Magyar Polgár, 1882. január-június (16. évfolyam, 1-126. szám)
1882-01-13 / 10. szám
A hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése 1-3 évig terjedhet a ^ §.ban megállapított büntetés éri azt is, a ki 1. uzsorás követelést (1. §) létrejötte körülményeit ismerve, tohfa, torfbM követelést uzsorás előnyeit . tM»* 8%-ot felül nem haladó kamat (1871 . t-cz 2 §) kikötése vagy érvényesítése f ‘t *írta“»egb.tározo« büntetések alá esnek azok se kik az Wj»Ott kijelölt módon a jelen törvény hatályba lépte előtt keletkezett követelést, a tén áflást ismerve, a jelen törvény hatályba lépte után akár másra átruházzák, iil'mb' tan VI“; * “• 2. §-a) erejéig érvényesíttetik: .büntető eljárásnak sem a hitelező, sem jogutóda ell“5"1“§“H.e'taj'zílo«»t.at.tulajdon.az 1881. XIV. t. ez. 11. §*a szerint megállapított dijaknál magasabbakat kötel?atett követel, vagy szed oly körülmények között, a melyek ezen cselekményét uzsora vétséggé minősítik, ellene a 6. § ban kijelölt biróság a jelen törvényben meghatározott büntetésen felül az 1861. XIV tez 23 §-ának második bekezdésében megállapított mellékbüntetést is alkalmazni tartozik. 6. §. Az uzsora vétsége felett az illető kir. törvényszék ítél, mint büntető bíróság. „ .. . . 7. §. Ha a büntető bíróság vádlottat az uzsora vétsége miatt elítéli , ítéletében semmisnek kell nyilvánítania azon ügyletet, melyben az uzsora tényálladékát ismerte fel, s egyszersmind meg kell állapítania a megsemmisítés jogkövetkezményeit. 8. §. Az ügylet jogkövetkezményei a következő szabályok szerint állapítandók meg: a hitelező visszakövetelheti azon értéket, amelyet valósággal hitelezett, és ezen érték 6 százalékos kamatát, és ha ezen követelései még ki nem elégíttettek, megtarthatja a már létező s őt illető biztosítékot; különösen érvényben tartandó az eredeti követelés biztosításául szolgáló zálogjog, a megítélt érték és 6 százalék kamat erejéig akkor is, ha a zálogjog a telekkönyvbe be van jegyezve. 9. §: az uzsora vétsége miatt a büntető eljárásnak csak a sértett fél indítványára van helye. Az indítvány azonban az 1. §. harmadik bekezdésének eseteiben vissza nem vonható. 10. §. A büntető bíróság megkeresésére a polgári bíróság azonnal felfüggeszti a bűnvizsgálat tárgyát képező követelés érvényesítésére vagy behajtására vonatkozó, előtte folyamatban levő eljárást, ha a per a felsőbb bíróságok előtt van, azonnal felterjesztést tesz az iratok visszaküldése végett s az összes periratokat átküldi a megkereső bírósághoz. 11. §. Ha a büntető eljárás másokból, mint az uzsoravétség tényálladékának vagy a bizonyítékoknak hiánya miatt nem létethetik folyamatba vagy szüntettetik meg a sértett fél keresete folytán, a polgári bíróság ítél az ügylet érvénye fölött, s ha az 1. § ban foglalt feltételek fenforgása bizonyíttatik, az ügyletet megsemmisíti, és ennek jogkövetkezményeit a 8. §-ban foglalt szabályok szerint megállapítja. Ez esetben a kisebb polgári peres ügyekben való eljárás alá tartozó ügyekben a jegyzőkönyvi eljárásnak van helye. 12. §. Az előző szakasz esetében az nem, a nagy tekintélyűnek állított — Schäffle. Ugyanis ennek feljebb idézett könyvében olvassuk, hogy „a valuta lényege abban áll, hogy az állam a pénzdarabokat és pénzjegyeket törvényes fizető eszközzé emeli."*) Ennek, mint 'értelmezésnek nyomorékságait ,kiemelni* hasábokat igényelne, mit asdtok el fognak engedni nekem. Csak arra az egyre vagyok bátor figyelmeztetni, hogy nem csak fővonássá van a járulék körülmény ,emelve* benne, hanem a fődolog, az érték, úgy eltakarva, hogy csak az egy .fizetés* szóban lehet nyomát, nem annyira lelni, mint gyanizni. Előttem eddig elé a rosz értelmezéseknek legkirívóbb példája a következő volt: „DISZNÓLÁB, — Czombostól kikeritett disznóláb, mely megfüstölve ízes eledelt nyújt." (M. Ny. Szótára.) De biz’ én most, mint a tudvalevő udvari tréfaűző a herczeg nevét, kitörlöm és a szerecsent — akarom mondani — Schulte-t igtatom helyébe. Mostani és jövendőbeli értekező és vitatkozó társaimnak pedig három adagiumot ajánlok figyelmükbe: ,Nec solum (aliqu)id animose, et fortiter séd considerate etiam et sapienter facere.* (Cic.) — .Cui lecta potenter érit rés, nec facundia deseret hune nec lucidus ordo." (Hor.) — ,Nullius addictus iurare in verb a magistri.“ (Id.) Brassai ott megjelenő polgári biróság határoz aziránt is hogy a követelés behajtás csupán a biztosítási intézkedésekig engedélyezen. Az ezen törvény alapján ítélő büntető és polgári bíróságok, a bizonyitékok bizonyító erejét ezek megvizsgálása és mérlegelése alapján nyert szabad meggyőződésük szerint állapítják meg. 14. §• A jelen fejezet határozatai nem alkalmazhatók oly kereskedelmi ügyletekre, amelyek bejegyzett kereskedők, mint hitelt nyerők által köttetnek. II. FEJEZET. A hitelezési ügylet biztosításának tiltott módjáról. 15. §. A ki valamely hitelezési ügyletből eredő kötelezettség teljesítésére vonatkozó, s a becsület zálogával, becsületszóval vagy hasonló kifejezésekkel erősített ’ígéretet az adós ellen bármely után felhasznál, kihágást követ el, s a kir. járásbiró által 100-300 írtig terjedhető pénzbüntetéssel, s a behajthatlanság esetén megfelelő időtartamú elzárással büntetendő. . . Ha a kötelezettség uzsora ügyletre vonatkozik, a törvényszék az uzsoravétségre kiszabott büntetés megállapításánál, a jelen szakaszban kijelölt kihágásra, mint ez által előállott halmazaira tekintettel leend. . . 16. §. Az előző §-ban meghatározott büntetés alkalmazandó arra is, aki ily módon biztosított követelést szerezve, az ilynemű biztosítást az adós ellen a jelen törvény életbelépte után bármely után felhasznál. III. FEJEZET. A kamatokról. 17. §. A kölcsönszerződésben bármely időtartamra köttetik is az, a kamat mindig világosan évi százalékban fejezendő ki. Ha az ekkép határozottan ki nem tétetik, a kikötött kamat, ha rövidebb időre köttetik is ki, egy évre megállapítottnak tekintendő. 18. § Ha a hitelező a kamatot a kölcsönzött tőke mennyiségéig, megintás nélkül hagyta növekedni, elveszti azon jogát, hogy a tőkétől további kamatot követelhessen. A perindítás napjától kezdve azonban ismét lehet kamatot követelni. 19. § kamatnak kamatja nem köthető ki. A beperesítés napjától a kamattól is követelhető késedelmi kamat. A két éves, vagy régibb kamathátralékok közakarattal új tőke gyanánt köteleztethetnek. 20. §: A 18. és 19. § ok határozatai nem alkalmazhatók azon pénzintézeteknél elhelyezett betétekre, a melyekre nézve a pénzintézet alapszabályaiban eltérő intézkedések foglaltatnak, a 19 §. határozmányai pedig nem érintik az 1877. XX. t. sz. 290. § ának második bekezdésében foglalt rendelkezést. IV. FEJEZET. A korcsmai hitelről. 21. §. A vendéglőkben, korcsmákban, vagy bármely italmérési helyiségben a vendégeknek kiszolgáltatott szeszes italok ára iránti követelések be nem perelhetők, ha az adós a hitelező irányában fennálló korábbi hasonló nemű tartozását, a szeszes ital kiszolgáltatása előtt nem törlesztette. Ily követelések az adós követelésébe való beszámítás útján sem érvényesíthetők. , 22. §. Érvénytelenek azon zálog- és kezességi szerződések, melyek oly követelések biztosítása végett köttetnek, amelyektől az előző §ban a beperelhetési jog elvonatott. , 23. § Aki a 21. és 22. § ok határozatai kijátszása czéljából valamely érintett ügylet, vagy váltó alakját használja fel, kihágást követ el, s a járásbíróság által 200 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 24. §. Szállodákban, vendéglőkben vagy korcsmákban szálló vendégek ellen a szállást adó által támasztható követelésekre a jelen fejezet határozatai nem alkalmazandók. 25. §. Ezen fejezet szövege minden italmérési helyiségben a vendégek által könnyen látható helyen magyarul és az illető község jegyzőkönyvi nyelvén kifüggesztendő s olvasható állapotban tartandó. Ama vendéglős, korcsmáros vagy italmérő, a ki ezen §. rendeletét nem teljesíti, az illetékes közigazgatási hatóság álbüntetendő, terjedhető Pezbüntetéssel 26. §. A jelen törvény végrehajtásával a belügy- és igazságügyminiszterek bízatnak meg. Budapest, 1882. jan. 11. Dr. Pauer Tivadar, s ennek másrak. *) Erhebung der Münzen und M ün eiche zV zum gesetzlichen Zahlmittel Seitens deN Staates macht das Wesen der Währung (B »i u t a, Standard) AUS. A FŐVÁROSBÓL. (Saját levelezőnktől.) Budapest, 1882. jan. 11-én, múltai és utcvi szünidők elé Vzh°Dafyalí kipillenték fáradalmaikat, ámbár nem erőltették magukat túlságosan. No de talán pótolják ezt ezen évben, s azért hadd üdvözöljük őket fővárosunkban miután ugyan holnap hozzáfog.ak. általános budgettárgyaláshoz. Kóra.yr '“nDkihozi‘2 •«•“«‘i függetlenség“ a matadorok közt Smanlfl 1T08 DrW“ Balázst, fe 3 zárt, Hoytsy Pált, Somssich Pált és üzen Kálmánt. De ne beszéljünk többet a tárgyról, majd lesz alkalmunk e férfiakat az országgyűlésen hallani — addig is jobb hallgatni. Legközelebb véget vetnek az annyira említett patriarcha-választásnak, a biztosak lehetünk, hogy e méltóságot nem más, mint Angyeles Germán elnyer. Az újvidéki „Zasztava” azt hiszi ugyan hogy a korona Zsivkovics megválasztatását helyben hagyandja, de e tekintetben nagyon csalódnak a tisztelt szerb urak, mert a kormány alkotmányos jogait itt is igénybe veetik mi az európai helyzetet illeti, nincs okunk netaláni békezavargásoktól tartani, mert kivéve a vad dalmát csapatokat, mindenütt a béke uralkodik. A dalmátiai zavargásokról szólván, nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy néhány mozgósított ezred között a Schmerling-féle ezred is létezik, mely tegnapelőtt a fővárosi lakosság nagy részvéte mellett elhagyta Budapestet, hogy idejekorán elejét vegyék egy netaláni nagyobb forradalom elterjedésének. Nem tudjuk, hogy hová mennek — de akár hol lesznek, nagy munka vár rájuk. De ha már egyszer oda mentek, biztosan megmutandják a bányák, dalmát s Isten tudja, milyen vad álatoknak még, hogy kár volt fellázadni. Pont 3-kor elindultak a Károly-ka szárnyából teljesen felfegyverezve, Ettner ezredes vezetése alatt, s a fővárosi lakosság éljenzései s a lelkesítő Rákóczy induló hangjai közt beszálltak a kocsikba, egy utolsó Istenhozzádot mondván a szeretett Budapestnek. A bukaresti lapok közül a conservativ „Timpul* a görög karácsonyi ünnepek alkalmából is folytatja polémiáját a kormánypárti „Romanul "-lal a megadott elégtétel miatt. A „Timpul” a nemzeti ügy elárulásával vádolja a román kormányt, mert a forma szerint megadott elégtétel után kell hogy kövesse a reális elégtétel is, és a román kormány akarva, nem akarva, tágítani lesz kénytelen a Duna-kérdésben is. Ezen egész viszályt összehasonlítja az orosz-román conlictussal, melyet Bessarábia retucensiója miatt előidézett ugyancsak Bratianu kormánya, és amely végtére mégis Románia megaláztatásával végződött. Így lesz ez a Duna kérdésével is, hogyha a közvélemény továbbra is engedi magát elvakíttatni a kormányelnök szép parázisai által, így izgatnak a román ellenzéki lapok a nép nevében a nép ellen. Mint már mondottuk, holnap veendi kezdetét az általános budgettárgyalás, amelyben mindjárt az előadó után Somssich Pál egy állítólag két órát igénybe veendő beszédet fog tartani. Ma egy rövid ülés volt, amelyben több javaslat előterjesztetett. Dr. F. KÜLFÖLD. Vilmos császár-király ismert manifesztuma, mint nagyon természetes is, erősen fölkavarta a német liberális párttöredékeket, melyek most delegátusaik által a fölött tanácskozna mint lehetne diszkuszió tárgyává tenni amaz uralkodói „alkotmánymagyarázatot “ Másfelől félhivatalos forrásból híresztelik, hogy Bismarck az uralkodó rendeletét maga akarja a német birodalmi gyűlés elébe terjeszteni, hogy ezáltal vitát provokáljon. Mint Bismarck lapja, a „Nordd. alig. Ztg.“ jelenti. Berlinben a manifesztum alkalmával egy hálafelirat czirkulál, melyet már is igen sokan írtak alá. A német, illetőleg porosz kormány ismét fel akarja venni a diplomácziai öszszeköttetések szálát a Vatikánnal, melyhez követül Busch államtitkár fog hír szerint kineveztetni. Ezen intézkedés nem tévesztendi el jó hatását a czentrumpártra. Nikita montenegrói fejedelem hadsegéde, ki több nap óta Bécsben időzik, egy látogatója előtt állítólag oda nyilatkozott, hogy Montenegro politikailag és pénzügyileg nincs abban a helyzetben, hogy Krivoeczie és Herczegovina ellenében kordont hozzon. Az „insurgensek“ — mondá az adjutáns — többszörös atyafiságban vannak , a mellett Montenegró a herczegovinai határos területeket a berlini szerződés előtt véres áldozatok árán szerezte meg, a berlini szerződés alapján visszaadta, de azokról nem mondott le végleg (!?) Montenegro a területére menekült insurgenseket le fogja fegyverezni, ép úgy, mint Ausztria-Magyarország tette 1875. és 1877-ben a bosnyák menekülőkkel. Az élelmiszerek szállítását azonban az insurgensek számára Montenegro humánus tekintetekből nem tagadhatja meg. Nem tudjuk, mennyiben hiteles, menynyiben nem e közlemény, de bizonyos, hogy ellenkezik s így kétségbe is vonható azon authentikus tudósításokkal, melyeket Montenegro lejális magatartásáról e kérdésben olvastunk. „A fegyencziparról: Bodor László kir. alügyész úr fenti ez alatt egész czikksorozatot közölt hasontárgyú közleményünk alkalmából. E cikksorozatban elvileg ép azt az álláspontot foglalja el a fennforgó kérdésben, melyet mi e lapok idei 3-ik számában kifejtettünk. S míg ez egyfelől nagyon hízelgő reánk nézve, másfelől kellőleg indokolná azt is, hogy közleményeire egyáltalán egy szóval se reflektáljunk Ha néhány rövid megjegyzésre mégis szabadságot veszünk magunknak nem annyira az egyértelműig elfogadott Ü£rv érdemére, mint inkább ezzel kapcsolatban felhozott néhány mellékes megjegyzésére vonatkozólag tesszük ezt. Mert “JJ* fentebb örömmel registráltuk a ".. ügyész úr a dolog lényegére nézve elvileg teljesen osztja igénytelen nézetünket. ” At czikkíró úr némi nehezteléssel említ föl két dolgot: először, hogy egész kérdés fölvetésére alapul szolgál kis hírben az illető „hivatali közeg intézkedésére“ mondatott kárhoztató keret ; másodszor, hogy ama sorok közül bizonyos ez él ritt ki. Abban a kettenyes helyzetben vagyunk, hogy az elsőre nézve kijelenthetjük azt, hogy a hivatkozott közlemény „hivatali közegről egy szót se szólt. Tudva van, hogy új dolgokban a közvetlen intéző közeg nem szabad önelhatározásából cselekszik. Miért érné hát őt a támadás? Amennyiben ama sorokban „kárhoztatásról” lehet szó, ez egyáltalában nem egyes emberre, hanem a rendszerre vonatkozó. Legyen hát nyugodt a t. czikkíró úr érzékenysége! a másodi megjegyzésre is alkalmunk van kinyilatkoztatni azt, hogy annak a kis hírnek igen is volt czélja, mint van mindennek a nap alatt. Czélja volt az, hogy némileg szolgáljon hazai iparos ügyeinknek. Ha e czél „kirítt”, ennek csak örülni lehet, mert e körülmény elősegíti a czél elérését. Más czél nem forgott fenn. Ama sorok íróját nem szokták oly czélok vezérelni, melyeket a sorok között rejtegetnek. E kis bevezetés után Bodor L. ureczkét ad nekünk a szabadság büntetések exequalására szánt helyiségek különböző nemeiről. Erre hihetőleg abból az incidensből tért ki, hogy mi mindenütt csak „fegyencz“-ipart emlegettünk. Legyen meggyőződve a t. alügyész ur, hogy mióta az 1878. évi Vk.-czikk közkézen forog, semmi ördögi mesterség sincs a fegyházak, börtönök, és fogházak megkülömböztetésében. Megteheti ezt az utolsó ostoros gyerek is, ha olvasni tud, vagy természetes esze van. Ha mi mégis csak a fegyencz-ipar kifejezést használtuk, nem azért tettük, mint ha azok a nagy dolgok nem fértek volna a fejünkbe, hanem mert iparügyi téren ez az elfogadott kifejezés. Nagyon helyesen, mert rövid, s mégis, mint e téren leg magasabb fogalomban, a többi mind benne van. Ott, hol a czikksorozat az államról, mint a fegyenczipart felhasználó munkaadóról beszél, mi is tejes igazságot látunk. Csakhogy ezt ismét nem volt miért e kérdésbe elegyíteni, mert mi sohase mondtuk, hogy az állam helytelenül cselekszik, midőn fegyenczipar útján saját szükségleteit állítja elő. Ellenkezőleg, mi ezt pártoljuk — bizonyos határig. Mert e tekintetben nem tartjuk a legtalálóbbnak az állam és magángazdára vonatkozólag fölhozott hasonlatot. Utóbbi tesz, amint saját érdekei kívánják, minden más szomszédjától eltekintve , de az állam ily kizárólagos nem lehet, köteles azok érdekeire tekintettel lenni, kik föltétlen tényezői. Ami tovább a művesipar hátrányára felhozatik; t. i. a gyáripar; továbbá a vállalkozó szellem, szolidság, tőke, stb. hiánya: ezekre is lehetne sokat mondani; de mert csak mellékesen függnek össze a szorosan vett tárgygyal, szorítkozzunk a legrövidebbre: igaz, ezek mind ellenségei a művesiparnak. De ez nem bizonyít a fegyencz ipar kérdésében elfoglalt elvi álláspontunk ellen, hanem épen mellett. Mert ha ennyi ellensége van a műves iparnak, miért teremtsünk a fegyencz iparban még egygyel többet? Itt az. alügyész úr áttért a helyi fegyencz-iparnál követett irányelvek ismertetésére. Igen örvendünk, hogy akaratlanul is mi adtunk alkalmat a f. alügyész úrnak ara, hogy ez ismertetés közrebocsátása által az aggódókat megnyugtatta nemcsak a jelenre, hanem — amennyiben a „rendelkezési joggal felruházott hivatali közeget* véletlenül elárultak a jövőre is. Hanem azt bocsássa meg nekünk, ha arra a megjegyzésére, hogy mi három igen fontos helyi körülményt nem vettünk számításba, azt mondjuk, hogy erre nem is volt szükségünk. Mert mi nem speciális ez a kolozsvári, hanem általában az országos fegyencziparról beszéltünk elvi szempontból. A kolozsvári befekötőkről és egy asztalosról felhozottak csak azt bizonyítják, hogy a tett ajánlatok nem függtek össze üzleti érdekeikkel. Azt, hogy a fegyencz-ipar ne rontaná a szabad műves iparosokat, ebből se lehet kiolvasni. A gyermekjátékok, virágpaloták, méhkasok, nád- és szalmafonások meghonosításáért valóban elismerést érdemel az. alügyész úr. Ez iparnemekkel már épen a legkívánatosabb útra tért. Ebből is látható, hogy a fegyenczipar fennállhat anélkül, hogy a szabad műves iparral érdekösszeütközésbe jőne. Kolozsvári viszonyainkat véve, még a fafaragászatot, virágállványok és kerti padok készítését a kosárfonást kellene behozni, s akkor gyakorlati pályákban felel meg a f. alügyész úr önmagának azon saját maga által föltett két kérdésre, miket a fegyeler-iparra nézve második közleményében fölvetett. Mert amit e két kérdés megoldására nézve a büntetőtörvénykönyvből felhoz, ez csak annyit bizonyít, amennyi a törvényben is megvan, hogy behozatott az általános munkakötelezettség. De azon körülmény, hogy a törvény itt megállott és nem specifikált, épen azt bizonyítja, amit mi hirdetünk, hogy a helyi viszonyokat kell az ipar nem meghatározásánál tekintbe venni, mert a törvény a végrehajtásban erre szabad tért hagyott. A műves és háziipar egymás közti viszonyáról és kölcsönös egymásra hatásáról mondottak csak akkor állanának, ha a kettőnek fogalma az tározásával megegyeznék. De ez a kényes föltétel hiányzik. A két ipara különböző dolog. Természetük, korükkel egészen különvált után tartja azokat A két út sohase fog összevágni, a műves ipar befektetett tőkével iparszerűleg fő életmód gyanánt űzetik ; a ház nagyobb befektetés nélkül, szórványosan és mellékesen gyakoroltatik; az első azonos tökéletesedés által, tökélye gyáriparba megy át; a ra.á8&adik.*ekrsedése nem újabb meg újabb czikke találása és előállításában, csak a kezdben előállított czikk korlátolt javításában élt. A kettő közt az a viszony, ami az egyszerű írni-olvasni tudó, s az ismerete valamely ágában tudományosan műves emberek között van. A kettő két után halad a nélkül, hogy pályájuk valahol kereszteződnék.^ ^ ^ iparnem között Összeütközés nem állhat elő. De ha állana is az életben, hol szabad iparos szabad iparossal áll szemben, s ezek szellemi és anyagi képessége versenyez, am hagyján, mert hiszen ekkor a nemzetgazdasági törvények rendes folyamata szerint alakul a verseny, ez egészséges állapot. De ha a fegyencziparban az állam egyes magániparosokkal szembe: itt a nemzetgazdasági természetes törvények föl vannak függesztve, a versenyző felek egyenlőtlen fegyverekkel küzdenek, az előnyök mesterségesen vannak csoportosítva , ez beteges állapot. Az itt rejlő különbséget ne tessék szem elől téveszteni. E nézetekből kifolyólag kifogásoljuk a rabmunka termelésének piaci elárusítását is. Csakhogy itt különböztessünk: mi nem kárhoztattunk feltétlenül minden ily elárusítást. Mert természetes, hogy ha bizonyos iparczikkek termelését helyeseljük, el kell fogadnunk ennek következményét, az elárusítást is. Hanem még az ily czikkek elárusításánál is tekintettel kell lenni erre, hogy az állam nem nyerészkedési czélból termelteti ama czikkeket Ugyanazon egy piaczra sohase kell bizonyos rabmunkát oly túlsúlyban kiállítani, hogy ez abban a czikkben dominálja e piaczot. Ami az eladóra és vevőre vonatkozó további fejtegetést illeti, ez áll akkor, mikor szabad iparosok természetes versenyéről van szó; de amikor az állam áll be fegyencz iparával versenyző félnek , megfordíthatjuk a f. alügyész úr okoskodását. Igaz, hogy ekkor a vevőre nézve előny az, hogy egy iparczikket olcsóbban vett meg, de másfelől, mikor az állam ezt a vevőnek lehetővé tette, ugyanakkor rontotta kézműiparosait, és így adóalapját is. És vájjon melyik jobb az államra nézve, hogy mesterségesen olcsóbb czikkeket állíttasson elő a fogyasztó közönség részére, s ezáltal az iparos osztályt nyomja, vagy hogy engedjen tért a verseny szabad és természetes fejlődésének, s ezáltal az érdekek legigazságosabb kielégítésének ? Amit a czikksorozat a tétlenség erkölcstelen s a munkáltatás jó hatásairól adjuk, mond: szóról szóra elfogadjuk. Erre nézve mi is hasonló értelemben nyilatkoztunk. Annál feltűnőbb a czikk azon nem igyenes ugyan, de érthető ezélzása, mely a rabmunka állitólagos ellenzése miatt a korrupczió terjesztésével, s egyesek érdeke ellen való munkálkodással vádol. Hogy mennyiben ellenezzük a rabmunkát, menynyiben nem , eléggé elmondottuk úgy e lapok idei 3-ik számában, mint jelenlegi észrevételeinkben. E nézeteinkre hivatkozunk a „népszerűség hajhászat” czélzásával szemben is. Nem tehetünk róla, ha az ügy természeténél fogva, a kérdés, melyben fölszólaltunk, egyszersmind az iparos osztály érdekének kérdése is. Egyébiránt nagyon inpraktikus módját választottuk volna a népszerűség hajhászatnak, midőn névtelenül indultunk el szerencsevadászatra. Beszél a czikksorozat valami, közelebbről meg nem nevezett „frázisokról* ís, melyek „kiskorúság szüleményei* volnának. Nem tudjuk mi vall inkább kiskorúságra : indokolt vélemények önzetlen előadása-e, vagy indokolatlan vádak és czélzások vegyítése komoly eszmecsere közé? A lovagiasság azt kívánná, hogy nyílt sisakkal szemben mi is leálerázzuk magunkat; de miután alálírtegy igénytelen írói jegyünk, melyre tovább is szükségünk lehet, a lovagiasság ez úgy is csak kettőnkre tartozó szabályának, kívánatra, e lapok szerkesztőségében is eleget tehetünk. A közönség iránt való tekintetből, részünkről befejeztük ez ügyet. Gr. III. Történelmi és földrajzi előadók. 23. A franczia forradalom története• 3 óra, hétfőn, kedden, szerdán déli 1-ig. ’Dr. Ladányi Gedeon, ng. r. taDJ VIII. tantér. 24. A középkor története (folytatás) • 2 óra, pénteken, szombaton déli 11—1./’ Dr. Ladányi Gedeon, ny. r. tanár. Vif tanteremben. . . L. , 25. A rómaiak történelme (folytató a császárság). 3 óra, később maghatározandó időben és helyen. Dr. Schilling anjós, magántanár. Érvényes a tandijmentesség. 26. A Hunyadiak és Jagellók kora (1437—1526). 5 óra, hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken d. u. 3—4.^* Dr. Szabó Károly, ny. r. tanár. VIII. tai teremben. 26. székelyek eredetéről és régi törvényeiről; 1 óra, hétfőn d. u. 4—4.u Ugyanaz, ugyanolt. 8‘ 28. Róma városa helyrajza; 3 fa hétfőn, szerdán, pénteken reggel 8—9. Dr. Finály Henrik, Dy. r. tanár. XV. tajji teremben. TM 29. Általános czimertan ; 2 óra, kedden és csütörtökön reggel 8—9 ig. Ugyannaz, ugyanott. 30. a csendes óczeánon és a sarkköi tengereken létező jelentékenyebb szi geteknek leírása. 2 óra, pénteken, haton d. e. 9—10-ig. Dr. Terner Adolf ny. r. tanár. VIII. tanteremben. ’ 31. Ázsia föld- és néprajzáinak, kiválóbb részei. 3 óra, hétfőn, kedden szerdán d. e. 9—10-ig. Ugyanaz, ugyaniott. — IV. A bölcsészeti kar mellett működő mégántanitók előadásai. 32. A franczia nyelvtan kezdők számára; 2 óra, később meghatározandó időben. Duret József, magán tanító. XV. Interem. 33. A francoa nyelvtan haladottak számára. 2 óra, később meghatározandó időben. Ugyanaz, ugyanott. 34. A franczia irodalom köréből, összekötve franczia nyelven való társalgással (Conversation française). 2 óra, később meghatározandó időben. Ugyanaz, ugyanott. 35. Angol nyelvtan, különös tekintettel a helyes kiejtésre, kezdők számára. 2 óra, később meghatározandó időben. Kovács János, magán tanító, XV. tanteremben. 36. Az „Anglo-American Progressive Reader“ folytatása haladottak számára. 2 óra, később meghatározandó időben. Ugyanaz, ugyanott. 37. Shakespeare darabjainak folytatása és értelmezése; két óra később meghatározandó időben. Ugyanaz, ugyanott. IV. Mennyiségtan-természettudományi karban. 1. Geometriára alkalmazott algebra 5 óra* hétfőtől—péntekig déli 12—1-ig. Dr. Brassai Sámuel, Dy. r. tanár. X. tanterem. 2. Gyakorlatok az elemi anathelisből. 2 óra, csütörtökön d. u. 5-6% szombaton déli 12— 1-ig.Ugyanaz, ugyanott 3. Egészleti számítás, alkalmazással a tr értanra; 5 óra, csütörtök kivételével mindennap d. e. 9 —10-ig. Dr. Martin Lajos, ny. r. tanár. X tanterem. 4. Variativ számítás; 3 óra, hétfőn, kedden, szerdán de. 10—11-ig. Ugyanaz, ugyanott. 5. Astrophysika; 2 óra, pénteken, szombaton d. e. 10—11-ig Ugyanaz, ugyanottan. 6. *A Gauss-féle sorok: 1 óra, hétfőn d. u. 4—5-ig. Ugyanaz, ugyanott. 7. A másodrendű partialis diferentialis egyenletek és alkalmazásuk a geometriára (tandíjmentességgel). 3 óra később meghatározandó időben és helyen Dr. Vályi Gyula, magántanár. 8. Gyakorlatok a partialis diferenţiális egyenletek egészelésében, (tandíj* mentességgel), 1 óra később meghatározandó időben és helyen. Ugyanaz. 9. Általános kísérleti természettan, (hang, fény, és villamosság), 5 óra, csütörtök kivételével mindennap d. e. 8-9- ig. Dr. Abt Antal, ny. r. tanár. Ternészettani intézet. 10. Villamos inductio; 3 óra, csütörtökön d. e. 8—9-ig, hétfőn d. u. 3- 5 ig. Ugyanaz, ugyanott. 11. “‘Természettani gyakorlatok; 1 óra. Ugyanaz, ugyanott. 12. A mechanika elemei: 2 óra, hétfőn, kedden d. e. 11—12 ig. Dr. Réthy Mór, ny. r. tanár. V. tanteremben. 13. A potential elmélete: 3 óra,'s««* dán, csütörtökön, pénteken d. e. 11—12* ig. Ugyanaz, ugyanott. 14. Az elliptikus függvények: 2 óra, hétfőn, kedden d. e. 10— 11-ig. Ugyan« ugyanott. 15. Általános kísérleti vegytan. Hí rész. A fémek vegytana. IV. rész. A szénvegyek vegytana:5 óra,hétfőtől—péntekig 390-ig. Dr. Fabinyi Rudolf, ny.r-Vegytani intézet. de tanár (Folyt. köv.) áll tud. TANUGY. Tanára rend a helybeli m. kir. egyetemen. (Folytatás.) 18. a román irodalom és nyelv történelme az uj korban (folytatás az I. félévből) és a legújabb korban ; 3 óra, hétfőn, kedden és szerdán d. u. 5ig. Dr. Szilasi Gergely, ny. r. tanár, XVI. tanteremben. 19. Román syntaxis nyelvtörténelmi alapon; 1. óra, csütörtökön d. u. 4—5-ig. Ugyanaz, ugyanott. 20. A román lyrai költészet kezdete és fejlődése napjainkig; 1 óra, pénteken d. u. 4—5 ig. Ugyanaz, ugyanott. 21. Sanskrit nyelv és általános nyelvtudomány; 2 óra, hétfőn és szerdán du left.SembT" Si”uel' ”J' rf .X .22. f Dépies “költészet korai folytatás) ; 2 óra, csütörtökön, pénteken de«tat» MŰVÉSZET. E. Kovács Gyula holnap a „Csőd* drámában folytatja vendégszereplését; hétfőn lesz jutalomjátéka: „Don Carlos*, melynek új betanulására nagy gondot fordítottak, s viszonyainkhoz képest kitűnő előadást várhatunk. E. Kovács Gyula fel fog lépni néhányszor Fáy Szeréna kisasszonnyal is , így „Herodes"-ben, „Bánkbán és „Bankár és báró"-ban. • Nemzeti színház. Tegnap este a közkedveltségü „Üdvöske* operetteke*