Magyar Polgár, 1879. július-december (13. évfolyam, 148-291. szám)

1879-09-11 / 207. szám

%aj évfolyam. ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK: Egész évre...............................18 frt. — Félévre......................................8 frt. — Évnegyedre.............................4 frt. — Egy hóra.................................1 frt 50. 207 -dik szám. Kolozsvárit, csütörtök, 1879. szeptember 11. MISN­É POLGAE POLITIKAI NAPILAP. HIRDETÉSI DIJAK: OtMfk­ hMlboiot­ garmoodiur, Ttfy IMIMi.k irt . Kr. MÁST HIRDETÉSEKNÉL KEDVEZMÉNYEK. •Uadwi Uírd.M. lUl 10 kr. bOjagUMMk kaira .alnm.tlk SYILTTBR : Soronként, tut inuM kelj. !»* ki. UÍCLADIOK: _________________HichArugb.D «Őrönként t fit. A .»m*r Polgár-1 »fr«. iMwIuk Ara T ki. NAtUImII keklléttt tiilmiirii m UíKMul, Mtl béraniKtlio Imiik Ma tognétatnnk il. HuuklMlM ktilriUk na Métaak rltéia. 8ZERKESZTŐSÉGI IRODA : (bori­­­lif iaaU.nl répaét DIMS kraionén­ok lalkanallk.) KIADÓ­HIVATAL : A LIMba-iyta«B Ugtratl IraRé­jáM«, lőtér gr. Tol tél 0—okukéi (kara­i oléflnd­én­ péntok, britUMuk, ojUttArl ralkkak inténond k.) 4 meg “S. Az osztrák-magyar csapatok szept. 8 án reggel fél kilencz órakor lépték át a noviba­jk­i pasat­k határát. A bevonulás két hadoszlopban történt,­­ melyek elseje König altábornagy vezénylete alatt Plevljének, a másik Pribojnak tart. Ez utóbbit Lipovszky ezredes vezényli. Ha a megszállás fegyveres ellentállás­­sal találkoznék, a bevonult ezredek támoga­tására összesen 12.500 főnyi tartalék áll ren­delkezés alatt, s harcz esetén Württemberg herczeg veszi át a fővezényletet. Megtörtént minden intézkedés, hogy az, occupatio lehetőleg könnyű keresztülvitele biztosittassék s a csapatok veszélyes meg­lepetésektől megóva legyenek. A vezénylet e tekintetben fontolóra vette a tavalyi bosz­niai tapasztalatokat is s most legkevésbé nem bízik a lakosság békés magatartásában; ellenkezőleg, rendszabályait úgy tette meg, egy bármily nem remélt esemény készület­­en il b­e találja. A­mi e portát illeti, ez meglehetős sze­­rny intézkedéseket tett a Detaláni ellenál­­leverésére. Az occupálni szándékolt helye­ken, Pribojban, Prepoljeban és Plevljeban sszesen két török zászlóalj van, melyből két zázad Plevljeben állomásozik. A törökök te­hát csekély mértékben támogatják csapatain­kat lázadás esetén. A­mi egyébiránt, szem­ben az osztrák-magyar katonai intézkedé­­ekkel, semmiesetre sem válhatik hátrányos­sá az occupatióra nézve. A pasalik lakosai egyelőre nyugodtan viselik magukat s a kormány a kémszemle bizottságtól igen kedvező jelentést kapott. Pribojból keltezett sürgöny jelenti, hogy lakosság barátságos hangulattal viseltetik kész élelmi­szereket s egyéb szükségletet tirtani az osztrák-magyar csapatoknak. Az­ztrák csapatok által megszállandó rész, a czimlsáknak észak nyugati felét képezi s a shop hegység által van elválasztva a szand­­ák felétől. A hegység nyugati oldalán foly a Lim folyó, keleti oldalán az Ibar. A fen­­sikon nem terem úgyszólván semmi növény­zet. Taslidsa a legkedvezőbb fekvésű hely a pasalikban s azt igen festői környék veszi körül, a Csetotiva, a Limnek egyik mellék folyója áztatja. Mintegy 3000 muzulmán la­kosa van, és félannyi orthodox görög Preje­­poljenak a Lim partján 2000 lakosa van, kik­nek fele orthodox, fele muzulmán. Burdarev igen kis helység, csak pár száz főnyi lakos­sággal. Ez csak annyiban nevezetes, hogy állomást képez Bjelpolje és Prejepolje közt. Az egyedüli közlekedési eszközök a Lim te­­rületen rész utak, melyeket az osztrák csa­patok azonnal jó karba fognak helyezni. Szept. - ről érkezett hírek a követke­zőket jelentik : Az osztrák-magyar csapatok tegnap délben a Han-Kovacs-hanig érkeztek, s ott ütötték föl első táborukat a novi haza­­ri szandsák területén. Az elindulás Csajni­­czából történt és Killies vezérőrnagy parancs­noksága alatt reggeli 6 órakor vette kezde­tét. A meredek és keskeny hegyi utakon nagy nehézségekkel jár az előhaladás. A Taslidsából érkező tudósítások ked­vezők. A gorzdi karaulában lévő török őrség csapataink közeledésekor elhagyta az őrhá­zat . Württemberg herczeg ,Han-Kovacsá­­ról tegnap délről a következőket jelenti : Kill­es vezérőrnagy hadoszlopa Csajniczáról reggel 6 órakor elindult s délelőtt 10 óra­kor Novibatár határára érkezvén, délben 12 órakor Han-Kovacsnál táborát felütötte. Gwo­­don és Han-Kovacsban lévő török őrök két órával előtte Plevlje irányában visszavonul­tak. A gyér lakosság békésen viseli magát . Obadich vezérőrnagy hadoszlopa felől, mely Priboj felé halad előre, eddig jelentés nem érkezett. Az eddig érkezett hírek csak a nagy természeti nehézségekről szólanak, melyekkel csapatainknak mindjárt az első órákban meg kellett küzdeniök. Teljes hadi felszerelésben vonulnak a katonák a kopár szíriek közt, a folyton emelkedő keskeny hegyi utakon, melyek néhol alig járható ösvényekké szű­kü­lnek. Bécsből ezeket írják az Eli-nek szept. 8 tól: Gróf Andrássy Gyula valószinűűleg szep­tember 25-kén adja át a külügyi hivatalt utódjának báró flaymerjenek. Ugyanakkor történik meg a változás báró Orczy Bélát illetőleg is, a­ki királyunk oldala melletti magyar miniszterségre lesz kinevezve s a kinek mostani helyére Kállay Béni ur fog lépni, mint külügyi államtitkár. Dóczy udva­ri tanácsos és Péchy udvari titkár urak meg maradnak régi állomásaikon. Mindezen vál­tozásokat megelőzi a Bismarck herczeg lá­togatása, mely alkalmasint 20 dikán lesz. És megelőzi egy közös tanácsülés, ő felsége elnöklete alatt, szept. 23 án, melyre hazaér­kezik — via Páris — Tisza Kálmán kor­mányelnök ur is. Gróf Andrássy Gyula azon­nal haza fog utazni és birtokán marad mind addig, raig a magyar főrendiházban érdemle­ges ülések nem lesznek, illetőleg a­míg a delegationális idény nem kezdődik. Lehet azonban, hogy felnéz Budapestre már az or­szággyűlés kezdetén, hogy bemutassa magát a szabadelvű pártkörnek, mint új tagot. A­ki őt látta, mind azt mondja, hogy jól néz ki és olyan vidám, mint az iskolásgyerek, ki néhány nap múlva megszabadul a tanter­mektől s kedve szerint járhat hegyen s völ­gyen át. Tegnap egy levelet kapott Salisbu­ry lordtól, ki a legszivélyesebb modorban fejezi ki sajnálatát, hogy megszűnik köztük a hivatalos érintkezés, melynek értékét, épen mert szavahihető és férfias jellemű egyének kapcsolata volt, az angol külügyér nagyra­­becsülte. A ma délután 3 óráig érkezett hiteles tudósítások szerint hadcsapataink minden baj nélkül lépték át a novi bazári határt és min­den ellenállás nélkül haladnak előre. A tö­rökök nem mulasztottak el semmit annak ki­tüntetésére, hogy velük egyetértve történik a megszállás . Huszni pasa is parancsot ka­pott, hogy ne egyelegjen Szarajevóban, ha­nem menjen a magyar-oszt­rák csapatokkal, kikkel mehet bátran. Legújabb. Szerencsém volt látni gr. Andrássy Gyulát s mondhatom úgy néz ki, hogy nem csodálkozom, ha senki sem hiszi el betegeskedését. Megvallom, én sem hiszem el. Idegei igényelhették a nyugalmat és ehez nem juthatott volna pusztán a — három vagy hat havi — szabadságidő által, mely a hiva­talos felelősséget mégis csak rajta hagyta volna mindenért azon idő alatt is. Az idegek ezen pihenési jogosultságán kívül azonban gróf Andrássy Gyula egészségi állapota és kedélye ne l­a­i­s se­n t r­i­e n­á dó sir­er. TARCZA, Romániából. Bukarest, aug. végén. (Folytatás.) A Mogosd­ közepe táján van a fejedel­mi lak. Egy­ egyemeletes épület, mely külsőleg n*gyon is egyszerűnek mondható és épitke­­zés tekintetéből legkevésbé sem különbözik a szomszédos házaktól. Ha nem volna ott a palota-örség és nem lobogna az ormon az ország zászlója, valóban w*g lehetne megkülönböztetni. . Nevezetes építmény az úgynevezett Col­­ch-torony, melyet állítólag XII. Károly svéd h­ely katonái építettek volna­ Ez az egyedüli pont, melyről az egész 1.081 lehet, mindenesetre oly látvány, e­z megérdemli azt a kis fáradságot, hogy *, ember a toronyba, mely jelenleg tűzoltó­­ronynak használtatik,felmászszon. szá­mt igy Bukarestnek még igen szép és szem­ű monumentalis épülete van, azt hi­­czisi ’ Teleles mondanom, de minthogy nem C8&lf°m .hatóbb részletezésekbe bocsátkozni, 1efm­ akarok még itt megemlíteni,hogy valóban jól berendezett kórhá­­boláot/n’, melyek alapitóik humánus gondol­­lem»zebb és méltóbb bizo-­ teitát teszik. intézaMmeg magán tan- és nevelő & h#i ■?* 'ben szép számmal vannak, melyek avasnak kétségtelen jeléül tarthatók. Orok­­y Bukarest az európai nagyobb vá­­orry BziQ vonalára törekszik, bizonyítja az, Tája TaQ v'zvezetéke és lóvonata vaspá­eren?omP** 8 Hotelei, majdnem a fényűzésig ezrel gazdagon kiállított kereskedései, .kJZfi.Retarak, étkező helyek, leginkább szép b#il,#Qéru8 boltjai akár melyik világvárosba Nem akarok tömjénezni, de hogy Ma­­nasses szavaival éljek: ,A­mi igaz, igaz!* Legnagyobb­­ részemről leginkább is érzett hiánya Bukarestnek az, hogy sem ivó, sem fürdő vize nincs. A piszkos Dumbovicza az egyedüli forrás, mely a város lakóinak ren­delkezésére áll. Van ugyan egy nagyon dicsőített kút a város déli részében, egészen küno, majdnem a határban az úgynevezett ,Filaretl-kút­, de ez nagyon természetes, hogy az összes la­kosságnak nem nyújthat ivóvizet. Tehát elől-hátul Dumbovicza, ennek pe­dig a vize oly zavaros, s undorítván piszkos, hogy szinte vastag belé, úgy annyira, hogy esetleges fürdés után mindig meg kell mosa­kodni. Az igaz, hogy a költőknek sok minden szabad, de azt hiszem, hogy még­is visszaélt a licentiával akkor, midőn a Dumboviczáról ezt írta: „Dumbovicza ape dulce Cine te be, nu mai se duce “ Isszuk tehát a pocsolya­vizet fil­­­­olva. Egy másik csapás pedig az a tenger­por, melyet daczára, hogy egész napon át ön­töznek, soha sem lehet lemosni. Poros és meleg helyen jó ivó- és fürdő­víz nélkül lenni nem tréfa dolog! Valóban minden tekintetben sajnálni le­het, hogy a román fejedelmek miért nem te­lepítették székvárosukat az alig 3 órányira (persze gyorsvonaton! de mi az egy magyar­nak ! ?) folydogáló hatalmas Duna mellé, a a­hol most Giurgevo virágzik. Nem akartak annyira az ország szélén lenni! Bizony ez is igaz ! No de mind hiába, ezen nem segít­hetni. Azért be kell érnem a sajnálkozással Habár Bukarestnek voltaképen semmi vidéke sincs, hová az ember kirándulhasson, hogy a­­zöldben* lehessen por nélkül, mégis magában a város területében számos mulató kertecskék vannak, hová a közönség össze­gyűl estvénként, hogy lehűtse magát. Igen ám, mert akár hiszik, akár nem, 1—2 óra s mindenesetre kell, míg az ember annyira | lehűl, hogy el tudjon aludni. E kisebb helyeken kívül van aztán az­­ úgynevezett .Cizmegiu* egy igen szép nagy kiterjedésű kert a város közepében, it­ta Sza­­mosújvár, és az úgynevezett .Chaussée* a város végén, az északi részében. A „Cisme­­giu* a Plebs sétahelye gyalog, míg a­ Chaus­­sée* egy hosszú fasor, az a hely, hová azok mennek, kiknek kocsijuk van: 6—9 vagy 10 t­áig tart a kocsikázás. A Chassée különösen vasár- és ünnep­napokon annyira látogatott, hogy a kocsisor szinte beláthatta. Fogat fogat után nyargal majdnem egymás hátán,m oly lármát csinálnak, hogy az ember saját szavát sem hallja. Az életmód nemcsak a magán háztar­tásokban, de általában véve, teljesen utánoz­za a párisit. Az ember e­lve virágzik, mint a tök. Ezt az életmódot különben az éghaj­lat is némikép szükségessé teszi, mert hat nappal igen meleg van. Látogatás, mulatság, minden nagyobb­­szerű vállalat diner — után, azaz estve 9- kor kerül sorra. Éjfél előtt lefeküdni: olyan nincs, 9— 12-ig vagy 1-ig rendesen minden tiszteséges ember fenn van. A Mogosoi- Boulevard csak amúgy hem­zseg a járó­kelőktől, mint a kocsiktól persze csak nagyon szép időben, mert egy néhány gyamis jelleg már elég arra, hogy a közön­séget visszariassza. Ezek az estvéli revüe­k nem is olyan rosszak. A­ki ezt megunta, elmehet a „Theatru Dacia“- „Jardis Staori“ vagy Jardin „Rat­­ca“-ba még mindig elérkezik, mert az elő­adások rendesen 10 kor kezdődnek. A­­Dacia* egy varieté ,kery téli és nyári színház, hol egész internationális elő­­adások tartatnak, mennyiben különböző nem­zetiségű és minő­ségű mű­vészek vendégszere­­pelnek. Az előadás igazán változatos, egy este opera, vígjáték, couplet, ballet, gymnae­­tica, köté táncz stb. és nem tudom még mi­féle dolgokat lehet látni. .Jardin Rascau-ban zeneestélyek van­nak. (Séta hangverseny) Jelenleg Ziehrer van itt zenekarával Bécsből. Ez már solid és ele­gáns időtöltés. A legelőkelőbb társaságot lát­hatni itt, fényes toilettekben. .Jardin Stavoi,* ezt voltaképen legelöl kellett volna említenem, mert legmulatságo­sabb. Egy kis franczia társaság igen sikerült vaudeville féle előadásokat tart, s mindig csakugyan megérdemelt pártfogásban ré­szesül. .Union Suiese*. .Jardin Quichard“ stb. még nem vagyok egészen tisztába magam­mal, mind meg annyi mulató hely, hová es­ténként ellátogatni lehet. Tessék választani, kinek kedve van. Persze ezek mind olyan dolgok, mihez pénz kell, még­pedig bőven. Egy pont van, miben Bukarest estcel­­lál, s ez a drágaság. A legkisebb ár, melyet az előkelőbb hotelekben egy étkezésért fizetni kell, 10— 15 frank. Egy tisztességes garcoti lakás bú­torozva, havonként 120 frankért, azt mond­ják, jaj de olcsó. No én nem találom annak. Minden esetre olcsó az­­orosz idők“-hez arányosítva, melyről valóban mesés dolgokat hallottam, így például egy bizonyos tönkrejutott Hotelier nemcsak kihúzta magát a sárból, hanem jelenleg évi 75.000 frank biztos tisz­ta jövedelem felett rendelkezik. Én persze csak s­ok kézből tudom, s azért jót nem ál­lok a dologért. Én tehát határozottan megmaradok abbeli állításom mellett, hogy bizony drága itt az életmód Legolcsóbb a bérkocsi, no ez ugyan nem tartozik voltaképen az életmódhoz, de ez ir egy oly articulus, mely számítás alá esik. Buka­restnek annyi a bérkocsija, hogy majdnem hihetetlen. Én magam láttam Nr. 635-öt. Aditólag 700 vagy 800 lenne. A bérkocsik mind kettős fogatúak és igen elegánsak, kü­lönösen az úgynevesek „lipovnerek“ (oro­szok) fogatai feltűnő tiszták, csinosak, pora­pás lovakkal, úgy annyira, hogy elején mind meg­annyi privát fogatnak tartottam. A ko­csisok valamennyien kitünően hajtanak, de ügyetlenek, mert a főbb helyeket kivéve, az utczákat nem ismerik s igy az ember mindig maga kell hogy vezesse. Jobb vállra ütés: jobbra, bal váll ütés balra, — s a háta kö­zépen ütés megállást jelent. Ha ezek a je­lek elmulasztatnak, a­­birjar* — ez a ne­vük — ki hajt a világ végéig, meg sem­­ az operencziáig. Minden félóra e városban 1 franc. Valóban oly olcsó, hogy existentiájukat majdnem hihetlennek tartom. Pedig dehogy, sőt vannak közöttük tőkepénzesek is, kik bársony kaftánban ülnek a bakkon. Én ezt csak úgy tudtam magamnak megmagyarázni, mikor láttam, hogy még a szakácsnők is frakkerben járnak. E kis vázlatból láthathatja a szíves ol­vasó, hogy B. egy fejlődő főváros, hol nyu­gat kelettel sajátságosan vegyül, s hol jó pénzért mindent lehet kapni. Különös jelen­ség, hogy úgy nevezzem a „bolygó férfi kö­tik“, kik egész napon át kora reggeltől ké­ső estig gyümölcs, vetemény, egyszóval élelmi­szerekkel teli kosaraikkal az utczákon bo­lyongnak, s utálatos kiabálásaikkal az embert néha az idegességig beszantják. A­mint már előbb is említem, bevonu­lásomat nagy pénteken tartotta un. „Grand Hotel du Boulevard“ volt a jel­szó. Mi volt természetesebb, hogy átöltözés után, daczára a majdnem 48 órai utazásnak, azonnal kijöttem a Mogosoi-ra. Körülbelől 6'/* óra lehetett, midőn egy­szerre csak valami testőrségnek látszó lovas csapat ragadta meg a figyelmemet, utána sok kocsi. Azonnal valami udvari menetre gon­doltam, s combinatiom csakugyan jó volt. A fejedelem a Metropolitai templomba ment kíséretével együtt a nagypénteki isteni tisz­teletre. Azt hiszem, hogy teljesen feleslegesbe­n mégis megemlítem, már csak a rendért is, s hogy itt a­­görög nem egyesült vallású az uralkodó, s az időszámítás is az orosz nap­tár szerint történik, mi reánk kath.-ra any­­nyiban kellemetlen, hogy rendesen két dátu­mot kell írni ó és uj styl-ben. (Vége köv.) A brassó-tömösi vasút. PERCZEL MÓRTÓL. (f­öld­ra izt a magyar mérnök- és építési-ügylet ko­lozsvári szakülésén.) Tisztelt szakülés, tisztelt tagtársak ! Különös szerencsémnek tartom, hogy a braszó tömösi vasút építését, — közvetlen ennek megszemlélése előtt, a tisztelt tag­társak által, — ismertethetem meg; és pe­dig egyrészt azért, mert felhasználhatom ezen alkalmat a brassó-tömösi vasút építésénél közreműködők nevében, t. tagtársakat a leg­­szívélyesebben üdvözölni és őszinte köszöne­­tünket kifejezni azon érdekeltségért, a­mely­lyel ezen vasút építése iránt viseltetnek , más­részt pedig azért, mert így rövid előa­dásom, minden önálló érték hiányának daczá­ra, talán útmutatóul szolgálhat a részletes megtekintéshez és ennek folytán némi érde­keltséggel bírhat a tisztelt tagtársak előtt. Mielőtt azonban a vonal legfontosabb építményeit szemügy alá venném, engedjék meg, hogy egy pár általános észrevételt te­gyek, és­pedig úgy e vasút czélja és kelet­kezése, mint általános építési viszonyaira nézve. A brassó-tömösi vonal, Magyarország­ban fekvő részét képezi a részben kiépült, részben épülőfélben lévő brassó-plojesti va­sútnak, mely össze fogja kötni, a magy. kir. államvasutak keleti vonalát a már létező Bu­karest Proest Galatz vasúttal és igy helyre­állítandja az eddig hiányzó vasúti összeköt­tetést Erdély és Románia közt; továbbá a most közelebb kiépült temesvár orsovai va­súttal együtt a magyar vasutak összekötte­tését fogja képezni a Román vasutakkal. Azon reményeket taglalni, melyek ezen vasúthoz fűződnek, mint a­mely,­­ az épp említett korábban szült testvére, a Temes­­vár-orsovai vasút daczára, a nemzetközi for­­galmat a magyar államvasutak keleti vona­lára fogja terelni, és ennek folytán ezen nagy költséggel létesült vonalat az eddiginél jö­vedelmezőbbé fogja tenni; vagy azon aggo­dalmakat fejtegetni, mely szerint, a Temes­vár orsova, vasút létesülése folytán, azon át­menő forgalom is, mely eddig , azon idő­szakokban, a­melyekben a Dunán közlekedni nem lehetett — a magy. államvasúton át vette útját, ezután el fog ettől vonatni ;mon­dom, ezeket tárgyalni nagyon messze vezet­ne azon czéltól, mely végett itt összegyűlve vagyunk. Megelégszem tehát azon, úgy hi­szem, maindannyiunk által érzett óhaj kifejezé­sével, hogy bár az első és ne az utolsó fel­tevés nyerje igazolását a jövőben. Azonban, nem csak mint kiegészítő része a fővasútnak, bár a brassó-tömösi vasút értékkel hanem mint a Brassó és Románia közti kapocs Erdély összes dél és keleti részére kiválólag fontos. Évek óta igen nagy locális forgalom létezik Brassó és környéke és Románia közt. Nyá­ron át számos család látogatja meg az er­délyi fürdőket, továbbá a kereskedők üzleti összeköttetéseiknél fogva igen gyakran köz­lekednek Brassó és a román városok közt, úgy hogy mindig élénk személyforgalom volt a két országot összekötő után. Az árufor­galom pedig, mely mint import, Erdélyben, nyers terményekből u. m. gyapjú, bőrök, ga­bona, nyers petróleum, mint export, Erdély­ből pedig : posztó, kötelek, csizmák, szeke­rek és más ipartárgyakból áll, nagyobb ki­terjedést ölt fel, így a múlt években a Bras­só tömös-bukaresti országúton, a tömösi Veszteg-intézet és vámhivatalok feljegyzé­sei szerint, a behozatal évenkint circa 360,000 métermázsa, a kivitel pedig circa 68,000 m­étermázsára tehető. Azon kívül a múlt év­ben 69,500 személy jött be és 79,000 szem­­­mély ment ki e határon. Mind az áruforgalomra, mind a sze­mélyforgalomra nézve pedig vasutunk léte­sítése, csak élénkítőleg hathat és hat is. Da­czára annak, hogy vasutunk folytatását képe­ző predeál plojesti vonal, Sinaia, Kimpioa része még nincs kiépítve, a brassó-, prede­­al-, sinaia és kimpina-plojesti vonalrészak f. é. jun 10-én nyilvános forgalomba léptetése óta igen tekintélyes szaporodás észlelhető a múlt évekkel szemben a két ország közti személyforgalomban és nem szenved kétsé­get, hogy a hiányzó rész megnyitása után ezen szaporodás csak öregbittetni fog. Továbbá az áruforgalomnál 19. mely.

Next