Magyar Polgár, 1881. január-június (15. évfolyam, 1-146. szám)

1881-01-13 / 9. szám

A 120. §-t Madarász József egyben kihagyatni kéri. Unger azon csak módosítást kíván tétetni. Tereszky egyik indítványt sem fogadja el. Apáthy felszólalása után az elfogadtatott, (a közadós eltávozhatása, illetőleg letartóztatásáról intézkedik a 120. §.) Ülés vége */42-kor. KÜLFÖLD. A főbb körnemek leginkább a hurutos bántalmak: borg és tüdőhurut, bélhurut, gyomorhurut, továbbá kivált a hónap második felében némely lobos bántalmak, mint a tüdő- és mellhártyalob voltak, mely két utóbbi bántalom volt egyszersmind a két fő halálok, különösen idősebb, korosabb egyének között. Árvaszéki elnök Mósa Sámuel jelentése szerint: a III-ik évnegyed végével gyámság és gondnokság alatt maradt 10 ezer 335 egyén. Jelenleg az összes árvák száma 10.661. Az utolsó évnegyedben a leltári napló szerint jött be 2131 frt 16 kr., bírságpénzben 5 frt., magán okmányokban 3650 frt., urb. ál, kötvényben 9300 frt., összesen 15.086 frt. Ez évnegyedben kiutaltatott 8960 frt 23 krajczár. Az árvapénztár mult évi állása volt. Bevétel 267.926 frt 72 2/10 kr., kiadás 63 563 frt 29 kr 1881 re jön át 204.263 frt 48 2/., kr. kir. főmérnök Székely János jelentéséből láttuk, hogy a folytonos esőzések következtében úgy az állami, mint a megyei utak nagyon rosz állapotban vannak, jóllehet a kiszállított fedanyag be lett ágyazva, és pedig azért, mert a felázott utakon sok kerékvágások képződtek, sőt a beágazott fedanyag is az engedélyezett és kiszállított csekély mennyiség miatt nem volt képes az idő káros hatásának ellentállani. Minda mellett a kiépített államutakon a közlekedésben fennakadás nem történt, csakis az apahida szászrégeni államut p. kamarási szakaszain járt nehézséggel, és pedig azon okból, mert az építés alatt álló szakaszra kiszállított 12 000 frt. értékű még el nem terített kavicsnak megvédése tekintetéből a közlekedést az államútról a p. kamarási útra kellett terelni. Előadta aztán főmérnök részletesen, hogy a községi munkaerő az illető szolgabirák részéről mily csekély figyelembenrészesül, és hogy a tekei tanács kötelezettségét mennyire elhanyagolta, jóllehet a vicinális útmunkaerővel a közlekedésre nézve, az illető községek érdekében sok üdvös intézkedést lehetne tenni. Kir. ügyész dr. Biró János jelentéséből megemlítjük, hogy a letartóztatottak száma 104, kik közül 95 férfi. Az összes létszámból 67 elítélt, 37 vizsgálati. Betegülési eset 12. fordult elő. Pontosabb bűntényekre vonatkozólag 23 bűnvádi feljelentés létetett. És pedig 4 rablás és 19 gyújtás miatt. Ezen cselekmények a megye területén követtettek el, egy rablás kivételével, mely a városon lett elkövetve. Kir. ügyész bejelenti végül, hogy abirósági fogdákat megvizsgálta, és fiosH»nél sem tapasztalt oly hn^jJj^vagy ° sZabályellenességet^^w^ a* közig. bizottsága igényelne. Baudis kir. adófelügyelő jelenté, hogy az egyenes adók beszedési és behajtási havi eredménye amennyiben 83,465 frt 857*kr. folyt be, kielégítő, sőt Franczia és Olaszország között, mint a tegnap érkezett hírekből kivehető, komoly viszályok vannak kitörőben — Tunis, illetőleg Algier miatt, az olasz királyi pár épen most fogadd Palermoban a tunisi tisztelgő küldöttséget, mit franczia részről annyival kevésbé néznek jó szemmel, mert ezzel összeesik egy arab törzsnek ellenséges betörése algieri területbe , nem ok nélkül hiszik Páriában, hogy e betörés szálai Tunisban keresendők, hol az olasz befolyás mindent elkövet, hogy magát érvényesíthesse. Francziaország ebbeli hangulatát teljesen visszatükrözi az „Ag. Havas” levele. Most már érthető az is, miért díszítette föl Grévy köztársasági elnök a szultánt a becsületrend nagy és brilliantos szalagjával. Parisban a szultán által akartak ugyanis a tunisi bejre hatni, hogy ez ne Olasz-, hanem Francziaország felé hajoljon sympathiáival; azonban, mint az említett levél mondja, Tunisban a szultánnak tekintélyét és fenhatóságát csak lelki, egyházi ügyekben hajlandók elismerni. Mint egy római keletű politikai tudósításban olvassuk, az olasz kormány a zöld könyvben nem fog sehamint oly okmányt közölni, mely a tunisi kérdésre vonatkozik, bár mennyire óhajtja is ezt az ellenzék és az olasz sajtó. Továbbá ugyanezen forrás szerint Rómában azt beszélik, hogy Anglia attól tartva, miszerint a franczia befolyás megerősödése Tunisban veszélyeztethetné a tengeri utat Indiában, a tunisi kérdésben határozottan támogatja Olaszországot. Angolország szövetségéről ez ügyben ugyan még nem lehet beszélni, folytatja a tudósítás, de tény, mely fölemlítésre érdemes, hogy ezen eshetőségről már sokat beszélnek és foglalkoznak vele az olasz irányadó körökben; s most, hogy Menabrea tábornok, londoni olasz követ, ily szokatlan időszakban „szabadságoltatja magát“ és kiséri az olasz királyi párt utazásában, még inkább beszélnek ez ügyről. Hogy Janinában mikor hatott a választott bíróság tervének hite, arról azt írják onnan, hogy úgy a keresztyén, mint a mohamedán lakosokat felette nagy izgalomba hozta. A görögök tanácsot ültek s elhatározták, hogy miután az európai hatalmak egyhangú határozattal Görögországnak ítélték oda, ők ettől el nem állnak, még azon esetre sem, harszág elfogadná ,a mely talán a Durarszig konferenczia határozataival ellenkezőt fogna határozni, a törökök szintén tanácskoztak s elhatározták, felkérni | ______ annak folytán, hogy az 1880. helyesbített a portál, hogy semmi szin alatt se fogadjad■ évi 519,952 frt 82 kr. előírásra el a neki ajánlott tervet, összesen 510,703 frt 85 kr. vagy is 98.22°, lefizetve lett, az egész évi befizetési eredmény is, tekintettel az ezen év első felében, felsőbb engedély folytán gyakorolt enyhe adóbehajtási eljárásra, tűrhetőnek mondható. A hadmentességi díjakról azonban nem mondhat hasonlót, mivel e czimen az egész 40,949 frtnyi évi tartozásra mindössze 21,936 frt 97 kr. lett befizetve. Végül megemlítjük, hogy mint e lap is szellőztette, a kir. adófelügyelő bizonyos oly körrendeletet adott volt ki, mely a községi autonómiát sértette. A közigazgatási bizottságban történt felszólalás után az adófelügyelőnek meg kelle ígérnie, hogy a kérdéseit rendelet illető pontjait azonnal visszavonandja. Az adófelügyelő ar e comprovatiót ki is kerülhette volna, s reméljük, hogy jövőre ki is kerüli. Kolozsvármegye közig, bsz, január havi ülése. A gróf főispán a megjelenésben akadályozva lévén, őt az elnöki széken alispán Gyarmathy Miklós helyettesité. A felolvasott szakjelentések közül a főorvos dr. Nagy Józseféből a következő adatokat említjük meg: A vármegye egész területét tekintve, az általános egészségi állapot e múlt deczember hó folytán, szintúgy mint a megelőző hónapokban, nem volt kedvezőtlen Általánosan uralkodó kórnemek nem fordultak elő, járványos, ragályos bántalmak szintén nem léptek fel, sőt a roncsoló toroklob is még mindig elég kedvező csekély mérvben mutatkozott. biztos hit és fényesen ragyogó tények, már kivívott és elismert alkotások, melyek fölött méltán éghet a genium felfordított fáklyája ! Halála évét és gyászos napját megelőző 1879. nov. 26-án „Csók“ előadása volt, melyben a királynét játszta. Érdekes színházi est volt, a nagy nézőtér csaknem szinig megtelt e költői szép mű előadására, bár igen sokszor adatott. Klasszikus szabású arcza, alakja, hollófekete fürtjei a patyolat fehér selyem köntösben, árnyas zöld lugasok és virágbokrok, pázait03 szőnyegek közt égből leszálló istenség gyanánt tündökölt a színen, — soha ennél fenségesebb királynőt, a felkorbácsolt szenvedély hullámaival, majd junói haraggal küzdve, Dóczi költői verseit mézajakkal szavalva előadva! Izgatott volt, mert azt hitte, hogy rivalisszája nem elégelvén meg saját babárjait, — az övé után is kinyújtja kezét, de ő nem engedett egy levelet sem; taps vihar egymást felváltva tört ki, de az utolsó felvonásban — bár roppant erős akarattal folytatni kívánta szerepét, — kimerülve összeesett; egész nap beteges volt és titkolta, nem akart lemondani szerepe előadásáról Napokig feküdt, súlyos betegség ágyához kötötte; ki gondolta volna, hogy e nap egyévi évfordulója — halála leend ! ? E betegségéből lábbadozva írá barátjának, hogy: mindig szerettem a színművészetet, de amióta szenvedtem érette, amióta a kolozsvári közönséget megismertem és színpadán megtanultam, megértettem a valódi művészetet, azóta rajongok érette, ah, most ébredt föl bennem a vágy, elérni a művészet tetőpontját, ragyogni Kolozsvár egép, Kolozsvár napja körül, hogy, mint parányi csillag, én is fényt nyerjek 18 ... 1878. októberétől a szarvasi kis színház udvaráról 1880. nov. 26-ig a kolozs- Vári Thalia-templom magas, diazel oltáráig, mily rövid és fényes út—sebes körforgás ! „Szeretnék sokáig Kolozsváron maradni — talán örökre is“ — irta volt! Úgy is jön. Az ő sírja fölött méltán elmondható, hogy megirigyelték az égiek és elvitték e sárgömbről korán — nagyon korán ! És mennyire szerették ott fenn is, bizonyítja, hogy szellemtársai lejöttk scythavérű vőlegényéért és szárnyakon fölemelték hozzá, — h y m e n-U n n e p h e z. Itt lent nem, ott fenn tartható csak nászát, salaktól megtisztultan, aetheri kristályfényben ! Seraphok égi dala és hárfa hangjai, szellemszárnyak csattogásai hallszanak a kolozsvári virágos sírkert két hantja fölött; lágy szellőktől lengedező füzéreken, hajnalokrral beárnyékolt kék felhőkön majd a székely földre, majd meg ismét a kolozsvári temető paradicsomára (amint elnevezte) hajol az égi nászmenet és száll, száll tova, légi magasságban, s a nászdal közül Sophonisbe hatalmas szavai hangzanak a földre: „Megrázom a menyország oszlopát, Hogy összedőlve vissza adja őt Nekem ... én bírni, bírni akarom! Massinissa hulláját nem birja el Egyéb koporsó, mint hős Sophonisbe keble !“ És e szózatával betölti dicsőségének templomát, a kolozsvári nemzeti színházat. Áldás emlékezetére! Béke poraira, melyek fölött Kolozsvár gyöngédlelkü közönsége őrködjék oly szeretettel, a milyennel ő hódolt és áldozott mindenkor a tragikai művészet oltárán Kolozsvárnak . Fiatalok, kiket a genius ihlete megszállt, tanuljatok Keler Ilona életén. N a r c i s s. LEVELEZÉS. Torda, 1881. jan. 10 (4 casinó egylet újjáalakulása.) A halhatatlan Széchenyi Istvántól eredeti az impulsus, mely a megdermedni látszó magyar társadalmi életben szabadabb és pezsgőbb vérkeringést hozott létre, s a mely azt eszközölte, hogy a mult kor dicsőségében elmerült s a jelen következményei iránt teljesen közönynyelvi seltető egyéneket zsibbasztó álmaikból felrázva, szükségét kezdették érezni annak, hogy a nemzetélet talajából felmerült eszmékre tekintettel, a haza sorsát — egy jobb jövőre számítva — még inkább szívüken hordozzák. A nemzeti ébredés ezen korszakában a fővárosban nagy Széchenyiek buzdítására létesült Casinó-egylet (amely hivatva volt az egyéneket együvé hozni s a felmerült politikai és társadalmi eszmék megbeszélése, megvitatása által az egyéneket helyes nézetekre vezérelni s különösen a mivelt társalgás meghonosítása által a szép, jó és nemes iránti érzéket bennük felébreszteni.) a vidéken is többeknek a létesítését vonta maga után. az ezen időben létesült egyletek sorában nem az utolsó helyen áll (mert a casinó egylet czélját hamar átlátták) a tordai casinó egylet, amely a változó viszonyok mellett is mindig fennállott s máig is fennáll és virágzik. A casinó-egylet idei alakuló közgyűlését f. hó 9 én tartotta meg. Elnök liszt, Albert János úr, a gyűlést megnyitván, mindenekelőtt a titkár Pálfi Károly tett részletes jelentést a casinó-egylet mult évi pénztár és vagyon állásáról, amely jelentésből fölemlítem, miszerint az egyletnek mult évi összes bevétele tett 1720 frt 17 kft., kiadás volt 1484 frt 34 kr.,s igy pénztár maradék — hozzá adva ehez a mult évi részvényhátralékot 92 frt 80 krt s az 1880-ik évi kamatokat 65 frtot — összesen 393 frt 53 kr. A casino-egyletnek vagyon értéke pedig tesz. 2180 frt 17 krt. Az egyletnek a mult évben volt 101 tagja s járatott az egylet 4 szépirodalmi közlönyt, 7 politikai lapot, 2 életlapot, 2 szakközlönyt, 3 folyóiratot, összesen 18 közlönyt. A titkári előterjesztés után elnök a maga és tiszttársai nevében hivataláról lemondva, felhívta az egyletet, hogy szokás szerint új tisztviselőket válaszszon, s egyszersmind felkérte főispán dr. Kemény György ő méltóságát, hogy az elnöki tisztet a választási adus megejtéséig áll vállalni .MV-skedjék. Főispán az elnökieset elfoglalva, indítványozta, miszerint tekintettel a köszönt tisztviselőknek lelkiismeretes ügybuzgalmára, s tekintettel arra, miszerint az egyletnek legkisebb oka sincsen, hogy a leköszönt tisztviselőket jövőre is meg ne marassza, miután eddig is kötelmeiknek mindig példás módon eleget tettek , a közgyűlés őket egyen-egyen újonnan választott tisztviselőknek kiáltsa ki. Az indítvány zajos éljenzéssel fogadtatván, e szerint a jelen évi tisztviselők lettek: tiszteletbeli elnök dr. Kemény György, elnök Albert János (a kedélyes és híres unitárius pap), pénzt. Osztián Kristóf, titkár Pálfy Károly, ellenőr Érsek Lajos, könyvtárnok Fűzi Sándor; választmányi tagok: dr. Harmath Márton, Velits Ödön, Puhl Ignác, dr. Domokos Antal, Veress Dénes, Nagy Imre, Szigethi Sándor, Wolff Gábor, Csekme Bea, Sulutz Dénes, Lengyel Ádám és Veress Károly. Megemlítem még, hogy az egylet részére a 1. évre a következő lapok vannak megrendelve : „Pesti Napló“, „Hon“, „Ellenőr“, „Magyarország“, „Fővárosi Lapok“, „Magyarország és Nagy Világ“, „Vasárnapi Újság“, „Borsszem Jankó“, „Üstökös“, Budapesti Szemle*, „Koszorú“, „Jogtudományi Közlöny“, „Magyar nyelvőr“, „Magyar Polgár“, „Kelet“, „Ellenzék“ „Erdélyi Gazda“, „Bukaresti Híradó“, „Egyetértés.“ kijelölésére és titkos szavazás utjáni megválasztására elnök ő maga felhívja a gyűlést, melynek folytán a régi választmány 6 tagjából 3 kisorsoltatván, ezek helyébe is újak beválasztása vétetett foganatba; a titkos szavazás útján választmányi tagok lettek : Bartalis Miklósné, Simai Gerőné, László Lajosné, Bándi Györgyné, Turtsa Lukácsné, Bodor Lajosné, Verzár Manóné, Korbuly Mari úrhölgyek, mint újonnan választottak; Moldován Simonná, Kirschner Izsákné úrnők kisorsolás alá nem jöttek Bartalis Miklós és Juszt. Bárány Lukács urak. A pénztári számadások a gyűlés színén bizottságilag megvizsgáltatván, hibátlanoknak találtattak, miért is pénztárnok Hrabony Pál urnak elismerő felmentvény és hálás köszönet szavaztatott meg. Hasonlóan köszönet és jegyzőkönyvi elismerés fejeztetett ki Moldován Simonná, Kirschner Izsákné és Bándi Györgyné úrnőknek, kik a lefolyt évben kitartó szorgalommal buzgolkodtak ez egylet részére tagok és tagsági dijak gyűjtésében. Elnökné őnagysága bejelenti, hogy az egylet alaptőkéje javára e folyó évi farsangi idején, február 20-án sorsjátékkal — melyre a begyülendő tárgyak városunk lelkes közönsége kegyes adakozásaiból lesznek összegyűjtve — egybekötött álarczos tánczvigalom fog rendeztetni. A közgyűlés e bejelentést tudomásul vévén, a vigalom rendezésével a választmányt bizza meg. Elnökné őnagysága meleg szavakban megköszöni a jelenlévőknek megjelenésüket s az ügy iránti élénk részvétüket, s a gyűlést feloszlatja. Ez volt rövid vázlata az érdekes gyűlésnek, melyhez részemről csak azon óhajást csatolom, hogy adja az ég, mi szerint e szent ezésért ily buzgón lelkesülő tagokhoz ez év folyama att még igen számosan sorakozzanak, s ez által kis városunk közönsége is hozza meg a részvét oltárára az emberbaráti szeretet áldozatának szép virágait. Végül óhajtom, hogy ez ifjú egylet tiszteletreméltó elnöke Czóbel Pálné úrnő, alelnöke Nurizsán Józsefné úrnő s az összes választmány hölgy és férfi tagjai ez évben is szép hivatásukat oly magasztos lelkesültséggel folytathassák, mint azt az elmúlt évben megkezdették. M. I. Szamosujvár, jan 10. Tisztelt szerkesztő ur! A városunkban fennálló „Veres kereszt“ fiók egylet, melynek elnöke Czóbel Pálné úrnő őnagysága, e folyó év és hó 9 én tartotta meg első rendes közgyűlését, melyre az egylet női és férfi tagjai nagy számmal jelentek meg. Elnöknő ő nagysága rövid szavakkal üdvözölvén a megjelent tagokat, az ülést megnyitja. Egyleti jegyző segédszolgabiró Bándi György ur felolvassa az egyletnek az 1880. évbeni működéséről igen szabatosan összeállított jelentését, melyben az 1880-dik évi megalakulás rövid vázlata van előadva, továbbá kitünik, hogy a megalakulás alkalmával az egylet tisztikarát s választmányát kik képezték, ugyanis: Elnök: Czóbel Pálné Onga, alelnök Nurizsán Józsefné Onga, választmányi tagok : Bartalics Miklósné, Moldován Simonné, Bándi Gy.né, Kirschner Izsákné, Bartalics Miklós úr, ifj. Bárány Lukács. Pénztárnok Hrabony Pál, egészségügyi tanácsos dr. Schnell Károly, jogügyi tanácsos ügyv. Gajzágó Ferencz, jegyző Bándi György lettek beválasztva, kik is a lefolyt évben kitartás és buzgalommal törekedtek arra, hogy e nemes emberbaráti czélú egyletnek úgy számos tagot szerezzenek, valamint az egylet állandósítását biztosítsák. A jelentésből kitetszőleg: 1880. deczamb. végéig 94 tag volt, — de mely január 9 én már sokkal többre ment. A pénztár állása 1880. deczember végével 226 frt 34 kr, ebből kiadás 15 frt 75 kr. Tiszta pénztári maradvány 210 frt 59 kr. Az alapszabályok értelmében a választmányt, elnök előterjesztésére 10 női, és 2 férfi tagra — tehát 12 tagra kiegészíteni szükséges lévén, ennek következtében a beválasztandó választmányi tagok IRODALOM .WivtsZET. A magyar tud. akadémiából. A magyar tudományos akadémia Ilik (philos. társ. és történettudományi osztálya) e hó 10-én d. u. 5 órakor Ipolyi Arnold püspök elnöklete alatt ülést tartott. Az elnök az ülést megnyitván, ideiglenes megválasztását megköszönve, fejtegette az osztályra — kiterjedt munkakörénél fogva, — a jövőben várakozó feladatot, melyet az eszme, a társadalom és az idők felszínre vetnek, s melyeknek megoldásását az ostálytól az akadémia, a tudomány és a nagyközönség egyaránt várják, végül ezen közös czél elérésére ígérve ernyedetlen buzgalmát, kéri a tagok bizalmát és támogatását A felolvasások sorát Jakab Elek lev. tag nyitotta meg, „A kalendáriumokról történelmi és politikai tekintetben“ czimű értekezésével. Felolvasó szerint a ma már oly gazdag irodalom bölcsőkora az ős-római, s férfikora a Julianus féle kalendárium idejére esik. Ezt vette át a r. kath. keresztény egyház és saját czéljához alkalmazta, majd a reformáczió után a protestáns egyház ugyanezt saját hitfelfogásához indorallva s ezenkívül behozta a népies vulgarokat, melyeket Erdélyben a nemzeti fejedelemség alatt magyar nyelven szerkesztettek. Később a Habsburg ház uralomrajutásával a latin nyelv létetvén hivatalos nyelvvé, az állam szükségletét fedező naptárak is e nyelven adattak ki, de a magyar naptárak mindazáltal nagyobb kelendőségnek örvendettek s ez időről időre mindinkább nagyobb kiterjedést nyert. A felolvasó úgy a tartalom mint a tiszta lapokra tett jegyzéseknél fogva nagy történelmi és politikai fontosságot tulajdonit a naptáraknak, s kivánatosnak tartja, hogy ezek könyvtárainkban összegyüjtessenek s hogy azokkal tudósaink nagyobb mérvben foglalkozzanak. Utána Hunfalvy Pál mutatta be dr. Medveczky Frigyes vendég értekezését: „A nemzetközi jog Kant philosophiája szerint.“ Bemutató örvendetes jelenségnek tartja, hogy a bölcselettel foglalkozó iróiuk, nagyobb mérvben kezdenek foglalkozni a nagy német bölcselővel, kit közönségünk Lewes munkája (a philosophia története) után nagyon kedvezőtlen szinben ismer. Dr. Alexander Bernát terjedelmes munkában irta meg Kant életét s fejtegeti philosophiáját, s ennek ismertetéséhez járul Medveczky is jelen értekezésével. Ezzel az ülés véget ért. Feleki Miklós és neje hosszabb vendégszereplésre indulnak Székes Fehérvárra és Debrecsenbe.* Zichy Mihály szenzácziós festménye, a „Kisértetek órája“, mely most a bécsi Kunstverein csarnokában van kiállítva, nagyon kapóssá lett. — Többfelé kérik műtárlatokba, hogy ezeknek vonzerőt adjon, egy műkereskedő pedig oly czélra akarja megnyerni, hogy Németország nagy városaiban körutat tegyen vele. Egyelőre azonban a kép még Bécsben marad, mert a közönség oly tömegesen látogatja, hogy a bécsi műegylet nem halandó lemondani a gazdag bevételről. Gassi úr a nemzeti színház tenoristája csak nem rég aláirt két évre szóló szerződését felbontotta s legközelebb kilép a nemzeti színház kötelékéből. — Perottiur heves szfiletcsúz következtében a szobát őrzi. A föld körüliszipp alatt, mint említettük is, Péterffy István Szatmárit utazási és napismei füzeteket ad ki. A gyűjteményt Varigny „Tizennégy év a Sandwich szigeteken“ czímű munkájának fordításával kezdi meg, melyből az vidéki nyomdához képest igen csinos füzet jelent meg képekkel. E füzet ára 3-3kr, mivel azonban e vállalatból havonként 2 füzet jelenik meg, előfizetni is lehet reá évnegyedenkint 2 forinttal. * Neves emberek a nemzeti színház zenekarából. Az utolsó évtized alatt a következő művészek és zeneszerzők kerültek ki a nemzeti színház zenekarából: Goldmark Károly a „Saba királnője“ szerzője a zenekarban második hegedűs volt. Doppler Ferencz a bécsi operaház karmestere és „Ilka“ és „Vanda“ czímű operák szerzője, a zenekarban fuvolás volt. Fischer Józsefet, ki a nemz.színházban dobos volt, a napokban nevezték ki a müncheni udvari színházhoz karnagynak. Huber Károly ismert zeneszerző, első hegedűs volt a zenekarban, utóbb karnagy. Bnicciardi jeles fuvolás, a zenekarban fuvolán játszott. Erkel Ferencz fiai Sándor, Gyula és Elek dobosok voltak. Szabó Ferencz zeneszerző a zenekarban hegedűs volt és végre a fiatal Schauer Ferencz, kinek „Atala“ czimű operáját a bíráló bizottság egyhangúlag elfogadta, kis dobos a zenekarban. Cherubini operáinak kéziratairól azon bír járt, hogy azokat egy német műárus vette meg 30.000 frankért, miután az örökösök hiába kínálgatták a franczia kormánynak a párisi nagy zenede egykori igazgatójának hátrahagyott műveit Kiderül azonban most, hogy az egész hít csak nézvet dicsekvés, mert a szóbanforgó operák egyszerű kéziratok voltak, maguk az opera-partitúrák az örökösök birtokában vannak. Sarah Bernhardt a „Times”-hez Philadelphiából érkezett sürgöny szerint a múlt szombaton lépett fel 50 edszer amerikai körútjában. És pedig New Yorkban föllépett 25 szer, bevétel volt 98,746 dollár, Bosztovban 13 szer, 49,164 dollár bevétellel. Körútja hetedik hetében Hartfordban, Newhavenben Massachusetsben és Springfieldben egyszer egyszer s Montreal- ben négyszer ötször R PAruTecan. Összes KpA‘é' veit 179 820 dollár. HIRHARAI&, Kolozsvár, január 12. ) Lapunk azon t. előfizetőit, kiknek előfizetése múlt hó végével lejárt, tisztelettel kérjük, méltóztassanak előfizetéseiket mielőbb megnyitani, mivel a későn érkező előfizetőket teljes számú példányokról nem biztosíthatjuk. A lefolyt évnegyedben kifejtett buzgalmunkhoz hasonlóan igyekezni fogunk jövőre is, hogy eddigi munkatársaink mellett a „Magyar Polgárt“ támogató irodalmi férfiak köre számban is növekedjék s igy a lap élénksége és változatossága fokozatosan emelkedjék. ELŐFIZETÉSI DÍJAK: Január - Márciusra . . . 4 frt Félévre...................................8 frt Egész évre............................16 frt Az „Ellenzék” tekintetes szerkesztősége zokon veszi színházi híreinket, és felszólal, hogy a közönséget érdeklő hírek mindenaoban egyszerre hozassanak nyilvánosságra. Kár, hogy a tekintetes szerkesztőség e felszólalást nem tudja megtenni olyan reflektiók nélkül, melyek reánk nézve bántók. Legyen az „Ellenzék“ meggyőződve, hogy senkinek „hivatalos” orgánuma nem vagyunk, hivatalos lapot mi bennünk nem „tart magának“ senki sem és elég szerények vagyunk elismerni figyelmeztetés nélkül is, hogy lehet a közönség közt nemcsak „egy két olyan elkárhozott lélek, ki sohasem részesíti magát abban az élvezetben, hogy a M. Polgárt olvassa.“ És épen ezért, helyesen tenné az „Ellenzék“ szerkesztősége, ha az ő teljességgel nem hivatalos, egészen tiszteletreméltó és széles körben olvasott lapjának is megszerezné a színházi híreket. Mert tessék elhinni, hogy nincs ebben semmi ördöngösség. Egyszerűen föl kell olykor olykor fáradni a színház irodába, kegyesen szóba állani a főrendező úrral, aki bizonyára ép oly készséggel fogja a közönséget érdeklő dolgokban informálni az „Ellenzék“ tekintetes szerkesztőségét, mint a mi csekélységünket. Mi nem resteljük a fáradságot, és a helyett, hogy ildomtalan támadásokat intézzen ellenünk, — talán helyesebb volna, ha az „Ellenzék” is ek kép nem sajnálna egy kis utánjárást a közönség szolgálatában. — József fehorczeg ajándéka. Az uj évben József félig volt az első, ki a n. muzeum régiségtárát gyarapította ajándékaival. Midőn dr. Czobor Bála és Storno Ferencz legközelebb Alcsuthon voltak, a föherezeg személyesen adott át Czobornak érmeket, mlvek a lelethelyek szerint külön csomagolva és a föherezeg által megjelölve vannak. Az érmek a következők : az Ágris faluban talált ezüst érem egy példánya. A többiek mind Alcsuthról és vidékéről valók, nevezetesen Dobozról a következők: Germanicus, Antoninus Pius, Gallienus, Valens, Valentinianus II. Traianus, Decius bronzérmei, továbbá IV. Béla rézérme és ennek egy érdekes utánzata további XVI. Lajos franczia király sárgaréz jetonja, Ferdinánd ezüst dénárja és Lipót császárnak ezüst duáriusa 1899-ből. Str. 4, mit Felcsuthra! Ernest montforti * érme 1734-ből és Alcsuthrál ör^i pókban talált Miksa EmanusUr! », érme 1715-ből. Major *• A A hivatalos Up I.. . mutatása szerint a zágrábi vára hazánkban eddigelé 301/s°äfultar összeg gyűlt be. Jókai Mór 101n6(n szeggel szerepel az adakozók !* A A kolozsvári kori egylet közgyűlését Koloz8n2% termében f. év január hó 16 H d. e. 10 órakor fogja megtartsa!írn-i az egylet rendes és válaszáéi!) H- alapszabályok 10. §. értelmében & -i jegyzéssel hívom meg, hogy „ jelzett napon a tagok számára tét nélkül is meg fog tartatni a 7^1 vári korcsolyázó egylet“ igazát*'p* mányinak 1881. január 8-án tart *',Ssóból. Gyarmathy Miklós, e. 1 — Tüzes tüzér. Huszár zár kedden este pálinkát őseim, Kolozsmonostorról. Egy felfigyelfit vette s föltartóztatta De a hős a- pálinka nagyobb részét nem edényig nem valószinüleg önmagában befelé, mert oldalkést rántott a kutya e bilre, hogy mert útjába állani ,"My mert útjába bakafelügyelő k°zét megsebesítette komolyabb baj is lett oka, ha közbe nem lép, kinek segítség,ezer oldalfegyverétől megfosztott, B !!' a rendőrséghez, onnan a főőrhelyre t'■' tetett. Hát ez már mindig igy leezv'^ A Bokodi Antaltól, tunk egykori tagjától a napokban Szabaékán „Zsidó Sára“ czim alatt népazinm^ adab elé, melyről az ottani lapot ,i? jól nyilatkoznak. A A „tordai dalkör“ f.lkén, a kisded-óvoda javára, a kaszinó termében táncziigelommal egybekötött estély rendez. Az egylet működő testig a legnagyobb szorgalommal gyakoroljam’agát; az előadandó darabok betanulj, hogy jó híréhez méltóan mutatta be« úttal is magát a közönségnek. Az estiérdekét növelni fogja az is, hogy nemesi a vidékről, de városunkból is többen fr.tositották az egyletet részvételükről, srrosunkból — mint halljuk — a dalkör t«. jai közül többen szándékoznak átrándaln: kik a tordai dalkörnek bizonyára nagyon szívesen látott vendégei lesznek. A kolozsvári önkéntes tűz- t oltó egylet rendes évi közgyűlését folyó hó 3- án délelőtt tartja meg a városház tanácstermében. — A „babos kötény“ t. értesittetik, hogy műve mai napon postán téte ett. (Seg. svár post restante.) Kolozsvárit, 1881. jan. 12. Turcsányi Lajos, nemz. színházi irodatiszt. A A korcsolyázó egylet elnöksége tudatni kívánja, hogy a jégpályán zene hetenként kétszer, és pedig vasárnap és szerdán lesz ez évadban is. a máról, azaz szerdáról elmaradt zene ez egy alkalommal holnap, azaz csütörtökön délelőtt 117 órakor veszi kezdetét. A A Bartók Lajos által itt s általunk is megemlített uj vígjai.aának cume— mint a lapok írják — „A szemfényvesztők.“ — Bácsmegye alispánjává a 10 én tartott közgyűlésen egyhangúlag Schmanz Endre orsz képviselő választatott meg. Ugyanezen közgyűlés elhatározta, hogy Rudolf trónörökös menyegzője alkalmával felíratot nyújt át az ifjú párnak. A feliratot a főispán által vezetendő negyventagú küldöttség nyujtja át. A Vizsgálatok. A székelyudvarhelyi ev. ref. kollégiumban a téli közvizsgálatok f. hó 27-én veszik kezdetüket és tartanak február hó - ig bezárólag. A második félévi tanitás február 7 én kezdetik meg. A Helyreigazítás. Lapunk közelebbi számában említést tettünk arról,hogy Geibel nagyszebeni tisztviselő közpénzek hűtlen kezelése miatt elítéltetett. Utólagosan vett értesülésünk alapján érintett közleményünket oda módosíjuk, hogy az illető tisztviselő neve nem Geibel, hanem Giebel. A Hunyady Margit kitűnő ezid, művésznőnk jutalomjátékáról a debreczeni lapok következőleg írnak: A „Debreceni: Szerdán, jun. 5 én Hunyady Margit jutalo®* játékául először adatott: „Villemer “Marquis“ szivmű 4 felv. Irta Georges Sand. Debreczen város közönsége ma is bolmaradt régi jó hírnevéhez s fényesen beigazolta újra, hogy az igazi művészetet pádásan tudja jutalmazni mindenkor és denha, a mai jutalomjáték alkalmábal., daczára a rosz időnek, s a darab ige í télén czimének, zsúfolásig telt meg a ház a legválogatottabb közönséggel, legkiválóbb kedvenc hát megjelenésekor bosszan tartó viharos tapssal s remek kosz°rukkal fogadta. Az előadás a közönség kiváló érdeklődése mellett folyt le; mega 1 darab, ha nem is képes hosszadalmasságánál fogva folyton ébren tartani a kisd” figyelmét, de bővelkedik oly jeles tulajdonokban, melyek annak kiváló műbecse kölcsönöznek s állandóan fentartják hiányasnak daczára is a repertorion. — A ,Debre‘ czeni Ellenőr.“ igy ir. Szerdán Huojn Margit jutalmára „Willemer marquis“ kert színre. Daczára annak, hogy sem üst,sem ó°1 sem czintányér nem ütötte a reclamot «* alkalomra, daczára annak, hogy sem ‘e‘ nyes (?) kiállítást, görögtüzet, ördögöt-pa“lot, tündéreket nem ígértek s daczár®*11 nak, hogy a szakadó eső sokakat vissz® tartott a színháztól, a színház nézőtere,a szorongásig megtelt. Elegánsabb, fényesett“ közönséget csak kevésszer van alkalmon® színházunkban láthatni, s nem hagyhat említés nélkül, hogy ez volt az első jutalomjáték, melyen a bérlők is csaknem mg kiváltották helyeiket. A művésznői, 321. padra léptekor, hosszas szűnni nem akaró tapssal s viharos „éljen“ kiáltásokkal *Fogadta a közönség, mi alatt egy babérba egy gyönyörű virágkoszoru hullott lábaiba*!