Magyar Polgár, 1880. július-december (14. évfolyam, 149-303. szám)
1880-07-10 / 157. szám
A közkatona becsületességét, korlátolt elmebeli betegségét, és a parancs szó iránti pontos engedelmességét a következő adoma eléggé jellemzi: Egy csinos katonatiszt ebédre volt hiva, de épen midőn már el akart hazulról menni, oly erős fogfájás érte utól, hogy kénytelen volt hon maradni, 8 levelet irt, hogy kimentse magát. „Vidd el ezt a levelet W . . . asszonysághoz, mondá, a szolgálatában levő katonának, s hoz el az ebédemet! A katona elvitte a levelet és W. asszonyságnak saját kezébe adta, de a nő csodálkozására semmi hajlamot sem mutatott a távozásra. Állásba tette magát s várt. Midőn kérdezték, hogy mit vár, azt válaszolta, hogy a százados úr ebédjét fogja innen elvinni. W. asszony eszes nő volt, s rögtön megértette a katona ostoba ügyetlenségét, megrendelte, hogy ebédet küldjenek tőle, s egy kis üveg champagni bort is adjanak mellé. A becsületes fiú ételes csészékkel megrakodva haza ment, s a gazdájának felszolgálta az ebédet, aki az ebédet sokkal jobbnak találta mint a milyent a vendéglőből rendesen kapott, esannyira, hogy evés közben elfelejtete a fogfájását , jóízűen hozzá látott mindenhez. Végre a champagnerre került a sor, a százados kezdte nem érteni a dolgot és a filu és Dr. Szaniszló Albert a kolozsvári Pylloxera bizottság elnökségétől, megmagyarázta ő k, és kétség, fölhalmozódott többrendbeli teendői miatt be volt esve, pár pillanatnyi gondolkozás után visszalépett. Lemondását a bizottság el ' ' Méltásaután tie francot adott a szolgája kezébe azon utasitással, hogy vegyen a kertésztől egy csokor virágot s üdvözletével vigye el a . . . asszonyságnak. Idő múltával, apja haza kerül, s a tíz francot egész komoly arczczal leteszi az asztalra. „Miféle pénz ez? kérdé a gazdája. ,W . . . asszonyságtól kaptam vissza — vinszolt a fiú látszólagos megelégedéssel, megfizette a virág árát.“ Midőn W . . asszony megkapta a virágot a szolgának adott öt francot ajándékon, de a fiú gazdája érdekeit tartván szeme előtt, az mondta, hogy nem öt franc volt annak az ára, hanem „tíz.* — S a tiz francot lelkiismeretesen vissza hozta. A századosnak úgy meg fájult a foga, hogy lefeküdt, az egész városba elterjedt a történet. Mindenki jót nevetett rajta. — W . . . asszonyság özvegy volt. Irlot volt szives a fönnebbi czébra juttatni; nemkülönben Mlgs. b. Kemény István fő gondnok urnak, ki a télen, — bennlakása alatt — egymaga naponként 10 szegény tanulót látott el ingyen koszttal. Kedves kötelességének ösmeri, forró köszönetét nyilvánítani. Nagy Enyed, jul. 8-án 1880. Az ev. ref. Bethlen főtanoda igazgatósága. IRODAIM Pulszky Ferencz. Emlékiratai második kötetének megírásán kívül — mely f. évi okt. havában jelenik meg — egy másik nagyobb munka összeállításán is dolgozik. Emű czime lesz: „Ábránd és Valóság.” Mintegy 32 évnyi terjedelemben Rautmann Frigyes kiadásában jelenik meg E szerzőnek a lapokban és folyóiratokban szétszórva közzétett tanulmányait fogja öszzegyüjtve tartalmazni. E kötetben a többek közt a „Mese a csillagfiról és a királyfiról,a szerző görögországi utazásának leírása — s több más érdekes közlemény 1987. • Milkó Izidor, az ifjabb irói nemzedék egyik legszellemesebb tagjának élénken irt és közkedveltségben álló irataiból mintegy 20 ívnyi terjedelmű kötetet fog nemsokára közzé tenni Aigner Lajos budapesti könyvkiadó. A munka czíme „Mindenütt és sehol.“ Feleki József foktői ref. lelkész, ki Legouvó Ernő, a hires franczia iró egy kitűnő művét (Atya és fia a XIX. században) már régebben lefordította, most ugyan e szerző egy másik művére, melynek czime „A nők erkölcsi története“ hirdet előfizetést, a fordítás 19 évre terjed s f. évi julius hóban jelenik meg igen díszesen kiállítva. Előfizetési ára i frt 50 kr. A pénz szerzőhöz Foktőre (Kalocsa) küldendő. MŰVÉSZET. A vallás- és közoktatásügyi miniszter kihallgatási terme részére most Vastag György egy nagyobbszabású képet készít, mely Pázmány Péter esztergomi prímást, az ernyedetlen főpapot fogja ábrázolni. E kép keretét Zay-Ugróczon egy czigánygyerek faragta remek XVII. századbeli modorú műfaragással, melyhez a rajzot és röszmintát Schickedanz Albert iparmúzeumi titkár készítette, ki most ugyancsak a val. és közokt. miniszter részére készülő Mária Terézia királyné arczképéhez készíti a XVIII. századbeli stylü keret rajzait. A Münchenben élő fiatal magyar festőkről részletesen ír Széchy (Závodszky) Károly az „Ellenőr“ nek, különösen kiemelve Greguss Imrét a Margitayt. Greguss „Betyárok az erdőszélen“ s „Az utolsó korty“ czímű hangulatos képeket állította ki a tárlatban, Margitay pedig egy római lakomát festett elég gondatlanul s elhamarkodva, habár művéből látszik a kiváló tehetség. Baditz Ottó „Elitélt“ je, mely a „Vasárnapi Újság“-ban is közölve volt, nagy hatást tett. Gyárfás Jenő Arany „Tetemre hivás“-ából merített nagyobb s szép képen dolgozik, Greguss a magyar függetlenségi harczból vett tárgyon dolgozik hónapok óta s Baditz Ottó „A falu roszsza“ czimü szép képet fejezett be, drastikus tárgy, de művészien kidolgozva. A kép ára 8000 márka. NYILVÁNOS KÖSZÖNET Alólirt főtanodai igazgatóság mind szoknak, és pedig névszerinti Mrgs. Zeyk Károly, Id. Gáspár János, I. Sándor Elek, Adler Sándor, Fodor Miklós, Pávai V. Elek, Biró Miklós, Dr. Bocz József, Szilágyi Farksa, Vokál János, Czirner József, Dr. Bartók György, Dr. Nagy Albert, Winkler János, Vágó Ferencz, Folyovics Sándor, Müller Mihály, Fiona István, Dr. Magyari Károly, Khleyber Walter, Varró Gergely uraknak, illetőleg tisztelt családjaiknak: Özv. Donogán Jakabné, özv. Lengyel Károlyné , nagyságaiknak, t. Binder Ágoston urnak, mint a kik a tanári karon kívül, a 'folyt 1879—80-diki tanévben 30 szegény sorsu tanuló számára voltak kegyelek in- Wen kosztot főzetni; úgy szintén Mlgs. b. Splényi Henrik és t. Török Bertalan urak- P a kik közül előbbi 5 irtot, utóbbi 3 HIRHARANG. Kolozsvár, julius 9. Időjárás. Kolozsvárt júl 9-én reggel szép derült idő. Hőmérsék 20 R. Légnyomás 729,7 mm. Délben hőmérsék 21 7 R. Légnyomás 729 5 mm, nem fogadván, ő azt a főispán őgához nyújtotta be. 13 A székely mivelődési és közgazdasági egylet új tagjainak száma napról-napra szaporodik úgy Tordán és vidékén, mint városunkban. Lapunk szerkesztőjének tegnap meginditott gyűjtőivén egy alapító és tiz részvényes tag iratkozott be. A gyűjtést tovább folytatjuk. — Felhívás a kolozsvári nemzeti színház tagjaihoz. A szünidőt élvező összes t. színházi tagokat alulírott igazgatóság figyelmezteti, hogy a szünidő f. július hó 16 án lejár, s az előkészületi próbák f. hó 20 án reggeli 9 órakor a nyári színházban kezdetüket veszik, mivel a színházi próbatábla a téli színház színpadi előcsarnokában e hó 19 én délutáni 5 órakor részletes értesítést fog adni. Kolozsvárt 1880 évi julius hó 9 napján. A nemzeti színház igazgatósága. — A kolozsvári piaczi templom körüli épületek kisajátítására fennálló társulat vagyon kezeléséről keblileg megvizsgált és a hatóság által is felülvizsgált részletes számadás szerint: az 1879 dik évben volt az alap bevétel, kamat és ház bérből 7411 frt 35 kr., kiadás a javítás s az építkezési költséggel együtt 1617 frt 91 kr. Tiszta évi jövedelme 5793 frt 44 kr. Vagyoni állása az 1879. decz. 31. leltár szerint a) fekvőben, a házastelek értéke szerint 60,600 frt. b) kamatozó tőkében 38,570 frt 58*/a kr. c) Házbér-hátralék követelésben 1150 frt. d) Felszerelvényben 150 frt. e) Magán kötelezvény és Ígérvényben 1338 frt 50 kr. összesen: 113,914 frt. 08*/a kr., mit a bizottmány köztudomásra hoz. Kolozsvárt 1880. julius hóban. Zürich István bizottsági elnök. Kőváry László gondnok. Elragadt lovak. Magyar József bérkocsi tulajdonos lovai csütörtökön este piaczi állóhelyükről elragadtak. Szerencsére nagyobb baj nem történt, csak hogy a Helfy-ház, valamint a minorita templom előtt kiszakasztottak egy-egy élőfát. n: A nyári félév vizsgái Kolozs- Monostoron a m. kir. gazd. tanintézetnél a következő sorrendet fognak megtartatni: a IIod éveseknél: július 15 én növénytermelés és rétmivelés, 17 ón növénytan, növény boncz- és élettan, növény kórtan, 19 ón gazdasági vegytan, 21-én gazdasági gépisme, 23-án általános állattenyésztés, 26-án földmértan, 27 én méhészet. A III-as éveseknél: 15 én gazdasági becsléstan és számvitel, 17-én szarvasmarha és lótenyésztés, 19-én kertészet és szőlőmivetés, 21 én technológia és borászat, 23 án erdészettan, 26 án állatgyógyászat, 30 án zárünnepély. — Edelsheim-Gyulay báró nyilatkozata. Edelsheim-Gyulay báró országos főhadparancsnok, — kinek összes jószágain az ügykezelés teljesen magyar nyelven megy, s hivatalnokai is mind magyarok, — a napokban magán körben, hol a magyarságról volt szó a következő nyilatkozatot tette: „Fiamból olyan magyart nevelek, hogy a legtősgyökeresebb magyar mágnás sem különbez.“ Gazdasszonyoknak! Tudjuk, hogy most minden háznál szörnyen alkalmatlankodnak és piszkolnak a legyek. Alkalomszerűnek tartjuk tehát azon óvszer közlését, mely aranyozott rámáknak, más hasonnemű bútoroknak a legyek által való bepiszkolását megakadályozza. Gazdasszonyaink süttessenek meg két három hagymát, s hüttessék ki egészen; aztán a kihűlt rétegekkel érintsék meg a megóvandó aranyozásokat. A szobában nem lesz kellemetlen szag, s a légy kerülni fogja a bútorokat. A ki nem hiszi, próbálja meg. — Am. kir. pénzügyminiszter Scharschmidt György cserteszi m. kir. kohófőnököt, Zzlatlonára kohófőnökké nevezte ki. — Hirdetmény. Kolozsvár sz. k. város házi- és az azzal kapcsolatos dologhol és husfogyasztási adó, kaszármai és szegények pénztárai 1879. évi kezeléséről egybeállitott zárszámadások az 1870 42-ik t. ez. 14-ike értelmében a tanács kiadóhivatalában (városház 6 sz.) 15 napon át közszemlére tétettek ki. Kolozsvár sz. k. város tanácsától 1880. jul. 9-én. A polgármester helyett: Minorich Károly, főkapitány. — A gyulafejérvári r. szat h. nagy gymnazium értesítője az 1879 - 80-ik tanévről, megjelent és beküldetett szerkesztőségünkhöz. A gymnazium tanerőinek száma a mult évben 12, a tanítványoké 244 volt. Az értesítő a szokásos jelentéseken kívül két értekezést is tartalmaz. Egyiknek czime: „Magasságmérés légsúlymérővel*, Ávód Jákótól; a másiké: „A gyulafejérvári meteorologiai állomás észleletei 1879-ről“, ugyancsak Ávéd Jákótól. — A magyar országos segély zöneegylet (veres kereszt) összes tevékenységét azon czél elérésére fordítja, melyet ő Felsége a legkegyelmesebb Vadasszony a közgyűlésén mondott beszédében különösen hangsúlyozott. A vidéki választmányok és fiókegyletek karöltve a központi választmáynyal kiválólag a tagok gyűjtésében és az alaptőke gyarapításán buzgólkodnak s felhasználva a nyári időszakot, mely az egyleti ügymenetben rendesen pangást szül, a kellemessel a hasznost is kötik össze, t. i. vidékre rándulnak ki és az elszerencsétlenedett harczosok javára utaznak. A vigalmak sikerét leginkább a polgári és katonai elem közti barátságos viszony biztosítja. Kassán gr. Szapáry Lászlóné kezdeményezése folytán rendezett népünnepély 1800 frtot jövedelmezett faraennyi tagjaiért elvállalja a jótállást. Moórott br. Trauttenberg Frigyesné a vi- mire ezek egyelőre szabadlábon hagyattak, galom bevételéből 400 irtot szolgáltatott a marasztaló ítélet indokául felhozatik, be a fiókegylet pénztárába. Liptó-Szt.-Miklóson az egylet javára rendezett társas estélyek nemcsak anyagi sikert de egyszersmind a legkedélyesebb hangulatot is vívták ki. Székesfehérváron gr. Zichy Jenő állt a tartandó Szt. István ünnepély rendező bizottsága élére. A cékegyletek és megyei választmányok szervezése örvendetes módon halad. A világi és egyházi főrendek és hatóságok melegen karolva fel az ügyet a tagok gyűjtésében a legszebb példával járnak elő. A közgyűlés óta megalakult: Kis-Küküllő megyei választmány gr. Béldi Ferenczné elnöklete alatt, a Liptó megyei választmány a Liptó-Szt.-Miklósi liptóújvári és rózsahegyi fiókokkal; elnökei Palugyay Gusztáváé, Kossányi Róbertné és Kiszely Vendelné. Győrött dr. Kautz Gusztáv, Nagy Pál polgármester és dr. Argay István buzgalma eredményezte a győri fiók létasulását. Zala-Egerszegen Mihajlovicsné lépett fel mint kezdeményező és a fiókegylet meg is alakult Svastics Benőné elnökkel A budapesti I. kerületi fiók városi választmánynyá alakult és a tabáni, krisztinavárosi, svábhegyi, lipótmezei és várbeli fiókok szervezésén működik. Esztergáron Ányos Tivadarné és Zirczen André Gyuláné Veszprém megye Bakony vidékén az egyletet a legnépszerűbbé tették. Megalakultak továbbá: a deési, tapolczai, sz. keresztúri, számos újvári és alsókubini fiókegyletek. A pancsovai fiók újabban 360 frt, a n.-becskereki fiók 243 frtot küldött 10 frtos tagdijak fejében. Az egylet 146 fiókja 16 ezer tagot számit. A jelenlegi magyar földmivelési miniszterről az „Egyetértés“ a többi minisztereknek a szünidei utazások alkalmából hozott nem igen hízelgő bírálgatása után mai vezérczikkében következőleg nyilatkozik: „Van egy miniszterünk, aki mindig dolgozik, szakadatlanul dolgozik, és komolyan dolgozik ... A nyári szünet alatt még megfordul néhány ország részben, de azért a mezőgazdaságnak, iparnak és kereskedelemnek a világon létező minden kérdését megmozgatja még a nyáron. Ha a gondviselésben is annyira jó akarat volna, mint ő benne, régen datolyaszilva teremne már a fűzfákon.* Valóban kívánatos is, hogy kivált a földmivelésügyi tárcza vezetésénél mindig oly polgári erényekkel biró minisztereink legyenek, kik iránt még az ellenzék is kénytelen legyen elismeréssel viseltetni. — Phylloxera tanfolyam. Az ország összes középtanodájából kijelölt természetrajzi tanárok számára a földoasoslósi minisztérium által rendezendő phylloxera tanfolyamok — mint a Magyar Föld írja, a phylloxera által inficziált négy különböző helyen és pedig Verseczen, Kassán, Pecrelt és Tahi Tótfalun fognak megtartatni. A tanfolyamok a következő sorrendben tartatnak: Tahi-Tótfalun julius hó 19- én és 20 án, előadó tanár lesz Cserháti Sándor; Kassán ugyancsak 19-én és 20- án előadó tanárok Sissovics és dr. Lejtényi, a kassai gazd. intézet tanárai; Peérett julius hó 20. és 21 én előadó tanár dr. Szaniszló Albert Kolozsvárról; e tanfolyamon vesznek részt az erdélyrészi tanárok is, és végül Verseczen 22-én és 23 án, előadó tanár Cserháti Sándor. E tanfolyamokra a közoktatásügyi miniszter által összesen 48 tanár neveztetett meg, önként jelentkezett eddig 16 tanár, úgy, hogy a tanfolyam végeztével a minisztérium szakértőivel együtt egyszerre 70 begyakorlott szakember fogja az ország öszszes szőlőit vizsgálat alá venni. Minden egyes vizsgáló egy számára kijelölt és meghatározott borvidék szőlőterületét kapja vizsgálatra, a vizsgálatok feletti szakfelügyeletet Cserháti Sándor és dr. Szaniszló Albert tanárok gyakorolják. Az általános vizsgálat rendszere és vezetése Miklós Gyula borászati kormánybiztosra van bizva, kinek erélye és szakavatottsága biztositék arra nézve, hogy e fontos feladat czélirányosan lesz megoldva. — A magyar írók segélyegyletének vagyoni állapotáról szóló kimutatást, a jelen év első feléről Vadnai Károly titkár jelentése alapján a budapesti lapok közül. Kivesszük belőle a főbb adatokat: Befolyt: új alapítványokból 4400 frt; régi alapítványok befizetőitől 11,400 frt; állami segély 1600 frt; ajándékokból 875 frt ; 72 kr 3 arany. Kiadatott: Rendes félévi szóvnegyedi segélyre 42 fél (elaggott iró,irók özvegyei és árvái) részére 4,525 frt. Rendkívüli segélyekre husz félnek 908 frt 170 kr. Kér temetés költségére 150 frt. Összesen 5,583 frt 70 kr. A rendes évi segélyezések összege az egyleti tőke kamatait és állami segélyt teljesen fölemésztvén , az egylet a hozzá időközben fordulókat csak oly mértékben gyámolíthatja, a milyenben lelkes irodalom- és emberbarátok adományai azt lehetővé teszik. Ennélfogva a magyar írók segélyegylete, hogy emberbaráti feladatát teljesíthesse, folyvást rászorul a buzgó hazafiak, nemes hölgyek, egyletek és pénzintézetek áldozatkészségére. — Az asztalos strike. Egy rendőrségi tollnok szerdán délelőtt a strikeoló asztalossegédek feloszlatott 35 ös bizottságának tagjait magához hivatás kijelenté előttük, hogy a főkapitányi hivatal mint elsőfokú iparhatóság a feloszlatott 25-ös bizottság törvénytelen működése tárgyában az említett 25-ös bizottság tagjainak vallomása alapján meghozta határozatát, melyszerint a bizottság minden tagja 2özt hogy a bizottság tagjai segélypénzeket hatósági engedély nélkül gyűjtöttek, ezeket kellő ellenőrzés nélkül kezelték, s hogy a főkapitányság elé terjesztett számadásban a bevételek és kiadások közt differentiált találtattak. Ezzel szemben Edl, a 25-ös bizottság elnöke kijelente, hogy az idő rövidségénél fogva lehetetlen volt a számadást pontosan elkészítenie, s hogy a 25-ös bizottság gyors és váratlan feloszlatása miatt nem volt képes a bizottság többi tagjaitól a kiadásokat igazoló bizonylatokat beszerezni. A Magyar vendéglős Bostonban. A Pol. Ujd. bostoni levelezője Írja: Hogy a yankee mennyire megszereti, ha véletlenül magyar koszthoz juthat, azt épen most tapasztalom itt Bostonban. Végre évek és évek lefolyta után magyar emberrel beszélhetek, magyar bort ihatom, — jó és ízletes gulyást és pörnöltet ehetem. Képzelhetni, mennyire megörültem, midőn pár nap előtt a következő hirdetést olvasom egy német lapban: Kapusy et Maas 12‘/a Montgomery Place, Hungarian Restaurant and Hungarien Wines.* Siettem azonnal Kapusy vendéglőjébe, s igen csinos üzletbe léptem. Maga Kapusy akkor nem volt ott, hanem a pinezéjében , másnáp tehát újra elmentem, első látogatásomkor a megizlelt bort elég jónak találtam. Kapusy csakugyan totótól talpig magyar, a gulyás és pürkölt piroslik a paprikától és jó. Az üzlet itt csak egy pár héttel ezelőtt nyittatott meg , de úgy látszik a yankee is szereti a jót. Eleinte csak kétszer volt gulyás hetenkint , holott most már mindennap kapható és oly kelendősége van hogy a bogrács, melyben készül, kicsi lett, nagyobbra van szükség. Mellette a magyar bor csúszik. Máris nagy hite van az egész városba a hungarian lunch és hung. Wine-nak és öröm nézni ezeket a yankeeket, hogy hogyan repetálgatják a gulyást és a bort! Hátha még czigánybanda is volna. — A sakk nagymesterinek versenye e hó 4-én kezdődött a wiesbadeni nemzetközi sakkkongressuson. E verseny eredménye, melyen Európának 16 leghíresebb sakkozója mérkőzik meg egymással, igen érdekesnek ígérkezik. A díjak 1000, 500, 250 és 120 márka. Londonból jelen vannak : Blackburne, Bírd és Mason. Németországból : Louis és Wilffried, Paulsen, Willawer, Fritz, Knorre, Minckwitz* ;dr. Schnidt, Schallop, Schwede, Schollauder, Wemmers, Bécsből Englisch és Fekete. Egyesültek a halálban, a girondei Sillebouf Bernát gazdag fiatalember és Hue Klotild, egy lovászmester lánya már gyermekkoruktól fogva szerették egymást. Mikor ezt azonban a Sallebouf család észrevette, m mindenkép meg akarta akaiályozni, hogy Bernát nőül vegye Klotildot. A szülők minden abbeli kísérlete, hogy Bernát ne beszélhessen Klotildal, hiába volt. Bernát Bordeauxba ment, s ott fogadta szerelmesének látogatásait. A dolgok így folytak jó ideig, míg a két szerelmes meg nem unta az örökös bizonytalanságot, s el nem határozták magukat, hogy öngyilkosok lesznek. Ez eddig közönséges régi történet, mely mindig új marad. Hanem öngyilkosságuk módja különbözik a szerelmesek eddigi öngyilkosságától: a két szerelmes éjjel kiment a Garonna partjára, ott derekuknál fogva összekötözték egymást, s úgy ugortak a hullámok közé. Holttestüket másnap fogták ki. — A Baida viharban. A Saida korvet tudvalevőleg gyakorló utazáson van világ körül és fedélzeten van Károly István főherczeg és néhány magyar tengerész fiú is. A korvet New Yorkból Lissabonba utaztában nagy viharral küzdött, amely június 1-én éjféltájban érte el legnagyobb fokát, de azután hirtelen engedett, a hullámok azonban még mindig jó magasan jártak. Június 4-én jéghegyet vettek észre . Egyre közeledtek feléje, a víz és a levegő temperatúrája egyre csökkent. A jéghegy mintegy hetven lábnyira meredt ki a vízből és minthogy a jég a vízben kilenczszer oly mélyen jár, a jéghegy mintegy 6—700 láb magas lehetett. Sok fáradságban került a szörnyeteget kikerülni, a tengerészek mégis sajnálták, hogy nem törhettek belőle húsz napos vizüket kissé felfrissíteni. A korvet ezután is csak nagy nehezen juthatott előre, míg végre július 2-án értek a Tajoba és d. u. 2 órakor horgonyt vetettek Lissabon előtt Károly István főherczeg Lissabonból meglátogatja nővérét Krisztina spanyol királynét, pénzbírságra esetleg 5 napi fogságra ítéléseim közül két hírlapíró keményen összevetett. A tollnok egyúttal kijelenté, hogy bár szabadságában áll az elítélteknek ezen ítélet ellen fellebbezni, tartoznak azonban amennyiben a fogságbüntetést választanák, azt azonnal megkezdeni. Egyikök, Kupa Árpád csak annyi halasztást kért, míg a bizottság ügyvédjét az ítélethozatalról értesíti, ami meg is adatott neki. Kupa erre Eötvös Károly ügyvédhez sietett s felkérte hogy a bizottság képviseletét vállalja el. Eötvös azonnal megjelent a rendőrségnél s kijelenté, hogy a bizottságra veszett. Két zenekritikus volt, s ezek a legdühösebbek; példa: Berlioz. Az ember nem is képzelné, hogy e nép mily dühös tud lenni. Nők — szép Helénát is ide értve — soha sem szitottak oly ellenszenvet, s az egész történelemben nem találjuk párját. Egyik a Meyerbeer, másik a Rossini pártján volt. Egyik becsülte Halévyt, másik semmibe se vette; egyik a modernek közül senkit se engedett Gounod felé, a másik Dávid Félix elsősége mellett harczolt. Mindkettőnek volt esze, de különböző nemű. A C. esze sebes, kényelmű, az A. esze pedig humoros, kissé követelő volt. Összekaptak keményen, már nem emlékezem mi fölött, s néhány virágos kifejezés után, melyekkel kölcsönös tudatlanságukat igyekeztek palástolni, egyszer csak elővették a kemény szavakat. Végre egyiknek a tollából kiszaladt a herész szó a másik ellen, ki elméletileg jó zenész volt, de tényleg soha semmit sem teremtett. Reggel kilencz órakor, amint Breda utcai lakásomról a fegyvergyár könyvtárába mentem, A-t találom az utczán, az Opera előtt. Ellensége utolsó tárczáját tarta kezében; tudta, hogy én ismerem ellenfelét; megállítva a boulevardok zarándokaitól megszokott szabad szájjal szól: — Látta-e ön, hogy ez a haszontalan C. hogy bánt velem; elnevezett dobosnak, miért egykor egy zenekarnak tagja voltem . . . — Szóljunk igazat — felelem; ön pedig elnevezte őt gitárosnak, amiért hajdan románcokat irt . . . — A dobos elnevezést még csak megbocsátom , de a herész nevet nem soha ! . . . Hát nem vagyok-e én férfi?. . . Azért is megmutatom neki, hogy az vagyok ! Kiállítom a síkra ! Küldök hozzá két segédet; épen azért jöttem ki ily korán, hogy találjak két kópét, kik nem ijednek meg egy pisztolydurranástól . . . — Kedves A. barátom, felelém, indulatos szavaiból látom, hogy méregben van . . . — Méltán abban lehetnék . . . Egy szamár, mint ő, ki talán r még dobon se játszott, legfelebb a vadak valami hangszerén . . . meg kell könnyebbíteni a földet az ily férgektől . . . Keresztbe fonám karjaimat, s komolyan szemei közé nézve, szóltam: — Tudja-e ön jól, hogy mi egy párbaj? — Ha tudom é ! A párbaj eszköz arra, hogy kiegészítsük a törvényes üldözést, mely nem súlyt minden bűntényt; ez a családok becsületének őre, s a franczia erkölcsök fentartója. Nekem van egy fiam, s nem tűrhetem, hogy atyjáról azt mondják, hogy heréit ! — Minthogy önnek van egy fia, ez egyszersmind bizonyítéka is : a kifejezés önmagától elesik. De nézzük a kérdést kissé magasabb szempontból. A párbajról nincs mindenki önnel egy véleményen. A párbaj a legtöbb esetben semmit sem bizonyít, mert nem mindig a sértő fél lesz megsebesülve, s így sok szerepen a sértett fél kapja a nehéz sebet, vagy a halált. A párbaj — ha volt is valaha istenítélet — többé már nem az. Az ember vegye tekintetbe a világ, sőt az igazságszolgáltatás ítéletét, mely utóbbi a szomorú kimenetel után a vita okait nyomozza, s büntetőleg lépik föl. Mindenki a kihívó felet ítéli el, ezért fogadjon nekem szót, s ne vállalja el e háládatlan szerepet. Az öt ellenfele ép úgy siet, hogy a vitát a lapok hasábjairól másfelé terelje, s magának elégtételt vegyen. Várja be tehát az ő tanúit. — Ez aztán egy eszme, felelt A., még pedig nagyon praktikus a jelen körülmények között. Nem mintha valami nagy dolgot csinálnék a közvéleményből .. . de mert ha megölném ellenfelemet (pedig bizonyos, hogy megölném!) nagyon roszul esnék, ha kárpótlásra ítélnének azon család javára, mely iránt egy cseppet sem érdeklődöm . . . Gondolja ön, hogy elküldi tanúit? — Bizonyos vagyok felőle. — Bevárom őket. Az utczán hagyom a barátomat, s minthogy C. épen utamba esett, fölkerestem őt. Talán még izgatottabb volt a másiknál, holott az előtt általában önmérsékletéről ismertük. — Ön bizonyára tudja — szólt — hogy az a kutya A. engem mind gitárosnak nevez, talán mert valaha zenét írtam, az ön szövegére . . . Ennek végét kell szakítani . . . Épen egy találkozást tervezek vele. Akar-e ön tanúm lenni? — ön nagyon megtisztel, de nekem van egy elvem: nem elegyedni hasonló ügyekbe, csak békés intéző minőségben; ön pedig — amint látom — a békés kiegyenlítést óhajtja legkevésbbé . . . — Valóban úgy van, az ügy nagyon komoly. Elmosolyodtam , de ő komolyan folytató . — Van itt a háznál két vaskos ficzkó, két testvér, kik a zuávok között voltak. Ezeket uszítom reá ! . . . — Ne tegye ezt, mondom. Hívja meg ficzkóit reggelire, s készítse elő mindenre, de várják be nyugodtan az A. embereit. Találkoztam vele, nagyban készül a találkozóra. Engedje át neki az első lépéseket, így az öné lesz a fegyverválasztás joga, — s továbbá elmondtam neki mindazokat az okokat, miket az elsőnél láttunk. Szóval hogy — várja be ellenfele tanúit. — Igaza van, bevárom őket: ez eljárás méltóbb hozzám.* Hasztalan várták kölcsönösen egymás tanúit, mert — miként gondolhatjuk — azok nem jelentek meg. E várakozás alatt úgy C. mint A. beburkolóztak az okoskodás azon köpenyeibe, melyeket én aggatok vállaikra, s uton-útfélen mindenkinek azt mondák : — Várom a segédeit. Nyolcz nap telt el. Párisban, a folyton váltakozó események e városában, ni fcs nap egy égész évszáz . . . Nolcz nap múlva egy párbajnak már nincsen létoka. Ekkor már nevetséges lenne az ... . tehát barátaim se verekedtek meg. Az egyik, A. meg is halt azóta gyomorbajban, mely lassan sorvasztó. Mellette voltam csaknem utolsó perczáig. Egy éjjel, amint kórágya mellett virrasztottam, ajkára gúnyos mosolyt erőltetett, s így szólt : — Emlékezik-e még az ön gitárosára ? Soha se küldte el segédeit ! — Az nem tesz semmit, felelém; az nem az ön hibája, s igy a becsületnek elég van téve. — Az mindegy, azért az első alkalommal megölöm . . . s másnap nem volt többé. Ami C-t illeti, 5 még jó egészségben van, s most is zenekritikus. Sokszor látom, 8 gyakran ismétli: — A. meghalt a nélkül, hogy elküldte volna segédeit. Milyen szájből! — A holtakról inkább semmit, mint roszat . . . különben is nem volt-e elég téve a becsületnek ? — Igen, de mégis különös egy — pisztolylyal I T. G. Párbajliörtével. — Lucas Slyppolyttól. — Mikor változott körülményeim miatt fölhagytam a hirlapírással, a legellentétesebb politikai, irodalmi és művészeti pártok között is voltak barátaim. Az ember félbehagyhatja a hirlapirást, de nem szakíthat oly könynyen a hírlapokkal. Távolról tovább is figyelemmel kísértem a vitákat, melyekben egykor én is részt vettem, s egyszer csak látom, hogy ismerő KÖZGAZDASÁG. Egyesült erdélyi takarékpénztár forgalmi kimutatása 1880. évi junius hóról. Bevétel. Pénztármaradvány áthozat 10,258 frt 6 kr. Betételekből 27,917 frt 42 kr. Leszámítolásra tett visszafizetésből 165,960 frt. Kamat és földijakból 3073 frt 75 kr. — 207,209 frt 23 kr. — Kiadás. Betétekbőli kivételre 22,595 frt 51 kr. Leszámítolt váltókra 150,620 frt. Jutalékra 200 frt 32 kr. Osztalékra 1488 frt. Folyó kamatokra 9694 frt 84 kr. Irodai s kezelési költségre 16 frt 90 kr. Pénztármaradvány 22,594 frt 66 kr. — Összeg 207,209 frt. 23 kr. Kolozsvári piacz. — Csütörtök, julius 8-án. — A barompiacz ma is kevéssé volt látogatott. A forgalom is bizonyítja, hogy a vásár alig volt több a gyenge közepesnél. Eladatott összesen 148 drb. Ökör 10 drb, párja 160 frt, fejős tehén 40 drb párja 150 — 160 frt, meddő tehén 50 drb, párja 100—120 frt, két éves borjú 16 drb párja 80—100 frt, egy éves borjú 32 drb, párja 40 — 60 frt. IDEGENEK NÉVSORA — Julius 8-án. — HUNGÁRIA SZÁLLODA. Gr. Kornis Victor Pöstyénből. Gróf Bethlen Sándor M.Ludasról. Török Károly szbió B.Hunyadról. Mandel Manó birt. Gy. Fejérvárról. Fogarasi Kálmán keresk. Bécsből. Sternberg Sándor keresk. Budapestről. Sillinger Kálmán aljbiró Szabadkáról. Guttmann József birt. N.-Váradról. Budapesti áru- és érték-tőzsdén. Julius 8-án. 1880. Magyar aranyjáradék ...........................109.70 Magyar vasúti kölcsön..........................126.KO Magyar keleti vasúti államkötv., I kibocs. 88.60 Magyar kel. vasúti államkötv., II. kibocs 100.60 Magyar kel. vasúti államköt. 1896 . évi 88.— Magyar nyeremény-sorsjegy-kölcsön . . 114.60 Magyar szőlődézsma váltsági kötvény . . 94.25 Magyar földtehermentesitési kötvény . . 95.— Magyar földteherment. kötv., záradékkal. 94.25 Temes-bánáti földtehermentesitési kötv 94 75 Temes-bánáti földteherm. köt. záradékkal 94.— Erdélyi földtehermentesitési kötvény. . 91 76 Horvát-szlavon földteherment. kötvény — Osztrák járadék papírban...........................72.60 Osztrák járadék ezüstben...........................73.60 Osztrák járadék aranyban .... 87 76 1860-ki államsorsjegyek.......................134.— Osztrák-magyar bankrészvény .... 830.— Magyar hitelbank-részvény .... 265.— Osztrák hitelintézet-részvény . . 280.— Ezüst........................................................—.— Cs. és kir. arany...................................... 664.— 20 frankos arany . .........................935.— Német birodalmi márka..........................57.70 London (3 havi váltókért)....................1177.0 Lap- és kiadó-tulajdonosok : K. PAPP MIKLÓS ÖRÖKÖSEI. Felelős szerkesztő: Dr. Nagy János. NYÍLTTÉRI Amerikai fogorvos Perl American Rends! Dr. or. Denial Surgery hazaérkezett, körútjáról készít új amerikai fogakat és légnyomatú fogsorokat, plombiroz fogakat és foggyökereket, kiváltképen aranynyal és más jónak valósult tömő anyagokkal stb. Fogorvosi műterem főtér 27. sz. Hintz-ház, dr. Rendel d. e. 9 — 12, d. u. 2—5 óráig. *) E rovatban meg kesitőségünk semmi felel jelenő czikkekért szervisséget nem vállal el. ttaerk.