Magyar Polgár, 1881. július-december (15. évfolyam, 147-298. szám)
1881-09-11 / 206. szám
Az eddigi áldozatok már meghozták eredményt. Az egyik évtizedben épített *ü költök raktárak már szűkek lettek a máikáviyed számára s folytatásuk rendelet Fiume évről-évre uj áldozatokban ül a magyar államháztartásnak. De ez illatokat az az óriási haszon, mely egész ilyarország termelő, iparos és kereske-ő közönségére háramlik tengeri kereske- tÜnk által, az egyetlen aranyajtón beltül százszorosan visszapótolja. Ezek, lm nem szavak, ezek tények; ez nem lótis az kétszerkettő; ez nem politikai p i-.flág ez józan nemzetgazdászati és kertkedelmi politikai számítás. — Hogy Fiu- t világraható kereskedelmi emporiummá , nehoz nevezetes és kitartó áldozatot késjenek. Ily áldozatokat csak azon Hág hozhat, a mely azokat megbirja, sőta az áldozatokat azért, hogy azoknak gyümölcsét élvezze. — Ez, uraim, se nem poézis, se nem politikai frázis, ez a kverkettő és a logika. Távol van tőlünk, hogy ma a fiumei 41zből nemzetiségi kérdést akarjunk csi■JL Én magam részéről minden hazánkig élő nemzetiség nyelvi kultúráját tisztelben tartom, s gyarapodásának örülök, fiuméban pedig azt szeretném, ha a világ minden nyelvén beszélnének. — A bábeli ntemsokaság tornyot építeni nem jó, de kikötőt építeni nagyon jó. Mindazok, a kiket egy közös érdek, egy közös korona és körös alkotmányos szabadság egy orsalgloitté egyesit, bármely nyelven beszéljenek is, bizonyára hű fiai lehetnek a kö ide hazának. Akik e háromságot megtagadnák, azoknak lenne bátorságunk a szemébe nézni s erőnk megfelelni, de én ilyenekkel még nem találkoztam. Azért egész nyugodt lélekkel mondhatom azt, hogy a midőn e helyen ezt a jó kívánságot hangoztatom, hogy a közös alkotmányos szabadság és közös jólét istene tartil meg, emelje, dicsőítse és gazdagítsa birodalmunk drága gyöngyét, kikötő-váró litert az Adriától a Kárpátokig minden bitafi kebel viszhangozni fogja, s az a vuhang nem üres hang fog lenni, hanem élő eleven tett, mely alkot és teremt, s utal felel e szóra .Éljen Fiume !“ APRÓSÁGOK. El kell ismernünk, hogy a bor gyakran nersneién ötleteket sugall híveinek. Egy részeges szürcsölgette a szép fehér bort Csendesen eresztette le a torkán, nagyoké csettintett utána a nyelvével, s édesen hunyorított rá szemével, miközben újra kezdte. Egyszerre megáll s leirhatlan kifejezéssel kiált fel: — Ah, ha az embernek oly hosszú torka levii, mint a lába, mikor ilyen bort ihatik ! — Egy társaságban a franczia papok üldözőikől beszéltek. — Pedig mindezeknek nagyszerű alkalmuk kínálkozott arra, hogy a zavarból meneküljenek s mii emberek módjára hazájukban maradhassuk, — mosd egy jámbor hallgató. — Hogyan ? — kérdék tőle meglepetve. — úgy, hogy házasodtak volna meg! * Egy fösvényt estélyre hívtak, s kénytelen volt kesztyűt venni. — Milyet parancsol ? — kérdi a kesztyűsnő, friss vaj színűt . — Nem , adjon csak a vas vaj szinűt, az klán olcsóbb lesz ! J Egy vak, kinek egy nő egy pénzdarabot adott, szeméhez emeli az adományt. — Mit csinálsz? — kérdi tőle a nő. — Nézem, hogy vájjon pénz helyet nem Udriggoabot kaptam-e, — felel a vak. — Egy anya hires volt rideg moráljáról, melyben leányát nevelte. A tisztaság és ártatlanság oly légkörében fejlett ez, hogy mindenki azt hitte. angyal lesz belőle Tehát ez az angyal közelebbről utazási él- Bunyelt beszélő barátnőjének: — Képzeld kedvesem — mond — Dieppe nembe nézve . . . Anyja rögtön félbeszakítja: — Kisasszony, csak a tolakodók szoktak nembe nézni. Egy öreg széptevő nevenapjára medaillont kap kedvesétől, egyetlen hajszállal. — Minő takarékossági — mondá a boldog ember, barátainak. — Mit akarsz, a haj nagyon drága az látni Egy franczia vidéki asszony, a férjéhez • — Ne menjünk holnap Párisbal — Miért? — Mert hírlapodból azt olvastam, hogy a ’»»Wsk e pillanatban magasan állanak. Tehát láthatod, hogy legalább is két órával több időbe örülne, míg megérkeznénk. — De szerencsétlen, te azt a börze-tudósokban olvastad, a vasúti részvényekről ! — A börze emberei bizonyára a legjobban volak értesülve. * Párisi kép. Több lapnál szokásban van, hogy nagyobb é termek étlapjait köztik a különfélék rovatában. Egy polgárt és nejét nagyon elcsábított egy IJ közlemény, mely után közvetlenül egy másik ~vetkezett, e szavakkal:Este a Théátref*ntaisban: „A kalandornő.* — Ez bizonyára csalétek a vendéglős ré. r^l — mond a férj: jó ebéd, b ezen fölül két kné/ji* ®om^016-Fraotaislan, ez nem megye-4! Ebédelnek s aztán jelentkeznek a szinhájy ^^árnál, a hírlap illető számával b a venni? kifizetett számlával kezükben, s kérik a hívet. a pénztárnok megmagyarázza tévedésüket. “lgelődéssel távoznak. Egy másik párisi kép. Két czigány találkozik egymással. — Szállás nélkül vagyok, szól Az egyik. Már hét hónapja, hogy nem fizettem, s házigazdám kitette a szűrömet. Oly hallatlan árakat fizetni, köszönöm szépen ! — Én is épen igy jártam, — felelt a másik, csakhogy én segítettem magamon. Felöltöztem szerzetesnek s jelentkeztem egy olyannál, kik az üldözött papoknak menedéket ígértek. Egy derék emberhez jutottam, ki épen hirdeté magát a lapokban. Nyakamba borult, és megcsókolt. Meg akartam mutatni igazolványaimat, de nem kívánta .. . szerencsére. Pompásan vagyok nála. Kitűnő kosztom, és ágyam van. — És mégis polgári ruhában jársz ki ? — Ilyenkor egy barátomnál hagyom papiruhám. Hetenként háromszor teszek így, mikor meglátogatom — Adéli I IRODALOM. Kovács Lajos, egykor nagyrevü publicistánk, lapszerkesztő s az 1849-iki országgyűlés tagja, befejezte emlékiratait. E két vaskos kötet czime a következő lesz:Három év gróf Széchenyi István életéből. (1846. 1847. 1848.)* Kovács, ki Széchenyinek nemcsak titkára volt akkor, de valódi bizalmas barátja, sok oly körülményről tud, melyek öt újabb világításban tüntetik föl s életéből sok ismeretlen epizódot beszélnek el, mik az akkori lázas idők eseményeinek megértésére mélhatlanul szükségesek. A Kisfaludy Társaság e havi ülésében, meg első lesz a szünet után. Rimberg Antal (Jalava) finn tudós, mint levelező tag, székfoglalót szándékozik tartani magyarul. Országos könyvkiállításra, melyet az iparmúzeum igazgatósága december hóban a műcsarnok termeiben rendez, eddig öten ígérték meg közreműködésüket. Első helyen Dankó József pápai praelátus és esztergomi kanonok könyvtárának legjelesebb és legdíszesebb műveit és könyv-ornamentikai gyűjteményét ígérte kiállítani. Érczhegyi Ferencz udvari könyvkötő Budapesten 27 kötetből álló három díszművet jelentett be. Ezeken kívül Dörner Ádám könyvkötő, Geller József udvari könyvkötő és aZemplén* könyvnyomdája Sátoralja-Ujhelyről több műkönyvkötészeti tárgyat és bőrdíszműt ígértek beküldeni. MŰVÉSZET. A népszínházban tegnapelőtt került szinre Edmond Audran az „Üdvöske* népszerű szerzőjének .Olivette lakodalma* cziműt operette-je. Az újdonság közepes sikert aratott. A szereplők közül különösen Komáromy Mariska (Olivette), Hegyi Aranka, Soymosy és Kassai nyerték meg a közönség zajosabb tetszését. * * * A budapesti nemzeti színház drámai tagjai jelenleg Pailleron „A hol unatkoznak” czbat kitűnő vígjátékára készülnek, mely már legközelebb színre kerül. A darab Párisban egymásután 50-et adatott. A meiningeniek Budapesten. Müller Róbert, a gyapjú-utczai német színház igazgatója, október hóra a meiningeni társulatot szerződtette. A hírneves társulat október 4 ikén kezdi meg az előadásokat.* ♦ + Qellón J. a nemzeti színház kardalnoka, aki harmadrendű szerepekben is fellépett, mint a P. H. Írja, a kolozsvári nemzeti színházhoz szerződött bariton szerepekre. HIRHARANG. Kolozsvár, szeptember 10. A kolozsvári m. kir. Ferencz József tudomány-egyetem új hatóságainak beigtatása és a tanév megnyitása végett, holnap délelőtt 11 órakor, a városi vigadó nagy termében ünnepély rendeztetik. Az ünnepély sorrendje a következő: 1. A lelépő rector dr. Haller Károly beszámoló beszéde. 2. Az uj rectornak dr. Ajtai K. Sándornak székfoglaló beszéde. * Színházunkban tegnap este aRemete csengetyűje* czimü operette adatott elő. A közönség a színházat majdnem megtöltötte, mi kétségkivül arra mutat, hogy e kedves zenéjü operette hova-tovább jobban megnyeri a közönség tetszését, az előadás tegnap is szabatosan s összevágóan folyt le. Pálmai Ilka eleven játéka, kitűnően sikerült dalai általános tetszöben részesültek, s a közönség nem is fukarkodott tapsaival. A harmadik felvonás egyik szép dalát a közönség zajos tapsaira ismételnie is kellett. Sziklai Emilia a vendéglősnő szerepében igen kedves jelenség volt, játéka és énekrészei a közönség nagy tetszésével találkoztak. A sikerben neki is főrésze van. Marczall ez este dicséretes mérséklettel játszott, s és ezért nagyobb hatást is keltett. Erőteljes hangját és iskolázottságát teljes sikerrel juttatta érvényre. Ifj Szilágyi társulatunknak e folyton haladó ifjú tagja, a vendéglős szerepében kitűnői alakítást mutatott be, a Jóízű bohóskodásaival általános derültséget keltett. Énekrészei szintén igen jól sikerültek. — Érczy a második felvonás egyik dalát kifogástalanul adta elő. A karok, különösen a második felvonás nagy ensemblejéban teljes sikerrel működtek közre. A férfikar az első felvonás dragonyosok indulójával keltett nagyobb hatást. A zenekar ma elég jól megfelelt feladatának, ami még nem azt jelenti, hogy derekasabban nem viselhette volna magát. # Sziklay Emilia k. a. jutalomjátékául kedden, szept. 13-án, aKis herczeg* fog színpadra kerülni. A kedvelt művésznő először ez operette czímszerepében mutatta volt be magát a kolozsvári közönség előtt, fényes sikerrel. Parthené herczeg Sziklay kisasszonynak legjobb szerepei közé tartozik. Ezért is, de még azért is, mert Sziklay Emília kisaszszony eddigi működésével jól kiérdemel hogy jutalomjátéka teljes érdeklődéssel fogadtassák, — ajánljuk a keddi előadást a közönség meleg figyelmébe. * Népmulatság. Holnap délután a sétatéren, a régi arénában, hat órától Szikmántori Antal székely tornamester negyedmagával fog tornászati mutatványokat előadni, este pedig Szabó Ferencz tűzmester ugyanott tűzijátékot rendez. Hat órától a tűzijáték végéig népzenekar fog játszani. Belépti jegy mindkét mulatságra: ülőhely 30 kr. állóhely 20 kr. gyermekjegy 10 kr. ♦ Értesítés: Van szerencsénk a t. szülőket, gyámokat s általában az érdekelt közönséget értesíteni, hogy intézetünkben az oktatás folyó hó 12-én (hétfőn) mindenik osztályunkban kezdetét veendi. Felkérjük egyidejűleg a már beiratkozott növendékeinket, hogy az osztályozás megtehetése és az órarend kihirdetése végett holnap, (vasárnap) i. e. 11 órakor helyiségeinkben megjelenni szíveskedjenek. Tudatjuk végül, hogy beiratások még e hó 15-ig, a zeneigazgató által, a rendes órákban eszközöltetnek. Kolozsvár, 1881. sept. 10 én. Akolozsvári Zene Conservatorium* elnöksége. * Az arany óra története, az első fejezet az óvárban játszik egy kapu között, hová a takarítás alá vett szoba bútorait pénteken kihordották. A női arany óra ott csillogott egy kasztén tetején. A második fejezetben már a rendőrségnél vagyunk, hol a káros órája ellopásáról panaszol, s egyszersmind előszámítja, hogy a lopás elkövetése napján kik fordultak meg a telken. Ezek közt egy tejhordó leánycseléd is, de erre károsnak semmi gyanúja sincs, s a nyomozatot ezzel szemben nem is kéri bevezettetni. A harmadik fejezetben az óra megkerül, mégpedig attól a leánytól, kire károsnak még gyanúja se volt. A gyors és sikeres eljárásban Román Károly rendőrbiztosnak van főérdeme, ki úgy látszik, szerencsés órában született, mert alig pár hét alatt már a második zsebórát adta vissza megkárosított tulajdonosának. « * A kolozsvári belvárosi Fröbelgyermek-kertben a folyó évi behratások, a gyermekkert helyiségén eszközölt javítások következtében, csak e hó 12-én fognak megkezdetni. Tisztelettel kéretnek azon szülők, akik 3-6 éves kisdedeiket ezen intézetbe akarják feladni, gyermekeik beiratását e hó 12-, 13- és 14-ik napjain eszközölni. Az elnökség megbízásából: Pap Löw Leontin gyermekkertvezérlő. A király asztalára a vizet — bárhová utazzék is ő felsége — rendesen Schönbruunból szállítják. A szőlőt azelőtt a meraui hegyekről vitték a királyi asztalra; Meran felett azonban győzött Miskolc,s újabban Bethenfalvy István miskolczi birtokos és szőlőtulajdonos szállítja a szőlőt a király számára. * Nyolcvanezer forint egy pinczében. Temesvárról jelentik, hogy ott a gyár-külváros egyik pinczéjében javítási munkálatok alkalmával 800,000 irtot találtak a Kossuth-bankókban. * Egy államügyész váltóhamisításáról közöl az „Egyetértés” adatokat. A hamisító Madarassy László kecskeméti kir. ügyész; a hamisított váltók száma nem kevesebb, mint negyven; ezek Kecskemét városa három pénzintézetében voltak elhelyezve s összesen 18.000 írtra szólnak. Az első 1500 forintra szóló váltó két hét előtt járt le, s midőn bemutatták Moldarassynak, ez azt mondá, hogy nem képes fizetni s halasztást kért. Az intézet ekkor az egyik jótállóhoz Csorba Menyhérthez küldte a váltót, de ez megtagadta annak kifizetését, mert aláírását hamisnak találta. Mint mondá: már négy év óta haragban van az ügyészszel, daczára annak, hogy sógora, s azért a váltót nem is írhatta alá. A takarékpénztár ügyésze ekkor felvilágositást kért Madarassytól s ez bevallá, hogy a váltót ő hamisitá, de egyúttal kijelenté, hogy a dolgot rendbe hozza, ha időt engednek neki, ellenben, ha csődöt kérnek ellene, vagy följelentik: semmit se kap a kölcsönző-intézet. Időközben azonban a többi váltók hamis volta is kisült, s ekkor Madarassy László eltűnt Kecskemétről. Utolsó levelét Londonból küldte egy barátjának. Seiffert Ede főügyészi helyettes Kecskemétre utazott, az ügy megvizsgálása védett. A Szörnyetegek talizmánja, a Körmöczbánya és Beszterczebánya közötti rengetegben most nyolcz tagból álló rablóbanda garázdálkodik, nemrég mint a „Pozsony v. Hirlap“-nak írják, négy leányt fogtak el. Ezek közül kiválasztották a leg- szebbiket és magukkal vitték a rengetegbe. A szerencsétlen fiatal leányt ott egy fához kötötték ... A szegény hajadon borzasztóan megkinosva csak negyednap szabadult meg. Nemrég a Beszterczebánya melletti „Kereszt hegyen” tanyázó rablók egész a falukig hatoltak elő. E vakmerőség abban találja magyarázatát, hogy a rablóvezérnek „talizmánja“ van, mely megvédi őt a golyótól és legyőzhetetlenné teszi. A rablók vezére e talizmánt hajmeresztő módon szerezte meg. Emberei elfogtak egy viselős, öreg tót asszonyt. A rengeteg mélyébe érve, az asszonyt lekötözték, és még élő állapotában, hasát fölmetszették, beleit kiszakgatták, és szive alól kivették a gyermeket, mely ötödik hónapját élte. A szegény kis ártatlannak balkeze hüvelykuját levágták. Ez volt a talizmán. Az időközben elhalt asszonyt csak napok múlva találták meg. Ott feküdt mellette koraszülött gyermeke is véresen csonkán, ártatlan halált halva. A hont- és zólyom megyei hatóság erősen üldözi a szörnyetegeket, de közrekerítésük nehezen fog menni, mivel már fegyvereik is vannak. A borvizes székely pénze. Pénteken este egy jámbor borvizes székely atyafi egy kis korcsmába ment a nagy kaszárma körül. Ivás közben elbágygyadt s a lóczán elaludt. Nehány virslis fiú — kik szintén ott voltak — felhasználta az alkalmat s székelyünk csizmaszárából kihúzott 70 frtot. Most a rendőrbiróság nyomozza a tetteseket , már is nyomon van. Mint értesülünk, a korcsmárosné látta a fiuk miveletét, de nem akadályozta meg. Lehet, hogy ezeknek osztozó atyafia. Jó lesz a nyomozatot ez irányban is kiterjeszteni ! A kolozsvári tud.egyetem tanárjelöltek egy része segélyegyletük ez idei elnökévé egyhangúlag Lichtenegger Viktor bölcsészethallgatót jelölte ki. Programmbeszédének megtartási napja folyó hó 18-án határoztatott el, a tudomány egyetemi olvasókör helységében. Ghyczy Kálmánról a következő nyugtalanító sorokat közli egy kőnyomatú lap: Ghyczy Kálmán egészségi állapota annyira aggasztóra fordult, hogy minden órában a legrosszabbtól lehet tartani. Ghyczy már hosszabb idő óta betegeskedik, de baja csak az utóbbi napokban vált komolylyá. A köztiszteletben álló hazafi most kisigmándi birtokán fekszik betegen. * Tisza. Kálmán miniszterelnök szerdán este érkezett haza Ostendéből a bécsi gyorsvonattal. A néhány heti fürdőzés a miniszterelnök egészségi állapotára nézve rendkívül kedvező hatással volt. A megérkező miniszterelnököt neje Degenfeld Ilona grófnő fogadta, ki Lajos fiacskájával ugyancsak szerdán este érkezett meg férje fogadására Gesztről. Tisza Kálmán e hó 10 én fog Miskolczra utazni, hol a király kíséretéhez csatlakozik. Az angol királynőről csinos történetijét ír egy olasz lap. Egy este a királynő a holyroudi kastély termében időzött. Hirtelen az egyik lámpa füstölni kezdett, mire a királyné felkelt és lecsavarta a lámpabórt. „Hogyan* — kérdő az egyik palotahölgy kifejezést adva az általános csodálkozásnak — „felségednek személyesen méltóztatott lecsavarni ?“ „Igen, ha én azt mondom, hogy a lámpa füstöl, az egyik palotahölgy azt mondja valamelyik kamarásnak: nézze uram, a lámpa füstöl. A kamarás az első belső szolgának szólott volna . A lámpa a királynő szobájában füstöl. Az első szolga egy másik szolgát hivott volna elő s a lámpa e közben folytonosan füstölt volna. Jobbnak láttam tehát, ha az ügyet, magam hozom rendbe. MINDENFELE. Háry Jánosról. Mehrwerth Ignácz Szegzárd veterán jegyzője a Garay által megénekelt „Furfangos diák* a világhírű „Obsitosáról ezeket írja a Tolnamegyei Közlönyben: Nehogy valaki azt a vitéz Háry Jánost költött személynek gondolja, ám leirom, hogy az itt Szegzárdon született, valóságos élőlény, még pedig bakancsos katona, különben pedig fazekas volt és hogy mindazokat, a miket vele Garay elbeszélt, elbeszélte ő borozás közben többször is. 1846. év szeptember 1- én tartom a szüretet; már néhány nappal ezelőtt megérkezett Garay János Szegzárdra szüleihez, kiknél családja már egy pár héttel előbb időzött, Garayné kérdezősködött Háry János felől s kijelenté, hogy szeretné látni. Én azért Háry Jánost meghívtam szüretre szedőül s midőn aztán szept. 17-én Garayék a szőlőbe jöttek, eléjök mentem és tudtokra adtam, hogy itt van Háry János a szedők között. Garay megkért, hogy meg ne mondanánk kilétét Háry János előtt, hanem csak azt mondják, hogy ő orvos, névre pedig Erdélyi János. — így is történt mert midőn Garay Háry elött megállt, ez kérde kilétét, de midőn magát orvosnak mondá, Háry azt mondá neki, nem igazin mondja az ur, mert az ur inzsellér tegye le azt a pápaszemet, mert igy nem nézhetek az urra. Garayékkal Domsits Lajos ás Stane Ferencz is jöttek, az utóbbi aztán az egész délutánt Háryhoz intézett tréfás kérdésekkel töltötte. Ekkor mesél- t te el, hogy midőn katona korában Tirolis-ban lageroztak, oly magas hegyeken jártak, ahol szénavonyával csinálták az aszszonyok utat a levegő sűrűsége miatt, mert máskép rajt áthatolni nem lehetne. Meghalt Háry János a vitéz 1750 ben 84 éves korában Szegzárdon * „Merénylet* az orosz czár ellen. A „Paris“ czimü újság beszéli a következő történetet: E hó 29 én a stretuai kastélyban Konstantin nagyherczegnél a dán királyi pár tiszteletére lakoma volt. Az idő igen ködös volt s a czári család zárt kocsiban hajtatott, a czár azonban nyitottban. Kilencz óra után a czár a bengáli fényűyel világított utón visszahajtatott Peterhofba. Az út mentében polgárok s környékbeli parasztok képeztek sorfalat. Egyszerre megkísértette valaki a tömegen áthatolva a czári kocsihoz jutni. A tömeg abban a hitben, hogy az illetőnek fenyegető szándékai vannak, megragadta őt s a szó teljes értelmében darabokra tépte. Késekkel szúrták, kövekkel dobálták, verték úgy, hogy mire a rendőrség megérkezett, csak alaktalan hús- s csonttömeget talált. A czár semmit sem vett észre. Amint másnap az esetről a hivatalos jelentést megkapta: „Sajnálom, hogy az ismeretlent agyonütötték, az is lehet, hogy kérni akart valamit, különben a nép tudja, mit csinál.* Hogy ki volt az ismeretlen, mindeddig nem tudták meg, útlevelet sem találtak nála. Egyesek azt állítják, hogy pisztoly volt nála, de a legbuzgóbb keresés mellett sem találtak semmit. Az esetet titkolják, van. Nem tartván elég erőseknek, jobban megnépesítettem. Ezt pedig igy vittem véghez: Csontos Elek ur méheket ölendő le a szokott kénezéssel s felkértem, hogy ne kénezze le, hanem adná nekem a méheket. Szives is volt nekem adni két kasból. A kasbeli kitétel igy történt: a kascsucsát vékony fűrésszel levágtuk s a kis nyílásra egy rajfogót illesztettünk s a földbe gödröt ásva, rá állítottuk a kast, s gyenge füstöt alkalmazva alá, szépen mind felmentek a méhek a rajfogóba. Innen levéve, az előre egészen kiürített méztérbe, honnan a méheket is kizártam a feltárhatástól, hogy nemhogy egymást megtámadják. A rajfogóban vizzel megprecskelve s az anyát is elvéve, betettem őket. Három napig ott tartva, felnyitottam a méztárt és csendesen mind lehúzódtak a költőtérbe minden megtámadás nélkül. Végül ajánlom, hogy azon törzseket, melyek az idén nem rajzottak, nem kell betelelni, mert benne vagy vén anya, vagy álanya van; ez pedig többé aligha rajzik. A mi méhészeink ugyan azt mondják, hogy ezek adják tavaszkor a legjobb rajokat. No hiszen várhatják ! Ennyit, kívánok közzé tenni a méhészet köréből azok részére, akik kezdő méhészek, mint én. Jattó Imre, méhész. Ruspoli herczeg tizenhét milliója. A napokban egy Olmüczből eredő romantikus örökösödési eset járta be az egész sajtót. Azt mondták ugyanis, hogy egy Olmüczben állomásozó P . .. . nevű főhadnagy egyszerre Ruspoli herczeg franczia tábornok természetes fiának adta ki magát, s azt állitá, hogy ő a herczeg- és herczegnőnek Olmüczön átutazása alatt született, kik egy tiszti családnál hagyták hátra őt gondozás végett. Midőn a herczeg nem régen meghalt, halála előtt olyan leleplezéseket tett, melyek folytán kétségtelenné lett, hogy P . . . . nevű osztrák tiszt csakugyan az ő elsőszülött fia s ennek folytán örököse 17 milliónyi hitbizományi birtokának. Az esetről keringő hírnek igen kellemetlen következményei voltak az illető főhadnagyra. Egész árja érkezett hozzá az üdvözlő s kérő leveleknek, ügyvédi ajánlatoknak, melyekben örökösödési ügyének rendezésére felhatalmazást kérnek, sőt arról is értesül, hogy valami gonosztevő ajánlatokat tett Francziaországban élő öccsének, hogy jó pénzért elteszi őt láb alól. Szóval a hír folytán az illető tisztnek nem volt egyetlen nyugodt pillanata. — Mindez még csak tűrhető volna, ha az egész igaz lenne, de amint a N. Fr. Pr. biztos forrásból értesül, nem egyéb, szépen kigondolt mesénél. S képzelhetni a főhadnagy helyzetét, ki mindezen dolgokról hírlapok utján értesült s alaptalanul közbeszéd, kizsákmányolás tárgyává lett, sőt, életét is fenyegették. Bizony nem irigylendő állapot. Hogy az egész örökösödési ügyet nem cáfolták még meg, annak oka az, hogy az illető katonatiszt s mint ilyen nem bocsátkozhatik hírlapi polémiába, hanem stoikus nyugalommal s lemondással kellett fogadnia az egész czifra históriát. KÖZGAZDASÁG. Méhészet. Maros-Ludas, 1881. szept. 7. Több vidéken megfordulva, mindenhol csak panaszt lehetett hallani, hogy az idén a mázszüret gyengén fog ereszteni. Be is teljesedett, mert alig gyűjtöttek többet, mint amennyivel épen kitelelhetnek. Nem is csoda, mert a tavaszi hosszas hideg esőzés miatt részint elpusztultak vagy nagyon megfogytak népességben, részint pedig meganyátlanodzik, ennélfogva igen sok törzs egyet sem rajzott. Maholnap már a betelelés ideje is itt van. Aki méheit okszerűen tudja betelelni, csak is az várhatja biztosabban a méhek életben maradását. Erre pedig e kellékek szükségesek: jó meleg tartókat; gazdag, népes törzs, elég méz , fiatal anyaméh, nyugalmas és csendes hely. Ami a jó meleg kast illeti, az úgy eszközölhető, ha a kason levő repedések, nyitások jól betapasztalnak s a röplyuk is megszükittetik, hogy a méhek által kifejtett meleg el ne illanhasson a nagy nyilásokon; s kákából vagy zsúpból az alljdeszkáig érő takarófedét alkalmaztassák rá lekötve s a röplyuknál egy kis nyílást hagyva, ami különben szokásban is van, de nem elég gonddal kezelve. Ha a méhek nem építették a kast tele, értve a mozgathatlan lakot, de mégis szeretné valaki beterelni, akkor a kast csupjára állítva, a lépek végénél léczecskéket tesz keresztül, megerősítve a falában, és szénával vagy sarjával a kas széléig megtömni s néhány léczczel vagy bármivel lefoglalja, hogy felállításkor ki ne hulljon a tömet. A röplyukat pedig a lépek végétől, vagyis a tömöttől felfelé, mintegy négy ujjnyira kell vágni a másik irányában. Persze négy ujjnyira azért fennebb, hogy tél folytán a méhekből pusztulnak el, nehogy a lyuk bedugulva, levegő hiányában mind megfuljanak. A röplyukat pedig léczszeggel vagy rácscsal el kell zárni, úgy, hogy a hézagok közt csakis a méhek járhassanak , nehogy egér vagy más, méz után leselkedő állatok betolakodhassanak. Ami pedig a gazdag, népes törzset illeti: ha nem elég erős, egyesítéssel szokták népessé, erőssé tenni. Nekem is van néhány törzsem, melyek közt kettő Berlepsch-féle méhlakban „A. M. POLGAR“ TÁVIRATAI. (Magyar távirati iroda.) Miskolcz, szept. 10. Tegnap délután 5 órakor udvari ebéd volt, melyen számos katona és 20—25 polgári egyén vett részt, őfelsége jobbján Károly Lajos, e mellett József főherczeg, balján Károly Lajos Jenő főherczeg és Tharn-Taxis ültek. A meghívottak között voltak Nagy polgármester, a református és ágostai superintendens, (a katholikus klérust a pénzek miatt nem hívták meg) Horváth Lajos képviselő és Lichtenstein József. A felség előbb a katonatisztekkel hosszasan s azután a polgárok majd mindenkivel külön beszélt. Szapáry Gyula gróf fogadta a vendégeket, Kinsky gróf szivarokat kínált. Az udvari cselédség között számos magyar van, kik magyarul kínálták az ételeket. Szapáry gróf holnap estig marad, Tisza Kálmán miniszterelnök holnap délben érkezik. A város este fénytengerben úszott. Neufahrwasser, szept. 10. Vilmos császár, a trónörökös és Bismarck herczeg lelkes tüntetések közt 1 órakor érkeztek ide. A császár ellépett a disz-század előtt és Stosch tengernagy kíséretében a parancsnok hídra lépett. Vilmos császár orosz tábornoki egyenruhát, kék rendszalagot és felöltőt viselt. A „Hohenzollern“ yacht a pompásan diszített kikötőbe, a hajóállomáshoz vitorlázott, hol a „Dersava“ orosz udvari yacht, a pánczél hajóraj üdvlövései által üdvözölve, elébe ment. Mindkét yacht elhaladt a német hajóraj előtt és azután egymáshoz közeledett. 2 óra körül III. Sándor czár megjelent a „Hohenzollern“ fedélzetén, hol a két uralkodó szívélyesen üdvözölte egymást. Két kisebb orosz hadihajó követte az orosz yachtot. A két yacht még most is egymás mellett áll, úgy látszik, hogy az orosz czár nem fog szárazföldre jönni. Danzigban délután 1/4 órakor a két uralkodó találkozik az összes hajóütegek ágyúdörgése mellett. Az összes hajók fel vannak lobogózva. Üdvözlés után mindkét uralkodó valószínűleg be fog menni Danzigba, tekintettel a nagy előkészületekre, melyeket a város a fogadásra készített NYÁRI SZÍNHÁZ. 27. szerv. Nyári bérlet Koluravártt, vasárnap, 1881. sept. 11-én. A TOLONCZ. Énekes népszínmű 3 felv. Irta: Tóth Ede. Kezdete 7 órakor, vége 10 kor. Kedden, sept. 13-án Sziklay Emília jutalmául : KIS N K It C Z E G. Legközelebbi újdonságok: A MALOM ALATT. Népszínmű 3 felv. AZ ÜDVÖSKE. Operette 8 felv. Felelős szerkesztő: Id. Frisi Albert. Lap- és kiadótulajdonosok : K. Papp Miklós örökösei-