Magyar Polgár, 1881. július-december (15. évfolyam, 147-298. szám)

1881-10-09 / 230. szám

,j kulin, bt • ntgy ember életének egy í Héinie részét ® b#C8e* 1,p­olTMóinak be­* A történet, melynek valódiságáról a JlD­­ett Up kereskedik, a következő: "6 Bécsben, a Józsefvárosban élt ezelőtt 16 évvel egy szegény régiségekkel kereske* ember. — Ez az ember, kit Rüttler­­,k nevettek, 16 élő gyermekkel volt meg- an égtől, és a kévés pénz, mit férés erejtékkel kaparitott össze, alig fedezé a f­­rigy kiadásokat. Daczára a szomorú helyzetnek, Rüttler , ir­adukcló és vendégszerető embernek ria­­­dt meg mindvégig, s a szegény, koldus vagy rádor nem ment el tőle üres kézzel. Egy ember, kinek komor, kifejezés nél­küli arcza volt, minden áldott nap elsétált Rüttler boltajtaja előtt. Ez az ember nagyon tőtegesnek látszott s rá nézve a természet bán­ a szépsége elveszett, csak midőn Rütt­­ler gyermekei ugrándoztak előtte, vonult vé­gig bálvány arczán egy-egy szives mosoly. Ilyenkor szemeit az ég felé emelé, s onnét tuszott kérni e gyermekek részére kelleme­­sebb életet, mint az övé. Rüttler is észrevette az idegent s al- Lyfrat keresett, hogy vele érintkezhessék. Egy nap fáradtan ment el az idegen a költ előtt s Rüttler jósű­rüleg felajánlotta a költ előtt levő székét, hogy azon kipihenhesse fáradt tagjait Az Idegen köszönettel fogadta a szives ajánlatot, s mindennap ott pihent a gyerme­kek örömére, kik őt igen megszerették. Egy napon, épen pünkösd hétfője volt, korábban jött az Idegen Rüttler botjába. A gyermekek azonnal körülfogták s a legidő­sebb igy szólt hozzá: — Uram, uram, kedves anyánk az éj­jel megajándékozott bennünket egy kis leány­kával. Az idegen az idősebb fiú karjára tá­­maszkodva, belépett a boltba s kérdezősköd­ni akart Rüttler feleségének állapota felől. A kereskedő épen kimenőben volt, s au­stán elmondta az újságot a vendégnek, vég­re igy­ezett: — Igen uram, ez a tizenhatodik már, kit Isten küldött. — Jó uram felett az idegen megha­­tottan, ha csak kevés része azon kincseknek, milyeket az udvar emberei kapnak, önnek adatnék, nagyot segítve volna gondjain. A tehetséget, erényt, tiszteletet csak az ember halála után csodálják s tudják méltányolni. De mondja csak aram, van már a kis leány­nak keresztatyja ? — Ha szegények vagyunk aram, szólt Rüttler, igen nehéz azt találni. Többi gyer­mekeim keresztatyái is mind oly szegények, mint én s nagyobb részt vevőim közül valók. — Engedje meg, hogy a kis leánykát Gabriellának kereszteltessem, s hogy én le­gyek a keresztatyja — viszontá az idegen. Itt van 100 forint a lakomára, melynél én is jelen akarok lenni. Vegye s tegyen intézke­déseket. Rüttler nem akarta az ajánlatot elfo­gadni. — Vegye, ha mondom, szólt határo­zott hangon az idegen. Ha majd jobban meg­ismerkedik velem, meg fogja tudni, hogy ne­kem e 100 forint a legkisebb kárt sem okoz­o­tt, s hogy méltó vagyok arra, hogy az ön leányának keresztatyja legyek. De tegyen ön is azért nekem egy kis szolgálatot, íme, ott függ a falon egy hegedű. Egy eszmém van, stt szeretném eljátszani s aztán papírra tenni. Rüttler gyorsan levette a hegedűt s az idegennek átnyujtá. Ez oly bámulatos szép hangokat csalt ki az egyszerű hurokból, hogy a nép összecsődült a bolt előtt, sőt a ma­gasabb körök emberei is megáll­ták fogatai­kat, s úgy hallgatták a művészi játékot s a darabot. Majd bevégezve a játszást, gyorsan el­­jegyezte az alapgondolatot, köszönt és tá­vozott. Távozáskor arra kérte Rüttlert, hogy a napot, melyen a keresztelés történik, neki megitja s ott hagyta lakása czimét. Három nap múlt el a nélkül, hogy az idegen feléje is jött volna Rüttler boltjának. Egyedül 3 nap múlva néhány gyászba öltö­zött ember ment el a bolt előtt s könnyezve tekinték meg a roskadozó széket, melyen az idegen oly sokszor pihentető fáradt tagjait. Rüttler azonnal az idegen lakására sietett. Megérkezvén ide, az udvart néppel lát­ta tömve. Felment az emeletre s az ajtón belépve, egy gyászba hozott szobába ért, melynek közepén egy koporsó volt felállítva, benne az idegen hült tetemeivel. Az idegen Mozart Amadé volt. Csodálkozva is­merte fel benne Rüttler jóttevőjét s fáddal­­ másan megsiratta őt. Mozart Rüttlernél komponálta felséges ,Requieme-jét, ez volt hattyúdala. Rüttler nemsokára visszavonult, gyer­mekei jó állásba jutottak s gyakran köny­veivé emlékezett jótevőjére, leányának ke­­tystagyjára, a nagy művészre és zenekrara, Mozart Amadéra. A hegedű későbben, melyen a hallha­­**ilan „Requiem *-et szerzette, 4000 íztért adatott el. De mig Rüttler élt, annak a bir­tokéban maradt meg, csak halála után került odi kézre. Kőstzeghy Géza, az ügy előbbre vitelét biztosíthatná, nem történt, vagy legalább nem jutott nyilvá­nosságra, minthogy pedig nemcsak váro­sunk közönségére, hanem az egész nemzet­re nézve kiválóan érdekkel bír minden olyan mozzanat, a­mely e kegyeletes mű­ létrehozását elősegítheti, nem teszünk felesleges dolgot, ha az értekezleten meg­alakult bizottságot felszólítjuk, tettek e már valami intézkedést e tárgyban, milyen sikerrel, s hogy mi akadályozza az ügynek gyorsabb elő­­revitelét ? Nézetünk szerint c­élszerű lenne, ha az előkészítő bizottság a kívánt adatokat mielőbb összeszorozná, s egy nagyobb körű értekezletet hina ösz­­sze a létesítendő emlékműnek szélesebb körökben leendő megbeszélése végett. * Társasestély. A vasúti tisztvi­selők társasköre ma tartja e havi első társasestélyét az indóház vendéglői helyi­ségében. A tánczot mindig művészeti, és irodalmi programm szokta megelőzni. Ez­úttal Dömjén Rózsika szaval, és a nyil­vános hangversenyekből is előnyösen is­mert Zólyomi Jenő énekel. Ezek lesz­nek a programm érdekesebb pontjai. * Közegé­szségügyünk. Kolozsvár város közegészségügyi állapota szept. hó­ban, viszonyítva az előbbeni hónapokhoz, tekintettel arra, hogy a betegülési esetek csökkentek, kedvezőnek mondható. A he­vény fertőző kóresetek közül 6 roncsoló torokláb, 2 hólyagos himlő, és 3 vörheny­­eset fordult elő. A helybeli állami Karoli­­na kórházban a múlt augusztus hó végén ápolás alatt maradtak száma teszen 144, az újonnan felvettek száma 195, összesen 339. A katonai kór­házban az elmúlt aug. hó végén ápolás alatt maradtak száma te­­szen 137, szaporodás 104, összesen 241. A népesedési mozgalom eképpen találta­tott, u. m.: a halva szülöttek száma 2, az élve szülöttek és egyszersmind meg­kereszteltek száma 96, házasságra lépett le pár. A meghaltak száma 78,ebből ide­gen 6 és halva szülött 2, és így a ko­lozsvári meghaltak száma 73, az élve szü­lött 95-öt levonva a 73 ból, születési többlet 22. A házi állatok közegészség­ügyi állapota is kedvező volt, nem for­dulván elő semmi szórványos, annál ke­vésbé járványos betegség. A vágómarha és husvizsgálat szabályszerűleg eszközöl­tetett, szükségvágatás történt négy eset­ben, midőn is egy tüdővészes bika busa egészen megsemmisíttetett. — A piacz­­vizsgálatok alkalmával lefoglaltatott és megsemmisittetett 18 kiló borsókás ser­téshús, elrendeltetett egy takony-kóros ló leszáratása; végre a városi gulyákban 2 elhullott borjú bonczoltatott fel. * Értesítés. Mi alólirottak, mint a kolozsvári m. kir. Ferencz József tud. egye­temi „jogász segélyző egylet* szünidei bi­zottsága, ezzelnel kijelentjük, hogy a folyó hó 6-án d. u. 6 órakor tartott közgyűlé­sen G­éri­eh Ferencz IV. éves joghall­gató a­­jogász segélyző-egylet* elnökének közfelkiáltással megválasztantt.Kolozsvárt, 1881. október 8-án. Da­day Ferencz, sz. i. elnök. K­­­­­y­ó­n Károly, sz. i. jegyző. Sánta Béla, az. i. titkár. * Felavatás. Bodor Tivadar ügy­védjelölt a helybeli tud. egyetem kitűnő­en végzett növendéke a jogtudományi szi­gorlatokat kitűnő eredménnyel letevőn — ma délben avattatott fel a jogtudomá­nyok tudorává. — Gratulálunk az uj tu­dornak ! * Lopások. A legközelebbi napok­ban városunkban több figyelemreméltó lo­pás fordult elő, így Beke József szabó­nak f. hó 7-én éjjel 30 frtja, és pénzes tárcsája, — lakója, Fischer pinezérnek pedig arany órája és láncza tűnt el. — A rendőrbiróság a tárgyakat megkeritette, de a tettes ismeretlen. — Pataki Ferencz csizmadiának ugyanazon éjjel 00 frt 48 kiját lopták el. A gyanú tano­szaira esett, de a tény nem volt reájuk bizonyítható. Azonban a pénz megkerült. A hivatalos nyomozat alkalmával jöttek rá a telken, hol el volt rejtve. — Móricz Lajos vis­­tai bérlőtól hasonlag a napokban egy ezüst órát, és arany lánczot vittek el a Fehér hajóból. A gyanú egy vasúti alkalma­zottra esett, ki a nyomozat alkalmával már Sz.-Ujvár felé indult a vonaton. Fianczer rendőrbiztos utána ment Sz.-Ujvárig, hol órástól együtt megtalálta, és ide viszsza hozta. * A Kolozsvár városi fizetéses tűzoltóknál két állomás van üresedésben. A­kik ez állásokat elnyerni óhajtják, fel­hivatnak , hogy magukat f. hó 25-én déli 12 óráig a tűzoltó laktanyán Vaszy Zsig­­mond felügyelőnél jelentsék, hol az eddigi foglalkozást tanúsító és e­etleg kéznél lé­vő bizonyítványok is előmutatandók ; ugyan ott a testület alapszabályai is megtekint­hetők. Az önkéntes tűzoltó egylet parancs­­nokságától. Kolozsvárt, 1881. okt. 8-án. * Lelketlen üzérkedés nyomára jött folyó hó 7-én a rendőrbiróság. Diet­r­i­c­h­n­é, m.­vásárhelyi kerítőné két szép leányt hozott a helyi „piaczra”; ugyanezt tette Nyúlas Sándorné b. hunyadi kora egy alig 14—15 éves kalotaszegi tudatlan leány­nyal. De a rendőrbiróság még üzlet­kötés előtt reájött a bűnös és erkölcs­telen gründolásra, s az erkölcs-kufárnékat keményen megbüntette, a városból kiuta­sította, s a behálózottakat a sülyedés ör­vényéből kimentette. * Sajtóhiba. Lapunk tegnapi szá­ma hírrovatának Nagy tűz czimü híré­ben Palota község helyett Pata ol­vasandó. HIRHARANG, Kolozsvár, október 8. * Mátyás király születésházának •teléktáblával megjelölése és illetőleg egy figlyobb szabású szobor felállítása érde­mben már hónapokkal ezelőtt értekezlet itatott, melyen többek között az hatá­­j®*tatott, hogy Szabó Károly és Jakab tok történészeink keressenek fel a szil­­•tési hely biztos megjelölésére, illetőleg *rr® T vivatkozó vélemények megtételére. Óta e tárgyban olynemű intézkedés, mely • Szörnyű eset történt, mint az Egyetértés Írja, Rákos Palotán. Egy föld­műves nejével, ki 8 hónapos gyermekét is magával vitte, a rétre ment kaszálni. Dél felé a földmives elment, ott hagyva ka­száját, melyet neje, a fa mellet szundiká­ló gyermek közelébe állított. A kasza le­esett, oly szerencsétlenül sújtotta a ván­kosban fekvő gyermeket, hogy az alig fél óra múlva meghalt. Torka át volt metsz­ve Midőn az atya a létre jött és a borzasz­tó valót megtudta, oly annyira felingerült, hogy kést rántott és azt a vigyázatlan nő mellébe szúrta. Midőn azonban a kiömlő vért látta, megbánta tettét, és egy fára felakasztotta magát, véletlenül orrra me­nő parasztok vették észre, s vágták le, si­került is életre hozniok. Az aléltan földön elterült nőt is ezek szállították haza. * Az osztrák-magyar bank fő­tanácsának okt. 6-ki ülése elhatározta, hogy az 1880. május 1-ről kelt 100 frtos új bankjegyek kiadása az összes bankin­tézeteknél folyó évi október 21-én meg­kezdhessék.­­ Egyidejűleg a főtanács az alapszabályok 89. szakasza értelmében meg­állapította azon javaslatokat, melyek a „szabadalmazott osztrák nemzeti bank “ cégjegyzésével jelenleg forgalomban levő 100 forintos osztrák értékű bankjegyek bevonása határidejének kitűzése iránt az osztrák és a magyar kormányok elé lesz­nek terjesztendők. Több folyó ügy elinté­zése után és minthogy a bécsi központi állampénztárnak a felülbélyegzett és az irt 1880 ról kelt új 10 forintos bankje­gyek beváltása iránt folyó évi szeptember 30-ig engedélyezett meghosszabbított határ­idő most már lejárt, jelentés tétetett a fő­tanácsnak, hogy a jelzett határidőig ösz­­szesen 394,762 darab ily bankjegy fogad­tatott el az összes bankintézetek által tel­jes névértékben. Becserélés végett dara­bontot­t ki gyártási és kezelési kiadás megtérítése mellett folyó évi szeptember 80-ig 16.497 darab ily bankjegy folyt be. * 26.000 darab ötforintost sem­misítenek meg legközelebb Bécsben. E bankjegyeket azért kell megsemmisíteni, mert midőn az­ztösök külsejét megállapí­­ták, eleinte mint a régieken piros alap­szint akartak hAmitálni, s nyomattak is ilyenekből 20.000 darabot. Ekkor azon­ban azt tapasztalták, hogy a vörös alap­nyomás nem szép, a bankjegyek készí­tését beszüntették, s a már készen levő 25.000 darabot, a­mint a sajtó alól ki­kerültek, azaz években, meg fogják sem­misíteni. kórházbeli betegek halálküzdelmének s­elleshesse a haldoklók végső sóhajait. Az orvosok megengedték ezt a művésznőnek , hiven figyelmeztették reá, melyik ágy­nál következik be legelőbb az emberi élet hatásos zárjelenete. E hónap 2-án is be­állított a kórházba Sarah Bernhard s a szolgálattevő orvos tudtára adá, hogy a 111 -ik számú ágy betege végső perczeit éli. A művésznő oda lépett az ágy mellé, melyben egy fiatal asszony feküdt lecsu­kott szemekkel. A beteg hirtelen felütöt­te a szemeit s a mint tekintete a feke­tébe öltözött, nyúlánk hölgyre esett, sziv­­szakgató hangon kiáltá: „Ismerlek már. Te a halál angyala vagy ! néhány nappal ezelőtt is itt voltál s elvitted szomszédo­mat, de én, én fiatal vagyok, nem akarok meghalni, távozz tőlem te szörny !“ A beteg izgatottsága siettető a katasztrófát, de a művésznő ezt már nem nézhette vé­gig, mert ájultan rogyott a földre s ma­ga is rászorult az orvosokra. * A miniszter neje tanítónő. A prágai „Narodni Lisly" philippopoli leve­lezője irja, hogy Karavelov volt bolgár mi­niszter neje a philippopoli leány­iskolához taitónőnek neveztetett ki. Maga Karave­lov ugyanott real-gymnasiumi tanári állást kapott. * Az elmi katasztrófa: Elmet új hegyomlás fenyegeti. A legutóbb leszakadt tömeg, mely kárt nem okozott, csak kis töredékét tette a lezuhanással fenyegető halmainak, mely egy szakadással majdnem egészen el van választva a hegy testétől. Ez a hasadék időközben egészen megna­gyobbodott s félő, hogy az esőzés folytán oly hegyomlás áll be, melynek következ­ményei kiszámíthatlanok lennének. Az el­­mieket a legszigorúbb óvatosságra in­tették. *A nihilisták ismét nagyobb te­vékenységet kezdenek kifejteni. Ezt bizo­nyítja, hogy hivatalos lapjuk sűrűbben je­lenik meg és hogy e lap utolsó száma na­gyon is mérges volt, továbbá, hogy a na­pokban proclamációkat intéztek a kato­nasághoz és az ifjúsághoz. A moszkvai katonai Sándor­ Akadémia növendékei közt is találtak hiveket a nihilisták ; a napok­ban nyolc­ növendéket fogatott el az aka­démia parancsnoka, miután kezébe tévedt egy levél, a­mely figyelmeztette a növen­dékeket, hogy kutatás lesz szobájukban. A pétervári Konstantin­ Akadémia két nö­vendékét szintén elfogták hasonló gya­nú miatt, sokat is. E találmánya „tilifékezőt,mely­nek segélyével egy könnyen gyúró folya­dékkal leöntött égő fasátort fognak elol­tani öt percz alatt. Páriában egy hasonló kísérlet igen szépen sikerült. * Magyarország a szoczialista világkongresszuson. A Churban ülésező szoczialista világkongresszuson egy Feren­czy nevű magyar ember jelentést tett a szocializmus állapotáról Magyarországon. Eszerint Magyarországon 18.000 (?) szo­ciáldemokrata van, kik egy betegsegélyző egyesület alakjában vannak egyesülve, é­s egy házzal és egy nyomdával rendelkez­nek. Lapjuk a „Munkás heti krónika * A pártnak — úgymond­ Ferenczi — semmi köze sincs a forradalmárokhoz s az anar­chistákhoz, hanem teljes szívből a német szocialista párthoz csatlakozik. * Amerika cseppkőbarlangját, mely az új világrészben első a maga ne­mében, egy magyar ember fedezte fel. Metics József Kaliforniában élő hazánkfia, és pedig úgy, hogy egy kedvenct kotlós tyúkja után ment az erdőbe, s midőn meg akarta fogni a tyúkot, az egy hasítékon át eltűnt Metics másnap embereinek se­gélyével akkorára vágatta a nyilást, hogy beférhetett rajta, s a legnagyobb bámu­latára cseppkőbarlangra jutott. Szorosabb vizsgálódás után — mint a „Független­ség ”-nek Írják — constatálhatta, hogy a bejárás 1645 lábnyira van a tenger színe fölött és szomszédos Cave várossal. Mind­amellett, hogy a bejárást eléggé kitágítot­ták, Metics és emberei csak hason csúsz­va mászhattak be, de e szűk bejárás, alig hogy kevés lépést mentek előre, csakha­mar oly annyira kitágult, hogy a boltozat még a fáklya­világnál sem volt látható. Az első terem csak 30 méternyi hosszú­ságú. Ott, ahol a két folyósó kétfelé vá­lik, egy kis tó van, melyet a boltozatról lecsepegő messzes vízcseppek képeznek. Ezután a felfedező a baloldali folyosóba ment, melynek falai ragyogtak a leggyö­nyörűbb csepegő kőképződésektől. Külö­nös az, hogy e barlangban csak lefelé csüngő csepegőkő képződéseket (talactite­­ket) láthatni és a földből fölfelé csucso­rodó képződések (stalagmitek) egészen hiányoznak. E folyosó közepén igen mély tó van, melynek vize oly tiszta és átlát­szó, mint a legtisztább kristály. A tó mö­gött roppant koponya- és centhalmazra bukkantak. Ezek közt semmiféle állat­csontváz nem volt, csak embereké és ezért elneveztetett e barlang sírbolt-barlangnak. A folyosó egy magas függőleges szikla­falban végződik. Innét nem juthatván to­vább, visszamentek és a jobboldali folyo­sót vizsgálták meg. E másik folyosó vé­gén egy igen tágas terem van, mely ha­­sonlóképen telve van emberi koponyákkal és csontvázakkal. A különbség azonban az, hogy míg amott a koponyák és csont­darabok szerteszét vannak hányva, ebben a másik barlang­teremben azok mintegy rendezve és egymás mellé vannak állítva, Ezekből a csontokból Metics több példányt hozott ki és ezek a kaliforniai bánya fő­­felügyelő és híres osteológ Hanks ur mú­zeumába tétettek le megvizsgálás végett. Hanks ur állítása szerint e csontok sokkal régibb korszakból valók, mint az a kor­szak, midőn az európaik legelőször jöt­tek Amerikába. Az tehát nagyon való­színű, hogy az aztékek birodalma, mely­nek története legnagyobb homályba van borítva, egész idáig terjedhetett. A legne­vezetesebb felfedezés két érczfödél, melyen olvashatlan hieroglyphikus írás van dom­­borműven bevésve. E födél alatt két mú­mia volt és a Barkophág, melyben e mú­miák voltak, be volt ásva a földbe, így tehát a bebalzsamozás mesterségét Kali­fornia őslakóinak is kellett már ismerni. * Sarah Bernhardt a kórházban. A szeszélyes tragika engedelmet kért a párisi orvosoktól, hogy tanúja lehessen a időjárás. — Október 7-én. — Európában: A nagy légnyomás (777—778) a kontinens keleti részéről ki­terjed annak többi részére is (764-766). Közép-Európa gyenge szeleknél s csekély hőmérsékletváltozás mellett változó felhő­zetű, kevés helyi csapadékkal. Hazánkban: Többnyire keleties mérsékelt szelek mellett a hőmérséklet keleten és északkeleten alább, délnyuga­ton kissé fölebb szállt; a légnyomás min­denütt jóval nagyobbodott. Az idő észak­keleten és keleten száraz, derült, a ki­sebb délnyugati részben felhős, borús ke­vés helyi esőkkel, kivéve Sopront, hol je­lentékenyebb mennyiségben volt. Kilátása jövőre: Hazánkban. Általában véve csendes, derült időt vár­hatni, melegebb nappalokkal. Kárpátok vonalát éjjel dór fenyegeti. MINDENFÉLE. Gr Andrássy Géza és társai — mint egy rokonaihoz írt levelében irja — szept. 9-én Fort­ Custer táján voltak Ez a Rocky-Mountain és Winipeg-tó közötti nagy síkságon, valószínüleg folyó mentén fekszik. New Mexicóból a Rocky Montains aljába utaztak át vadászatra, s onnan visz­­szatérőben írta a gróf (egyebek közt) va­dászatukra vonatkozólag a következőket: „Tegnap jöttünk vissza 20 napig tartott vadász-expeditiónkról, mely nem igen si­került, minthogy 8 napig nem akadtunk vadra. Én lőttem 10 blacktail-szarvast, 2 vapitit; ezek ugyan csak nyársasok (Spies­­ser) voltak, de mindegyikök 15 marok ma­gas; ezenkívül 2 ovis montanat (hegyi juh), nagyon ritka állat és nagyon kevés ame­rikai mondhatja, hogy lőtt egyet. Egy ka­tona­orvos volt velünk, ki már 10 éve, hogy itt vadászatra kijár, de még soha sem lőtt mountain-sheepet. Gudenus egy szép grizly medvét lőtt, Széchenyi Imre pedig egy roppant nagy buffalót. Hoyos csak 2 antilopet, Széchényi Géza pedig 2 black tail szarvast ejthettek el, de láttak 6 medvét. Mindjárt az első napon ugyan­is, egy nagy síkságon lovagolván, fekete pocitokat vettek észre; látcsővel vizsgál­ván, azt vélték, hogy farkasok s neki vág­tattak. Alig galoppiroznak pár száz lépést, felismerik, hogy egy anyamedve kullog előttük 4 bocsával, mely láttukra fölágas­kodva, szemügyre vette őket, s aztán rög­tön kereket oldott; ezek utána, 8 lett fut­tatás jó darabig, de lovaik nem oi­tak ver­senyt szaladni a medvékkel, s utoljára kény­telenek voltak leugrani s 180 lépésnyi­ről tüzelni, persze hiába. Három nappal később ismét lőttek egy nagy medvére 2 száz lépésről, de ez is elment.“ írja még ezután a gróf, hogy onnan Canadába men­nek a Winipeg tó környékére, azután meg­nézik a Niagarát, s onnan Chicago és New Yorkon át, hol pár hetet szándékozik töl­teni, haza­jön. Reméli, hogy novemberben itthon lesz. * Mala-Fuegos. Bécsben legközelebb olyan találmánnyal tesznek kísérletet, mely már a 60-as években is kísértetett, s melylyel föltalálója bejárta a vidéki váró­ CSARNOK. A franczia színi világból. Sardou, mint spiritista. Igazán érdekes egyéniség ! Volt sze­rencsém közelről megfigyelni őt, hosszas együttlétünk alatt. . . Nem mondom meg, mikor, nehogy kölcsönösen nagyon venit­­sem magunkat. De valóban, sokszor ösz­­szeültünk ketten: ő, hogy egy darabot ír­jon számomra; én, hogy eljátszana. Meg kell vallanunk, hogy színházról édes keveset beszéltünk. Véletlenül mind­járt kezdetben a Spiritismus jött szóba, s aztán teljes lehetetlen volt e tárgyat el­hagyni. Mindenki tudja, hogy Bardou a spiritismus nak egyik legnagyobb híve volt, s talán még most is az , ha e beszélge­tések alatt nem is kaptam tőle egy jó és gyümölcsöző kéziratot, mint más színigaz­gatók , de legalább nyertem annyit, hogy élénk, szellemes társalgásában részesül­hettem. Mindig azon igyekeztem, hogy föl­fogjam a vitát vele szemben. Anatómiai és vallásos érvekkel álltam ellenébe: bámul­tam a Spiritismus ábrándos oldalát, s me­tafizikai származtatását, de sohase fogad­tam el dogmául. Sardou tényekkel harczolt. Különösen egyet mondott el nekem, mely akkor egészen új volt, s reám élénk hatást gyakorolt. Sardou tagja volt egy spiritista kör­nek, melyhez a legjobb társaságból való okos, művelt emberek tartoztak. Hitük őszinte volt. Gyűléseik a legkomolyabb szí­nezetűek voltak. Csak nem gyűltek azért össze, hogy kölcsönös bolondítás játékával vesztegessék az időt. Egy este, a­mint egybe voltak gyűl­ve, a szabály szerint összeértették kezei­ket, az asztal értésükre adá, hogy egy lé­lek óhajt a társasággal beszélni. Bevezették a lelket. Ez előadta, hogy nagyon kellemet­lenül érzi magát, mert a test, melyet száz év előtt magáénak mondott, egy bizonyos Tamásé volt (a nevet csak találomra veszem, mert a valódit elfelejtettem), e Tamás pedig, ki nagyon gazdag, és polgár­­mesteri méltósággal fölruházott közbecsü­lésben részesült ember volt, tulajdonké­pen egy haszontalan ember volt, ki a sa­ját ingaviselete által tönkretett szüleit örö­kösen lopta. Megkérdezték a lélektől, hogy hol történt mindez. — Z. községben, felesé ez. Mindent feljegyeztek, aztán felszó­liták a lelket, mondaná meg, mit tehetné­nek a Tamás érdekében, ki utoljára is elég régóta szánja-bánja bűneit. — Imádkozzatok érette, s tudjátok meg, vannak-e maradékai, kiknek elégtétel legyen adható. Ezzel a lélek elhallgatott, s a kör összenézett. Tudakolták egymástól, hogy nem tud-e valamelyik valamit e Tamásról, vagy a községről. De Boha egyik se hallott egyik­ről se. Mindegyik becsületére, és írásban adta szavát e mellett. Bizottságot küldtek ki, azon megbí­zással, hogy tegye magát érintkezésbe a szóban forgó község mailjével. Az első hivatalos válasz azt mondta, hogy a szóban forgó egyénről és ügyről mit se tudnak. De jött reá nemsokára egy második válasz, mely szerint konstatálva lett, hogy csakugyan élt a községben egy Tamás nevű ember, ki a mondott év kö­rül a község múirje volt. Senki rokonát nem ismerték a vidéken. Lehet, hogy volt másfelé, de ezt nem tudtál meg. E nyi­latkozat szabályszerűen volt kiállítva és hitelesítve. Tehát ime, őszinte, okos férfiak min­den előleges értesülés nélkül, egy múlttal, s egy férfival való minden viszonyon kí­vül, egy asztal közvetítése által tudomást szereznek egy teljesen valódi névről, hiva­talról, és helységről . Sardou megmutatta az iratokat, hi­vatalos okmányokat, hiteles aláírásokat. Elállt a lélekzetem ! A többire már nem emlékezem jól. Mondhatnám, hogy a következő ülésekben felvilágosításokat nyertek, melyek segélyé­vel sikerült Tamásnak egy rokonát fölfe­dezni ; hogy e rokon a legvégső nyomor­ban volt; hogy a furdalások közt volt lé­lek kegyéből elrejtett kincshez jutottak, melylyel megérdemelt jóllétben részesíték a szegény rokont. De ha ily befejezést adnék az olvasónak, meglehet, hogy kihá­gást követnék el a képzelőtehetség ellen. Már­pedig — Sardouról lévén szó — azt hiszem, hogy képzelőtehetségből felesleges adnom e gazdagnak. Mikor elváltam tőle, megjegyzem hogy spiritista tudományának segélyével előre megtudhatja darabjainak sorsát. — Nem, felelé mosolyogva, miután darabjaim nem a másvilágról valók ! — Ez igaz, de sikerült onnan való ! Sardou már eltűnt, mikor e kellemes, de késői válasz eszembe jutott. És R a b a g a s szerzője akadémiai tag lett. Nagy és uj tisztesség a színházra nézve, mely már akkor az akadémiai ta­gok közé számította: Victor Hugót, Augier Emilt, Dumas Sándort, Saudeau Gyulát, Feuillet Oktávot, Legouve Ernőt, Doucet Kamilt. De Paul de Saint-Victor még se lett akadémiai tag I T. G. a. „\c. poLn l n<* t áviratai. (Magyar távirati iroda.) Budapest, okt. 8. A képviselőház mai ülésén Jókai Mór, a felirati bi­zottság előadója, beterjesztette a t­ö­b­b­­ség felirati javaslatát. Budapest, okt. 8. Ismét ro­mán határkérdés merült fel Hunyadmegyében. Báldy Ger­gely, maros-tordamegyei főispán a kor­mány megbízásából oda utazott. Bécs, okt. 8. Az Armee-Verord­­nungs-Blatt jelenti, hogy Lendl kapi­tánynak a tiszti rangról történt lekö­szönése elfogadtatott. Zágráb, okt. 8. A tartománygyű­­lés 52 szavazattal 16 ellenében elfo­gadta a többség feliratát, az ellenzék heves akadékoskodása dacsára. Bukarest, okt. 8. A király, ki­rályné és Jozefine herczegnő Sinaiból megérkeztek. Fogadtatásuk igen lelke­sült volt. Este kivilágítás. A kolozsvári hitelbank és zá­logkölcsön-társulat vállalkozásait a következő üzletágak ké­pezik: a) előlegez értékpapírokra, arany- és ezüst­pénzekre; b) zálogkölcsönök nyújtása ingósá­gokra, valamint ingatlanokra; c) váltók, utalványok s üzleti más közokmányok le- és viszleszámítolása; d) értékpapírok, arany- és ezüst­pén­zek, mindennemű áruk és ingatlanok vá­­sárlása és eladása saját és idegen rovásra. e) pénzeknek, váltóknak és értékpa­píroknak folyószámlára elfogadása; f) pénzbetételek kamatozás mellette elfogadása takarékpénztári könyvecskék­t pénztárjegyekre vagy kötelezvényre. g) jelzálogkölcsönök eszközlése 5000­orinttól kezdve felfelé; h) követelések, utalványok átvétele , behajtása. NEMZETI SZÍNHÁZ, Bérlet 8. szám. Kolozsvárit, vasárnap, 1881. okt. 9-én. KINTORNÁS CSALÁD. Eredeti népszínmű 8 felv., népdalokkal irta: Tóth Ede. Zenéjét szerzé: Erkel Gyula. (Rendező Szentgyörgyi.) S­z­e­m­e­y­e­k: Pergő Gerzson — — — — Osváth. Juczika kisasszony — — — Pálmai I. Bimbó Mártonná — — — Krasznainé. Bimbó Laci­­ mostoha test­ — Váradi M. Kötő Károly) vérek — Krasznai. Dáma Náczi — — — — Szentgyörgyi. Fúvó Máté— — — — — Gabányi. Margit, leánya — — — — Borovszki M. Kókáné — — — — — Körösiné, Samu, molnárinas — — — Boránd. Kezdete 7 órakor, vége 10-kor. Budapesti áru- és érték­tőzsde. Október 6-án 1881. Magyar aranyjáradék............................118 20 Magyar vasúti kölcsön............................183. V. Magyar keleti vasúti államkötv., I. kibocs 91.'/, Magyar kel. vasúti államkötv., II. kibocs. , 109 '/, Magyar kel. vasúti államkötv., 1876 évi 97.— Magyar földtehermentesitési kötvény . . 98.*/, Magyar földteherment. kötv., záradékkal 97 — Temes-bánáti földtehermentesitési kötv. 97. Temes-bánáti földteherm. köt. záradékkal 97.— Erdélyi földtehem­entesitési kötvény. . 96.'/, Horvát-szlavon földteherment. kötvény . ..— Magyar szölödézsma váltsági kötvény . 96.7, Magyar nyeremény-sorsjegy-kölcsön . 128.'/, Tiszaszabályozási és szegedi sorsjegy . 112­7, Osztrák járadék papírban......................71. */4 Osztrák járadék ezüstben..........................77.*/, Osztrák járadék aranyban......................94.*/1 1860-ki államsorsjegyek.......................181 . Osztrák-magyar bankrészvény .... 828 . Magyar hitelbank-részvény.................. 867.— Osztrák hitelintézet-részvény .... 867,20 Ezüst.........................................................— Cs. és kir. arany..................................... 662.— 20 frankos arany...................................980.­­Német birodalmi márka ...... 67.76 London (3 havi váltókért.)..................118 . Magyar papír járadék................................89.70 Felelős szerkesztő: Id. Frits A.lb©r*1. Lap- és kiadótulajdonosok: K. Papp Miklós örökösei. NYÍLTTÉRI AMERIKAI FOGORVOS, FOGMŰVÉSZ Amerikán Dentist Dr. of. Dental Surgery. Amerikában kiképzett plombeur, Szent­ Mihály naptól áttettte műtermét, az új takarékpénztári épületbe. Rendel: d­e 9—12-ig, 2—­ ig *) E rovatban megjelenő c­ikkekért szer­kesztőségünk semmi felelősséget sem vállal el. Sierre.

Next