Magyar Polgár, 1876. július-december (10. évfolyam, 147-299. szám)

1876-11-08 / 256. szám

milliónál" több költség okoztatott. De ter­mészetes, ez is csak az előirányzat rea­litása érdekében történt, mert hisz 1876-ra csak 12 bio agró vétetett fel és ha csak ennyi vétetik előirányzatba, már ez­zel másfél milliónál többel apadt volna budgetünk, és ugyanennyivel defi­citünk. Úgy, hogy az egész 17 millió deficitet s­zépen el lehetett volna enyész-rányzott 17 millió deficittől és más­fe­lől azért, mert az oly reálisan van elő­irányozva, hogy az eddigi kellemetlen meglepetésektől nem félhetünk, sőt van még több ok is erre, de ezekről köze­lebbről. 1874-ben 15 millióval, 1875-ben 14 millióval apadt; az idén pedig, az eddig ismeretes 9 hó eredményéből 14 millió mérlegjavulás tűnik ki; ez is bi­zonyítja azt, hogy nem kell félnünk már oly nagy deficitektől, mint eddig, sőt fé­nyesen bizonyítja azt is, hogy jó uton vagyunk, mert ha 2 év 9 hó alatt 43 millióval tudjuk javítani mérlegün­k tetni, na egyszerűen m­i történik ez elő­ két, akkor a kibontakozás felé nem irányzat mint történ­t 1875-re, a­mikor csak haladunk, de épen gyorsan köze­már Ghyczy csinálta a budgetet és ebből ledü­nk. Ezért nem kell félni az elől­is töröl a pénzügyi bizottság közel Széli mikor átvette a tárczát 2 milliót, ha tehát az igy reducált bud­getet vette volna alapul Széli, (hogy ne is beszéljünk Kerkapoly mesterséges előirányzatairól) már akkor előállhatott volna és állíthatta volna, hogy nincs defic­it. Mekkora lett volna a di­csősége. — Egy évig hitték volna, hogy rendbe hozta Magyarország állam­­háztartását ; de ekkor a zárszámadások meghazudtolták volna. Hogy ezek meg ne hazudtolják, szállttá le 1876-ra 8. , fi­­­tt­e 1877-re 7,­1 millióval a fedezetet; ráját írta A jogügyi bizottság nov. 4 -i ülésé­­n büntető kódex tárgya­ljuk össze e két összeget, tegyük hozzá a 91. §. a fegyháznak börtönre enyhi­csak azt az összeget, melylyel mészítését engedi, ha a bűnösre az előbbi agyba­­neveltetik az agró előirányzat, és kifog ra, betegsége vagy testi gyöngesége miatt tűrni, hogy tezik. 17 milliós defic­it nem lé­­n súlyos - Bokros Szilágyi és Komjá­thy a­z. kihagyása mellett vannak, megje- j­­­gyezvén, hogy ez intézkedés a végrehajtás annexionista pártunkat is megszeppentették. De épen azért, mert a valóságnak körébe való. Csemegi államtitkár s Pauler és most a jelszó „hátrább az agarakkal,“ de megfelelővé akarta a kormány tenni az előadó jobbnak tartják, ha ez iránt a tér­­dig már oly szép mappákat csináltak a előirányzatot azért van 17 millió defi­­vény intézkedik, —­ Horánszky mellőzni ké­t hármas birodalom*­ró), három fővárossal élt előirányozva. És ha csak egy olyan «azt, hogy a­z egyház helyett alkalmazott Bécs, Budapest, Zágráb, J J­­ -­­ börtön tartalma aránylag felemelendő — év lesz az 1877-iki, a milyen az idei (pedig ez bizony nem volt jó) már ak­kor sem félhetünk attól, hogy a zárszó is Hodossy a §. eseteiben börtön helyett fogságnak alkalmazhatását kívánja. A §. Horánszky indítványa szerint el­őadások és az előirányzat közt eltérés fogadtatott azon megtoldással, hogy a jegy­­legyen. És ez a czél, mert mihelytt házbüntetés hasonló időtartamú börtönre ez bekövetkezik, a külföld bizalma hi-1­. sz.b.dzígbünte­tes deficiteknek amazokat jóval meghaladó összege ronta leginkább hite­lünket, sőt önbizalmunkat is a kibontako­zás lehetősége iránt. Mert midőn 1873-gább kölcsön a legrövidebb idő alatt (mert 1878 végén) visszafizetendő teher­ért. — fogyasztatott el legterméketlenebbül és, pláne úgy, hogy 30 milliónál többet elő -­­legek visszafizetésére kelle fordítani, vagyis még terhesebb függő törlesztésére. De, hála a nemzet erőfeszítésének és a kormány takarékosságának, elértük mégis azt, hogy valóságos deficitünk k­ö­­ rölte. A bizottság kimondja, couvent büntetés maximuma BELFÖLD. A büntető codex. A 97. §. elfogadásával az ülés véget Telekkönyvi rendezés, hogy csak a emelhető egy A telekkönyvi rendezés tárgyában ké­adósságok ezi tett törvényjavaslatot, melyet Hal­mossy Endre legfőbb ítélőszéki bíró dolgozott ki, s melyet a­­Magyar Igazságyügy is közrebocsá­tott, az igazságügyminisztérium megküldötte véleményadás végett az ügyvédi kamaráknak Több kamara már érdemileg tárgyalta és dalmát Belgium, Holland és egész Észak-Né- rendszerhez, melytől még Németország ked­metországra kiterjesztő; délen a Tiberig ha­­véért sem tér el Az aranyszarvban most a tolt. Az ezen területeken lakó népek évszáz, világ minden országának hajói horgonyoznak; zadok alatt sem voltak képesek a franczia daczára azon szándékosan terjeszgetett ki néppel egybeolvadni. A Balkánon másként feknek, melyek szerint a török birodalom a állanak a dolgok A népesség legnagyobb végfelbomláshoz áll közel, Törökországban része szláv, vallása a görög s igy rokon az az utolsó generalió a att az ipar és kereske oroszszal. Igaz, hogy a szlávok számos tör­­delem nagyban emelkedett, s az ország jőve­rset képeznek, de Oroszország most már nem delmei tetemesen szaporodtak. Nem akarjuk renu- xer ujenozesevel ( 4) Czélszerű-e az elkülönítési rendszert, védi magát annyira a panszlavismus ellen, mint fejtegetni, mi lesz akkor, ha az orosz véd­­máskor­­ nagy kedvet látszik mutatni arra, vámosok fognak Konstantinápolyban székelni. a nemzetiségi, műveltségi és nem­i viszonyokra ilyen gondolatok keletkeznek az ena­ való figyelemmel módosítani t berben, midőn az oroszokat arról hallja be­szélni, hogy nekik Konstantinápoly nem kell, hogy az egész szlávságot közvetlenül Orosz­ország egyedül üdvözítő keblére ölelje. Em­lékezzünk csak az 1867-ki szláv zarándok­­lásra Hiszen már felmerült azon eszme, hogy az orosz nyelv fogadtassák el vala­mennyi szláv törzs irodalmi nyelvéül. Miért­ nyíltan kimondja, hogy az orosz hadseregnek ne bizhatnék tehát Oroszország annyira ön- Czarigradra kell mennie, hogy ott a Sofiára a következők: a keresztet feltűzze. Ki tudja, vájjon a róka magában, midőn Ázsiában folyton újabb hó­dításokról értesülünk, hogy a Balkán félszi­getnek legalább is egy részét meg bírja emészteni. Konstantinápoly birtoka Oroszországra sok előnynyel jár. Már régen mondják, hogy­­ kedvezőbb, mint a legutolsó !) Az elbocsátott fegyenczek részére ezúttal nem éri-e el a szőlőt? Ha az orosz különös oltalmi felügyelet szervezendő-e, a trónörökös azt mondta, hogy az alkalom oly az elbocsátott legyen ezek segélyezésére afa­kedvező most Oroszországra nézve, akkor egyletek részesitendők­e állami segélye­­igazat mondott. Az alkalom most sokkal résben "­ 2) Minő eszmék szerint rendezendők de török háború az oroszok fáznak. Nagy Péter a birodalom alatt, noha akkor kevéssel a navarini csata a intézetek, oly hatai bűntettesek szám Ezékvárosát egy igen egészségtelen, hideg és után a philhellenismus a legnagyobb virág- márai kik koruknál lógva még meg nem bűn­­alapította meg. Orosz­­zásnak örvendett,­­ tethetők, azonban bizonyos a törvény ál­terméketlen vidéken ország, ép úgy, mint a sokkal kisebb Persia. Európában most sajátszerű rokonszenv megszabott­­ ideig felügyelet alatt tar­ el bir három fővárost. A czár már most egy­ ébredt a kis szláv törzsek iránt. E rokon­ tandók­­ ideig rendesen a Krimben tartózkodik. A Bosporus gyöny­örű partján, a világ legrégibb fővárosában az udvar tartózkodása sokkal szenv néha-néha elnyom más tekinteteket is. Általánosan tekintve a dolgot, a philhel­ kellemesebb volna mint Livádiában. E­mel­ a régi Hellas emlékének szempontjából is, lett az oroszok minden áron el akarják érni a középtengert. Nagy­ Péter alatt sóvá­rogva tekintettek a keleti tenger felé. Czél­­jukat elérték. Nemcsak Livland, Kurland, Esthland, Ingermannland az övék, hanem birtokukban van a nagy terjedelmű Finn­land is. A keleti tengeren át elérik a vi­lágtengert. Addig, míg a Bosporus és a Dardanel­lák Oroszország előtt elzárvák, a Fekete ten­ger elüttök csak egy tavat képez. Hogy mily nagy súlyt helyeznek tengeri hatalmuk kifej­lesztésére, az eléggé ismeretes. Konstantiná­poly páratlan fekvését és azon előnyöket, melyeket annak birtoka a világkereskedelem szempontjából biztosít, csak futólag akarjuk érinteni. Törökország olyan állam, melynél különbet a szabadkereskedők nem is képzel­hetnek. Oroszország ellenben szigorúan ra­gaszkodik a határvámokhoz és a védvám­lenismus sokkal indokoltabb volt, már csak számára felállítandó egyletek , melynek Európa annyit köszönhet. E mellett elhárítása és elnyomása végett, a­kit­­az európai Törökország mindenféle népei­lönböző államok rendőrségét, egyenlő irány­ban szervezni ? 6) Miként lehetne a visszaesést legjob­ban megakadályozni ? E sorozatból látható, hogy a kérdések legnagyobb része, különösen reánk nézve, ki­váló fontosságú, kik börtönügyi szervezkedő­között a görögök a legműveltebb és legte­hetségesebb elemet képezik. E népelem el­­zártan a többiektől, egy csoportban él, majd­nem kizárólag insularis határokkal bír s re­ményt nyújtott arra, hogy életerős államot lesz képes alakítani. . . , . . ...­­E remény, az igaz, csak félig teljesült. Bánknek még csak küszöbén állunk. Nem lehet mondani, hogy Görögország gyor- -------------­jabban haladt volna, mint Törökország. Tö­rökország minden hiányai mellett bír egy A porosz rendszer szerint szervezett kiváló hadsereggel, mely a görög hadsereget nem­csak száma tekintetében múlja felül. Török­ország bír egy hatalmas, talán túlhatalmas hajóhaddal, míg Görögország alig mutathat fel egy hadihajót, mely az ő tulajdonát ké­pezné. (Pesti Napló.) (Vége köv.) észrevételeit az igazságügyminisztériumhoz felterjesztette. Örömmel constatálható, hogy igen jelentőséges munkálatot képezne­k azok,­­ élénk bizonyságul szolgálnak arra nézve, hogy hazánkban a fontos ügy a kellő figye­lemben részesül, s a felmerülő érdekeket minden o­da­ról érdemek szerint mérlegelik. Ha a munkálatról a bírálatos jelentések be­érkeznek, s ha a javaslat az összehívandó enquête munkálatain keresztülmenetid, re­ménylenünk lehet, hogy a képviselőház elé be teljesen a kor színvonalán álló munkálat kerül. AUSZTRIA. Egy dugába dűlt felirat Bécs, nov. 5. A osztrák urak házában a pénteki ülés­ben indítványozni akartak egy feliratot a csá­szárhoz a keleti ügyben. E felirat anacono­nista szellemben volt hangsúlyozandó Ausz­tria küldetését és culturhivatását keleten Szépen fogalmazva is volt már a felirat és indítvány — a napirend elvégzése alatt Wid­mann-Sedlnicky báró úr ki is vette zse­béből a két fogalmazványt, és körüljárt a támogatásra szükséges 20 aláírást gyűjteni — de nem akarta senki aláírni — még az sem, ki a feliratot fogalmazta, és az sem, a­ki az első impulzust adta. Szegény Vidman homerikus kaczajra gerjesztő arczát kellett azután nézni. A Dzsuniszi és glagovai ágyuk a mi A stockholmi börtönügyi kongressus. A legközelebbi börtönügyi kongressus­­ra vonatkozólag, mely mint tudva van, 1878-telünk iránt visszatér, mert nem az e 16- tér m^im£“7«T" ki .VEA • ‘Sa­rványzati deficitek, hanem a tényle- kongressn. nemcak len...,kli jeli,.­­. att lesz kiválóan érdekes, hanem ránk nézve * no ak ce I ix u p ..r főleg azért is, mivel azon hazánk is kép- A 92-05 §§ok lényegesb módosítás vit?vp lpsz ,’rt72 plAu mAr hámm nélkül elfogadtattak, viselve lesz. 1872 elött már három börtön­­ügyi értekezlet tartatott, ezek azonban nem voltak oly általános érdeküek, minthogy han 69 1874hon ^97 millió 1875 a yaW y&t V(HU)K oly au* aiuia eruenuea, minthogy a­­ !! * X?rx , «­­537u •• z 1 75 A vf Vhlga80kK5a m87a esetért iofb/f- jelenlevők nagyrésze német volt. Dr. Vines­ben 39 millió deficit volt előirányozva, büntetés leghosszabb tartama egy évvel fel-­­ emelhető. — Szilágyi kimondandónak véli, hogy a törvényben meghatározott leghosz­szabb tartam emelhető egy évvel. — Hódos­sy ellenkezőleg csak a legsúlyosabb vétség az bizony szomorú jelentés volt sőt fáj­dalom, nemcsak jelentés, de rosz következményű tény is volt, mert a 153 milliós kölcsönből kaptunk 141,842,646 legmagasabb büntetésénél kíván egy évi forintot, és ebből a fentebb említett emelést. — Bokros három évi emelést három év alatt, tisztán és k­­­z­t­ kíván.­rólag a deficitre 124,796,000 forintot költünk el; tehát a legdrá- évvel kezdeményezése következtében jött létre az első nemzetközi börtönügyi kongressus, mely 1872-ben Londonban tartatoa míg­ Magyar­ország még nem volt ezen képviselve. Az állandó bizottság legközelebb elhatározta, hogy a legfontosabb kérdések megvitatása végett egy általános nemzetközi kongressust hívnak össze, Stockholmba. Tárgyalási nyel­vül a francia választatott. A kongressus há­rom szakosztályra lesz osztva. Az i-so, a bün­­tetőtörvényhozási szakosztály, következő négy kérdést fogja megvitatni: 1) Mennyiben határoztassék meg a bün­tetés végrehajtása törvény által? 2) Célszerű-e a fogságbüntetés több ne­meinek további alkalmazása, vagy csak egy fogságnem határoztassé- e meg? 3) Minő feltételek mellett lenne czél­­szerű a deportatió és transportatió ? 4) Minő feladatokkal és hatáskörrel lenne a főfogházfelügyelő leirudatan­a? A Ilik,a börtönügyi szakosztály, követ­kező kérdések megoldására lesz hivatva 1) Minő rendszer szolgáljon a börtön- Ügyi statistika alapjául . 2) Czivscein e férfi és nőnemű börtön­­örök kiteped­elése czéljából iskolákat ala­pítani ? 3) Minek legyenek a fegyelmi bünteté­sek a börtönökben, minő levételek mellett tétessenek a figyenczek szabadlábra, az b­­6) A magánjogsng terjedelme, a tör­vényhozás utján allapitassek e meg, s a jog-Az igaz, hogy ez a szőlő is kissé magasan igazgató e részben, a betegségen kivül függ, s talán azért savanyu. Az orosz köznép mily caetenben is tehet-e kivétitesei . A III-ik, a rendőr szakosztály, kérdései 3) Minő alapelvek szerint szervezendők a csavargó, koldus és elhagyatott gyermekek 4) Mily módon lehetne, a bűntettek tu­dományos eszközök kiállításáról hozott ma­gával. Ez eszköz kicsinységénél fogva trans­­portabilis. Nagysága alig nagyobb, mint egy jó ivó pohár. Felső része óraszerű tokot ké­pez, melynek czímlapjáról le lehet olvasni angol köbhüvelykekben a gépen keresztül kilehelt levegőt. A lemérés elve abban áll, hogy egy az óralap alatt levő zárt henger­be egy kis szélkerék van behelyezve, melyet a zárt a tokba vezető csatornán befújt levegő forgásba hoz s forgása közben a kerék ten­gelyével kapcsolatban levő óramutató a for­gások számát leírja. A bevivő csatornával szemben egy kis cső vezeti ki a gépet meg­járt levegőt. E kivezető csövön egy szelep zárja el a nyílást, egy kis rugó által folyto­nosan odatartva: a rugónak csak annyi ere­je van, hogy mintegy 10—14 mm. vízoszlop­­nyi légnyomásra kinyílik. A kis gép beveze­tő nyílása és a száj közé még egy kis sűrí­tő edény jön, mely a kiképzett levegőbeli vízpáráknak lehűlése és felfogása végett hasz­nálatkor hideg vízbe állítandó. Mindenik esz­köz mérőképessége külön van meghatározva és az eszköz hibája ritkán hágja túl az 1-2 °/C-ot. Az összeállítás és használás következő. Egy kaucsuk-cső üvegszájrészlet által a száj­ba illesztetik. A kaucsuk-cső másik vége a süritő azon csővére huzatik, mely mellé ,ilt van írva; a süritő azon csőve, melyre „out“ van írva, a spirometerrel áll kapcsolatban. Használatnál előbb mély lélekzetet kell ven­ni és a kaucsuk-cső szájrészletét a szájba vévén, azon át olyan mélyen kilélekteni a mennyire csak lehet. Az eszköz a londoni kórházakban és magángyakorlatban el van terjedve, köny­­nyen szállíthatósága, aránylag nem nagy ára miatt (4 "/„ font sterling) ha megismerik, a szárazföldön is el fog terjedni. 3.) Genersich Antal kétes eredetű ősrégi koponyát mutat be, mely 1873-ban a kolozs-kocsárdi vasútvonal építése alkalmá­val a kolozsi nagy töltés tövében egy mé­ternyire a föld színe alatt közvetlen egy só­telep felett, emberi csontváz maradványaival találtatott. Ugyane helyen 3 méter távolság­ban nagy mamuth­agyar feküdt. A koponya meglehetősen épen maradt s valószínűleg férfié volt, ki a középkort elérte. A felvett mérések szerint a koponya kisik­terrel(1370 kem) biró, subbrachycephal, plathycephal, prognath, kryptozyg koponya, igen hátrafekvő helyzeti indexxel (7). Ősrégi volta nem bizo­nyos s az együttlét a mamuth­agyarral eset­leges is lehet, de azon körülmény, hogy a szürke agyag réteg, melyben találtatott, tö­kéletesen egyenlő volt, hogy e rétegben a víz­áthatlanság miatt a rothadási bomlás csak igen lassan mehetett előre s hogy a kopo­nya méretei a környékben lakó népfajokétól különböznek, mégis ősrégi eredete mellett szól. Kórtanilag érdekes ezen koponya a miatt, mert a cyakszirtpikkely felső része két nagy kormcsont beékelése folytán igen szembetűnő eltérést mutat, a­mennyiben a nyakszirt pik­kely felső fele a közepetti vonalban felfelé haladó 7 cm. hosszú, alul 7 cm. széles, de csakhamar [3 cm. magasságnyira] 3­2 cmnyire keskenyülő és fent tompa háromszögű csúcs­ban végződő nyújtványnyá alakult át; ezen alakváltozás az úgynevezett Tschudi-féle csontra emlékeztet, mely Peru bizonyos régi lakosainál állandóan előfordul. A koponya mellső oldal kutacsainak megfelelőleg is jobbról, balról egy-egy 3 szögletű ékelt csont­­lemez van. A Worm-féle csontoknak jelen­léte amellett bizonyít, hogy a koponya kis ürmértéke, az illető emberfajhoz képest még aránylag nagy volt, miután tekintélyesebb Worm-csontok többnyire csak aránylag nagy­­koponyákon találtatnak. (Az értekezés a muzeum-egylet lapjai­ban fog megjelenni.) Kolozsvári orvos - természettudományi társulat 1816. október 13-án tartott ötödik orvosi szatülése. (Vége.) Kapcsolatban ezzel bemutat egy Low­­ne féle compendiosus spirometert, melyet a kórtani intézet részére az idei londoni tv- VÁDLOTTAK PAJJA A helyi kir. törvényszéknél 1 hé­b en tartott végtárgyalásnál elnökölt dr. Bíró Já­nos, bíráskodott Szigethy József és Péterffy Domokos. A kir. ügyészséget képviselte Se­bestyén Mihály kir. ügyész. Védő volt ügy­véd: Koleszár Sándor. 1.) Meregyói Stefan Mih­ály f. év szep­tember 11-én testvére Stefan Onuczczal kö­zösen birt telkére egy szekér gabonát akart a csűrbe elhelyezni, s miután St. Onutz­n­ak is annak padláson ado­t helyet, néhány szál deszkával a padlást jó karba akarta helyez­ni. Azonban St. Onutz ezért is kifakadt, azt vetvén szemére, hogy arra nem a saj­át deszkáját, hanem a St. Onutzét szándékszik felhasználni. E felett szóvita keletkezvén, St. Onutz vádlottnak a csűrben volt nejét bántalmazni kezdette, mire Stefán Mihály a padlásról leszökött s egy vasvillával St. Onutz fejére oly ütést tett, hogy ennek kö­vetkeztében 7 óra eltelése után elhalt. Vád­lott a végtárgyaláson ily értelmű , teljes bűnbánó beismerést tett, s a kir. törvény­szék tekintettel erre, valamint eddigi fed­­hetlen életére, s 4 ártatlan gyermekére, vádlottat az emberölési bűntényért 6 évi bu­­lyos börtönre ítélte el. Vádlott felhívást je­lentett be. 2. K.-monostori Tábor Mitra szállására 1 év. augusztus 16-án haza menvén, látta a­mint neje és anyósa Petyán Todorné egy tyúk felett összeveszve, a kerítésen át egy­másra köveket dobálnak; ő sem volt rest, s felkapott egy követ , azzal anyósát homlo­kán úgy megdobta, hogy a szakértők állítása szerint 4 heti gyógykezelést vont a bántal­mazás maga után, miután azonban a vég­tárgyaláson sérleti beism­erésről is az derült ki, hogy gondos ápolás mellett 16 nap alatt teljesen felgyógyult, a kit törvényszék vád­lottat a súlyos testi sértés bűntény vádja alól feloldotta, s testi biztonság elleni áthá­gásért 14 napi fogságra ítélte el, mely ellen felhívást jelentett, úgy nem különben a bün­tetés csekélysége ellen a kir. ügyész is. Vi­szont Tábor Mitrinét és Petyán Tódornét a testi biztonságot veszélyezteti napi fogságra ítélte el, melyen nyugodtak. 1 fi*­ J 3) Vistai Székely Mír községi hajtó 1864. augusz 18 gj a határos tilalmaiban talált új, következtében hajtó társával & a község felé terelte,’s elöib"« Mira' fejére egy b­atal­o­s ütést tett. lm.. tettnek volt munka l ehetetlen. Habár Székel»VI azt állítja, hogy nem II Alexán ^ marh­ira akart ü­ni,­­ azt váleu­etni* meg, mindazonáltal miután tanú (K* zolva lett, hogy a zálogvételben kt. nem akarták, s az ütést minden me-2' nélkül tette­k Alexára, a kir. vádlottat súlyos testi sértés bűntényén nősnek, s eddigi fedhetlen életére, ki kedélyállapotára s bűnbánó l ism?)t 1 kintve, 1 havi börtönbüntetésre ítéltet iyen vádlott megnyugodó­t. Mi* „P? ,t­­­ebb ífett­gb térD( IROD. és MUVÉS2 41)C J' K ifli fi Kp8. Auerbach, a kedvelt hó, |jo 1 [I j .. .Dorfgeschichten“ közös czimen ismeri PetP­gényeit nálunk is annyian és oly ,1^, fel olvasták, újabb életképekkel ga?-1 * *»' a német irodalmat, vagy helyesebbet J­va régibb évtizedek előtt irt regényeitíl­érek­tatását irta meg. A három kötettel Jke­ Stuttgartban Cottánál jelent meg, teljes me: .Nach dreißig Jahren. — Neue schichten von B. Auerbach. — L Da­les Reinhard. II. Der Tolpatsch ans ka. III. Das Nest an der Bähr. . . személyek szerepelnek ez ujabb elkél I®8 sekben, de harmincz év alatt teteme.'.] változott viszonyok között. A fiatalok­­ öregedtek, sokan elhulltak; a csilla­ggot a gőzkocsi robogás a ttezi zsjosi előbb elhagyott, roegános de­kedd­ya elvesztette sajátosságait, bűvös varta* a legegyügyübb paraszt azelőtt i­nő eszmékkel van eltelve, melyek között mészetesen el­ső sorban a német egység a német vallá­i küzdőit , játszanak főt­tet. Ez az uj falusi történeteknek ht melyet a szerző éles ellentétekben, dit­teri mérsékeltséggel rajzol elénk. Az it képező mese, mint Auerbachnál mindig, szerű és keresetlen, de lelkiismereti«­ gondolt. Irály­a ez újabb műveiben is, néh az, a melyet előbb úgy megszeretett tu­tii olvasó közönség; nyugodt, világos, kit­­gye és még sem hosszadalmas. Legnagyobb nye pedig a részletek mütészi kidoji­ban, a finom észlelésben s a találómé­rések és észrevételek bőségében rejlik Balzac kiadatlan levelei­vel meg Párisban, Calman-Lévyp él Win kö­etben, „Correspondences inédisei* zac* czimen. — B­ilzac élete­­ kit.­s és viszontagságok szakadatlan Boromi perte, s csak e levelekből értjük nfj.i­nan merített annyi lankadatlan eret tartást e küzdelmekhez; e levelek ia hogy a hires iró, a fényes lángész mis előtt a család tagja, a családi szeretű szívnek embere volt, ki a családia­iást vigaszt és buzdítást, a ki nem elhatározó lépést az életben s nete­tett világ elé egy fontosabb sornál hogy ezt előbb ne közölte volna atya nővéreivel. — Eddig megjelent műtőn gyogó láogészt, a nagy tehetséget i® tek meg a világgal; e levelek, melyek a nyilvánosság elé voltak szánva, tm­tánt kerestek s csupán a pillanat tol­­sait tolmácsolták leplezetlen ősztettség. ember Balzac kedélyét, szivét és lelkin látják be az olvasónak, s bemutatják ft.a tisztelő fiút, gyengéd fivért és fieret férjet. — A század egyik legnagyobb rfi íróját ezen oldalról is megismerő­, n­­esetre érdekes olvasmány, kivált azon* franczia közönségre nézve, mely méltó bi­keséggel hirdeti őt magáénak. ba­lai H­eei a jál CSI Nemzeti színház Tisztelt szerkesztő url Midőn Márt*­­Bélának „Kis ördög“ czimü szinte meg® nyozott népszínműve legelőször került s®' padunkra s én az előadáson nem lehettf* jelen, jó barátaim előadás után azzal vigas­z­­taltak, hogy színházi referens akkora boli»* nagy ternát még nem csinált mint én. Irigyek & sorsomat. Akkor nem sértettem a dóig»1 s ternom értékét nem tudtam méltányolt»1 Vasárnap a „Kis ördög* másodszor kéred színpadra, — s én végig néztem. A múlt­kori temnómat bevesztettem kamatostól! Ör­dögöt fogtam, fid tég tas len koz hof r» ma kél le­­ní tár Bér Az vai Bét h­o­zol a s tét Ristori utazását irta le Gahett nek „Il quiro deli mondo coll» Ristori't alatt. Tudva levő, hogy e hires út« körútja alkalmával Európa és Ameriká­ben nevezetesebb városában a legt® lelkesedéssel és tüntetésekkel fogadó Gabetti tábornok, ki mint műkedvelői» a művésznőt, mindent pontosan felsegít mit e hosszú és nevezetes utón érdet» tapasztalt. E jegyzetek alapján akkor­ más czikket közölt a hírlapokban; a* czikkek öszszegyüjtve 500 lapra terjedt * tetben jelentek meg Ristori arczképén tett utat jelző térképpel. Olasz lapok a kés és becses műnek mondják ez ütlek* Rossi, a hires tragikai művész,­­ utóbb Párisban időzött, ott majdnem az If bigu-Comique színház igazgatóságára o hozott, ez eszméjéről azonban még ideje u­tán lemondott, miután előnyös feltételek a­ vendégszereplésre szerződött Hollandiába Belgiumba. A kitűnő művész csak négy nap múlva fog nevezett államokból vissza­­térni Parisba. lé­p, Hl

Next