Magyar Polgár, 1880. július-december (14. évfolyam, 149-303. szám)

1880-09-11 / 210. szám

általános futást. Az angolok 15 mértföld­­nyire üldözték őket. Roberts tábornok kiköszörülte tehát az angol fegyverek csorbáját. Azért mégis igaz, hogy az indiai hadsereg igazgatása igen hiányos. A kormány politikai biztosai katonai rendeletet adnak ki, a tábornokok nem tudják mihez fogjanak, alárendelt ágensek vezetik a dandárokat. Madaine hadnagy albumát a­ki fogva volt Ejub kán táborában, megtalálták az ango­­lok. A napló aug. 15-kéig terjed; Madaine panaszkodik naplójában, hogy a táborban való érkezéséig rosszul bántak vele. Ejub a csata napján délelőtt 11 órakor mene­kült és a táborban hagyta Madam­et és hat sepoyt. Egub kán menekülése után az őrök összeszedték a foglyokat, hogy kivé­gezzék, öt sepoy azonban megmenekült. AZ OROSZ GZÁR ÚTJA. A czár elutazásáról délre ezt írja a „Daily Tel.“ Szentpétervárról . Azon rend­kívüli óvóintézkedések, melyeket az orosz hatóságok a czár élete biztosítására meg­tenni szükségesnek láttak, eléggé mutat­ják, hogy mily siralmas állapotok vannak egy oly névleg czivilizált államban, a­mely­ben egy despota uralkodik. Minden kép­zelhető napot kitűztek az elutazásra s min­dig megváltoztatták a határnapot. Udvari vonatok tartottak készen mindhárom vona­ton, a­melyek a Krim felé vezetnek. Vé­gül a charkovi irány fogadtatott el. Ámbár a czár csak vasárnap este hagyta el Szentpétervárt, azért már szom­bat reggel óta a négyszáz mértföldnyi vo­nal egész hossza, a­melyen a vonatnak el kellett haladnia, katonákkal, parasztokkal és rendőrséggel volt körülvéve. Minden 120 lépésnyi távolban őr állott hajnaltól napestig. Legalább is 9000 mezei munkás vonatott el sürgős aratási munkájától, hogy a vasútnál őrködve üresen töltse idejét. A katonák száma pedig, kik a pa­rasztokon kívül szintén a vasútnál őrköd­tek, mértföldenkint legalább tízre ment, s tizeken kívül ki volt rendelve az egész vo­nal mentén levő városokból az összes rend- és Csendőrség ; nem mondunk sokat, ha azt állítjuk, hogy legalább is 40,000 em­ber volt felállítva Szentpétervártól Simp­­hersig a czár élete felett őrködni. A vo­nat nem állt meg Moszkvában s gyorsan elhaladt az egyes állomások előtt, csupán Charkovban állt meg minden várakozás ellenére. S itt a czár kiszállt kocsijából és Lorisz­ Melikov kíséretében a déli tá­borba ment szemlét tartani, mely mintegy 20 mértföldnyire esik a várostól. Az éjszakát a táborban tölté a czár s aztán másnap délfelé tért vissza Char­kovra. Itt a nihilizmus ős fészkében fel­tüntets ideges volt a czár, midőn kocsija a város utczáin áthajtatott A kocsi előtt egy század kozák vágtatott, a kocsit pe­dig mohamedán cserkeszek vették körül, kiket megbízhatóbbaknak tekintenek, mint az orosz keresztényeket. Szomorú és ne­vetséges volt e látvány, hogy igy kell a minden oroszok czárjának szökve utaznia,­­mír mellett ment Livádiába. Torda-aranyosmegye közig, bi­zottsági gyülése Megyénk közig, bizottsági gyűlése f. hó 9-én tartatott meg. Elnök dr. Kemény György , m­aga a gyűlést megnyitván, min­denekelött alispán Veress Dénes ur ter­jesztette elő, a megyei mult havi közigaz­gatási állapotot rövid vonásokban feltün­tető jelentését, a­melyből főbb momen­tumok gyanánt kiemelem a következőket: * A mult hóban alispáni beadványi jegy­zőkönyvre érkezett 703 ügydarab, a­me azonban, ki olvasni fogja ezen lapokat hogy a köztársaság ama vasárnap fényes ünnepélyt rendezett a Dogek palotájában III. Henrik, franczia király tiszteletére, ki­látogatásával szerencséltette városunkat. A emelkedő hölgyek mély meghajlással vi­szonozták a király köszöntését. A hölgyek ezután a zene hangjai mellett párosával sorakozva csoportozatokat alkottak és min­den csoportozat lebegő tánczléptekkel vo­nagy tanácsterem falai hosszában a piros­­­nult el a királyi szék előtt Azután az ama bársonynyal bevont padokon kétszáz pat­rícius nő, asszony és leány ült sorban. Tiszta fehérbe voltak öltözve, nyakok és hajok gyöngyökkel volt elárasztva A ta­nács a túlságosan fényűző ruhák és ék­szerek viselését eltiltó törvényeket ezen napra érvényteleneknek nyilvánította, s megengedte, hogy a nők tőlü­k kitelhető fénynyel öltözködjenek. Elképzelhetni, hogy mily kincset érő ékszerek kerültek napfényre, a terem fa­la, sárga és kék selyemszövetekkel voltak teleaggatva, s egy pompás parsa szőnyeg bontotta a padozatot. Azon helyen, hol máskor a Doge széke emelkedik ki, arany­­nyai áttört selyem függönyökkel környe­zett mennyezetes trónt állítottak fel a ki­rály részére. A trón jobb- és baloldalán tegó gyengéd szavakat is válthatott vele, levő emelvények a Doge és a Signoria, a­z s a­mit szóval meg nem mondhatott, al­király kísérete és a külhatalmak követei részére voltak fentartva. Midőn a király belépett, ő és egész kísérete, mintegy cso­dától meglepetve, állva maradtak. Ezen hatalmas terem ugyanis aranyozott bolto­zatával, a­melyet Giovanni Bellini, Tinto­retto és Titián felséges falfestményei dí­szítették,­­ a város legszebb asszonyai és leányainak koszorúja övezett, az ablakokon beömlő napfény által megvilágított hason­­líthatatlan látványt tárt fel szemeik előtt. A­irály mielőtt leü­lt volna a trónra, az o­kai helyett megmondták szemei, s a le­ány alig észrevehető elpirulása és szivé­nek élénkebb dobogása tud­ára adták, hogy megértette őt. Violanta az ünnepély­be hallgatta rokonának vidám csevegését, sőt midőn ez Francesco Venier lovagias udva­riasságáról is megemlékezett, hogy pirulá­sa mondván, hogy előbb ezen virágos kerti illatát akarja belehenni, lelépdelt a trón­­ földöntúli jelenséget látott. Szerette volna lépcsőin. Közeledtekor az egyenként föl­­követni őt egy gondolán, kötelessége azou teremben rendezett, banketten, hol a vá­lasztók szavazatait szokták összegyűjteni a fiatal patríciusok szolgáltak a királynak, a Dogénak s a szépeknek. Madonna Violaota, ezen szépek leg­szebbjei közé tartozott, s Messer Fran­cesco Venier mihelyt meglátta őt, nem volt többé ura saját szivének. Francesco ama negyven nemes ifjú közé tartozott, kiket a köztársaság díszőrségül rendelt a király oldala mellé, míg ez Velenczében tartóz­kodandik, s így kedvező alkalma volt, hogy az egész ünnepély ideje alatt a leány­ár­Messer Marcantonio tulajdonképp csak névlegesen volt a család feje, hanem he­ves és indulatos fia, Messer Pietro, ural­kodott a családban. Francesco és Pietro a tör­ökök elleni hadjárat ideje alatt, vala­mint a béke megkötése után tartott ün­nepélyek alkalmával nem egyszer tűztek össze, s csakis a köztársaság szigorú tör­vényei akadályozták meg, h­gy eddig még párbajt nem vívtak egymással. Francesco ennélfogva nem igen re­mélhette, hogy sikerül kiengesztelnie Piet­­rot. De valamint a gyermekekről mondják, hogy mindegyikük külön őrangyal oltalma alatt áll, a szerelmesek is meg vannak győződve, hogy jó szellemek veszik párt­fogásukba ügyöket. Nem is állhatta meg hogy legalább ama palotához ne közeled­jék, a­mely Violanzának szolgált lakhe­lyül. A San Geminiano templom közelében a nagy csatorna hosszában elnyúló szűk utcza nyílik. Ezen utczában van a Giustinianik­ban a király oldali mellé szólította, kit a Rialtó közelében levő Foscari palotába kel­lett elkísérnie. S még ezután sem szaba­dulhatott meg, mivel a király, kinek meg tetszett az ifja, lapdajátékra is ma­gánál tartotta őt, s egyik másik szép nő nevé­ről és viszonyairól tudakozódott, mely kér­désekre tőle kitettetőleg kielégíteni igye­kezett a király kíváncsiságát. A király csak késő este bocsátotta el Velliert, tár­saságából, ki egy sötétszínű, bő köpenybe burkolózván, átkelt a csatorna túlsó part­jára, hogy az utczákon és sikátorokon át, a San Marco térre juthasson. Nem egy gondolat ostromolta agyát, i dőn így bolyongott a sötő­­utczákon, mi­vel eszébe jutott, hogy már húsz év óta elkesered­­t viszály különzi el egymástól a Venier s a Giuhtiniani családot. Eleinte ezán csüggjön szemeivel, a diszlakoma­­ a vicenzai területen fekvő birtok felett alatt pedig Violanta zsámolya megett áll­ván, ő nyújtotta neki a tálakat, s bort töltögethetett poharába. Ezalatt pedig süt­tűztek össze a családfejek, később pedig az ellentétes pártnézetek még elkeseredet­tebbé tették viszályaikat. Francesco nagy atyját egy Giustinianival szemben, ki már fején képzelte a kétágú löveget, 1554-ben megválasztották Dogénak a Giustinianik ezt azóta nem tudták megbocsátani a Venier családnak. A két család eme viszálya csak­nem leküzdhetetlen akadályokat gördicke végeztével hallgatva haladt nagynénje él-­­ tett a szerető ifjú vágyai elé. Nagybátyja, dalán az óriási lépcsőzeten a palota udva­ a híres Sebastiano Venier, ki Don Juan­­ tartózkodhatok. Vidám nevetés, ének és vára­s a Piazettán át a partra, hol gon­ d’Austria és Marcantonio Colonna társa . gitárhangok hallatszottak alá a palota ab­­dolások várakozott reájuk Szórakozottan­­­ságában vívta ki az örökké emlékezetes­­ lakaiból. Ezután a kapu is föltárult, s így lepantoi ütközetet, ép úgy, mint Violanta­ csoport fiatal ember jött alá a szolgák fák­­atyja nem egyeztek volna bele szövetsó­­lyái által megvilágított lépcsőzetes Akó-A néhai tanár Bolyai Farkasnak irlandó emlékkőre adakoztak: 1-er Bihari Sándor 140 számú gyűj­tő ivén: Hildebrand József királyi törvény­széki biró 2 frt. Reicher Alfréd ur tanár, ifj. Bedőházi János közvetítésével 5 frt. Együtt 7 frt. 2 or Demeter Károly r. tanár 141 számú gyűjtő ivén: Sántha Károly M.-Vá­sárhelyit 1 frt. Mekkai Domokos enyedi tanár 1 frt. Migs Kabos Dániel ur Kolozs­várit 1 frt. Biró József 1 frt. Herepm Gergely lelkész Kolozsvárit 1 frt.E­g­y­ü­tt 5 frt.. 3 er Dr. Vályi Gábor egyetemi ta­nár úr az 51 ik számú ivén 3 frt. 4 er Dr. Bartók György lelkész úr, mint az „Egyházi és iskolai Szemle“ szer­kesztője 65-ik számú gyűjtő ivén. Az „Egyházi Szemle“ szerkesztősége 5 frt. Dancs Sámuel polgári iskola igazgatója 1 frt. Együtt 6 frt. 5. Pungur Gyula tanár ur 112 szá­mú ivón. Zilahon, Boros Ferencz segéd telekkönyv vezető 50 kr. Pungur Gyula , . . . ./• . .. . polgári iskolai tanító 50 kr. Pungur Ella hatalmas palotám erkélyei homlokzatával ^ ^ Pungur Gyuláné urnő 25 ^ Nagy a csatorna felé fordulva. A hold mintegy ........ * • * ~ sziklarepedésen nézett alá a magas palo­tasorok között a szűk utczára, a melyen egyetlen embert sem lehetett találni. Fran­cesco alá- s fellépdelvén a palota előtt, igyekezett kitalálni az ablakot, hol úrnője Mihály ev. ref. kántor 30 kr. Együtt: 1 frt 80 kr. 6. Igazgató tanár Horváth Gáspár ur 3. számú gyűjtő iván: Gyárfás József tör­vényszéki biró ur 50 kr. dr. Csiki József 1 frt, Fenyő István 1 frt, Rokosinczki Eras­mus vasúti mérnök 1 frt. Együtt: 3 frt 50 kr. a Bolyai emlékkőre eddig be­gyűlt adományok főösszege 286 frt 85 kr. Ezeken kívül, igazgató tanár­­. Hor­váth Gáspár 3 - ik számú ivén „Bolyai alapra“ adakoztak: dr. Dósa Miklós güribe. De még azon esetben is, ha a győr­ö­zöttök levő Messer Pietro oly erőltetett­­ kir. táblai biró­t írt. A­­ vásárhelyi ref. el ne árulja, arczára bocsátotta fátyolét kékeknek sikerült volna is kiengesztelniük ! hangon nevetgélt és kiáltozó hangon be­j gtanadai ifjúsági oltat ! Az ifjú Venier is azt hittte, hogy egy az öreg urak haragját, meg egy sokkal szélt, mint a ki boszankodását igyekszik 12 frt"­­yájbukát "dános ügyvéd 2 frt, Tom nehezebben elhárítható akadály ál­otta az elpalástolni jókat. A Giustiniani családban ugyanis­ (Vége köv.)­ lyek 8 kivételével, mind ellátást nyertek. Vadászjegy kiadatott a 6 frtosokból 24, a 2 frtosokból 10 drb, melyeknek ára 164 frt, a kir. adóhivatalhoz átkezeltetett. Kül­földre szóló útlevél egy sem adatott. A különböző alapokat illetőleg : az újmunka­­alap szept. 1-én tesz 6668 frt 761/* krt; a reáliskolai alap 12268 frt 421/* krt; a javadalmazási alapot illetőleg: jul. hóról átjött 700 frt 830. kr. aug. havi kincstári javadalmazás 3010 frt 50 kr; ebből kia­dás 2792 frt 141/a kr s igy aug. végével maradék 919 frt 19 kr. Közig. letétemé­­nyek: jul. hóról átjött 4040 frt 321/a, aug. havi bevétel 1586 frt 60 kr, ebből kiadás mult hóban 2630 frt 45 kr. a maradék aug. végén 996 frt 47 l/a kr. túlhaladja, a mely abnormis állapot arra vezette adófelügyelő urat, hogy kérje a közig. bizottságtól az 1876-ik évi XV. t. sz. 62-ik §-án alapuló felelősség elvének kimondását. Közig. bizottság az államkincs­tár érdeke szem előtt tartásával a felelős­séget kimondotta olyformán, hogyha az esedékessé vált adó- és másnemű kincs­tári tartozások 14 napok alatt fel nem hajtatnának, ez esetben kb­. adófelügyelő felhatalmaztatik idézett törvény értelménél fogva az adófelhajtást, a mulasztó község vagy közeg költségére más állami közeg által eszközölhetni. Az adófelügyelő előterjesztése sze­rint a megyének a f. év julius hó végével fennmaradt adóhátraléka teszen 284398 A közp. börtönben a mult hóban volt: frt 71 */1 krt, erre f. évi augusztus­ba­­összesen 29 fegyencz; szept. 1-re átjött í­vában töröltetett 1017 frt 25'/# kr.; ma­­közülök 6 fegyencz. Tüzeset a mult hó-1 vád tartozás 283,381 frt 46 kr. eher ház-ban 3 jelentetett be, gyújtásból szárma­zott 1, vigyázatlanságból 1, ha 1 villám­­csapásból; az ezek által okozott kár tesz 1351 frtot.­­ A személy és vagyonbiz­tonság nagyobb mérvű megtámadása nem fordult elő. Előterjesztette alispán az Ot­lga belügyminisztériumnak azon leiratát, melyben felkéretik megyénk közig. bizott­sága, hogy tekintettel arra, miszerint a magyar büntető törvény 43. §-a értelmé­ben megalakítandó felügyelő bizottságnak a közig. bizottság által választott két egyén is tagja, e két tag megválasztása iránt intékedjék. Veress Károly és Tarsaly Gá­bor lettek ily tagokul megválasztva. A népesség állapotát kitüntető, nép­számlálás az 1880-ik évi LII. I. sz. által újólag elrendeltetvén hazánkban, az ennek keresztülvitelét tárgyszó miniszteri utasí­tás az augustus havi közig, bizottsági gyű­lésen tárgyaltatott, a­mely miniszteri uta­sításban a népszámláló csoportok megálla­pítását illetőleg az mondatik, hogy a közig, bizottság a megyét a képen oszsza csopor­tokra , hogy minden számláló csoportba 500—1000 lélek essék. Tekintettel azon­ban azon körülményre, hogy p. o. a tom­pánfalvi járásban vannak oly nagy — mért földekre terjedő helyen fekvő — községek, a­hol egyik házat a másiktól gyakran he­gyek, erdős helyek választanak el, a­hol tehát ha a számláló csoportok a képen osztatnának fel, hogy azokba legkevesebb (a mint a miniszteri utasítás mondja) 500 lélek essék, — ez a népszámlálás keresz­tülvitelét téli időben, a­mikor a számlá­lásnak történni kell, máj nem lehetetlenné tenné: e körülményre, tekintettel megyénk közig bizottsága aziránt itt volt fel a föld­­mi­velés- ipar és kereskedelemügyi minisz­ter úrhoz, hogy megengedni méltóztassék, miszerint a körülmény szerint megyénkben a számláló csoportok akkér oszlassanak fel, hogy egy-egy csoportba 500 léleknél kevesebb is eshessék E feliratra vonat­kozólag előterjesztette továbbá alispán úr a miniszteri leiratot, a­melyben helyesen történtnek jeleztetik, hogy megyénk egyes járásaiba egy-egy számláló csoportba 500 léteknél kevesebb is esik. Főorvos dr. Harmath Márton urnák jelentése szerint megyénk közegész­ségügyi állapotáé hába ,kedvező vol.“ ---u—‘•'»a* ■» vimu — v 1 J—mn* V~m­­i -urnák részletes jelentéséből kiemelem, mi­szerint a múlt hóban beérkezett 435 ügy drb, a­melyek mind ellátást nyertek. Megemlítem, hogy a gyámság alatt állók létszáma, szept.­­­en tesz 807- et, a gond­nokság alattiaké pedig 48-at, a vagyon­talan árvák és gondnokoltak száma tesz 384 et. Az árvák vagyonát illetőleg : az egyes árvái pénztárban szept.­­ én van 37399 frt 63­/8 kr. az összesített árvái pénztár állás pedig tesz 3063 frt 89 kr. Kir. adófelügyelő Soltész Sándor úr előterjesztése a mult havi adózási viszo­nyokról jelenleg sem mutatott a régi álla­potokh­oz mérten haladást, a mennyiben az adóhátralékok száma a havonként befize­tett adóösszeget jelenleg is tízszeresen ráadva a f. év aug. havában történt utó­lagos elő­írást 34 frt 65 kr. tesz a való­ságos tartozás — 283,416 frt 11 kr. Eb­ből a mult hóban befizettetett 22632 frt 34 kr. marad hátralék aug. végével 260783 frt 77 kr. A fennti befizetést öszvehasonlitva a mult év hason havi befizetéssel, a f. évre az eredmény 10938 frt 73 krral ked­vezőtlenebb,­­ ha pedig a f. évi január 1-től aug. végéig bezárólag történt adó befizetést a mult év hason idei befizetés­sel hasonlítjuk egybe, a­z évre, az ered­mény 25,272 frt 55* #­krral szintén ked­vezőtlenebb Kir. tanfelügyelő Moldován Gergely úr több községi iskolai költségvetést terjesz­tett elő, a­melyek megerősítés végett a közoktatásügyi miniszer úrhoz felterjesz­tetőt határoztattak. Végül kir. postafelügyelői helyettes Weisel Antal úr jelentette, hogy­­nincs semmi jelenteni valója.“ Ülés vége d. e. 11 órakor. Torda, 1880. szep­. 9 N. A. KÜLFÖLD. P á r i s b ó 1 szept. 8-tól Írják, Fran­­cziaország részt vesz a flotta demonstrá­­czióban. A franczia hajóraj ma indult el Toulonon át Raguzába. A parancsnokságot Lafont viszi. A L­i­b­e­r­t­ó jelenti: A hatalmak képviselői ma összejöttek Jaureguiberry­­nél. Lafontnak, a franczia hajóraj parancs­nokának utasításai úgy hangzanak, hogy az első ágyúlövéssel megszűnik alárendelt­sége Seymour irányában. Az „Agence Havas“ írja : Miután a hatalmak által a közös tüntetés fölött foly­tatott tárgyalásnak az óhajtott sikere lett, két hadihajó parancsot kapott, hogy ma Raguzába induljanak és a többi hajókhoz csatlakozzanak. A hírlapok reményük, hogy szemben ezen eredménynyel a porta nem Egy Bukaresti távirat szerint egy idő óta a Bulgáriából kivándorló tö­rök családok száma felette nagyra nőtt. Az utóbbi két héten több mint 600-an ér­keztek Kaszendjébe, hogy a bolgár bán­talmazások elől megmenekülhessenek. Moszkvából Írják : Dolgorukoff herczeg, moszkvai tábornok-kormányzó ál­lomását elhagyta s külföldre utazott. Azt hiszik, hogy a kormányzó szabadságát a moszkva-l­urski vasúton megkísértett má­sodik merénylet miatt kapta. Nyilvános számadás. (VI-ik közlemény.) Ár­pa Gyula közjegyző 2 írt, Ilyés Károly kir 1 táblai biró 2 frt, Ilyés Károlyné ő nagy­ HIRHARANG Kolozsvár, szeptember — Időjárás. Kolozsvárt szept. 10-én elmúlt éjjel csöndes meleg eső volt. Mi­ngi boruk idő­hömérsék 13.1 R. Légnyomás/29. Délben a h mérsék 14.3 R. Légnyomás 7frt Délután 4 órakor az idő még mind buni­ esőre áll. — Teleki Sándor ezredes ttszt Kolozsvárra érkezett és pár papig itt mu és Sch­iller Miklós kolozsvári ti­hetséges ifjú ügyvéd közelebbről neveitt tett ki kolozsvári kincstári alfigyéssyé. kinevezés szintén szerencsés válaszik alapszik.­­? Gyarmathy Miklós Kolonc­­gye alispánja Teke rendezett tűvi városban a tisztujitást férjét 15 éve tűzte ki, melyet személyesen is vezetni. és Ajtón község területéi fju­­­­kivá vált gyújtogatások miatt gye­rerék alispánja a gyujtogatási haj elfojtására irányzott enyhébb esziörzőji, kifogyván — a rögtön kir­ílttHU elrendeléséért folyamodott. — Hirdetmény. A Bürkös-ár. Agóta közt jelenleg hetenkint négyate közlekedő gyalog-postajárat, valamint Szt.-Agóta Ujegyház közt felálló tápa­kénti küldöncz kocsi-postajárat kével megszüntetik s nevezett naptól ka­ve az ujegyh­áz­ nagyszebeni postajáral a Na­gyszeben Ujegyház közötti falér­­tetésre szőrit tátik . — Erzsébetváros-Be­rothalom, Bik­kós-Szt.-Ágota-Nagy Siókó Fogaras között pedig naponkénti fi­­doBCz-kocsi-postajárat rendeztetik ba te postajárat Erzsébetvároson a predeál mjj váradi 3 sz. és nagy­várad predeáli mu személy­vonatokkal, Fogarason pali a nagyszeben-brassói és a brassói o­f szebeni személyszállító portajáratok kili­land csatlakozásban. Menetrend:Er­z­s­é­b­e­t­v­á­r­o­s­b­ó­l Fogamban punként: Indulás: ErzsébetvárosbólVL reggel. Érkezés: Berethalomba VBL reggel. Indulás: Berethalomba­ VH 15 p. Érkezés: Bürködre XI. ó b­! d. e. Indulás: Bürkösről XI. ó. 30 p.­­ Érkezés: Szt.­Ágotára XII. ó. 45 p.. Indulás: Szt. Ágotáról 1 ó d. u. Érc­sés : Nagy Sínkre 3 ó. 45 p. d. u. Mú­lás: Nagy Sinkről 4 ó. d. u. Érkezés: A garasba 6 ó 30 p. d. u. Fogarilla Erzsébetvárosba naponként dulás: Fogarasból V. ó. reggel. Érkeik Nagy-Sínkre VII ó. 30 p. reggel. Indáik Sinkről VII. ó. 45 p. reggel. Érkeik Szt. Ágótára X ó. 30 p. d. e. Induld Szt.-Ágótáról 1 ó. 15 p. d. u. Értel* Bük­kösre 2 ó. 30­ p. d. u. Indulás kosról 2 ó. 45 p. d. u. Érkezés: B** halomba 5 ó. 45 p. d. u. Indulás: halomból 6 ó. d. u. Érkezés: Erzsébeto­rosba 8 ó. d. u. Nagyszeben^ Ujegyházba naponként: Indulás:1' Szebenből XI. ó. d. e. Érkezés: W házra 3 ó. d. u. Ujegyházról N.­Se­benbe naponként: Indulás: Ujegybí­tt VI. ö. reg Érkezés: N. Szebenbe i­­­d. e. — Mi ezennel közhírré tétetik *' Szeben, 1880. szept. 8 án. A mag. I'1 postaigazgató: Follért. — Jókai Mór a felvidéken / Kai Mór pár nappal ezelőtt Andahájit látogatta meg Kolacsinban. Ugyu*is Andaházy vendége volt Schwarc­ Gr jeles tudósunk is. Mint a Pesti Napig írják, a két vendég szives hizigan’ kalauzolása mellet bejárta a felvidék na*y részét. Andaházy Pálnak Treocadnlest Árvában, Liptóban számos nagy birtok* tömérdek úri összeköttetése lévén, útja Andaházy Roisemarschallsága egész sorozatává lett az ováczióknak. H uj helyen, Vágbeszterczen, Bitsén, Podab­gyen (Popper Goldbergernénál), Bisztet* /o__^ .x___. f/.i­minní * czen (Szmrec­iányi Dárius főispánnál), különösen Rózsahegyen valódi népn­g­yet fogadták , mozsaraztak, zászlónak, horleányoztak, diadaliveztek, dikeziót*** ettek, ittak, toasztoztak in infiniţii®­ k r fé t 1b i o ! 0 » LEVELEZEK Doés, 1880. szept. 9. fog ellenállást kifieteni. A „Daily Telegraph“ s­zept. 7 től je- ‘találja meg, miszerint az alárendelt papa lenti Konstantinápolyból. A porta ma ist ve jegyzéket nyújtott át a nagyköveteknek, — —i-».. „plan­tum« p'-mc fá­radozása következtében az albánok bele­egyeztek Dulcigno átengedésébe. Riza pa­sa ennélfogva megbízást kapott, hogy Dul­cigno városát és vidékét adja át Monte­negrónak (E tudósítást más forrásból még nem erősítették meg) A Bukaresti „Románul,“ a Ré­publique française“ azon czikkével foglal­kozva, mely Romániának, Szerbiának és Bulgáriának azt tanácsolja, hogy függet­lenségök és jogaik megvédése czéljába szoros és benső viszonyba lépjenek, ez­t ír­ja: „Örömmel üdvözöljük ezt az eszmét s szívesen látnék, ha benső s erősebb ka­pocs egyesítené a kis keleti államokat; ezen egyesülés csakis a közös védelemre szorítkoznék abban az esetben, ám veszé­lyeztetve volnának jogaink. meggyűlt leveleket nem mint eddig a le­vélgyűjtő tulajdonos kereskedő, hanem a postahivatal egy közege fogja a szekrény­­ből kiszedni s a postára szállítani. Eddig azon visszás eljárás dívott, hogy a levél­szekrényekből a leveleket az illető keres­kedő, kinek boltja ajtajában a szekrény ki­függesztve volt, szedte ki, és egy másától küldte a postára, tehát nem lehetett a feltevő levelének rendeltetési helyére ér­­keztétől teljesen biztos, sőt a levéltitok sem volt megőrizve, sőt volt eset, midőn a levél czim­e gúnynevekkel láttatott el és úgy szállíttatott postára az illető levél­gyűjtők részéről. Tudtunkkal kötelességévé tétetett a posta képviselőjének, hogy a deési pos­tahivatalnál dívó szabályta­lanságot, mely szerint a levelek ren­­dezése alatt, az azelőtt való napon érke­zett levelek leadása és levelek felvétele beszüntettetek, sőt a postahivatal hivata­los órák alatt mindaddig zárva tartatik, míg az érkezett postai küldemények ren­deztetnek,­­ szüntesse be és intézkedjék, miszerint a postával érkező levelek és csomagok más helyiségben osztályoztassa­­nak s az alatt a postahivatal nyitva tar­tatván, a levél feladás és leadás ne aka­dályoztassék. Ezen kötelességszerű eljárást teljesíteni a postamester annál inkább hi­vatva van, mivel tudtunkat épen a köz­igazgatási bizottság felirata folytán javít­tatott meg­fizetése csak azért, hogy a közönség kényelmére a kiadó hivatala he­lyiségeit bővítse ki és személyzetét a szük­séghez képest szaporítsa. A királyi mérnök előadmányából örömmel konstatáljuk, hogy Deés városa a vasúti indóháztól be a főutczáig tervett viczinál utat befejezte, csupán a Voith szeszgyárától ki a kórházig kell még az utat egyenes vonalra szabni, mivel azon­ban e miatt kisajátítások vannak folya­matban az egész út csak ősz vége felé ké­szülhet el. Utóbbi időben gratulálunk Őrsésnek s legkivált erélyes polgármeste­rének, a­ki ifjú erővel és kitartással buz­gól­kodik Deés emelkedésén és haladásán. A Soosmező-Oroszmező Kisdobokai új útvonal már anyira haladt, hogy jövő évben a forgalomnak átadatik, s ez által az úgynevezett ,Doboka hegyb­en vezető régi útvonal teljesen felhagyatik, mi által a közlekedés nagyon megkönnyítve lesz. A királyi ügyész jelentvén, hogy a múlt hóban főispán úr ő méltóságával együttesen a szamo­svári, kékesi és beth­leni börtönöket megvizsgálván, rendben találtattak tudásul: vétetett. A kir. adófelügyelő az ele­mi csapások által sújtott községek részé­re 704 frt 23 kr. adóelengedést hozott javaslatba és jelentette, hogy a múlt hó­ban 29 frt 33 krral folyt be több adó mint a múlt év ugyan azon havában ; ki­mondatni kérte továbbá a cs.-gorbói, bethleni és im. láposi szolgabirák kivéte­lével va amennyi szolgabiróra a felelőssé Szolnok-Doboka megye közigazgatási bizottsága rendes havi ülését tegnap tar­­tottta meg. Mindenek előtt elnök fől­pán dr. Bánffy Dezső uz ő méltósága azon 61 darabot adta elő, melyet a mult ülés óta sürgős volténál fogva ülésen kívül saját felelősségére elintézni szükségesnek tar­tott. Ezek közül megemlítendőnek tartjuk azon miniszteri leiratokat, melyek szerint: 1. E­s­z­­­é­n­y községben egy baga­­tell bírósági székhely felállítása iránt több község által beadott kérés folytán igazság Ugyr miniszter úr oda nyilatkozott, hogy a kérést teljesíteni hajlandó, ha a folyamodó községek a kiszállandó bíró illetékei hor­dozására magukat kötelezik. 2. Az erdő károk megállapításánál az eddig használatban volt faárszabályok, és eddig divott hajtópénzek maradnak ha­tályban mindaddig, m­íg e tekintetben az illető szakminiszter úr egy új szabályza­tot bocsát ki. Előbbi az alispánnak a fo­lyamodó községek nyilatkozatainak bevé­tele czéljából kiadatott, a második pedig mihez tartás végett a szbbrákkal és városi tanácsokkal közöltetett. Előadván továbbá, hogy az árvaügyi küldöttség egy megfelleb­bezett ügyben az árvaszék határozatát, a­mely szerint egy oly hagyatéknak a helyszí­nén való letárgyalása alkalmából, hol a passivák az aktívákat meghaladták, a szol­­gabiró által felszámított illetékeket töröl­te, s helyben hagyta, tudásul vétetett. Főispán úr jelentvén, hogy a főjegy­ző szabadság idejét élvezi, helyette Nagy Lajos behívott aljegyző fog előadni. Nagy Lajos olvassa a Follért posta­igazgató je­lentését, melyben tudatja, hogy hivatalos akadályoztatása következtében az ülésen törvényes helyettese képviselendi, tudásul vétetett. Olvastattak a járási szolgabírák és városi tanácsok javaslatai a népszámlálási ügynökök és felügyelő biztosok kinevezése iránt; a javaslatba hozott egyének kine­vezése elhatároztatott, a jelentéstétel az or­szágos statistikai hivatalhoz elrendeltetett. Miután pedig a népszámláló ügynökök kö­zött közel 150 pap és tanító van, felira­­tilag fog a vallás- és közoktatás ügyi ine­­­let, mivel azok a közvetlen adófizetők el­­kir. miniszter úr megkeretni az iránt, hogy i lem az adóbehajtást lazán teljesítették, mi az illető egyházi főnököket (püspököket)enek folytán a felelősség ki is mondatott. A kir. tanfelügyelő jelentéséből ér kát, és tanítókat a népszámláló ügynöksé­g tesülünk, hogy Sax Mór Deésen egy zsidó gek elfogadására utasítsák, magániskola nyitásra engedélyt nyert. , , A J­.~--.i­ai* «»«» s VSgm­re alispán jelentéséből ki e­kedvező körülményt, hogy a tenyészbikák­­ meljtik azon intézkedést, hogy az árva­­imm­ár minden község által beszereztettek (szoknék a közös árvai pénztár megszüli I.V­.Ul_ IC__­­___ _ . . . . . Felemlítendő azon körülmény, hogy egy előfordult fellebbezés alkalmából a földmi­­­velési miniszter helyeslő tudomásul vette a közigazgatási bizottság azon erélyes in­tézkedését, hogy a községeket tenyészbi­kák beszerzésére kényszeríti , az illető fellebbező községet folyamodásával eluta­sította, tehát a mi községeinket még most is és saját előnyükre létesített üdvös in­tézmények foganatosítására kényszer­esz­közökkel kell serkenteni. A posta és lávirda képviselő előad­­mányából­­- főispán úr ő méltósága süer­getése folytát. — azon intézkedésről érte­süllttuk, hogy a Deés város különböző ré­sze­iben kifüggesztett levélszekrényekbe tetése újabban meghagyatott s az árvák pénzeinek saját nevében való kezelése szó­val a személyi pénztár létesítése m­egren­­d.­Retett, e tekintetben az árvaszékről ha­vonkénti jelentések váratván be. Több harmadfokú ellátás alá tarto­zó ügyeknek az aljegyzők általi előadása után az ülés véget ért s azt főispán úr ő méltósága azon felkéréssel zárta be, miszerint d­e 4 órakor az árvaszéki kül­döttség ülést tartván, a tagok megjelenni szíveskedjenek. Nekézdky­­ sága 2 frt, Ilyés István 3 frt, dr. József 2 frt Horváth Gáspár tanár 5 id. Bedőházi János Vessződön 5 frt Fi­eher Alfréd ifj. Bedőházi János Unit­­­s vetítésével 5 frt. a „ Bolyai alapra“ befolyt adomfo, fennebbi összege 41 frt o. é. ^ Fogadják a lelkes gyűjtök h­­ozók a bizottság hálás köszönetét. J Maros Vásárhelyit, 1880. Bzept. ja Bihari Sáod,­ bizottsági pénzkezt 6 0 u b 0 j'1 APRÓSÁGOK Vannak emberek, kiknek Pirim­u nincs világ. Olyanok, mint a tormini mttil, Egy ilyen szűrcsölte egy kedmec ifo­ J Itt Tortoninál. Barátja, ki ma jött meg a fördőrö,­i nap már vadászatra indul, megsiólitja: — Mindig Párisban? Tehát ön ti a zöldet ? Mire a párisi, poharát mu­ta. — Én ennyi zöldséggel is megélj — Hogy akarja, hogy kegyednek mikor mindig hazudik ? — Megengedem, felel a hölgy, de ön is ismerje el nekem, hogy sohase tudul # tudni. — Kegyed? — Tennyettét, miután mindig rajtakap ! Nagy emberekről mindig mi mondjk — Kitűnő ember, mert a legjobb it­kai vannak, de környezete nagyon rost! E megszokott tételt alkalmazták egy# 111-ik Napóleonra is, mire ő így felelt: — Istenem, minden valamire vili­nek ez a sorsa! Lám, maga Jézus is, aike­­resztre fesziték, nyomorúságon kéregetettm. Egy nő, a férjéhez : — Lásd, leöntöttem az arczképedett h­óllal, hogy legyen egy kis fogalmad arról,­­ milyen lennél, ha hűtlenül elhagynál ! Hí

Next