Magyar Polgár, 1876. július-december (10. évfolyam, 147-299. szám)

1876-11-21 / 267. szám

­lya ínét Po­ns if­ié­ad­to­pét Id­ei & At % & T' e&: M­­e& 00 lílZSVÁR, NOVEMB. 20-A HÁBORÚ. Hadikészületek. A török hadi tervekről Ruscsukból a tjrr.'-nak ezeket írják: Elseje óta a . L,tin­jetten 60 zászlóalj nizam, 24 zász- P,r* ,tdif és 18 ezred bazi-bozuk van; a ■rri (íjigít igen nagy mérvekben szaporít­ja a tüzérséget, mely addig 140 bronz­­oj l­iszt Beiéi ágyúval rendelkezik. Sumla- ItOOO lovast összpontosítanak s a du- Ijjsereget két hét alatt 150,000 főre íjuk emelhetni. Hir szerint a porta az b'iDvaeiót meg akarja előzni léig­ni. Kalatainál átmennének a Dunán e f­elért rom­án területre tennék át, így »bei i®1^ k°gy az orosz szövetségtől eláll­l , kényszerűhetik Romániát. A törökök f­úlélik, hogy 60,000 angol fog segít­é­ért sietni. Annyi tény, hogy számos am­­­erkari tiszt tartózkodik a Duna men­­t lengyel kozák ezredek szervezése iss­dnfolyik, hír szerint Langievics a­­d­­­xdictator veszi át fővezérségeket. S 102 lengyel érkezett Ruscsukba. A legkiválóbb helyet az orosz készév­­nbe­ns foglalják el. Odessából, mint onnan lesz M Corr.­-nak Írják, a gazdagabb család­d­y,­i elköltöznek s a fontosabb hi­vata­lk és tárak áthelyezése az ország belsejébe előv­ettetik. A vilnai hadosztály 14-én érke­zt, oda. A mozgósított hadak tartalékosai Irt aha jelentkeznek s azonnal Bessarabiába at fiallnak, hova Odessából naponkint ti­­,­ál katonai vonat indul. Az összeirt­­ó TM­­ átvétele a hatóság által megkezdődött. ** taperaenti városokat nagyban erősítik; rétegekkel és földművekkel látják el őket. J Seben tábornok, ki az egész fekete- és I­ír tengerpart védelmének főnökévé ne­­vezett ki, beutazza az odessa-ocsakow­ se- i ropolkercsi vonalat a kijelöli az ütegál­­ati látlmas pontokat, főleg Eupatolia és ikemui lesz nagyban megerősítve. A tá­­,­mii hit 50,000 főnyi sereg álland. Az ■ész déli hadsereg decz. 1-én teljesen föl i­s állítva a Pru­h mentén. A kaukázusi ká­lvi kerületre szintén kiterjesztetett a moz­­kiljai.W. A. -nak orosz lapokból vett hirei h­át Todtleben tábornok fővezetése alatt két idlőst fog állani; az egyik parancsnoka Su­­inkoff-Eliton gróf, a másiké Woronzow­eteg lesz. A hadügyminiszter értesítette adügyi kormányzatot, hogy hivenkint 3000­­000 fegyenczet kér sánczépítés és erő­­sítő munkák teljesítése végett rendelke­zi bocsátani. 24 katonai kórház már nű­ve van, most nyolcz újat állítanak. A hadsereg 4—6 hadtestből állandó egy tat három gyalog , egy lovas hadosz- M, tüzérségből, összesen mintegy 56 000 leről áll A katonák félbundával, gyá­mér, nyakkendővel, harisnyával és me- Csizmákkal vannak ellátva. Háború ese­­- írja a .W a.“ levelezője — a gár­­adivnt első hadosztálya a kelti tenger­it fogja megszállani, a második had- i ped­g Lengyelországba megy. Montenegró is roppantul fegyver­ig Legutóbb olyan intézkedés létetett, Ebből világosan kitűnik, hogy Nikita a kint folytatni akarja. A legtöbb zászlóalj ’■‘parancsot kapta, hogy szülőhelyeiről testvezzék. A tüzérséget kiegészítik, a fegy­ü­lse megfeszített eröve­l dolgoznak. A taok fedezésére Montenegro 300 000 ru­ Wl­-önt vett fel Oroszországban; ez ősz #1 l06.UOO rut­el már megérkezett. Mik­­fejedelem köszönő levelet intézett Sándor) ‘■bot A montenegróiak nagyban alkudoz­ni miriditákkal a szövetség létesítése Siben, hogy ezen módon Európa biztosíttassák ezen s a belügyi, közmunka és közle­veles válságok periodikus visszatérése ellen. A császári kormány mindent megtett, hogy tekintettel egy kérdésre, melyre vonat­kozólag a politikai érdekeknek a humanitás és az európai nyugalom általánosabb érdekei előtt háttérbe kell szorulniuk, a nagyhatal­mak egyértelműségét előmozdítsa. A­mennyi­re tőle függ, semmit sem fog elmulasztani, hogy ezen egyetértést egy komoly és solid, a közlelkiismeret és általános béke követel­ményeinek megfelelő eredményre vezesse. Míg azonban a diplomácia már egy év óta tanakodik, hogy Európa megegyező a mű­ködési min. költségvetései megjegyzés nél­kül elfogadtatnak. — A vallás és közokt. minisztérium költségvetésénél Barogh a vá­­czi siketnémák intézetének nagyobb sora; Molnár Aladár egy, M -Szigeten és Trencsénben felállítandó felsőbb nőnevelő in­tézetre; gróf Péchy Manó a kolozs­vári egyetem olvasó körének se­gélyezésére terjesztenek elő indokolt javaslatokat.­­ Az előadó és többen azon­ban a miniszter jelen nem léte miatt ezen indítványoknak későbbi behozatalát ajánlják, mi el is fogadtatott rátát tényekben testesítse meg, a porta időt! Az igazságügyi költségvetés ré­nyért arra, hogy Ázsia és Afrika legbelsejé­ telvén tárgyalás alá, Hoaztinszky a tő­­ből előhívja az izlamizmus legkevésbbé te­­­­lekkönyvi hatóságok szaporítását , a telek­gyelmezett haderejének tartalékát, hogy a muzulmánok fanatizmusát fölszabadítsa, és a létükért küzdő keresztyén lakosságot szá­muknak túlsúlyával elnyomják. A gyalázatos mészárlások okozói, melyek Európát fölhá­borították, folyton büntetlenül menekszenek meg, és az ő példájuk nyomán a török biro­dalom egész területén és a boszos Európa szemei előtt most is az erőszaknak és bar­barizmusnak ugyanazon jelenetei folynak és örökítetnek meg. Ily körülmények között a czár erős el­határozással törekszik a hatalmában álló esz­közökkel ama czél elérésére, melyet a nagy­hatalmak concertje kijelölt, és szükségesnek tartja hadserege egy részének mozgósítását. A czár nem akarja a háborút, és min­­den lehetőt megtesz, hogy azt elkerülhesse, de el van határozva, addig nem nyugodni, míg az egész Európa által méltányosat, hu-­­mánusak és szükségesek gyanánt elismert­­ elvek, melyekhez Oroszország közérzülete a legerélyesebben csatlakozott, egészen és tel­jesen nem nyernek alkalmazást, és hatékony biztosítékokkal (granaties) nem szentesít­tetnek. Ön tehát ezennel megbizatik, hogy a jelen sürgönyt a külügyminiszternek fölmu­tassa és nála másolatban hagyja, ja stb. könyvi rendezést sürgeti, mire P­e­r­c­z­e­­ igazságügyét részletesen kifejti, hogy azokat ugyan ő is igen sürgőseknek és kívánato­saknak tartja, de részint az igen nagy költ­ségek, legkivált pedig a szakértő erők hiá­nya miatt, nagyobb összeg felvételét nem látja szükségesnek. Ezzel az értekezlet véget érvén, a jö­vő értekezlet napja szokott módon fog köz­­zététetni. ;S8* Gorcsakoff körirata. A .Journ. de St. Petersb.“ a követke­­zővegben közli Gorcsakoff herczeg 13 iki­ratát, melyet Oroszország külföldi képei­­khez intézett­ .Czarszkoje-Szelo, 1876. nov. 13. Azon sajnálatos eseményen, melyek a dti félszigetet vérrel bontják, Európát a Mélyebben felizgatták. A cabinetek érte­ik egymással­­ fölismerték annak szük­ségét, hogy a dolgok ezen állapotának imanitás becsületére és a köznyugalom teebében vége vettessék. Midőn mindkét fő fegyverszünetet róttak, megakasztották a bontást. Megegyeztek abban, hogy meg­­úkítják azon alapokat, a­melyeken a béke­thozassék, hogy a keresztyén népesség-­­ komoly garantiák nyujtasbanak a török javíthatlan visszaélései, valamint a­­ hivatalnokok féktelen önkénye ellen, tőle 1°' \iP ·­cO' V0' 'oltára. 267-dik Brám. Kolozsvárit, kedd, 1876. november 21. AGTAR POLGAR POLITIKAI NAPILAP. ^»■ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK: íti-i.................................16 frt. — kr. im*............................................8 . — , jegyedre..............................4 B — B lítiapra...............................1 , 50 . SZERKESZTŐSÉGI IRODA: A LYCEUM NYOMDÁBAN. KIADÓHIVATAL: A LYCEUMI NYOMDA „KÖZPONTI IRODÁJÁBAN“ Főtér gr. Teleki Domokos-ház. HIRDETÉSI DIJAK: Ötkör hasáboson garmondsor ára, vagy annak területe 6 kr. Minden hirdetés után 30 kr. bélyegilleték külön számíttatik. Nagy hirdetéseknél kedvezmények. NYILTÉR: Soronként, vagy annak helye 25 kr. RECLÁMOK: Hirfüzérbe soronként 1 frt. Török reformok. Bécs, nov. 18. A ma ide érkezett, fél­hivatalos .Eastern Budget* írja: A londoni és bécsi cabinet teljesen egyetértenek ab­ban, hogy Törökországban az új tartományi közigazgatás mellé nem helyi ellenőrzést, ha­nem csak felügyelő hatóságot kell szervezni, mely azonban nem csorbítaná a szultán suo­­verani hatalmát. Ha azonban a porta tekin­télyét megóvandó, a reformokat ki akarja terjeszteni összes tartományaira, ez ellen nem tesz kifogása; a hatalmak éberségének sphae­­ráje azon területekre szorítkozik, melyek­­ rendes kormányzásában Európa kiválóan van érdekelve. Legújabb: Bécs, nov. 18. Turn-Severinből jelentik : A törökök készületeket tesznek, hogy Kiadó­jánál azonnal elzárhassák a közlekedést Szer­bia és Románia közt. Konstantinápoly, nov. 18. A rendkívüli nagy tanács ma elhatározta, hogy az Angol­­ország által javasolt conferencia egybeléptét elfogadja. Mi­had pasa és Savfet pasa az értekezletbe Törökország rendkívüli meg­hatalmazottjaivá neveztettek ki. Az ottomán parlamentről szóló törvényt legközelebb ki­hirdetik. Bécs, nov. 18. Csirnajtff tábornok ma I Bécsbe érkezett, hol nejével találkoz-­­ ni fog­ Szt-Pétervár,nov. 18. Az egészség­­ügyi csapatok mozgósítása elő-i­s készíttetik, nevezetesen berendeznek sebesült kórházakat; ezenfelül hölgy bizottságok áll­nak össze a sebesülteknek magán uton való­­ ápolására ; az ily egyletek felett a védnön­­y­séget a czárnő és a nagyherczegnő vállal­nák el. Nem valószínű, hogy Csernajtff tbk. Szerbiában parancsnoki alkalmazást nyer, ha Oroszország actióra kényszerittetnék. A mérv­adó körök nem voltak megelégedve Cserna- S­seff fellépésével Szerbiában. BELFÖLD: Az országgyűlési szabadelvű kör nov. 17-ei értekezletét Gorove István elnök megnyitván, felolvastalak dr. Sim­o­­nyi Lajos és Kövér Kálmán levelei, me­lyekben a körből való kilépésüket jelentik. Ezek tudomásul vétele után a költ- A távirdánál a távirdai bélyegjegyek használata oly kevéssé czélszerűnek bizonyult be, hogy — mint a ,K. N.“ értesül — a kereskedelmi miniszter elrendelte, hogy a dijegyek hasz­nálata az év végével megszüntettessék. esenek meghaladott lépések oly értelemben, hogy azok a legnagyobb összeköttetésben és consequentiában ne lennének azokkal, a­me­lyek iránt az előterjesztést maga a t. képv. dijazá-­ ur nem tartja ma még lehetőnek. Da még ha lennének is ilyenek, ami csak akkor volna lehetséges, ha ezen kérdé­sekben minden megoldás nélkül vezettetett vol­na a monarchia külügyi politikája, amit én határozottan tagadok, de — mondom — még ha lennének is ilyenek, azt tartom, hogy az azok iránt teendő előterjesztés ma semmi értékkel sem bírna, sőt talán még káros is lehetne. Ugyanis, feltéve, mint mondom, hogy nem volt semmi következetes irány külügyi politikánk vezetésénél, hogy annak iránya ma más, mint volt ezelőtt, jelentések té­teznek oly lépésekről, amelyeknek irányától ma eltérő irány követtetik, és a t. ház ítél­ne oly lépések fölött, melyek ma már érvé­nyen kivül helyeztetnek és megeshetnek — mindig ezen nem létező esetét az incense­­quentiának téve fel — hogy a jelentés alap­ján helyeslését mondaná ki a ház a külügyi politika vezetésére, midőn az ma már oly irányban vezettetik, mely azon helyeselt iránytól eltérő lévén, nem bírná a ház he­lyeslését, h­ogy a ház helyeslésével erőt ad­na a kormánynak a tovább működésre ak­kor, midőn az irány, melyben a kormány működik, már más, mint az, amely helye­seltetik. És viszont, a megfordított esetben pedig, helytelenítést mondva ki a ház a je­lentés folytán oly irányról, melynek ma már ellenkezője követtetik, meggyengítené azon kormány hatását, amely pedig most más oly irányt követ, melyet a ház helyesel. Ily elő­terjesztés megtételének tehát semmi néven nevezendő gyakorlati haszna nem lehet. (He­lyeslés a középen.) A­mi a második kérdést illeti, én,­­ hát azt tartom, hogy maga az igen­­, kép­viselő úr, ki a kérdést hozzám intézte, leg-Ezután tárgyalta a bizottság a korona-­ jobban meggyőzhetett­­mindenkit arról, hogy vári sajtó bíróság megkeresését. Kassai íg­­ a költségvetés tárgyalása előtt módot nyúj­tani arra, hogy a keleti kérdés itt a házban tárgyaltas­sék, egyátalán nem szükséges. Mert hiszen maga mondta ki, hogy a költségvetés általános vitájában meg lesz az alkalom, azok számára, kik ezt helyesnek tartják, a keleti kérdéshez hozzászólani. Már most, a­mikor az interpelláció megtétetett, csak néhány nap választott el bennünket a költségvetési vitától, ily körül­mények közt pedig még ezelőtt a keleti kér A bizottság 5 szavazattal 4 ellenében délről minden szükség nélkül egy külön vt­az előadó véleménye értelmében felfüggesz-­ telidének határozza Kassay mentelmi jogát,­ mert a vád alapját büntethető cselekmény­­ képezi és zaklatás esete nem forog fenn. Hát tűzni napirendre: az idővel való oly rosz gazdálkodás volna, melyet a t. bár nem hi­szem, hogy el fogna követni. Én tudom azt magam is, hogy a költ­ségvetési vita alkalmával senkinek azt, hogy —. . T ) úgy mondjam, megtiltani, vagy senkit abban ORSZÁGGYŰLÉS, meggátolni nem lehet, hogy ha ezeket a kér­­­rdéseket is be akarja beszédének keretébe A képviselőhöz Ülése nov. 17-én­ vonni, ezt megteheHSO, de én magam részé-AM,«.um»«.­.»■. ~AtA 1 Szűcs Gyula, Lukács és társai budapesti | “ob­­b an lahalmaJJ ^ hnovhfl azon egyetemi polgároknak, mint a budapesti két egyetem polgárai megbízottjainak kérvényét a budapesti cs. török konzulnak fáklyánme­­net rendezésének engedélyezése iránt. — Molnár Antal, az állandó igazoló bi­zottság előadója jelenti, hogy Futnák, Bara­­nyi Ferencz és Mikó Bálint végleg, Koródy és Farkas József a szabályszerű 30 nap fen­­tartásával igazoltattak. — Teleszky, az tek ezen eshetőségek elé, hogyha ezen kér­dések szóba fognak is hozatni, nem fog a vita oda fejlődni, hogy a magyar képviselő­ház parlamenti tapintata iránt kétséget tá­maszthasson, bárkiben is. (Tetszés a közé­pen) Én, te­hát ! Simonyi Ernő képviselő úr kérdéseiben ezekben megfeleltem. Tudom én, és tudja a kormány azt, hogy a t . háznak minden percben joga van a kormánytól bi­l­lat tárgyában A ház a javaslatot az osztályokhoz­­ utasitá.A ház okt. — nov költségvetése vnanél- 1 kül me­gszavaztatván, s a 2-dik bíráló bizottság-­­ ba beválasztott Boda József az esküt lété­ten, — H­e­­­fy indokolta a fehér megyei­­ alapítványi javak bérbeadása ügyében vizs­gálatot kérő indítványát. A ház név szerinti szavazás útján 152 szavazattal 45 ellenében mellőzi Heify indít­ványának tárgyalását. Ezután válaszolt Simonyi inter­­pel­lációjára Tisza miniszterelnök. (Halljuk!) A tisztelt képviselő úr azt mondja, hogy ő nem fél, a­mitől én félek, hogy a ház par­lamentáris tapintata iránt a jó hiszem meg fog ingattatni. Én hivatkozom mindazokra, kik beszédemet hallották, hogy magam is épen ezen hitet és reményt fejeztem ki. (Helyeslés.) A második, a­mire még egy szót kívánok szólani, az, hogy a képviselő úr hivatkozott arra, hogy másutt közzététet­nek az okmányok majdnem keletkezésük kerezében. A­nélkül, hogy erre bővebben reflektálnék, csak Gavour egy mondatát aka­rom ismételni, ki, midőn ellenében erre hi­vatkoztak, azt mondja: jaj, uraim, épen azért, mert szokták az ilyenek közlését kí­vánni, ma már a legtöbb kormány nem a jegyzékekkel csinálja a külpolitikát, mivel azt mint közölhető vezérczikket megírja, ha­nem csinálja a politikát más eszközökkel (Élénk derültség.) A ház a miniszterelnök válaszát tudo­másul veszi. Ezután Heify i­nterpellá­ció­já­­ra válaszolt ugyancsak Tisza m. elnök. Mielőtt Heify t. képviselő úr két kér­désére válaszolnék, és hogy azt jobban tehes­­sem, a t. képviselő úrnak egy pár megjegyzé­­zésére is kell reflektálnom. A t. képviselő úr legelőször is azon tételt állítja föl, hogy orosz cár nyilatkozata már nem szó, ha­nem tett, hadüzenet és fenyegetés; továbbá hangsúlyozta, hogy ezzel szemben meg kell mondani hogy mi — osztrák-magyar monarchia — mit akarunk csinálni, és azt mondja, hogy a döntő pillanatban a monarchia szövetséges nélkül marad, ennek oka az lesz­, mivel a hatalmak nem tudták és nem tudják az utol­só perczig, hogy mit akarunk. A­mi az elsőt illeti, hogy egy oly nyi­latkozatnak fontosságát legkevésbbé is tagad­hatnám, emlékeztetem J. képviselő urat ar­ra, hogy bárkitől jött légyen is a szó — a történelem tanúsága szerint — a szót a tet­től, az ily nehéz helyzetben és ügyben még egy bizonyos, néha nem igen rövid időhöz szokta elválasztani. Egyébiránt, bár mint legyen is ez, az elszántságot, bátorságot és indokolt előérze­­tet sohasem fogom abban keresni, a­miben, úgy látszik, a t. képv. ur keresi, hogy te­gyük fel, hogy valahol csakugyan van fenye­getés és hadüzenet, ha rólunk egy szó sincs benne, mindjárt kiabáljunk, hogy az mást nem fenyegethet, csak bennünket. A bátor embernek — tessék elhinni — sem a ma­gánéletben, sem a politikában nem ez az el­járása, hanem az ideges félénk asszonyok el­járása. (Élénk derültség.) Különben a­mi azt illeti, hogyha elszi­getelten maradunk, mi lesz majd, mint a t. képviselő úr mondá, ebből, bocsánat, ne ve­gye a t. képviselő úr megsértésnek, mert én a magam részéről az ő hatalmát ismerem, tudom nagyra becsülni, gyakran érzem is, de abból, hogy ő talán nem tudja még mind­azokat részletesen, még­sem következhetik, hogy akkor hát más hatalmak se tudják, vagy nem fogják annak idején megtudni, pedig már engedjen meg, bár­mennyire ismerem is hatalmát, a keleti kérdés megoldása körül más hatalmak azok, melyekkel számolni kell. (Élénk hosszas derültség) Egyébiránt, te bár, én nem állítom ma, hogy Magyarországnak és a magyar osztrák monarchiának van ellensége, nem is tagadom, hogy lehet, vagy lesz, hanem egyet szívem­ből kívánok, és ez az, hogy ha Magyaror­szágnak és a magyar-osztrák monarchiának vagy van, vagy lesz ellensége, annak a kor­mánya kövesse azt, mit önök tőlünk köve­telnek , mondjon el mindent előre, hogy ak­kor ezt teszem, így fogok intézkedni, amúgy fogok intézkedni, mert az oly ellenséggel szemben, melynek kormánya az önök által kívánt utat követné, már félig meg van a győzelem, mert az ellenség terveibe bele­látni annyi, mint fél győzelem. (Élénk he­lyeslés a középen.) A­mi már magát a kérdést illeti, én Tisza miniszterelnök,­­ Simonyi E. nem fél attól, hogy a nem tudom, mi indította a képviselő urat az Folyó hó 1- én Simonyi Ernő képvi- parlament tapintatlan lesz e vitában, de tart első kérdésre, arra jelesen, hogy kir­e a kévv­i­selő úr a következő két kérdést intézte hozz­ attól, hogy a világban a miniszterek tarla­­mány hivatalos tudomással az orosz czárnak­­olvassa az interpelláló szövegét.) A­mi az első kérdést illeti, hogy szánn­i mondja a miniszterelnök, hogy nem lehet dékázik-e a kormány írásban vagy szóval­­ most előterjesztéseket tenni, utal más parra egy oly jelentést tenni, mint a 1. képviselő mentek, más államférfiak példájára, kik szil­­ni kívánja, erre egyszerűen azt felelhetem, i­dén úgy szólva, lépésről lépésre tudatják el­­kifejtvén ennek indokát is, hogy a kormány járásukat az illető miniszterekkel. A ház tudta most ily jelentést tenni nem szándékozik, és az ország tudta nélkül úgy sem fog bá A t. képviselő úr maga is azt kívánja,­­ ború kezdelhetni, mert erre más is kell, menti érzéke iránt rendül meg a hit. Ha azt­ Szent Pétervárott mondott beszédéről, s an­nak tartalma teljesen megegyez-e a lapok­ban közlött szöveggel? Hiszen a t. képvi­selő úr maga is bizonyosan jól tudja, hogy ezen beszédnek szövege megjelent az orosz hivatalos lapban, és így mint tapasztalt em­ber, tudni fogja azt is, hogy ha ellenkezőt terjesztenének is, bármi néven nevezendő ágen­sek, hivatalos szövegnek azt kell tekinteni, mely mint ilyen a czár beszédéül az orosz hivatalos lapban megjelenvén, mindenkinek általában tudomása van, tehát a fölött, hogy mi a hivatalos szöveg, kétséget támasztani nem lehet és nagyon fölösleges tőlem még mint a puszta kötelezettségérzet, kell lelke­­sülés, felbuzdulás. Nem kéri az interpelláció tárgyalásra kitűzését, — mert a holnapi vi­tában e tárgyalásra úgyis lesz idő, — s így — bár nincs megelégedve a válaszszal — azt tudomásul veszi, képviselő úr, hogy a­mely percben ez be fog következni, a kormány tudni, érezni fogja, hogy mi alkotmányos kötelessége; de addig­­ míg ez meg nem történik, addig, míg e mai viszonyok közt valóban igen súlyos felelős­séggel járó ezen helyeken állunk, egész­­ őszintén ki kell hogy jelentsem azt is, hogy saját megfontolásunk után vagyunk kötele­sek elhatározni, hogy ezen oly kényes és ne­héz kérdésekben mikor nyilatkozzunk és mit nyilatkoztassunk ki. Kérem a t. házat, le­gyen kegyes válaszomat tudomásul venni.­­ (Élénk helyeslés a középen,) hogy azokra terjedjen ki ez előterjesztés, a­mik már meghaladottaknak tekinthetők. Eo, t. képviselőház, azon meggyőződésben va­gyok, hogy egy folytonosan haladó, egy moz­galomban, függőben levő ügyre nézve, mely­ség vet­és részletes tárgyalása folytattatik , még mindig nem érte el végfejlődését, áin­ A képv.­ház mentelmi bizottsága először szombati ülésében felvétetett Jakits képviselő mentelmi ügye. Az elnök jelentése szerint a vádirat visszavonulván, a bizottság azt tárgyalás alá nem vette és az elnöki jelentés jegyzőkönyvi tudomásul vétetett. Fogad­­nácz képviselő mentelmi jogának Ugron Gá­bor ellen elkövetett sajtó vétség miatt leen­dő felfüggesztése tárgyában. Gr. Dégenfeld Lajos előadó kifejti, hogy a panasz tárgya egy, a­­Keleti czímű napi­lapban megjelent czikk, melyben Ugrón Gá­bor Kassai Ignácz képviselő által rágalmaz­­tatik Panaszló: Ugrón Gábor. A bünteten­dő cselekményt a vádirat becsületsértésnek mondja

Next