Magyar Polgár, 1876. január-június (10. évfolyam, 1-146. szám)
1876-04-20 / 89. szám
,.w4a $,?›rol«*v›? tapasztalhitllík, hrvsv a LibirHíy végleg^ megoldása tiatt accompli bankkérdé* w»Ij8 heted, k é w w osztrák mileende , “aljasságán hajótörést nem szenved a m87 e[-áruk ilgye' ,nel? jóllehet április nyolgyapo - ^^ a fogyasztási adókkal is complicáltatoff 'mind« mellett szép egyetértés lön feljegyezhet r ’ luxus és rongy czikkek dolgában, mihez két f j április kilenczedikén a liotakozás tépe?s„nál kevésbbé lett megtalálva, minthogy a “a(I]CZjális és védő vámok között mind a két állat előnyére való középút fedeztetett fel, s * ión április tizedikén teljesen bizonyos, így a tárgyalások annál inkább el fógnak „ápoltatni, minél világosabb, hogy a magyar miniszterek már kedden haza nem utaznak, Pécsben maradván szombatig, mely körülménynél lógva viszont a kabinet-kérdés felvetése lett április tizenegyedikén szükséges, úgy hogy tizenkettedikén minden kétségen kívül állt az egyesség létesülése, annál is inkább, mivel az osztrák kormány a vámrestitutiók ügyében engedett volna, ha a fogyasztási adók kérdése neutrális indítvány folytán április tizenharmadikára nem terel át a quota kérdés kapcsában minden reménységet, melynek füstbe menetele eltakarván a láthatárt, április tizenegyedikén világosan kitünt, hogy minden irányban közeledés van s a végleges elintézés husvét keddjén annál jobb auspiciumok alatt lesz eszközölhető, minthogy április tizenötödikén a differentiális pontok összegeztetvén, tapasztaltatok, hogy a bankügyben az osztrák részről a kartellt és magyar jegyekkel fizetést nem fogadták el, a restitutióban nem adják meg a követelést, a vámügyben több tétel fölemelését követelték, a fogyasztási adókban a quotával együttesen megoldást akarnak, mihez képest jövő kedden vagy szép idő lesz vagy esni fog.“ — Petőfi .Nemzeti daliának a . Talpra magyar* kezdetűnek eredeti kézirata megkerült és Austerlitz Zsigmond birtokában van. Petőfi e költeményt tudvalevőleg az uri-utczai Pilvax kávéházban irta, s onnan mindjárt a nyomdába került. A fény nagyságú papírra irt verset igen valószínűleg két szedő szedte ki, a mit a rohamos sietség is indokol — mert a kézirat két részre lett elmetszve s Austerlitznél is csak az első fele van meg, melyen hat versszak áll. Mint Petőfi majd minden költeményén, ezen sincs javítás, csak két helyen a refrainban van egy-egy szó kihúzva s mással kicserélve. Ez azt gyanittatja, hogy a végsorokat (refraint) eredetileg máskép tervezte Petőfi. Az írás igen szép Hogy csakugyan ez az eredeti kézirat, tanúsítja Gyulai Pál is, ki Austerlitznek e tárgyban a következő bizonyítványt adta : „ Alól - írott bizonyítom, hogy az Austerlitz Zsiga ur birtokában levő „Nemzeti Dal” czimű költemény Petőfi Sándortól, a Petőfi saját kézirata, amiről könnyen meggyőződhetik bárki, a ki Petőfi Sándor meglevő kézirataival összeveti. E kéziratból szedetett ki úgy látszik, 1848 márczius 15-én a Nemzeti Dal, a magyar szabadsajtó első szüleménye, mely az utczán a nép között kiosztatott, Budapest 1876. ápril 8-án Gyulai Pál, a na. t. akadémia osztályaikéra.“ Auszterlitz akadémia utcza 6. sz. alatt lakik s nála az ereklye megtekinthető. — Bukarest statisztikája. Az oláh fővárosnak, legújabb statisztikai kimutatás szerint, 200.000 lakosa van, s így mivel a lakosság 20.000 házban lakik, minden házra 8 lakó esik. Bukarest 45 millió négyszögméter kiterjedéssel bír Ez persze csak átlagos szám. A külvárosokra, hol sok kert van, a fennebbi kiterjedésből aránylag legtöbb esik. Bukarestnek 105 iskolája van, melyekből csak 6 iskolában tanul a két nem együtt. Néhány magániskolát fel kellett szólítani, hogy 16 nap alatt tisztíttassa ki tanhelyiségeit az ősi piszoktól, mert különben iskoláját bezárják. A tisztaság nem tartozik Bukarestnek valami kiváló előnyei közé; a városnak van 3 orthodox temetője, más 6 temetkezési helye van a többi vallásfelekezeteknek. Négy temploma szintén temetkezési helyül szolgál a város kellő közepén, mi szintén nagy hátrányára van a közegészségnek. A mohamedánok temetője pedig annyira hátrányos volt a közegészségnek, hogy be kellett tiltani az oda való temetkezést. — Egy aranyserince története. Olteanu János nagyváradi püspök, ki szenvedélyes régiséggyűjtő, érdekes service birtokában van, melyet nem rég véletlenül a pesti zálogházban fedezett fel és megvásárolt. Ez egy 12 személyre való evőeszköz aranyból, mely Murat Joachim nápolyi király tulajdona volt, kit tudvalevőleg az osztrákok agyonlövettek. Ez alkalommal egy oszrák huszár főhadnagyhoz került a service a ennek útján egy magyar családhoz, — melytől azután — a zálogházba. A kések pengéin s a villák, valamint a kanalak nyelén látható Murat czimere, aki szegény molnárlegényből nápolyi király ss Napoleon császár sógora jőn. — Vérlázitó férjgyilkosságról értesítik az .Egyetértését a Pestmegyei Bugyi községből. Egy Raj Mihály nevű becsületes, szegénysorsu ember a télen át a városba jött, hogy saját és családja részére itt keresse meg mindennapi kenyerét. Mialatt azonban ő a fővárosban dolgozott, addig neje hűtlen lett hozzá a mikor a szegény ember a mult napokban hazatért, lakását bezárva, nejét pedig hol nem találta. Gyermeke azonban tudta a nő hollétét s elvezette apját oda, hol az épen szeretőjével volt együtt. Mikor aztán a férj hazahívta őt, az kérelme teljesítése helyett feleselni kezdett, miből veszekedés, majd verekedés támadt, mig végre a nő szeretője segítségével hitestársát vasvillával verte agyon. Ez meghalt s el is temették, a gonosz nőt és szeretőjét börtönbe zárták. — Steward Sándor, az amerikai Croesus, f. hó 10 én Newyorkban meghalt. Steward 1803 ban született Belfastben (Izland), kitűnő nevelésben részesült , a dublini trinity college-ben nyerte el a tudori rangot 1822 ben. A következő évben kivándorolt az Egyesült Államokba, hol először tanítással foglalkozott, 1827-ben azonban GOO font sterling tőkével izlandi vászon és csipkekereskedést nyitott, s üzlete csakhamar roppant mérvű lett Évi forgalma 69—75 millió dollárra rugott , nyeresége 3 — 6 millió dollárt tett évenként. Főüzlete Newyorkban volt, hol raktárai 22 acre- Dji területet foglaltak el. Ezenkívül fióküzletei voltak az unió csaknem minden városában, Európának legtöbb nagy városában. New Yorkban mintegy 25 millió dollár értékű telke volt, három évvel ezelőtt pedig megvette a Hamptead Plaines Long Islandot, s várost épített ezen, s azt Newyorkkal vasúttal kötötte össze. Steward saját költségén mintegy 3000 munkást és munkásnőt láttatott el csekély díjért, két a czélra épített szállóban, melyek felépítése neki mintegy 5 millió dollárba kerültek. Jótékonysága határtalan volt. Az 1847-iki izlandi éhség idejében egész hajó élelmiszert küldött hazájába; a lancashirei éhezőknek 30000 ft sterlingnyi élelmiszert küldött 1862 ben, a chicagói égetteknek pedig, bár a tűznél maga is roppant károkat szenvedett, 100,000 dollárt irt alá. — Megadóztatott hölgyek. A bajor képviselőházban nemrég egy kérvényt adott be valaki az adóreform tárgyában, mely komoly megfontolást érdemel. A kérvény beadója előadja, mily ellenszenves, drága, egészségrontó a jelenleg uralkodó női divat. Először is a hosszú uszályok ellen fordult, melyek az illetőnek, aki viseli, szükségképen tisztátalanságot okoznak, más embereket pedig a fölvert por által mell és torokbetegségnek tesznek ki, s a járás-kelést akadályozzák és nehezítik. — Azután a coiffure ellen intézi kiadásait: ily tömeg elhalt hajat a fejen viselni káros az egészségre, s ha még erre tollas kalapot, vagy más kinyúló tárgyat tesznek, a kilátás akadályozva van, ellene történik azon közjogi szabálynak „ne lumilibus ets.” Ez adatok alapján a kérvényező azt kéri elhatároztatni, hogy az uszályokra négyszög hüvelyenként, a hamis halakra pedig köbhüvelyenként, hónapról hónapra emelkedő adó vettessék, s az így megadóztatottnak büntetés terhe alatt kötelesége legyen az illető adóbélyeget folytonosan magánál viselni. — A ki villát nyelt el. Azt a fiatal embert, Lausseurt, ki 1874. márcziusban vigyázatlanság következtében egy fémvillát nyelt el, s kinek esetéről Párisban annak idejében amit beszéltek, a múlt vasárnap szerencsésen operálták. A „Siécle“ ez operatióról, mely Párisban a Szt - János testvéreknél történt, a következő leírást hozza. Mielőtt a hasfölmetszés eszközöltetett volna, a gyomor és a has fala közt előbb tapadást kellett létrehozni, hogy ezáltal úgyszólván a hashártya ürege eltávolíttassák, melybe veszély nélkül nem lehetett belevágni. E czélra bizonyos ranrószert használtak, mely a kellő helyen, hol a bemetszésnek eszközöltetnie kellett, alkalmazva a bőrnek gyors desorganizátióját idézi elő, felszínét szétdulja s ezenkivül hashártya gyuladást okoz, melynek következtében a membránénak a gyomor illető részével való összefüggése eszközöltetik. Ekkor lehet csak a vágókést veszély nélkül alkalmazni Miután Lausseur eléggé „preparálva“ volt dr. Labbé végre akarta hajtani a bemetszést. — A fiatalember azonban épen ez időben himlőbe esett, úgy hogy az operátiót elkellett halasztani. — A legutóbbi vasárnapon végre a patiens állapota alkalmasnak találtatott az operatióra. A műtétnél csupán az orvosoknak engedtetett megjelen enni. A patiens anya és barátai a mellékszobában várták az eredményt. Az operatió hosszú és fáradalmas volt, s vérömlések és a beteg elájulása által többször megszakíttatott. Végre fél 12 órakor (a műtét 10-kor kezdődött), jelenté az Operateur, hogy a fogó a gyomorba behatott. Fél óra múlva hivatott Lausseur asszony s dr. Lepére megmutatta neki a teljesen fekete villát, melyet épen az ifjú Lausseur testéből húzott ki. A szenvedő, ki az operációt nagy bátorsággal állta ki , oly jól érzi magát, amint csak kívánni lehet. — A szédelgési korszakból. Az angol főtörvényszék előtt már tíz napja tárgyalnak egy kártérítési pert, melyet a „New Sombrero Phosphate Company“ indított báró Erlanger Emil ellen és melynek története a következő: Pár évvel ezelőtt társaság alakult, mely megvette az Antillákhoz tartozó Sombrero nevű kis szigetet, hogy ott guano üzletet kezdjen. Az üzlet sehogy se ment, a társulat csődbe jutott. Végül Erlanger Emil báró ajánlatot tett, hogy megveszi a szigetet 55.000 font Sterlingen. Mégis kapta ezen az áron, annál is inkább, mert a sziget legfelebb 20,000 fontot ér. Erlanger azután öt nap múlva tovább adta a szigetet 110,000 font sterlingen, tehát épen 100°/0 nyereséggel. Eladta pedig egy alakuló társulatnak, melynek igazgatótanácsába beválasztottak egy Evans nevűur és MacDonald tengernagy, akik voltakép Erlanger báró St.rohmann-jai voltak továbbá Dakin ur, London város akkori főpolgármestere, Dronin de L’huys,a franczia császár londoni nagykövete, ki azonban ekkor nem is időzött Londonban és Eartwick ur, ki épen ekkor Canadában járt. Evans, Mac Donald és Dakin urak voltak együtt azon az igazgatósági ülésen, mely Erlanger báróval a szerződést megkötötte. Aztán operálni kezdtek a tőzsdén, tetemes nyereséggel túladtak a részvényeken, de már 4—5 hónap múlva, 1872. febr. havában. Kitűnt, hogy az üzlet veszteséggel jár, mely aztán évről évre növekedett. A részvényesek követelőleg kezdtek fellépni, mire aztán Erlanger 15.000 font sterlinget és 100 társulati részvényt ajánlott fel, de a részvények semmit sem értek és a társulat pert indított. A főtörvényszék elnöke a tárgyalás befejeztekor — mint a legújabb angol lapokban olvassuk — igazat adott a társulatnak, de egyelőre egyezkedést ajánlott: szürkén szintiek lesznek; ekkor csakhamar ki is bújnak — június augusztusban — a fekete fejű hernyócskák s társulva egy vagy több falevelet selyemszerü szálakkal összehúzván, a zöldleveleket feiemésztik, így folytatják munkájukat levélről levélre, mig nem a hidegebb éjszakák bekövetkeznek, midőn ugyancsak társaságban behálózzák magukat a falevelén. Ezen téli szállásban minden egyes hernyó külön helyet választ ki magának, új szövetbe burkolódzik és téli álomba szenderül. A legnagyobb hideg sem árt neki. Télen és tavaszszal, a midőn gyümölcsfáink még kopaszok, látjuk rajta kalimpázni a több kevesebb összezsugorodott leveleket, melyek gyapjas szálacskákkal az ághegyekre meglehetős szilárdan kötve vannak; ezek azon hernyó-tanyák, melyeket tűzzel vassal pusztitnunk kell, hogy ha gyümölcsfáinkat zöld pompájukban díszelegni látni s annak gyümölcsét élvezni akarjuk. Ha felbontjuk ezen összeszőtt-font száraz leveleket, vagy apró barna, fekete fejű szőrös hernyókat találunk bennök, vagy pedig üresek. Ez utóbbi esetben jó barátunk a czinege kilakmározta a télen. — Tiltsuk et a czinege csapdákat. — A szerint, amint korán vagy későn tavaszodik, jön ki előbb vagy utóbb — többnyire április elején — téli rejtekéből a hernyó. Eleinte szomorúan bágyadtan s egyenként csuszkál, de csakhamar felvidulván, társulva a fakadó virág vagy levélbimbókon, nem különben az éji szállásul újólag összehúzott levelecskék közt elbújva, a nap melegebb szakában a közelükbe levő virágok és levelekből mohón vendégeskednek. Esős rész időben és éjjel gyürhelyükre vonulnak. Párszori vedlés után gyorsan nőnek, ekkor a hernyók szennyes-barna színűek, keskeny, sötét-barna hátcsikkal, jobbról és balról egy-egy szélesebb oldalcsikkal. Falápkok, pusztolnak minden zöldet, gyakran egész fasorokat koppasztanak le úgy, hogy a fák seprűkaróhoz lesznek hasonlók. Május végén, illetőleg június elején a heregek kinőttek, ekkor a helyben nem is sokat válogatva, egy kis ágacskán, majd tüskén, bokron, fatörzsön sat. bebábozzák magukat. — Szögletes bábja, mely fehérsárga alapszínű, fekete petyekkel s vonalokkal tarkázott, melyből 2 hét múlva a fent leírt lepe előtűnik a repkedve teszi látogatását az általa hernyókorban már lelevelezett gyümölcsfák megmaradt virágain, felkeresi a disza konyhakertek és mezők virágait, de kedveli a herefélék himporát is. Gyakran úgy elszaporodik — mint a mult évben is — hogy utakat, árok partot, pocsolyaszéleket — höl a nyirkos talajon szóráját enyhíti — mint a hó lepi el. — Ez időben történik az uj párosodás. (Vége köv.) (Kimutatás) a kolozsvári iparos kölcsön pénztár 1876. márczius havi forgalmáról. Bevétel: Február haváról készpénz áthozatal 3508 frt 06 kr Bevételekben 15,136 frt 29 kr. Váltó utáni kölcsön visszafizetésben 59,929 frt. G Vas kamatban 1390 frt 5 kr. Forgatmányos váltó utáni kamatban 55 frt 84 kr. Késedelmi kamatban 67 frt 78 kr. Feldijban 428 frt 64 kr. Könyvdijban 4 frt. Bélyegdijban 65 frt 40 kr. Összesen 80,585 frt 66 kr. Kiadás: A tagok betéteseiből visszafizetődön 10,923 frt 67 kr. 261 esetben kölcsön adatott 66,769 frt. Bélyegzett űrlapért 65 frt 40 kr. Irodai szükségletre 1 frt 15 kr. Betét utáni kamatban 70 frt 55 kr. Irodai személyzet dijában 92 frt. Pénztárdaradék egyenleg 2663 frt 89 kr. Összesen 80,585 frt 66 kr. A fentebbi kimutatás szerint havi forgalom reszen 158,507 frt 43 kr. Kolozsvárit, márczius 31-én 1876. Benigni Sámuel, igazgató. Mamícza János, pénztárnok. Temösváry Miklós, könyvvezető, arab nyelven írta bölcsészeti műveit, Spinónnak pedig üldözéseket kellett a zsidók részéről kiállíani, mert műve klassikus latin, mint az akkori tudományok nyelvén voltak írva, ha ezt tenné behúznám a lobogót, hanem nem teheti, mert azon terjedelmes irodalomban, a mely ezen ügygyel foglalkozik, erről szó sem fordul elő. Úgy látszik, hogy Aglaser úr Maimouides és Spinosa felől csupán Erselet és Grubert olvasta, hanem amazok műveit nem is ismeri, a Kabellának pedig csak nevét hallotta, s nem tudja, hogy Japán—kai-en csak tévesen értendő s eu Boff az idő fogalma. A laballista a legfőbb lényt Atra naturam képzeli magának, míg Spinoza szerint ez nem is gondolható, mert omnis terminatio negatio. Ezt nem Aglazer úrnak mondom, hanem az avatottnak. A philosophiae canditatus hamis messiási elméletére később fogok felelni, mert megérdemel egy kis tanítást s egy derék helyreigazítást. Aben-Ezras bibliai kritikájáról és Spinosa álláspontjáról Tractata- Keologika- politika- Lábán is fogok néhány külön szót mondani. Amint él és mozog. Dr. Ehrlich Jakab. KÖZGAZDASÁG. Irtsuk a kártékony rovarokat. Mindinkább közedg a kikelet, midőn a természettel a kártékony rovarok is uj életre ébredvén, kibújnak téli rejtekekből, a gazda nem csekély bosszújára. Egyik a legkártékonyabb ezen rovarok közül a galagonya özöndék — Papilio Crataegivel Pontia Crat. Ki ne ismerné a junius, junius hónapokban seregesen röpködő, fekete idegekkel hálózott s kerekített fehér szárnyú nappali lepel, mely alig hogy bábját karcsú potrohával odahagyja, párosul s a petéi 140—200 sárga petéit a falevelek felszínére helyezi. — A kikelés ideje felé a peték közönség köréből.*) Tisztelt szerkesztő úr ! Becses lapjának mult hó 24-iki számában megjelent czikkem a „Kelet“ 1. évi áprilisi számában hevesen megjön támadva. Bizonyos Aglaser úr, philosophise candidate, mint magát nevezi, részint nevetségessé akar engem tenni a tudományos közönség előtt, részint pedig a tudományosság egy látszatával a sefardismus félti való véleményemtől eltántorízni. Miután tudományegyetemmel biró városban lakunk, nem szabad az említett úr tévelyeit elhallgatnom. Egy angol író, aki erkölcsi és korrajzot — habár regény salakjában — bocsát közre, s agyakorlati angol nép oly általános tetszésében részesül, hogy művei ott a legmagasabb államméltóságra emelik, épen nem regény-iró, hanem politikai iró, s a történet bátran idézheti őt tekintély gyanánt. Daczára minden hírlapi ellenmondásnak, Angliában ma is él a zsidó sefard-faj, s egyetlen angol író sem bátorkodnék élő tanukkal szemben, arczul csapni az igazságot. Ha az említett úr figyelmesen olvasta volna czikkemet, mindezt kiolvashatta volna a sorok közt. Én soha sem állítottam, hogy a sefárd-zsidók bölcsészeti iskolát képeztek, hogy szemükre lehetne vetni, miszrint a bölcsészeket, akik az időt évszázadokkal megelőzték, nem emésztettek és nem értettek meg. Én azt mondtam, hogy a szefárd zsidók, daczára annak, hogy a szó legszorosabb értelmében zsidók voltak, az országos nyelvet, mint a nemzetiség legmagasztosabb és legszentebb jelvényét, úgy a tudományos, valamint a polgári életben, szeretettel és lelkesülten ápoltak, és e körülményre akartam az irányadó köröket figyelmeztetni Magyarországon, ahol a nemzetiségi és nyelvkérdés égetővé vált, s bármi jelentéktelennek láttassák, mégis felette fontos, mert a bölcs állammesterségnek minden culturai mozzanatot az államban kiváló figyelemmel kell kisérnie. Aglaser úrnak bizonyítania kell, hogy a spanyol és hangai zsidók azért léptek fel Maimouides ellen, mert *) E rovatban megjelenő czikkekért szerkesztőségünk csupán a sajtóhatóság irányában vállal felelőséget. Szerk. Távirati tudósítás a bécsi tőzsdéről, április 14. 1876. 5°/0 metalliques 65.05. 5°/.— nemzeti kölcsön 68.40.1860-iki államkölcsön 107.25. Bankrészvények 858.—. Hitelrészvények 137.50. London 119.25. Magyar földtehermentesitési kötvény 73 25. Temesvári földtehermentesitési kötvény 73.25. Erdélyi földtehermentesitési kötvény 73.25. Slorvát Slavon földtehermetesitési kötvény —.—. Ezüst 103 40. Cs. kir. arany 564.—. Napoleond’or 953.—. Mark d. r. W 58.60. Kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő K. PAPP MIKLÓS NYILTTER.*) Épen most jelent meg UTAZÁSOM DÉLAMERIKÁBA. Irta. Balázs Gábor. Ára postai szétküldéssel 80 kr. Megrendelések azonnal teljesittetnek. Egyszerre megrendelt 10 példány ára 5 ír*t. A „M Polgár* kiadó hivatala. Minden betegnek erőt és egészség gyógyszer és költség nélkül gyógy táplálék által Revalesciére du Barrjf Londonból. Ezen kellemes egészségi éteknek 10. év óta semmi betegség sem ellenszegült és jónak bizonyult az felnőttekés gyermekeknél, gyógyszer és költség nélkül, minden gyomor-, ideg-, mell-, tüdő-, máj-, mirigy-, nyákhártya-, légyzési-, hólyag- és vesebajokban, gumósodás, ászkor, mellszorulás, köhögés, emészthetlenség, dugulás, hasmenés, álmatlanság, gyengesség, aranyér, vízkórság, láz, szédfüllés,vértorlódás, fülzúgás, émelygés és hányás, terhesség alatt és czukorvizelés, búskomorság soványodás, csúz, köszvény, sápkór és egyéb betegségekben; nemkülönben mint táplálék szopósgyermekeknek és a dajkatejnél is előnyösebb. A Kivonat 80,000 bizonyítványból oly bajok meggyógyulásától, melyek minden gyógyszernek ellentállottak, köztük Dr. Angelstein orvosi tanácsos, Dr. Shoreland, Dr. Campbell, Dr Dédé tanár, Dr. Ure, Castlestuart grófnő marquise de Brehan és több magasállású egyének bizonyítványai kívánságra kármentesen megküldetnek. Rövidrevont kivonat 80,000 bizonyítványból. Dr. Wurzer orvosi tanácsos bizonyítványa. Bonn július 10. 1852. Revalesciére Du Barry számos esetben minden gyógyszereket pótól. A legnagyobb sikerrel használtatik hasmenéseknél és vérhasnál, vizelési betegségekben, vesebajokban stb. kőbetegségekben, a húgycső lobos és kóros izgultságainál, dugulásoknál,a vesék beteges összehúzódásánál, húgyhólyag bajokban, aranyérben stb. A legkitűnőbb eredménynyel használhatni ezen valójában megbecsülhetetlen szert nemcsak nyak- és mellbetegségekben, hanem tüdő- és légcső-sorvadásban is. (P. H.) Wurzer Rád. orvosi tanácsos és több tudós társaság tagja Weinchester (Angolország,) decz. 8. 1842. On kitűnő Revalesciére gyógyszere altesti bajok, dugulások, idegbajok és vizkórság hosszasan tartó és komoly jelenségeit eltávolító. Mint ön gyógyszere legjobb hatásának szemtanúja, azt teljes szivemből ajánlhatom. .. James Shoreland, 96. ezredbeli sebész. Dr. Angelstein titkos orvosi tanácsos tapasztalata Berlin, máj. 6. 1856. A Du Barry Revalesciére kedvező eredményét és kitűnő hatását minden tekintetben bizonyíthatom. Dr. Angelstein, titkos orvosi tanácsos. 76,921. sz. bizonyitv. Obergimpern (Baden) april 22. 1872. Betegemet, ki 8 hét óta idült májgyuladásban roppant kínokat állott ki, és semmi étket nem vett magához : ez ön Revalescierje tökéletesen helyreállította. Burkart V. seborvos. 72 618. sz. La Roche sur Yon. jul. 30. 1868. Un’Revalesciére csokoládéja rémitő gyomor-és idegbajomtól, mely tíz éven át gyötört, tökéletesen megszabadított. (Madame) Armand Prevost: A Revalesciére gyógyszer négyszer oly tápláló mint hus és felnőttek és gyermekeknél más szerek és ételek 50 -szeres árát megtakarítja. Iádog-szelenczékben félfont 1 frt 50 kr. 1 font 2 frt 50 kr. 2 font 4 frt 50 kr. 5 font 10 frt. 12 font 20 frt 24 font 36 frt. Revalesciere piskóta szelenczékben 2 frt 50 kr. és 4 frt 50 kr. — Revalesciére csokoládé porban 12 findzsára 1 frt 50 kr. 24 findzsára 2 frt 50 kr. 48 findzsára 4 forint 50 krajczár. 120 findzsára 10 forint — Kapható Du Barry és társ.-mil Becsben, Wallfisehgasse ur. 8. valamint minden város gyógyszertáraiban és fűszerkereskedéseiben; azonkívül a bécsi ház minden vidékre megküldi postai utalvány vagy utánvét mellett. Kapható Kolozsvárt, Valentini Adolf gyógyszerésznél, redoute soron. Török József gyógyszertárában Budapesten, Aradon, Tones F. és társnál Debreczenben, Mihálovics Istvánnál gyógysz., Eszéken: Dávid Gyula gyógyszer. Nagy-Kanizsán: Lovak Károlynál, Kassán Wondraschek Károly gyórgysz. Maros-Vásrhelyi: Fogarasi Dömötörnél, Pozsonyban Psztori Félixnél: Söltz Rezső gyógysz., Székes-Fehérvárott*: Deballa Györgynél, Sopronban Voga A. gyógysz., Temesváron: Pap József városi gyógysz., Újvidék : Grossinger C. B. és Erna János gyógysz., Warasdin: dr. Hatler A. gyógysz. ,Veretzen: Fischer Móritznál, Zágráb: Irgalmasok gyógyszertárában. Tisza-Ujlak-:Royko Victor Brassóban Mo Jekelius gyógyszertárában, stb.