Magyar Polgár, 1874. január-június (8. évfolyam, 1-145. szám)
1874-01-13 / 9. szám
B/ % SD cö Pl r' o . 00 “CÖ M)O PH CÖ BOSZEZER MÉRTFÖLD A TENGER ALATT «tán francoiáMl. Második rész. rv. Tuszsz. A ver««-tenger. (Folytatás.) Febr. 8-án tűlni föl a láthatáron Mokka, egy moatslision elhagyott város, melynek tatai az ágyuknak csak dörgésére se öses romlanának, s melyet itt-ott datolyapálmán árnyékolnak be. Egykor nevezetes város volt, hat vásártérrel, ds huszonhat mecsettel, A tizennégy előadag által védett falai három kilométer hosszúságú övét képűnek. Aztán aNautilus Afrika partjai felé közeledett. Itt a kristálytiszta hullámok között alkalmam volt figyelemmel kisérni a zsiger buja növényzetét. Mily leírhatatlan látvány e folytonosan változó képletek. A korall szerű arborisaitok a keleti part közelében, melyeket szintén bejárt aNautilus,a különösen Tehama partjain, hol akkor a zoephyták világa, nem csak a viz alatt, hanem a via fölött is jó magasságban festői képleteket alkotott. — Mily felséges órákat töltöttem el a salon ablakainál ! A tengeralatti Flora és Janna mily ritka példányait»! ismerkedtem meg ott ! Assiva*» Egyébiránt én csak egyszerű projectumot terjesztettem elő, s ama számokat az igazgatóság alakú lyukai korallok, sip korallok mint pánsip egymás mellett állva, palaszinoakuinnak, s ezek között a thalasianthus aster, s aztán e tenger sajátserü kagylói, melyek a madrepos képletek völgyeibe fészkelik magukat, s végre számtalan példánya egy polyp fajnak, melyet addig még nem észlelhettem, s ez a fürdő-szivacs, s spongia cot,munis. A spongiariak osztálya, az első a polypok csoportoméban, kétségtelenül e hasznos termék kedvéért állíttatott fel. A tengeri szivacs nem növény, s mint a természettudósok még most is mondják, hanem egy igen alacson rangfokozatú állat, egy polyp, mely még a korallpolypnak is alatta áll. Állati természete kétség alá sem jöhet, s még az ókor tudósainak nézetét sem szabad többé elfogadni, kik a szivacsot, a növények és állatok között álló lénynek tekintették. Hőssé kell azonban tennem, hogy a természettudósok nincsenek egy véleményen a szivacs szervezetét illetőleg. Az egyik polypnak mondja, a másik s ezek között Milne Edwardt is, egyedül álló s a maga Bénában egyetlen lénynek tartja. — A spongiariak osztálya körülbelől háromszáz fajt tartalmaz, s ezeket több tengerekben találhatni, sőt nehányat folyóvizekben is, melyik sztán annak megfelelőig sp. fluviatilis nevet viselnek. Legjobban szeretik azonban a közép-tenger vizeit. Itt teremnek ama gyöngéd és finom szivacsok, melyiknek darabját gyakran szásötven frankkal is fizetik. Nem levén azonban alkalmam, hogy És most befejezem csikkemet, mely lehet hogy hosszadalmas, unalmas volt; de talán nem e Zoophytákat a levantei vizekben tanulmányoztam, megelégedtem azzal, hogy a vörös-tengerben tegyem azt. Magamhoz intettem Conseilt, míg aNautilus“ hét nyolcz méternyi mélységben haladt a nyugati part érdekes sziklai hosszában. — Különféle alaku szivacsokat láttam ott: kosár, kehely és gömbszivacsok, hzámszarvas, szaru, oroszlán-talp, páva-fark és peptun-keztyü, mely költői nevekkel a halászok és nem a tudósok ruházták fel őket. Belsejükből, mely félig folyékonynyálkaszerü álladékkal van bevonva, folyvást vékony vissugarak özönlenek ki, s ezek képesik az állat lélekséseit. E nyálkás anyag a polyp halála után elmúlik és rothadásba megy át, miközben az ammóniák, melyet tartalmaz, elpárolog. Ekkor aztán csak ama csövetálladék marad, mely a használt szivacsok lényegét képezi. — E polypok a sziklákhoz tapadtak, sőt a kagylókon és vizi növények várain is észleltem őket. Megmagyaráztam Conseilnek, hogy a pelypokat kétfélekép halásszák, vagy hálóval, vagy kézzel. Az utóbbi modor, melyhez búvárok szükségesek, előnyösebb, mert nem okoz annyi kárt a saivaceokban. A többi Zoophyták, melyek a spongiariak közelében éltek, leginkább a medusok egyik csinos fajából állottak: puhányokból, melyek köst leggyakrabban fordultak elő a tintahal változatai, s melyek Orbigny szerint a veres- tenger egyik sajátságát képesik,majd csuszókból ■ esek köst különösen a testudo virgata, melynek huea ép oly egésségei mint ízletes. (Folyt. kör.) c$ 3 ce fH ■4-i PH cö Pl Ha én a kolozsvári színház igazgatója lennék. (Folytatása és vége) A legközelebbi napokban azt tapasztaltam, hogy többen, ■ éppen színházunk tagjai közül fére magyarázták szándékomat, czéljaimat. Lehet, hogy a hibás én vagyok, mert olyan kifejezésekkel éltem, melyek félremagyarázhatók voltak. Nem akartam e czikksorozatot úgy berekessteni, hogy felvilágosításokat ne adjak, s személyemre vonatkozó némely alaptalan feltevéseket el ne oszlassak. ♦ Azt mondám mindjárt az első cikkemben( hogy he rajtam állana, én felmondanék színházunk minden tagjának, elbocsátanám még a szinház mats- skáját is, kieepertetném satas intésetet, hogy tisztuljon meg minden zugában a múlt porától. Ezt úgy magyarázták a legtöbben, hogy én a kolozsvári színház jelenlegi tagjait fölöslegeseknek tartom, ■ senki sinen, kit szürsödtetni óhajtanék. Ez persze absurdum feltevés, — de mart létezik, sőt olyanoktól se hallottam, kiknek értelmességére súlyt fektetteem, szerint kijelentem, hogy szavaimnak ilyen értelmezést csak a rossz akarat adhat. A kolozsvári szinhásnak sok olyan tagja van, kit nagy örömmel látnék mindenkor mint állandóan szerződött rendes tagot. Intézetüünk oly erőkkel se rendelkezik, kik, ha nem éppen pótolhatlanok se, — de elvesszének mégis egyenes veszteség volna. Felmondanék, sőt fel kell mondani mindenkinek, hogy az eddigi hibás, nagyon gyarló és káros szerződtetési gyakorlatot meglehessen gyökeresen változtatni, — de ez ne im azt teszi, hogy a jelenlegi tagokra sulyt nem fektetek, de hogy nem ! készséggel ismerem el néhánynak szorgalma, nagy gyakorlata, képessége s művészi fejlettségét. * Amint előre láttam, éppen úgy történt a helyárak kérdésénél is. A közönség egy részt túlságos magasoknak tartja, — én pedig tapasztalatok után ismétlem, hogy ez árak még mindig mérsékeltek, s jönni fog olyan idő csak egy évtized múlva is, midőn ismét feljebb kellene emelni a sokat, mert a jobb tagok fizetését 5 évenként 10—15 °/h emelni kell, s állandó ssinház nyugdíj-intézet nélkül nem lévén képzelhető, ez alapot is évről évra emelni kell, nem lévén elegendő azon csekély részlet, mi a rendet ásatások hátralékából visszamrad. De van egy más fontosabb ok is. A ssinháznak rendeletien s felette hiányos könyv ée ruhatára van. Ezeket rendbe kell hozni, ki kell egásiitani. Ea tekintélyes összegeket fog igénybe venni. Az intézetnek díszletei kopottak, rongyosak és hiányosak. Ezeket nagyrészben újakkal kell felcserélni, s gondoskodni kell helyiségről, hova azokat be lehessen rendezni úgy, hogy a díszítők azonnal, nehézségek nélkül, kellő gyorsasággal juthassanak hozzájuk. Van a színház udvarán egy raktár, de aki valaha benne járt, az tudni fogja hogy egy nagy színháznál az ilyen rendszer nélküi felhalmozás mekkora romlés, kár éa késedelmekkel jár. Ezek mind pénzbe, mégpedig sok pénzbe kerülnek. A színháznak nincsen vízvezetéke, ennek pedig lenni kell, nem csak egészségi, nem csak biztonsági, hanem kiállítási szempontokból is. Nagyobbszer is parkkiállítást vízvezeték nélkül képzelni sem tudok. Beszéljek-e a színház gépezeteiről? Talán jobb lessz erről merőben hallgatni. Nyugodjék békével az az európai hírű gépészeti baklövés, melynek párját találni nem lehet ! Ez sem maradhat így. Elodásni, tovább tansigálni , nevezetes kérdést lehet, de ignorálni nem. Rendes színház gépezet nélkül nem létezhetik. Ezt talán senki iem vonja kétségbe. Aki a miénket nagy községekkel építi, az éppen annyit értett hozzá, mint a nádudvari hajdú a harangöntéshez. Soha életébe nem látott színpadi gépezetet, s azon reményben fogott hozzá, hogy a ki jó malmot tudott előállítani, az hozzá foghat a színház gépezetéhez is. Pedig ennek amattól nagyon eltérő tudománya van. Száz szónak es egy a vége, — gépezet kell, most nincsen , — tehát pénz kell, melyből néhány év múlva át lehessen alaposan alakítani. Nem szeretném a «»ebemből kifizetni,amennyivel 10,000 forintnál többe fog kerülni. Erre ma 15 kis krajcrár sincs ! Csak egy tized részét számítottam elő a nélkülözhetetlen kiadásoknak, melyek összege már is csak felületes számítással 00,000 forintba kerül, — hát ha még sorba venném a színház apróbb — de azért költséges — hiányait! Honnét lehet ezeket előteremteni ! Az alapból nem szabad kiszakítani, s amit eddig kiszakítottak — gondolom 10,000 forint — azt múlhatatlanul vissza kel pótolni. Egyetlen alap erre a színháznak jövedelmezőbbé tétele, vagy fogjunk egy mecénást, ki 100.000 forintig nyitja meg erszényét. Hanem a szereplők fizetésének projectumával nagyon megjártam ! Az egyik azt mondja, hogy nem értek a dologhoz egy hajszálnyit sem, a másik megesküszik, hogy fekete vérű vagyok, a harmadik a jelenlegi hármas igazgatóság megbízottjának tart, — a negyedik szeretne kitátorkoztatni, az ötödik fentihangon neveti hiszékenységemet, hogy ilyen fizetések mellett tagokat lehet kapni a kényes és jóistejű kolozsvári közönség elé, a hatodik a manó tudja mivel szid, de szid mindenik ! E közös indignatió mutatja, hogy helyes uton jártam, — de van még más okom is ezt hinni. Az egyes szerepkörök képviselői nyilatkozatából azt veszem ki, hogy csak éppen az ő fizetése aránytalan, a többit méltányosnak tartja, — e nyilatkozatok mathematikai összegezése csalhatatlan bizonyítványt nyújt, hogy számításos mindenütt méltányos és arányos volt, sőt most már habozás nélkül kimondom azt is, hogy az általam ajánlott fizetések a legnagyobbak az egész országban, nagyobbak a jelenlegieknél is. Mert először 6 heti szabadság idő van adva, mely alatt a jobb tagok vendégszerepelni mehetnek, s ez néhány száz forintot mindig felér, miután egyszeri fellépésre 35 forintnál kevesebbet egyik sem, de 50 forintot akárhány kap és éppen a sok közül, kik legelégületlenebbeknek látszanak. Másodszor: mert állandó lévén a ssinhás, bázbér és utazási költségek czímén mindenik egy pár száz forintot megtakaríthat, ha akar. Harmadszor: mert több évre lévén a szerződés kötve, a fizetését a szabadság idő alatt is rendesen, levonás nélkül kapván, nem álhat be azon eset, hogy szerződés nélkül, tétlenül töltse idejét, s felprédálja a jobb napok keresményeit. Negyedszer: mert hat heti tanulási, próbaidő van, midőn a színpadra egy fillért sem kell költenie. Tessék ezeket öszszevesni, s végeredményül bizonyosan kijön csalhatatlan számokban, hogy többet ér ez a kevesebb fizetés a jelenlegi nagyobbnál. A bölcs belátása szerint változtathatja nagyobbakra, — ha lesz miből. Szabadságában állami az igazgatóságnak, ha tetszeni fog, egyes szorgalmas, tehetséges tagok fizetésein felül : bizonyos tiszteletdíjakat — teszem fel ruha, szállás, gombostű pénz, vagy más czímen adni, — persze ismét ha lesz miből. Én a számításomba ezekre 5000 forintot vettem fel. * Aki ismeri a coulissák szövevényes, tréfás, bohókás, kiseebb és nagyobb jelentőségű titkait, az tudja, honnét származnak a gyöngélkedés, idegbajok, makacs főfájások, rekedtség és többféle művészi privilegizált betegségek. Ennek egy radicalis gyógyszere van, anélkül, hogy színházi orvosra szükség lenne. A fizetések egy részét fellépti dijjak alakjában kell kiadni. Az igazgatóság például azt mondja: X. kisasszonynak van 100 forint fizetése, ennek felét kikapja rendesen két részletbe, a másik fetét fellépti dijjakban busza, köteles levén az igazgatóság az illetőt legalább ie annyiszor felléptetni, a mennyiszer e fellépti dij megütné az 50 forintot. Ha kevesebbszer osztanak ki szerepet, az igazgatóság tartozik megadni a fellépti diíjak egész és az egér fizetése erejéig, de ha a szereplő makacsság, vagy szemmel látható művészi betegségek köpenye alatt vonja ki magát, a fellépti dijjak a nyugdíjintézet javára esnek. Mondanom sem kell talán, hogy ha a asiaház valamelyik tagja önhibáján kívül komolyan beteg, ez esetben '/ évig egész fizetését, ezentúl egy évig fél fizetést húz, s az intézet orvossal látja el betegét, kellő figyelem és gyöngédséggel gondolkodva annak minél előbbi felüdülésén. Többször hangsúlyoztam, hogy a reformoknak legközelebbről meg kell kezdődjenek, s most elmondom az okát, hogy miért tartom ezt oly sürgősnek. Köztudomású dolog, hogy Pesten n ép ■ snház fog épülni, s az operát a pesti nemzeti színházban el fogják választani a drámától. Az új népszínház a vidékről fog toborzani tagokat, ezt teszi a pesti nemzeti színház is, melynek drámai része egyedül maradván, erejét növelnie kell, növelni kell az operaházhoz átbocsátott részt is, hogy naponként előadást tudjon tartani. Igaz, hogy e szükséglet három évnél hamarább — emberi számítás szerint — nem fog beállani ; de ha beállott egyszer, soha többé a kolozsvári színházat úgy szervezni nem lehetős, mint most. Igen természetesen a vidék azon jobb erői, kiknek biszonított állása akkor nem i is, igyekezni fognak bejutni a pesti esvihaiakhoz. Ezt kell megelőzni múlhatatlanul. E kérdésnek kényes természetű részletei vannak, Melyeket itt elősorolni helytelen lenne, de annak idejében készséggel elmondanám élő szóval azoknak, kiket érdekelne. Ismerem színházunk gyönge oldalait, de ismerem a pestiét is. Sietni kell tehát, míg van idő a szervezkedéshez. A gyertya a körmére kezd már is égni a választmánynak. Aki jól vet, jól fog aratni ! Dologra tehát. A kísérleteket, a félrendszabályokat félre kell dobni, s haladni kell határozott irányban, erélyesen Bízom a választmány és igazgatóságnak soha kétségbe nem vont jóakaratába, — de ez nem elég, nem csak jóakarat, de itt aj élet teremtésére van szükség. A sajtó megtette kötelességét, ■ készséggel fogja támogatni az intését érdekeit jövőre i * egészíten idősserfltl®1* A ki jobb t»^ kát tud, álljon elő, én sziken, «envedty^ dée nélkül meghallgatom, mert az asrai sff,c^ tam magamnak a csslhatatlsnsagot. Javái Kimutatás Csikszék földm. felsőnépiskolája tanári testülete által f. év január 17-én a Wagalip, tandó ifjúságiolvasó és segélyegylet könyvtára“ javára rendezendő, sorsolással egybekötött tánczrigalomra adományozott nyirimény tárgyakról: Csíkszeredából: Sándor Lászlóné, .Murosi Vénus,* .Mult és jövő* müképek. H«r»j g,. (inka 1 női ékszer, 1 pénzes tárcsa, 1 gyertyaláng-fogó. Balog Ferencsné 2 pohár, 1 éks«r tartó, 1 gyertyatartó függő. Vajkovica Lizi 1c kortartó. Langen Jánosné 2 eséssé. Potoczki Mari, 1 ablak-kosár.f — Potok Hergelyné 1 legyező, 1 pénztárcsa, 1 ricikli, 1 brostó, 1 pár fülfüggő, 1 óraláncs éa illatezerek. — Potoczky Alajosné 1 pár gyöngyfüggöny, 1 gyöny fali kosár. — Egy magyarországi, 1 dohány tartószelencse, Sillmann Nándorné: 1 üveg gyertyatartó, 1 virágtartó pohár, 1 ezivarhamutartó 1 japáni legyező, 1 porczellás figura, Zrínyi Ilona műkép. leánykérés műkép- Lakatos Gergely Stuárt M. Mária, Antonelli lefejezése, Hunyadi halála, Ubrik Borb, Párizs ostroma. Napeleon fegyverletétele, műképek. Száva Mari 1 csukortartó 1 pár kézelőgomb. Száva Lukácsné 1 pohár. Szefkovicsné 1 legyező, 1 női nyakkendő. Gerger Johanna 1 kép 1 szappan, 1 gyufatartó. 3 csivarcsipka 1 vonalzó 1 jegyzőkönyv. Rozgonyi Aurelné 1 tintatartó. Potoczky Jánosné 2 darab női munka, 1 pár fölfog, gőbrossal, férfi inggombok. Titzus Páter 1 sötét szemüveg. Lőrencz Viktorné, 1 szivartartó, 1 pohár. Szabó Antalné 1 pohár. Dr. Szabó Gyuláné 1 pénztárcsa, 2 szivarsupka, 1 gyufatartó, 12 tunat gomb. 1 pár gyermekharisnya, bajuszpödre, csappan, boebnl tekercsek. Nuritsán Kata 1 gyöngyfüggő, Nuritsán Mari 1 órapárna. Fischer Kodrádné 1 arcú gyümölcsös tál. Lórencs L. 1 doboz púder, 1 darab kemény pomádó. Dr. Molnár Józsefné 1 csukkor-tartó, 2 sój tartó. Schön Vincséné 1 tali kosár. Csidó Istvánná 2 mükép, Csík-Somyéról. Fodor Ludovica : Kossuth imája, műkép. Bodó Alajos lelkén, 1 szivartirtó készlet. Imecs F. Jákó 1 műkép. Miklósiné, 1 kép Száva Gergelyné 1 pár gyermek-fejkőtő. Száva Katinka 1 virág-girlant. Száva Lina 1 jegyzőkönyv.Száva Róza 1 pipaszárral. Csik-Taplóczáról . Mánya Dávidné 1 kávés csésze. Györgypál Józsefné 2 pohár Fodor Mósesné 2 pohár. Csikszereda 1874 jan. 6-án, Deák Ignácz mist bizottm pénztárnok (Folyt. köv.) Nemzeti szinház. Január 10-én „Gerolsteini nagy herczegnö* Offenbach látványos operettsát az igazgatóság egéiz■zen uj valóba* diner kiállításba* mutatta b*Átalában az egész előadás összevágó, eleven volt, s bátran el lehet mondani, hogy a közönség megelégedve hagyta ott a czinhásat. * Medgyassai Ilka asszony a cíímszerepben hosszas betegsége után több fáradtsággal énekelt mindeddig, de ez játéka értékéből semmit sem vont le, mert valóban kedves alak volt, s a közönség jelenetről-jelenetre tapsokkal kisérte couptetteit. Megyarsai asszonynak régi érdeme steapi ének, eleven játék s az elegáns öltözködés. A szemnek mindig jól esik az ilyen alak, mely a színpadnak életet tud adni. Ma különösen kedves hercsegnő volt. Marciell a főparancsnokot, Gerecs Fricz közvitáit teljes sikerrel adták. Még Földényiről is meg kel emlékezzünk, ki Paul hercsegből élvezhető alakot csinált, s ismeretes éreklésse is jól sikerült. Szóval ma jól és jókedvvel játszott mindenki. Bár minden előadásról azt mondhatnok »11 ______ (ül) Külföldi vegyes hírek. — Szabadságharczunk egyik vitéze Wy ■ocsky tábornok ehó 3-án meghalt Párisban. 1831- ben a lengyel hadsereggel, melyben ezredesi rangot viselt, poron területre lépett és Francis»“1" »ágba emigrált, hol később Mieroslavaszki diktátorral katonai tanulmányokra adta mag»t melynek gyümölcse egy a taktikáról »óló munkájuk vett, melyről katonai tekintélyek elismeré«'1 »óltak. Kssbadságharósunk kormánya által 1849- ben Wysecsky tábornokká neveltetett ki és mz ideig Dombineki után a magyar hadsereg föfszénylője is volt. A világosi fegyverletétel után i»‘ már Francsiaországba költözött. Midőn » hatvan*» évek olajéi az óta» kormány Caneoban sglír‘ gysl katonai iskolát alapított, Wyiocsky nsr»*tetett ki meak igazgetójává. Ez intézetet »*“»bl° pro» kormány felszólalására cukk»»»r ®,r »öntették. Wysocsky ismét Páriele-t tért *18,* hol midenki álul, ki ismerte, becsül ki