Magyar Polgár, 1876. július-december (10. évfolyam, 147-299. szám)

1876-12-03 / 278. szám

t­ú­l La Roche, mint a rendőrt orvos alta, hat csövű revolverből két lövész öt gyermeke mellének és egyet maga­­ gyilkos és öngyilkos 42 éves volt, aki , hete mélabába esett, és tettét elme köt Adottságnak tudják be. Egyéb indok b­ar,­­orog fenn. Az anya, és a később ha- eltejt­ett Elvira fájdalma végtelen volt. 8 íejeik tetemeire borultak és csak erő­­s,­ bírták onnan eltávolítani. ^«1 ____________________ 5."lt. P." magántávirata. Budapesten, dec. 2-án d. e. 10 ó. 40. p. Kolozsvárra, dec. 2-4n d. e. 11 6. 46 p. Salisbury Rómában kijelenté, bekitő eszközzel megy Konstan­sba. Körútjának czólja Angli- I re- ^rmálui az európai udvarok han­»tárói­’•I». At:OPinione“ Írja, hogy Salis* . y látogatásából következtetve, An­ni* háborút nem folytat s legfeljebb kül.­yptom főbb pontjait szállja meg. fcÁ°“' ni orosz déli hadsereg föparancs­­nok­ in fiseneffbe érkezett s itt a tisz­ttaz harczias beszédet intézett. A román kormány póthitelt kért,­­ a sereget egészen hadilábon deczember végéig. A görög kormány megbukott, és az ellenzék elégtelennek tartá a készülődéseket. Az osztrák miniszterek közül és Lassert a király Gödöl­­lőt hivatta, hova azok meg is ér­őjét ő felsége Budára jön. Tisza Kálmán nyilatkozott a sziselőházban, s hangsulyozá, hogy piszkodik az egyezséghez. Felolvasta ersperg okt. 25-röl kelt levelét, éjben utóbbi tiltakozik, mintha zienben solidaris nem lenne. Tisza válasza nagy tetszéssel ve­­lett tudomásul. mil úttal teri* •«SIRBL^JftAMNG. több iboi aZUl­lefir1 DYi nac. mely lato|­éráé. jog. iliit. ml­itás uáca tálat kezö ilág. fel ke* mit. ivek ! A'' itási ript' den* bb« t le* biv»' mi* zebb a 11 tOrA- mely ;m­ir‘ án»k jia * :im»' v'ale­­selA' Db»,9 del' int*' tűlél5 ott2 .etet‘ '/„ klgr. tépés: Mundránból Kóré Ferencz 3 frt. Marosszéki Góbé újabb gyűjtése: 6 frt. Szászvárosról: dr. Lészay Lászlóné urhölgy gyűjtése: dr. Lészayné 2 frt. 1 klg. tépés, gr. Kun István 3 frt. gr. Kun Kocsárd 5 frt. Grün Bernádné 5 frt. Incze Jánosné 2 frt. 1 font tépés. Berivói Lászlóné 1 frt. és té­pás. Kapcza Gyula 2 frt. Torma Zsófia 2 frt. Dingesné 1 frt. Vitus tanárnő­­­, font tépés. Kapcza Gyuláné 3 fat tépés. Zudor Dénesné 1 font tépés. Lészai Dánielné 1 font tépés Nári Lászlóné tépés és sebkötelék. Schenk 5 frt. Pócz Samu 1 forint. Kusztin György 1 forint. Diák Gerőné lépés. Benkő Ferencz közöltetett, egy nyilatkozat kíséretében már elküldtem a „K. N.“ szerkesztőségébe illeté­kes elbánás végett. Komócsy henczegő pisz­­kolódásait pedig a közönség ítéli el. Neki azonban még is köszönhetek annyit, hogy darabomnak reclamot csinált. Kolozsvárt, 1876. deczember 2-án, Pokorny Jenő. Nyilatkozat. Alólirt bizonyítom, hogy Pokorny Jenő ur, a mint értesült Komócsy Lajosnak a „F. L.­*ban megjelent nyilatkozatáról, a .Köszönöm a kulcsot* kéziratát rögtön el­hozatta lakásáról, nekem megmutatta, s meg­győződtem, hogy abban a Komócsy Lajos munkája csak a 2, 3, 4 és 5-ik jelenés, s ebben is Pokorny Jenő úrnak sok javítása van. E kéziratot Pokorny én előttem csoma­golta, s küldte el a­­Kelet Népe­ szerkesztő­ségéhez, illetékes elbánás végett. Kolozsvárt, 1876. decz. 2-án. Vutskits Mikló­s. – A .kolozsvári dalkör“ működő tagjai deczember havi társas­ estélyüket f. hó 3-án este 7 órakor tartják meg a Biasini szálloda éttermében, miről a működő-, vá­lasztmányi- és pártoló tagokat ezennel tisz­telettel értesítem. Ezen társas estélyek a kö­rülményekhez képest ezután havonkint egy­szer vagy kétszer rendesen meg fognak tar­tatni és azokra mindazok, kik a dal és kü­lönösen a­­kolozsvári dalkör­ iránt érdeklő­déssel viseltetnek, mindig szívesen látott ven­dégek lesznek; továbbá ezen társas­ estélyek egyelőre díjmentesek és azok megtartási he­lye s napja időközönkint közöltetni fog. Ko­­lozsvártt, decz. 2. 1876. Salamon Sándor, dal­közi gazda. — Meghívás. A „kolozsvári keres­kedő társulat“ tanuló ifjuságának évi rendes vizsgálata f. hó 3-án (vasárnap) d. e. 9—12 óráig a főtéri 13 ik számú háznál levő tár­sulati helyiségben meg fog tartatni, melyre az érdeklődőket tisztelettel meghívom. Kolozs­vártt, decz. 2-án 1876. Ábrahám Antal, társ jegyző. — Gróf Bethlen Johanna maga s gyermekei : Ágnes, Zsigmond, neje Fu­csi Fekete Zsófia s gyermekei: Zsigmond és Sa­mu ; Tibor, Mária és Erzsébet; nemkülönben a boldogult testvérei: gróf Toldalagi Eszter, Polixéna, Katona Miklósné­ ,és számos ro­konok nevében a legmélyebb fájdalommal hozza köztudomásra szeretett férjének, ille­tőleg a gyöngéd családatyának, nagyatyának és hiú testvérnek, Gróf Toldalagi Mi­­hály­nak, s hó 29-én reggel 8 órakor élte 5- ik, házassága 35-ik évében, történt szo­moru halálát. — A boldogult elhunytéval a legjobb, a legnemesebb szivek egyike szűnt meg dobogni; szekrényhez volt az hasonló, mely az erénynek sok szép drága­köveit rej­tette magában ; ott volt a jóság, szelídség, övéinek, honfi és embertársainak kifogyha­tatlan szeretete. Legragyogóbb ékességét azon­ban a honszeretet képezte. A­kik őt közel­ről ismerték, tudják, mily híven, mekkora ragaszkodással, mily önzéstelenül szerete hazáját. Szerette a küzdés nagy napjaiban a mikor, mint honvéd-őrnagy, nem egy su­­gárt fűzött ama dicsőséghez, mely most is átragyog a múltból; szerette a gyász nap­­jaiban, a mikor senki sem ejtett sorsa felett őszintébb könyeket; az újjá­születés kor­szakának elején, mint Marosszék főkirálybi­­rája s az utóbbi időkben, mint árvaszéki el­nök szolgálta a közügyet. Szerettei a legmé­lyebb fájdalommal borulnak koporsójára, s nincs egyéb vigasztalásuk, mint az , hogy ezt a jó és nemes szivet magukénak mond­hatták. Hült tetemei f. hó 30-án délután 2 órakor fognak a Teleki könyvtár épületében levő szállásáról rövid könyörgés után Szent- Benedekre szállíttatni, s ott másnap, azaz decz. 1 én délután 2 órakor koporsója felett tartandó halotti gyászbeszéd után az örök nyugalom helyére, az ottani sirkertbe kiki­sértetni. Áldás lelke i­dezze a nemes poro­kat! Maros-Vásárhelyrt, 1876. november 29 áp. — Adakozások a török sebesül­tek számára (Hetedik közlemény.) Beér­kezett a 21-es választmányhoz Kézdi-Vá­­sárhelyről. Br. Szentkereszty Stephánie 10 k­r. Gyula-Fejérvárról Fülei Sz. Lajos 3 frt 10 kr. Sepsi­sz-györgyi Mikó tanodától 14 frt 07 kr Székely­udvarhelyi jótékony nőegylet 20 frt 6 kgr. 300 gr tépés és sebköte­lék. Ujszékelyről Raffay Károly 2 frt ,Szol­­nok-Doboka* szerkesztősége utján Kovács Irma kisasszony Deésről 600 gr. tépés Nagy- Iklanról Kabos Kálmánné 1 klgr. 800 gr. tépés és sebkötelék Csernekről Válya Fe­­renczné urhölgy gyűjtése: Vállya Ferenczné 1 frt. 1 klgr. lépés Makfalvi 1 frt. Szász­oknál V. Ferencz 1 frt 50 kr. Valaki 50 kr. Telegdi Ida 50 kr. Darkó Viktor (Deés) 1 frt. Tüzes Tódor (Cs.-Gorbó) 1 frt. Csisek Károly (Deés) 1 frt. Füzes Joachim (Cs - Gorbó) 1 frt. Vajda Gyula 50 kr. Szászré­­genből Vitál­os Sámuelné 400 gr. lépés. A deési állandó műkedvelő színtársulat („fen­­tartván magának az egylet esetleg még e czélhoz idöszerüleg járulni“) — Kolozsvár, deczember 2. írta! Va- é! A conservativek bezzeg örül ,270 ének! Az .Ébredés* Szamosujvárról ka­­lli­­áai nevezetes újságról értesül: .Legyen vallifíiteur meggyőződve, hogy Szamosuj edig Itt Légió azok száma, kik az .Ébredés“ ígyl­ei képviselt Sennyei-féle conservativ elve­­rül*­tlelkűk egész őszinteségével vallják, azok­­nek Emielőbbi érvényesülését a legforróbban ár­ iített, s azért data occasione ezen érzel ha­ szót bizonyosan nyilvános kifejezést is tifl­­tónak, mert őszintén legyen mondva : az , a­míg Misát többnyire sic volo sic jubeo de­­­it szerint, korlátlanul intéző mostani haza­­ett, winatyáskodásától már torkig jóllaktak.* ila- ■ Eddig tart a tudósítás, melyhez hason­ll- miután a papír mindent eltűr — az fer. tefe* minden városból közöltethet. A ti­­­saervativ párt ügyei tehát — nyomtatás oly ala­pbó­r • ülőn ölj hal- 5. A paot áll. ját­cbe­eba­ve* najd ipok o briliánsul állanak ; a valóság azonban­­csy i­ homorúbb képet nyújt, s biztosíthatjuk .Ébredés“ szerkesz­őjét, hogy a számos­an összes conservativek et egy félóra alatt v­érben kihordhatja a városból. „ A­­Kelet“ és az „Ébredés* neszólalkoztak azon mindkettőjükre ká­li kérdés felett: melyiknek hány előfi­­mje van ? Azt hisszük hamar össze lehet su­dni mind a ket­őt ! Pokorny Jenő ur által követ­t nyilatkozat közlésére kérettünk fel: itkozat. Komócsy Lajos a .Köszönöm a tó szerzőségét magának vindi­álja. Hogy Okozata ellenem való személyes rész­int, kitetszik azon passusából, melyben Mondja, hogy a darab oly rész, mikép a 'íitiház igazgatója visszautasította. A nép- Wr igazgatója a darabról igy nyilatkozik : —It uraim ! A .Köszönöm a kulcsot* czi- 5 bohózatot nem találtuk előadhatónak. ? élénkséggel van megírva, de helyzetet­­- kevés a kényszerűség arra, hogy nagyon fetatikus voltuk mellett fentarthatnak illuziót, a valószinüség illúzióját, mely­bél darab nem élhet meg. Kívánságukhoz tehát idezárva küldöm a darabot . Őt minden körülmények közt Budapesten, ’S. decz. 10. alázatos szolgájuk Rákosi Jenő. h­­a­drasticus helyek, melyeket Komócsy ur _____________„ , , 10 frt. Ko- J'tot el darabomban, mellőztettek, s újra lozsvárról Müller Netti '/4 klgr. tépés. Ipá­juk át, 8 igy ma a darab előadható, j ros önképző és betegsegélyző egylet 6 frt. 7® neve alatt nyújtottam be a darabot­­ Héjas Klára 1 klgr. tépés. Héjas Zsuzsa imát* ;-rt, mert eredetileg is, midőn a népszin­t beadatott, szerzőnek első helyt­én vol­t megnevezve A darab meséjét u. is egy, ■Seiet Népé*-ben 1875 szeptember köze­­?megjelent fővárosi tárczámból vettem: Ez az enyém a scenariót én csinál­­ta meg: a 2, 3, 4 és 5-dik jelene­kivételével az egész müvet én ir­­tí a mit Komócsy irt, azt itt Ko- Jksrlt átjavitottam, s igy adtam át a má­­­­san a magam neve alatt E. Kovács Alinak. Komócsy azt a keveset is, a mit Engedtem, hogy müvemben még írjon, az felügyeletem alatt dolgozta a „K. N.“ Ezer­­ gégében 1875. deczemberben; tehát a 50 krajczár. Benedek Ferencz 50 kr. Barcsi ír meséjének tárczában megjelenése után­i testvérek 60 kr­­. N. 50 kr. Marie Metz 50 kr.­ónappal. Tanúm reá Jobbágy, s ha em-­ írtartó: dr. Györffy Pál joghallgató gyüjtő­­ik az annak idején megmutatott kéz-­ se. Baiersdorf Károly 1 frt. Békésy Károly rai ifj. Ábrányi Kornél. Az eredeti kéz- 1 frt. Ákoncz Sándor 1 frt. Prohászky 1 frt. Az egyébként, melyből a másolat esz-1 Csapó Sándor 1 frt. Demjén L. 1 frt. Bog­dán István 1 frt. Csiki József 1 frt. Somlyai László 1 frt. Babos Sándor 1 frt. Vertán és Haraga 1 frt. Grebe Henrich 1 frt­­. Deák és társa 1 frt. Medgyesy János 50 kr. dr. Hintz 1 frt. Medgyesi László 1 frt. Wagner Frigyes 1 frt. B. K. 20 kr. Lichtenegger Ig­­nácz 50 kr. Valaki 2 frt. Valaki 60 kr. Va­­laki 60 kr. Ilutflesz 2 frt. Valaki 50 kr. Frank­ Kiss 1 frt. Szathmáry Elek 1 frt. Alpha 50 kr. Gamenczi János 1 frt. Tamásy 1 frt. Polcz Albert 1 frt. Beteg Péter 1 frt. Gaj­­zágó István 1 frt. Khon Lajos 1 frt. Perelle István 1 frt. Nagy József 50 kr. Perger J. 50 kr. Reil és Tokos 2 frt. Kolozsvártt, 1876. nov. 29. Czakó József, bizottsági titkár. — Hirdetmény. Torda-Aranyosme­­gye főispánja ez évi deczember 18 án d. e. 9 órakor rendkívüli közgyűlést fog tartani, melynek tárgyai: felsőbb rendeletek és kebli ügyek ellátása mellett a legtöbb adót fizető képviselő bizottsági tagok névsorának meg­erősítése. Torda-Aranyosmegye alispánjától. Tordán, 1876. deczember 1-én. Szentkirályi Gábor, fej. — Pör a „Kis doktor” előadási ránk javára sikeresen fokozus. E munka lega­lább 20—25 nyomatott 8-adrétü ivre terjedjen. A világos, könnyen érthető irály a mű előnyére fog szolgálni. Pályadijul e­z­e­r o. é. f­o­r­i­n­t tű­zetik ki, mely összeg a jutalomra méltónak talált mű szerzőjének a pályázati eredmény közhírré tétele után azonnal egyszerre ada­tik ki. A jutalmazott mű az egyesület tulaj­dona lesz, s ez gondoskodik kinyomatásáról. Szerző azonban a kinyomatott mű 50 példa­­tlányára ingyen tarthat számot. A pályadij csak általános becscsel biró, minden tekintet­ben irodalmi színvonalon álló mű­nek adatik ki. Pályázati határidő 1878. évi május hó mint a házi vászonból. A hiúságra, piperére való hajlam és a divat sok helyen kiszorí­totta a jó házi foglalkozást, a kendertermesz­tést és a kender feldolgozását. Ennek a kö­vetkezménye az lett, hogy az asszonyok elestek egy téli munkától, s egy téli ke­resetmódtól; a­helyett pedig alkalmuk lett kiadásaikat megszaporítani, mert a boltbeli mindig sok pénzbe kerül és két, három esztendő múlva minden gazdasszony észreveheti, hogy igen sűrűn kell nyitani, mert az bizony épen nem olyan tartós mint a házi készítmény. Sok földmives ház van már olyan, a­hol még a zsákokat csapony el-ső napja bezárólag. A bíráló bizottság bé­­vákat it kereskedésben vásárolják, s vásárol­­több fog kijelöltetni. A pályázat módjára s­zak bizony minden esztendőben újat, mert feltételeire nézve a magy. tud. akadémia pá-1 egy-két megázás s egy kis kamarabeli neá­­lyázati szabályai érvényesek. A pályaművek I­vesség, egy kis kopás egyszerre olyanná te­az egyesület elnökéhez küldendők be. Kelt Budapesten, november hó 13-dikán, 1876. Hajós János, s. k., az egyesület elnöke. Buzogány Áron, s. k., az egylet titkára. — Az Andrássyak hitbizománya A „Budapesti Közlöny” hivatalos hirdetményei között most közli, hogy a király 1874. évi joga fölött Alkosy Jenő a népszínház­­ június 13-án kelt elhatározásával megerősi­­igazgatója bepörölte a gyapjú-utczai német tette azon első­szülöttségi hitbizományokat, színház igazgatóját azért, hogy az, noha só­­melyeket a közelebb elhunyt gróf Andrássy gát nem szerzett a „Pomponi czimü operett Károlyné fiai: Manó és Gyula grófok szó­­előadására, azt „Doctor Piccolo“ czimen még­ mára 1874. évi május 28-án alapított. A hit­­is előadta. Az ügy csütörtökön került a­­l­* ! bizományokat nagy terjedelmű, számos telek­pótvárosi járásbíróság előtt tárgyalásra. Rá­­kosy felmutatta a „Société des auteurs dra­­­matiques“ czímű párisi társulattal kötött szer- r ződését, mely szerint a „Pompon“ előadhatá-­­ si joga Budapestre kizárólagosan megilleti,­­ és kéri Szvoboda, a német színház igazgató­ja által neki okozott kárát megítéltetni. Hogy a rövid sommás utat választhassa, csak 300 frt kártérítést követel. Szwoboda képviselője a szerződés ellenében egy offenbachi zenemű kereskedő levelét mutatja fel, ki ebben biz­tatja Szwobodát, hogy ne bederítsen sokat arra a „Ragóczy“-ra, csak adassa elő az operettet. Wawrik járásbiró, ki előtt a tár­gyalás folyt, erre kihirdette az ítéletet, mely szerint alperes köteles felperesnek, ha ez a becslő esküt leteszi arra, hogy alperes eljá­rása folytán 300 frtnyi kára volt, 300 irtot 6 százalékos kamatokkal s 30 frt költséget 8 nap alatt, végrehajtás terhe mellett megfi­zetni. — Rákosy ez ítéletben megnyugodott. Szvoboda képviselője, Kövendi föllebbezett és semmiségi panaszt jelentett be. — Toldy Ferencz síremlékére, mint közelebbről Degré a Kisfaludy-Társaság zárt ülésében bejelenté, 1053 frt gyűlt be. Vadnay Károly indítványára elhatároztatott, hogy a fővárosi hatóság fölkeressék enged­jen át Toldy hamvainak egy sirboltott s e fölé emeltessék az emlék. Ismerve Budapest hatóságának kegyeletes áldozatkészségét, a terv valósítása bizonyára nem fog rajta múlni. — A kis lutri utolsó brünni hú­zásáról a kihúzott számok közül egyet té­vesen táviratoztak Budapestre. Valamelyik távirdai állomáson tévesztenék el, s a hiba nagy zavarokat okozott. A kik csak ambót nyertek valóban, a gyű­jtődékben ternót vet­tek föl, s a kik valóban ternót nyertek, a szegény ambósok közül sokan pedig kedvet­lenül tépték össze c­éduláikat. Most kutat­ják, hogy melyik állomáson történt a hiba, s ki viseli a kárt, mit az állam szenvedett ? — Borzasztó szerencsétlenség tör­tént múlt héten II. Böszörményben. Egy szegény assz­ony megunván életét, miután a ház ajtaját magára zárta s három éves fiú­gyermekének kezébe egy darab kenyeret adott, felakasztotta magát, gondolván, hogy a jószivü emberek megtudják az eseményt, gyermekének majd gondját­­viselik. A sors úgy akarta azonban, hogy a lakosság csak 2 és fél nap múlva jutott a szerencsétlen­ségnek tudomására, mikor is a ház ajtaja feltöretvén, ott az anya felakasztva, gyerme­ke pedig, ki három nap alatt az anyjától kapott kenyeren kívül mit sem evett, az éhségtől elkényszeredve a szobában a földön félholtan találtatott. A gyorsan érkezett se­gély nem segíthetett a szerencsétlen gyer­meken, ki néhány óra múlva meghalt. — Rabló-gyilkosság. E hó 2- án a duna-almási kőbányában a bányafelügyelőnek bormérőjét, ennek nejét s egy velük lakott munkást iszonyúan meggyilkolva találták. A tettesek bizonyára ismerős egyének voltak, kik tudták az időt, midőn a kimérőnél pénzt találhatnak. Ez ugyanis minden szombaton a bányafelügyelőtől átvette a bányamunkások heti béreit s őket vasárnap kifizette. De a felügyelő ez egyszer szombaton későn érkez­vén haza Komáromból, a pénzt át nem ad­hatta s igy a gazok semmit el nem vihettek. Erős gyanú van három olasz kőfejtő mun­kásra, kik szop időtől fogva sehol sem lát­hatók. — Ezer forintnyi pályadij. A Székely mivelődési és közgazdasági egyesü­lzt a zsákokat, mint a rosta s mint a szú­nyogháló,­­ a második esztendőn már úgy el­­mállanak, mint a pókháló. Hanem ez még csak fele a bajnak. Azt, hogy a házi foglalkozás megszűnik és sok készítményért, a­helyett, hogy otthon előte­remtenék a háziak, pénzt kell kiadni ; ezt jóformán még csak egy egy ház érzi meg kü­­lön-külön. Igaz ugyan, hogy ha egyenként sok ház megérzi ezt a veszteséget, akkor ez las­sanként országos veszteséggé válik, mert sok ház faluvá, sok falu vármegyévé, sok várme­gye országgá válik De még érezhetőbbé lesz az országra nézve a veszteség az által, hogy a pénz, a­mit a munka által vissza lehetne a háznál tartani, nem marad meg az ország­ban, hanem külföldre vándorol. Nekünk tud­niillik nincsenek az országban vászon- és gyolcs­szövő gyáraink olyan számmal, hogy itthoni készítmény­yel el tudnánk magunkat átni. Ennek pedig az a következménye, hogy a gyolcsért és a vászonért, a­mit pihenő időben, télen el lehetne itthon is készíteni, a pénz külföldi kereskedők és a gyárosok zsebébe költözik, s a mi asszonyaink téli he­­verése mellett fizetjük a külföldiek téli mun­káját,­­ igy azoknak hajt hasznot s mi do­­logtalanságunk. (Vége köv.) padlásról, vagy a kamarából, s megkezdődik a fonás. Előkerül a zsáknak való vászon és szabják és varrják a zsákokat és ponyvákat kifoltozzák, megigazgatják az ócskákat, s mikor ezzel készen vannak, előszedi a gon­dos házi asszony az egész család fehérne­műjét, kiigazítják az asszonyok és leányok s a kimustrált darabok helyett szabnak és varrnak uj inget és gatyát az almárjom te­tejéről levett vég vásznakból, — kivált ott, a hol még a kendertermesztés ki nem ment divatból s van tartalékban egy két vég vá­szon, dicsérőjéül a gazdaszony gondosságá­nak Abroszok, szakasztóruhák, lepedők tö­rülköző kendők mind szemle alá kerülnek ilyenkor s előre kiszámítják, hogy miből mennyit kell ujítani, s a szerint fonják a fonalat vékonyabbra, vagy vastagabbra, a mint egyikből vagy másikból többet kell nyitani. Nagy baj azonban, hogy sok helyen már kezd a kendertermesztés kimenni a di­vatból. A mint a forradalom után, 1850 óta a buza ára fokról fokra magasabb lett, sok helyen azt gondolták, hogy a buzatermeszté­sen kívül mással nem is érdemes foglalkoz­ni. Kiszámították, hogy a kenderrel mennyi munka van, míg utoljára vászon lesz belőle; azt is észre vették, hogy a házi vászonnál­­ sokkal fehérebb és finomabb a rumburgi let­­t évi augusztus 3- án Sepsi-Szent-­­ vagy a hollandi vászon, s a végső eredmény Györgyön tartott közgyűlésének határozata­­ az lett, hogy „ne vesződjetek bizony anyjuk alapján az egyesület központi választmánya­­ezzel a kenderrel, az istenadtával, mert ha pályázatot hirdet „a Székelyföld mive­l az isten egy kis jó termést és egy kis jó fődési és közgazdasági állapotán­ak J árat ad , könnyen megvehetünk mindent a­nnak leírására.“ E mun­kátb­an s mé­t szebb lesz minden, mint a 8 viszonya­kának ki kell terjeszkednie a Székelyföld és szé­kely nép miveltségi állapotára, tan- és pénz­jegyzőkönyvben fölvett ingatlan birtokok ké­pezik. — Figyelmeztetés a megyei és a városi hatóságokhoz. A m. k. belügymi­niszter ő nagyméltóságának helybenhagyásá­val a kolozsvári lyceumi nyomda igazgató­sága fogja kiállítani a szolgálati (cseléd) könyveket az erdélyi részek számára, még­pedig jutányosabb árban, mint azt eddig az állami nyomda eszközölhette. Ennek követ­keztében tisztelettel felkérem az összes megyei és városi hatóságokat,­­ méltót lássanak a szolgálati (cseléd) könyvek­re vonatkozó megrendeléseiket még e hó­ban megtenni, hogy a szétküldésben kése­delem ne legyen, épen most, midőn az uj év közeledve, a cseléd könyvekre a szó !, . .. .­­ . . firfiA­y.­­a kottnál nagyobb mennyiségben lesz szükség. LGgujauD piaSZI arak az erdelyi re­s­szolgálati könyvecskék az eddig Budapes­ten kiállitatott példányokhoz teljesen hason­lók. Megrendeléseket utánvéttel is teljesít­hetünk. E tárgybani tudakozódások egyene­sen alul irt nyomda igazgatóságához utasí­­tandók. K. Papp Miklós, a lyc. nyomda igaz­­gatója­ boltbeli gyolcsból és vászonból készíteni,' ¥C-­í*Ir* Î2* TVIXIHSTIL­.‚"‡!§■*. A „Magyar Polgár" nagy naptára 1877-re megjelent. Tartalomjegyzékét ajánljuk a közönség figyelmébe. I KÖZGAZDASÁG. A. házi iparról. , Al Smí ;d6 míl­‘éhlire ,0fduJ. ”, *,A?j i iC^'kuig'rSönkwTT'krgrL'^IrLhM I SSTtatu hog, 32 kr, diskophus 36-« kr, borjúhús 30 enyhelyébe. Azt szokták monna“'» . ,a —32 kr., arthus 20. A heti vásár látogatott, földmivelő embernek nincs elég foglalatosság . kprpstptpt. ga ilyenkor­ azt állítják, hogy télen sokat a­d , henyél, semmit sem keres, csak fogyasztja a Kézdi-Vásárhely. 1 hectoliter búza nyári és őszi keresményét a mezei munkás. ara ® *r^ ^r* 1 hectoliter rozs ára 5 frt Azt hiszem, hogy egészen nincs igazuk azoknak, a­kik ezt állítják, de, hogy némi figyelemre méltó igazság mégis van sza­vukban, én sem merném teljesen elta­gadni. A földmívesnek ugyanis van téli foglala­tossága, csak elegendő munkája és keresménye nincs. Még az asszonyoknak tán több dolguk van, mint a férfiaknak. Ilyenkor késő ősz­ 20 kr. 1 hectoliter árpa ára 3 frt 60 kr. 1 hectoliter zab ára 2 frt 20 kr. 1 hectoliter törökbuza ára 4 80 kr. 1 hectoliter burgo­nya ára 1 frt 85 kr. 1 hectoliter borsó ára 5 frt 5 kr. 1 hectoliter lencse ára 8 frt 60 kr. 1 kilogram marhahús 28 kr. 1 kilogram sertéshús 40 kr. Sz. Régen Egy hectoliter tisztabuza 6 frt 60 kr. rozs 4 frt 70 kr. elegybuza 4 szer, előkerülnek a guzsalyok és rokkák a frt 30 kr, zab 2 frt 10 kr, 100 kilo széna kötve 2 fit, alomszalmi 1 frt 30 kr, találtak, mert egyik helyen a halaknak árt, másik helyen meg a levegőt rongálja meg és a betegséget terjeszti a kenderáztatás, a harmadik helyen pedig annyira lecsapoltak és kiszárítottak minden vizes gödröt, hogy egyáltalán nem találnak annyi vizet, hogy abban egy falu asszonya kiáztathatná a ken . __ _ derét. Más háznál meg az asszonyok unták “kir. arany'. 601­, meg a sok piszmogással járó kenden mun­ i mir­kát s elhitették a férfiakkal, hogy egyálta-! német érték' ’ .’ ‘ .* * 62.60. ' lan nem fizeti ki magát a vele való vesződ­____________________________________ némelyiknek csak az járt az Kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő eszében, hogy szebb fehérneműt lehet a boltban s még szebb lesz minden, mint a mit magatok készítenétek.“ Némely háznál ez a férfiaknak jutott eszébe, kik nyáron ügyére, humanisticus intézeteire, háztartási,­­ aratás és nyomtatás idejében nagyon meg­­mezőgazdasági, állattenyésztési, erdőkezelési, unták azt a sok lótás-futást és utánjárást a bányászati, ipar- és kereskedelmi, továbbá mibe kerül, míg egy jó kender-áztató helyet közlekedési, építkezési, népességi és birtok­­szonyaira, mindent a legújabb statisztikai adatok alapján törülményesen adván elő, az előnyök és hiányok világos feltüntetésével, kiemelvén az előnyök kiaknázására s a hi­ányok pótlására szolgáló módokat és eszkö­zöket általában. Terjeszkedjék ki e munka különösen a termékek és gyártmányok jelen állapotának, termelési helyeinek és egyes czikkekbeli termelő és kiviteli képességnek feltüntetésére, s tegyen részletes javaslato­kat az iránt is, hogy mely cikkeknél és mily intézkedések által lehetséges a termelő és ki­viteli képességet a Székelyföld és közös ha szekben. Szászváros, 1876. nov. 30 ró!,­­/a hek­­toliter buza 3.50—3.60, elegybuza 2 frt. 60 — 2 70, rozs 2 30-2.36 frt, zab 1.42-1 46, törökbuza 1.95 — 2 frt ,100 kilogram szé­na 1.75—2.60 frt., disznózsír 85, szalonna 60 frt. Fogaras. V­­hectoliter buza 4—4 30, elegybuza 8.40—3.70, rozs 2 30 — 2.40, tö­rökbuza 1.90—2 frt., kendermag 5—5.50 frt, zab 2.20—2.60, paszus 2 2—2.50, pityóka 1 frt — 1.60. Szalonna 45—76, disznózsír 60 70, fagygyu 32—33, széna 1.60—2 frt., egy köbméter fa úsztatott 2 frt 20 kr, 1 kilog­ramm fagygyugyertya önttött 60 kr, marha­hús 32 kr, konyhaliszt 10 kr, hectoliter burgonya 4 frt, kigr. kősó 8­/2 kr, disznó­zsír 1 frt 30 kr. Besztercze 1 hectoliter tisztabuza 6 frt, elegybuza 4 frt 30 kr, rozs 4 frt 50 kr, zab 2 frt, törökbuza 2 frt 60 kr, paszuly 12 kr, pityóka 1 frt, 1 literes borsó 12 kr, kilogram marhahús 28 kr, 1 kgr, széna 2 frt, egy méter kemény tűzifa 3 frt 20 kr, burgonya 2 frt 50 kr, kősó 9 kr, disznózsír 1 frt. N.­Enyed. Egy hectoliter tisztabu­za 9 frt 25 kr, rozs 6 frt, elegybuza 7 frt, zab 3 frt 10 kr, 56 kgr, széna 2 frt 80 kr, egy köbméter fa 2 frt 35 kr, egy kgr, mar­hahús 36 kr, konyhaliszt 19 kr, bors 1 frt 12 kr. Egy liter borsó 12 kr, lencse 15 kr, paszuly 7 kr, köles 21 kr, egy hektoliter burgonya 3 frt 76 kr. Sz -Újvár. Egy hektoliter tisztabúza 8 frt 76 kr, rozs 5 frt 25 kr, elegyhúza 5 frt 20 kr, törökbúza 3 frt, zab 2 frt 80 kr, 100 kilogramm széna kötve 3 frt 50 kr, egy köbméter nem úsztatott fa 5 frt, egy kilog­ram fagygyugyertya 98 kr, marhahús 30 kr, konyhaliszt 18 kr, borsó 10 kr, lencse 10 kr, paszuly 7 kr, köles 15 kr, egy hectoli­ter burgonya 2 frt, egy kilogram só 9 kr, disznózsír 1 frt 5 kr, bors 1 frt 5 kr. Bécsi tőzsde. Deczember 1-én, 1876. 6% metalliquea................................. 60 35. 5°­0 nemzeti kölcsön........................ 66.40. 1860-iki államkölcsön.............................109.75 Bankrészvények...............................821.­ Hitelrészvények............................­137.40. London..........................................127 25. Magyar földtehermentesítési kötvény . 73 25. Temesvári földtehermentesitési kötvény 71.75 Erdélyi földtehermentesitési kötvény . 73.—. Slorvát-Slavon földteherment. kötvény 75.—. Ezüst...............................................

Next