Magyar Polgár, 1885. július-december (19. évfolyam, 148-301. szám)
1885-10-09 / 232. szám
A keleti forradalom. A „Pol. Corr“ konstantinápolyi híre szerint a porta katonai készülődései minden téren nagy buzgalommal folytattatnak, azon mindinkább kitűnő irányzattal, hogy a rumeliai határon egy erős hadtest koncentráltassék. Nyolcvan redif zászlóalj mozgósítása van folyamatban. Úgy látszik azonban, hogy a porta még nincs tisztában azzal, hogy katonai actió lesz-e szükséges, vagy nem, de azt hiszik, hogy minden eshetőségre el kell készülni. Azon esetre, hogy ha két hadtestet kell alkalmazni, Muktár pasa lesz a főparancsnok Fuad és Tahir pasákkal, mint helyettes parancsnokokkal. Az utóbbi tudvalevőleg a Mustapha- Pasánál egyesített 9000 főnyi török haderő parancsnoka. A hadügyminisztérium, tekintettel a téli hadjárat lehetőségére, tekintélyes megrendeléseket tett czipőkre és ruhákra s más szükséges czikkekre. A tengerészetügyi minisztérium is több pánczélos és szállítóhajó készenlétbe helyezésével foglalkozik. A „Mahsousse“ gőzhajótársulat „Dolma Bagdse“ nevű hajóját a kormány bérbe vette, hogy Smyrnából Szalonikibe csapatokat szállítson; a hajó már elment rendeltetési helyére. Bulgáriában és Keletruméliában is nagy katonai előkészületek történnek s török körökben azt állítják, hogy katonai czélokra eddig 15 millió frankot adtak ki. A „Pol. Corr.“ párisi híre szerint, ottani diplomatiai körökben azon aggodalmat táplálják, hogy a kis balkáni államok, daczára azon tanácsoknak, hogy addig ne zavarják a békét, míg a nagykövetek tanácskozása tart, nem lesznek visszatarthatók, hogy actióba ne rohanjanak. * A „Pol. Corr.“ jelenti bolgár forrásból, hogy a sofiai angol ügynök, Lascelles oda érkezett, s azonnal hosszasabban értekezett Sándor fejedelemmel. A sofiai diplomatiai testületnek tagját Philippopolba várják. A bolgármacedón határról érkezett hírek nagyon megbízhatók. Keletruméliában s Bulgáriában mély nyugalom uralkodik, s ha nem lennének a nagy csapatmozgalmak, az állapotok teljesen normálisak lennének. Különösen a mohamedánok békés magatartása minden várakozást meghalad. Azon hír, hogy a fejedelem fölajánlotta a czárnak, hogy lemond a fejedelemségről, ha ez által az unió biztosíttatik, mindenütt nagy benyomást tett s a fejedelem népszerűségét nagyban emelte. * A „Journal de St. Petersbourg“ egy diplomatának a „Temps“ által közölt nyilatkozatát fejtegeti, aki állítólag azt mondta, hogy a hatalmak nem vállaltak szavatosságot a berlini szerződésért. A „Journal de St. Petersbourg“ ehez a következő megjegyzést teszi: A szerződésért mindenesetre nem a szó szoros értelmében történt jótállás. De megköttetett a szerződés, hogy egy súlyos válságnak eleje vétessék, nem kevésbbé azonban azért, hogy nehéz bonyodalmak meggátoltassanak. E nézetet valamennyi kormány most is osztja. A hatalmak egyetértenek amaz óhajban, hogy a status quo fentartassék. Kívánatos, hogy emez egyetértés továbbra is fenmaradjon, hogy ezáltal bármely bonyodalomnak eleje vétessék és a váratlanul keletkezett bolgár mozgalom hatása a legszűkebb határok közé szoríttassék. * Filippopolisból távírják. A városi hatóság az utczasarkokra kiragasztott hektografiozott proklamáczióban tudatja a lakossággal, hogy „ő Felsége a szultán Észak- és Dél-Bulgárának, I. Sándor fejedelem ő fensége jogara alatti egyesülését elvileg elismerni méltóztatott.“ E közlés táviratilag az összes vidéki hatóságoknak is megküldetett. Továbbá jelenthetem, hogy a szultán és Sándor fejedelem megegyeztek abban, hogy Kelet Rumélia szervezési szabályzata hatályon kívül helyeztetik, s Kelet Rumélia épp oly autonómiát nyer, aminőt Bulgária bír. A falragaszokat az utczákon nagy néptömegek olvassák, az öröm általános, de tüntetések nem történnek. A horvát tartománygyűlés. A tartománygyűlés szerdai ülését Hrvat Mirko elnök nyitotta meg. A kormány képviseletében Stankovics osztályfőnök, Klein és Doboj osztályfőnökhelyettesek voltak jelen. Elnök bejelenti, hogy a zágrábbi törvényszék Grzanics és Starcsevics Dávid képviselők kiadatását kéri a miatt, mert nyilvános erőszakoskodást követtek el. Az ügy a mentelmi bizottsághoz utasíttatik. Miután a mentelmi bizottságnak egyik tagja, Kresztics, kilépése következtében hiányzik, a hiányzó tag választása az ülés végén fog megejtetni. Elnök jelenti továbbá, hogy a keddi ülésen Radosevics és Starcsevics Dávid által használt kifejezéseket, melyekkel a házat és a bánt példátlanul becsmérelték, a nagy zajban nem hallhatta, a gyorsirászatilag felvett jegyzetekből azonban meggyőződött, hogy azok tényleg mondattak: ennélfogva indítványozza, hogy Radosevics és Starcsevics Dávid 60 ülésből zárassanak ki. Ezután felvetetett azon sürgősségi indítvány, mely szerint a bán elmozdítása érdekében a koronához felirat intézendő. Folnegovics indokolja sürgősségi indítványát, mely vita nélkül nagy többséggel elvettetett. Erre Mazzura hosszabb beszédben indokolja a pártja nevében benyújtott hasonnemű indítványát. Mazzura indítványa a 7-es bizottsághozutasíttatott. Posilovics a sürgősség kimondása mellett nyilatkozik. Elnök ismételve figyelmezteti szónokot, hogy a tárgynál maradjon. Tuskán Mazzura indítványa mellett nyilatkozik. Szónok kijelenti, hogy a bánt kidobták az ülésteremből. A többség részéről megbotránkozva kitiltják szónok felé, hogy ez hazug állítás. Elnök megvonja a szót Tuskántól, mire ez kijelenti, hogy pártja tudni fogja, hogy mit kell tennie. Ezután folytattatok a vita Folnegovics azon indítványa fölött, hogy a bán vád alá helyeztessék. Cernkovics az ellenzék ismételt ellenmondása között fényes beszédben mutatja ki a bán eljárásának jogosultságát. Szóló örömét fejezi ki a fölött, hogy végre a Szarcsevicspárt a báni bánnak és a kiegyezési törvényt az ország alaptörvényének elismerte, miután az a bánt a kiegyezés alapján vád alá akarja helyezni. Szónok felsorolja azon érdemeket, melyeket a bán az ország jólétének emelése körül szerzett, ezek közül felemlíti a kereskedelem és közművelődés emelését, a sunja-bródi, a zagoriai és a brecskai vasutak építését, valamint a Sziszek és Károlyváros közt létesítendő összeköttetést. Szónok ostorozza Szarcsevicset, ki most azon férfiút akarja isteníteni, akiről a leggyalázatosabb nyilatkozatok tétettek közzé. Cernkovics felemlíti, hogy az iratok viszszaküldetése csak restitúció volt. Szónok büszke arra, hogy Horvátországban még mindig vannak oly férfiak, kik előtt az igazságosság több becscsel bír, mint a pillanatnyi népszerűség. Kijelenti, hogy helyesli a bán eljárását. Erre elnök elrendeli a mentelmi bizottság hiányzó tagjának megválasztását. A választásban Draskovics,Erdődy, Keglevics, Drajch és Pejacsevics grófok is részt vettek és a nemzeti párt mellett szavaztak. Ellenben Kulmer gr., Draskovics József és Sermage nem szavaztak. A mentelmi bizottság tagjává Djurics válaszatott meg. Radosevic sz interpellátíót intéz a kormányhoz a kostajniczai községtanács feloszlatása és Maseg polgármesternek kormánybiztossá történt kineveztetése iránt. Radosevics továbbá interpellál az iránt, miért nem válaszol a kormány a már korábban hozzá intézett interpellációkra. A Starcsevics-párt azt követeli, hogy a kormány a törvény értelmében cselekedjék és ezt követelni fogja, még ha vérontásra is kerülne a dolog. Elnök rendre utasítja szónokot és annak harmincz ülésből való kizáratását indítványozza. Pár szó a verespataki bányászat érdekében. Verespatak, okt. 1-én. Nagy horderejű ügyben írjuk e sorokat, mely e bányavidék jövőjét, a bányászat felvi- s rágzását s ezzel ezer és ezer polgárnak jólétét érdekli. Talán említenem sem kell, hogy Verespatak és környékének aranytermelése nemcsak hazánkban, de a külföldön is mennyire ismeretes. Észrevették e telepek gazdagságát már a dákok, utánok pedig a rómaiak, kik ugyan főtelepjüket Zalatnán és Abrudbányán ütötték föl, de kincseiknek nagyobb részét Verespatakról küldötték Rómába; más helyt is bukkantak úgynevezett római evésekre, de ezeknek mai napig méltán megbámult emlékei csakis itten léteznek. Hogy a főváros nem e helyen épült, azt részint távolsága, részint fekvésének különösen az akkori időkben véghetetlen zordonsága okozhatta, de a számtalan emlékek, kiásott kőkoporsók, istenek szobrai, viaszos táblák elvitázhatatlan bizonyítékai annak, hogy a jelesebb szakértők e helyen tanyáztak, vezették az üzemet s gazdagították a kincstárt, így volt ez a királyok és a fejedelmek korszakában. A Habsburg dinasztia uralkodásának kezdetén Verespataknak úgynevezett lakói még nem voltak s a bányászatot az abrudbányaiak űzték; lassankint azonban a zúzdák mellett egy-egy ház emelkedett s kezdetét vette a bevándorlás, mely annyira rohamos volt, hogy már 1763-ban Verespatak anyaegyházzá fejlődött s egyházilag Abrudbányától elszakadt. A szabadságharca lezajlása után, a népesség folytonos szaporodása, a közlekedési út megnyitása következtében, közigazgatási tekintetben egészen önállóvá lett s mint ilyen, fontos szerepet játszik. Minden néven nevezett kormányzat, századok hosszú során azon van, hogy a bányászat tekintetében a lakosoknak segélyt és gyámolítást szerezzen ; észszel, pénzzeljes áldozattal igyekezett a telep jólétét előmozdítani, átadván a kincstár által kezelt és megnyitott bányákat a polgároknak a munka tovább folytatása s a közjólét általános terjesztése végett. Most azonban a bányászatot nagy veszély fenyegeti: a víznek hiánya. Verespataknak ugyanis folyó vize nincs és nem is volt, erdeje is merőben hiányzik s igy gőzgépekre gondolni sem lehet. A rómaiak, kiknek idejében pedig a szabad arany előjövetele, kétségen kívül, százszorta több lehetett, mégis, hogy a nyereség menynyiségét magasabbra fokozzák, a vizerőhez folyamodtak, és megásták a mai napig meglevő „nagy tot“, mely több heti víztömeget gyűjtött az eső- és hóléből.*) E vizmedenczét — *) Kölcseri Romano Dáciáé czimü munkája 84. lapján: In supercilici montium piscimae cavantnr. Similci in summitato vallis a rubro rí v o (Verespatak) ad Abrudbanyam piscina, sen receptacutum aquae pluvialis summo metalli colarum commodo hódié visitur ; quae a romani ad hoc usque tompora Chrysoplisiorum humeetavit sicutatom, ct nuper admodum ampliori alveo retina culiiquae adeo inunda fuerat, ut .torrida et Kölcsek idézett szavai szerint — már akkor megnagyobbították és megjavították; a legutolsó javítás történt 1780-ban, tehát ezelőtt egy egész századdal. Ez látta el vízzel a lakosokat és az egész környéket; természetes, hogy annyi hosszú időn keresztül a hegyekről leomló zuhatagok tömérdek iszapot hoztak magukkal, s a lerakodás következtében a tó nagyságát is megtizedelték, úgy, hogy a vizet kibocsátó gépezetet már-már ellepvén, előbbutóbb hasznavehetetlenné teszik azt. A mesterségesen épített gátnak agyaggal való bedöngölése pedig a viharkorbácsolta hullámok által lemosatván, a puszta földtöltés az átázásnak, s ezzel a szétszakadás veszélyeinek van kitéve, mint ezt hivatalos jelentésében az erre fölkért és kiküldött m. kir. főbányahivatali építészeti mérnök, Köss József, szakértőleg kifejtette és előadta.**) E szétszakadás magával sodorná a házaknak nagy részét, megsemmisítené a vízvezetékeket, a zúzdákat, csaknem kivétel nélkül, és rengeteg pusztítást okozna ember és állatokban. E tónak kijavítása és biztos karba való helyezése mind bányászati, mind élet- és vagyonbiztonság tekintetéből okvetlenül szükséges, mint ezt a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara jelentése az 1878. évről a következőkben adja elő: „Ha a mozavak eliszapolódnának, elromolnának, avagy három egymásutáni évek alatt oly mérvű száraz évszak állana be, hogy a műtavaknak nem lenne mit befogadniok, (ami már többször is megtörtént), akkor a bányabirtokosok legnagyobb része képtelenné válik, nemcsak nagyobb mérvű földjárulások megtételére, hanem kénytelen a munkabéreket is megtagadni, továbbá megszűnik a bérleti rendszer, a tőke és hitel visszavonul, mivel a terményeket nem lehetvén földolgozni, azok visszafizetése is elesik; ezeken kívül a kohászat elveszti a földolgozásra való marókat, és így vízhiány miatt nemcsak a bányák nagyobb része marad parlagon, hanem a munkás nép jobb részét kivándorlásra kényszeríti, a honmaradt részből pedig, nem a munkás és szorgalmas polgári társaság fejlik ki, hanem a szigorú értelemben vett demoralisatio és kolduscsoport foglalja el helyét, mit azután évtizedek múlva se lehet legjobb akarattal is helyrehozni. Végeredményében tehát a vízbőség és annak szakszerű felhasználása képezi a fémbánya-ipar létalapját, amely nélkül fémbányászat nem is képzelhető és nem is létezhetik, s amely jövőre is a legolcsóbb és legjobb eszköz ezen bányavidék fémiparának fenntartására és virágzóvá tételére, nemkülönben arra, hogy a jelenleg igen szorgalmas és ügyes bányásznép jövőjét biztosítsa, miután e bányavidéken legkevesebb 12.000 ember tisztán e bányaiparból él, s adóképességét nem is említve, Alsó Fejér- és Torda megyének legjobb fogyasztó népét képezi.“ Ezek szerint nem egyedül Verespatak az, mely e katasztrófát megsinylené, hanem a közeli és a messze vidék; megszámithatlan azoknak száma, kik a falvakról bejövén, itt foglalkozást s ezzel élelmet nyernek. A községek hegyi lakói, mint ácsok, kőművesek és napszámosok működnek, a torda-aranyosszékiek zöldséggel és gabonával árasztják el a piaczot a volt zarándmegyeiekkel együtt. Alsófehérmegye hegyaljai bortermésének jelentékeny része e bányavidékre kerül, nem említvén a tömérdek fuvart, melyek éjjel-nappal különböző czikkeket szállítanak. Mint a fentebbiekből tehát világosan kitűnik, a bányászat fönntartóján, „a nagy műtavon“ okvetlenül segítni kell. De hogyan? A nép szegény, az ércttermelés, épen a vízhiánya miatt, pang. Nincs egyéb hátra, mint a régi időben, úgy most is, segélyért a magas kormányhoz folyamodni, ami azonban épen nem zárja ki, hogy az illető zúzda tulajdonosokra méltányos adó vettessék, hogy a remélhetőleg nyerendő segélylyel együtt a hiányon tartósan segítve legyen. E segélyezésre annál inkább jogunk van a magas kormány figyelmét kikérni, mert az engedélyezett tőke biztos kamatokat fog hozni. Verespatak adója ugyanis 1848. után a Bach-korszakban alig haladta meg a 2000-et, most 9427 írtból áll, a közvetlen adófizetőkön kívül, mi az ezeret ismét jóval felülhaladja. Ehez hozzá kell számítani azon községek lakóinak adóját (vagy legalább adójuk tetemes részét), kik mindennapi kenyerüket itt keresik és találják meg. Mi tudjuk, hogy a magas kormánynak rengeteg kiadásai vannak, de a mi ügyünk fölötte sürgőssé vált. Nem nagyítottuk a hiányt, nem is festettük túlságos fekete színben, hanem előadtuk a dolgot úgy, amint van. Sőt még így egyelőre egész tisztelettel csak arra kérjük föl a magas kormányt: méltóztassék egy szakembert kiküldeni, s csak úgy és akkor meghallgatni és teljesíteni kérelmünket, ha saját férfiai által meggyőződik kérésünk igaz, méltányos voltáról. 1. 1. impluvia etiam «estate, ad pluros septimanas totius vallis centum molis, quassatoriis sufficientom praeboret aquam. **) Észrevételek a verespataki nagysógátigazítását illető költségvetéshez. Tanügy. Uj iskola megnyitása. A brassói polgári iskolával eddig kapcsolatos faipari tanműhelyét a vallás- és közoktatásügyi minisztérium a budapesti közép-ipartanoda faipari szakosztályának mintájára, közép-ipariskolává alakította át. Ez iskola helyi szervezése, berendezése Orbán Ferencz igazgató fáradhatlan tevékenysége folytán már bevégeztetett s működését. hó 5-én a megnyitás napján meg is kezdette. Az igazgató úr a tanári kar jelenlétében a növendékekhez intézett megnyitójában közelebbről is felfejtette ez iskola feladatait; nevezetesen felemlítette, hogy ez intézetbeli tanítás elméleti és gyakorlati. Az elmélet a faiparág ismertetését, az iparágban feldolgozandó nyersanyagok természetét, feldolgozások lényegét s azon műtárgyak, készülékek, gépek szerkezeteit, alkalmazni tudását tartja szem előtt, melyek egyáltalán a faipar körébe vágnak. Ugyanezért a gyakorlati tanítás a kézügyesség elsajátításán kívül főleg arra szorítkozik, hogy az elméletben felállított elveket alkalmazni, a főbb műveleti módokat készséggel és biztosan kivinni tudja a növendék. Ez iskola tanári testülete következőleg alakult meg: Orbán Ferencz igazgató. Rombauer Emil a főreáliskola igazgatója tanítja a vegytant, dr. Matyéka Károly főreálisk. tanár a franczia nyelvet, Mally Nándor polg. isk. tanár a mennyiségtant, Raidl Nándor polg. isk. tanár a szabadkézi rajzot és mértani rajzot, Siklódi István a volt faipari tanműhely tanára a mintázást és ipari gyakorlatokat, Végh Mátyás polg. isk. tanár a magyar nyelvet. Midőn Brassó városa e legifjabb iskoláját üdvözölnék, egyszersmind megjegyezzük, hogy ez intézetbe oly növendékek vétetnek fel, kik az elméleti tanulás iránt még fogékonyak, műhelyi gyakorlattal biró 8 oly 14 —15 éves ifjak, kik a polg. iskola, gymnázium vagy reáliskola négy alsó osztályát jó sikerrel végezték. A tanítás teljesen díjmentes. — Kulturegylet, Medgyes, október 6. Tekintetes szerkesztő úr! Mai napon küldött táviratom kiegészítéséül, mely az „Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület“ medgyesi fiókjának megalakulását jelzi, szabadjon nekem a lelkesedések füzében született csecsemőnek élettörténetét röviden előadnom. F. hó 5-én déli 12 órakor még csak 14 rendes tag volt aláírva 2724. számú ívemen. Közlöm aggodalmaimat Nyárády Simon kir.segédtelekkönyvvezető úrral, hogy ha 20 tagig nem tudunk felhaladni, nem alakíthatunk fiókegyletet Medgyesen, pedig itt halaszthatatlan szükség van egy ily fiókra. Lelkes kezekbe tevem le ez ügyet. „Még ma meg kell teremteni ez egyletet!“ monda Nyárády úr s a mi hihietetlennek látszott, a nem csüggedő lelkesedés kivívta azt. Köszönettel tartozom még Csákány ferencz urnak is, ki szintén nagy segítségemre volt a tagok gyűjtésében s igy érhettük el azt a nagyszerű eredményt, hogy estéli 5 órára már 24 rendes tagot számlálhattunk. Közgyűlést hívtunk össze, melynek lefolyásáról az alábbi jegyzőkönyv ad felvilágosítást. Jegyzőkönyv: Felvétetett Medgyesen, 1885. évi október hó 5-én d. u. 6 órakor tartott közgyűlésen, az „Erdélyrészi magyar közművelődési egyesület medgyesi fiókegyletének megalakítása tárgyában. Jelen voltak : László Ede, Nyárády Simon, Keserű Sándor, Heidendorff Károly, Szabó István, Graeser Gusztáv, Both Názár, Nagy Honor, Nagy Sándor, Bernhardt Adolf, Graffitis Károly, Csákány Ferencz, Szabó József, Marselek Béla, Josefi Ede, Bordás János, Schuszter Ede, Orendi Frigyes és Müller József rendes tagok. László Ede ideig, elnök röviden felfejti a czélt, miért a közgyűlés egybehivatott. Vázolja az egylet czélját, s működési körét. S örvendetes tudomásul hozza, hogy miután azon szerencsés helyzetben vagyunk, hogy 24 rendes tagja van itt Medgyesen az egyesületnek, tehát az alapszabályok 18. §-a értelmében kéri a közgyűlést, mondja ki az Erdélyrészi magy. Közm. Egyesület medgyesi fiókját megalakultnak. Indítványozza, hogy válasszon a közgyűlés egy elnököt, egy pénztárnokot és egy jegyzőt. A közgyűlés e lelkes szavakat örvendetes tudomásul veszi, s általános lelkesedéssel az ideigl. elnök ajánlatára Nyárády Simon rendes tagot, kir. segédtelekkönyvvezetőt elnökké, László Edét alelnökké, Heidendorff Károly kir. aljárásbirót pénztárnokká és Marselek Bélát jegyzővé kiáltja ki. Legközelebb tartandó gyűlés 1. évi október hó 11-ére de. 11 órára határoztatott, mikorra a választmányi tagok megválasztása és a tagsági díjak beszedése tűzetett ki. Nyárády Simon elnök indítványát a közgyűlés lelkes éljenzéssel veszi tudomásul, hogy bethleni gróf Bethlen Gábor elnöknek a Nagy- és Kis-Küküllő megyék főispánjának üdvözlő távirat küldessék. Több tárgyalni való nem lévén a jegyzőkönyv bezáratott s jelen volt valamennyi rendes tag által aláíratott. Marselek Béla, Nyárády Simon, jegyző, elnök. Ezen jegyzőkönyv másolati hiteléül: Csákány Ferencz, Orendi Frigyes, rendes tag, rendes tag. Oly eredmény ez Medgyesen, mely legmerészebb álmainkat fölülmúlja. Az által, hogy a közgyűlésnek felét tevő idegen nemzetiségűek velünk egy szívvel, lélekkel lelkesedtek, széthullott a torzsalkodások és vádak halmaza, mely úgy tüntetett fel minket, magyarokat, hogy mi az idegen nemzetiségűek ellenségei, elnyomói vagyunk. A barátság bizalmi köteléke szorosabbra fűződött, megértettek minket. Adja Isten, hogy Eris almája ne is jöjjön többé kezünkbe soha! hogy győződjenek meg a régi példabeszéd igazságáról .A magyarnak természete, Hogy a jussát nem hagyja; De ha bánni tudnak vele Az ingét is odaadja! NAPI HÍREK Kolozsvár, október 8. * A trónörökös-pár, mint hírlik, szombaton reggel Budapestre érkezik, ahol a kiállítást fogják ismételten megtekinteni. Onnan egy napi időzés után vasárnap közvetlenül Görgény-Szent-Izarére utaznak, ahol ő fenségeik fogadtatására minden előkészület, megtétetett. A fenséges pár városunkat vasárnap éjjel 10 órakor fogja érinteni. * Berzeviczy Albert miniszteri tanácsos a vallás- és közoktatási minisztériumban, ki körülbelül egy év óta áll az ev. ref. püspökké választott, Szász Károlytól vezetett minisztériumi osztály révén, két napi itt tartózkodás után, a mai gyorsvonattal utazott Budapestre vissza. A miniszteri tanácsos kedden délelőtt az egyetemi központi intézetek a a helyiségeket vette szemügyre, déli időben fogadta az egyetemi tanácsot, ebéd után meglátogatta a klinikákat és azután dr. Csiky Victor prorector és több egyetemi tanárral felment a fellegvárra, hogy onnan a gyönyörű kilátást élvezze. Estére a nemzeti színházban volt ugyancsak dr. Csiky prorector és polgármesterünk dr. Haller Károly társaságában. Szerdán reggel megtekintette a növénytani, álattani és vegytani intézetet és a növénykertet, a vegytani intézetben azután egy hosszabb értekezlet volt, melyben a miniszteri tanácsot több egyetemi tanár, Hausmann műegyot®1*1 tanár, az itteni új egyetemi intézetek tervezője és vezetője egyrészt, báró Jósika Samu f° ispán és dr. Haller Károly polgármester részt vettek, úgy hallik, hogy az egyetemi uj intézetek és az u. n. múzeumkerti telepen levő intézeteknek vízvezetékkel való ellátásáról tanakodtak. Délután az uj bonctani épületet tekintették meg és estére a Stauler-kertben összegyűlt az egyetemi tanári testület majdnem v®alamennyi tagja, egy a Berzeviczy miniszteri tanácsos tiszteletére rendezett és nagyon jól sikerül vacsorára, a szebbnél-szebb felköszöntések érték egymást és mindenki azon meggyőződésüe távozott, hogy Berzeviczy Albert miniszter ! A Nemessányi-nővérek: Mari és Vilma, az utóbbi gyéresi állami tanítónő. Leküldték 4563. sz. évüket, melyen a következő aláírások történtek: Nemessányi Miklós ügyvéd r. t. 10 forinttal 6 évre, Lipóczi Lamos András r. t. évi 2 forinttal. Pártoló tagok: von der Becke Imre fbirtokos 5 frt, Zongor János szolgabiró 1 frt, Kostya János gyógyszerész 2 frt. Fénykövi Jakab izr. tanitó 50 kr. Egyszers mindenkorra Berencey Gusztávné 1 forint. Az összes aláírók mindannyian a barsmegyei Verebély lakosai s az itt elősorolt tagdijakat összesen 11 frt 50 kr összegben befizették. A barsi testvéreknek annál nagyobb köszönet, mert az ország összes megyéi közt épen Bars az, mely eddig legkevésbé látszott mozgalmunkat kegyes jóindulatába venni. Éljenek a derék szászok, kik lerakták filléreiket a hasa oltárára! Marselek Béla Az egylet pénztárát átvette a megválasztott pénztáros, Csiky J. József ur. Az adás vasárnap d. u. történt dr. Felméri Lajos és dr. Concha Győző directoriumi tagok jelenlétében. Sigmond Dezső orsz. képv. volt h. elnök összesen 69 985 frt 70 krt, 5 drb. aranyat, 1 drb. 5 frankosat, s 2 drb.1 2 frankosat adott át kimerítő gondos jelentés kíséretében. A jelentés rövid foglalatja a következő : Junius végén tartott egyik választmányi ülésben id. elnök dr. Haller Károly bejelentvén, hogy fürdőre távozik, Sigmond Dezső fölkéretett, mikép a helyettesitést elválalni szíveskedjék. Mint helyettesitő jun. 26—jul. 9.„ 2893 frt 50 krt s egy drb. 100 frtos névértékű kisbirtokos részvényt (32 szelvénynyel) kapott kézhez, mely összegeket Hóry Béla pénztárnok úrhoz szolgáltatta át. Jul. 8-án a pénztárnok, a választmánynak tett előzetes bejelentés után, szintén fürdőre távozván, a pénztár kezelése is a titkárral egyetértőleg szintén a h. elnök úrra bízatott. Egyidejűleg Hóry Béla úr utasítva lett, hogy a nála eddig begyűlt összegekről szóló betéti könyveket és értékpapírokat megőrzés végett véteményezze l e a h. elnök úrnál. Ennek folytán Hóry Béla úr átadott betéti könyvekben összesen 34.055 frt 87 krt, tovább 5850 frtot értékpapírban. Jul. 8-tól szept. 17-ig befolyt a b. elnök úrhoz 27.586 frt 83 kr, mely összeg szintén betéti könyv alapján kezeltetett, továbbá 5 drb. arany, 1 drb. 5 frkos és 2 drb 2 frkos értékben 2643 frt. Bejött tehát az egyesület első megindulása óta szept. 17 ig összesen 69.985 frt 70 kr s a fenti értékek. Ez idő alatt bélyegre, 4 írnok fizetésére, szolgának stb. kiadatott 150 frt!! Eddig a Sigmond Dezső és Háry Bála együttes bevételeik. Szept. 17 óta alelnök dr. Haller Károly veszi át a pénzt s beérkezett gyanánt átadott a megválasztott uj pénztárnoknak: 610 frt ,22 krt takarékpénztári könyvben (gróf Teleki Árvéd könyve), 2681 frt 30 krt készpénzben és 150 frtot értékpapírban, 1 drb aranyat, s 1 drb 10 frankost. Sándor József titkár kezéhez érkezett újabban 457 frt 50 kr készpénz és 10 frt magánkötvényben. (A titkár kezéhez k.b. összesen 10.000 frt érkezett; az összegek általa naponta adattak át kézbesítési könyve alapján a pénztárba.) A pénztár átvétele után Csiky J. József úrhoz érkezett 229 frt 83 kr készpénzben, 118 frt magánkötvényben. Ez képe az önkéntes, minden felszólítás nélkül történt befizetéseknek. Kik még különös felszólítást várnak, azok kb. 200 ezerért képviselnek. Elképzelhetőleg e czélból nyomtatványok és a munka tömérdek erőt fognak fölemészteni. Kétszeres tisztelet azoknak, kik e kiadást is megtakarítják az egyesületnek !*