Magyar Polgár, 1879. július-december (13. évfolyam, 148-291. szám)
1879-09-16 / 211. szám
XIII. évfolyam. ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK: Egész évre...............................16 frt. — Félévre......................................8 frt. — Évnegyedre.............................4 frt. — Egy hóra.................................1 frt 50. Noranunt, tut .noil kiln as ki. bKrcikmok: _________________HirfaAru#b.n .oronkéttl 1 frt. 211 dik szám. Kolozsvárt, kedd, 1879. szeptember 16. MAGIAR POLGAR POLITIKAI NAPILAP. HIRDETÉSI DUAK: ötaiOr h.itbo.otl gtnnondsor, rtfj UrtIHJiik tn A kr. NAGY HIRDETÉSEKNÉL KEDVEZMÉNYEK. Ki.Imi hlnUU. uUn 10 ki. ktlOn ■■LmM.tlk. BTILTTER: K „Maiymr Polgir“ »07#i itfeuimak in T kr. NMkImII bekKIKItt klUwHyit Hk HdlWnk, loimrotak ki<Ml |ltt Imtok in (••uutatk tl. HutbilMlM ktzIriM ilitaik rUua. (bovi > Up wlUni w*il.l»7«k liMmUk.) KIADÓ-HIVATAL : K Lrot» ilMi klipnti IrtKA-Jibu, tétér |r TiUkl Dunk».bárbon u .MAoMéti pék.Ik, UrMInk, ojUMéti nikkofc lottind k.) SZERKESZTŐSÉGI IRODA : Az iparos viszonyok reformjához. Mindig abban a véleményben voltam, hogy iparviszonyaink egyoldaluap nem javíthatók. Nem elég a felülről jövő, nagyobb szabóm országos intézkedés alulról, maguk az érdekelt körök is sorompóba kell hogy álljanak. Itt is áll, sőt talán inkább mint más helyen, hogy : segíts magadon, s isten is megsegít. A felülről jövő országos intézkedések jellege mindig általános, de az, mit maguk az iparosok tesznek, kik saját viszonyaikkal, szükségeikkel, bajaikkal legismeretesebbek — mindig viszonylagos, s mint ilyen, közvetlenebbül, gyorsabban ható. Nem kizárja, hanem kiegészíti egyik a másikat. Ezért én azt hiszem, hogy iparosaink leghelyesebben tesznek, ha nem várnak mindent a kormányoktól, s nem akarnak egyszerre mindent elérni, mint az ezeregy éjszakai mesék hősei, vagy hősnői, hanem maguk látnak munkához, a társadalmi utón, de rendre, porszemenként igyekeznek összehordani azon alapokat, melyeken a kormányokkal való öszhangzó együttműködés a virágzóbb iparviszonyok épületét majdan fölemelendő lesz. Ily aprólékosabb, de az egészre nézve mégis nélkülözhetlen javítandók léteznek az iparossegédek intézményében, a bajok fölismeréséhez okvetlen szükséges az önismeretéhez pedig csak a tényállás kérlelhetlen rajza által jutunk, — kerüljön bár ez keserű igazságok leleplezésébe is. Legyezgetéssel beteget nem gyógyítunk , de a keserű orvosság használhat. Iparos ifjaink nagyon roszak. Átalában beszélek, tisztelet a kivételeknek! — Ezek aránylag valóságos fehér hollók ! Szóljon mellettem egy kis statistikai adat. Korunkban a számok a legnagyobb Deopathenenek. Csak a kolozsvári kapitányság, mint I. fokú iparhatóság előtt is a folyó évben e mai napig 74 iparügyi per merült föl. Ezekből legaláb 60 esetet bizonyosan a segédek rosszasága provokált. Adjuk ezekhez azon eseteket, melyek ellátási ügyszámokat nem nyertek, hanem rövid uton szóbelileg intéztettek el; végre azokat, melyeket idegen hatóságok megkeresései idéztek elő , s előttünk áll a fentebb merésznek tetsző meztelen igazság a maga szomorú valóságában . Különben nem szorultam én hosszú bizonyítgatásra: valahány iparos, mindmeganynyi tanúm e részben ! Van e sajnos körülményben némi része a ipartörvénynek is. Manasses hírhedtté vált mondása: „ami igaz, az igaz!“ ide is talál. A régi czeh rendszer alatt e tekintetben volt annyi jó, hogy a segédek egyfelől 42 egyes műhelyekben, másfelől a czéh elől járók bagatell tárgyalásain mintegy szorosabb érintkezési pontokat nyertek az iparosokkal bemben; a ezáltal, míg egyfelől úgyszólva Családian érzelmeket, erényeket szívtak magukba, addig másfelől saját helyzetük jelen* ségéről is tisztább fogalmakat szereztek, ** őket érdeklő Ügyekben organikus tényezőkké lettek, önbecsérzetük szilárdult, irányuk komolyodott. Az ipartörvény iparos és segédek köz *■ a műhelyen kívül minden szervesebbsszeköttetést megszüntetett; azt pedig, mik tekintetben, de modernebb szellemben a céheket lett volna hivatva pótolni, t. i. a Mulatok és bizottságok alakításét, nem tette kötelezővé. 1 % a segédnek kevés alkalma van csa **8 erények elsajátítására, s köztéren a saját ügyeibe való befolyásra. Ipartársulatok- s még inkább iparbizottságokban szavazt le saját ügyeiben; az ambitiót keltene benne, tanulna, komoly irányban foglalná e magét, s a „vének tanácsában” szive és értelme nemes irányban pallérozódnának ; mig ez alkalmak hiányában helyzete által voltigeant-életre van utalva: ahogy szerszámát leteszi, ott hagyja a családi kört, mely régebben második „otthona” volt, csapong errearra, míg reggel felé munkaképtelen mámorral vetődik haza. Ily körülmények aztán csak is a mostani segédeket teremtik. De hibásak ez ügyben az iparosok is. Ahelyett, hogy a segédeket vezetnék, közös ügyeikben tájékoznák, szóval: a jövendő iparosait nevelnék, közönyösen kizárják azokat köreikből, s tüntetőleg távol maradnak azok egyesületeitől. Pedig a társadalmi és társulati érintkezéseknek kiszámíthatlan előnyei volnának. Másfelől a magánérintkezéseket, a segéd és munkaadó között levő viszonyt sem használják föl elég lelkiismeretesen arra, hogy a segédekbe komoly ambitiót, munkakedvet, szolid magaviseletet teremtsenek. Csak dolgaikat végezzék, nem bánják, ha azon túl akár czigánykereket hánynak rá. Pedig az nyilvánvaló, hogy azon ifjú, ki tegnap még mint tanoncz, bizonyos fegyelem és felügyelet alatt állt, ma, mint segéd, nagyon könnyen, s a sok alkalom miatt túlságos könnyen téved rész útra, ha minden átmenet nélkül egyszerre saját szárnyaira bocsáttatok. Itt az iparosoknak, mint munkaadóknak volna azon nemes feladatuk, hogy az ipartörvény azon másik hiányát, miszerint segédek részére iskolákról nem gondoskodott, némileg pótolják a zsenge ifjakkal szemben úgy a szakoktatást, mint a magaviseletét illetőleg. Az ifjaknak szerte a hazában vannak egyesületeik, de az „öreg” iparosok ezekkel szemben meglehetős ridegen viselik magukat a helyett, hogy a mivelődés és helyes irány javára jóakaratú vezérszerepeket vinnének azokban. Pedig mindez nemcsak az ifjaknak, hanem saját maguknak is érdekükben állana. Gondolják csak meg, mily sok hátrányt, kárt, boszaságot kell elszenvedniük a segédek roszasága miatt, míg ellenkezőleg, ha a segédek javítására ők is megtennék a magukét, nagy részben mindettől meg lennének kimérve ! De utoljára is leghibásabbak maguk a segédek ! Törvénynyel szolid magaviseletet, munkakedvet, szorgalmat, nemes ambitiót, önbecsérzetet senkibe se lehet önteni. Márpedig öreg hiba az, hogy a legtöbbnél ezek hiányzanak. Megalkotják egyleteiket az önképzésre - aztán tekéznek, kártyáznak, énekelnek, s hálóznak czégük alatt, de balterjes szellemi és erkölcsi irányban vajmi keveset mozognak. S ha mozognak is, többnyire tévesztett irányban. Felolvasásokat rendeznek csillagászatból, történelemből, jogból, de az őket közvetlenebbül érdeklő szakraák elsősorban való nailaelését elhanyagolják. Ez még mind hagyján, ha volna ez egyesületekben lélek, valami oly delej, mely fölvillanyozná a benlevőket, a vonzani a kívül állókat; s ha volna azoknak az egyesekre erkölcsi hatásuk, mely által a javítás föladatának fele utját elérték volna. Egyesületeik e hiányaitól eltekintve, az egyesekben is sok hiba van. De ki győzné mindezt leírni! Akkor minden egyesről külön képet (fájdalom, nem fényképet) kellene rajzolnom. Általános jellegű hibák gyanánt a kényelműség, restség, korhelység tűnnek ki, melyekkel sokszor úgy befonják a szegény iparost, hogy ez alig tud kibontakozni hálóikból. Inkább áldoz, csakhogy meneküljön ! Mindez így nem maradhat sokáig ! Egy dologtalan , kapa kasra kerülő proletárhad ütné föl fejét a társadalomban, a oly üszög fejlődnek iparviszonyaink jó reménynek indult csiráin, hogy évtizedeken át ne hevernék ki. Ám itt a kép. Nyugodt vagyok az iránt, hogy nem idézek falra ördögöt, úgy adtam, amint 3 év óta napról-napra, csaknem óráról-órára láttam, hallottam és tapasztaltam. Nem akartam e sorokkal rémizgetni, hanem ébreszteni. Engem tisztán csak az iparügy iránt való őszinte érdeklődés vezérel. Hanem e bajokból is vannak kivezető utak. Csak a halál ellen nincs orvosság. Itt mik volnának a teendők? Ez iránt is koczkáztatom szerény nézetem nemsokára. Tussai G. A brassó-tömösi vasút. PERCZEL MÓRTÓL. (Fölolvasta a magyar mérnök- és építész-egylet kolozsvári szakmájén) (Folytatása és vége.) Az alagútba szivárgó víznek levezetése czéljából, a pályatengelyben és pedig az alagút kijárati részében, hol a felpuffadó agyagpala fordul elő nagyobb mennyiségben, a kapuzatnak hozzászámitásával együtt, öszszesen 41 drb. gyűrűben külön falazott vízlevezető csatorna állíttatott helyre, melynek hosszúsága kereken 343 folyó métert tesz, míg a fennmaradó 594 méternyi hosszúságú alagúti részben összegyűlő víznek lefolytatására a hegységből csupán a szükséges mélyedés kirepesztetett. A falazásnak vizmentesitése összesen 68 drb. alagúti övnél vált szükségessé, melyeknél 32755 f. mtr. bolthajtás és 100 90 , , , és elrenfal biztosíttatott, végre 50341 □ mtr. nyi téren locális vizszivárgás elleni biztosítás történt. Megemlítendő végre, hogy az alagút belsejében 14 drb. fülke állíttatott helyre, kereken 50 méternyi távolságban egymástól, melyek elhelyezése úgy történt, hogy felváltva egyszer a pálya jobb, másszor pedig annak baloldalán fekszenek. Hogy a brit műépíttvénynél teljesített munka nagyságáról is némi felvilágosítással szólg djak, felemetem még, hogy a tiszta alagúti csőnek (tehát a kapuzatok még helyreállítandó homlok és mellfelfalazásai és a csatlakozó támfalaktól eltekintve) t. i.a 102 drb. alagúti gyűrűnek, 14 drb. fülkének 343 folyó méter vízlevezető csatornának, a kereken 35 f. m. fenékboltnak és a készült idom szerinti vizmentesitésnek helyreállításához mintegy 14000 kbmtr. falazásnak készítése vált szükségessé, melyből csupán circa 2630 kbmtr. falaztatott téglából, a többi 11370 kbmtr. pedig részint megdolgozott, részint pedig közönséges terméskőből. Megdolgozott kövekből a gyűrűk alapzata, ellenfala és bolthajtása, továbbá a fülkék, fenékboltok és a vízlevezető csatorna fedlemezei készültek, míg a nyers bányakövek a vízmentesítések és hátfalazások készítésénél és a kitörés folytán támadt üregek újbóli kifalazásánál lettek felhasználva. Miután az első alagúti gyűrű falazása 1876. év deczember hó 11-én kezdetett meg, az utolsó pedig 1878. év julius hó 30-án záratott, a kimutatott 14000 kbmtr.-nyi falazásnak készítése kereken 20 hónapot vett igénybe, mely szerint a falazásnál az átlagos havi teljesítmény 700 kbmtr. és a 937 méternyi hosszúságnak megfelő elosztása szerint kereken 48 fmtr. alagúti csövet tesz ki. A kis alagút, bár méretre nézve elenyésző a nagy alagúttal szemben, csak 106 folyó méter hosszú lévén, külön említést érdemel azon nagy hegynyomások következtében,melyek ennek kivitele alatt fordultak elő. Már az altorna keresztülhajtása alkalmával meggyőződést lehetett szerezni az anyag átázottságáról és azon nagy nyomásról, mely ebben előfordul, olyannyira, hogy veszélyesnek tetszvén ebben, a brassói végén — eredetileg tervezett bevágást egész kiterjedésben végrehajtani, a 88 méter hosszra tervezett alagut elhatároztuk meghosszabítani Brassó felé. Ezen alagút, mely egészen 275 mtr. sugaru ívben és 25 °/os emelkedésben esik, a határszél felé eső rövid része kivételével, átázott kék agyagban fekszik, mely, a mint előbb emlittetett, az altárna úgy mint az egész szelvény kitűzése alatt és után, a dúczolást, úgyszintén mint a foganatban lévő falazást legnagyobb mértékben fenyegette. Egy a 2-4 mfr. magasságú, úgyszólván keret-keret melletti dúczolással ellátott alárna folytonosan nyomult össze, és már itt is csak nagy nehézséggel lehetett a hegy nyomását ellensúlyozni. Az összenyomulási veszély az egész szelvény kitűzésénél természetesen igen nagyobbodott, és daczára annak, hogy ezt előre látván ezen alagút egyes gyűrűinél 12 drb. 8%, sőt 80 centiméter vastagsággal biró korona-gerendát alkalmaztunk, hogy egyes gyűrűkben a támasz-oszlopokat (Ständer) és középgerendákat (Brustschwellen) egy méternyi távolságban helyeztük el egymástól, esetek fordultak elő, hol a koroka gerendák összetörettek a rájuk nehezedő nagy nyomás által. Mindamellett azonban, amint a t. tagtársak meg fognak győződni, semmi deformálták sem észlelhetők a falazásban, amit a használt jó minőségű falazási anyag szorgos kivitel és kemény duczoláson kívül annak vélek tulajdonítani, hogy úgy a kitörés az egyes gyűrűkben, mint ezeknek kifalazása, nagy erélylyel hajtatott végre és eszerint, a nyomó hegynek nem volt ideje nagy mozgásba jönni. Ezen alagútban vagy magyarós és apáczai mészhomokkőből, vagy congloraerát kő használtatott a falazásnál, és ezen falazás kivétel nélkül a 70 centiméter bolthajtás vastagsággal biró és fenékbolttal ellátott szelvény szerint történt. Továbbá szemben a nagy mennyiségű vízzel, mely a hegyben találtatott, minden egyes szelvény vízmentesítéssel láttatott el. Mielőtt ezen, a brassó-tömösi vasút építéséről tartott értekezést befejezném, lehetetlen nem emlékezni meg azon egyénről, ki ezen vasút tervezését és építését berendezte, kinek fővezetése alatt kezdődött ezen építkezés, szellemében folytattatott és kinek útmutatásainak és intézkedéseinek kell legelsősorban azon eredményeket köszönni, amelyeket e vasút építésénél elérhetünk, értem igen tisztelt tagtársunkat Nagy János urat. Továbbá egy igen kellemes kötelességnek teszek eleget, midőn megemlékszem azon hivataltársaimról, élükön Bachmayer József osztálymérnökkel, kikkel szerencsém volt ezen építési időszak alatt együttműködni, és kiknek ernyedetlen munkálkodása, ügybuzgalma és kitűnő szakavatottsága ez alkalommal is ékesen bizonyítják, hogy a magyar mérnökök minden tekintetben kiállják a párhuzamot legjobb külföldi szaktársaikkal. A vállalatnál működő honfitársaink is fényesen bebizonyították, hogy a rájuk bízott érdekeket tökéletes odaadással tudják védeni, és feladatuknak teljes mértékben képesek megfelelni. Külföld, London, szept. 13. A „D. Tel.“ szerint az emirt kényszerítették, hogy a lázadókkal működjék Anglia ellen. Berlin, szept. 13. A porosz kormány ismét megkezdte erődítési munkálatait az orosz határon. Két hét előtt, midőn a német orosz hírlapi harcz legélesebb volt, a munkálatokat siettették. Ezzel összeköttetésben áll Mo 11 -e legújabb utazása az orosz határra, ki a munkálatokat megszemlélte. London, szept. 13. A „Reutter Office” múlt hó 26-ról jelenti Fokvárosból, hogy Wolseley tábornok egy a zulu főnökökkel tartott értekezleten kijelente, hogy szándékában van a zuluk országának kormányzásával a független főnököket bízni meg. A béke létrejöttének egyesegyedüli akadálya abban rejlik, hogy Csetewayo király még eddig nem fogatott el. London, szept. 13. A „Daily Telegraf“ jelenti Simlából, hogy Roberts tábornok 4 ezredből álló erősítést kért. Athén, szept. 13. A görög küldöttek utasítást kaptak, hogy fogadják el a török küldöttek javaslatait és azoknak a 13 ik jegyzőkönyv tartalmával való különbségének megállapítása után távozzanak el Konstantinápolyból. A magyarországi reformátusok egyetemes konventjének gyűlése. Debreczen, szept.12. A konvent tegnap befejezvén a zsinati előmunkálatok tárgyalását, melyeket a bizottság javaslata alapján el is fogadott, ma kiválólag a köznevelés és közoktatás szervezetének szabályzatát tárgyalta. Megelőzőleg azonban némely személyes kérdés elintézése után a konvent tagjai megválasztására vonatkozó módosítások, melyek — mivel a választások módozatainak megállapítása az egyházkerületekre bízatott, most szükségesekké váltak. Molnár előadó javaslata szerint csaknem változtatás nélkül fogadtattak el. József főherczeg megérkezése alkalmából Révész indítványára pedig elhatároztatott, hogy a püspökökből s a főgondnokokból álló küldöttség, kikhez még mások is csatlakozhatnak, tisztesednek neki. Ezután Nagy Péter, mint a bizottság elnöke, bemutatja a ref. egyházban a köznevelés és közoktatás szervezetének szabályzatát, kéri annak tárgyalását s egyúttal a konventi bizottság munkálatát befejezettnek nyilvánítja. Molnár Aladár felemlíti, hogy noha ama bizottság, melynek részletes jelentéstétel végett javaslata kiadatott, nem mondhatott még véleményt a felett, — mégis óhajtaná, a mennyiben a konventnek minden tagja ismerheti már annak czélját s irányát: nyilatkoztassa ki a konventi javaslat alapeszméi felett véleményét és leplezetlen nézetét annak elvei, különösen általános irányára nézve, minek megtörténtével a javaslatot az egyházkerületeknek kéri kiadatni. Könyves Tóth Mihály az általános elfogadáson kívül még legalább a fokozatos felügyelet kérdését óhajtaná tárgyaltatni. Elnök felteszi a kérdést, hogy elfogadtassék -e ezen javaslat átalánosságban tárgyalás alapjául ? Elfogadtató. Antal Gábor a szervezetet nem tartja egésznek, szükségesnek tartaná oly átmeneti intézkedések alkotását is készíteni, melyek a fokozatos életbevizetést tárgyalnák. Molnár Aladár emel újra szót, s kéri a konventet, „hogy ha javaslata a részletes tárgyalás alapjául elfogadtató, s az egyházkerületeknek kiadatik, valahogy oly intézkedések ne tétessenek, melyek a szervezet kivitelének akadályul szolgálnának. Sürgeti a zsinat összehívását, ha azonban az tőlünk nem függő akadályok miatt eszközölhető nem lenne, indítványozza, hogy bízzék meg az egyházkerületek a conventet, hogy ezen iskolai ügyünk szervezeteiét tárgyszó javaslatnak már az 1880-ik évben leendő életbeléptetésére minden lehetőt elkövessen és törekedjék. A konvent tehát általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta Molnár Aladár javaslatát, s a részletes tárgyalás előtt azt közölni határozta az öt egyházkerülettel azon felhívásal, hogy 1880. tavaszig nyilatkozzanak felőle s akkor hatalmazzák fel a konventet, hogy ha most zsinat össze nem jöhetne, a konvent állapítsa meg közoktatásunk szervezetét ezen javaslat értelmében , azt léptesse életbe már az 1880/81 diki tanévre. Ezzel az iskolai ügyet végleg elintézték. Imre Sándor beszámoló beszéde (A kolozsvári t. egyetem szept. 11 -ki megnyitásitanepályén.) (Vége.) Ezenkívül több kisebb mértékű javítási munkálat létesült. Az élet- és kórvegytani intézet egy helyiségét új deszkapadozattal láttuk el, a vegytani intézetnélhasonló munkát létettünk, a leíró és tájboncztani intézet gázvezetését megbővíttettük. Az egyetemi tanácsterem részére, egy díszes porczellán kemenczét állíttattunk be, egy csontszárító és bullakamara építését a boncztani intézet mellett, a physikai intézet előadási termének boltive lebontatását, szakkatárral ellátását megindítottuk, valamint az állattani szolga lakásának kitataroztatását is. Ezenkívül a tm. minisztérium 1. Az élettani intézet felszereléséretaneszközök és buvárlati műszerek beszerzése végett 600 irtot engedélyezett. 2. A jogkari dékáni hivatal múlt évben megjavított bútorai költségében 265 forint 44 kr. 3. A bölcs, kar dékáni hivatalszobája bútorzata igazítására 150 frt 40 krt. 4. A mechanikai műhely számára 1 kör osztó stb. megszerzésére 1500 forintot. 1. Villanyos órára 503 forint 90 krajcsárt. 6. Nyári javításokra és tisztogatásokra 100 1 frt 90 krt.