Magyar Polgár, 1874. július-december (8. évfolyam, 146-297. szám)

1874-11-21 / 266. szám

cziaország becsületét. Francziaország megkissebbült, de Pária még nagyobbá lett. Hugó aztán meghatólag ecsetelte az elhunyt családi életét, aki szeretetreméltósága által növelé a boldog órák örömeit és enyhíti a szerencsétlenség és viszontagság idejének nehéz napjait. Nem búcsúszó, — úgymond, — e megemlékezés, hanem a remény kifejezése, hogy a más világon ismét találkozunk !* Hugó az elhunyt férjéről is melegen magasztalósig emlékezett meg ; a kor legelső férfiai közé számítja, aki a legnagyobb becsülésre érdemes, mindazért amit a szabadság, igazság és lelkiismeret ügyéért szenvedett.—Beszédének Pária ostromára s a „vad ellenségre“ vonatkozó passusait nagy tapssal fogadta a tömeg, ami kissé sajátságos elragadtatás — egy nyílt sir mellett, de Pária népének lobbanékony természete, s az izgatott kedélyállapot, melyben az ország bizonytalan helyzete tartja, mindent megmagyaráz. A beszéd végével «Éljen a köztársasági“ kiáltás hangzott fel — Gambetta is jelen volt a szertartáson s igen meghatott a Hugó beszéde. — Francziaországban mind jobban burkodnak ki a homályból a nézetek a tekintetben hogy a nemzetgyűlés összeülésekor kell-e vagy nem kell szervezni a septenatust. Erre nézve igen figyelemreméltó körülmény az, hogy épen azon táborban, (a legitimisták táborában), mely megszavazta, 1873. nov. 20-ki törvényt vagyis Mac Mahon hatalmának meghosszabbítását, élénk ellenszenv nyilatkozik az általuk alkotott intézmény ellen, így Beizet a franczia legitimista hírlapírók congressusának elnöke, elvtársaihoz egy levelet intézett,melyben többi közt ezt mondja a septenatusról,illetőleg Mac Mahon hatalmának meghosszabbitásáról: A tábornagy hatalmának meghosszabbítása a királyra (1) becsületes nevén: Chambord grófra nem volt egyéb,mint száműzetésének meghosszabbítása, Francziaországra pedig nem volt egyéb, mint nyomorúságának és veszélyeinek meghosszabbitása.“ _ Aztán tovább: „A septennalus soha sem lesz képes tiszteltté tenni az ország függetlenségét és becsületét.* — így gondolkoznak a legitimisták Mac Mahonról és hatalmáról. Világos, hogy rájuk a parlamentben többé nem számíthat. Okvetlenül kell gondoskodnia másalakú és elemű többségről mint mely eddig támogatta. A mérleg tudja szemlátomást a republikánusok felé hajlik. — Vakmerő rablás történt a canadai nagy nyugati vaspályán, Torontó közelében. A vasúti postakocsira öt rabló mászott fel s a postatiszteket megkötözvén, százötvenezer dollárnál tovább állottak. Nyilvános felkérés. Mely szerint az „erdélyi muzeumegyletnek“ mindazon tisztelt tagjai, kik az egylet pénztárát érdeklőleg vagy kamattal, vagy részvénydíjjal tartoznak — tisztelettel felkéretnek: méltóztassanak tartozásukat e folyó év végéig az egyleti pénztárba (Kolozsvárit, bel-király utcza 31. sz.) befizetni, s ezáltal mind magokat, mind az egyleti választmányt a beperlés kellemetlenségeitől megmenteni. Kolozsvárit, november 19-én 1874. Bányai Vitális, s. k. múzeumi pénztárnok. ---------- 1HRHABAN«. Kolozsvárit, november 20-án. fr Jókai Mór a vasárnap reggeli vannatil utazik vissza Pestre , de midőn Jókainé asszony evégzi vendégszerepléseit, ismét vissza jön. fr Az önkéntes tűzoltó parancsnokság rendfentartókat öt kerületre osztotta be. Közelbbről adni fogjuk az egész névsort, hogy polgárijaink tudhassák, ki melyik kerülethez tartozik. Kapcsolatban ezzel megemlítjük, hogy a tegnapi "rancsnoksági gyűlés szertárnokká V a sz i Zsig- 11 o nd ot választá meg szavazattöbbséggel. fr Némethy Irma kisasszony vendégszereplését a szamosújvári közönség élénken várja, Csóka igazgató új bérletet is nyitott e vendégszereplésre. A Csóka társulata innen Deésre megy át, az . hó 18-án tartott minisztertanácson, mely alkalommal ő felsége elnökölt, elbatár°ltatott, hogy a görögkeleti metropolita-választás neve fog megerősíttetni. A román agitátorok között tehát lesz ismét lotás-futás. ■f Brumner Zsigmond zongoraművész, ki Németország nagyobb városaiban — mint az elöttekvő hírlapi bírálatok bizonyítják — nagy perrel hangversenyzett, közelebbről nálunk iszenegy vagy két hangversenyt. Hir szerint Krausz a®ora énekes is kisírné a művészt, mi mindenesetre csak nevelné az estélye érdekét. — Azon t. ez. uraságok, kik „Paulus“ ,rat°rium előadásában közreműködnek, sziveakeda főpróbánál szombaton d u. 2 órakor pon°**D 'megjelanni. Az idő rövidsége a számos ta* egyenirmti meghívását lehetlenné teszi és az 1 üt°n teendő meghívás elégségesnek tartatik. A D(iező bizottság. ~~ Meghívás. A kolozsvári t. egyetemi kör ^ ^ 22-én vasárnap de. 10 órakor közgyűlési helyre a kör tagjai tisztelettel meghivatnak. 1 J8ya: A f. évi költségvetés megállapitása. Kotj8^rk 1874. nov. 20-án. Hermann Antal, e. i. Petrán József, e. főtitkár. — Színházi botrány. A kassai színházban mult pénteken és szombaton botrány történt. Völgyiné Árpási Katica asszony első fölléptéül a „Szép Galathea”-t adván elő, a Meczenás ábrázolója szerepe közben ezt a rögtönzetet mondá: „Úgy hazudik, mint az Abaúj-Kassai Közlöny.” A közönség megéljenezte, a rendőrkapitány pedig huszonöt forint pénzbírságra ítélte érette. Másnap Tímár János, e sokoldalú színész jutalmára, ki ma ifjú, holnap öreg, most hős, majd énekes, komoly és bohó szerepekben egyaránt ügyesen működik. „Az agg színész és leánya“ czímű színdarabot adták elő. Van ebben egy kritikus is, melynek maszkja ezúttal feltűnően hasonlított Timko szerkesztő külsejéhez. Mikor ez a kritikus a darabban azzal fenyegetőzött, hogy „majd megbünteti” ő a színészt, Tímár, ki a színészt ábrázolta, az felelte rá: „Nem bánom, majd megfizetem! „Ez ezélzás volt a rendőri büntetésre s a közönség hangosan kaczagva, a tapszaj alig akart felhagyni. — így mulatja magát Kassán színész és közönség. — Dr. Kepes Gyula f. hó 13-án szülővárárosába, beregmegyei Váriba utaztában Beregszászba érkezett és a pályaudvaron nagyszámú közönség által és üdvözlő beszéddel fogadtatott. A városban este 6 órakor díszes lakoma volt,melynek végén dr. Kepes önként rövid felolvasást tartott a sarkexpeditió élményeiről. Másnap szülővárosába, Váriba utazott Kepes szülei látogatására,honná Pozsonyba utazik, a hol felolvasást fog tartani. — Az Andrássy-féle jegyzék világba vezetése úgy, a mint előadják, hosszú történetét foglalja magában a kezelési rendetlenségeknek. A legeredetibb a dologban az, hogy gróf Andrássynak e fontos jegyzékét, mely Bartal miniszternek volt czimezve, Bartal úr csak akkor ismerte meg, mikor az N. Fr. Presserben megjelent. A jegyzék a miniszter nevére czimezve érkezett, s felbontatlanul a minisztérium elnökségéhez tétetett át, miután czime szerint közvetlenül a miniszter személyéhez volt intézve. Az elnökségnél felbontatván, egy darab elnöki áttekintője oly jelentéktelennek találta azt, hogy nem tartá vissza s a miniszternek arról egy szó említést sem téve, elküldé a nagy iktatóba az illető szakosztályba leendő beosztás végett. Az iktatóhivatal szabályszerüleg beoszta a vissaküldött ügydarabot a vámosztályba, melynek élén Matlekovics állott. Matlekovics pedig a jegyzéket, mint valami hatodrendü jelentést ily formán intézte el: „ad acta, irattárba teendő.“ — Öngyilkosság képzelődés miatt A vas megyei Sz.-Gotthárdon pár nap előtt egy nő lőtte meg magát szobájában,özv. Salacz-Várfi Mária, ki csak nemrégiben ment oda Budapestről, egészsége helyreállítása végett. Mintegy 45 éves volt, mivelt de bizalmatlan és nagyon képzelődő. Valóságos rögeszméje volt, hogy neki mindenki ellensége, hogy ő mindenki által üldöztetik. Ezen mániája tetőpontra hágott, midőn meghalta, hogy e hó elején a postán betörés kísértetett meg, és azóta folytonosan félelemben élt, egész nap bezárkózottan volt szobájában és mindig azon fantáziáit,hogy ily betörésnek esik áldozatul és azért — mintegy hátrahagyott levelében ő maga mondja — azon borzasztó elhatározásra jött, hogy inkább ő maga vett végett nyugtalan életének,hogy sem más keze által haljon meg. — A királyi várat exequálni akarják. A főváros egyesítése előtt Buda városa a székesfehérvári uton egy csatornát csináltatott, s a királyi várnak, mivel a várkert egy része ez útra esik, 500 frtot kellett volna e csatornára fizetni. Az udvarmestri hivatal kész is a fizetésre de előbb szeretné látni a tervvázlatot , a részletes számolást, hogy a kívánat jogosultságát megvizsgálhassa. A várparancsnok e tekintetben a fővárosi mérnöki hivatalhoz fordult, itt azonban, mivel a keresett iromány „budai akta”, nem bírják azt megtalálni. Eközben a fővárosi pénztár a várparancsnokra ráküldte a fizetési meghagyást s végrehajtással fenyegetőzik, ha ez a csatornaépítésből ráeső 500 frtot megfizetni késik. A várparancsnok a főpolgármesterhez fordult , kinyilatkoztatta, hogy örömest fizetne, ha e követelés helyességének bizonyítékát kezéhez adnák. Most tehát az aktát elő kellene keresni, de hogy megtalálják-e, az más kérdés. — Reviczky Sándor, vizsgáló bírójával Bzerabeá egy, nővérénél létező okmányra hivatkozik, mely őt felhatalmazta, hogy amaz egyén nevét használhassa, kinek neve a kérdéses váltókon előfordul. A vizsgáló biró már át is vette ez iratokat melyek egy vaskos csomagot képeznek. — A „Magyar Themis“ 1874. évi 49. száma a következő változatos tartalommal megjelent: Dr. Apáthy István magyar csődtörvény tervezete. Dr. Misner Ignácz ügyvéd úrtól Budapesten. VIII Szemle. A büntetőtörvénykönyv javaslata. Könyvészet. Az elmebetegség és az elmezavar állapotainak jogi megítélése, közli dr K. L. Belföldi jogesetek. Köztörvény útján beperesített váltó forgatója, illetve kibocsátója kezesként lévén tekintendő, ez a kereseti összeg megfizetésében csak az elfogadó, mint egyenes adós, vagyontalansága esetén marasztalható. Semmiségi eset csődügyben. „Vegyes közlemények.“ Egyleti hírek. Különfélék. Kivonat a „Budapesti Közlönyéből. — Kivonat a „Wiener Zeitungéból. Külön mellékletek: a „Döntevények gyűjteményének" és a rendeletek tárának“ egy-egy ive. A „Magyar Themis* negyedévi előfizetési ára 1 frt. 50 kr., kiadóhivatala : Budapest, nádor-utcza 6. sr Következő érdekes tartalommal jelent meg a „Magyar Polgár 1875-ki nagynaptára*: Szépirodalom és történelem. 1. A zárvonal vitéze. Végből. Ford. Hegedüs István. 2. Kossuth Lajos levele br. Wesselényi Miklóshoz. Közli Jakab Elek. 3. Egy kegyetlen asszony. Tört. beszély. Irta Saeher Masoch. 4. Bornemisza János. Történeti rajz. Irta K. Papp Miklós. 6. Tarka képek a magyar szinivilágból. Közli Follinus János. 6. Anno 2000. Egy leírás a 21-ik századból. 7. A közelmúlt történetéhez. Az 1870-ki hadüzenet H. V. 8. Vasárnap Londonban. 9. Egy csók, egy szó. Beszély Jókai Mórtól. 10. Sötét van már... Népdal Hegedűs Istvántól. 11. Egy élőhalott. Bűnügyi történet. 12. Egy dráma a légben. Elbeszélés Jules Vernétől. 13. Budavár és ostroma 1849-ben. Történeti rajz Zörényitől. 14. Az offenbachi ismeretlen hölgy. Hivatalos okiratok nyomán közli Jakab Elek. 15. Egy asszony utazása a föld körűl. Útirajz. 16. Utolsó haditanács Komáromban. Karádytól. 17. A yankee. Rajz. 18. Való és költészet. Közli Agricola. 19. Egy láb egy asszonyért. Vig beszély. 20. A monakói fejedelem. Satyra. 21. Bölcs bolondságok. Firkálta Jókai Mór. 22. A Libanon czedrusai. 23. A legnagyobb hideg s legnagyobb meleg a földön. 24. A kenyérmező és vidéke. Közgazdasági és ismeretterjesztő rész. 25. A talaj művelése. — 26. Néhány szó a gabonarozsda ellen alkalmazható szerekről. — 27. Az északsarki földrész. — 28 Kettős csillagok. — 29. Harmat és dér. — 30. A gyümölcsfák ápolásáról. — 31. A penészes takarmány ártalmassága. — 32. A természettudomány iránya.— 33. A méterrendszer. — 34. Egyveleg. — 35. A Királyhágón inneni részek teljes tiszti czim- és névtára. — 36. Vásárok. — 37. Bélyegilleték. — 38. Postamenetrend. — 39. Távirda. — 40. Hirdetések. Közönség köréből.*) (Vége.) Az erre vonatkozó határozat a gyűlési jegyzőkönyvből szóról szóra kiírva a következő: „Egyháztanácsunk, tekintve az egyház anyagi viszonyainak mostoha helyzetét, tekintve az egyházra súlyosodó számos terheket és azon sajnos körülményt, hogy az egyház költségvetésében évenként nevezetes hiánylatok tűntek és tűnnek fel, amelyeknek fedezése csak az alaptőke folytonos megtámadásával eszközölhető, átlévén halva azon szükségérzettől hogy a lassú de biztos romlással fenyegető veszélylyel szemben gyors és erélyes rendszabályokhoz, nevezetesen pedig egész eddigi gazdálkodási rendszerünk alapos javításához kell kezdeni, és végre meglevén győződve arról is, hogy a múlt gyűlésben kelt határozatok és ezek alapján várható kamat-jövedelem szaporulatok csak részben fogják enyhíteni a bajt, elfogadja elvben a bizottsági javaslatot, azt t. i. hogy az ekklézaiai földek elárusíttassanak. Mégpedig tekintettel a Nagy-Enyed város határán czélbavett és már befejezéséhez közelgő tagosításra, midőn, hogy a maga földterületét növelhesse, mindenki sietni fog a vásárlással, és a föntebbi czél tekintetéből még áldozni is kész, meg ellenben az ekklézsiára nézve a tagosítás bevárása csak azon esetben lenne feltűnőleg előnyös ha maga folytatná a gazdaságot, határoztatik, hogy az ekklézsiai földek eladása még tagosítás befejezte előtt, nevezetesen pedig mihelyt ezen határozat illetékes felsőbbségünk által is remélhetőleg helybenhagyatik, azonnal foganatba veendő. Ami pedig az eladás módozatait illeti: határoztatok : a) Az eladás csak nyilvános árverezésen történhetik meg. Még pedig az egyes darabok előlegesen szakértői becslésnek alávetendők, mely becsösszeg az árverezésen a kikiáltási ár leend. b) Az árverezés első feltétele a készpénz fizetés, mind a mellett megengedtetik, hogy azok, kik azonnal fizetni nem lennének képesek, vagy a vételárt, mint kölcsöntőkét megtartani akarnák, azt megtarthassák, de csak azon feltétel alatt, hogy ezen adósságok két annyit érő biztos földhypothékára telekkönyvileg első helyen bekebleztessék. c) A hypothéka érvényére nézve az egyháztanács helybenhagyása szükséges. d) Az ily adósságok után a vásárlás idejétől számítandó 2 év folyama alatt a vételárnak 6°/1-a, azután pedig 8%-a fizetendő kamatban az egyház pénztárába. e) Az ily tartozások tárgyában kötendő szerződések, adóslevelek első feltétele, hogy az egyház a fizetéssel késedelmező vagy vonakodó adójával szemben summás bírósági eljárást indíthasson. f) Mindezen fentebbi á. b. c- d és e. pontokban foglalt határozatok az árverezési feltételekbe kiirandók. * E rovatban megjelenő czikkekért szerkesztőségünk csupán a sajtóhatóság irányában vállal felelősséget. Szerk. * Nagy-Enyed városában a telekkönyvi intézmény már évek óta fenáll. Minthogy pedig remélhetőleg többen fognak találkozni, kik készpénzen fognak vásárolni és azonnal fizetni: az ekét begyülendő készpénzre nézve egyháztanácsunk ezúttal csak azt határozza, hogy azon összegek vagy ismét földekre fognak kiadatni kölcsönképen — kettős értékű biztosíték mellett, — vagy pedig földhitelintézeti papírokba fognak fektettetni, az idő és a körülmények, valamint illetékes felsőbbségünk rendelése fogván e kérdésben leginkább határoln. Így áll a dolog — nagyérdemű közönség ! Legalább igy állott akkor, midőn a nagyenyedi „Egy kálvinista“ által aláírt levél a „Magyar Polgáriban megjelent. Azóta még annyi történt, hogy a múlt vasárnap nov. 15-én tartott egyházi közgyűlés, melyhez a kérdés fellebbezve volt, annak végeldöntését a jövő gyűlésre nov. 22-re tűzte ki. Tehát négyheti időközben négy gyűlés fogja itt Enyeden az alsóbb fórumon eldönteni a javaslat sorsát és még azután a mélt, állandó igazgató tanács. Ezekből kiviláglik, hogy a kérdés felvetése, valamint annak tárgyalása sem az illemmel, sem a nyilvánosság követelményeivel, sem egyházi törvényeikkel nem ellenkezik. Ki merészelné akár a bizottsági javaslattól a jóhiszeműséget, akár annak tárgyalásától a becsületes intencziót eltagadni? Ám akadt „Egy kálvinista”, ki elég vakmerő volt erre azt mondani, hogy ez egy „czivilizált rablóbanda“ műve, de akinek a becsület hangja iránt csak némi érzéke van, az az egész kérdés tárgyalásából, valamint az egyháztanácsnak arra vonatkozó határozataiból azt fogja kiolvasni, hogy így tesz egy erkölcsi testület, mely magát isten segedelmével fentartani, anyagi jóllétét biztosítai, és egyházi földeket nem elpacskolni, még kevésbé egy kisebb körű testület tagjai közt felosztani akarja. — Ugyanezért nyílt homlokkal bátorkodunk megállani a közvélemény ítélő széke előtt. És most még csak egy-két szót az „egy kálvinistához.“ Ha önnek uram a közügy igazán szívén feküdnék, akkor meggyőződéséhez és ebből folyó kötelességéhez híven nyílt sisakkal lépett volna fel, ezt mondva: Uraim ! ti ezen s ezen indokokból ezt határoztátok. Én azt nem látom czélszerűnek, sőt az egyházra nézve károsnak találom, íme ajánlok egy más orvosszert, mely a tiéteknél czélravezetőbb. Akkor uram, tisztelettel hajolnánk meg ön előtt, mint aki legjobb meggyőződéséből és jóakaratából szólott. De miután ön ezt nem tette hanem e helyett neki rontott egy tisztes erkölcsi testületnek, és indokolatlanul a leggaládabb piszkokat szórta arra, azért tűrje el uram, ha meggyőződve az ön rész akaratáról — visszavetjük szemébe a vádat — és nyilvánosan rágalmazónak declaráljuk önt. A nagy-enyedi ev. ref. egyháztanácsnak 1874. nov. 14-én tartott gyűléséből. Sándor Elek, gondnok. Fülöp Géza, jegyző. Kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő ID. PAPP MIKLÓ® NYÍLTTÉRI) Minden betegnek erőt és egészséget nyújt gyógyszer és költség nélkül a kitűnő Revalesciere du Barry Londonból. Du Barry Revalesciére tápgyógyereje kitűnő sikerrel alkalmazhatókov. a betegségekben: u. m. gyomor, ideg, mell, tüdő, máj, mirigy, nyaghártya, légzés, hójagvese és tubertutotikus bántalmaknál, gyógyít gümő és aszkort, aszhmát, köhögést, emészthetlenséget, dugulást, hasmenést, álmatlanságot, gyengeséget, aranyért, vízkort,lázt szédülést, vértolulást, fülzugást, rosszullétet, hányást, még a terhességben is, diabetest, mélakórt, elsoványodást, phoumet, köszvényt, sápkórt. — Kivonat 70,000 bizonyítványból oly felgyógyulásokról, melyek a gyógyászatnak ellentállottak. 65,715. számú bizonyítvány. Párig, 1866. april 11. Uram. Leányom, a ki igen szenvedő állapotban volt gém emészteni, sem aludni nem tudott; álmatlanság, gyengeség és ideges izgultságtól egészen oda volt. Most a Revalescsére-csokoládé által egészen helyreállt, jó étvágyai, emésztéssel, tömött hússal bír s oly jó kedvvel, milyet már rég óta nélkülözött. H. de alontous. Táplálóbb lévén mint a húg, a Revalesciére felnőttek és gyermekeknek 60-szeres árát megtakarittatja gyógysze. Hádorszelenczékben fél fontos 1.60, 1 fontos 2.BJ, 2 fontos 4 6? 6 font 10 frt 12 ing, 20 frt, 24 mg, 86 frt Revalesciére kétszersültek szelenczékben 121. 60b41.60 Revalesciére chokoládée por- és tábla alakban 12 csészére 160 24 csészére 2.60, 48 csészére 4.60, porban 120 csészére 10 frt, 288 csészére 20 frt, 676 csészére 86 frt. — Kapható: Barry du Barry és társánál Bécs, WalttschgasS'* 8. s*. s általa minden város gyógytárában. Maga a raktria bármely vidékre küld utalvány vagy utánvét ellenében. Kapható továbbá: Kolosisvártt, Bindergyógyszerésznél, Pesten : Török, Prágában : Fürsth J. brünnben. Eder F., Debrecsenben: Mihaovics István gyógyszerésznél, Duna-Földdvárt Nadhera Pálnál, Károlyváros: Brilli F.-nél Kanizsan Lovak Károlynál, Maros-Vásárhelyt: Fogarasi Dömötörnél, Pozsonyban: Pisztori Felixnél, Székes-Fehérvárott:Dieba,la Györgynél, Vágujhelyen: Conlegner Ignácznál,Varasdon: dr. Halter A.-nál, Agrámban: Irgalmasok gyógyszertárában *) E rovatban megjelenő czikkekért szerkettőségünk semmi felelősséget nem vállal el. Szerk.