Magyar Polgár, 1877. július-december (11. évfolyam, 148-297. szám)

1877-09-16 / 211. szám

Koloeszirtt, 108-ik szára. 1877. szombat, «September 15 HitlU POLeil ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK I Égévi érre . . . . 16 tat - kr. Félévre . . . . . 8 „­­ , Egy negyedre . . • ^ n n Egy hóra . . . . i „ . SZERKESZTŐSÉGI IRODA: A LYCEUM NYOMDÁBAN. KIADÓHIVATAL: ▲ lyceumi Bismoli központi Irodá­jában, főtér, gróf Teleki Domokos-hie. HIRDETÉSI DIJAK: Háromszor halábozott garmond sor ára, vagy annak területe 6 kr. Minden hirdető« után 90 kr hely«flllee­ték külön számíttatik Nagy hirdetéseknél kedvezmények. NYILTTÉR Soronként vagy annak helye 25 kr. RECLAMOK Hirfű­zérbe soronként 1 frt. REGGELI KIADÁS. Kolozsvár, sept. 15.1877. A J. Polgár" eredeti táviratai. (Éjjel érkeztek.) Konstantinápoly, szept. 14. Tegnapig terjedő hivatalos jelen­tések szerint, az oroszoknak a plev­­nai erődítések ellen intézett minden eddigi rohama visszavezetett. Két dél­re fekvő redoute-ot, melyet az oroszok elfoglaltak volt, a törökök ismét visz­­szavettek. Muktar pasa jelenti szept. 12-ről, hogy az oroszok elhagyták Ardahant. London, szept. 14. A „Times“ - nek sürgönyzik Kadisevoból, hogy az orosz Archangel-ezred szept. 11-kén este 7 órakor rohammal bevette a Qiivicza-erődöt, miután napközben az oroszok és románok hét rohama visszavezetett. További támadásoknak szabályszerű ostromlás által kell tör­­ténniök. IPoracon, szept. 14. (Hivata­los ) Skobeloff tábornok szept 12-én visszautasított öt török támadást, de a hatodiknál a szept. 11-én bevett tö­rök erődítéseket kénytelen volt el­hagyni. A ruscsuki hadosztály positiót foglalt félnapi járásnyira, a fekete Lom mögött, melynek egész vonalát a törökök megszállták. Bécs, sept. 13. Viddini hírek sze­rint az ágyukat, melyeket Viddinből Os­man pasának küldtek, vissza kellett vin­ni, mert az út nem szabad. De Sulejman a Travna-szoroson át Gabrova felé nyo­mult, hogy Osmant kiszabadítsa. Sumla, szept. 13. Szulejman pasa ostrommal elfoglalta Bastapét, mely Travna és Gabrova közt fekszik. Most már akadály nélkül vonulhat tovább; út­ja éjszak felé tökéletesen szabad. Sum­­lában azt hisszik, hogy Plevna már nem forog veszélyben. A török lovasság egé­szen Bjela közelében tartott kémszemlét, de ellenséggel nem találkozott. Pera, szept. 13. A „N. Fr. Pr.“ jelentése: Szulejmán pasa átkelt a Tró­ján defiléen s megszállotta Bastepét Kémszemlére indult lovasság Podeni és Bjela közt sehol sem talált oroszokra Bjelától 4 órányi távolságig. Az oroszok odahagyják az egész Lom-vonalat. Bukarest, sept. 13. A hírek hi­ánya itt határtalan aggodalmat kelt. A román sereg veszteségeiről a legrosszabb hírek keringnek , beszélnek húszezernyi veszteségről, sőt nagyobbról is. Az egész­ségügyi személyzet, az orvosok teljesen elégtelenek. Az ország orvosaihoz hiva­talos felszólítás intéztetik, mennének ön­kényt betegápolóknak. Korabia és Zim­­nicza körül minden alkalmas épület zsú­folva van sebesültekkel. Bratianu számos barakkorházat épített Turnu-Magurelli­­ben és Stollinisben. A czár parancsa folytán a romániai vasutak most kizáró­lag hadiczélokra szolgálnak. Az utolsó három nap alatt 16,000 gárdista ment keresztül a városon. Gurko­ticnak kény­telen volt itt időzését megrövidíteni és azonnal a harertérre sietni s­zett.“ Az officiosus bécsi lap aztán ki­fejti, hogy Szerbia nem számíthat sem­mi területi nagyobbításra, s hogy csak az osztrák magyar érdekek erőteljes han­goztatására van szükség, hogy Oroszor­szág is lemondjon a szerb nagyhatalmi fantáziák teljesítéséről. — Az officiosus bécsi lap tehát rendén levőnek találja, hogy monarchiánk kikérje Oroszország protectióját — Szerbia ellen ! Sokkal határozottabban szól a „N. fr. Pr.“ „A mi kitűnő szövetségesünk, az orosz — úgymond a bécsi lap — ép oly kevéssé veszi figyelembe monarchiánk érdekeit és óhajait Szerbiát illetőleg, a­mint nem törődött azokkal Romániára vonatkozólag ... Ma kétfelől jön a hír, hogy nagy orosz csapattömegek vonulnak Turn Szeverinbe, hogy Kladován, tehát szerb területen át Nis és Sofia ellen operál­janak. úgy látszik, hogy Oroszország ezen legutolsó, legsúlyosb engedményt is ki­csikarta már az osztrák barátságtól; mi vagyunk a legjobb és legönfeláldozóbb szövetséges, mert folytonosan engedünk a­nélkül, hogy bármily ellenszolgálatot igé­nyeljünk vagy nyerjünk. A kassai csá­szári toaszt megerősíti e csodálatos vi­szonyt. Nekünk már nem szabad ez ellen polemizálni s a körülmény, hogy az osztrák­orosz szövetség ily magas szájból hirdet­­tetik, bezárja a miénket. Csak egy tör­ténelmi reminiscentiát nem fojthatunk el. Lelkünk előtt megelevenedik Ausztria leg­jobb és legnemesebb fejedelmének képe, a­kit az orosz trónon ülő „barátnője és szövetségesének“ ravaszsága oly teljesen rászedett, hogy alattvalói vagyonát és vérét orosz érdekekért áldozta fel a­nél­kül, hogy csak egyetlen egy ígéretet is azok közül teljesedni látott volna, me­lyekkel II. Katarina a császár nemes szel­­­­lemét tévútra vezette. Táviratok a háborúról. Belgrád, szept. 13. Az itteni zász­lóaljak ma a határhoz mentek.’ Az ide­gen orvosok kezdenek ide szállongani. Szerajevo, szept. 13. A rögtön ítélő bíróságot és az ostromállapotot egész Szerbiára kiterjesztették. Szerbia actiójáról. Hogy Szerbia a portának megüzeni a háborút, ez alig szenved kétséget. A „Fremdenblatt“ jelenti, hogy Milán sept. 18-án akarja kibontani „az Obrenovicsok zászlaját.“ , e tényt így com­mentálja: „Szerbia a béke megtörése által eljátsza azon gyér rokonszenvet is, melyet az eu­rópai hatalmaknál még bírt, s bármint hulljanak a harcz koczkái, elveszti min­den kilátását a hatalmak támogatására a békekötésnél. Szerbia vasallusi köte­lességeinek újabb megsértése által csak azt bizonyítja, hogy méltatlan vált a pro­­tectióra, melyet oly nagy mérvben élve­ A plevnai harczok. A legújabb londoni lapok terjedel­mes jelentései a plevnai harczokról csak szept. 10-ig terjednek. Ezen napon is je­lentéktelen gyalogsági csetepaték kivéte­lével, pusztán ágyuharcz folyt. Egyes orosz ütegeket közelebb toltak Plevná­­hoz, egészben véve azonban a helyzet ke­veset változott. Ennek következtében a rohamot ismét 11-ikére halasztották. Plev-

Next