Magyar Polgár, 1875. július-december (9. évfolyam, 147-299. szám)

1875-10-09 / 231. szám

Ábrahám vallásának követői közé lép, tán együtt fogyaszthatja el kedvesével hátralevő életének egészségére kenyerét (ha lesz) , hanem a bátor lovag nem térhetett vissza azon hitre, melyet már egyszer egy kath. nő miatt hitszegetten elhagyott Ez akadály ismét csak előbbi bátor tettének ujóbbi elkövetésére kényszerítő lovagunkat, ki is szept. 30-kan éjjel kocsival jőve kedveséért, azt újra elragadá. A boldog pár gyorsan menekült Orosháza felé, ámde hátuk mögött lóháton a beszúálló testvér s egy izmos mészároslegény. A boldogságot repítő lovak azonban tán érezték fontos hivatásukat, s oly gyorsan iramodtak, hogy az üldözőknek nem sikerült utólérniök, ámbár már látták áldozatjaikat. — Konok haramia Jankó Buczkó Péter, midőn a törvényszéki teremben végighallgatta, hogy a kir. ügyész kötél általi halált kért fejére s az őrök kikisérték, — igy szólt vidáman a folyósón egy őrhez: , Adjon kend egy kis bagót , majd ha kiszabadulok, kap kend egy pár szép lovat.* A kir. ügyészség a haramiát lefényképezted. — A bécsi rablógyilkossági krónika ismét egy rémitő esettel szaporodott. Vasárnap délután az uj bécsi tramway-társulat ottakringi utifészereiben a szénapadláson Schuepf Márton munkást meggyilkolva találták, csak ing, mellény és kötény volt rajta. A szerencsétlent, kit már vasárnap egy hete gyilkolhattak meg, takarékos szorgalmas munkásnak ismerték, ki megtakarított pár forintot és abból 20 fitos ezüst órát is vásárolt. Az órát és a szerencsétlen ember pénzét megtalálták. Hétfőn reggel a véres tett színhelyén öt kilogrammos fogantyag vasnehezéket találtak, melynek alján vérnyom volt látható. A gyilkos a bejárat közelében támadhatta meg áldozatát, halálos csapást mért hátsó koponyájára és homlokcsontjára, azután a padlás félreeső zugába vitte és ott a szalma közé temette. A nyomozások folyamán súlyos gyamokok merültek fel Schnepf József az áldozat fivére ellen ; ez tette az első feljelentést, a kihallgatásnál ellentmondásokba bonyolódott, kötényén pedig vérfoltokat fedeztek fel. A két testvér feszült viszonyban élt egymással, Schnepf József, még atyjával is oly viszonyban élt, hogy ezt nem egyszer veréssel fenyegette. Két testvére pedig a kihallgatáson úgy nyilatkozott róla, hogy képesnek tartják a testvérgyilkosságra. Schnepf József 35 éves, nős, kiskorú gyermeke van ; a házmotozáskor több edény kőolajat találtak nála, mit a tramway-társulattól lopott el. — A szerencse mily utakon jár. Krahl Antal czipész legény múlt héten a mesterénél szolgálatban álló inast dohányért küldte el a legközelebbi tőzsdébe, s e czélból ezüst 10 krajczárost adott annak át. Nem sokára vissza jött az inas s azt vallá, hogy a 10 krt elvesztő, de kész az első borravalójából visszafizetni. A legény nem hitt a fiúnak s kimotozván zsebeit a 10 krt ugyan nem találtameg,de talált nála egy lotto czédulát, mely ugyanaz napon kelt, s melyet a porzó is elárulta, hogy csak rövid idővel előbb íratott, s melyre a betétes 10 kr. volt. A legény tehát jól elverve előbb az inast, a czédulát kárpótlásul megtartá. A véletlen kedvezett a legénynek, mert a legutóbbi budai húzáskor ternót csinált. De hálásan nyilatkozott az inas iránt, mert a nyert összeg felvétele után azonnal 20 irtot tett le mesterénél, hogy azt az inas felszabadulásakor ennek a kellő ruházat beszerezhetésére szolgáltassa ki. — Mit fogott be a meszelő ? Császka szepesi püspök a régészetnek bő barátja és sok gondot fordít arra, hogy az egyházmegyéjében levő régi templomok renováltassanak. Ily munka közben többször találtak már régi falfestményekre, s most nem egy helyen gondosan lehántják a meszet, hogy a meszelő által vetett rétegek titkát napfényre hozzák. A poprádi templomnál is nagy figyelemmel kezdték fejtegetni a meszet, s csakugyan találtak is falfestményre. Lassan-lassan csapkodó piros lángok bontakoztak ki, aztán egy csapat ördög. Semmi kétség, hogy egy középkori pokol van a falba. Fejtik tehát tovább a mészréteget, s a pokol még mindig tart, sőt népesedik. Előbukkan a lángok közt egy szerzetes alakja, aztán egy pap, majd egy püspök, és ismét csak püspök. Végre is abbahagyták a pokolbeli munkát, sőt a fáma hozzáteszi, hogy a meszelő megint csak elfedett poklot, ördögöt és minden püspököt. — Modern apostol. A párisi esküdtszék előtt minap hét évi börtönre és 10 évi rendőri felügyeletre ítéltek egy fiatal embert, ki borbélysegéd létére, 5000 frank fizetés mellett, délutánonkint letette a szappant, fésűt, pomádét és Du Cárrá név fejedelmi fényűzést fejtett ki, előkelő társaságokba tudott betolakodni, tagja volt a „Tizen- 1 apostol” czimű bonapartista társaságnak, mely tou /Vizen küldöttségileg remek írókészletet nyujt Fran^ulunak. Du Cárrá ur a mellett, hogy ni ‘Parkod”1 801 a bonapartisums által regenerált nkat követett e\ ****** ,esiet - (L. uu, borjú topM „lin tánci nem m&uV. meg a nagy ua végződ&lt & sem, me\y\yc\ a korszak . netft nagy vámok Verséia és bankjai«^ 8 ,u^ék el arató tánczosok a vidéki városokat özön vendég menéseikkel. Nanicsek Vincze a n* * hivatalnokok kitelegítetének vezérigazgatója adégszerepléss vlsiketeg áldozata lett. Halála ul mely mint tudva v.iu öngyilkosig ült ín következett be. Erdélyből a beszterczei takarékpénztár küldöttei léptek fel az egylet iránt követeléssel, mely 6304 írtra rúg. A követelés valódisága okmányilag igazoltatik, s ezekből az okmányokból kitűnik, hogy Vauicsek a beszterczei takarékpénztár alakításánál élénk részt vett, s ide a társaság bizottságából Dékánit és Broosert küldte ki. A hivatalnokok hitelegylete elvállalta, hogy 400 darab részvényt pl. 30 írtjával átvesz, s az alakulandó takaréktár váltóit leszámítolja. Ezen üzleti viszonyból származik a kérdéses követelés, mely jelenleg a választmányt egyetemlegesen terheli. A vizsgálóbíró e bonyolult ügyben dr. Weisz M. Az alakítási szédelgés folytán felmerült követelésben Vanicsek, Brooser és Dékáni egyenlően osztoztak, 16.000 forintra menő közvetítési díjt kötvén ki maguknak, mely a váltóleszámítolásoknál a hivatalnok-egyletnek engedélyezett 6°/0-tódból volt levonandó. — Fortuna tréfája A hírlapolvasó még emlékezni fog Fischer M. L. sorsjegy-hirdetéseire. „Fortuná hoz volt czimezve üzlete s nagyra volt vele, hogy a fortuna csak erre az üzletre mosolyog. De fortuna egyszerre csak elkomorodott, Fischer M. L. megbukott, s nagymennyiségű sorsjegyet kellett otthagynia az általános magyar hitelbanknál, ahol fedezetlen adóssága volt. Fischer Budapestről külföldre ment, ahol jelenleg börzei ügynök. De ha a fortuna róla meg is felejtkezett, nem felejtkezett meg sorsjegyeiről, s a legutóbbi oct. 1 -jei sorsoláson a magyar ált. hitelbank a Fischer által hátrahagyott hitelsorsjegyeikkel (mint a .N. P. J.* közli) megnyerte a főnyereményt és számos melléknyereményt. Egy egész kihúzott sorozat Fischer birtoka volt, s most a hitelbanké, mely a nyereményeket Fischer fedezetlen adósságának törlesztésére fordítja. — Királyi törvényszéki bíró Szigethy József, gyermekei: Józsi és Ilka ; Dékány Mihály ; özv. Szigethy Józsefné, Egri Rozália; valamint Szigethy Kata ; Lina és férje Ábrahám Miklós ; és a rokonok bánatos szívvel jelentik, hogy Szigethy Józsefné, Dékány Ilka a boldogító nő, az önfeláldozó anya, engedelmes szerető leány és meny, a hiv sógornő és rokon, folyó hó 7-én délelőtti 11 órakor megszabadult földi kínjaitól. Élte 28 rövid tavaszból állott, melyek közül nyolcat a családi élet boldog körében töltött, őt imádó férjének és gyermekeinek szentelvén utolsó perezét is. Fájdalom , hogy a gondviselés ilyen korán szólitotta ki anyai munkásságának köréből, és nem engedte meg, hogy gyermekeiben élvezhesse a kiérdemlett anyai örömöket. Földi maradványai f. hó 9-én d u. 3 órakor fognak házsongár utczai szállásáról a köztemetőbe szállíttatni. Az engesztelő szent miseáldozat pedig folyó hó 11-én d. e. 10 órakor fog az ég Urának bemutattatni , melyekre a rokonok és barátok szomorúan meghivatóak. Kolozsvárit, 1875-ik év octóber hó 7-én. Iparn képek. Az utolsó fejvesztés Magyarországon, Közönségesen azon vélemény van elterjedve hogy Beleznay — az apagyilkos — pallos általi kivégeztetése 1818-ban az utolsó fejvesztés volt hazánkban Közle egy levéltárban 1836-ik évben történt fejvesztési ítélet s végrehajtási szertartást talált feljegyezve, mely valószínűleg az utolsó fejvesztés volt hazánkban, s melyet ennélfogva mint históriai adatot közölni eléggé érdekesnek tartottam. A bűnös esemény és ítélet a vesztőhelyen felolvastatván, következőleg hangzott: Összejövetelünk oka egy szomorú esetnek emléke. 1832-ik év február hó 28-án eszéki Baics Milos kolompárlegény vándorlásnak indulván, útközben albertfalvi öregebb Hieber Jánossal összekerült és ennél hálásra maradt, kivel aztán másnap reggel ismét elindulván, öregebb Hiebert János magához véve kést és baltát, ez ártatlan fiatalt Herczegszőllős felé kisérte, mely kisérés közben ez minden emberségből, felebaráti szeretetből és a vándorlásnak indulthoz tartozó érzésből kivetkőzvén, Albertfalva és Herczegszöllős közt levő utón ez ártatlan vándorlót hátulról véletlenül bal tájával fejbeütni, a földön több ütésekkel illetni és e helyről őt a szántóföldekbe húzván, ott több szúrásokkal illetni, és ekkér ily súlyos kínok közt, azt fiatalsága zsengéjében és élte legnagyobb reményében meggyilkolni nem iszonyodott. E gyilkos eset a Károly főherczeg béllyei uradalom értésére esvén, ez a vérhatalommal öszszekötött jogánál fogva mindent elkövetett, a borzasztó tettnek czinkosát és elkövetőjét kitudni, és ily módon az itt álló s fentebb nevezett Hiebert János, albertfalvi kisházas, nős és négy neveletlen kisded atyja ellen, a főbenjáró büntető per indíttatván, és ebben ellene a szántszándékos és eltökélt gyilkolási vád kétségtelenül bevalósulván, az általa elkövetett bűnéért és büntetésért s másoknak ez által adandó hasznos példáért. — 1834-ik év november hó 28-án a Károly főherczegi mint vérhatalommal biró béllyei uradalom részéről,' tekintetes nemes Baranyavármegyében keblezett béllyei várban tartott tek, büntető uriszék alatt következő ítélet alá vétetett. Itt,életeit, másából, az ellene feladott gyilkolás kétségen túl bevalósulván, miután annak védelmére előadott azon okok és körülmények, „hogy e rabszemély a megölt vándorló legényt, mint még tudatlan fiatalt, könyörületességből és felebaráti szeretetből magához hálásra fogadván, ez által a vándorló legénynek bátor és költség nélküli szállást adott, másnap reggel pedig vele útnak indulván, őt nem gyilkolni eltökélt szándékból, hanem Herczegszőllőn levő dolgának teljesítése végett elkísérte, és vermelő kapáját és egy darab vasat e kapának megcsináltatása végett, testvér öcscsénekbaltáját pedig a dühös kutyák ellen való védelmezéséért magával vitte, ezen útjában a rabszemély erényi (morális) tehetségét felülhaladó indulatból a vándorlót megölvén, az ennél talált és a rabszemély által az erdőben elrejtett bútorát épségben hagyván, egyedül csizmáit vitte el, a megöletett testén az orvosi vizsgálatkor talált csonkításokat a holttestnél levő sertések vivén végbe, a rabszemély ezen általa azonnal megbánt tettét vétkének önkéntes bevallásával feladta, és ez által jobbulásának s töredelmességének nyilvános jeleit adta légyen* — , a felperes által felhozott terhelő észrevételekkel, hogy t. i. a rabszemély a megölt vándorlót magához hálásra csábítván, a másnapi útnak való indulást még korán reggel sötétben elrendelvén, ezen már előre eltökélt szándékának könynyebb kivihetése végett testvér öcscsének baltáját, tulajdontermelő kapáját, és egy darab vasat mint öldöklő eszközöket magához véve, a szegény vándorlót a barátság és kisérés ürügye alatt, először is távolról háromszor fejbe ütni, azután a földreesettet a nála levő késsel többszöri szúrásokkal illetni, sőt a kiállított orvosi bizonyítvány szerint, hogy a megöletett meg ne ismertessék s e rettentő tette örökre eltervettessék, a már megölt vándorló testén elkövetett csonkítások részére tulajdonittatván, őt a legnagyobb kínzások és irgalmatlanságok közt éltének legszebb virágzásában kegyetlenül meggyilkolni nem irtózott legyen, teljesen megczáfoltatnának, következőleg az ellene feladott, eltökélt és szánt szándékos gyilkolási indulat bevalósodnék: a rabszemély e rettentő vétkéért, tulajdon büntetésül, másoknak pedig rettentő például a hóhér pallosa által szenvedendő halállal az élők sorából kivégeztetni rendeltetik, ennek hátramaradt javaiból a megöletett édesanyjának járó és 40 irtot tevő holtdíjnak, úgy a bizonyítványok szerint, holttest megvizsgálásakor okozott 44 frtra menő költségeknek kifizetésére megítéltetvén. A rabszemélyt védő ügyvéd e terhes ítéletet a törvény értelme szerint a tek. k. táblára feljebb vétetni kéri. A följebb vitel megtörténik, de a kir. tábla megerősité az ítéletet, úgyszintén ő Felsége is, s mire az elítéltnek 1836. máj. 18-án az ítélet kihirdettetett, a az a három napi siralom- és bánatidőt kiállván, a hóhér pallosa által feje vézetett. A menet, mely a vesztő helyre kisérte, a következő volt: 1. Két katona nyargalt elől. 2. Az exequens biró lóháton. 3. Két katona nyargalt utána. 4. Hatlovas kocsin a legale testimonium. 5. Mellette jobbról és balról egy-egy lovas katona. 6. Utána öt hajdú egy sorban. 7. Négylovas kocsin a deliquens f elől a kocsis mellett egy hajdú, hátul a falu plébánosa, mellette egy hajdú. 8. A deliquens kocsi mellett jobb- és balfelől öt-öt hajdú. 9. Az orvos egy kocsin. 10 Ez orvosi kocsi után hat hajdú egy sorban. 11. Az egész menetet száz emberből álló parasztság zárja be. (P. N) KÖZGAZDASÁG. A szántóföldek és rétek lecsapolásáról. Egyik legfontosabb és legmélyebben ható talajjavítás a lecsapolás. Ez alatt nemcsak a felszínen látható víz eltávolítása értetik, hanem mindazon a növényzetre káros hatású nedvesség, mely habár csak időszakonként fordul is elő a talajban, de a legtöbb, különösen évelő kultúrnövényeknek ártalmára van. Minden trágyázás és szántás tökéletlen hatás 8a, ha a talaj csak időközönként is fölösleges nedvességben szenved. Meg kell azonban különböztetni a fölösleges nedvességet a szükséges nedvességtől, úgy hogy abban semmiféle növény se tenyészhetik, míg ellenben okszerűen lecsapolt talaj a legnagyobb szárazság mellett is tart nedvességet. Leginkább a nehéz, s különösen agyagos altalaju földek szenvednek fölös nedvességben. Da könnyű homokos földek, melyek tartós szárazság mellett egészen kiégetteknek látszattak, is szenvedhetnek nedvességben, ha oly altalajjal bírnak mely a vizet át nem bocsátja. Kötött talajon a hóviz és tartós erős esőzések igen meglágyítják a felső talaj rétegét; az ezekre következő szárazság ezen nedves földtömeget, mielőtt a fölösleges víz leszivároghatna, úgy összezsigorítja, hogy a növényzet mintegy befalazva áll benne. Harmat, köd és kisebb esők sem hathatnak azután a talajba, hanem lefolynak vagy elpárolognak róla, anélkül hogy a növény gyökereit megnedvesítették volna. Ha azonban a tavaszi vagy egyéb nedvesség gyorsan leszivároghat, akkor hosszabb szárazság alkalmával sem keményedik meg oly nagy mérvben a talaj, a felső réteg porhanyóbb marad, s harmat, köd, valamint kisebb esők behatolhatnak s a szükséges nedvességet megadhatják a termőrétegnek. A tapasztalás legalább arra tanít, hogy az alagcsövezett földek, melyekből a csövek nagy menyisévizet levezettek, száraz években sokkal több nedvességet tartalmaznak, mint a velük szomszédos nem alagcsövezett területek. Ha továbbá latba vetjük, hogy a fölösleges nedvességben csak időnként is szenvedő földek a bennök lévő víz által kihüttetnek, a kihűlés pedig a növény tenyészetének árt, s hogy továbbá a nedvességet soká viszszatartó talaj, tavaszszal minden nagyobb eső után nem szárad oly hamar, mint az áteresztő, tehát a megmunkálásnál időveszteség, ennélfogva drágább üzletvitel áll be, amit a mostani viszonyok között minden gazdának kerülni kell, akkor lehetetlen tagadni azt, hogy a lecsapolás és kiszárítás kétségtelenül egyike a lefontosabb amelioratióknak, amelyeket eszközölhetünk. Átalában kevés figyelem fordíttatott eddig a gazdaságokban ezen javításra, közönségesen azt hiszik, hogy a meglevő árkok kitisztítása vagy egy pár árok húzása által már elég lett téve a fentebbi czélnak, pedig ezen eljárás rendesen csak kis részben felel meg a szükségnek. Legalaposabban és legteljesebben csak alagcsővezés által lehet a lecsapódást eszközölni. Árkok azért e mellett is szükségesek, de sokkal csekélyebb számban, mert ezek csakis az alagcsövekben öszszegyűlt víz levezetésére szolgálnak. A lecsapolás czélirányosan csak akkor eszközölhető, ha a szükséges élőár és esés megvan. Kevés kivétellel csupán néha van erre eset, s csakis helyes lejtmérezés által lehet ezt meghatározni. Lejtmérezés által gyakran ott találunk esést, ahol szabad szemmel nézve a területet, azt nem is gyanítottuk volna. Az esést illetőleg már az is elegendő, ha mintegy 300 méter hosszúságban (kb 900 láb) 18 centiméter (kb. 7 hüvelyk) esésre akadunk. (Vége köv.) — A kolozsvári piacz hivatalos árjegyzéke. Szept. 30. 1875. Ausztriai mérő tisztabuza, közepes 3 írt 90 kr. Rozs közepes 1 frt 90 kr. Árpa közepes 90 krajezár. Elegybuza, közepes 2 frt 70 kr. Egy mérő törökbuza közepes ára 1 forint 90 krajezár. Zab közepes 1 frt 40 kr. Széna kötve 1 frt 55 kr, kötetlen frt 40 kr. Egy mázsa alomszalma 80 kr, zsupszalma 95 kr. Egy öl úsztatott fa 6 frt. Egy el nem úsztatott fa 11 frt. Egy font öntött fagygyugyertya 36 kr. Egy font marhahús 21 kr. Egy font konyhaliszt 7 kr. Egy font rizs 18 kr. Egy kupa gyöngykása 32 kr. Egy kupa borsó 16 kr. Egy kupa lencse 20 kr. Egy kupa paszuly 10 kr. Egy kupa köles 24 kr. Egy kupa pohánka 20 kr. Egy mérő burgonya 90 kr. Savanyu káposzta — kr. Savanyu répa — kr. Kősó 4/2 kr. Disznózsír 48 kr. Szinzsir — kr. Bors 60 kr. Hagyma 7 kr. Fokhagyma 12 kr. — A városi kapitányságtól. Incze József, alkap. I*é©« pemplava« — Távirati tudósítás a bécsi börzéről. Odtb. 7. 5s/0 metalliques 70.—. 5% nemzeti kölcsön 73.85. 1860-iki államkölcsön 111.60. Bankrészvények 921.—. Hitelrészvények 209.80. London 112.15. Magyar földtehermentesitési kötvény 81 35. Temesvári földtehermentesitési kötvény 80.50. Erdélyi földtehermentesitési kötvény 79.—. Horváth-Slavon földtehermentesitési kötvény 84— Ezüst 101.80. Cs. kir. arany 5.33.— Napoleondor 894. Va. Mark d. r. W. 55.60. Kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő K. PAFF MIKLÓS. NYILTTÉR.*) PERL fogorvos utjából visszaérkezvén, állandóan Kolozsvárit marad. A Morisson-féle fogcsonkulási műtőeszközt (Resections maschine) veszi alkamazásba, mely semmi fájdalmat sem okoz ; készít mesterséges szájpadlást, fogakat, légnyomatú fogsorokat, aranynyal és vulcanitlal. Gyógyít fogfájdalmakat gyorsan és a fájdalmat eltávolítja örökre. Átutazók egy fogat egy óra alatt, egész fogsort egy nap alatt nyerhetnek. Lakik Kolozsvártt, belközéputcza 6 sz. a. a kisegítő pénztár tőszomszédságában.