Magyar Polgár, 1880. július-december (14. évfolyam, 149-303. szám)

1880-07-10 / 157. szám

A közkatona becsületességét, korlátolt el­mebeli betegségét, és a­ parancs szó iránti pontos engedelmességét a következő adoma elég­gé jellemzi: Egy csinos katonatiszt ebédre volt hiva, de épen midőn már el akart hazulról menni, oly erős fogfájás érte utól, hogy kénytelen volt hon maradni, 8 levelet irt, hogy kimentse magát. „Vidd el ezt a levelet W . . . asszonyság­hoz, mondá, a szolgálatában levő katonának, s hoz el az ebédemet! A katona elvitte a levelet és W. asszony­ságnak saját kezébe adta, de a nő csodálkozására semmi hajlamot sem mutatott a távozásra. Állásba tette magát s várt. Midőn kérdezték, hogy mit vár, azt válaszolta, hogy a százados úr ebédjét fogja innen elvinni. W. asszony eszes nő volt, s rögtön megértette a katona ostoba ügyetlensé­gét, megrendelte, hogy ebédet küldjenek tőle, s egy kis üveg champagni bort is adjanak mellé. A becsületes fiú ételes csészékkel megra­kodva haza ment, s a gazdájának felszolgálta az ebédet, a­ki az ebédet sokkal jobbnak találta mint a milyent a vendéglőből rendesen kapott, esannyira, hogy evés közben elfelejte­te a fogfá­jását , jóízűen hozzá látott mindenhez. Végre a champagnerre került a sor, a szá­zados kezdte nem érteni a dolgot é­s a filu és Dr. Szaniszló Albert a ko­lozsvári Pylloxera bizottság elnökségétől, megmagyarázta ő k, és kétség,­­ fölhalmozódott többrendbeli teendői miatt be volt esve, pár pillanatnyi gondolkozás után visszalépett. Lemondását a bizottság el ' ' Méltása­után tie francot adott a szolgája kezébe azon utasi­­­tással, hogy vegyen a kertésztől egy csokor vi­rágot s üdvözletével vigye el a . . . asszony­ságnak. Idő múltával, a­pja haza kerül, s a tíz francot egész komoly arczczal leteszi az asztalra. „Miféle pénz ez? kérdé a gazdája. ,W . . . asszonyságtól kaptam vissza — vinszolt a fiú látszólagos megelégedéssel, megfi­zette a virág árát.“ Midőn W . . asszony megkapta a virágot a szolgának adott öt francot ajándékon, de a fiú gazdája érdekeit tartván szeme előtt, az mondta, hogy nem öt franc volt annak az ára, hanem „tíz.* — S a tiz francot lelkiismeretesen vissza hozta. A századosnak úgy meg fájult a foga, hogy lefeküdt, az egész városba elterjedt a történet. Mindenki jót nevetett rajta. — W . . . asszony­ság özvegy volt. Irlot volt szives a fönnebbi czébra juttatni; nemkülönben Mlgs. b. Kemény István fő gondnok urnak, ki a télen, — bennlakása alatt — egymaga naponként 10 szegény tanulót látott el ingyen koszttal. Kedves kötelességének ösmeri, forró köszönetét nyilvánítani. Nagy Enyed, jul. 8-án 1880. Az ev. ref. Bethlen főtanoda igazgatósága. IRODAIM Pulszky Ferencz. Emlékiratai má­sodik kötetének megírásán kívül — mely f. évi okt. havában jelenik meg — egy másik nagyobb munka összeállításán is dol­gozik. E­mű­ czime lesz: „Ábránd és Va­lóság.” Mintegy 32 évnyi terjedelemben Rautmann Frigyes kiadásában jelenik meg E szerzőnek a lapokban és folyóiratokban szétszórva közzétett tanulmányait fogja ösz­­­zegyüjtve tartalmazni. E kötetben a töb­bek közt a „Mese a csillagfiról és a ki­rályfiról,a szerző görögországi utazásának leírása — s több más érdekes közlemény 1987. • Milkó Izidor, az ifjabb irói nem­zedék egyik legszellemesebb tagjának élén­ken irt és közkedveltségben álló irataiból mintegy 20 ívnyi terjedelmű kötetet fog nemsokára közzé tenni Aigner Lajos bu­dapesti könyvkiadó. A munka czíme „Min­denütt és sehol.“ Feleki József foktői ref. lelkész, ki Legouvó Ernő, a hires franczia iró egy kitűnő művét (Atya és fia a XIX. század­ban) már régebben lefordította, most ugyan e szerző egy másik művére, melynek czi­me „A nők erkölcsi története“ hirdet elő­fizetést, a fordítás 19 évre terjed s f. évi julius hóban jelenik meg igen díszesen ki­állítva. Előfizetési ára i frt 50 kr. A pénz szerzőhöz Foktőre (Kalocsa) küldendő. MŰVÉSZET. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter kihallgatási terme részére most Vastag György egy nagyobbszabású képet készít, mely Pázmány Péter esztergomi prímást, az ernyedetlen főpapot fogja áb­rázolni. E kép keretét Zay-Ugróczon egy czigánygyerek faragta remek XVII. szá­zadbeli modorú műfaragással, melyhez a rajzot és röszmintát Schickedanz Albert iparmúzeumi titkár készítette, ki most ugyancsak a val. és közokt. miniszter ré­szére készülő Mária Terézia királyné arcz­­képéhez készíti a XVIII. századbeli stylü keret rajzait. A Münchenben élő fiatal ma­gyar festőkről részletesen ír Széchy (Závodszky) Károly az „Ellenőr“ nek, kü­lönösen kiemelve Greguss Imrét a Mar­­gitayt. Greguss „Betyárok az erdőszélen“ s „Az utolsó korty“ czímű­ hangulatos ké­peket állította ki a tárlatban, Margitay pe­dig egy római lakomát festett elég gon­datlanul s elhamarkodva, habár művéből látszik a kiváló tehetség. Baditz Ottó „El­itélt“ je, mely a „Vasárnapi Újság“-ban is közölve volt, nagy hatást tett. Gyárfás Jenő Arany „Tetemre hivás“-ából merí­tett nagyobb s szép képen dolgozik, Gre­guss a magyar függetlenségi harczból vett tárgyon dolgozik hónapok óta s Baditz Ottó „A falu roszsza“ czimü szép képet fejezett be, drastikus tárgy, de művészien kidolgozva. A kép ára 8000 márka. NYILVÁNOS KÖSZÖNET Alólirt főtanodai igazgatóság mind szoknak, és pedig névszerinti Mrgs. Zeyk Károly, Id. Gáspár János, I. Sándor Elek, Adler Sándor, Fodor Miklós, Pávai V. Elek, Biró Miklós, Dr. Bocz József, Szilágyi Far­ksa, Vokál János, Czirner József, Dr. Bar­tók György, Dr. Nagy Albert, Winkler Já­nos, Vágó Ferencz, Folyovics Sándor, Mül­ler Mihály, Fiona István, Dr. Magyari Ká­roly, Khleyber Walter, Varró Gergely urak­nak, illetőleg tisztelt családjaiknak: Özv. Donogán Jakabné, özv. Lengyel Károlyné , nagyságaiknak, t. Binder Ágoston ur­nak, mint a kik a tanári karon kívül, a '­folyt 1879—80-diki tanévben 30 szegény sorsu tanuló számára voltak kegyelek in- Wen kosztot főzetni; úgy szintén Mlgs. b. Splényi Henrik és t. Török Bertalan urak- P a­ kik közül előbbi 5 irtot, utóbbi 3 HIRHARANG. Kolozsvár, julius 9. Időjárás. Kolozsvárt júl­ 9-én reggel szép derült idő. Hőmérsék 20 R. Légnyomás 729,7 mm. Délben hőmérsék 21 7 R. Légnyomás 729 5 mm, nem fogadván, ő azt a főispán ő­gához nyújtotta be. 13 A székely mivelődési és köz­­gazdasági egylet új tagjainak száma napról-napra szaporodik úgy Tordán és vi­dékén, mint városunkban. Lapunk szerkesz­tőjének tegnap meginditott gyűjtőivén egy alapító és tiz részvényes tag iratkozott be. A gyűjtést tovább folytatjuk. — Felhívás a kolozsvári nem­zeti színház tagjaihoz. A szünidőt élvező összes t. színházi tagokat alulírott igazgatóság figyelmezteti, hogy a szünidő f. július hó 16 án lejár, s az előkészületi próbák f. hó 20 án reggeli 9 órakor a nyári színházban kezdetüket veszik, mivel a színházi próbatábla a téli színház színpadi előcsarnokában e hó 19 én délutáni 5 órakor részletes értesí­tést fog adni. Kolozsvárt 1880 évi julius hó 9 napján. A nemzeti színház igazgató­sága. — A kolozsvári piaczi templom körüli épületek kisajátítására fennálló társulat vagyon kezeléséről keblileg meg­vizsgált és a hatóság által is felülvizsgált részletes számadás szerint: az 1879 dik évben volt az alap bevétel, kamat és ház bérből 7411 frt 35 kr., kiadás a javítás s az építkezési költséggel együtt 1617 frt 91 kr. Tiszta évi jövedelme 5793 frt 44 kr. Vagyoni állása az 1879. decz. 31. leltár szerint a) fekvőben, a házastelek értéke szerint 60,600 frt. b) kamatozó tőkében 38,570 frt 58*/a kr. c) Házbér-hátralék követelésben 1150 frt. d) Felszerelvény­ben 150 frt. e) Magán kötelezvény és Ígér­vényben 1338 frt 50 kr. összesen: 113,914 frt. 08*/a kr., mit a bizottmány köztudo­másra hoz. Kolozsvárt 1880. julius hóban. Zürich István bizottsági elnök. Kőváry László gondnok.­­ Elragadt lovak. Magyar József bérkocsi tulajdonos lovai csütörtökön este piaczi álló­helyükről elragadtak. Szeren­csére nagyobb baj nem történt, csak hogy a Helfy-ház, valamint a minorita templom előtt kiszakasztottak egy-egy élőfát. n: A nyári félév vizsgái Kolozs- Monostoron a m. kir. gazd. tanintézet­nél a következő sorrendet fognak megtar­tatni: a II­od éveseknél: július 15 én nö­vénytermelés és rétmivelés, 17 ón növény­tan, növény boncz- és élettan, növény kór­tan, 19 ón gazdasági vegytan, 21-én gaz­dasági gépisme, 23-án általános állatte­nyésztés, 26-án földmértan, 27 én méhé­szet. A III-as éveseknél: 15 én gazdasági becsléstan és számvitel, 17-én szarvasmar­ha és lótenyésztés, 19-én kertészet és sző­lőmi­vetés, 21 én technológia és borászat, 23 án erdészettan, 26 án állatgyógyászat, 30 án zárünnepély. — Edelsheim-Gyulay báró nyi­latkozata. Edelsheim-Gyulay báró orszá­gos főhadparancsnok, — kinek összes jó­szágain az ügykezelés teljesen magyar nyel­ven megy, s hivatalnokai is mind magya­rok, — a napokban magán körben, hol a magyarságról volt szó a következő nyilat­kozatot tette: „Fiamból olyan magyart ne­velek, hogy a legtősgyökeresebb magyar mágnás sem különbez.“ Gazdasszonyoknak! Tudjuk, hogy most minden háznál szörnyen alkal­matlankodnak és piszkolnak a legyek. Al­kalomszerűnek tartjuk tehát azon óvszer közlését, mely aranyozott rámáknak,­­ más hasonnemű bútoroknak a legyek által való bepiszkolását megakadályozza. Gazdasszo­nyaink süttessenek meg két három hagy­mát, s hüttessék ki egészen; aztán a ki­hűlt rétegekkel érintsék meg a megóvandó aranyozásokat. A szobában nem lesz kel­lemetlen szag, s a légy kerülni fogja a bú­torokat. A ki nem hiszi, próbálja meg. — Am. kir. pénzügyminiszter Scharschmidt György cserteszi m­. kir. ko­hófőnököt, Zzlatlonára kohófőnökké nevez­te ki. — Hirdetmény. Kolozsvár sz. k. város házi- és az azzal kapcsolatos dolog­hol és husfogyasztási adó­­, kaszár­mai és szegények pénztárai 1879. évi ke­zeléséről egybeállitott zárszámadások az 1870 42-ik t. ez. 14-ik­e értelmében a tanács kiadóhivatalában (városház 6 sz.) 15 napon át közszemlére tétettek ki. Ko­lozsvár sz. k. város tanácsától 1880. jul. 9-én. A polgármester helyett: Minorich Károly, főkapitány. — A gyulafejérvári r. szat h. nagy gymnazium értesítője az 1879 - 80-ik tan­évről, megjelent és beküldetett szerkesz­­tőségünkhöz. A gymnazium tanerőinek szá­ma a mult évben 12, a tanítványoké 244 volt. Az értesítő a szokásos jelentéseken kívül két értekezést is tartalmaz. Egyik­nek czime: „Magasságmérés légsúlymérő­­vel*, Ávód Jákótól; a másiké: „A gyu­­lafejérvári meteorologiai állomás észleletei 1879-ről“, ugyancsak Á­v­é­d Jákótól. — A magyar országos segély zö­neegylet (veres kereszt) összes te­vékenységét azon czél elérésére fordítja, melyet ő Felsége a legkegyelmesebb Vad­­asszony a közgyűlésén mondott beszédében különösen hangsúlyozott. A vidéki választ­­mányok és fiókegyletek karöltve a közpon­ti választmá­ynyal kiválólag a tagok gyűj­tésében és az alaptőke gyarapításán buz­­gólkodnak s felhasználva a nyári idősza­kot, mely az egyleti ügymenetben rende­sen pangást szül, a kellemessel a hasznost is kötik össze, t. i. vidékre rándulnak ki és az elszerencsétlenedett harczosok javá­ra utaznak. A vigalmak sikerét leginkább a polgári és katonai elem közti barátsá­gos viszony biztosítja. Kassán gr. Szapáry Lászlóné kezdeményezése folytán rende­zett népünnepély 1800 frtot jövedelmezett faraennyi tagjaiért elvállalja a jótállást. Moórott br. Trauttenberg Frigyesné a vi-­­ mire ezek egyelőre szabadlábon hagyattak, galom bevételéből 400 irtot szolgáltatott a marasztaló ítélet indokául felhozatik, be a fiókegylet pénztárába. Liptó-Szt.-Mik­lóson az egylet javára rendezett társas es­télyek nemcsak anyagi sikert de egyszers­­mind a legkedélyesebb hangulatot is vív­ták ki. Székesfehérváron gr. Zichy Jenő állt a tartandó Szt. István ünnepély ren­dező bizottsága élére. A cékegyletek és megyei választmányok szervezése örvende­tes módon halad. A világi és egyházi fő­rendek és hatóságok melegen karolva fel az ügyet a tagok gyűjtésében a legszebb példával járnak elő. A közgyűlés óta meg­alakult: Kis-Küküllő megyei választmány gr. Béldi Ferenczné elnöklete alatt, a Lip­tó megyei választmány a Liptó-Szt.-Mik­­lósi liptó­újvári és rózsahegyi fiókokkal; elnökei Palugyay Gusztáváé, Kossányi Ró­­bertné és Kiszely Vendelné. Győrött dr. Kautz Gusztáv, Nagy Pál polgármester és dr. Argay István buzgalma eredményezte a győri fiók létasulását. Zala-Egerszegen Mihajlovicsné lépett fel mint kezdeménye­ző és a fiókegylet meg is alakult Svastics Benőné elnökkel A budapesti I. kerületi fiók városi választmánynyá alakult és a ta­báni, krisztinavárosi, svábhegyi, lipótmezei és várbeli fiókok szervezésén működik. Esz­­tergáron Ányos Tivadarné és Zirczen An­dré Gyuláné Veszprém megye Bakony vi­dékén az egyletet a legnépszerűbbé tet­ték. Megalakultak továbbá: a deési, ta­­polczai, sz. keresztúri, számos újvári és al­­sókubini fiókegyletek. A pancsovai fiók újabban 360 frt, a n.-becskereki fiók 243 frtot küldött 10 frtos tagdijak fejében. Az egylet 146 fiókja 16 ezer tagot számit.­­ A jelenlegi magyar földmi­­velési miniszterről az „Egyetértés“ a többi minisztereknek a szünidei utazások alkalmából hozott nem igen hízelgő bírál­­gatása után mai vezérczikkében következő­leg nyilatkozik: „Van egy miniszterünk, a­ki mindig dolgozik, szakadatlanul dolgozik, és komolyan dolgozik ... A nyári szü­net alatt még megfordul néhány ország részben, de azért a mezőgazdaságnak, ipar­nak és kereskedelemnek a világon létező minden kérdését megmozgatja még a nyá­ron. Ha a gondviselésben is annyira jó akarat volna, mint ő benne, régen dato­lyaszilva teremne már a fűzfákon.* Való­ban kívánatos is, hogy kivált a földmive­­lésügyi tárcza vezetésénél mindig oly pol­gári erényekkel biró minisztereink legye­nek, kik iránt még az ellenzék is kény­telen legyen elismeréssel viseltetni. — Phylloxera tanfolyam. Az or­szág összes középtanodájából kijelölt ter­­mészetrajzi tanárok számára a földoasoslósi minisztérium által rendezendő phylloxera tanfolyamok — mint a Magyar Föld írja, a phylloxera által inficziált négy különbö­ző helyen és pedig Verseczen, Kassán, Pecrelt és Tahi Tótfalun fognak megtar­tatni. A tanfolyamok a következő sorrend­ben tartatnak: Tahi-Tótfalun julius hó 19- én és 20 án, előadó tanár lesz Cser­háti Sándor; Kassán ugyancsak 19-én és 20- án előadó tanárok Sissovics és dr. Lej­tényi, a kassai gazd. intézet tanárai; Peé­rett julius hó 20. és 21 én előadó tanár dr. Szaniszló Albert Kolozsvárról; e tan­folyamon vesznek részt az erdélyrészi ta­nárok is, és végül Verseczen 22-én és 23 án, előadó tanár Cserháti Sándor. E tanfolyamokra a közoktatásügyi miniszter által összesen 48 tanár neveztetett meg, önként jelentkezett eddig 16 tanár, úgy, hogy a tanfolyam végeztével a miniszté­rium szakértőivel együtt egyszerre 70 be­gyakorlott szakember fogja az ország ösz­szes szőlőit vizsgálat alá venni. Minden egyes vizsgáló egy számára kijelölt és meg­határozott borvidék szőlő­területét kapja vizsgálatra, a vizsgálatok feletti szakfel­ügyeletet Cserháti Sándor és dr. Szaniszló Albert tanárok gyakorolják. Az általános vizsgálat rendszere és vezetése Miklós Gyula borászati kormánybiztosra van biz­va, kinek erélye és szakavatottsága bizto­siték arra nézve, hogy e fontos feladat czélirányosan lesz megoldva. — A magyar írók segélyegyle­­tének vagyoni állapotáról szóló kimutatást, a jelen év első feléről Vadnai Károly tit­kár jelentése alapján a budapesti lapok közül. Kivesszük belőle a főbb adatokat: Befolyt: új alapítványokból 4400 frt; régi alapítványok befizetőitől 11,400 frt; álla­mi segély 1600 frt; ajándékokból 875 frt ; 72 kr 3 arany. Kiadatott: Rendes félévi sz­óvnegyedi segélyre 42 fél (elaggott iró,­­­irók özvegyei és árvái) részére 4,525 frt.­­ Rendkívüli segélyekre husz félnek 908 frt 170 kr. Kér temetés költségére 150 frt. Összesen 5,583 frt 70 kr. A rendes évi segélyezések összege az egyleti tőke ka­matait és állami segélyt teljesen fölemészt­vén , az egylet a hozzá időközben fordu­lókat csak oly mértékben gyámolíthatja, a milyenben lelkes irodalom- és emberbará­tok adományai azt lehetővé teszik. Ennél­fogva a magyar írók segélyegylete, hogy emberbaráti feladatát teljesíthesse, foly­vást rászorul a buzgó hazafiak, nemes hölgyek, egyletek és pénzintézetek áldo­zatkészségére. — Az asztalos strike. Egy rend­őrségi tollnok szerdán délelőtt a strikeoló asztalossegédek feloszlatott 35 ös bizott­ságának tagjait magához hivatá­s kijelen­té előttük, hogy a főkapitányi hivatal mint elsőfokú iparhatóság a feloszlatott 25-ös bizottság törvénytelen működése tárgyában az említett 25-ös bizottság tagjainak val­lomása alapján meghozta határozatát, mely­­szerint a bizottság minden tagja 2ö­­zt hogy a bizottság tagjai segélypénzeket ha­tósági engedély nélkül gyűjtöttek, ezeket kellő ellenőrzés nélkül kezelték, s hogy a főkapitányság elé terjesztett számadásban a bevételek és kiadások közt differentiált találtattak. Ezzel szemben Edl, a 25-ös bizottság elnöke kijelente, hogy az idő rövidségénél fogva lehetetlen volt a szá­madást pontosan elkészítenie, s hogy a 25-ös bizottság gyors és váratlan felosz­latása miatt nem volt képes a bizottság többi tagjaitól a kiadásokat igazoló bizony­latokat beszerezni. A Magyar vendéglős Boston­ban. A Pol. Ujd. bostoni levelezője Írja: Hogy a yankee mennyire megszereti, ha véletlenül magyar koszthoz juthat, azt épen most tapasztalom itt Bostonban. Vég­re évek és évek lefolyta után magyar emberrel beszélhete­k, magyar bort ihatom, — jó és ízletes gulyást és pörnöltet ehe­­tem. Képzelhetni, mennyire megörültem, midőn pár nap előtt a következő hirdetést olvasom egy német lapban: Kapusy et Maas 12‘/a Montgomery Place, Hungarian Restaurant and Hungarien Wines.* Siet­tem azonnal Kapusy vendéglőjébe, s igen csinos üzletbe léptem. Maga Kapusy akkor nem volt ott, hanem a pinezéjében , más­náp tehát újra elmentem, első látogatá­somkor a megizlelt bort elég jónak talál­tam. Kapusy csakugyan totótól talpig ma­gyar, a gulyás és pürkölt piroslik a pap­rikától és jó. Az üzlet itt csak egy pár héttel ezelőtt nyittatott meg , de úgy lát­szik a yankee is szereti a jót. Eleinte csak kétszer volt gulyás hetenkint , ho­lott most már mindennap kapható és oly kelendősége van hogy a bogrács, melyben készül, kicsi lett, nagyobbra van szükség. Mellette a magyar bor csúszik. Már­is nagy hite van az egész városba a hunga­­rian lunch és hung. Wine-nak és öröm nézni ezeket a yankeeket, hogy hogyan repetálgatják a gulyást és a bort! Hátha még czigánybanda is volna. — A sakk nagymesterinek ver­senye e hó 4-én kezdődött a wiesbadeni nemzetközi sakkkongressuson. E verseny eredménye, melyen Európának 16 leghíre­sebb sakkozója mérkőzik meg egymással, igen érdekesnek ígérkezik. A díjak 1000, 500, 250 és 120 márka. Londonból jelen vannak : Blackburne, Bírd és Mason. Né­metországból : Louis és Wilffried, Paul­sen, Willawer, Fritz, Knorre, Minckwitz* ;dr. Schnidt, Schallop, Schwede, Schollau­­der, Wemmers, Bécsből Englisch és Fekete.­­ Egyesültek a halálban, a gi­rondei S­illebouf Bernát gazdag fiatalem­ber és Hue Klotild, egy lovászmester lá­nya már gyermekkoruktól fogva szerették egymást. Mikor ezt azonban a Sallebouf család észrevette, m mindenkép meg akarta akai­ályozni, hogy Bernát nőül vegye Klo­­tildot. A szülők minden abbeli kísérlete, hogy Bernát ne beszélhessen Klotildal, hiába volt. Bernát Bordeauxb­a ment, s ott fogadta szerelmesének látogatásait. A dol­gok így folytak jó ideig, míg a két sze­relmes meg nem unta az örökös bizonyta­lanságot, s el nem határozták magukat, hogy öngyilkosok lesznek. Ez eddig kö­zönséges régi történet, mely mindig új marad. Hanem öngyilkosságuk módja kü­lönbözik a szerelmesek eddigi öngyilkos­ságától: a két szerelmes éjjel kiment a Garonna partjára, ott derekuknál fogva összekötözték egymást, s úgy ugortak a hullámok közé. Holttestüket másnap fog­ták ki. — A Baida viharban. A Saida korvet tudvalevőleg gyakorló utazáson van világ körül és fedélzeten van Károly István főherczeg és néhány magyar tenge­rész fiú is. A korvet New Yorkból Lissa­­bonba utaztában nagy viharral küzdött, a­mely június 1-én éjféltájban érte el leg­nagyobb fokát, de azután hirtelen enge­dett, a hullámok azonban még mindig jó magasan jártak. Június 4-én jéghegyet vet­tek észre . Egyre közeledtek feléje, a víz és a levegő temperatúrája egyre csök­kent. A jéghegy mintegy hetven lábnyira meredt ki a vízből és minthogy a jég a vízben kilenczszer oly mélyen jár, a jég­hegy mintegy 6—700 láb magas lehetett. Sok fáradságban került a szörnyeteget ki­kerülni, a tengerészek mégis sajnálták, hogy nem törhettek belőle húsz napos vi­züket kissé felfrissíteni. A korvet ezután is csak nagy nehezen juthatott előre, míg végre július 2-án értek a Tajoba és d. u. 2 órakor horgonyt vetettek Lissabon előtt Károly István főherczeg Lissabonból meg­látogatja nővérét Krisztina spanyol ki­rálynét, pénzbírságra esetleg 5 napi fogságra ítélé­seim közül két hírlapíró keményen össze­vetett. A tollnok egyúttal kijelenté, hogy bár szabadságában áll az elítélteknek ezen ítélet ellen fellebbezni, tartoznak azonban a­mennyiben a fogságbüntetést választanák, azt azonnal megkezdeni. Egyikök, Kupa Árpád csak annyi halasztást kért, míg a bizottság ügyvédjét az ítélethozatalról ér­tesíti, a­mi meg is adatott neki. Kupa erre Eötvös Károly ügyvédhez sietett s felkérte hogy a bizottság képviseletét vál­lalja el. Eötvös azonnal megjelent a rend­őrségnél s kijelenté, hogy a bizottság­ra veszett. Két zenekritikus volt, s ezek a legdühösebbek; példa: Berlioz. Az ember nem is képzelné, hogy e nép mily dühös tud lenni. Nők — szép Helénát is ide értve — soha sem szitottak oly ellenszen­vet, s az egész történelemben nem talál­juk párját. Egyik a Meyerbeer, másik a Rossini pártján volt. Egyik becsülte Halévyt, má­sik semmibe se vette; egyik a modernek közül senkit se engedett Gounod felé, a másik Dávid Félix elsősége mellett har­­czolt. Mindkettőnek volt esze, de külön­böző nemű. A C. esze sebes, kényelmű, az A. esze pedig humoros, kissé követelő volt. Összekaptak keményen, már nem em­lékezem mi fölött, s néhány virágos kife­jezés után, m­elyekkel kölcsönös tudatlan­ságukat igyekeztek palástolni, egyszer csak elővették a kemény szavakat. Végre egyik­nek a tollából kiszaladt a herész szó a másik ellen, ki elméletileg jó zenész volt, de tényleg soha semmit sem teremtett. Reggel kilencz órakor, a­mint Bre­da utcai lakásomról a fegyvergyár könyv­tárába mentem, A-t találom az utczán, az Opera előtt. Ellensége utolsó tárczáját tarta kezében; tudta, hogy én ismerem ellenfelét; megállítv­a a boulevardok za­rándokaitól megszokott szabad szájjal szól: — Látta-e ön, hogy ez a haszonta­lan C. hogy bánt velem; elnevezett do­bosnak, miért egykor egy zenekarnak tagja voltem . . . — Szóljunk igazat — felelem; ön pedig elnevezte őt gitárosnak, a­mi­ért hajdan románcokat irt . . . — A dobos elnevezést még csak megbocsátom , de a herész nevet nem soha ! . . . Hát nem vagyok-e én férfi?. . . Azért is megmutatom neki, hogy az va­gyok ! Kiállítom a síkra ! Küldök hozzá két segédet; épen azért jöttem ki ily ko­rán, hogy találjak két kópét, kik nem ijednek meg egy pisztolydurranástól . . . — Kedves A. barátom, felelém, in­dulatos szavaiból látom, hogy méregben van . . . — Méltán abban lehetnék . . . Egy szamár, mint ő, ki talán r még dobon se játszott, legfelebb a vadak valami hang­szerén . . . meg kell könnyebbíteni a föl­det az ily férgektől . . . Keresztbe fonám karjaimat, s komo­lyan szemei közé nézve, szóltam: — Tudja-e ön jól, hogy mi egy párbaj? — Ha tudom é ! A párbaj eszköz arra, hogy kiegészítsük a törvényes ül­dözést, mely nem súlyt minden bűntényt; ez a családok becsületének őre, s a fran­czia erkölcsök fentartója. Nekem van egy fiam, s nem tűrhetem, hogy atyjáról azt mondják, hogy heréit ! — Minthogy önnek van egy fia, ez egyszersmind bizonyítéka is : a kifejezés önmagától elesik. De nézzük a kérdést kissé magasabb szempontból. A párbajról nincs mindenki önnel egy véle­ményen. A párbaj a legtöbb esetben sem­mit sem bizonyít, mert nem mindig a sértő fél lesz megsebesülve, s így sok szer­epen a sértett fél kapja a nehéz se­bet, vagy a halált. A párbaj — ha volt is valaha istenítélet — többé már nem az. Az ember vegye tekintetbe a világ, sőt az igazságszolgáltatás ítéletét, mely utóbbi a szomorú kimenetel után a vita okait nyomozza, s büntetőleg lépik föl. Mindenki a kihívó felet ítéli el, ezért fo­gadjon nekem szót, s ne vállalja el e há­­ládatlan szerepet. Az öt­ ellenfele ép úgy siet, hogy a vitát a lapok hasábjairól más­felé terelje, s magának elégtételt vegyen. Várja be tehát az ő tanúit. — Ez aztán egy eszme, felelt A., még pedig nagyon praktikus a jelen kö­rülmények között. Nem mintha valami nagy dolgot csinálnék a közvélemény­ből .. . de mert ha megölném ellenfele­met (pedig bizonyos, hogy megölném!) nagyon roszul esnék, ha kárpótlásra ítél­nének azon család javára, mely iránt egy cseppet sem érdeklődöm . . . Gondolja ön, hogy elküldi tanúit? — Bizonyos vagyok felőle. — Bevárom őket. Az utczán hagyom a barátomat, s minthogy C. épen utamba esett, fölkeres­tem őt. Talán még izgatottabb volt a má­siknál, holott az előtt általában önmérsék­letéről ismertük. — Ön bizonyára tudja — szólt — hogy az a kutya A. engem mind gitáros­nak nevez, talán mert valaha zenét írtam, az ön szövegére . . . Ennek végét kell szakítani . . . Épen egy találkozást ter­vezek vele. Akar-e ön tanúm lenni? — ön nagyon megtisztel, de nekem van egy elvem: nem elegyedni hasonló ügyekbe, csak békés intéző minőségben; ön pedig — a­mint látom — a békés kiegyenlítést óhajtja legkevésbbé . . . — Valóban úgy van, az ügy nagyon komoly. Elmosolyodtam , de ő komolyan foly­tató . — Van itt a háznál két vaskos ficz­­kó, két testvér, kik a zuávok között vol­tak. Ezeket uszítom reá ! . . . — Ne tegye ezt, mondom. Hívja meg ficzkóit reggelire, s készítse elő min­­denre, de várják be nyugodtan az A. em­bereit. Találkoztam vele, nagyban készül a találkozóra. Engedje át neki az első lé­péseket, így az öné lesz a fegyverválasz­­tás joga, — s továbbá elmondtam neki mindazokat az okokat, miket az elsőnél láttunk. Szóval hogy — várja be ellenfele tanúit. — Igaza van, bevárom őket: ez eljá­rás méltóbb hozzám.* Hasztalan várták kölcsönösen egymás tanúit, mert — miként gondolhatjuk — azok nem jelentek meg. E várakozás alatt úgy C. mint A. beburkolóztak az okosko­dás azon köpenyeibe, melyeket én aggatok vállaikra, s uton-útfélen mindenkinek azt mondák : — Várom a segédeit. Nyolcz nap telt el. Párisban, a foly­ton váltakozó események e városában, n­i fcs nap egy égész évszáz . . . N­olcz nap múl­va egy párbajnak már nincsen létoka. Ek­kor már nevetséges lenne az ... . tehát barátaim se verekedtek meg. Az egyik, A. meg is halt azóta gyo­­morbajban, mely lassan sorvasztó. Mellette voltam csaknem utolsó perczáig. Egy éjjel, a­mint kórágya mellett virrasztottam, aj­kára gúnyos mosolyt erőltetett, s így szólt : — Emlékezik-e még az ön gitárosá­ra ? Soha se küldte el segédeit ! — Az nem tesz semmit, felelém; az nem az ön hibája, s igy a becsületnek elég van téve. — Az mindegy, azért az első alka­lommal megölöm . . . s másnap nem volt többé. A­mi C-t illeti, 5 még jó egészség­ben van, s most is zenekritikus. Sokszor látom, 8 gyakran ismétli: — A. meghalt a nélkül, hogy elküld­te volna segédeit. Milyen szájből! — A holtakról inkább semmit, mint roszat . . . különben is nem volt-e elég téve a becsületnek ? — Igen, de mégis különös egy — pisztolylyal I T. G. Párbajliörtével. — Lucas Slyppolyttól. — Mikor változott körülményeim miatt fölhagytam a hirlapírással, a legellentéte­sebb politikai, irodalmi és művészeti pár­tok között is voltak barátaim. Az ember félbehagyhatja a hirlapirást, de nem sza­kíthat oly könynyen a hírlapokkal. Távol­ról tovább is figyelemmel kísértem a vi­tákat, melyekben egykor én is részt vet­tem, s egyszer csak látom, hogy ismerő­ KÖZGAZDASÁG. Egyesü­lt erdélyi takarékpénztár for­galmi kimutatása 1880. évi junius hóról. Bevétel. Pénztármaradvány áthozat 10,258 frt 6 kr. Betételekből 27,917 frt 42 kr. Leszámítolásra tett visszafizetésből 165,960 frt. Kamat és földijakból 3073 frt 75 kr. — 207,209 frt 23 kr. — Kiadás. Beté­­tekbőli kivételre 22,595 frt 51 kr. Leszá­mítolt váltókra 150,620 frt. Jutalékra 200 frt 32 kr. Osztalékra 1488 frt. Folyó ka­matokra 9694 frt 84 kr. Irodai s kezelési költségre 16 frt 90 kr. Pénztármaradvány 22,594 frt 66 kr. — Összeg 207,209 frt. 23 kr. Kolozsvári piacz. — Csütörtök, julius 8-án. — A barompiacz ma is kevéssé volt látogatott. A forgalom is bizonyítja, hogy a vásár alig volt több a gyenge kö­zepesnél. Eladatott összesen 148 drb. Ökör 10 drb, párja 160 frt, fejős tehén 40 drb párja 150 — 160 frt, meddő tehén 50 drb, párja 100—120 frt, két éves borjú 16 drb párja 80—100 frt, egy éves borjú 32 drb, párja 40 — 60 frt. IDEGENEK NÉVSORA — Julius 8-án. — HUNGÁRIA SZÁLLODA. Gr. Kornis Victor Pöstyénből. Gróf Bethlen Sándor M.­Ludasról. Török Károly szbi­ó B.­Hunyadról. Mandel Manó birt. Gy. Fejérvárról. Fogarasi Kálmán keresk. Bécsből. Sternberg Sándor keresk. Buda­pestről. Sillinger Kálmán aljbiró Szabad­káról. Guttmann József birt. N.-Váradról. Budapesti áru- és érték-tőzsdén. Julius 8-án. 1880. Magyar aranyjáradék ...........................109.70 Magyar vasúti kölcsön..........................126.KO Magyar keleti vasúti államkötv., I kibocs. 88.60 Magyar kel. vasúti államkötv., II. kibocs 100.60 Magyar kel. vasúti államköt. 1896 . évi 88.— Magyar nyeremény-sorsjegy-kölcsön . . 114.60 Magyar szőlődézsma váltsági kötvény . . 94.25 Magyar földtehermentesitési kötvény . . 95.— Magyar földteherment. kötv., záradékkal. 94.25 Temes-bánáti földtehermentesitési kötv 94 75 Temes-bánáti földteherm. köt. záradékkal 94.— Erdélyi földtehermentesitési kötvény. . 91 76 Horvát-szlavon földteherment. kötvény­­ — Osztrák járadék papírban...........................72.60 Osztrák járadék ezüstben...........................73.60 Osztrák­ járadék aranyban .... 87 76 1860-ki államsorsjegyek.......................134.— Osztrák-magyar bankrészvény .... 830.— Magyar hitelbank-részvény .... 265.— Osztrák hitelintézet-részvény . . 280.— Ezüst........................................................—.— Cs. és kir. arany...................................... 664.— 20 frankos arany . .........................935.— Német birodalmi márka..........................57.70 London (3 havi váltókért)....................1177.0 Lap- és kiadó-tulajdonosok : K. PAPP MIKLÓS ÖRÖKÖSEI. Felelős szerkesztő: Dr. Nagy János. NYÍLTTÉRI­ Amerikai fogorvos Perl American Rends! Dr. or. Denial Surgery hazaérkezett, körútjáról készít új amerikai fogakat és lég­­nyomatú fogsorokat, plombiroz fogakat és foggyökereket, kiváltképen aranynyal és más jónak valósult tömő anyagokkal stb. Fogorvosi műterem főtér 27. sz. Hintz-ház, dr. Rendel d. e. 9 — 12, d. u. 2—5 óráig. *) E rovatban meg kesitőségünk semmi felel jelenő czikkekért szerv­isséget nem vállal el. ttaerk.

Next