Magyar Polgár, 1885. július-december (19. évfolyam, 148-301. szám)

1885-09-11 / 208. szám

Br. Kemény Kálmán Vécs 2 db csász. arany, Hoffbauer József honv. őrnagy 10 frt, Kitető Albert 10 frt, Papp Sándor ügyvéd 10 frt, id. Hügel Leopold 8 frt, Nagy Tamásné V.­Szent-Ivány 5 frt, Balogh Ferencz ügyvéd 4 frt, Köröndi János Körtefája 4 frt, Körösi Albert szbiró 3 frt, Csernátoni Sándor 3 frt, Csospelt Hugó gyógyszerész 3 frt, Malhaus An­­talné 3 frt, Sándor Lajos alj. biró, Jákobi Ger­gely O-Toplicza, B­inyai József kataszteri biz­tos, Farkas Albert szolgabiró, Sebes János ügy­véd, Tolvaj Ferencz Póka, Szász Sámuelné Fül­­­pös, Vadasdi Mártonná Felfalu, Keresztesi Mik­­­lós, özv. Milosi Lászlóné Abafája, Finna Sá­muel, özv. Szotyori Miklósné Póka 2—2 frt. Id. Kovács János 3 frt, Szentpáli Gézáné Faragó, Prohászka Jánosné, Kaiser Ottó cs. kir. tart. hadnagy, Zilahi Lajos, Gruzda Ferencz Magya­ró, Kelemen Károly adótárnok, Scholcz Valé­rián 2—2 frt. Wagner Dániel, Prohászka Al­bert, Putnoki István honv. főhadnagy, Kőrösy István kadettizedes, Bocz Elek ref. lelkész, Steppál János honv. őrmester, Ublitz József, Zöldi Sándor, Wachner Józsefné, Nagy Albert s. szolgabiró Borbély postatiszt, Perszina Jó­zsefné, Kelszer Edéné, Márk Margit k. a., Ba­lázs József ref. lelkész, Finta István róm.kath. lelkész, Kapitán Gyula p.-ügyőri biztos, Kónya Ferencz, Deák József tanár Kolozsvár, Csegezi Gyula, Köröndi Ignácz jogász, Farkas Dániel gyógyszerész Bátos, Simonffy Árpád, Nehrebecz­­ky József, Wachner Reinbold, Csernátoni Irén N.­Ernye, Csernátoni Alajos, Michinger János­né, Maksai József, Zigler András, Nagy György Tancs, Keresztesi Ödön, Márton József honv. hadnagy, Farkas Kálmán s.-szolgabiró, Zöldi Sámuel, Kolbász Károly, Haimen Lázár, Blum Simon, Csergedi György honv.­százados, Hoff­bauer József, Wenczel Májer, Ifj. Urbán Mihály, Schuller József d­kv. vezető, Burghardt Rudolf nyomdász, Cserei Ferencz Görgény, Pap Károly, Hajdú Elek, Paulik János, Dénes Rezső, Jaku­­bek Lajos, Boér József, Csiszár Ferencz, Vi­­sán Miksa 1­1­1 forint. Gáli Elek róm. kath. s.­lelkész 50 kr, N. N. 50 kr, Kapusi Albert 50, Tösner József 50 kr, Chora Tamás 40 kr és belépti jegyekből még ehhez 115 forint 90 krajczár. Összsen 273 frt 30 kr. Kiadás 106 frt 87 kr, maradt tiszta jövedelem 169 frt 43 kr­ás 2 drb cs. arany, azaz egyszázhatvannyolcz frt 43 kr és 2 drb cs. k. arany, mely összeget tisztelettel felküldvén, elmu­­laszthatatlan és kedves kötelességünknek tart­juk a fennirott felülfizetőknek meleg köszöne­­tünket nyilvánítani hazafias érzelemből tett anyagi áldozataikért. Szász-Régen, 1885. aug. hó 29-én. Idős Hügel Lipót, főelnök. Prohászka Albert, b. r. b. alelnök. Ko­v­á­cs János b. r. b. pénz­­tárnok. Bekecsalyi N. b. jegyző. NAPI HÍREK Kolozsvár, szeptember 10. * Kossuth Lajos olajképe a főtéri Helfi­­házban még csak Holnap, pénteken látható. Felhívjuk közönségünk figyelmét Sikó ezen sikerült arczképére. * A gyopárt, mint egyesületi jelvényt egy­et ér­ünk ifjúsága kizárólag virág gya­nánt hordozni. Ezt kimondta tegnapi gyűlésében. — M­ed­gy­es­r­ő­­ a mai napon a magyarság szintén nagyobb csokor megrendelést tett Csi­­ky Mihály kereskedésében, a csokrok egyedüli bizományosánál. * A közművelődési egylet igazgató­­választmánya, mint már hirdetve volt,folyó hó 12-én (szombaton) d. e. 11 órakor a városház ta­nácstermében tartja rendes ülését. Ismételten kérjük az alapító tagokat, szíveskedjenek min­den hó 12 ét, mint rendes ülési napot megje­gyezni, vidéki laptársainkat pedig e közlemény átvételére kérjük. * A „Kolozsvári Athletikai Club“ tagjai értesíttetnek, hogy a Lövőház­ kertjében mindennap d. u. x/26 órától athletikai gyakorlatok tartatnak. E gyakorlato­kon részt vehet a Club minden rendes tagja. A­ki a clubba belépni szándékozik, szívesked­jék ebbeli szándékát két egyesületi tag által a választmánynak bejelenteni. Az őszi viadal szeptember 20-án fog megtartatni. E via­dal részletes propozíc­iói a gyakorlati órákon megtekinthetők. * A F. J. tud egyetemi joghall­gatók segélyző egyletébe a következő joghall­gató uraknál beiratkozhatni: Antalfy Gábor, Dániel Lajos, Farkas József, Gergely Albert, Hideg István, Ilyés Gyula, Jakab Lajos, Jékey Dániel, Osváth Árpád, Puskás József, Schöpf Endre, Vertán Sándor: Als­z­ü­ni­d­e­i választ­mány. * Nagyszebenből írják, hogy Martin Rezső ügyvéd, ki annak idején, mint a Fried­­­ranger-családon elkövetett gyilkosság felbujtója elfogatott, az ottani tébolydában meghalt. Éle­te utolsó napjaiban szörnyű kínokat szenvedett. * Trefort Ágoston vallás és közokta­tási miniszter, szünidei útjában szeptember 2-án Brüsselből Parisba érkezett, hol hat napig idő­zött. A miniszter Parisból Stuttgartba utazott és onnét szeptember 15-én érkezik Budapestre. A Jókai Mór még e hó közepén Kas­sára szándékozik utazni, hogy választói előtt beszámoló beszédét elmondja. Jókait később dalmátiai útjában Thallóczy Lajos történetiró fogja kisérni. * , Romania irredenta ‘ Jak­ab­ffy Imre krassó-szörénymegyei alispán, szigorú vizsgála­tot rendelt el azon egyének kézrekerítése vé­gett, kik a „Románia irredenta“ falragaszait Karánsebesen kifüggesztették. A falragaszok a rékási szolgabirói kerületben is el vannak ter­jedve. A ploiesti postán, Romániában adták föl őket, s Budapesten keresztül értek le az al­­vidékre. * A „Széchenyi-társulat“ ünnepe. Szatmárr­ól jelentik a következőket: A „Szé­­chenyi társulat” e hó 12-én tartja Nagy-Ká­­rolyban közgyűlését. A nagy-károlyiak megyei ünnepnek kívánják tekinteni e napot, s ahoz képest teszik meg a közgyűlésre az előkészü­leteket is. A szatmáriak szombat reggel 8 óra­kor gyűlnek össze a szatmári vasútállomás ter­mében, honnét a megyés püspök, mint tiszte­leti elnök, vezetése alatt, külön vonaton men­nek Nagy Károlyba. Itt ünnepi fogadtatás lesz. Ezt követi a közgyűlés, a megyeház termében, melyen a püspök fogja tartani a megnyitó­ be­szédet. Legfontosabb tárgya azonban a gyűlés­nek Károlyi István gróf bejelentett indítványa lesz, mely meginditója akar lenni egy új esz­mének, mely eddig elkerülte a közfigyelmet, de egyedül képes az általános közművelődési törekvésnek lendületet adni. Az indítvány fö­lötte fontos, s meg fogja lepni az országot. A megye mindent elkövet, hogy az ünnep jelen­tőségének kellő kifejezést adjon. Meg akarja mutatni, hogy neki a „Széchenyi-társulat“ sze­­mefénye, melyet minden erejével erősíteni és támogatni akar. Még a sváb községek is kül­döttek által lesznek képviselve, sőt berendel­ték a zenebandáikat is. Szóval a megye mél­tóan akarja megülni a­­Széchenyi-társulat“ nagygyűlésének ünnepét. * Sommasich Pál emlékiratai. Mint Roboz István, a Somogy szerkesztője írja, Sommsich Páltól közelebb egy nagyérdekű munka fog megjelenni, melyben az 1847-iki pozsonyi országgyűlés amaz eseményei lesznek leírva, melyek még eddig ismeretlenek s igy történeti érdekkel bírnak. Le lesznek írva azok a pontozatok, melyekben Kossuth Lajossal ez évben megállapodásra jutott a követendő po­litikai irányra nézve, s mely pontok akkor ál­tala Apponyi György gróf kanczellárhoz is el­jutottak s több politikai szereplő nevezetesség véleményét tükrözték vissza, mint Dessewffyét, Bónisét stb. Ezek a pontok 1847. deczember végén fogalmaztattak, de keresztül húzta őket az 1848-iki párisi forradalom. Somssch Pál munkájában fel lesz tüntetve az 1847-iki po­zsonyi országgyűlés ama álláspontján, politikai megállapodásaiban, a­mint az akkor oda érke­ző Deák Ferencz átvette azokat, hogy tovább vigye felettük az építkezést. Deák Ferencz, Kossuth Lajos és Széchenyi István gróf híven lesznek jellemezve, mint az akkori időszak te­remtő géniuszai, nagy alkotói. * Az országos nyomdászgyűlés keddi második napjáról kevés a mondanivaló. A keddi gyűlésen folytatták az országos nyom­dász-egylet alapszabály tervezetének tárgyalását, ott, a­hol a vasárnapi ülésen félbehagyták, a II-ik szakasznál s kevés módosítással el is fo­gadták, így tehát a főczél, a­mely végett a gyűlés összejött, el van érve: az országos nyom­dász-egylet megalapítása ténynyé vált. * Szigetváron az idén is, szeptember 8-án, megünnepelték Zrínyi Miklós emléknapját. A főtéren a Zrínyi emlékére felállított oroszlán ki volt világítva. A vár romjaiból mozsárdurra­nások jelezték az ünnepélyt. Este a város ki volt világítva. * „Az utolsó éljen!“ Budapesten a Rókus-kórház egyik emeleti szobája kedden megindító jelenet színhelye volt. A többi bete­gek között feküdt ott egy ősz, öreg ember is. Valaha jobb napokat élt, az idők járása azon­ban annyira megnehezedett fölötte, hogy né­hány nap előtt az utczán találták meg őt ron­gyosan, kiéhezve és betegen. A Rókusba került, hol azóta csaknem folytonosan gyötörte a láz. O­lykor-olykor eszméletre tért s beteg társainak ilyenkor gyakran beszélt a régi szép napokról Minthogy a napi események iránt a betegek is érdeklődnek, a lengyelek ittlétének hire elju­tott a Rókusba is. Az öreg ember, kibe a lé­lek csak hálni járt, e hírre egészen felélénkült. Lázát még nagyobb fokú izgalom váltotta föl, s minden áron látni akarta azon nemzet tag­jait, mely nemzetnek vele egykorú fiaival haj­dan együtt harczolt Erdélyben. Egyszerre meg­hallotta, hogy az utczán zaj, éljenzés harsan. Végső erejét összeszedve ugrott föl az ágyból, az ablaktáblákat felnyitotta s egy „éljen“ ki­áltással összeroskadt. A nemsokára belépő ápo­lónő ott találta őt a földön, kihűlt testtel, sze­derjes ajkakkal. Az igazán szivből jövő „éljen“ mit a lengyelek meg nem hallottak, neki való­színűleg életébe került. * Egy hajó vizrebocsátása. Tri­esztből szept. 9-ki kelettel jelentik: „Posei­don“ vízrebocsátása, melynél ma jelen volt Trieszt egész lakossága, nagyszerű ünnepélylyé nőtte ki magát. Már reggel 7 órakor megin­dult nagy tömegben a nép a hajógyár felé. Az arsenál mellett levő dombokat rengeteg nép foglalta el, minthogy a hajógyárba csakis meg­hívott vendégeket bocsátottak be. Az arsenál pompásan fel volt díszítve osztrák, magyar és belga lobogókkal. A „Poseidon“ előtt egy sá­tor volt fölállítva Stefánia főherczegnő számá­ra, míg a hölgyközönségnek emelvényt állítot­tak. Pontban 9 órakor érkezett a „Phantasie“­­yacht az arsenál előtti öbölbe, Alarco Morpur­­go dr. diszbárkán ment a főherczegnő elé. A lépcsőnél várták a főherczegnőt a helytartó, a Lloyd-társulat választmányi tagjai, a hatósá­gok fejei, a­kik a lakosság viharos hurrák­­kiáltásai között kisérték a főherczegnét a sá­torhoz. Morpurgó báró engedélyt kapva, jelt adott az ünnepély megkezdésére; a trieszti püspök fölszentelte a hajót, mire Stefánia fő­­herczegné megkeresztelte, egy villamos készü­lék segélyével hozzáröpítve a hajó oldalához egy üveg pezsgőt. Erre keresztül csapták a kö­teleket s a hajó méltóságteljesen bocsátkozott a habokra, viharos hurrádzásai között, a rop­pant néptömegnek. A főherczegnének azután fehérbe öltözött leányok virágbokrétát nyújtot­tak át, mire a főherczegné nevét a vendégek könyvébe beirta. Ezután visszatért a yachtra s egész hosszú sor bárka kíséretében ment Mira­­mareba. * A kolera. Marse­illeben hétfőn 16 ember, Toulonban 12 ember halt meg kolerában. Spanyolország területén össze­sen 598-an estek a járvány áldozatául. * Umberto király szakálla. Monzá­ból írják: Umberto olasz király haja és sza­kálla, mely már évek óta szürkül, most tiszta fejér. Margit királynénak nagyon fáj, hogy ked­ves férje sokkal idősebbnek néz ki, mint ami­nő — a király 1844-ben született — Párisból egyik legelső illatszerésztől egy doboz hajfes­téket hozatott, melyet a legédesebb enyelgő szavak kíséretében nyújtott át a királynak. — A király köszönettel elfogadta. Midőn másnap reggel a királyné lement kerti lakába, rémü­lettel látta, hogy kedvencz ebe, egy fehér oroszlán-eb egészen zöldre van festve. Harag­jában a királyné sírni kezdett. Ekkor azt mondta neki Umberto: „Nyugodjál meg, Mar­git, hisz csak meg kellett a szert próbálnom, használ é­s nem ártalmas-e. Holnap új próbát teszek a te „brazíliai kakaduddal.“ Mikor a király este szobájába ment, nem találta többé a franczia illatszert. A királyné eldobta, hogy új próbát ne lehessen vele tenni. * A viszály vége. A „Standard“-nak jelentik Pétervárról. Angolország formálisan elfogadta Oroszországnak a Zulfikar-szorosra vonatkozó javaslatait. Az ez iránt létrejött megegyezést haladéktalanul jegyzőkönyvbe fog­lalják. „ Valami rövidet.“ Az elhalt Grant tábornok tudvalevőleg határozott ellensége volt a zenének. Amerikai lapok erre vonatkozólag most a következő párbeszédet közlik. „Oh, tá­bornok!“ — szólítja meg őt egy európai für­dőben egyszer egy szenvedélyes amerikai ének­­dillettáns nő. — „Óh, tábornok, nekem kell va­lamit ön előtt elénekelnem!“ — „Ha kell asz­­szonyom, hát kell,“ —• felelt rezignálva Grant. — „És mit daloljak !“ — „Valami rövidet“, volt a nem nagyon bátorító válasz. * Az erdélyrészi méhészegylet év­díjaikkal rendben levő tagjai közül folyó szept. hó 6-án, az alapszabályok értelmében megejtett kisor­solás útján méhészeti eszközök és méhtermények nyereményében ez évre 35 en részesültek és pedig­ egy-egy Bodor-féle műlakban levő ki­tűnő méhcsaládot nyertek: Fatter Péter és Szentábrahámi Kovács Sándor. Egy üvegharang (sturz) szép lépes­mézet Roediger Rezső. Egy­­egy keret lépesmézet s egy-egy kisebb üveg pergetett mézet: Bokros Elek, ifj. Daróczi Mik­lós, Bodor Károly és gr. Bánffy György; egy­­egy keret lépesmézet: Konrád Lajos, Veress Fe­rencz, Ajtai K. Albert, Sipos Gábor, gr. Es­­terházi Miguel és dr. Goes Jenő; egy-egy na­gyobb , egy-egy kisebb üveg pergetett mézet: Kábdebó Kristóf, Vörös Sándor Kolozsmonostor, Riegel Antal, Ferenczi Áron lelkész, dr. Sza­badi Ferencz és dr. Haller Károly; egy-egy nagyobb üveg pergetett mézet: Sándor Já­nos székelykereszturi gymn. igazgató, Szemerjai Károly, dr.Gamera Oszkár és Jakabházi András; egy Kulisseki-féle rajfogót: Storbuly Gergely; két-két kisebb üveg pergetett mézet: Szatmári Miklós, Szabó József ó-fenes és Domokos Áron; egy-egy kisebb üveg pergetett mézet: Boér Lajos, Szigmond Dezső országgyűlési képvise­lő, Nagy Dániel, Szász Elek, Zsakó János, Hoffmann József, Szabó Gábor Udvarhely me­gye és Varga Ferencz el­ső köri“ titkár­lelkész. A nyereménytárgyak Csíki Lukács hely­beli egyleti tagtárs ismert kereskedésében ve­hetők át személyesen vagy írásos megbí­zás folytán szept. 10-én (csütörtök) kezdve. Ha azonban távolabbb lakó ügytársaink a szállítás költségét sokallanák s ebből folyólag tárgyaikat vagy vissza ajándékozni szíves­kednének, vagy valami más intézkedést óhaj­tanának, azt legkésőbb folyó hó 20 áig alálirt­­tal tudatni ne terheltessenek! Az igazgató-vá­lasztmány megbízásából. Kolozsvártt, 1885. szep. 8. S­z­e­n­t­g­y­ö­rg­yi Lajos sk. egyl. titkár. SZÍNHÁZ, ZENE. Nyári színház. Színtársulatunk uj tag­jainak bemutatása tegnap kezdődött meg, Csá­szár Imre fölléptével, ki „Az erdő szé­­p­e“ színműben Guy-Chatel marquist játszta. úgy tudjuk, hogy Császár a színi tanoda nö­vendéke volt és még eddig egyáltalán nem mű­ködött színpadon. Nálunk kezdi pályáját és el­mondhatjuk, hogy kedvező kilátásokkal. Sugár, magas alak (talán kissé igenis sugár és igenis magas), előkelő, rokonszenves arc­c­al és csen­gő, szép hanggal. Megjelenése, mozdulatai mind­járt elárulják a kezdőt, de azért van bennük valami distinguáltság, mely jó benyomást tesz. A közönség nagyon előzékenyen fogadta Császárt és néhány bátran és bizonyos hévvel elmondott jelenet után meg is tapsolták. Hogy az igazga­tóság minő szerepkört szánt Császárnak szín­házunknál, azt tegnapi felléptéből alig lehetne megítélni. Annyit mutatott, hogy rendelkezik a szükséges anyaggal ahoz, hogy a gyakorlat valamelyik, egyéniségének megfelelő, téren hasz­nálható színészszé fejlessze. Az első kísérlet után ennyi eredmény is elég. És mi szerencsét és kitartást kívánunk Császárnak a nehéz út­ra, mely még előtte áll. E. Kovács Gyula Morelje volt az est legkimagaslóbb ábrázolása. Medgyaszay Evelin a czímszerepet, Nagy Ibolya Lujzát játszta, gyakran ismétlődő tap­sok között. Mindketten nagy gonddal adták szerepeiket, de azt hisszük, hogy sokkal érté­kesebb sikereket is arathattak volna, ha Nagy Ibolya játsza Pálmát és Medgyaszay Evelin Lujzát; e szereposztás jobban megfelelt volna mindkettőjük egyéniségének és temperamentu­mának. Szentgyörgyi az öreg Pen Marche szerepében ma is remekelt, Zilahi pedig fö­lötte sikerülten adta a fiatal Jóbot. Még Csi­­k­y László Didierjéről kell elismerőleg meg­emlékeznünk és ezzel aztán meg is dicsértünk mindent, a­mi tegnap csak dicsérhető volt. Egy érdekes felolvasás. A budapesti tudomány­egyetem új tan­évét megnyitó ünnepélyét kedden tartották meg az egyetem dísztermében. Antal Gyula dr., a jog- és állam­­tudományi kar ez idei dékánja „A köteles­ség teljesítéséről“ mondott egy igen figyelem­reméltó beszédet. Hosszasabban és érdekesen fejtegette benne az egyetemi ifjúság kétféle kö­­telességét, egyiket, mely az egyetemi törvé­nyek és rendeletek megtartásában áll és ama másik magasabb szempontból vett kötelessé­get, melynek forrása a határtalan munkakedv, jellege a szünet nélküli komoly tudományos elfoglaltság. Volt idő — úgymond, — mikor az egye­temeken összesereglett ifjúság valóban arany­korát élte és megérdemelte, az „arany ifjúság“ czimét, — mert aranyat költött és édeskeve­set dolgozott, hiszen társadalmi dogma volt, hogy mihelyt valaki magyarnak, az egyúttal tudósnak, különösen „prókátornak“ született. És vannak, kik e kort a dicsőség attribútu­maival veszik körül! Valóban sajnálatraméltó ifjúság! Volt idő, mikor egyetemünkre az ország ifjúsága abból a czélból zarándokolt, hogy a főváros világzajában — az alma maternek még környékétől is távol, — talán nem is ismerve a tiszteletnek azon ősz alakjait, kiknek sza­vain az ifjúság egy kisebb része napról-napra buzgó áhítattal csüngött, egy-két olyan esz­tendőket töltsön el, mely egykor majd, mint ér­dekes emléklap, legyen megjelölve a többi, könnyelműen eltöltött, évek sorában. Volt idő, mikor még politikai tendencziák úgy szerepel­tek, mint az egyetemi ifjúság tanulásának aka­dályai. Ez idők örökre elmúltak! Soha kor és társadalom az ifjúság munkája iránt oly köve­telésekkel nem lépett fel, mint most. Aranykor­ban élünk újra, de oly értelemben, hogy a kor­hoz méltóan aranyértékű munkát végezzünk. E kor munkát ad, de munkát követel. Rendkívüli kötelesség, mint kiváló munka az, melylyel a mostani kort barátunkká, előnyeit és vívmányait boldogulásnak eszközévé tehetjük. Két okot hoz föl arra nézve, hogy rend­kívüli munkásságra és rendkívüli kötelesség­­teljesítésre serkentse az ifjúságot. Az első a tudományok fejlődésének rendkívüli mérvben rejlő dogmatikai, a másik hazánk sajátságos helyzetéből folyó czélszerűségi ok. Kutatva azo­kat az érdekeket, melyek közéletünk jelen ál­lapotában egyetemünk ifjúságának tudományos működése által való előbbrevitelre igényt tar­tanak, azokat az állam és társadalom gazda­sági és közegészségügyi érdekeiben találjuk meg. Hazánk jövője a haladásban fekszik, de e vég­ből vagyonosnak és hogy ez lehessen, egészsé­gesnek kell lennie. Ez irányban teljesítendő kö­telességeire ismételten figyelmezteti az egyete­mi ifjúságot. Idegenek névsora. — Szept. 10. — Biasini-szálloda. Gámán Jánosné mag. Palatka. Jánosik József bányász Abrudbánya. Páska József tanuló Csáka. Med­­gyes János és neje iparos Deés. Moldován Miklós kö tszéki biró M.-Vásárhely. Baruch Ignácz tanuló Gy.-Fe­­jérvár. Ajtai Péterné mag. M.-Domb. Özv. Szörcsey Ger­­gelyné mag. N.-Enyed. Ludwig János mag. N.-Enyed. Schwarcz Mihály tanuló Szepnyér. Földváry János birt. Budapest. Turóczy Benedek birt. B.-Besenyő. Popesku József jogász D.-Szigeth. Popesku János jogász D.­­Szigeth. Ne­mzeti­ s­zállo­da. Thaler Mór kereskedő Csernovicz. Lázár Meny­hért ügyvéd Gy.-Szt.-Miklós. Mundt Albert utazó Bat­­henov. Özv. Winkler Ferenczné és leánya gyógyszerész­­né, Gyula. H­u­n­g­á­r­i­a-s­z­ál­l­o­d­a. Dr. C. Robert orvos Sz.-Régen. Gebhard Sándor és családja birt. Mező-Szécs. Ferenczy Lajos birt. M.­­Ujfalu. Mihalovics Antal főfelügyelő Budapest. F. Lang cs. k. hadnagy Szeben. Erős János keresk. Budapest. M. Kovács György tábornok Kassa. P­a­n­n­o­n­i­a-s­z­á­ll­o­d­a. M. Vermann Bpest. Boér Antal országgyűlési korelnök Bpest. Czettler Károly adófelügyelő Déva. N. Pekkó bírt. Csúcsa. közgazdaság. A mezőgazdasági állapot. (Legújabb hivatalos adatok.) Alsó Feh­­ér m­egye alvinczi és kis­enyedi járásaiban az őszi vetések előmunkála­tai folyamatban vannak, arra az időjárás igen kedvező, a cséplés helyenkint még tart, búzák rosszul, rozsok jól fizetnek, a sarjakaszálás megkezdetett, az anyaszénát pótolni ígérkezik, a kapásnövények jók, a tengert is érik, de az üszög a termés mennyiségét csökkenti, a do­hány szépen fejlődött és jól fizet, úgyszintén jó termést ígér a szőlő is, gyümölcsből körte és alma sok van, szilva kevés, a hasznos há­ziállatok közt szarvasmarháknál lépfene, ser­téseknél tüdőbaj szórványosan előfordul. Besztercz­e-N­aszód megye bese­nyői járásában a cséplés és a zab aratása vé­ge felé közeleg, a cséplés eredménye középen aluli, a zab jól fog fizetni, a sarjakaszálás is kezdetét vette, a várakozásnak azonban nem felel meg, a keverő szántás folyamatban van, a föld jó porhanyós, a gyümölcsök és szőlő szépek, jó termést ígérnek, a juhok mételyben helyenkint még most is hullanak. Csikmegye szép vizi és gyergyó­szent­­miklósi járásaiban az ősziek aratása teljesen befejeztetett, a zab azonban még kasza alatt van, a sarjakészítés kezdetét vette kielégítő eredménynyel, a kapásnövények nagyon jó ter­mést ígérnek, a burgonya azonban itt-ott rot­hadni kezd, gyümölcs sok termett, a szarvas­­marháknál száj- és körömfájás észlelhető, a sertések pedig torokgyíkban szórványosan hul­lanak. Fogaras megye árpási és fogarasi já­rásaiban az esős időjárás a mezei munkákat hátráltatja, a zabaratás, szénakaszálás, forgató szántás folyamatban van, a fogarasi járásban a sarja pótolni fogja a szénatermést, az árpá­si járásban azonban gyenge termést adott, a tengeri és egyéb kapásnövények gyengén álla­nak, alma, körte jó termést adott, szilva azon­ban kevés van, a sertések között torokgyík mutatkozik, egyéb háziállatok egészségesek. Háromsz­ék megyei sepsi, kezdi és orbai járásaiban az ősziek betakarítva, a csép­­lési munkálatok folynak, az eredmény közép­nek mondható, a tavalyinál jobb, a tavaszi ka­lászosokból árpát, zabot szintén learatták, az ered­­mény kielégítőnek ígérkezik, a sarjútermés szép reményekre jogosít, a tarlótörés folyamatban van, gyümölcsből sok termett, a szarvasmar­hák közt fellépett száj- és körömfájás még ész­lelhető. Hunyad megye algyógyi, rozsád-ki­­­rdi és szászvárosi járásaiban a learatott, de még be nem hordott zab a nedves idő folytán mi­nőségileg gyengülni kezd, a cséplés nagy része mi­ndenütt befejezéshez közeledik, a kapásnö­vények szépen fejlődnek, a tengerbre azon­ban a hideg időjárás nagyon hátrányos, a sarja kaszálásával most foglakoznak, ebből kielégítő eredmény ígérkezik, a legelők fejlődésésére az idő kedvező, nemkülönben a tarlótörlésre is, a szarvasmarháknál száj- és körömfájás, a serté­seknél a torokgyík uralg. Kis-Küküllő megye radnóti és er­zsébetvárosi járásaiban a szalmás gabona ho­zama kielégítőnek mondható, helyenkint azon­ban a zabot még aratják, a sarjakaszálás fo­lyamatban van, jó termés ígérkezik, mi­által a szénatermés pótolva lesz, a tengeri, kender, ta­karmányrépa és mesterséges takarmány jól fej­lődik, középeredmény várható, a tarló szántása és a komló szedése folyamatban van, gyümölcs nagy termést adott, a szőlők kielégítő termés­sel kecsegtetnek, a hasznos háziállatok egész­ségesek. Maros-Torda megye szász-régeni al­só és marosi felső járásaiban a szárazságot tartós esőzés váltotta föl, minek folytán a sar­jútermés a szénáéval egyenlő hozamot fog ad­ni, a cséplés és nyomtatás még nem végezte­tett el, a kapásnövényekből a lencse, borsó és kender már betakaríttatott, a minőség kielégí­tő, a tengeriből középtermés ígérkezik, a tar­lók jó legelőket adnak, gyümölcs­nemüekből alma és körte nagy termést adott, a házi ál­latok egészségesek. N­ag­y-K­ükül­­­őm­egy­e keresdi és kő­halmi járásaiban a kapásnövények a gyakori esőzések folytán gyorsan és szépen fejlődnek, középtermésre van kilátás, a tengerit azonban a hideg idők érésében hátrálják, úgyszintén a szőlők érését is, gyümölcs sok termett, a má­sodszori kaszálás folyamatban van, a hasznos háziállatok egészségesek. Szeben megye szászsebesi járásában a cséplés még folyamatban van, a kapásnövények jók, a tengeri szép termést igér, a szőlő mi­nőségére nézve az előbbi gyakori esőzések és bűvös éjjelek kedvezőtlenül hatottak, a gazda­sági állatok egészségesek. Szi­lágy megye szilágy-somlyói és zi­lahi járásaiban a búzát még cséplik, úgyszin­tén folyamatban van a heverő szántás is, a sarja a lapályosabb réteken kielégítő hozamot adott, a dombosabb helyeken azonban gyengén fizet, a burgonyát most szedik, az eredmény kielégítő, gyümölcs igen sok van, a szarvas­­marhák száj- és körömfájásban szenvednek, a sertések között az orbáncz uralkodik. S­z­o­l­n­o­k-D­oboka megye nagy-ilon­­dai, magyar-láposi, széki és deési járásaiban a tavaszi gabona aratása helyenkint már elvé­geztetett, a tengeri jól fejlődik, nagy termés várható, úgyszintén szép a burgonya és répa is, a kaszálás bevégződött s a szénaszáritás néhány nap múlva véget ér, a magbükköny is lekaszáltatott, próbacséplések még nem létez­tek, a kender a hét folyamán érett lesz, gyü­mölcs bő termést adott, a hasznos háziállatok közül a sertések szórványosan hullanak. Torda-Aranyosmege toroczkói, to­pánfalvi, altárai, maros­ludasi és tordai járá­saiban a folyamatban levő cséplés eredménye nem remélten ütött ki, az egész betakarított ta­vasziak csak minőségre kielégítők, a tengeri sem felelt meg egészen, mert a cső apró és ritka, a tojásnagyságú jég sok kárt tett ben­ne, a szőlő szép és előrehaladt, gyümölcs, szil­va kivételével jó termést ígér, a sarja inkább lankás helyeken mutatkozik, járvány az álla­tok közt nincs. Udvarhely megye homoródi,székely­kereszturi járásaiban a zabtermés is be van takarítva, kedvező eredménnyel, tengeri a tér­ségeken jó, hegyesebb vidéken apró csövű és sok a meddő szár, burgonya jó termést igér, sarja lapályos helyeken bőven, magaslatokon kevés termett, bortermés középmennyiségűnek ígérkezik, állategészségi viszonyok jók. A kolozsvári hitelbank és zálogkölcsön­­ vállalkozásait a következő üzletágak képezik: az előleget értékpapírokra, arany- és ezüst­­pénzekre; b] zálogkölcsönök nyújtása ingóságokra valamint ingatlanokra; c] váltók, utalványok s üzleti más köz­­okmányok le- és viszleszámítolása ; d] érték-papírok, arany- és ezüst-pénzek mindennemű áruk és ingatlanok vásárlása és eladása saját és idegen rovásra ; e] pénzeknek, váltóknak és értékpapírok­nak fo­lószámlára elfogadása ; f] pénzbetételek kamatozás melletti elfo­gadása takarékpénztári könyvecskére, pénztár­jegyekre vagy kötelezvényre; g] jelzálogkölcsönök eszközlése 5000 fo­rinttól kezdve felfelé; h] követelések, utalványok átvétele, be­váltása. társulat Felelős szerkesztő: AJTAI K. ALBERT. Lap tulajdonosok: K. PAPP MIKLÓS ÖRÖKÖSEI­ Nyilttér.*) Mindig elővigyázónak kell lenni. Mindazok, kik vérsűrüsödésben, s ezáltal bőr­kiütésekben, fej- és mell­ felé való vértolulások­ban, aranyérben, stb. szenvednek, nem kéne elmulasztaniok, hogy tavasszal és ősszel egy tisztító­cára által, mely naponkint csak 2—3 krba kerül, testüket frissen és egészségesen megtartják. Erre a czélra a legjobb szer hasz­nálandó: Brandt R. gyógyszerész sweiezi lab­dacsai, kaphatók 70 krért a gyógyszertárakban. *) E rovatban megjelenő közleményekért nem hglal felelősséget a Szerk.

Next