Magyar Polgár, 1879. július-december (13. évfolyam, 148-291. szám)
1879-09-11 / 207. szám
%aj évfolyam. ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK: Egész évre...............................18 frt. — Félévre......................................8 frt. — Évnegyedre.............................4 frt. — Egy hóra.................................1 frt 50. 207 -dik szám. Kolozsvárit, csütörtök, 1879. szeptember 11. MISNÉ POLGAE POLITIKAI NAPILAP. HIRDETÉSI DIJAK: OtMfk hMlboiot garmoodiur, Ttfy IMIMi.k irt . Kr. MÁST HIRDETÉSEKNÉL KEDVEZMÉNYEK. •Uadwi Uírd.M. lUl 10 kr. bOjagUMMk kaira .alnm.tlk SYILTTBR : Soronként, tut inuM kelj. !»* ki. UÍCLADIOK: _________________HichArugb.D «Őrönként t fit. A .»m*r Polgár-1 »fr«. iMwIuk Ara T ki. NAtUImII keklléttt tiilmiirii m UíKMul, Mtl béraniKtlio Imiik Ma tognétatnnk il. HuuklMlM ktilriUk na Métaak rltéia. 8ZERKESZTŐSÉGI IRODA : (borilif iaaU.nl répaét DIMS kraionénok lalkanallk.) KIADÓHIVATAL : A LIMba-iyta«B Ugtratl IraRéjáM«, lőtér gr. Tol tél 0—okukéi (karai oléflndén péntok, britUMuk, ojUttArl ralkkak inténond k.) 4 meg “S. Az osztrák-magyar csapatok szept. 8 án reggel fél kilencz órakor lépték át a novibajki pasatk határát. A bevonulás két hadoszlopban történt, melyek elseje König altábornagy vezénylete alatt Plevljének, a másik Pribojnak tart. Ez utóbbit Lipovszky ezredes vezényli. Ha a megszállás fegyveres ellentállással találkoznék, a bevonult ezredek támogatására összesen 12.500 főnyi tartalék áll rendelkezés alatt, s harcz esetén Württemberg herczeg veszi át a fővezényletet. Megtörtént minden intézkedés, hogy az, occupatio lehetőleg könnyű keresztülvitele biztosittassék s a csapatok veszélyes meglepetésektől megóva legyenek. A vezénylet e tekintetben fontolóra vette a tavalyi boszniai tapasztalatokat is s most legkevésbé nem bízik a lakosság békés magatartásában; ellenkezőleg, rendszabályait úgy tette meg, egy bármily nem remélt esemény készületen il be találja. Ami e portát illeti, ez meglehetős szerny intézkedéseket tett a Detaláni ellenálleverésére. Az occupálni szándékolt helyeken, Pribojban, Prepoljeban és Plevljeban sszesen két török zászlóalj van, melyből két zázad Plevljeben állomásozik. A törökök tehát csekély mértékben támogatják csapatainkat lázadás esetén. Ami egyébiránt, szemben az osztrák-magyar katonai intézkedéekkel, semmiesetre sem válhatik hátrányossá az occupatióra nézve. A pasalik lakosai egyelőre nyugodtan viselik magukat s a kormány a kémszemle bizottságtól igen kedvező jelentést kapott. Pribojból keltezett sürgöny jelenti, hogy lakosság barátságos hangulattal viseltetik kész élelmiszereket s egyéb szükségletet tirtani az osztrák-magyar csapatoknak. Azztrák csapatok által megszállandó rész, a czimlsáknak észak nyugati felét képezi s a shop hegység által van elválasztva a szandák felétől. A hegység nyugati oldalán foly a Lim folyó, keleti oldalán az Ibar. A fensikon nem terem úgyszólván semmi növényzet. Taslidsa a legkedvezőbb fekvésű hely a pasalikban s azt igen festői környék veszi körül, a Csetotiva, a Limnek egyik mellék folyója áztatja. Mintegy 3000 muzulmán lakosa van, és félannyi orthodox görög Prejepoljenak a Lim partján 2000 lakosa van, kiknek fele orthodox, fele muzulmán. Burdarev igen kis helység, csak pár száz főnyi lakossággal. Ez csak annyiban nevezetes, hogy állomást képez Bjelpolje és Prejepolje közt. Az egyedüli közlekedési eszközök a Lim területen rész utak, melyeket az osztrák csapatok azonnal jó karba fognak helyezni. Szept. - ről érkezett hírek a következőket jelentik : Az osztrák-magyar csapatok tegnap délben a Han-Kovacs-hanig érkeztek, s ott ütötték föl első táborukat a novi hazari szandsák területén. Az elindulás Csajniczából történt és Killies vezérőrnagy parancsnoksága alatt reggeli 6 órakor vette kezdetét. A meredek és keskeny hegyi utakon nagy nehézségekkel jár az előhaladás. A Taslidsából érkező tudósítások kedvezők. A gorzdi karaulában lévő török őrség csapataink közeledésekor elhagyta az őrházat . Württemberg herczeg ,Han-Kovacsáról tegnap délről a következőket jelenti : Killes vezérőrnagy hadoszlopa Csajniczáról reggel 6 órakor elindult s délelőtt 10 órakor Novibatár határára érkezvén, délben 12 órakor Han-Kovacsnál táborát felütötte. Gwodon és Han-Kovacsban lévő török őrök két órával előtte Plevlje irányában visszavonultak. A gyér lakosság békésen viseli magát . Obadich vezérőrnagy hadoszlopa felől, mely Priboj felé halad előre, eddig jelentés nem érkezett. Az eddig érkezett hírek csak a nagy természeti nehézségekről szólanak, melyekkel csapatainknak mindjárt az első órákban meg kellett küzdeniök. Teljes hadi felszerelésben vonulnak a katonák a kopár szíriek közt, a folyton emelkedő keskeny hegyi utakon, melyek néhol alig járható ösvényekké szűkülnek. Bécsből ezeket írják az Eli-nek szept. 8 tól: Gróf Andrássy Gyula valószinűűleg szeptember 25-kén adja át a külügyi hivatalt utódjának báró flaymerjenek. Ugyanakkor történik meg a változás báró Orczy Bélát illetőleg is, aki királyunk oldala melletti magyar miniszterségre lesz kinevezve s a kinek mostani helyére Kállay Béni ur fog lépni, mint külügyi államtitkár. Dóczy udvari tanácsos és Péchy udvari titkár urak meg maradnak régi állomásaikon. Mindezen változásokat megelőzi a Bismarck herczeg látogatása, mely alkalmasint 20 dikán lesz. És megelőzi egy közös tanácsülés, ő felsége elnöklete alatt, szept. 23 án, melyre hazaérkezik — via Páris — Tisza Kálmán kormányelnök ur is. Gróf Andrássy Gyula azonnal haza fog utazni és birtokán marad mind addig, raig a magyar főrendiházban érdemleges ülések nem lesznek, illetőleg amíg a delegationális idény nem kezdődik. Lehet azonban, hogy felnéz Budapestre már az országgyűlés kezdetén, hogy bemutassa magát a szabadelvű pártkörnek, mint új tagot. Aki őt látta, mind azt mondja, hogy jól néz ki és olyan vidám, mint az iskolásgyerek, ki néhány nap múlva megszabadul a tantermektől s kedve szerint járhat hegyen s völgyen át. Tegnap egy levelet kapott Salisbury lordtól, ki a legszivélyesebb modorban fejezi ki sajnálatát, hogy megszűnik köztük a hivatalos érintkezés, melynek értékét, épen mert szavahihető és férfias jellemű egyének kapcsolata volt, az angol külügyér nagyrabecsülte. A ma délután 3 óráig érkezett hiteles tudósítások szerint hadcsapataink minden baj nélkül lépték át a novi bazári határt és minden ellenállás nélkül haladnak előre. A törökök nem mulasztottak el semmit annak kitüntetésére, hogy velük egyetértve történik a megszállás . Huszni pasa is parancsot kapott, hogy ne egyelegjen Szarajevóban, hanem menjen a magyar-osztrák csapatokkal, kikkel mehet bátran. Legújabb. Szerencsém volt látni gr. Andrássy Gyulát s mondhatom úgy néz ki, hogy nem csodálkozom, ha senki sem hiszi el betegeskedését. Megvallom, én sem hiszem el. Idegei igényelhették a nyugalmat és ehez nem juthatott volna pusztán a — három vagy hat havi — szabadságidő által, mely a hivatalos felelősséget mégis csak rajta hagyta volna mindenért azon idő alatt is. Az idegek ezen pihenési jogosultságán kívül azonban gróf Andrássy Gyula egészségi állapota és kedélye ne lais sen t rie ná dó sirer. TARCZA, Romániából. Bukarest, aug. végén. (Folytatás.) A Mogosd közepe táján van a fejedelmi lak. Egy egyemeletes épület, mely külsőleg n*gyon is egyszerűnek mondható és épitkezés tekintetéből legkevésbé sem különbözik a szomszédos házaktól. Ha nem volna ott a palota-örség és nem lobogna az ormon az ország zászlója, valóban w*g lehetne megkülönböztetni. . Nevezetes építmény az úgynevezett Colch-torony, melyet állítólag XII. Károly svéd hely katonái építettek volna Ez az egyedüli pont, melyről az egész 1.081 lehet, mindenesetre oly látvány, ez megérdemli azt a kis fáradságot, hogy *, ember a toronyba, mely jelenleg tűzoltóronynak használtatik,felmászszon. számt igy Bukarestnek még igen szép és szemű monumentalis épülete van, azt hiczisi ’ Teleles mondanom, de minthogy nem C8&lf°m .hatóbb részletezésekbe bocsátkozni, 1efm akarok még itt megemlíteni,hogy valóban jól berendezett kórháboláot/n’, melyek alapitóik humánus gondollem»zebb és méltóbb bizo- teitát teszik. intézaMmeg magán tan- és nevelő & h#i ■?* 'ben szép számmal vannak, melyek avasnak kétségtelen jeléül tarthatók. Oroky Bukarest az európai nagyobb váorry BziQ vonalára törekszik, bizonyítja az, Tája TaQ v'zvezetéke és lóvonata vaspáeren?omP** 8 Hotelei, majdnem a fényűzésig ezrel gazdagon kiállított kereskedései, .kJZfi.Retarak, étkező helyek, leginkább szép b#il,#Qéru8 boltjai akár melyik világvárosba Nem akarok tömjénezni, de hogy Manasses szavaival éljek: ,Ami igaz, igaz!* Legnagyobb részemről leginkább is érzett hiánya Bukarestnek az, hogy sem ivó, sem fürdő vize nincs. A piszkos Dumbovicza az egyedüli forrás, mely a város lakóinak rendelkezésére áll. Van ugyan egy nagyon dicsőített kút a város déli részében, egészen küno, majdnem a határban az úgynevezett ,Filaretl-kút, de ez nagyon természetes, hogy az összes lakosságnak nem nyújthat ivóvizet. Tehát elől-hátul Dumbovicza, ennek pedig a vize oly zavaros, s undorítván piszkos, hogy szinte vastag belé, úgy annyira, hogy esetleges fürdés után mindig meg kell mosakodni. Az igaz, hogy a költőknek sok minden szabad, de azt hiszem, hogy mégis visszaélt a licentiával akkor, midőn a Dumboviczáról ezt írta: „Dumbovicza ape dulce Cine te be, nu mai se duce “ Isszuk tehát a pocsolyavizet filolva. Egy másik csapás pedig az a tengerpor, melyet daczára, hogy egész napon át öntöznek, soha sem lehet lemosni. Poros és meleg helyen jó ivó- és fürdővíz nélkül lenni nem tréfa dolog! Valóban minden tekintetben sajnálni lehet, hogy a román fejedelmek miért nem telepítették székvárosukat az alig 3 órányira (persze gyorsvonaton! de mi az egy magyarnak ! ?) folydogáló hatalmas Duna mellé, a ahol most Giurgevo virágzik. Nem akartak annyira az ország szélén lenni! Bizony ez is igaz ! No de mind hiába, ezen nem segíthetni. Azért be kell érnem a sajnálkozással Habár Bukarestnek voltaképen semmi vidéke sincs, hová az ember kirándulhasson, hogy azöldben* lehessen por nélkül, mégis magában a város területében számos mulató kertecskék vannak, hová a közönség összegyűl estvénként, hogy lehűtse magát. Igen ám, mert akár hiszik, akár nem, 1—2 óra s mindenesetre kell, míg az ember annyira | lehűl, hogy el tudjon aludni. E kisebb helyeken kívül van aztán az úgynevezett .Cizmegiu* egy igen szép nagy kiterjedésű kert a város közepében, itta Szamosújvár, és az úgynevezett .Chaussée* a város végén, az északi részében. A „Cismegiu* a Plebs sétahelye gyalog, míg a Chaussée* egy hosszú fasor, az a hely, hová azok mennek, kiknek kocsijuk van: 6—9 vagy 10 táig tart a kocsikázás. A Chassée különösen vasár- és ünnepnapokon annyira látogatott, hogy a kocsisor szinte beláthatta. Fogat fogat után nyargal majdnem egymás hátán,m oly lármát csinálnak, hogy az ember saját szavát sem hallja. Az életmód nemcsak a magán háztartásokban, de általában véve, teljesen utánozza a párisit. Az ember elve virágzik, mint a tök. Ezt az életmódot különben az éghajlat is némikép szükségessé teszi, mert hat nappal igen meleg van. Látogatás, mulatság, minden nagyobbszerű vállalat diner — után, azaz estve 9- kor kerül sorra. Éjfél előtt lefeküdni: olyan nincs, 9— 12-ig vagy 1-ig rendesen minden tiszteséges ember fenn van. A Mogosoi- Boulevard csak amúgy hemzseg a járókelőktől, mint a kocsiktól persze csak nagyon szép időben, mert egy néhány gyamis jelleg már elég arra, hogy a közönséget visszariassza. Ezek az estvéli revüek nem is olyan rosszak. Aki ezt megunta, elmehet a „Theatru Dacia“- „Jardis Staori“ vagy Jardin „Ratca“-ba még mindig elérkezik, mert az előadások rendesen 10 kor kezdődnek. ADacia* egy varieté ,kery téli és nyári színház, hol egész internationális előadások tartatnak, mennyiben különböző nemzetiségű és minőségű művészek vendégszerepelnek. Az előadás igazán változatos, egy este opera, vígjáték, couplet, ballet, gymnaetica, köté táncz stb. és nem tudom még miféle dolgokat lehet látni. .Jardin Rascau-ban zeneestélyek vannak. (Séta hangverseny) Jelenleg Ziehrer van itt zenekarával Bécsből. Ez már solid és elegáns időtöltés. A legelőkelőbb társaságot láthatni itt, fényes toilettekben. .Jardin Stavoi,* ezt voltaképen legelöl kellett volna említenem, mert legmulatságosabb. Egy kis franczia társaság igen sikerült vaudeville féle előadásokat tart, s mindig csakugyan megérdemelt pártfogásban részesül. .Union Suiese*. .Jardin Quichard“ stb. még nem vagyok egészen tisztába magammal, mind meg annyi mulató hely, hová esténként ellátogatni lehet. Tessék választani, kinek kedve van. Persze ezek mind olyan dolgok, mihez pénz kell, mégpedig bőven. Egy pont van, miben Bukarest estcellál, s ez a drágaság. A legkisebb ár, melyet az előkelőbb hotelekben egy étkezésért fizetni kell, 10— 15 frank. Egy tisztességes garcoti lakás bútorozva, havonként 120 frankért, azt mondják, jaj de olcsó. No én nem találom annak. Minden esetre olcsó azorosz idők“-hez arányosítva, melyről valóban mesés dolgokat hallottam, így például egy bizonyos tönkrejutott Hotelier nemcsak kihúzta magát a sárból, hanem jelenleg évi 75.000 frank biztos tiszta jövedelem felett rendelkezik. Én persze csak sok kézből tudom, s azért jót nem állok a dologért. Én tehát határozottan megmaradok abbeli állításom mellett, hogy bizony drága itt az életmód Legolcsóbb a bérkocsi, no ez ugyan nem tartozik voltaképen az életmódhoz, de ez ir egy oly articulus, mely számítás alá esik. Bukarestnek annyi a bérkocsija, hogy majdnem hihetetlen. Én magam láttam Nr. 635-öt. Aditólag 700 vagy 800 lenne. A bérkocsik mind kettős fogatúak és igen elegánsak, különösen az úgynevesek „lipovnerek“ (oroszok) fogatai feltűnő tiszták, csinosak, porapás lovakkal, úgy annyira, hogy elején mind megannyi privát fogatnak tartottam. A kocsisok valamennyien kitünően hajtanak, de ügyetlenek, mert a főbb helyeket kivéve, az utczákat nem ismerik s igy az ember mindig maga kell hogy vezesse. Jobb vállra ütés: jobbra, bal váll ütés balra, — s a háta középen ütés megállást jelent. Ha ezek a jelek elmulasztatnak, abirjar* — ez a nevük — ki hajt a világ végéig, meg sem az operencziáig. Minden félóra e városban 1 franc. Valóban oly olcsó, hogy existentiájukat majdnem hihetlennek tartom. Pedig dehogy, sőt vannak közöttük tőkepénzesek is, kik bársony kaftánban ülnek a bakkon. Én ezt csak úgy tudtam magamnak megmagyarázni, mikor láttam, hogy még a szakácsnők is frakkerben járnak. E kis vázlatból láthathatja a szíves olvasó, hogy B. egy fejlődő főváros, hol nyugat kelettel sajátságosan vegyül, s hol jó pénzért mindent lehet kapni. Különös jelenség, hogy úgy nevezzem a „bolygó férfi kötik“, kik egész napon át kora reggeltől késő estig gyümölcs, vetemény, egyszóval élelmiszerekkel teli kosaraikkal az utczákon bolyongnak, s utálatos kiabálásaikkal az embert néha az idegességig beszantják. Amint már előbb is említem, bevonulásomat nagy pénteken tartotta un. „Grand Hotel du Boulevard“ volt a jelszó. Mi volt természetesebb, hogy átöltözés után, daczára a majdnem 48 órai utazásnak, azonnal kijöttem a Mogosoi-ra. Körülbelől 6'/* óra lehetett, midőn egyszerre csak valami testőrségnek látszó lovas csapat ragadta meg a figyelmemet, utána sok kocsi. Azonnal valami udvari menetre gondoltam, s combinatiom csakugyan jó volt. A fejedelem a Metropolitai templomba ment kíséretével együtt a nagypénteki isteni tiszteletre. Azt hiszem, hogy teljesen feleslegesben mégis megemlítem, már csak a rendért is, s hogy itt agörög nem egyesült vallású az uralkodó, s az időszámítás is az orosz naptár szerint történik, mi reánk kath.-ra anynyiban kellemetlen, hogy rendesen két dátumot kell írni ó és uj styl-ben. (Vége köv.) A brassó-tömösi vasút. PERCZEL MÓRTÓL. (földra izt a magyar mérnök- és építési-ügylet kolozsvári szakülésén.) Tisztelt szakülés, tisztelt tagtársak ! Különös szerencsémnek tartom, hogy a braszó tömösi vasút építését, — közvetlen ennek megszemlélése előtt, a tisztelt tagtársak által, — ismertethetem meg; és pedig egyrészt azért, mert felhasználhatom ezen alkalmat a brassó-tömösi vasút építésénél közreműködők nevében, t. tagtársakat a legszívélyesebben üdvözölni és őszinte köszönetünket kifejezni azon érdekeltségért, amelylyel ezen vasút építése iránt viseltetnek , másrészt pedig azért, mert így rövid előadásom, minden önálló érték hiányának daczára, talán útmutatóul szolgálhat a részletes megtekintéshez és ennek folytán némi érdekeltséggel bírhat a tisztelt tagtársak előtt. Mielőtt azonban a vonal legfontosabb építményeit szemügy alá venném, engedjék meg, hogy egy pár általános észrevételt tegyek, éspedig úgy e vasút czélja és keletkezése, mint általános építési viszonyaira nézve. A brassó-tömösi vonal, Magyarországban fekvő részét képezi a részben kiépült, részben épülőfélben lévő brassó-plojesti vasútnak, mely össze fogja kötni, a magy. kir. államvasutak keleti vonalát a már létező Bukarest Proest Galatz vasúttal és igy helyreállítandja az eddig hiányzó vasúti összeköttetést Erdély és Románia közt; továbbá a most közelebb kiépült temesvár orsovai vasúttal együtt a magyar vasutak összeköttetését fogja képezni a Román vasutakkal. Azon reményeket taglalni, melyek ezen vasúthoz fűződnek, mint amely, az épp említett korábban szült testvére, a Temesvár-orsovai vasút daczára, a nemzetközi forgalmat a magyar államvasutak keleti vonalára fogja terelni, és ennek folytán ezen nagy költséggel létesült vonalat az eddiginél jövedelmezőbbé fogja tenni; vagy azon aggodalmakat fejtegetni, mely szerint, a Temesvár orsova, vasút létesülése folytán, azon átmenő forgalom is, mely eddig , azon időszakokban, amelyekben a Dunán közlekedni nem lehetett — a magy. államvasúton át vette útját, ezután el fog ettől vonatni ;mondom, ezeket tárgyalni nagyon messze vezetne azon czéltól, mely végett itt összegyűlve vagyunk. Megelégszem tehát azon, úgy hiszem, maindannyiunk által érzett óhaj kifejezésével, hogy bár az első és ne az utolsó feltevés nyerje igazolását a jövőben. Azonban, nem csak mint kiegészítő része a fővasútnak, bár a brassó-tömösi vasút értékkel hanem mint a Brassó és Románia közti kapocs Erdély összes dél és keleti részére kiválólag fontos. Évek óta igen nagy locális forgalom létezik Brassó és környéke és Románia közt. Nyáron át számos család látogatja meg az erdélyi fürdőket, továbbá a kereskedők üzleti összeköttetéseiknél fogva igen gyakran közlekednek Brassó és a román városok közt, úgy hogy mindig élénk személyforgalom volt a két országot összekötő után. Az áruforgalom pedig, mely mint import, Erdélyben, nyers terményekből u. m. gyapjú, bőrök, gabona, nyers petróleum, mint export, Erdélyből pedig : posztó, kötelek, csizmák, szekerek és más ipartárgyakból áll, nagyobb kiterjedést ölt fel, így a múlt években a Brassó tömös-bukaresti országúton, a tömösi Veszteg-intézet és vámhivatalok feljegyzései szerint, a behozatal évenkint circa 360,000 métermázsa, a kivitel pedig circa 68,000 métermázsára tehető. Azon kívül a múlt évben 69,500 személy jött be és 79,000 szemmély ment ki e határon. Mind az áruforgalomra, mind a személyforgalomra nézve pedig vasutunk létesítése, csak élénkítőleg hathat és hat is. Daczára annak, hogy vasutunk folytatását képező predeál plojesti vonal, Sinaia, Kimpioa része még nincs kiépítve, a brassó-, predeal-, sinaia és kimpina-plojesti vonalrészak f. é. jun 10-én nyilvános forgalomba léptetése óta igen tekintélyes szaporodás észlelhető a múlt évekkel szemben a két ország közti személyforgalomban és nem szenved kétséget, hogy a hiányzó rész megnyitása után ezen szaporodás csak öregbittetni fog. Továbbá az áruforgalomnál 19. mely.