Magyar Polgár, 1877. július-december (11. évfolyam, 148-297. szám)
1877-09-16 / 211. szám
Koloeszirtt, 108-ik szára. 1877. szombat, «September 15 HitlU POLeil ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK I Égévi érre . . . . 16 tat - kr. Félévre . . . . . 8 „ , Egy negyedre . . • ^ n n Egy hóra . . . . i „ . SZERKESZTŐSÉGI IRODA: A LYCEUM NYOMDÁBAN. KIADÓHIVATAL: ▲ lyceumi Bismoli központi Irodájában, főtér, gróf Teleki Domokos-hie. HIRDETÉSI DIJAK: Háromszor halábozott garmond sor ára, vagy annak területe 6 kr. Minden hirdető« után 90 kr hely«fllleeték külön számíttatik Nagy hirdetéseknél kedvezmények. NYILTTÉR Soronként vagy annak helye 25 kr. RECLAMOK Hirfűzérbe soronként 1 frt. REGGELI KIADÁS. Kolozsvár, sept. 15.1877. A J. Polgár" eredeti táviratai. (Éjjel érkeztek.) Konstantinápoly, szept. 14. Tegnapig terjedő hivatalos jelentések szerint, az oroszoknak a plevnai erődítések ellen intézett minden eddigi rohama visszavezetett. Két délre fekvő redoute-ot, melyet az oroszok elfoglaltak volt, a törökök ismét viszszavettek. Muktar pasa jelenti szept. 12-ről, hogy az oroszok elhagyták Ardahant. London, szept. 14. A „Times“ - nek sürgönyzik Kadisevoból, hogy az orosz Archangel-ezred szept. 11-kén este 7 órakor rohammal bevette a Qiivicza-erődöt, miután napközben az oroszok és románok hét rohama visszavezetett. További támadásoknak szabályszerű ostromlás által kell történniök. IPoracon, szept. 14. (Hivatalos ) Skobeloff tábornok szept 12-én visszautasított öt török támadást, de a hatodiknál a szept. 11-én bevett török erődítéseket kénytelen volt elhagyni. A ruscsuki hadosztály positiót foglalt félnapi járásnyira, a fekete Lom mögött, melynek egész vonalát a törökök megszállták. Bécs, sept. 13. Viddini hírek szerint az ágyukat, melyeket Viddinből Osman pasának küldtek, vissza kellett vinni, mert az út nem szabad. De Sulejman a Travna-szoroson át Gabrova felé nyomult, hogy Osmant kiszabadítsa. Sumla, szept. 13. Szulejman pasa ostrommal elfoglalta Bastapét, mely Travna és Gabrova közt fekszik. Most már akadály nélkül vonulhat tovább; útja éjszak felé tökéletesen szabad. Sumlában azt hisszik, hogy Plevna már nem forog veszélyben. A török lovasság egészen Bjela közelében tartott kémszemlét, de ellenséggel nem találkozott. Pera, szept. 13. A „N. Fr. Pr.“ jelentése: Szulejmán pasa átkelt a Tróján defiléen s megszállotta Bastepét Kémszemlére indult lovasság Podeni és Bjela közt sehol sem talált oroszokra Bjelától 4 órányi távolságig. Az oroszok odahagyják az egész Lom-vonalat. Bukarest, sept. 13. A hírek hiánya itt határtalan aggodalmat kelt. A román sereg veszteségeiről a legrosszabb hírek keringnek , beszélnek húszezernyi veszteségről, sőt nagyobbról is. Az egészségügyi személyzet, az orvosok teljesen elégtelenek. Az ország orvosaihoz hivatalos felszólítás intéztetik, mennének önkényt betegápolóknak. Korabia és Zimnicza körül minden alkalmas épület zsúfolva van sebesültekkel. Bratianu számos barakkorházat épített Turnu-Magurelliben és Stollinisben. A czár parancsa folytán a romániai vasutak most kizárólag hadiczélokra szolgálnak. Az utolsó három nap alatt 16,000 gárdista ment keresztül a városon. Gurkoticnak kénytelen volt itt időzését megrövidíteni és azonnal a harertérre sietni szett.“ Az officiosus bécsi lap aztán kifejti, hogy Szerbia nem számíthat semmi területi nagyobbításra, s hogy csak az osztrák magyar érdekek erőteljes hangoztatására van szükség, hogy Oroszország is lemondjon a szerb nagyhatalmi fantáziák teljesítéséről. — Az officiosus bécsi lap tehát rendén levőnek találja, hogy monarchiánk kikérje Oroszország protectióját — Szerbia ellen ! Sokkal határozottabban szól a „N. fr. Pr.“ „A mi kitűnő szövetségesünk, az orosz — úgymond a bécsi lap — ép oly kevéssé veszi figyelembe monarchiánk érdekeit és óhajait Szerbiát illetőleg, amint nem törődött azokkal Romániára vonatkozólag ... Ma kétfelől jön a hír, hogy nagy orosz csapattömegek vonulnak Turn Szeverinbe, hogy Kladován, tehát szerb területen át Nis és Sofia ellen operáljanak. úgy látszik, hogy Oroszország ezen legutolsó, legsúlyosb engedményt is kicsikarta már az osztrák barátságtól; mi vagyunk a legjobb és legönfeláldozóbb szövetséges, mert folytonosan engedünk anélkül, hogy bármily ellenszolgálatot igényeljünk vagy nyerjünk. A kassai császári toaszt megerősíti e csodálatos viszonyt. Nekünk már nem szabad ez ellen polemizálni s a körülmény, hogy az osztrákorosz szövetség ily magas szájból hirdettetik, bezárja a miénket. Csak egy történelmi reminiscentiát nem fojthatunk el. Lelkünk előtt megelevenedik Ausztria legjobb és legnemesebb fejedelmének képe, akit az orosz trónon ülő „barátnője és szövetségesének“ ravaszsága oly teljesen rászedett, hogy alattvalói vagyonát és vérét orosz érdekekért áldozta fel anélkül, hogy csak egyetlen egy ígéretet is azok közül teljesedni látott volna, melyekkel II. Katarina a császár nemes szellemét tévútra vezette. Táviratok a háborúról. Belgrád, szept. 13. Az itteni zászlóaljak ma a határhoz mentek.’ Az idegen orvosok kezdenek ide szállongani. Szerajevo, szept. 13. A rögtön ítélő bíróságot és az ostromállapotot egész Szerbiára kiterjesztették. Szerbia actiójáról. Hogy Szerbia a portának megüzeni a háborút, ez alig szenved kétséget. A „Fremdenblatt“ jelenti, hogy Milán sept. 18-án akarja kibontani „az Obrenovicsok zászlaját.“ , e tényt így commentálja: „Szerbia a béke megtörése által eljátsza azon gyér rokonszenvet is, melyet az európai hatalmaknál még bírt, s bármint hulljanak a harcz koczkái, elveszti minden kilátását a hatalmak támogatására a békekötésnél. Szerbia vasallusi kötelességeinek újabb megsértése által csak azt bizonyítja, hogy méltatlan vált a protectióra, melyet oly nagy mérvben élve A plevnai harczok. A legújabb londoni lapok terjedelmes jelentései a plevnai harczokról csak szept. 10-ig terjednek. Ezen napon is jelentéktelen gyalogsági csetepaték kivételével, pusztán ágyuharcz folyt. Egyes orosz ütegeket közelebb toltak Plevnához, egészben véve azonban a helyzet keveset változott. Ennek következtében a rohamot ismét 11-ikére halasztották. Plev-