Magyar Polgár, 1879. július-december (13. évfolyam, 148-291. szám)
1879-11-21 / 267. szám
választék egyesületének alapszabályait ismételten nem erősítette meg, szándékozik-e az egyesületi jog biztosítására törvényjavaslatot beterjeszteni. Királyi Pál interpellate intéz a közlekedésügyi miniszterhez, hogy szándékozik-e a külföldi szakértői véleményben felállított nézpontokat a Duna-szabályozó további eljárásnál érvényesíteni, és ha igen, várható-e hogy a javítási munkának legsürgősebb része, a soroksári gátra vonatkozó terv már a jövő tavaszra netán bekövetkezhető jégzajlásig eszközlésbe fog vétetni ? Apponyi Albert gróf interpellate intéz a földmivelésügyi miniszterhez. Miután az osztrák kereskedelmi miniszter úrnak a birodalmi tanács képviselőházában f. hó 14-én tett nyilatkozata szerint közel lenni látszik azon időpont, melyben a Németországgal folyó közgazdasági tárgyalások a magyar osztrák vámértkezlet újbóli összehívását és szakértők meghallgatását teszi szükségessé, következő kérdést intézem a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter úrhoz: Szándékozik-e oda hatni, hogy a vámértekezlet egybehívásának esetén, az iparés kereskedelem képviselőin kívül a mezőgazdaság szakszerű képviselői, jelesen az országos egyletek küldöttei is meghivassanak és meghallgattassanak ?* Ezzel az ülés véget ért. Titkári jelentés a »kolozsvári korcsolyásó-egylet“ 1879. évi november 16-án megtartott közgyűlésén. (Vége.) A korcsolyázás újracsak a legkellemesebb szórakozások, de a legegészségesebb mozgások közé tartozik. Tulságokba vive — mint az életben minden — természetesen ártalmas lehet. — Sokan vannak előítélettel a korcsolyázás iránt, kik veszélyes mulatságnak tartják. — Igaz, hogy sokszor fordulnak elő szerencsétlenségek, de e rendesen a vigyázatlanság és ügyetlenség következményei, melyeket könynyen el lehet kerülni. Legjobb ebben is a középutat követni, mert akkor élvezetet nyertünk , a veszélynek sem teszszük ki magunkat. A korcsolyázás, ha abban nők is részt vesznek, társadalmi gyönyörökkel is egybe van kapcsolva s annak élvezete a nők társaságában végtelenül sokat nyer. Mi lenne t tán az nélkülök ? S mivé válik a korcsolyái valók, miután nélkülük is oly ingerlő ! De ezen kitérés után áttérek tulajdonképemi jelentésemre. Egyletünknek a lefolyt évben 175 rendes tagja volt, ugyanis egy személyből állt részvényese 77, két személyből álló részvényese 8, három személyből álló részvényes 18, négy személyből álló részvényese 3, 1 személyből álló részvényese 2 és hat személyből álló részvényese volt, kik részvényeik után összesen 604 írttal gyarapítottál pénztárunkat. Ezen bevétel a múlt évihe képest apadást mutat ugyan, de gyarapodás a részvényes tagok számtában s érdeklődé és pártolás szempontjából ez is előnyös. A nyári évad alatt a csolnakázás örvendetes lendületet nyert, ugyanis eladatot 2779 drb. csolnakázási jegy s annak bevétel 374 frt 90 krt tett, mely az előző nyár bevételét tetemesen túlszárnyalja. Ezen kedvezőbb bevétel egyletünk pénztárnokának tulajdonitható, ki ezen eredményt az egyes bevételek okszerű ellenőrzési módozata ált. segítette elérhetni. Az egész évi forgalom 2002 frt 30 krt tett és a pénztár 273 frt 33 kr átvitellel záratott le, mely az előző évi áthozatalhoz viszonyítva 200 frt javulást mutat. Egyébiránt a t. közgyűlés a bevételek és kiadások egyes tételeiről a pénztárnoki részletes jelentésben nyerend felvilágosítást. Egyletünk vagyoni állapotáról a következőket terjeszthetem elő. Korcsolyacsarnokunk a festéssel együtt 600 forintba, a kisebb fabódé 200 frintba, szándékmaink 600 frtba és apróbb beruházásaink mintegy 100 frtba, vagyis összes beruházásunk 1500 frtba került, melyből a több évi használat és árcsökkenés czimén 20°/,, ot, vagyis 300 forintot számítva le, meglevő vagyonunk értéke 1200 forint. Választmányunk az egylet folyó ügyeit öt ülésben intézte el; az 1876 iki közgyűlésen módosított alapszabályokat a nagyvabsgy m. kir. belügyminisztériumhoz megerősítés végett jelen év augusztusában felterjesztette, melyek azonban módosítás és némely uj pontok felvétele czéljából leküldetvék, azokat egy kiküldött bizottság által a kívánt értelemben átdolgoztatta s végleges elfogadás végett van szerencséje jelen közgyűlés elé terjeszteni; s igy egyletünk azon helyzetben leend, hogy uj alapszabályaink még a télen kinyomathatók és szétoszthatók lesznek. Megkívánom megemlíteni, hogy a téli évad alatt hetenkint kétszer tartatott zene melletti korcsolyázás, mely a testületi lendületet és pénztárunk bevételét nagyban emelte ; azonkívül a téli évad végén egy tűzijáték és jelmezes menettel egybekapcsolt korcsolyaestélyt is rendezett. Választmányunk két tevékeny taggal apadott, ugyanis titkár Hatfaludy István és Wass Gyula választmányi tag városunkról véglegesen eltávoztak. Ennélfogva helyükbe egy évre új tagok választandók, továbbá a választmányból alapszabályaink értelmében kilépő dr Huszár Ádám, Kőszegváry Gyula, Kiss Sándor, Tutsek József, Sigmond Ákos és Vizi Endre helyett — kik azonban újból megválaszthatók — két évre hat új választmányi tag lesz jelen közgyűlés által választandó. Ezek után jelentésemet azon óhajtással zárom be, vajda egyletünk, mely a korcsollyázás mivelésén és terjesztésén kívül hivatva van a korcsolyázás által társadalmi összetartást, élvezetet és szórakozást nyujtant mi s közvetve a testi erő, ügyesség és a hanyatlásnak indult közegészség fejlesztésére jótékony behatást gyakorolni, városunkban minél erősebb gyökeret verhetne és igy kulturális missiójának is minél nagyobb mérvben megfelelhetne. Kolozsvárit, 1879. évi november hó 16-dikán. Salamon Sándor, b. titkár, ) valamint a m. kir. államvasutak, az első erdélyi és tiszavidéki vasutak igazgatóságához köszönő irat intéztessék. Elismeréssel emlékezik meg továbbá a kirándulási albizottság kolozsvári tagjainak u. m. Székely János, Himmelstein József és Kugler Mihály tagtársaknak azon eléggé nem méltányolható ügybuzgalmunkról, melyet a kirándulás sikerének előmozdítása, a tagok ellátása és kalauzolása, az ülési terem kieszközlése, szóval az összes ügyek végzése körül kifejtettek. Ez okból indítványozza, hogy az egylet jegyzőkönyvileg fejezze ki köszönetét a kolozsvári albizottság egyes tagjainak és fáradbandó elnökének Székely János tagtársnak, valamint Makray József és Jarafás József tagtársaknak Hatvanban, Burghardt Gyula tagtársnak N -Váradon, Ifj. Perczel Mór és Gärtner Károly tagtársnak Brassóban, Horsetzky Sándor tagtársnak Segesvárt, Grünn Bernát tagtársnak Vajdahunyadon 6s Pálfy József tagtásnak Aradon, kik a nevezett helyeken a kirándulás sikere közül szintén a legnagyobb kézséggel és egybuzgósággal közreműködtek. Titkár indítványozza végül, hogy Griegersop Guilbrandt tagtárs urnak a predeali kirándulás alkalmával tanúsított szíves vendégszeretetéért az egylet köszönetének szintén jegyzőkönyvileg adjon kifejezést. Előterjesztésének befejezéseül jelenti végre, hogy a kirándulásban mindössze 148 tag, tehát az egylet összes tagjainak 14° v-a vett részt és hogy annak sikere úgy a szellemi czélok, mint a testületi szellem fejlesztése tekintetéből teljesnek mondható. Titkárnak jelentése tudomásul vétetvén, egyhangúlag elhatároztatik, hogy a jelentésben megnevezetteknek az egylet köszönete jegyzőkönyvileg kifejeztessék. • Titkár jelenti, hogy a predeali társas e-yüttlét alkalmával Kugler Mihály tagtárs úr régebbi eszméjét felkarolva, indítványt tett arra nézve, hogy a predeali szorosban elesett honvédek emlékére az egyesület emlékkövet állítana és hogy az e czélra azonnal egybegyült 200 frton kívül Hofhauser Lajos tagtárs úr még azon ajánlatot tette, hogy ez emléket az egyesület helyett dij nélkül kiállítandja. Miután most már 600 frt készpénz és a fentebbi ajánlat áll rendelkezésére, felkéri a választmányt a további intézkedések megtételére. Elnök erre nézzve indítványozza, hogy az építészeti szakosztály keressék fel a tervezet és a fellállításnál járó egyéb intézkedések megejtésére ; egyúttal pedig ifj. Pereczel Mór Brassóban lakó tagtársár felkeressék a szobor felállítására kiszemelt pont a helyszín rajzának és magassági méreteinek elkészítésére. A jelentés örvendetes tudomásul vétetvén, elnök úr javaslata egyhangúlag elfogadtatik. Magyar mérnök és építész-egylet. Schwarczel, titkár. Például tény, hogy Suppó „Fatima a“ főpródján a harmadik felvonás pompás indulóját (Előre víg fiuk“ stb.) okvetlenül ki akarta hagyni, mert az „igen triviális nak tűnt föl előtte. Jauner igazgató s a szereplők egész akasszó lázára volt szükség, hogy a scrupulozus szerzőt lebeszéljék szándékáról. És ez induló az operette-nek legkedveltebb s legnépszerűbb dallama lett. Laferriéres színész a következő adomát beszéli el emlékirataiban: A Szentpéterváron működő franczia azintársulat a czár különös kegyében részesült. Egy napon Vemet színészszel találkozva az utczán, megszólítás elismerését fejezte ki művészi játéka fölött. Vemet természetesen megköszönte a dicséretet, de alig ment tovább pár lépést, egy rendőrügynök vállára tette kezét a felszálltó, hogy kövesse a rendőrséghez. Itt figyelmeztették a művészt, hogy a czárnak nyilvános utczán nem szabad válaszolni. Pár nap múlva ismétlődött az előbbi eset. Vemet újból találkozott az uralkodóval, ki kegyes volt pár szót intézni a művészhez. De Vemet most szárazzon így felelt: .Sire, esedezem, ne szólitson meg többé; felséged engem kompromittál.“ Orosz etinikritika. Páriában 1844-ben egy .Pál császár“ czimű darabot akartak előadni, mely nem valami kedvező színben tünteté föl az orosz viszonyokat. Miklós czár értesülvén erről, következő levelet küldő a franczia királynak .Ha felséged e színművet nem confiscáltatja, 8 előadatását meg nem tiltja, egy millió nézőt fogok küldeni, hogy a darabot . . . kifütyüljék.“ A szinibirálat e módja kétségkívül ampán viseli a hamisítatlan orosz jelleget. A híres franczia szobrász , P ré a a 11 kiválóan szellemes férfi volt. íme néhány mot- ja a számtalan közül: .A művészet, meggyilkolva a geometria által, ez a modern architektúra.“ „A festészet a világosság és a szerelem gyermeke.* „Könnyű dolog szemet rajzolni, de nehéz tekintetet festeni hozzá.“ „A középszerűség mindig megsérül, haj a geniéhez surlódik.“ „Sajnálom az olyan embert, aki min,denkinek tetszeni tud.“ „Egy apa így szólt fiához : Jártas vagy-e már a bibliai történetben? — Igen, papa. — No hát, ki volt Ádám ? — Oh papa, anyinyira még nem vagyok.“ „Igaztalan, aki a második hajótörésnél is Neptunt vádolja.“ „Nagy szellemek sas szemmel nézik a nagy dolgokat, melyekre a többiek csak hunyorítva s elvakultan tudnak tekinteni.“ „Elsőrangú középszerűség, — ez az, ami a tömegnek kell.“ * * „ Sovány művésznők. A Theatre Frangais híres művésznője, Sarah Bernhardt, meglehetősen sovány. E kétes értékű tulajdonoságára a „Figaro“ nem rég következő czélzást téve: „Tegnap a színház előtt egy üres kocsi állott meg, s kiszállt belőle —Sarah Bernhardt.“ — Ugyancsak a Figaró állítja , hogy „S. Bernhardt sohasem használ esernyőt, mert egész érintetlenül tud tovasiklani esőcseppek között.“ Bernhardtnál sokkal soványabb volt Docke asszony a legjobb Gauthier Margit. A „Kaméliáé hölgy“ századik előadásánál ifj. Dumas Sándor szomorúan ropodá esik barátjához: — Oh, madame Docke az elnő és utolsó Margit, — ő utána nem találok többet — Ej, hisz lesznek még művésznők — Lesznek — sohajtá Dumas — de ilyen csontváz soha többé ! Chain, a „Chavivari“ nemrég elhunyt zebemen rajzolója, mesés hosszúságú lábakkal volt megáldva. Egyszer egy szabóhoz megy, nadrágot csináltatni. Megegyeznek, hogy a nadrág ára 15 frank lesz. A szabó hozzáfog a mértékveréshez, mind lejebb és lejebb száll, de mikor a térdhez ér, hirtelen abbahagyja a mérést. — Mit csinál ? — kérdé Cham. — Uram! 45 frankért nem tudok még lejebb menni ! * * * Karl Alfonz úti karczolataiban egy kis adomát beszél el, mely az orosz viszonyokat találóan jellemzi. Egy kereskedelmi ügynök hideg téli napon megikdzik Szent Pétervárra. Vendéglőbe száll, s miután kipihente az út fáradalmait, másnap reggel széjjel nézni indul a városba. Amint a kapu elé ér, megcsapja a hideg, s kezeit dörzsölve morzsolja a fogai között . — Erről két óra múlva megidézték a rendőrséghez. — Neve? foglalkozása? mi dolga van itt? Mit csinált tegnap óta? — Dolgaimat illetőleg semmit; tegnap estre megérkeztem, vacsoráltam, kijöttem, önök hivattak, és — itt vagyok. — Megfeledkezik valamiről ! — Nem gondolnám. — Emlékezzék csak vissza. — Nem jut eszembe. — Nos, majd segítek. — Le fog kötelezni. — Mit mondott ön, mikor a vendéglőből kilépett ? — Semmit. Egyedül voltam, s nem szoktam magammal beszélni. — Rosz emlékezőtehetsége van, ön azt mondta, hogy bírr ! — Ahogy ! Az meglehet. — Mit akart ön ezzel a brrel ? — Ez nálam annyit jelent, hogy nagyon hideg van. — Először van ön Oroszországban? — Igen. — Tudja meg tehát, hogy itt nem szabad semmit rosznak találni, nem szabad semmire megjegyzést tenni... értette ? — Értettem. — Többet nem mondok. — Elég volt. Eraberünk, kissé megütközve, távozik a rendőrségtől, de komoly fontolóra veszi a hallottakat. Egy évig maradt ezután Oroszországban. Dolgait végezvén, minden estre betért egy kávéházba, megitta puncát és dominót játszott. Már az első estvén észrevette, hogy a játékból hiányzik a dupla hat. Háromszázhatvanötször játszott e játékkal, mindig dupla hat nélkül és elhagyta Oroszországot anélkül, hogy meg merte volna mondani, vagy csak egy szavával is elárulta volna, hogy a koczkákból egy hiányzik. (Folytatása következik.) E jelzővel, mely a kiváncsi olvasónak legnagyobb boszusága, nem egyszer megjárják a lapok. Egy hirlap, melynek tárczájában valami erőd megostromlása volt leírva, egyszer igy végezte a közleményt: .... és a sereg megrohanta a kapukat e hangos kiáltással. (Folyt. kö v.)‘ Még egy példa:A király a szemközt levő ajtóra tekintett; e pillanatban lehullott a lepel az odafüggesztett transparentről, melyen nagy vörös betűkkel e lelkes szavak pompáztak. (Folyt. köv.)“ Kivonatok a m. mérnök- és épitési egylet 1879. évi okt. hó 4-én tartott választmányi ülésének jegyzőkönyvéből Titkár az erdélyi kirándulás eredményéről részletes jelentést tesz. Haisan emlékezik meg az egyleti alelnöknek, Honyai Károly urnak a kirándulás sikerének érdekében való szíves közbenjárása és fáradékatlan buzgalmáról, aminek egyedül köszönhető az, hogy a nm. közmunka- és közieke■ dési miniszter úr jóváhagyása mellett az államvasutak igazgatósága a kirándulás céljára díjtalan különvonatot engedélyezett. Egyúttal indítányozza, hogy a közmunka és közlekedési miniszter úr a n vviizsgához Esküdtszéki tárgyalás. Kolozsvárt, 1879. nov. 20. A kolozsvári kir. törvényszék, mint sajtóbiróság előtt, mai napon érdekes esküdtszéki tárgyalás folyt le. A tárgyalás kezdete d. e. 9 órára volt jelezve. Ekkor a tárgyalási szűk termet a hallgatóság zsúfolásig megtöltötte, a hallgatók jelentékeny nagy része joggyakornokok és egyetemi joghallgatókból állott, kiket nen annyira maga a kevésbbé érdekes eset, min az csábított oda, mert a védő szerepre, dr Groisz Gusztáv, egyetemünkön a büntetőjog nyilv. rendes tanára, a kitűnő s ma már páratlan szónoki tehetségű turista volt megnyerve. És az ifjúság, melyet a tanulás dicsérendő érdeke csalt a jogszolgáltatás termébe, a mai idejének eltöltését bizonyára nem bánta meg___Dr. Groisz, minden eddigi sikereihez képest, a mai tárgyalásnál tartott beszédei által, önmagát múlta felül. Korunkban a szónoklat igen lehanyatlott. Okairól sokat lehetne beszélni, valamint kedves, érdekes foglalkozás volna arról is egy kis elmefuttatás, minő lábon áll nálunk a tulajdonképi ügyvédi s miként a politikai szónoklat s általában mik annak fő jellemvonásai. Ily kitérést pedig a jelen report szűkreszabott köre nem enged meg. Annyit azonban itt is megjegyezhetünk, hogy dr. Groisz — mint szónok — szoros tárgyilagossága, a védelmébe vett ügy iránti nemes, néhol egész szent haraggá magasztosuló lelkesedése, keresetlen és mégis megkapó közvetlensége által, úgyszólva, a törvénykezési szónoklat új iskoláját alkotta meg. Ennek közbevetőleges előrebocsátása után megjegyezzük, hogy habár a kérdésben forgó sajtóügy a tárgyalásnak nagy érdeket nem kölcsönzött is, sokan mégis kíváncsian néztek amik elébe. Mintegy 7.10 órakor volt megalakítva az esküdtszék A tárgyalási terem szűk volta miatt a sajtóbírósági elnöki irodában történt meg a megalakulás. Tagjai lettek : Dávid Antal, Dorgó Albert, dr. Esterházy János, dr. Kolozsvári Sándor, dr. Vályi Gábor, Dobál köszönetét Antal, Heggel József, Szacsvai Dénes, dr. Zssikovszki József, Weiss Mór, Propper Ferencz, Czirják Albert. Póttagok: dr. Szőcs Emil, dr. Hintz György. A sajtóbíróság maga a következő tagokból állott. Elnök : Biró Pál kir. törvényszéki elnök. Bírák : Romanescu Sándor és Péterffy Domokos. Jegyző: Schöpf Gyula. A bíróság és esküdt urak helyüket elfoglalják. A vádló asztalánál magánvádló: Nagy Tamás és képviselője Dobai Albert ügyvéd; a vádlott asztalánál vádlott, Jancsó János foglalt helyet, a védő részére fentartott asztal mellett dr. Groisz Gusztáv egyetemi ny. r. tanár foglalta el helyét. Elnök: Birró Pál a tárgyalást megnyitva, az esküdteket az eskü letételére hívta fel. Az eskü letétele után, vádlott az általános kérdésekre felelt. Állására nézve előadta,hogy birtokos, 54 éves stb. Ezután felolvastatott a vádirat, melyben magán vádló, a Magyar Polgár 1879. febr. 12-ki 35. számában Jancsó János aláírásával megjelent nyílttéri ezek által becsületében sértve érezvén, a vádlottat rágalom és becsületsértésért a sajtó biróság elött perbe fogta. Vádlott a vádiratra semmi megjegyzést sem kívánt tenni, megjegyzéseit a vádelem rendjére tartván fenn. Erre felolvastatik az incriminált czikk, mely igy hangzik: „Kérdés Maros-Torda megye tekintetes alispánjához. A múlt 1877 ik év november 23-ik napján 370. tiszti szám alatt egy indokolt jelentésemmel megismertettem a méltóságos főispán ur ő méltóságával Nagy Tamás sz. biró törvénytelenségeit. A megismertetett bűn indokolatlan okokból akkor büntetlen maradott s most az a bűn megjutalmaztatott azzal, hogy egy hatalmas rendelettel kineveztetett szolgabirónak újabban, a mivel ismét alkalmat adtak állatias vad dühe szabad gyakorlatára , a fojtogatással életveszélyes jeleneteket idézen elő. Qél’ Tisztelettel kérdem a tekintetes Orpán urat, miféle körülmény idézhette el( hogy a tekintetes alispán ur előtt ismeret’ szennyes életű embert kineveztette a gényi járásban szolgabirónak, sok érdem pályázó mellőzésével; nem áll-e a tekintet a8 alispán urnak érdekében az, hogy hivatalo8 alattas közegei tiszta jelleműek legyenek v°S Vajda-Szentivány, febr. 7. Jancsó János“ Vádlott elismeri, hogy czikket ő irta. Ezután felolvastatik védő dr. Groig. Gusztáv beadványa, melyben — sértett, mint közhivatalnok ellenében a sajtó rendtartása s értelmében megengedtetvén vádlottnak a bizonyitás, — több tanúnak megidéztetését és kihallgatását kérte. Elnök kijelenti, hogy a tanúi megidéztettek. Felszólítja védőt térjeyésze elő, mely irányban kívánja tanuk kihallgatását ? Dr Groisz : C factumra kívánja kihallgattatni a tanukat. Egyik a Rosenfeld Ábrahám és a magánvádló között történt pofozódás esete másik néhai Szőcs Péternek a magánvádló szolgabiró általi gúzsba köttetése, 111. Kapsz János IV-ik a Körtekapán Juonnal való elbánás, Vik Dani Pepi esete, kinek papirvágó ollóját dobta fejébe, Vi-ik több tanunak magánvádló szokott hivatalos eljárása felöli kikérdése. Vádló képviselője kifogást tesz a tanuk kihallgatása ellen, nemcsak mivel az incriminált czikk súlya sértett magánvádlónak inkább magánjelleme ellen s nem közhivatalnoki magavislete ellen volt intézve; de azért is, mert a felajánlott tanuk mind olyan egyének, kik lopás és más tények miatt a magánvádló által megbűntettettett — vgy aggályosaknak tekintendők. A sajtóbíróság visszavonult, s elhatározta, hogy a tanú kihallgatásnak helyet ad. A megidézett tanuk közül egy pár nem jelent meg, akik mereglentek, s előbbi kihallgatásuk alkalmával esküt nem tettek, az esküt leteszik. Ezután a kihallgatás vette kezdetét, melyet egész kiterjedésében közleni fölöslegesnek tartjuk. Csak általánosságban jegyezzük meg, hogy azok a magánvádló szolgabíró úr eljárásai felől nem a legépületesebb dolgokat vallották, habár nem is oly terhelőleg, mint azt a vádlott képviselőjének bevezeti nyilatkozata után várni lehetett. Részint a védő részéről, részint az esküdtek részéről, részint pedig maga a sajtóbíróság részéről kezdeményezett kérdésekre nézve a vallomások oda mentek ki. Hogy tény, hogy az éralopással vádolt Rozenberger Ábrahám (ki magát Adolfnak írja) és a m. vádló szolgabiró között a dolog pofozódásra került. A midőn ugyanis a szolgabiró, egy szekérrel oda vitt öreg asszonyt a lopás tény körülményeire nézve kihallgatott, s az Rosenberger szemébe mondta, hogy ő lopta el a kérdésben forgó órát, Rosenberger az öreg asszonynak neki agyarkodván, a szolgabiró ezt megtaszitotta, mire amaz poffal felelt s az ottlevők választották el a verekedőket. Ennek következtében a szolgabiró ur Rosenbergert elzárntá, s ott fogságába is jól elverte. Panaszt azonban az utóbbi nem tett, mert a bátyja jól volt a szolgabiró úrral s az lebeszélte. Ellene sem emeltetett panasz a szolgabiró részéről az adott pofokért. Ezt beszélték el különböző variatiókban Demse Péter, Orbán Mihály és Köröndi György A Szőcs Péter 1874 ben történt esete felől Eke József, Szőcs Anikó, Téglás Todor Szőcs Jván Ezt beszélték el, hogy az öreg Szőcs Péter, midőn bevitetett a szolgabiróhoz valami Libájáért, az egy gabonásba *máratta. Leánya Szőcs Anikó azt adta hozzá, hogy midőn enni vitt apjának, azt egy P10 kezében légelybe kötve találta, s midőn kiszabadult, a kötél nyomai kezein lábain bevágódva nem csak hogy láthatók voltak, de többé dolgozni nem is tudott, s csakhamar is halt a kiállott sanyargattatások következtében. Hasonlót bizonygattak Körtekapán Juo esetére nézve, ki kiszabadulása után egev múlva halt el. Özv. Körtekapán, Juonné, ki a sz. biró szintén bántalmazott midőn urat** ki enni vitt, és Körtekapán Mihály. Kapsz János, ez a legdühösebb tanú, ■* egy bunda lopás históriáért került a sztár kezébe, melyet azonban ő el nem lopott. P naszolta, hogy ellen szomjan mennyit szenvedett azon két izben, midőn ezért az ocn* nosus gyanúért a szó biró kezébe került s hónapokig fogva tartatotta. Végre is, hogy 8 .dasága teljesen tönkre ne menjen, aieghzem ígérte a bundát. Melynek tárgyában ő 1°° perel. . Érdekes volt a Dani Pepi állítása, egy embert, ki bátyját megverte, a szolgaíróhoz akart vinni, s Ugy látszik, hogy meg ő verte el. Szóval úgy történt, 1087 mire a szbiróhoz értek, ő lett vádlottá, a szbiró ur egy ollót a fejének hajított, m ur ő visum repertumot is vétetett. A szbiró őt másnap egy hónapi fogságra ítéltek , mivel akkor szorgos munkaidő volt, tutaj kellett menni, hosszas kérésére a szbiró írttal megváltani engedte büntetését . A Tavaszi Sándor esete olyannak zonyult Szathmári János és Buknál Juon lomása szerint, mely inkább a szbiró me mint ellene bizonyít. . . r. A tanuvallatás hosszas időt vett is be — egész 11 óráig elhúzódott. Ekkorők 5 perczre az ülést felfüggesztette. . Ötpercz múlva az ülés újra . urván, magánvádló képviselője Dobai Are adta elő vádbeszédét. .. Szónok előre kidolgozott igen szép 0 szódét mondott, mely világos »t11!... fordulatai által tán képes lett volna mégiást gyakorolni egy oly esküdt közönéig, milyet még a fővárosban is gyakorta láthatunk