legalább egy évet nem töltött valamely tanárképezdében s még tanári vizsgát nem tett. Továbbá, hogy a tanári értekezletek akként szereztetnének, hogy nem csak paedagogiai, hanem általában szaktudományi értekezésekkel is foglalkoznának ; továbbá hogy a gymnasiumok által kiadatni szokott programmok­ban mulhatlanul legyen legalább egy tudomány», értekező«, ehez képest ezen programmok akként rendeztetnének, hogy egy vagy két tudományos értekezést befon.dba,..nak, . az igazgatók láttat­­nának el azon költséggel, , m,­, a proíomnot ilyen kibővítésére k.vántalik. Végre, boor az ál­lam pénzerejéhez mérve, minél több jut.lomkér­­dést tűzetne ki, oly értekezésekre, . melyek . folytonos tanulmányozás ösztönéül , illetőjén nin­cskövéűl szolgálnának; . ezen 'AE w beadandó« mű­vik akár a tanári értekezletek SSaX b“,ok galla Gergely (az ál-Weselényi) b ü n p 5 r e. Nagyvárad, nov. 16 (Folytatás.) Olvastatik Balla Jóssef családi értesitőjs, melyben a gyermekek között vádlott neve is elő­fordul. Elnek Van e megjegyezni valója ? Vádlott. Mondtam, hogy én a Bálla csa­ládba becsempésztetve, meg is kereszteltettem, te­hát nincs min csodálkozni, ha nevem a családi értesítőben előfordul. Olvastatik Bálla Józsefné erkölcsi bisonyil­­ványa, melyben neveseit ellen nem tétetik sem­­mi kifogás. Olvastatik Balla Józsefné családi értesítője, melyből kitűnik, hogy ez több törvénytelen gyer­meknek volt anyja, kik azonban házasság által törvényesittettek. Olvastatik Bálla Mária, Bálla Józsefné leá­nyának jegyzőkönyvi vallomása, melyben előadja, hogy­­ korán férjhez kényszeríttetvén, Gergelyt nem is igen ismerte. Anyja vagyoni állása megle­hetős volt, erkölcsi viseletére nem tud semmit mondani. Bíró Károly református lelkész Kolozsvárról, levelében hozzá intézett kérdésre fs­­eli, hogy va­lószínű, mikép a mostani egyházpecsit használta­tott már 1826-ban is, de határozottan nem állítja. Olvastatnak Nagy Józsefné és fia, Nagy Ger­­son ügyvédnek halotti bizonyítványai. Következik Bőd János nyilatkozata, melyben azt adja elő, hogy ha jól tudja, testvére Bőd Pé­ter már 1824-ben szt-királyi lelkész volt. Olvastatik Nemes Kálmán folyamodványa, melyben Bor Esster levele folytán Dalia Lászlót újabban kihallgattatni kérte. Védőügyvéd: Kérem még a polg. per­ben alpere­sk által beadott ellenirat és viszonvá­­lasz felolvasását, melyből ki fog tűnni, hogy itt az okmányok állítólagos hamisságának földerítése czéljából, kivéve az új szakértői esémjét, épen ugyanazon bizonyítékok hozattak elő, melyekkel alperesek már a polgári perben éltek. Közvádló ellene van. A törvényszék viszavonulván, azon határo­zatot mondja ki, hogy miután a büntető bírósá­got a polgári bíróság eljárása nem korlátozhatja, a védő ügyvéd által kelt periratok felolvasása szükségtelen. Közvádló Szikssay Lajos magánvádlóból azon kérdést intézi, váljon le. Wesselényinek 1823 ban használt pecsétet, különösen pedig gyűrűs pecsét­üjegéR van, hogy e családi ékszertárban föl lesz­sz található. — Elnök: (magánvádlóhoz.) Kész e ön itt tett vallomásaira az esküt letenni ? M­a­­g­á­n v. Kész vagyok. — Védő ügyv. Szerin­tem, mivel Szikszay itt mint magánvádló, a család megbízottja szerepel, nem eskethető meg. — Ké s vádló: Engedelmet kérek, Szikszay ur tanúnak is be volt idézve. (Megeskettetik — a törvényszék így határozott.) Elnök előadja, hogy Kerekes József tanú ma jelenté, mikép még a Dalia születésére, kilétére vonatkozólag lenne némi előadni valója — minek folytán Kerekes József folytatólag kihallgattad. — Elnök: (tanuhoz) Emlité ön, hogy még len­ne némi előadnivalója. Szóljon! — Tanú: Midőn 1868 ban Perczel Debreczenbe jött, Balla fogadta őt s midőn felmentünk a terembe, Perczel többek előtt és előttem ezt mondta Ballának : „Ismerlek mint bátor honvédtisztet bravúrjaidból, édes apá­dat pedig mint kebelbarátomat ismertem, légy kö­vetője apádnak !* — Egyszer meg Debreczenben a vasútnál voltam Ballával s ott söröztem, midőn a megérkező vonat­ból egy ismeretlen szőke úr lé­pett ki, mellénk ült s Balláhos eme szavakat in­tézte: „Nem Wesselényi Lászlóhoz van szeren­csém , ha­nem mondaná is megismertem volna hangjáról, mely az apjáéhoz egészen hasonlít, hitt most is fülembe ,cseng le. Wesselényi Miklósnak a szava, midőn ön után, ki lovat vitt, lóhátról kiál­­tá: Megállj kölyök, mindjárt lelőlek, visszajősz mindjárt anyádhoz kezet csókolni, és ön azt felel­te vissza : Nekem nem anyám, nem megyek ! E I- nek: Ki volt az a szőke úr ? T a n­u : A nevét nem tudom. - E 1 n­ő k: Mit mondott az az is­­meretlen, mikor kiáltott utána b. Wesselényi Bal­­ának és hol ? - Tanú : Azt mondta, hogy a ko­­lozsvári országutban 1846-ban történt az eset . Magánvádló: (belessói) Akkor már a báró vak volt, nem lovagolhatott. -Elnök: Hogyan van, hogy az esetet tegnapi vallomásán nem em­lité­mk? - Tanú: Ásoit, jutott eszemb. Vádlott elvezettetvén, elnök által fölszólittatik hogy ha volnának még igazoló adatai a 4 darab hamis okmány tárgyában, adja elő azokat . En­gem eléggé igazolnak okmányaim. Különben’van-' nak még okmányaim, melyekkel majd több köve­telést fogok a család ellen indítani, de melyekkel most nem rendelkezhetett E. Láss! L ? ' u..esnS­­ebo, hogy elTiltott adatnék a dolognak. Mondj, meg, ki ,z . . Vádlott: Csodálkozom e kérdés ismétli Bén, hiszen mit többször k,jelentén,, hogy az nam mondom meg. )Nag, hangon «vagy dek,.m.. tioval.) Erre a kebelre — méltóztassék ide nézni _ esküszöm, hogy anyám nevét soha sem fogom fölfedezni. E. Él-e a B. ? V- Nem mondom meg. E. Fölfedezte-« nevét valaki előtt? V. Solis. Következik a 9-ik bűntény. E. Vádoltatik ön azzal, hogy a Wesselényiek ellen indított perében következő szövegü h&mi, •sküt tett le. Fölolvastatik az eskü szövege. E. I tette le ön »« esküt? V. Sióról szóra. Most is esküszöm (nagy kiabálással, égre tekintve dek. l».nál) atyám szent hamvaira, hogy báró Wesselény Miklósnak természetes fia vagyok. E. Ne kiabáljon úgy beszéljen természetes hangon. V. Terné­­szetes hang ez tekintetes törvényszék, csak a lel­­kesültség néha magasabbra emeli. E. ön elismer­te, hogy a keresetlevél, melynek alapján önnek az eskü ítéltetett, hamis ? V. Nem egészen. E. De azt is elismeri, hogy a perben nem említette ön meg, hogy azelőtt Bella volt? V. Nem árulhat­tam el szüleim titkát. Következik a 10-ik bűntény. E. V­ádoltatik ön azzal, hogy Debreczenben elfogatási alkalmá­val gyilkossági kísérletet követett el. Beszélje el, hogy történt elfogatási? V. Tokajból megérkezvén a vasúton, omnibusba ültem; a városháza előtt az omnibus megáll, és két ember nekem ron­­tott, megfogtak — én földhöz vágtam mind­­kettőt, — azután menekültem,? de a kaszinó előtt megálltam, ott körülvettek az emberek, én kezemben lefelé tartottam a pisztoyt? melyet sí oda jövő biztosnak átadtam — E. ön az elfogd biztosra futás közben rácsattantotta a pisztolyt? ^ V. Nem igaz. E. Ez midőn önt elfogta, mellének sze­gezte a pisztolyt. V. Nem igaz E.óvakodjék az ily kifejezésektől, milyenekkel művelt ember nem él. V. Olyan emberrel szemben élhet, még egyszer mondom, szemtelen dicsvágyó hazugság. E. S mert ismételte, megvonom öntől a azót s kivezettetik. — Vádlottat kivetetik. Tanú: Juhász Imre debreezeni bi­tos előadja, mikép fogta el Ballát, hogy ez, midőn me­nekült előle, egyizben visszafordult s reá iránysá pisztolyát, midőn pedig utolérte, folytonosan mellé­nek szegezve tartotta a pisztolyt, míg kezéből erővel ki nem vette. — Hallotta ön a pisztoly csattanását. — T. Nem. — E. Föl volt húzva a kakas, midőn elvette? — T. Nem. — E. Töltve volt a pisztoly ? T. Töltve. — E. A f elvétel után megvizsgálták a pisztolyt ? — T. Igen a várnagy­­gyal­és Halasi Imrével, a gyutacs sara még raj­ta volt. Több kevéssé lényeges kérdések után tanú szembesittetik vádlottal, ez minden állítására azt feleli: nem igaz, hazudik. E. (Vádlotthoz.) Volt-e ----- .v.|Ua«H^,n 2 mm y ^ E. Nagy Gyula állita, hogy önnek Tokajban gyutacsot adott,me­­yet reá is tett a pisztolyra. V. Nem igaz, Nagy Gyulától csak golyót kaptam, de gyutacsot nem. T. Halász Imre Debreczenből az elfogatási esetet úgy beszéli el mint Juhász. E. Látta-e ön, hogy vádlott Juhásznak szegezte a pisztolyt? - T. Láttam. — E. Hallotta-e a csattanást? — T. Nem. — E. Ön Debreczenben felvett vallomént­ban azt adta elő, hogy hallotta a csattapártt. Tévedtem, nem hallottam. — Szembef­ttetvén vádlott, minden állitást tagad. Elövetettetik :Szeitser Tr Józi«f U nu. Katonatisat s hadnagyi minőségben szolgál a 39-ik gyalogezredben. Bécsből jött le a tárgya­lásra.­­ állomásának lényeges része, hogy midőn Bella után szaladt a biztos, ő — másodmagával sétálván —olyan formát hallott, mint midőn a pisz­toly kakasa lecsattan. Szembesittetvén vádlott tanúval, E. As ön előtt álló tanú azt mondja, hogy hallotta, midőn ön a pisztoly kakasát elcsattantotta. — V. Hall' hatott oly formát. Méltóztasan­ak a pisztolyom nyelében levő kapszlitartó felső lapját felhúzni és ismét leengedni, ez épen olyan hangot ad, mintha a kakas ütödnék a piramidishez. Szaladás közben e kapszlitartó felső lapja pattant föl s én leeresz­tettem. Ez volt az a csattanás. (Egy valaki­­ adott utasítás szerint próbálja a kapszlitartót, mely leeresztés közben csakugyan olyanforma csattanást hallatott, mint midőn a pisztoly csü­­törtököt mond.) (A hallgatóság ez ügyes mentséget tetszéstől fogadja.) Hamar Károly -tanú debree­eni számtiszt ugyan azt adja elő, mit Szeitzerer. Szembesittetik vádlottal s esküt tesz. Nagy Gyula tanú ismét bevezettetik. Elnök: Mondja ön vádlottnak szemébe, egy öntől kapott gyutacsot, melyet a pisztolyra rá is tett. T. Igen. — V. Csak golyót adott ön puskapor nálam volt. — T. Azt nem tudom hatá­rozottan, hogy kapszlit is adtam. — E. Annyi azonban bizonyos, hogy ön előtt gyutacsot tett a pisztolyra? — T. igen. Elnök az ü­lést egy órára felfüggezzti. Szünet után behivatik vádlott. El­nök:ön vádoltatik azzal, hogy Hajdú zse­né, Sipos Zsuzsánnát bántalmazta, összetör­­te ruháját és 2 forintját eltulajdonította. .. A d 1­o 11: Bocsásson meg elnök úr, ha em hogy ezt nem komolyan teszi föl rólam. Elnök: Beszélje el hát ön. Vádlott: Mándi Péter margitai birtos !

Next