Magyar Polgár, 1876. július-december (10. évfolyam, 147-299. szám)
1876-11-21 / 267. szám
lya ínét Pons ifiéadtopét Idei & At % & T' e&: Me& 00 lílZSVÁR, NOVEMB. 20-A HÁBORÚ. Hadikészületek. A török hadi tervekről Ruscsukból a tjrr.'-nak ezeket írják: Elseje óta a . L,tinjetten 60 zászlóalj nizam, 24 zász- P,r* ,tdif és 18 ezred bazi-bozuk van; a ■rri (íjigít igen nagy mérvekben szaporítja a tüzérséget, mely addig 140 bronzoj liszt Beiéi ágyúval rendelkezik. Sumla- ItOOO lovast összpontosítanak s a du- Ijjsereget két hét alatt 150,000 főre íjuk emelhetni. Hir szerint a porta az b'iDvaeiót meg akarja előzni léigni. Kalatainál átmennének a Dunán e felért román területre tennék át, így »bei i®1^ k°gy az orosz szövetségtől elálll , kényszerűhetik Romániát. A törökök fúlélik, hogy 60,000 angol fog segítéért sietni. Annyi tény, hogy számos amerkari tiszt tartózkodik a Duna ment lengyel kozák ezredek szervezése issdnfolyik, hír szerint Langievics adxdictator veszi át fővezérségeket. S 102 lengyel érkezett Ruscsukba. A legkiválóbb helyet az orosz készévnbens foglalják el. Odessából, mint onnan lesz M Corr.-nak Írják, a gazdagabb családdy,i elköltöznek s a fontosabb hivatalk és tárak áthelyezése az ország belsejébe elővettetik. A vilnai hadosztály 14-én érkezt, oda. A mozgósított hadak tartalékosai Irt aha jelentkeznek s azonnal Bessarabiába at fiallnak, hova Odessából naponkint ti,ál katonai vonat indul. Az összeirtó TM átvétele a hatóság által megkezdődött. ** taperaenti városokat nagyban erősítik; rétegekkel és földművekkel látják el őket. J Seben tábornok, ki az egész fekete- és Iír tengerpart védelmének főnökévé nevezett ki, beutazza az odessa-ocsakow se- i ropolkercsi vonalat a kijelöli az ütegálati látlmas pontokat, főleg Eupatolia és ikemui lesz nagyban megerősítve. A tá,mii hit 50,000 főnyi sereg álland. Az ■ész déli hadsereg decz. 1-én teljesen föl is állítva a Pruh mentén. A kaukázusi kálvi kerületre szintén kiterjesztetett a mozkiljai.W. A. -nak orosz lapokból vett hirei hát Todtleben tábornok fővezetése alatt két idlőst fog állani; az egyik parancsnoka Suinkoff-Eliton gróf, a másiké Woronzoweteg lesz. A hadügyminiszter értesítette adügyi kormányzatot, hogy hivenkint 3000000 fegyenczet kér sánczépítés és erősítő munkák teljesítése végett rendelkezi bocsátani. 24 katonai kórház már nűve van, most nyolcz újat állítanak. A hadsereg 4—6 hadtestből állandó egy tat három gyalog , egy lovas hadosz- M, tüzérségből, összesen mintegy 56 000 leről áll A katonák félbundával, gyámér, nyakkendővel, harisnyával és me- Csizmákkal vannak ellátva. Háború ese- írja a .W a.“ levelezője — a gáradivnt első hadosztálya a kelti tengerit fogja megszállani, a második had- i pedg Lengyelországba megy. Montenegró is roppantul fegyverig Legutóbb olyan intézkedés létetett, Ebből világosan kitűnik, hogy Nikita a kint folytatni akarja. A legtöbb zászlóalj ’■‘parancsot kapta, hogy szülőhelyeiről testvezzék. A tüzérséget kiegészítik, a fegyülse megfeszített erövel dolgoznak. A taok fedezésére Montenegro 300 000 ru Wl-önt vett fel Oroszországban; ez ősz #1 l06.UOO rutel már megérkezett. Mikfejedelem köszönő levelet intézett Sándor) ‘■bot A montenegróiak nagyban alkudozni miriditákkal a szövetség létesítése Siben, hogy ezen módon Európa biztosíttassák ezen s a belügyi, közmunka és közleveles válságok periodikus visszatérése ellen. A császári kormány mindent megtett, hogy tekintettel egy kérdésre, melyre vonatkozólag a politikai érdekeknek a humanitás és az európai nyugalom általánosabb érdekei előtt háttérbe kell szorulniuk, a nagyhatalmak egyértelműségét előmozdítsa. Amennyire tőle függ, semmit sem fog elmulasztani, hogy ezen egyetértést egy komoly és solid, a közlelkiismeret és általános béke követelményeinek megfelelő eredményre vezesse. Míg azonban a diplomácia már egy év óta tanakodik, hogy Európa megegyező a működési min. költségvetései megjegyzés nélkül elfogadtatnak. — A vallás és közokt. minisztérium költségvetésénél Barogh a váczi siketnémák intézetének nagyobb sora; Molnár Aladár egy, M -Szigeten és Trencsénben felállítandó felsőbb nőnevelő intézetre; gróf Péchy Manó a kolozsvári egyetem olvasó körének segélyezésére terjesztenek elő indokolt javaslatokat. Az előadó és többen azonban a miniszter jelen nem léte miatt ezen indítványoknak későbbi behozatalát ajánlják, mi el is fogadtatott rátát tényekben testesítse meg, a porta időt! Az igazságügyi költségvetés rényért arra, hogy Ázsia és Afrika legbelsejé telvén tárgyalás alá, Hoaztinszky a tőből előhívja az izlamizmus legkevésbbé telekkönyvi hatóságok szaporítását , a telekgyelmezett haderejének tartalékát, hogy a muzulmánok fanatizmusát fölszabadítsa, és a létükért küzdő keresztyén lakosságot számuknak túlsúlyával elnyomják. A gyalázatos mészárlások okozói, melyek Európát fölháborították, folyton büntetlenül menekszenek meg, és az ő példájuk nyomán a török birodalom egész területén és a boszos Európa szemei előtt most is az erőszaknak és barbarizmusnak ugyanazon jelenetei folynak és örökítetnek meg. Ily körülmények között a czár erős elhatározással törekszik a hatalmában álló eszközökkel ama czél elérésére, melyet a nagyhatalmak concertje kijelölt, és szükségesnek tartja hadserege egy részének mozgósítását. A czár nem akarja a háborút, és minden lehetőt megtesz, hogy azt elkerülhesse, de el van határozva, addig nem nyugodni, míg az egész Európa által méltányosat, hu-mánusak és szükségesek gyanánt elismert elvek, melyekhez Oroszország közérzülete a legerélyesebben csatlakozott, egészen és teljesen nem nyernek alkalmazást, és hatékony biztosítékokkal (granaties) nem szentesíttetnek. Ön tehát ezennel megbizatik, hogy a jelen sürgönyt a külügyminiszternek fölmutassa és nála másolatban hagyja, ja stb. könyvi rendezést sürgeti, mire Percze igazságügyét részletesen kifejti, hogy azokat ugyan ő is igen sürgőseknek és kívánatosaknak tartja, de részint az igen nagy költségek, legkivált pedig a szakértő erők hiánya miatt, nagyobb összeg felvételét nem látja szükségesnek. Ezzel az értekezlet véget érvén, a jövő értekezlet napja szokott módon fog közzététetni. ;S8* Gorcsakoff körirata. A .Journ. de St. Petersb.“ a következővegben közli Gorcsakoff herczeg 13 ikiratát, melyet Oroszország külföldi képeikhez intézett .Czarszkoje-Szelo, 1876. nov. 13. Azon sajnálatos eseményen, melyek a dti félszigetet vérrel bontják, Európát a Mélyebben felizgatták. A cabinetek érteik egymással fölismerték annak szükségét, hogy a dolgok ezen állapotának imanitás becsületére és a köznyugalom teebében vége vettessék. Midőn mindkét fő fegyverszünetet róttak, megakasztották a bontást. Megegyeztek abban, hogy megúkítják azon alapokat, amelyeken a békethozassék, hogy a keresztyén népesség- komoly garantiák nyujtasbanak a török javíthatlan visszaélései, valamint a hivatalnokok féktelen önkénye ellen, tőle 1°' \iP ·cO' V0' 'oltára. 267-dik Brám. Kolozsvárit, kedd, 1876. november 21. AGTAR POLGAR POLITIKAI NAPILAP. ^»■ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK: íti-i.................................16 frt. — kr. im*............................................8 . — , jegyedre..............................4 B — B lítiapra...............................1 , 50 . SZERKESZTŐSÉGI IRODA: A LYCEUM NYOMDÁBAN. KIADÓHIVATAL: A LYCEUMI NYOMDA „KÖZPONTI IRODÁJÁBAN“ Főtér gr. Teleki Domokos-ház. HIRDETÉSI DIJAK: Ötkör hasáboson garmondsor ára, vagy annak területe 6 kr. Minden hirdetés után 30 kr. bélyegilleték külön számíttatik. Nagy hirdetéseknél kedvezmények. NYILTÉR: Soronként, vagy annak helye 25 kr. RECLÁMOK: Hirfüzérbe soronként 1 frt. Török reformok. Bécs, nov. 18. A ma ide érkezett, félhivatalos .Eastern Budget* írja: A londoni és bécsi cabinet teljesen egyetértenek abban, hogy Törökországban az új tartományi közigazgatás mellé nem helyi ellenőrzést, hanem csak felügyelő hatóságot kell szervezni, mely azonban nem csorbítaná a szultán suoverani hatalmát. Ha azonban a porta tekintélyét megóvandó, a reformokat ki akarja terjeszteni összes tartományaira, ez ellen nem tesz kifogása; a hatalmak éberségének sphaeráje azon területekre szorítkozik, melyek rendes kormányzásában Európa kiválóan van érdekelve. Legújabb: Bécs, nov. 18. Turn-Severinből jelentik : A törökök készületeket tesznek, hogy Kiadójánál azonnal elzárhassák a közlekedést Szerbia és Románia közt. Konstantinápoly, nov. 18. A rendkívüli nagy tanács ma elhatározta, hogy az Angolország által javasolt conferencia egybeléptét elfogadja. Mihad pasa és Savfet pasa az értekezletbe Törökország rendkívüli meghatalmazottjaivá neveztettek ki. Az ottomán parlamentről szóló törvényt legközelebb kihirdetik. Bécs, nov. 18. Csirnajtff tábornok ma I Bécsbe érkezett, hol nejével találkoz- ni fog Szt-Pétervár,nov. 18. Az egészségügyi csapatok mozgósítása elő-is készíttetik, nevezetesen berendeznek sebesült kórházakat; ezenfelül hölgy bizottságok állnak össze a sebesülteknek magán uton való ápolására ; az ily egyletek felett a védnönységet a czárnő és a nagyherczegnő vállalnák el. Nem valószínű, hogy Csernajtff tbk. Szerbiában parancsnoki alkalmazást nyer, ha Oroszország actióra kényszerittetnék. A mérvadó körök nem voltak megelégedve Cserna- Sseff fellépésével Szerbiában. BELFÖLD: Az országgyűlési szabadelvű kör nov. 17-ei értekezletét Gorove István elnök megnyitván, felolvastalak dr. Simonyi Lajos és Kövér Kálmán levelei, melyekben a körből való kilépésüket jelentik. Ezek tudomásul vétele után a költ- A távirdánál a távirdai bélyegjegyek használata oly kevéssé czélszerűnek bizonyult be, hogy — mint a ,K. N.“ értesül — a kereskedelmi miniszter elrendelte, hogy a dijegyek használata az év végével megszüntettessék. esenek meghaladott lépések oly értelemben, hogy azok a legnagyobb összeköttetésben és consequentiában ne lennének azokkal, amelyek iránt az előterjesztést maga a t. képv. dijazá- ur nem tartja ma még lehetőnek. Da még ha lennének is ilyenek, ami csak akkor volna lehetséges, ha ezen kérdésekben minden megoldás nélkül vezettetett volna a monarchia külügyi politikája, amit én határozottan tagadok, de — mondom — még ha lennének is ilyenek, azt tartom, hogy az azok iránt teendő előterjesztés ma semmi értékkel sem bírna, sőt talán még káros is lehetne. Ugyanis, feltéve, mint mondom, hogy nem volt semmi következetes irány külügyi politikánk vezetésénél, hogy annak iránya ma más, mint volt ezelőtt, jelentések téteznek oly lépésekről, amelyeknek irányától ma eltérő irány követtetik, és a t. ház ítélne oly lépések fölött, melyek ma már érvényen kivül helyeztetnek és megeshetnek — mindig ezen nem létező esetét az incensequentiának téve fel — hogy a jelentés alapján helyeslését mondaná ki a ház a külügyi politika vezetésére, midőn az ma már oly irányban vezettetik, mely azon helyeselt iránytól eltérő lévén, nem bírná a ház helyeslését, hogy a ház helyeslésével erőt adna a kormánynak a tovább működésre akkor, midőn az irány, melyben a kormány működik, már más, mint az, amely helyeseltetik. És viszont, a megfordított esetben pedig, helytelenítést mondva ki a ház a jelentés folytán oly irányról, melynek ma már ellenkezője követtetik, meggyengítené azon kormány hatását, amely pedig most más oly irányt követ, melyet a ház helyesel. Ily előterjesztés megtételének tehát semmi néven nevezendő gyakorlati haszna nem lehet. (Helyeslés a középen.) Ami a második kérdést illeti, én, hát azt tartom, hogy maga az igen, képviselő úr, ki a kérdést hozzám intézte, leg-Ezután tárgyalta a bizottság a korona- jobban meggyőzhetettmindenkit arról, hogy vári sajtó bíróság megkeresését. Kassai íg a költségvetés tárgyalása előtt módot nyújtani arra, hogy a keleti kérdés itt a házban tárgyaltassék, egyátalán nem szükséges. Mert hiszen maga mondta ki, hogy a költségvetés általános vitájában meg lesz az alkalom, azok számára, kik ezt helyesnek tartják, a keleti kérdéshez hozzászólani. Már most, amikor az interpelláció megtétetett, csak néhány nap választott el bennünket a költségvetési vitától, ily körülmények közt pedig még ezelőtt a keleti kér A bizottság 5 szavazattal 4 ellenében délről minden szükség nélkül egy külön vtaz előadó véleménye értelmében felfüggesz- telidének határozza Kassay mentelmi jogát, mert a vád alapját büntethető cselekmény képezi és zaklatás esete nem forog fenn. Hát tűzni napirendre: az idővel való oly rosz gazdálkodás volna, melyet a t. bár nem hiszem, hogy el fogna követni. Én tudom azt magam is, hogy a költségvetési vita alkalmával senkinek azt, hogy —. . T ) úgy mondjam, megtiltani, vagy senkit abban ORSZÁGGYŰLÉS, meggátolni nem lehet, hogy ha ezeket a kérrdéseket is be akarja beszédének keretébe A képviselőhöz Ülése nov. 17-én vonni, ezt megteheHSO, de én magam részé-AM,«.um»«..»■. ~AtA 1 Szűcs Gyula, Lukács és társai budapesti | “obb an lahalmaJJ ^ hnovhfl azon egyetemi polgároknak, mint a budapesti két egyetem polgárai megbízottjainak kérvényét a budapesti cs. török konzulnak fáklyánmenet rendezésének engedélyezése iránt. — Molnár Antal, az állandó igazoló bizottság előadója jelenti, hogy Futnák, Baranyi Ferencz és Mikó Bálint végleg, Koródy és Farkas József a szabályszerű 30 nap fentartásával igazoltattak. — Teleszky, az tek ezen eshetőségek elé, hogyha ezen kérdések szóba fognak is hozatni, nem fog a vita oda fejlődni, hogy a magyar képviselőház parlamenti tapintata iránt kétséget támaszthasson, bárkiben is. (Tetszés a középen) Én, tehát ! Simonyi Ernő képviselő úr kérdéseiben ezekben megfeleltem. Tudom én, és tudja a kormány azt, hogy a t . háznak minden percben joga van a kormánytól billat tárgyában A ház a javaslatot az osztályokhoz utasitá.A ház okt. — nov költségvetése vnanél- 1 kül megszavaztatván, s a 2-dik bíráló bizottság- ba beválasztott Boda József az esküt lététen, — Hefy indokolta a fehér megyei alapítványi javak bérbeadása ügyében vizsgálatot kérő indítványát. A ház név szerinti szavazás útján 152 szavazattal 45 ellenében mellőzi Heify indítványának tárgyalását. Ezután válaszolt Simonyi interpellációjára Tisza miniszterelnök. (Halljuk!) A tisztelt képviselő úr azt mondja, hogy ő nem fél, amitől én félek, hogy a ház parlamentáris tapintata iránt a jó hiszem meg fog ingattatni. Én hivatkozom mindazokra, kik beszédemet hallották, hogy magam is épen ezen hitet és reményt fejeztem ki. (Helyeslés.) A második, amire még egy szót kívánok szólani, az, hogy a képviselő úr hivatkozott arra, hogy másutt közzététetnek az okmányok majdnem keletkezésük kerezében. Anélkül, hogy erre bővebben reflektálnék, csak Gavour egy mondatát akarom ismételni, ki, midőn ellenében erre hivatkoztak, azt mondja: jaj, uraim, épen azért, mert szokták az ilyenek közlését kívánni, ma már a legtöbb kormány nem a jegyzékekkel csinálja a külpolitikát, mivel azt mint közölhető vezérczikket megírja, hanem csinálja a politikát más eszközökkel (Élénk derültség.) A ház a miniszterelnök válaszát tudomásul veszi. Ezután Heify interpellációjára válaszolt ugyancsak Tisza m. elnök. Mielőtt Heify t. képviselő úr két kérdésére válaszolnék, és hogy azt jobban tehessem, a t. képviselő úrnak egy pár megjegyzézésére is kell reflektálnom. A t. képviselő úr legelőször is azon tételt állítja föl, hogy orosz cár nyilatkozata már nem szó, hanem tett, hadüzenet és fenyegetés; továbbá hangsúlyozta, hogy ezzel szemben meg kell mondani hogy mi — osztrák-magyar monarchia — mit akarunk csinálni, és azt mondja, hogy a döntő pillanatban a monarchia szövetséges nélkül marad, ennek oka az lesz, mivel a hatalmak nem tudták és nem tudják az utolsó perczig, hogy mit akarunk. Ami az elsőt illeti, hogy egy oly nyilatkozatnak fontosságát legkevésbbé is tagadhatnám, emlékeztetem J. képviselő urat arra, hogy bárkitől jött légyen is a szó — a történelem tanúsága szerint — a szót a tettől, az ily nehéz helyzetben és ügyben még egy bizonyos, néha nem igen rövid időhöz szokta elválasztani. Egyébiránt, bár mint legyen is ez, az elszántságot, bátorságot és indokolt előérzetet sohasem fogom abban keresni, amiben, úgy látszik, a t. képv. ur keresi, hogy tegyük fel, hogy valahol csakugyan van fenyegetés és hadüzenet, ha rólunk egy szó sincs benne, mindjárt kiabáljunk, hogy az mást nem fenyegethet, csak bennünket. A bátor embernek — tessék elhinni — sem a magánéletben, sem a politikában nem ez az eljárása, hanem az ideges félénk asszonyok eljárása. (Élénk derültség.) Különben ami azt illeti, hogyha elszigetelten maradunk, mi lesz majd, mint a t. képviselő úr mondá, ebből, bocsánat, ne vegye a t. képviselő úr megsértésnek, mert én a magam részéről az ő hatalmát ismerem, tudom nagyra becsülni, gyakran érzem is, de abból, hogy ő talán nem tudja még mindazokat részletesen, mégsem következhetik, hogy akkor hát más hatalmak se tudják, vagy nem fogják annak idején megtudni, pedig már engedjen meg, bármennyire ismerem is hatalmát, a keleti kérdés megoldása körül más hatalmak azok, melyekkel számolni kell. (Élénk hosszas derültség) Egyébiránt, te bár, én nem állítom ma, hogy Magyarországnak és a magyar osztrák monarchiának van ellensége, nem is tagadom, hogy lehet, vagy lesz, hanem egyet szívemből kívánok, és ez az, hogy ha Magyarországnak és a magyar-osztrák monarchiának vagy van, vagy lesz ellensége, annak a kormánya kövesse azt, mit önök tőlünk követelnek , mondjon el mindent előre, hogy akkor ezt teszem, így fogok intézkedni, amúgy fogok intézkedni, mert az oly ellenséggel szemben, melynek kormánya az önök által kívánt utat követné, már félig meg van a győzelem, mert az ellenség terveibe belelátni annyi, mint fél győzelem. (Élénk helyeslés a középen.) Ami már magát a kérdést illeti, én Tisza miniszterelnök, Simonyi E. nem fél attól, hogy a nem tudom, mi indította a képviselő urat az Folyó hó 1- én Simonyi Ernő képvi- parlament tapintatlan lesz e vitában, de tart első kérdésre, arra jelesen, hogy kire a kévviselő úr a következő két kérdést intézte hozz attól, hogy a világban a miniszterek tarlamány hivatalos tudomással az orosz czárnakolvassa az interpelláló szövegét.) Ami az első kérdést illeti, hogy szánni mondja a miniszterelnök, hogy nem lehet dékázik-e a kormány írásban vagy szóval most előterjesztéseket tenni, utal más parra egy oly jelentést tenni, mint a 1. képviselő mentek, más államférfiak példájára, kik szilni kívánja, erre egyszerűen azt felelhetem, idén úgy szólva, lépésről lépésre tudatják elkifejtvén ennek indokát is, hogy a kormány járásukat az illető miniszterekkel. A ház tudta most ily jelentést tenni nem szándékozik, és az ország tudta nélkül úgy sem fog bá A t. képviselő úr maga is azt kívánja, ború kezdelhetni, mert erre más is kell, menti érzéke iránt rendül meg a hit. Ha azt Szent Pétervárott mondott beszédéről, s annak tartalma teljesen megegyez-e a lapokban közlött szöveggel? Hiszen a t. képviselő úr maga is bizonyosan jól tudja, hogy ezen beszédnek szövege megjelent az orosz hivatalos lapban, és így mint tapasztalt ember, tudni fogja azt is, hogy ha ellenkezőt terjesztenének is, bármi néven nevezendő ágensek, hivatalos szövegnek azt kell tekinteni, mely mint ilyen a czár beszédéül az orosz hivatalos lapban megjelenvén, mindenkinek általában tudomása van, tehát a fölött, hogy mi a hivatalos szöveg, kétséget támasztani nem lehet és nagyon fölösleges tőlem még mint a puszta kötelezettségérzet, kell lelkesülés, felbuzdulás. Nem kéri az interpelláció tárgyalásra kitűzését, — mert a holnapi vitában e tárgyalásra úgyis lesz idő, — s így — bár nincs megelégedve a válaszszal — azt tudomásul veszi, képviselő úr, hogy amely percben ez be fog következni, a kormány tudni, érezni fogja, hogy mi alkotmányos kötelessége; de addig míg ez meg nem történik, addig, míg e mai viszonyok közt valóban igen súlyos felelősséggel járó ezen helyeken állunk, egész őszintén ki kell hogy jelentsem azt is, hogy saját megfontolásunk után vagyunk kötelesek elhatározni, hogy ezen oly kényes és nehéz kérdésekben mikor nyilatkozzunk és mit nyilatkoztassunk ki. Kérem a t. házat, legyen kegyes válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés a középen,) hogy azokra terjedjen ki ez előterjesztés, amik már meghaladottaknak tekinthetők. Eo, t. képviselőház, azon meggyőződésben vagyok, hogy egy folytonosan haladó, egy mozgalomban, függőben levő ügyre nézve, melység vetés részletes tárgyalása folytattatik , még mindig nem érte el végfejlődését, áin A képv.ház mentelmi bizottsága először szombati ülésében felvétetett Jakits képviselő mentelmi ügye. Az elnök jelentése szerint a vádirat visszavonulván, a bizottság azt tárgyalás alá nem vette és az elnöki jelentés jegyzőkönyvi tudomásul vétetett. Fogadnácz képviselő mentelmi jogának Ugron Gábor ellen elkövetett sajtó vétség miatt leendő felfüggesztése tárgyában. Gr. Dégenfeld Lajos előadó kifejti, hogy a panasz tárgya egy, aKeleti czímű napilapban megjelent czikk, melyben Ugrón Gábor Kassai Ignácz képviselő által rágalmaztatik Panaszló: Ugrón Gábor. A büntetendő cselekményt a vádirat becsületsértésnek mondja