Magyar Polgár, 1883. július-szeptember (17. évfolyam, 149-225. szám)
1883-09-11 / 208. szám
a MAGYAR POLGÁR (207. sz.) Polónyi „Verwirkungs-elméletét“ nem osztja, s ez irányban nem óhajtja a manifestumot. Eötvös K. a horvát bajok okait fejtegeti, s az ottani belbajokból származtatja le a kitört sérelmet is, melyet nem szeretne nemzeti becsület kérdésévé tenni. A horvátok minden bajt a rossz kormányzat folytán a magyarnak tulajdonítanak s így ő mindezekért a kormányt teszi felelőssé. A nagy adós minden, ami nálunk is keserűséget okoz, idézte elő a kitörést, melyet a kormány újabb hibái csak fokoztak. Ezt manifestumban vagy jegyzőkönyvben lehetne kifejezni. Herman Ottó szintén nem barátja a jogvesztés elméletének, a horvát ügyek megoldására megvan az ut és a mód, valamint arra, hogy a horvát visszaélés megszüntettessék. A közjogi viszonyokban látja a legtöbb bajt s a kormány eljárásában, melyért követelné, hogy a kormány lépjen le. Mocsáry Lajos megjegyzi, hogy mindazon hibák és kormánymulasztások, melyek eddig konstatálhatók, jegyzőkönyvben lennének felveendők. A manifestumnak nincs tárgya. Jegyzőkönyvben határozatilag felvehetjük mindezeket, s konstatálhatjuk azt is, hogy az államjogi viszonyok, melyek független elhatározási jogunkban gátolnak, idézik elő mindazon bajokat, melyek ma is fenforognak. E tekintetben formulázza is indítványát. Helfy és Győry ismételve felszólalnak s elégnek tartják, hogy jegyzőkönyvileg vétessék fel a párt megállapodása, mi a másnap tartandó értekezletre halasztatott. * A függetlenségi párt tegnap (pénteken) délelőtt 11 órakor tartott ülésében állapította meg ama nyilatkozat szövegét, melyben a horvátországi zavargások miatt nézeteinek jegyzőkönyvileg ad kifejezést. Az értekezlet lefolyása a következő: Mocsáry Lajos az ülést megnyitván, felkérte Eötvös Károlyt, mint a nyilatkozat fogalmazóját, hogy olvassa fel a tegnap kiküldött hármas bizottság által megállapított nyilatkozat szövegét. Eötvös Károly felolvassa a nyilatkozatot, melyben chronologice fel vannak sorolva, hogy Zágrábban az utczai csőcselék a középületekről letépte a nemzeti jelvényt, s azt sem a hatóságok, sem a bán nem helyeztette vissza, kifejti benne, hogy a bán leköszönése után, mily zavarok következtek be Horvátországban. E nyílt lázadás mindez ideig még nincs megtorolva, mert a magyar kormány erre, a nyilatkozat szerint, képtelen, s időt engedett a horvátoknak arra, hogy a lázongás tovább terjedjen. A magyar kormány nem törvényeinkben kereste a hatalmat, hanem elment Bécsbe s ott elkezdett alkudozni s szemet hunyt a felett, hogy ez a minicziózus municzipális kérdés tervszerüleg futassék fel nagy akut politikai kérdéssé. Szemet hunyt a magyar kormány, sőt elősegítette, hogy Magyarország e belügyében a közös minisztérium intézkedjék. Erre következett Ramberg bárónak királyi biztossá történt kinevezése, amit a nyilatkozat főleg azért neheztel, mert Ramberg katona és idegen állampolgár. Ezen okoknál fogva érzi a függetlenségi párt annak szükségét, hogy Horvátországban az állami tekintély helyreállíttassék s azok, kik a zavargásokat előidézték, megbüntettessenek. A párt ezenkívül a képviselőházban reá fog mutatni azokra a mélyebben gyökerező okokra is, melyek a zavargásokat előidézték. Horvátországban ugyanis némelyek még mindig Bécset szeretik előtérbe tolni s erre főleg az udvar hagyományos politikája szolgáltat okot. Ezután rátér a nyilatkozat az adókérdésre. Itt kimondja, hogy a horvát képviselők segítették e terheket a magyar országgyűlésen a nép vállaira róni, mert az ő támogatásuk nélkül a jelenlegi rendszer már megbukott volna. A nyilatkozat vége az, hogy az országos függetlenségi párt az országgyűlésen felelősségre fogja a kormányt vonni a mulasztásokért és „alkotmánysértésért“, melyet a horvát ügyben elkövetett. Polónyi Géza egész terjedelmében osztja és magáévá teszi e nyilatkozatot. Halász Géza inkább pártolja azt, melyet Győry Elek fogalmazott. Helfy Ignácz hozzájárul a szöveg elfogadásához, egy pontot azonban lát benne, melyet nem tehet magáévá. A pártnak kettős feladata van. A Horvátországban történtek által kézzelfoghatólag be van bizonyítva közjogi viszonyaink tarhatatlansága. Ostorozni kell tehát a kormányt, de óvakodni kell attól, hogy most a horvátok helyzetét erősítsük, t ezt hazafiságával nem tudja összeegyeztetni. Ugyanis, ha valahol lázadás tör ki, oda teljhatalmú kormánybiztost kell kiküldeni. E perczben veszedelmesnek tartja rámutatni, hogy a kormány tetteiben alkotmánysértés van. Eötvös Hellynek megjegyzi, hogy királyi biztos nem függesztheti fel az alkotmányt. Az alkotmányt csak a törvényhozás a királlyal egyetemben függesztheti fel. A király az esetben, ha az országgyűlés szünetel, teheti a minisztériummal egyetemben, de a miniszterek emiatt utólag felelősségre vonhatók. Mocsáry Lajos megjegyzi, hogy tegnap óta már jelentékeny változás állott be, mert ma már előttünk fekszik a teljhatalmú királyi biztos, Ramberg altábornagy kiáltványa is, melyet nyilatkozatában a párt nem mellőzhet. Szomorúan jellemzi alkotmányos viszonyainkat az a tény, hogy a bécsi udvari körök és a magyar miniszterelnök között formális alku folyt s szerződés jött létre a horvát lázadás leverése ügyében. Bécsben ugyanis ezak az alatt a feltétel alatt vállalkoztak rendcsinálásra, ha Tisza beleegyezik a horvátok követeléseibe. A miniszterelnök alku tárgyává tette azt, amire a hatalomnak joga van. Győry Elek hibáztatja Horvátország exbánját, amiért nem gondoskodott rögtön a letépett állami jelvények feltevéséről. De kárhoztatja Tiszát, amiért a bánt nem hívta rögtön ad audiendum verbum ide Budapestre, hanem fent Bécsben alkudozgatott vele. Állásunknál fogva azonban két szempontot kell főleg szem előtt tartanunk, hogy nem vagyunk függetlenek, s hogy ép ezért a kormánynak meg van kötve a keze, de másik meg az, hogy kormányunk még azokat az eszközöket sem vette igénybe, melyeket e megkötött marscrutájú közjogi helyzet neki nyújt. Elfogadásra ajánlja az Eötvös által szerkesztett nyilatkozatot. A párt az Eötvös által fogalmazott nyilatkozatot némi változással elfogadta. Nagyobb vita csak ama résznél fejlődött ki, hogy felemlítse-e a párt nyilatkozatában azt a hosszu kezet is, mely Bécsből egész Zágrábig elér. Polónyi Géza határozottan ellene volt, hogy az udvarról említés legyen téve. Helffy Ignácz szintén Mocsári leghatározottabban követelte ezt, mert szerinte az udvar intrikái akadályozzák meg azt, hogy a horvát sérelmekért elégtételt kapjunk. Szederkényi, Krisztinkovich, Halász Géza és Farkas Dávid felszólalásai után, a párt a nyilatkozat szövegét végleg megállapította. Zágrábból. Br. Ramberg kir. biztos tegnapelőtt vette át Pejacsevich gróftól a kormányzatot, s ezután rögtön kibocsátotta a lapunk más helyen közölt proklamácziót. Báró Ramberg, hir szerint, semmiféle személyváltoztatást nem tervez, s báró Zsivkovics is folytatni fogja hivatalos működését. A „Pozor“ azon horvát képviselőket, kik tagjai a magyar országgyűlésnek, felszólítja, hogy mandátumokat tegyék le, egyszersmind tiltakozzanak Magyarország alkotmányellenes eljárása ellen Horvátország irányában. Nevezett lap a nemzeti pártot teszi felelőssé mindazon következményekért, melyek abból eredhetnek, ha oly határozatokat hoz, melyek az ország becsületének és méltóságának nem felelnek meg.* Zágrábból tegnapi kelettel jelentik: A leszakgatott czimerek ma délelőtt háromnegyed tizenkét órakor katonai tisztelgések közt s a katonai zenekar játéka mellett ismét visszahelyeztettek. A czimerek kifüggesztéséhez egy szakasz vadász vonult ki. Az egyik czimer a Gundulich utczában levő pénzügyi épületre, a másik a felső városban fekvő pénzügyi igazgatóság épületére kifüggesztetett. A városban teljes csend uralkodik. Kisebb népcsoportok állanak az illető épületek előtt, melyeknél katonai őrök vannak felállítva. ♦ Báró Ramberg kir. biztos ugyancsak tegnap délután magához kérette a zágrábi lapok szerkesztőit. Tegnap már a preventio censura rendeltetett el; az összes lapok kinyomatás előtt a rendőrség elé terjesztendők. * A zavargások Zagoriában még mindig tartanak. Egyes helyeken antiszemita zavargás is van kilátásban, igy Slatinán a zsidó kereskedők fenyegető leveleket kaptak: Varasdon a dráván túlról izgatnak a zsidók ellen. * Az „Agramer Zeitungénak azt írják Belovárról, hogy ott igen nagy a forrongás a nép közt. A napokban tartott vásár alkalmával nagy néptömeg gyűlt egybe, mely közt valószínűleg több oly kereskedő és vásáros is volt, kiknek feladata nem annyira a kereskedés, mint a bujtogatás és a heccz volt, különösen voltak antisemita agitátorok. rendőrség nemcsak a falakra kifüggesztett fali ragaszokat, hanem illustrált antisemita iratokat is talált, melyek a nép közt circuláltak, amelyek kétségtelenül magyar eredetűek. Ejnek idején a katonaságot és az őrséget egy csoport részeg ember gunyszavakkal illette, s elnevezte „megfizetett magyar bérenczeknek.“ A belovári s környékbeli parasztok ingerültsége főképen a faeladási bizonyítványokra vonatkozó rendelet ellen irányul, melyeket a községi hivatalnokok a nép kizsákmányolására használnak fel. Minden belátással bíró hivatalnok óhajta ezen rendelet hatályon kívül való helyezését. Belovárban nem került tettlegességekre a dolog, az összecsoportosult néptömeg azonnal szétoszlott, mikor látta, hogy a katonaság komolyan akar fellépni. A bednjai és ivaneczi zavargások alkalmával, amelyek alatt némelyek szerint 15, mások szerint csak 3 paraszt megöletett, sokan megsebesültek, több boltot kiraboltak. A rablási ösztön nagyobbára élelmiszerek és bor felé irányult, míg azt az ösztönt, a katonaság erélyes közbelépése le nem hűtötte. A zágrábi alispánságban is forronganak a kedélyek. Bisztrán már voltak csoportosulások s ilyenek majd mindenütt előfordulnak, hol vagy búcsúk, vagy vásárok tartatnak, most ezek szolgáltatják a legjobb alkalmat a mindenféle csőcselék bujtogató találkozására. Általában az a hir van elterjedve, hogy a legközelebbi két ünnepnapon, szombaton és vasárnap, mikor Zágráb környékén majdnem valamennyi helységben búcsú lesz, nagy mérvben ki fognak törni a zavargások. Erről már értesítve van az alispánság s ez meg is tette a szükséges rendszabályokat. A desiniczi zavargások okozta panique kihatott a stájer határig, ahol Landsbergben attól tartottak, hogy a horvát parasztok meg fogják támadni a helységet. A zavargások oka jó részben a hivatalnoki önkényben is rejlik, írja az „Agramer Zeitung.“ így Peteranecz községe 1868 óta hiába kérvényez azért, hogy írják le a Dráva által elöntött földek adóját. Egy paraszt, kinek valamikor 16 hold földje volt, mely földön azonban régóta a Dráva áradása hömpölyög végig, ezen 16 holdtól adót köteles fizetni. Egy koprejniczai kereskedőt, mikor a fogyasztási adót behozták, 400, a következő évben 300, azután 200, végre pedig, mikor könyveiből kimutatta a fogyasztást, 59 forint adóval róttak meg. A nemzeti párt. A horvát nemzeti párt csütörtökön nem kevesebb, mint három értekezletet tartott. A délelőtti ülés sikertelenül oszlott szét, miért délután 5 órakor újból folytattatott. Majdnem három órai vita után bizottság választatott, azzal a feladattal, hogy a vita eredményezte véleményeket pontozatokban foglalja össze s ezeket az esti 10 órakor újból összeülő értekezlet elé terjessze. A délelőtti tárgyalás folyamában két konkrét javaslatot terjesztettek elő. Az egyik, melyet Josipovich nyújtott be, oda irányul, hogy a tartománygyülés azonnal összehivassék s kísérlettétessék, hogy a felmerült konfliktus alkotmányos úton intéztessék el. Josipovich óv az illúzióktól s utal arra, hogy a legvitálisabb érdekekre való tekintettel meg kell óvni az országot a kivételes állapottól. Budapesten bizonyára örömest nyújtanak kezet a kiegyezéshez. A második, Hrvat Mirko által előterjesztett javaslat így hangzik : „A nemzeti pártnak a szept. 6-iki konferencziára összegyűlt tagjai kijelentik, hogy a horvátországi és szlavóniai királyi biztos kinevezésével e királyságok kétoldalú szerződésein nyugvó alkotmány megsértetett, s ha mindjárt kész is arra, hogy a felmerült konfliktus elsimittassék, mindaddig nem tehet e czélból semmit sem, míg az alkotmányos állapotok ismét helyreállítva nem lesznek.“ E két javaslat fölött rendkívül élénk vita folyt, melyet a délutáni ülésben is folytattak. Ezen kívül Voncsina is előterjesztő javaslatát a négy párttag megválasztására nézve, kik Budapestre küldetnének, hogy az ottani intéző körök szándékairól értesüljenek. A konferencziának néhány tagja több módosítást javasolt, úgy, hogy végül nem marad más hátra, minthogy szerkesztő-bizottságot válasszanak, mely a vitában felmerült nézetek alapján Hrvat javaslatát modifikálja, illetőleg annak határozottabb alakot adjon. Josipovich a tartományi gyűlés egybehívására vonatkozó javaslatát visszavonta. Megemlítendő még, hogy szerb részről azt a kívánalmat terjesztik elő, hogy a jelentésbe illesszenek egy szakaszt a szerbek és horvátok közti kiegyezés tárgyában. Ezt azonban elejtették, mivel a nemzeti párt emncziácziójának czélja semmi esetre sem az, hogy a néphez intéztessék proklamáczió. * Délutáni 4 órakor a nemzeti párt összes tagjai tisztelegtek a volt bánnál. Vukotinovics klubelnök tartott beszédet, melyben kiemelő Pejacsevich gróf érdemeit. Az ország sohasem 1883.szept. 9 fogja elfeledni, hogy ő az igazságért és tövényért való harczban esett el. Végül Vukotinovics ama kívánalmának adott kifejezést, hogy Pejacsevich maradjon továbbra is a nemzeti párt tagja, amit a n Át válaszában meg is ígért. A nemzeti párt az esti értekezleten következő két pontban formulázta határozatát I. A tartománygyülési nemzeti párt 1883 szept. 6-ki értekezleten egybegyült tagjai ezennel kijelentik, hogy a magyar-horvát kormány a királyi biztos kineveztetése által legfőbb pontjaiban megsértette a Horvát-, Szlavón-és Dalmátországok alkotmányát, mely Magyarország és a horvát-szlavón-dalmát királyság közt fennálló kétoldalú szerződésen alapszik. Kijelentik továbbá, hogy ők határozottan és megrendíthetlenül az alkotmány és törvény alapján állanak és minden erejökből oda fognak törekedni, hogy az alkotmányos állapotok ismét visszatérjenek és a Magyarország és a horvátdalmát-szlavón királyság közt már előbb fennállott differentiák a haza érdekében törvényes úton csak akkor oldassanak meg, ha az alkotmányos állapotok a horvát-dalmát-szlavón királyságban ismét visszaállottak. II. A magyar-horvát közös országgyűlésen levő küldöttektől elvárjuk, hogy a nemzeti párt nyilatkozata értelmében a közös országgyűlésen szolidárisan fognak eljárni. Tanügy. Az ádámosi szövészeti iskolában a féléves tanfolyam bevégzése alkalmával a zárvizsgálat folyó hó 15-én, délután fog megtartatni, ezt követőleg másnap, folyó hó 16-án. Dicső Szent Mártonban, a szövet-készítményekből egy kiállítás leend, melyet este, a szegény növendékek segélyezése és jutalmazására bál fejez be. Az erre vonatkozó, lapunkhoz beküldött meghívó így hangzik: „Az ádámosi szövészeti iskola felügyelőbizottsága, az iskolai tanfolyam bezárása alkalmával, Ádámoson, 1883-ik évi szeptember hó 16-án, délután zárvizsgálatot tart, s ezt következőleg, másnap, 1883-ik évi szeptember hó 16-án Dicső-Szent- Mártonban, a megyeház dísztermében az iskolai növendékek által készített szövetekből eladással összekött kiállítást és este 8 órakor a szegénysorsú iskolai növendékek fölsegélyezésére tánczestélyt rendez, melyre czimzettet és családját tisztelettel meghívja, Ádámoson, 1883. szeptember hó 5-én. A szövészeti iskola felügyelő bizottsága nevében: Gr. Horváth Tholdy Lajosné, elnök : Csató Gábor, jegyző. Belépti jegyek ára a kiállításra (egész napra) 10 kr; a tánczestélyre 1 frt. Jegyek a kiállítás folyama alatt és este a pénztárnál lesznek válthatók.“ SZÍNHÁZ, Szacsvayné B. E. asszony tegnap haza érkezett fürdői utjából s ma estve föl is lép, a „Betyár kendője“ cz. népszinmííben, mely egyszersmind kedvelt népszínműénekesnőnk: Vadkay Vilma utolsó előtti fölléptél kerül színre. Az előadásnak ezeken felül kiváló érdeket kölcsönöz az is, hogy a betyárt E. Kovács Gy. fogja játszani, kinek ez legjobb szerepei közé tartozik. * Újdonságok a nyári színházban. Holnap, vasárnap és holnapután szoros egymásutánban két újdonság kerül színre a nyári színházban. A holnapi nap újdonsága a „Hófehérke lesz, egy látványos tündérrege, mely a hasonczimű meséből van átdolgozva. — Hétfőn egy eredeti népszínmű, Margittay Dezső jó nevű írónk „Ezres bankó“-ja adatik, Vad na. Vilma búcsúföllépteül és jutalmául. Az rés bankó“-t azok, a kik ismerik, sikerült és hatásos darabnak mondják. NYÁRI SZÍNHÁZ. Nyári bérlet. Szünet. Kolozsvár, 1883. szept. y. Hófehérke története. Látványos tündérrege 5 felv. Irta Edvi Illés László. Személyek: A királyné . . Qlázer H. Hófehérke . . Dömjén R. Aranyország herczego . . Tolnai A di A ii GT ■ainiizky i Lin» A hivatalos lapból. A kis-küküllőmegyei gazdasági egyesült ÁL szabályai, a földmivelés-, ipar és keresked m. kir. miniszter által, f. évi 39.239 sz na hagyattak.